Ukrán drónok szombaton csapást mértek az orosz repülőtérre az Északi-sarkvidéken. A drónok egy nagy hatótávolságú, Tupoljev Tu–22M3 típusú rakétahordozót találtak el az Olenya bázison – jelentette az Ukrajinszka Pravda a Politico beszámolója szerint.
Oroszország nem kommentálta a támadást, az ukrán hadsereg pedig nem közölt további részleteket. Az Olenya légibázis a sarkvidéki Kola-félszigeten található, több mint 1900 kilométerre északra Ukrajnától, de mindössze 200 kilométerre a finn határtól.
A dróncsapásokra reagálva Alexander Stubb finn elnök azt mondta: „Finnországban nincs okunk aggodalomra. A helyzetet ellenőrzésünk alatt tartjuk”.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a TASZSZ kérdésére elmondta, az amerikai elnökválasztás kimenetelével az amerikaiaknak kell foglalkozniuk.
„Mi biztosan nem fogunk beavatkozni ennek az országnak a belügyeibe. Ez csak a választókra tartozik. Bár az előzetes információk alapján az öreg [Joe] Biden potenciális női utódjának szellemi képességei kevés teret engednek az illúzióknak” – tette hozzá. Joe Biden július 21-én közölte, hogy nem indul a következő ciklusban az amerikai elnöki tisztségért, egyúttal támogatta Kamala Harris demokrata párti alelnök jelölését.
Ezt követően Medvegyev „ügyefogyott embernek” nevezte Bident. Szerinte ugyanis „az az elnök, aki gyenge, nem befolyásol semmit, csak addig tölti be a tisztséget, amíg kiválasztják az utódját – valószínűleg ez a kényelmesebb. Ő lett a szó szoros értelmében vett »ügyefogyott ember«. Az ideje fogytán van, bármit megtehet, ha a környezete diktálja. Az utódja mindenképpen szenvedni fog” – mondta az orosz politikus.
„Sajnálatos módon egy fél lépéssel közelebb kerültünk a globális katasztrófához, aminek oka a Nyugat teljes vakmerősége, az emberiség sorsával szembeni teljes közönye. Nagyon remélem, hogy a világ nem omlik össze végleg ez alatt a hat hónap alatt” – tette hozzá Medvegyev.
Arról is beszélt, hogy „mindent megteszünk, hogy polgárainkat megvédjük a fenyegetésekkel szemben. Természetesen adunk esélyt az új amerikai elnöknek, hogy mégis elmozduljon a szakadékból, ahova a Nyugat most az egész világot taszítja. A jelenlegi helyzet azonban nem túl optimista” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy az Egyesült Államokban nem látnak komoly és felelős személyt a párbeszéd kezelésére és lefolytatására.
Sajnálatra méltó, hogy az amerikai politika szenilissé vált, és lényegében elfajult – mint egyébként az egész nyugati világ
– mondta.
Megjegyezte azt is, hogy szerinte az amerikai elnök alakja nem több mint díszlet, amely mögött a „mély állam” működik, és sem Joe Biden, sem Kamala Harris nem lehet felelős globális vezető.
Hozzátette: a párizsi olimpiai játékok megnyitóünnepsége „gyenge show” volt, amely összehasonlíthatatlan a 2014-es szocsi olimpiai játékok vagy a 2018-as labdarúgó-világbajnokság nyitóünnepségével.
Végezetül arról is beszélt, hogy Oroszország meg fogja akadályozni, hogy az Egyesült Államok globális katasztrófát okozzon, és reméli, hogy a baráti országok támogatni fogják ebben az ügyben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NHK japán tévécsatornának adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna november végéig béketervet dolgoz ki. Elmondása szerint Kijev „részletes megbeszéléseket kezd az érintett országokkal a területi integritás kérdéseiről” – írja az Unian.
Zelenszkij emellett hangsúlyozta, hogy „nem tud reagálni a tűzszünetre vonatkozó felhívásokra mindaddig, amíg Oroszország megszállva tartja Ukrajnát”.
A háború igazságos befejezéséhez türelemre, támogatásra és diplomáciai nyomásra van szükség
– mondta.
Július 28-ig 564 gyermek vesztette életét, és több mint 1487-en sebesültek meg az ukrajnai háborúban – közölte az ukrán főügyészség a Kyiv Independent szerint.
