Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb eseményei alább olvashatók:

• Megkongatták a vészharangot, Ukrajna a vesztés szélén áll;
• Jöhetnek az újabb nukleáris rakéták: vészjósló kijelentést tett az orosz külügyminiszter-helyettes;
• Kadirov szerint „a sátáni Európa mindent megtesz, hogy Ukrajnán keresztül tönkretegye Oroszországot”;
• Egyre inkább előrenyomulnak az oroszok, egy fontos ukrán várost foglalhat el Putyin hadserege;
• A világ első drónparancsnoka Warhammer-figurákat festeget, amikor nem tűzparancsot ad.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán hadsereg augusztus 3-án megsemmisített egy orosz Szu-34-es vadászbombázó repülőgépet és egy lőszerraktárt az oroszországi Rosztovi terület Morozovszk repülőterén − közölte az ukrán katonai hírszerzés (HUR) augusztus 5-én műholdas felvételekre hivatkozva, melyet megosztott a The Kyiv Independent.

Ezt megelőzően az ukrán fegyveres erők vezérkara megerősítette az orosz repülőtér elleni támadást, mondván, hogy egy siklóbombákat tároló lőszerraktárat ért találat. A katonai hírszerző ügynökség szerint két másik Szu-34-es orosz repülőgép megrongálódott a roncsok miatt.

A csapás teljesen megsemmisített egy orosz légi fegyverraktárt − tette közzé a HUR. A nyilvánosságra hozott műholdképeken a robbanások okozta kráterek látszanak a frontvonaltól 265 kilométerre fekvő repülőtér területén. A HUR szerint négy műszaki épület és két hangár is megsérült. A morozovszki légibázist Ukrajna korábban már célba vette. A hírszerző szervek egyik forrása áprilisban azt mondta a Kyiv Independentnek, hogy hat, a repülőtéren állomásozó harci gépet semmisítettek meg egy ukrán támadásban.

Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek − írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség az igazságügyi minisztériumra és az Opendatabot nevű online szolgáltatóra hivatkozva. A negatív trend legfőbb oka az ukrajnai háború.

A European Demographic Data Sheet népességváltozásra vonatkozó előrejelzése szerint Ukrajna lakosság 2052-re akár 31 százalékkal is zsugorodhat. Az idei év első felében az igazságügyi minisztérium által vezetett statisztikák szerint 250 872 halálesetet regisztráltak, és mindössze 87 655 születést. 2021 azonos időszakában a születések száma 132 595 volt, míg 349 041 ember hunyt el, ez utóbbi adat azonban részben a koronavírus-járványra vezethető vissza.

Az idén eddig a legtöbb gyermek az ukrán fővárosban, Kijevben született (9695). Második helyen szerepel a nyugati Lviv régiója (7923) és a keleti Dnyipropetrovszk (6962). A legalacsonyabb születési számokat a frontvonalon található Herszonban (221) és Donyeckben (702) jegyezték fel. A legtöbb halálozást Dnyipropetrovszk régióban (26 374), Harkivban (17 999), illetve Kijevben (17 449) regisztrálták. A European Demographic Data Sheet demográfiai elemzése rámutat arra is, hogy az ukrajnai háború a második világháború óta nem tapasztalt migrációs hullámot indított meg Európán belül.

Ukrajna azonban már 1991-es függetlenné válása óta népességcsökkenéssel küzd, aminek legfőbb oka az alacsony születési és magas halálozási arányszámok mellett a jelentős elvándorlás. Ezen tényezők figyelembe vételével 2052-re Ukrajna lakossága legkedvezőbb esetben 21, rosszabb esetben akár 31 százalékkal is zsugorodhat a háború kimenetelétől függően.

Ukrajna népességét 2021-ben 41,4 millióra becsülték az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget és Szevasztopol (együttesen kb. 2,34 millió lakos) nélkül. Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése óta közel 17 millió menekült, a lakosság csaknem fele hagyta el Ukrajnát.

Az oroszok július 31-én egy észak-koreai gyártmányú ballisztikus rakétát használtak az Ukrajnára mért csapásban. A kilövést Oroszország területéről, Bila Cerkva irányából rögzítették. A rakéta egyszerűen a kijevi területre zuhant, valószínűleg egy levegőben történt robbanás után, írta meg az Unian.

