„Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország elég katonával rendelkezik a Kurszki területek visszavételéhez” – mondta Mattias Puusepp észt alezredes. Szerinte Moszkvát váratlanul érte a támadás, aminek követeztében az orosz hadsereg nem tud hatékonyan reagálni.
Az orosz közösségi médiában az a hír járja, hogy az orosz fegyveres erők hamarosan ellentámadásba lendülnek. Azonban semmilyen jel nincs arra, hogy Oroszországnak elegendő embere van egy ekkora volumenű hadműveletre
– hangoztatta Puusepp. Az ukrán erők a támadás kezdete óta nagyjából 80 település felett vették át az irányítást, és folyamatosan nyomulnak előre. Az orosz vezetés a Kurszki és Belgorodi területen válsághelyzetet jelentettek be, miközben próbálják kicsinyíteni az ukránok sikereit.
„Az oroszok eddigi tettei mind védekező jellegűek: védvonalakat húztak, osztagokat csoportosítottak át” – folytatta az észt katonai vezető. Moszkva folyamatosan próbálja megerősíteni kurszki állásait, nemrég olyan álláshirdetések jelentek meg, ahol akár 4 ezer dollárt is fizetnek árokásásért.
Kijev kijelentette, hogy Kurszk megtámadásával nem orosz területeket akarnak elvenni, hanem az agresszorok utánpótlását szeretnék elterelni, valamint védeni saját határaikat.
Az ukránok oldalán harcoló egyik orosz önkéntes hadtest pénteken felszólította az orosz katonákat: álljanak át vagy adják meg magukat, ahelyett, hogy öngyilkosságot követnek el – számolt be az MTI.
„Politikai instruktorotok biztonságos szobájában ülve azt mondja nektek: inkább robbantsátok fel magatokat egy kézigránáttal, mint hogy fogságba essetek” − írta az Oroszország Szabadsága nevű légió a Telegramon.
A harcosok szerint jobb élni, mint kitüntetésért meghalni. A légió arra bátorította az orosz sorkatonákat, hogy álljanak át, és „harcoljanak Oroszország normális jövőjéért”.
Mindeközben a kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását. Helyi vezetők közölték a Telegramon, hogy az orosz erők „gyors ütemben nyomulnak előre. Minden nappal kevesebb idő marad az érintett civilek összegyűjtésére és biztonságosabb térségekbe történő szállítására”.
Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával – írja az MTI.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz.
Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy ebben az ügyben együttműködött Ukrajnával. Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.
Oroszország felkészült arra, hogy évtizedekig nyugati szankciók fogják sújtani, még abban az esetben is, ha az ukrajnai fegyveres konfliktust egy békemegállapodással sikerülne lezárni – jelentette ki Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályvezetője egy pénteki moszkvai vitafórumon.
Az orosz politikus azzal indokolta álláspontját, hogy
az első szankciókat már jóval a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt bevezették, hiszen végső céljuk egy tisztességtelen verseny kialakítása, a konfliktust csupán ürügyként használják.
Hozzátette, hogy a szankciók hatására Oroszország olyan szinten kényszerült rá gazdaságának átszervezésére, hogy ma már elő tudja állítani azokat a termékeket, amelyekből korábban nyugati importra szorult.
Biricsevszkij a hallgatóságot arra figyelmeztette, hogy a nyugati „szankciós spirál” a jövőben újabb nehézségeket okozhat az ország számára, mert a Nyugat további, jelenleg még nem érintett területek szankcionálását is tervezi. Ezt pedig szerinte úgy próbálják elérni, hogy megzsarolják Oroszország kereskedelmi partnereit azzal, hogy előttük is lezárják a nyugati piacokat, ha fenntartják együttműködésüket Oroszországgal.
Oroszország ezért arra törekszik – tette hozzá –, hogy
olyan más, szintén szankciók alatt álló országokkal tárgyaljon, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela, azzal a céllal, hogy egy nemzetközi szankcióellenes koalíció létrehozásával ellensúlyozhassák a diszkriminatív nyugati gazdaságpolitikát.
Noha az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdete óta a Nyugat súlyosabban bünteti Oroszországot, mint akár Észak-Koreát vagy Iránt, az orosz gazdaság ennek ellenére 2024 első felében 4,7 százalékos növekedést ért el – írta az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!