A legtöbb gyermeket a keleti Donyecki és a Harkivi területen ölték meg vagy sebesítették meg, ahol a háború legsúlyosabb harcai zajlottak: az ukrán hatóságok 567, illetve 407 esetet dokumentáltak.
Egy június 4-i interjúban Andrij Kosztyin főügyész azt mondta, hogy „még mindig nem ismerjük a megszállt területeken elkövetett bűncselekmények valódi mértékét, amelyekhez nincs hozzáférésünk”.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint a háború alatt Moszkva további 19 500 gyermeket elrabolt – közülük mintegy 800 térhetett eddig haza.
Ukrán drónok szombaton csapást mértek az orosz repülőtérre az Északi-sarkvidéken. A drónok egy nagy hatótávolságú, Tupoljev Tu–22M3 típusú rakétahordozót találtak el az Olenya bázison – jelentette az Ukrajinszka Pravda a Politico beszámolója szerint.
Oroszország nem kommentálta a támadást, az ukrán hadsereg pedig nem közölt további részleteket. Az Olenya légibázis a sarkvidéki Kola-félszigeten található, több mint 1900 kilométerre északra Ukrajnától, de mindössze 200 kilométerre a finn határtól.
A dróncsapásokra reagálva Alexander Stubb finn elnök azt mondta: „Finnországban nincs okunk aggodalomra. A helyzetet ellenőrzésünk alatt tartjuk”.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője szerint az orosz erők jövőbeni taktikája az Azov–fekete-tengeri térségben „szomorúnak” tűnik, különösen annak fényében, hogy hamarosan az ukrán hadsereg a térségben megerősíti légierejét – írja az Unian.
Emlékeztetett arra is, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta harcképes egységeit az oroszok már kivonták a Krímből Novorosszijszkba, ahol a haditengerészeti bázison nincs elég hely.
Véleménye szerint az ellenség taktikaválasztása jelen állás szerint nem tűnik jónak. „Valójában az Azovi–fekete-tengeri térségben már csak Novorosszijszkban vannak jelen, és csak nagyon ritkán és rövid időre hagyják el ezt a bázist” – mondta a szóvivő.
„Jelenleg a kilátásaik nem a legjobbak. Amikor az ukrán hadsereg légiereje is megerősödik, »új kilátások« nyílnak meg az orosz Fekete-tengeri Flotta légiereje számára is. És ebben az összefüggésben érdekes, hogy az általuk használt öt repülőtérből kettő most ténylegesen repülőgépek nélkül marad...” – mondta Pletencsuk.
„A háborúnak mindenképpen vége lesz, és ez egy természetes folyamat. Ezután azonban Ukrajnának más feladatai lesznek, nem kevésbé fontosak és nem kevésbé nehezek” – mondta Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője a Kijevi Közgazdasági Főiskola végzőseinek.
Szerinte ez mindig így van, amikor „egy nemzet úgy dönt, hogy a saját, járatlan útját követi”, és ő ezt normálisnak tartja.
„Minden előrehaladás nehéz. És amikor valami nehéz az ember számára, az azt jelenti, hogy helyesen cselekszik. Ilyenek vagyunk, és mindig is ilyenek leszünk. És minden ellenséget le fogunk győzni” – mondta a tanulóknak Budanov az Unian beszámolója szerint.
A Strana értesülései szerint tuareg dzsihadisták szeretnének „wagnerista” foglyokat átadni Ukrajnának Maliból – jelezték ezt a közösségi médiában.
Az ukrán nyelven megjelent X-poszt szerint jelentős számú Wagner-zsoldost fogtak el, akiket a szolidaritás jeleként szeretnének átadni Ukrajnának, ezzel segítve a háborút. Azt nem tudni, hogy ez a teljes Maliban levő fegyveres csoport álláspontja, vagy csak a bloggeré.
Az afrikai Maliban nemrég rajtaütöttek egy Wagner-konvojon, ahol több zsoldost megöltek vagy elfogtak. A Wagner által támogatott kormánycsapatokat a tuareg lázadók folyamatosan támadják. A halottak között volt a dzsihadisták szerint az egyik legnagyobb Wagner-Telegram-csatorna adminja is.