A rakéta lezuhanásának helyszínén olyan jelzésekkel ellátott törmelékeket találtak, amelyek megfelelnek a korábban felfedezett ballisztikus rakéták maradványainak, például a KN-23-asnak, amellyel az oroszok 2024 elején csapást mért Ukrajnára. Utoljára 2024. február 27-én használtak az oroszok észak-koreai gyártmányú KN-23-as ballisztikus rakétát, tehát öt hónapos szünet után újra megkezdték a KNDK-ból származó nagy hatótávolságú rakétafegyverek alkalmazását.

Az egyik megfigyelő blog arról számolt be, hogy 2024. július 31-én éjjel ellenséges ballisztikus rakétát indítottak Kijev irányába. Ugyanakkor felmerült az Iszkander valószínűsíthető bevetéséről szóló felvetés is, de ezt nem erősítették meg hivatalosan.

„Köztudott, hogy az észak-koreai ballisztikus rakéták, amelyeket Oroszország rendelkezésére bocsátott az Ukrajna elleni csapásokhoz, nagy robbanóerejű töltettel rendelkező BC-vel rendelkeznek, amelynek ereje akár 1000 kilogramm TNT-vel egyezik meg. Ugyanakkor ezeknek a rakétáknak a beállított maximális indítási hatótávolsága 650 kilométer” − írja a lap.

A Legfőbb Ügyészség 2024 májusában arról számolt be, hogy szakértőik annak a 21 észak-koreai ballisztikus rakéta maradványát vizsgálták meg, amelyeket Oroszország akkoriban lőtt ki Ukrajnára. A KN-23-as rakéták maradványait Kijev és Kijevi terület, Donyeck, Kirovográd, Poltava és Harkiv régiókban találták meg, viszont több mint felük repülés közben elhagyta a beprogramozott repülési pályáját, és valószínűleg a levegőben felrobbant, mivel ezeknek a rakétáknak a kilövését rögzítették, így maradványokat nem találtak.

Az orosz hatóságok újabb magas rangú katonai vezetőt vettek őrizetbe a korrupció ügyében folytatott legújabb nyomozásokban, ezúttal egy katonai élménypark miatt – közölte hétfőn az állami nyomozó bizottság.

Vlagyimir Sesztyerov vezérőrnagyot csalás gyanújával vették őrizetbe – közölte a nyomozó bizottság. Előállították Vjacseszlav Ahmedovot is, a Moszkva közelében található népszerű Patrióta Park nevű háborús élménypark igazgatóját.

A nyomozás szerint ezek az emberek bűntársaikkal együtt érintettek voltak a Patrióta Park, a kongresszusi és kiállítási központ tevékenységeihez és működéséhez nyújtott költségvetési pénzek eltulajdonításában – olvasható a bizottság közleményében.

A RIA orosz állami hírügynökség szerint több más gyanúsítottat is őrizetbe vettek és kihallgattak. Az orosz hadsereget és a védelmi intézményeket évek óta érintő legsúlyosabb korrupciós hullámban eddig bő tíz embert vettek őrizetbe.

A letartóztatási hullám április 23-án kezdődött Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes őrizetbe vételével, akik azzal vádoltak, hogy kenőpénzt fogadott el egy építési vállalattól. Az őrizetbe vettek között szerepel a hadsereg egyik vezérőrnagya és a vezérkari főnök helyettese, valamint több, kenőpénzek fizetésével gyanúsított üzletember.

A Kreml le akar számolni a hadseregen belül burjánzó korrupcióval, miközben közel két és fél éve vív háborút Ukrajnával.

Májusban, röviddel az első őrizetbe vételek után Vlagyimir Putyin elnök váratlanul felmentette a régóta szolgáló Szergej Sojgu védelmi minisztert, és helyébe Andrej Belouszov közgazdászt nevezte ki, amit sok elemző úgy magyarázott, hogy szigorúbban akarja kezelni a hatalmas katonai költségvetést, és véget kíván vetni a pazarlásnak és a korrupciónak.

A litván bűnüldöző szervek közölték, hogy vizsgálják arról a litván személyről szóló jelentéseket, aki Oroszország oldalán harcol Ukrajna ellen. Skirmantas Malinauskas litván blogger nemrégiben a YouTube-csatornáján közzétett videóban azt állította, hogy Kestutis Kvetkus, akit „többszörösen elítélt bűnözőnek” nevezett, az oroszok oldalán harcol, írta meg az Ukrajinszka Pravda.