Vlagyimir Putyin tanácsadója, Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács volt titkára kijelentette, hogy Ukrajna és a Nyugat tárgyalásokról szóló nyilatkozatai „taktikai trükk”.
Véleménye szerint ezt „szusszanásnyi időre” használják ki, mivel Oroszország „előnyben van a háborúban”.
Ugyanakkor Ukrajna nem tesz valódi lépéseket a tárgyalások irányába – mondta az orosz Biztonsági Tanács volt titkára – írta a Sztrana.
Az orosz csapatok csak július 27-én 145 infrastrukturális létesítményt támadtak meg. Összesen 11 ukrajnai régió területét lőtték, és 114 település került ellenséges tűz alá – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország különböző típusú fegyvereket használt: többek között aknavetőket, harckocsikat, tüzérséget, rakéta-sorozatvető rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, légvédelmi rendszereket és taktikai repülőgépeket.
Ahogy azt mi is közöltük, szombaton 23 alkalommal lőttek Donyeck megye településeire.
Vadim Filascsin, a regionális katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy két helyi lakost megöltek, és 13-at megsebesítettek, köztük egy gyermeket.
„Kurahovo 4 alkalommal került tűz alá – 4 ember megsebesült, egy közigazgatási épület megsemmisült, másfél tucat emeletes épület és több infrastrukturális létesítmény megrongálódott. Mirnohradban egy gyermek megsebesült” – írta Filascskin vasárnap a Telegram-csatornáján.
Elmondása szerint a Kramatorszki járásbeli Limanban 2 ember megsebesült, 2 ház megsemmisült, 10 ház és egy infrastrukturális létesítmény megrongálódott; ugyancsak Ridkodubban egy ember megsebesült, 3 ház és egy közigazgatási épület megrongálódott, Zaricsnében pedig 7 ház megsemmisült. Zoria Illinivszka községben egy személy megsérült, és 5 objektum megrongálódott. Kosztyantyinivkában 1 személy meghalt, és 2 megsérült, 2 ház és 4 nem lakóépület megrongálódott – értesült az Interfax.
Egy orosz hadihajó érkezett meg Kubába szombaton hat héttel az után, hogy Moszkva egy tengeralattjárót és egyéb tengeri járműveket küldött a karibi országba – írja a Moscow Times.
A Szmolnij gyakorlóhajót kubai ütegek sorozattüze üdvözölte, mielőtt befutott volna a havannai kikötőbe. Az ország orosz nagykövetsége elmondta, hogy a hadihajó annak a balti flottának a része, amely barátságos látogatást tesz Kuba fővárosában.
Júniusban a Kazan nukleáris tengeralattjáró állt meg öt napig Havannában. A látogatás az Egyesült Államok közelsége miatt lehet aggályos a Moscow Times szerint, ugyanis a két ország a hidegáborúban már összetűzésbe került az orosz behatás miatt. Az USA a kikötés után egy tengeralattjárót küldött a Guantánamói-öbölben lévő bázisra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök óva intette az Egyesült Államokat a nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésétől. Az orosz vezető szerint Washington szítja a feszültséget, és hidegháborús rakétaválság kirobbantását kockáztatja, és válaszlépéseket ígér – írja a The Guardian.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, Oroszország hasonló rakétákat fog csapástávolságban állomásoztatni nyugaton.
Az Egyesült Államok 2026-ban megkezdi a nagy hatótávolságú tüzérségi képességek telepítését Németországban, hogy ezzel is demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét – közölte Washington és Németország a hónap elején.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Hamász palesztin szervezet teljes megsemmisítését tartja a Gázai övezetbeli tűzszünet egyik legfontosabb előfeltételének, de ez a feladat irreális – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki malajziai látogatását követően nyilatkozott újságíróknak.
Egyelőre nincs kilátás a vérontás befejezésére. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu a tűzszüneti felhívásokra azt válaszolta, addig nem hagyja abba (a támadásokat), amíg teljesen el nem pusztítja a Hamászt
– fogalmazott az orosz diplomácia vezetője, aki szerint irreális feladat teljesen elpusztítani egy létező szervezetet, amely elegendő lehetőséggel és támogatással rendelkezik, többek között a muzulmán világban is.
Az orosz külügyi tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes országok új kompromisszumos javaslatokat próbálnak kidolgozni, amelyek az erőszak fokozatos megszüntetését szorgalmazzák, „tekintettel arra, hogy Izrael elutasítja az azonnali tűzszünetet”.
Egyes arab országok, Egyiptom, Katar együtt az amerikaiakkal, valamint az izraeliekkel folytatnak találkozókat. A palesztinok sincsenek kizárva a folyamatból, amely végső soron a sorsukat hivatott meghatározni. Ebben a helyzetben Oroszország továbbra is segíteni fogja a palesztin egység helyreállítását – hangsúlyozta Szergej Lavrov.
Az orosz külügyminiszter nyilatkozata azután került közlésre, hogy az októberi támadások óta a legsúlyosabb csapás érte Izraelt.
Szemtanúk szerint Ukrajnában a fiatalok a mozgósítás elől menekülnek át a határon. A 17-20 év közötti fiatalok minden eszközzel megpróbálják elhagyni Ukrajnát, mivel úgy tudják, hogy a hatóságok 18 évre csökkentik a mozgósítási küszöböt. Ezt állították a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek..
„A mozgósítási korhatár csökkentésére mindenki rettegéssel tekint, megértik, hogy ez elkerülhetetlen” – mondta egy ukrán fővárosi lakos.
„Korábban 34-45 évesek hagyták el az országot, most 17-20 éves srácok mennek át a határon az erdőkön, hegyeken keresztül, szó szerint úszva, nem megvárva, hogy értük jöjjenek” – mutatott rá egy másik megszólaló. Kifejtette, hogy a nyilvántartás jelenleg úgy van megszervezve, hogy a mozgósítást „csak úgy lehet elkerülni, ha valaki a föld alá megy”.
Idén májusban Oroszország letartóztatta Timur Ivanov volt védelmi miniszterhelyettest is. Ő volt a felelős a nagy katonai építkezésekért, többek között az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán Mariupol városának építéséért, amelyet orosz bombázások pusztítottak el.
Egyes szakértők azt is megjegyzik, hogy a katonaság körében tapasztalható korrupció bizonyos mértékig az orosz vezetésnek is kedvez.
„Putyin azt akarja, hogy mindenkinek legyen egy csontváz a szekrényében” - mondta Mark Galeotti biztonsági szakértő az AR-nak. Így egy tekintélyelvű állam, amelynek van szennyes a kulcsfontosságú tisztviselőkről, „megválaszthatja, hogy kit akar felelősségre vonni” – írja a Holosameryky ukrán hírportál.
A Strana értesülései szerint az orosz hadsereg benyomult a donyecki Krasznohorivkába, és átvették az uralmat a település északi része felett.
Az ukrán hadsereg tisztje arról számolt be, hogy az orosz csapatok „fejükbe vették, hogy teljes mértékben átvegyék a város irányítását.” Reggel óta dúlnak harcok Krasznohorivkában, az ukrán csapatok pedig egyre jobban visszaszorulnak.
Kurahovszkij irányában az ellenség 18 alkalommal próbálta áttörni csapataink védelmét Krasznohorivka, Georgievka és Paraszovevka térségében
– olvasható az Ukrán Fegyveres Erők közleményében, amiben azonban nem ejtenek szót a helyi tiszt szerinti pozícióvesztésekről.
Az „Alex” hívőjelű hadnagy szerint csak idő kérdése, mielőtt az oroszok átveszik az uralmat, miután az ukrán fegyveres erők legjobbjait a harkovi térségbe helyezték át.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint öt járművet semlegesítettek a Belgorodi régió felett Az orosz légvédelmi erők az éjszaka hét pilóta nélküli légi járművet (UAV) is kiiktattak a Kurszki és a belgorodi régió felett – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A múlt éjjel, amikor a kijevi rezsim pilóta nélküli légi járművekkel terrortámadást kísérelt meg végrehajtani az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen, a szolgálati légvédelmi rendszerek öt UAV-t fogtak el és semmisítettek meg Belgorod felett, és két UAV-t a Kurszk régiók felett
– olvasható
Oroszország saját, függőleges felszállású (helyből felszálló) harci repülőgépet hozna létre szovjet fejlesztések alkalmazásával – írja az Unian a Defense Express katonai kiadványra hivatkozva.