„Elment harcolni és ukránokat ölni, az oroszok soraiban” − mondta a blogger. A BNS megerősítette, hogy Kvetkus egy videót tett közzé a közösségi médiában, amelyen gránátvetőt használ és filmezi magát a lövészárokban, de annak hitelességét nem tudta megerősíteni. Rita Stundienė, a litván főügyészség szóvivője elmondta, hogy Kvetkus gyanúsított az Ukrajnában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében.

A brit védelmi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy orosz kémek drónokat használhatnak a brit katonai bázisok megfigyelésére, ahol ukrán katonák kiképzésen vesznek részt. A brit katonai személyzetnek kiosztott kézikönyv szerint az orosz hírszerző szolgálatok megfigyelik az Interflex műveletet, amely az Egyesült Királyság és szövetségesei által az ukrán katonák számára szervezett kiképzési program, írta meg az Ukrajinszka Pravda.

„Kém- és felforgatótevékenység kapcsolódhat az AFU brit kiképzéséhez. A taktikák, technikák és eljárások közé tartozik a távolról irányított repülőgépes rendszerek és a fizikai felderítés, a kiképző szolgálatok virtuális és fizikai megközelítése, valamint az oknyomozó újságírók megfigyelése” − áll a kézikönyvben.

A brit védelmi minisztérium a The Timesnak azt nyilatkozta, hogy „kevés bizonyíték” van arra, hogy drónokat használtak volna az Interflex gyakorlatok megfigyelésére. „Ez a kormány nagyon komolyan veszi katonai létesítményeink biztonságát. Számos intézkedés védi az embereinket és a létesítményeinket” − mondta a védelmi minisztérium szóvivője.

Ukrajnában júliusban három esetben mutatták ki a koronavírus új FLiRT törzsét – jelentette az ukrán egészségügyi minisztérium augusztus 5-én. Két esetet Kijevben észleltek, egy esetet pedig az Ivano-Frankivszki területen regisztráltak − közölte az egészségügyi minisztérium. A beteg két nő és egy férfi volt, és mindhárman 60 évnél idősebb − tájékoztatott a The Kyiv Independent.

„A rendelkezésre álló kutatások azt mutatják, hogy a jelenlegi vakcinák, beleértve az emlékeztetőket is, továbbra is hatékonyak a Covid-19 elleni védelemben, bár nem biztos, hogy teljesen megakadályozzák az új törzzsel való fertőzést” − emelték ki. A FLiRT törzs specifikus mutációkkal rendelkezik, amelyek a legyengült immunrendszerrel rendelkezőket gyorsabban megfertőzik, mivel a vírus „jobban kötődik a sejtekhez és ellenáll az immunrendszernek” − tette hozzá a szaktárca.

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint Ukrajnában a koronavírus-járvány 2020-as kezdete óta több mint 5,5 millió megerősített koronavírusos megbetegedést regisztráltak, ami több mint 112 ezer halálesethez vezetett. Ukrajna hivatalosan 2023 júliusában oldotta fel a Covid-19 korlátozást.

A német egészségügyi minisztérium szerint a szövetségi kormány jelenleg egy olyan jogszabály-módosítást vizsgál, amely lehetővé tenné, hogy ukrán orvostanhallgatók Németországban folytathassák tanulmányaikat. A képzésüket már befejezett orvosokat ez nem érinti, tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.

A tárca azt is közölte, hogy a szövetségi kormánynak nem kell törvénymódosítást eszközölnie a szakmai engedélyek megadásához a szövetségi tartományi hatóságoknak. Ezzel a kormány követelésére és a Welt am Sonntag című lap statisztikáira reagáltak, amely kiderítette, hogy több mint 1400 ukrán orvos, akik az orosz-ukrán háború kezdetét követően települtek át Németországba, még mindig várnak a működési engedélyre.

2022 februárja óta legalább 1674, az országból elmenekült ukrán orvos kért engedélyt Németországban. Mindössze 187 kérelmet hagytak jóvá, míg 1402 kérelem elbírálása még folyamatban van. Nem az ukránok az egyetlenek, akik kénytelenek várni az engedélyek megszerzésére. Az Európai Unión kívüli országokból érkező orvosoknak gyakran 15 hónaptól három évig terjedő időszakra van szükségük ahhoz, hogy megkapják az orvosi engedélyt.