Az orosz sajtó szerint a Jakovlev repülőgépgyártó cég „készen áll arra, hogy visszatérjen egy 5. generációs függőleges fel- és leszálló repülőgép létrehozására irányuló projekthez”.
A szovjet időkben ez a vállalkozás tervezett függőleges fel- és leszállófedélzeti repülőgépeket, amelyeket a Szovjetunió haditengerészetének szánták.
A szovjet korszakban három repülőgépet hoztak létre ebbe az irányba: a Jak–36-ot (a technológiai bemutató szakaszban maradt), a Jak–38-at (sorozatgyártásba került) és a Jak–141-et (a projektet 1992-ben zárták le pénzhiány miatt).
2019-ben Oroszország már említette a Jak–141 projekt újraélesztésének lehetőségét. Az orosz hadiipari komplexum most bemutatta a jövő repülőgépének koncepcionális diagramját, amely gyanúsan hasonlít a Jak–141-hez.
A Defense Express hangsúlyozza, hogy a Jakovlev OKB Jak–141 projektjét már 1972-ben elkezdték fejleszteni, az első prototípus első repülése pedig 1987-ben történt. Összesen két prototípus készült, ezek közül az egyik 1991 őszén a tesztek alkalmával lezuhant, majd 1992-ben végleg lezárták a Jak–141 projektet.
Érdekes, hogy a Jak–141-nek az 1991-es tesztek során sikerült leszállnia az „Admiral Gorskov” repülőgép-hordozó cirkáló fedélzetére. Az oroszok a posztszovjet időkben eladták ezt a cirkálót Indiának.
Dróntámadás érte vasárnap hajnalban a Polevajában lévő olajraktárat, ahol 3 tartály kigyulladt. Az olajtartályok mellett, eltaláltak egy családi házat is.
Áldozatokról egyelőre nincs információ, az orosz hatóságok részéről egyelőre nem érkezett hivatalos kommentár – számolt be a történtekről az Unian ukrán hírügynökség.
A Bilgorod-Dnyisztrovszkij járás toborzóközpontjában egy férfi levágta ujjait, csak hogy elkerülje a katonai szolgálatot. A 42 éves embert a toborzóközpont munkatársai vették őrizetbe, ám az tűzoltóbaltát ragadott, és levágta két ujját a jobb kezén.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint az áldozatot azonnal kórházba vitték a történteket követően. Az odesszai megyei toborzási és szociális támogatási központ egyelőre nem adott ki közleményt az esettel kapcsolatban. A hatóságok is vizsgálják a körülményeket.
Magyarország területére 2024. július 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7152 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9481 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
Az Európai Unió pénteken átutalt másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – azonban úgy döntött, hogy nem követi az EU példáját, és nem utalja át a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajnának. Ezt a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság (a svájci gazdasági minisztérium egyik részlege) jelentette be szombaton a Swissinfo szerint.
A tisztviselők közölték, hogy Svájc a svájci törvények és nemzetközi kötelezettségek értelmében nem jogosult arra, hogy az orosz központi banki pénzekkel kapcsolatban külön jövedelemhez jusson, így egyszerűen nincs mit átutalni.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be, amelynek túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből. Az Európai Bizottság szerint összesen mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az unióban.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter július 27-én kijelentette, hogy Washington „intézkedéseket fog hozni”, ha Kína továbbra is támogatja Oroszország védelmi ipari bázisát – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Kyiv Independent szerint.
Blinken Laoszban találkozott Vang Ji kínai külügyminiszterrel, néhány nappal azután, hogy ukrán kollégája, Dmitro Kuleba Pekingben tárgyalt kínai hivatali partnerével.
Peking semleges országként pozicionálta magát, de elmélyítette a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, és támogatta Oroszországot a nyugati szankciókkal szemben. Kína tagadta, hogy fegyvereket szállítana Oroszországnak, de az Egyesült Államok szerint Peking „minden támogatást megad Oroszországnak a színfalak mögött”.
A miniszter megismételte a Kínai Népköztársaság által az orosz védelmi ipari bázisnak nyújtott támogatással kapcsolatos komoly aggodalmát, és világossá tette, hogy ha Kína nem tesz lépéseket az európai biztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében, az Egyesült Államok intézkedéseket fog hozni
– mondta Miller.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!