A litván kormány 8,7 millió eurót különített el az állam nevében felvett hitelekből a litván Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium programjaira a Litvániában élő ukránok támogatására, írta meg az Ukrajinszka Pravda.

További közel 10 000 eurót kapott a litván egészségügyi minisztérium. A pénzt gyermekgondozási támogatásra, iskolások szociális segélyére, közüzemi szolgáltatások, bérleti díjak és egyéb kapcsolódó kiadások részleges kompenzálására fordítják.

A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium a BNS hírügynökségnek elmondta, hogy Litvánia több mint 114 millió eurót költött a háború miatt az országba érkezett ukránok támogatására. A litván központi bank becslése szerint a Litvániában élő ukránok 2023-ban az ország GDP-jének mintegy 1 százalékát adták.

Augusztus 5-én Ukrajnába érkezett Koizumi Rjúdzsi japán igazságügyi miniszter, hogy megvitassa az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén való lehetséges együttműködést. Érkezése után a miniszter találkozott Andrij Kosztin ukrán főügyésszel, és meglátogatta a bucsai áldozatok emlékművét. Meglátogatta a városban 2022 elején az orosz megszálló erők által végrehajtott mészárlás áldozatainak központját is, írta meg a The Kyiv Independent.

A Kijevtől északnyugatra fekvő elővárost, Bucsát röviddel azután szállták meg az orosz csapatok, hogy 2022 februárjában megkezdődött az Ukrajna elleni támadás. Miután a várost 2022 március végén felszabadították, civilekkel teli tömegsírokat fedeztek fel, és több ezer háborús bűncselekményt dokumentáltak, így Bucsa az ukrajnai orosz atrocitások szimbólumává vált.

Augusztus 5-én Koizumi találkozott ukrán kollégájával, Denisz Maljuskával is, hogy aláírjon egy memorandumot a jog és az igazságszolgáltatás területén való együttműködésről. „Az együttműködés területei közé tartoznak a korrupcióellenes erőfeszítések, az igazságügyi reform és az intézményi kapacitásépítés” − közölte a japán nagykövetség.

Japán 2022 márciusa óta több mint 12 milliárd dollár értékben vállalt humanitárius, gazdasági és egyéb segítséget Ukrajnának. Egy júniusban aláírt biztonsági megállapodás keretében Tokió vállalta, hogy 2024-ben további 4,5 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának, és a következő 10 évben is támogatja az országot. Koizumi látogatása mindössze egy héttel azután történt, hogy kollégája, Morijama Maszahito oktatási miniszter Kijevbe érkezett, hogy a kulturális és oktatási területen való együttműködésről tárgyaljon.

Hadiállapotban elkövetett hazaárulással gyanúsítanak két férfit Ukrajnában, előzetes letartóztatásba helyezték őket – írja az Interfax.

A két ukrán állampolgárt hadiállapotban a fegyveres erők mozgására és koordinátáira vonatkozó információk terjesztésével gyanúsítják. Előzetes letartóztatásban várják a tárgyalásukat, amelyet a Harkivi Kerületi Bíróságon folytatnak majd le.

Az egyik, 45 éves vádlottra életfogytiglani börtönbüntetés vár hazaárulásért, „bajtársára” pedig nyolc évig terjedő börtönbüntetés – közölte az ügyészség sajtószolgálata. 

A nyomozás szerint 2024 februárja óta a két javítási munkálatokat végző férfi információkat adott át az oroszoknak, azok légitámadásait elősegítendő. Körbejárták Harkivot és a közeli településeket, és titokban információkat gyűjtöttek az ukrán hadsereg állásainak és felszereléseinek elhelyezkedéséről. A 45 éves gyanúsított az összegyűjtött információkat telefonon adta át ismerősének, aki 2014-ben költözött az ideiglenesen megszállt Donyeckbe, és a Donyecki Népköztársaság hadseregében szolgál. Társa viszont továbbította az orosz különleges szolgálatoknak a rakéta- és dróntámadások aktuális koordinátáit is. 

Újabb kárpátaljai férfi veszítette életét az Ukrajnáért folytatott harcban – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

Alsó- és Felsőroztoka község lakója, Dmitro Paraszics altiszt 1996. április 26-án született. Az A4051-es katonai egység második felderítő zászlóalja harmadik felderítő szakaszának parancsnoka volt. A katona élete 2024. augusztus 1-jén a Donyecki területen fekvő Toreck keleti külterületén ért véget. A kárpátaljai férfi a harci zónában sebesült meg, és nem élte túl sebesüléseit.

Gyima rendkívül kedves, érzékeny ember volt. Ukrajna bátor védelmezőjének fényes emléke örökre megmarad a szívünkben

– búcsúzott tőle az alsó- és felsőroztokai községi tanács. 

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) semlegesítette az ukrajnai támadásokat előkészítő orosz titkosszolgálat (KGB) ügynökhálózatát, amely rakéta-, bomba- és dróncsapásokat tervezett Ukrajna hat régiójában.

Az ügynökhálózat tagjai közé tartozott két tisztviselő, ők határozták meg a légvédelmi állások és a kulcsfontosságú elektromos állomások helyét az orosz lövések beállításához. Két ügynök a Pokrovszk és Csasziv Jar közelében lévő erődítmények és nehéztüzérségi állások helyét derítette fel. Egy ügynök információkat gyűjtött a Donyecki területen lévő Kurahove védelmezőinek létszámáról és katonai felszerelésekről. Két menedzser és egy egyetemi hallgató az ukrán hadsereg szakaszainak mozgását rögzítette a keleti front felé. Egy volt rendőrtiszt pedig az egyik ukrán vízerőmű elleni támadás következményeiről jelentett az oroszoknak.

A nyomozás szerint a vádlottak a Kreml-barát Telegram-csoportok aktív résztvevői voltak, így kerültek a KGB látókörébe.

A házkutatások során mobiltelefonokat foglaltak le, amelyeken terhelő bizonyítékokat találtak. A kémek akár életfogytiglani börtönbüntetésre számíthatnak – írja az RBK.

Vlagyimir Kara-Murza egyike volt annak a 16 személynek, akit szabadon engedtek a csütörtöki fogolycserén, ahol szabadon engedték többek között Evan Gershkovichot, akit tavaly márciusban tartóztattak le Jekatyerinburgban, amikor munkáltatójának, a The Wall Street Journalnak készített riportot, de szabadlábra került Vagyim Kraszikov, a KGB bérgyilkosa is.

• „Teljesen biztos voltam benne, hogy a börtönben fogok meghalni.” Az orosz ellenzéki politikus fájdalmasan sovány – a stressztől, mondja. Még mindig nem heverte ki, hogy több mint két évet töltött egy szigorúan őrzött szibériai börtönben. Családját 2022 áprilisi moszkvai letartóztatása óta nem látta.
• Vlagyimir Kara-Murzát, aki brit állampolgár is, árulásért ítélték el 25 évre, mert többször elítélte Vlagyimir Putyint és ukrajnai háborúját. Az elmúlt 11 hónapot egyfolytában magánzárkában töltötte.
• Nem telefonálhatott haza, több mint két év alatt csak kétszer beszélhetett a gyermekeivel. Állítólag nem tudott a tárgyalásokról. „Tényleg azt hittem, hogy ki fognak végezni” – fogalmazott.
• „Senki sem kérte a beleegyezésünket – mondja Kara-Murza. – Felpakoltak minket egy repülőgépre, mint a marhákat, és elrepítettek minket.”
• „Mindenkit, aki ezt a cserét bírálja, tisztelettel arra kérem, hogy ne a fogolycserére, hanem az életmentésre gondoljon” – érvel Kara-Murza a BBC-nek adott interjújában.

Mali megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával – jelentette az Agence France-Presse. 

Az AFP szerint a döntés, hogy az ország megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, azzal függ össze, hogy Kijev támogatja a terroristákat Maliban. Az ügynökség szerint Abudalai Maiga mali kormányszóvivő azt mondta, hogy a döntés hatálybalépése „azonnali” lesz.

A Wagner-csoport a héten közölte, hogy július 22. és 27. között a mali hadsereggel együtt heves harcokat vívott a fegyveresekkel Tinzaoutine város közelében. A Senenews című szenegáli lap ugyanakkor arról számolt be, hogy a mali és a mauritániai hatóságok vizsgálják, hogy ukrán kiképzők terroristákat képeznek-e ki Mauritánia területén.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint nem meglepő az a tény, hogy Kijev együttműködik terroristákkal a Száhel-övezetben, hiszen Ukrajna maga is többször folyamodott terrorista módszerekhez, és Moszkva aktívan felhívja a világközösség figyelmét a kijevi rezsim ilyen jellegű cselekedeteire. Burkina Faso diplomáciai minisztériuma a maga részéről felszólította a nemzetközi közösséget, hogy értékelje Kijev terrorista csoportoknak nyújtott támogatását – írja a Ria Novosztyi.

A Donyecki területet augusztus 4-én ért orosz támadás következtében Grodivkában egy ember meghalt, három másik pedig megsebesült a térségben – írja az Ukrajinszka Pravda Vadim Filaskin, a donyecki katonai közigazgatás vezetőjének hétfő reggeli beszámolója alapján.

Az oroszok FAB–250-es bombával mértek csapást a térségben, és több házat, valamint közigazgatási épületet is eltaláltak. Az ukrán rendőrség fotókat is megosztott a pusztításról. 

Egy ember megsérült a Herszon elleni orosz ágyúzás következtében hétfő reggel.

Egy 62 éves férfi megsérült az orosz Dniprovszkij kerület reggeli ágyúzása következtében. Fejsérülése, zúzódása és vállzúzódása van.

A férfi az orosz támadás idején az udvaron tartózkodott. A sebesült a helyszínen megkapta a szükséges orvosi ellátást – írja az Ukrajinszka Pravda.

A The New York Timesnak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint Ukrajna idén legfeljebb 10 F–16-os vadászgépet vethet be a harctéren – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette vasárnap, hogy megérkeztek az első F–16-os vadászgépek Ukrajnába. Az Economist szerint összesen 79 ilyen típusú gép várható. 2024 végéig 20 darab áll majd rendelkezésre, a többi (amelyeket Dánia és Hollandia ígért) 2025-ben érkezik. 

A The New York Timesnak nyilatkozó szakértők azonban úgy vélik, hogy a kiképzett pilóták hiánya és a repülőgépek korlátozott száma hátrány lehet a harctéren. Ráadásul az amerikai tisztviselők szerint idén várhatóan mintegy 20 ukrán pilóta lesz képes vezetni ezeket a gépeket. Mivel minden géphez két pilóta kell, így csupán tíz F–16-ost tudnak majd bevetni. 

Sahra Wagenknecht, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) nevű baloldali párt társalapítója szerint a német kormány több költségvetési tétel, köztük az Ukrajnának nyújtott segélyek csökkentésével spórolhatna. Németországban a közelmúltban újraindultak a tárgyalások a jövő évi költségvetés tervezetéről.

Az ukrajnai, bevándorlási és energiapolitikai irányváltással – az ukrajnai béketárgyalásokkal, a menedékkérők számának jelentős csökkentésével és a fűtési törvény eltörlésével – jövőre 30-50 milliárd eurót tudnánk megtakarítani

– mondta Sahra Wagenknecht.

Sahra Wagenknecht régóta hangoztatja, hogy a német kormánynak fel kellene hagynia Ukrajna fegyverekkel való támogatásával, és a diplomáciai erőfeszítésekre kellene összpontosítania – írja a Jevropejszka Pravda.

Románia, más európai országok nyomdokaiba lépve, Ukrajnával együttműködve fegyverek gyártását tervezi, főként az R–360 Neptun, fejlesztés alatt álló, hajók elleni ukrán robotrepülőgépre összpontosítva – írja az Ukrinform. 

Még 2023 áprilisában érkeztek az első hírek arról, hogy az ukrán védelmi ipar az R–360-as rakéták modernizálásán dolgozik, bár ezen erőfeszítések végső eredményéről hivatalosan még nem számoltak be. Románia arra törekszik, hogy Ukrajna szövetségese legyen, hogy területéről ellenőrizni tudja a fekete-tengeri vizeket. A román–ukrán katonai-ipari partnerség kezdetét a háború utáni időszakra tervezik. 

A levegőből indított francia SCALP-EG rakétákkal ellentétben a Neptunokat a földről indítják, és akár 400 kilométeres hatótávolsággal képesek szárazföldi és tengeri célpontokat egyaránt eltalálni. A rakétákat a háború kezdete óta használják, többek között ezzel süllyesztették el 2022-ben az orosz fekete-tengeri flotta Moszkva nevű cirkálóját.

A Neptunok potenciálisan felvehetik a versenyt az Egyesült Államokban gyártott MGM–140 Army Tactical Missile System (röviden ATACMS) kis hatótávolságú, inerciális irányítórendszerrel ellátott harcászati ballisztikus rakétával, vagyis az egyetlen hasonló hatótávolságú fegyverrel, amelyet Ukrajna használ.

Bukarest reméli, hogy a Fekete-tenger partvidékének legalább egy része Ukrajna ellenőrzése alatt marad – jegyzi meg a jelentés. 

Hatalmas tűz ütött ki vasárnap egy olajtároló közelében az oroszországi Rosztov egyik városában, Azovban – közölte az Ukrajinszka Pravda. 

A környéken élők hatalmas fekete füstfelhőről számoltak be. Hamarosan az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy szemét és gumiabroncsok gyulladtak ki egy nyílt területen Azovban, és a tűz átterjedt az olajtároló raktár területére. A tűz kiterjedése a minisztérium szerint mintegy 5 ezer négyzetméter volt.

A tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen.

A TASZSZ szerint a régió kormányzójára hivatkozva fennáll a veszélye annak, hogy a tűz átterjedhet a szomszédos létesítményekre, köztük egy üzemanyagraktárra. 

A közösségi médiában ugyanakkor már arról szólnak a hírek, hogy a tűz egy dróntámadás következtében keletkezett.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint az F–16-osok érkezése mind több leszerelt rakétát és repülőgépet jelent majd, amelyeket az oroszok hagynak hátra az ukrán városok megtámadása után. 

A főparancsnok arra reagálva írta a Facebook-bejegyzését, miszerint Volodimir Zelenszkij elnök korábban megerősítette, hogy az ukrán pilóták már használják a nemrég leszállított F–16-osok első tételét.

Az első szállítmányban hat, Hollandia által biztosított repülőgép volt, míg Ukrajna július végén további tíz F–16-os repülőgépet kapott.

Bár egyes védelmi szakértők nem számítanak arra, hogy az F–16-osok megváltoztatják a háború menetét, a repülőgépek megerősíthetik Ukrajna légvédelmi képességeit és megvédhetik az ország lakossági központjait Oroszország napi bombázásaitól. Kijev már a háború első éve óta követeli ezeket az amerikai gyártmányú, negyedik generációs repülőgépeket, hogy megerősítse légierejét, amely többnyire szovjet gyártmányú repülőgépekből áll. 

Az ismert amerikai katonai elemző és szakíró, Chuck Pfarrer azt állítja, hogy közeleg annak a napja, hogy az oroszok kénytelenek lesznek feladni a Krím félszigetet – írja az Infostart.

Chuck Pfarrer a Kyiv Post című angol nyelvű ukrán újságnak elárulta, hogy miért veszi biztosra a Krím elvesztését. Egyrészt véli ezt azért, mert a hajdan félelmetes orosz fekete-tengeri haderő súlyos veszteségeket szenvedett el viszonylag rövid idő alatt egy mindössze néhány őrhajóból álló hadiflottától. Az ukránok hamar ráébredtek, hogy drónháborúval képesek ellensúlyozni ezt a fölényt: hatékony tengeri és repülő robotokat építettek. Ez az oroszok zászlóshajójának, a Moszkva rakétás cirkálónak az elsüllyesztésében tetőzött.

Chuck Pfarrer elmondta, hogy az orosz hadiflotta mostanra gyakorlatilag kivonult a Krím félszigetről és hamarosan az egész területet feladhatják. Az orosz katonai vezetésnek ráadásul a saját katonáival is meg kell küzdenie szerinte, mert a veszteségek miatt rohamosan csökken a lelkesedés a harctéren, továbbá a merev parancsuralmi rendszert is kerékkötőnek látja.

Erre utal a Washingtoni Hadtudományi Intézet legfrissebb jelentése is, amely lankadó orosz előrehaladásról ír, és közlésük szerint az Avgyijivkától nyugatra előretörő oroszok jelenleg olyan területen haladnak, ahol csak kisebb települések vannak és az oroszok Pokrovszk városának elérésével változik majd a helyzet, és a védők lesznek jobb helyzetben.