Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ukrajna elpusztítaná az orosz megszállás jelképét, már konkrét terv is van
-
Ahhoz, hogy az ukrán hadsereget kiszorítsák a Kurszki területről, az oroszoknak legalább 50 ezer katonára lesz szükségük. A The New York Times szerint a föderációnak egyelőre nincsenek ilyen tartalékai – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A Pentagon szerint végül minél nagyobb területet sikerül az ukránoknak ellenőrzésük alá vonni, annál nehezebb lesz azt megvédeniük. De Oroszország számára is kihívást jelent majd az ukrán fegyveres erők kiszorításának kísérlete.
Amerikai tisztviselők úgy gondolják, hogy Oroszországnak 15-20 dandárra, vagyis legalább 50 ezer katonára lenne szüksége ahhoz, hogy kiszorítsa az ukránokat az orosz területről. Jelenleg azonban a Kreml hadereje „még csak meg sem közelíti” ezt a létszámot a kurszki térségben.
Megjegyzendő uganakkor, hogy most az orosz hadvezetés elsősorban tartalékos egységeket és csapatokat küldött Kurszkba az ukrajnai front azon területeiről, amelyek nem vesznek részt a Pokrovszk városára irányuló orosz főoffenzívában.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Az ukrán nép elpusztításáról beszélt egy orosz tisztviselő;
- Oroszországnak 50 ezer katonára lenne szüksége Kurcsina visszafoglalásához;
- Ukrajna elpusztítaná az orosz megszállás jelképét, már konkrét terv is van;
- Először mutatták be az ukrán rakétadrónt.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
-
Ukrajna Szaúd-Arábiával, Katarral, Törökországgal és Svájccal folytat egyeztetéseket egy esetleges második békecsúcstalálkozóról – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy indiai újságírókkal folytatott beszélgetésen, amelyet vasárnap tett közzé közösségi oldalán.
Zelenszkij elmondta, jelezte Narendra Modi indiai kormányfőnek: támogatná, hogy Indiában rendezzék meg a második békecsúcsot, mert Kijev a Globális Dél valamelyik országát látná legszívesebben a rendezvény helyszíneként.
Ugyanakkor szeretném világossá tenni – és ez nemcsak Indiára, hanem bármely más potenciális házigazdára is vonatkozik –, hogy olyan országban nem tarthatjuk a második csúcsot, amelyik nem fogadta el az első konferencia záróközleményét
– szögezte le az ukrán elnök.
India ugyan részt vett a júniusban Svájcban megrendezett békecsúcson, de a zárónyilatkozatot nem írta alá.
Narendra Modi néhány nappal ezelőtt látogatott Kijevbe, ahol felajánlotta segítségét az Oroszországgal folytatott háború lezárásához. Konkrét javaslatokat nyilvánosan nem fogalmazott meg, de a vizit mindenképpen közeledést jelentett India és Ukrajna között, miután az utóbbi időben Kijev bizalmatlanul figyelte az orosz–indiai kapcsolatok szorosabbra válását.
Zelenszkij az indiai újságírókkal beszélgetve is megfogalmazott kritikát ezzel kapcsolatban. Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háborút pénzeli az Indiával folytatott olaj- és gázkereskedelemből származó bevételeiből.
Milliárdokat lop el a népétől. Az oroszok elszegényednek, de ezt észre sem veszik, mert Putyin a sajtót és a közösségi médiát is ellenőrzés alatt tartja
– mondta Zelenszkij.
-
Augusztus 26-án nem várható fogyasztási korlátozás Ukrajnában, de amennyiben mégis változik a helyzet, úgy az áramszünetek alkalmazásáról pótlólagosan tájékoztatja a lakosságot az Ukrenergo – írta meg az Ukrajinszka Pravda a vállalat közleményét alapul véve.
Az Ukrenergo továbbá arra buzdítja a felhasználókat, hogy napközben 10 és 16 óra között használjanak erősáramú elektromos készülékeket, 18 óra és 23 óra között pedig takarékosan fogyasszanak áramot.
-
Öt civil életét vesztette, további 13 pedig megsebesült a Belgorod megyei Rakitnoje községet ért ukrán tüzérségi támadásban – közölte vasárnap Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.
A sebesültek közül hatnak, köztük egy 16 éves lánynak az állapota súlyos. Rakitnoje vasárnapra virradóra történt lövetése következtében tíz lakóház, valamint az elektromos és a gázvezeték is megrongálódott.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Szolovjovka faluban egy civilt megölt egy ukrán távirányított repülőszerkezet.
Az orosz államfői hivatal sajtószolgálata vasárnap közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök előző éjjel fogadta a határövezetben harcoló alegységek parancsnokainak jelentését – írta az MTI.
-
Ukrajna közzétette az első képeket az új Palianytsia rakétadrónjáról, amelyet arra terveztek, hogy orosz katonai repülőtereket támadjon és „megsemmisítse az ellenség támadó potenciálját” – írta a The Kyiv Independent.
Az új fegyver első sikeres bevetését Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 24-i függetlenség napi beszédében megerősítette, és egy új, augusztus 25-én a közösségi médiában közzétett videóban további részleteket közölt a projektről.
A videó elején kiemeli, hogy
Oroszország a háborúban „43 ezer különböző típusú rakétát és siklóbombát” lőtt ki Ukrajnára.
„Az egyik leghatékonyabb módja ennek az ellensúlyozására az, hogy a katonai repülőtereken csapást mérünk e fegyverek hordozóira, az orosz repülőgépekre” – tette hozzá.
Az új fegyver neve rendkívül szimbolikus – a „palianytsia” szó, amely egy hagyományos ukrán kenyérfélére utal, az oroszok számára köztudottan nehezen kiejthető.
Az egész fejlesztés hihetetlenül rövid idő, mindössze másfél év alatt készült el
– mondta az elnök, aki azt is elárulta, hogy a fegyvert egy turbóhajtómű hajtja, és nem vadászgépekről, hanem földi platformról indítják. A fegyver költségei jelentősen alacsonyabbak, mint társaiké.
„A motiváció jelentős. Minél hamarabb elkészül a Palianytsia, annál több életet tud megvédeni, és annál kevesebb szenvedést kell elviselnie a civil lakosságnak” – zárul a videó.
-
Oroszország el akarta foglalni az ukrán Harkiv városát, és a következő lépésnek Szumi városának oldaláról kellene történnie – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij azzal Vádolja Putyint, hogy a háborús tevékenységét a Harkivi területen készítette elő, és most a másfél milliós Harkiv városát akarja elfoglalni.
Az ukrán elnök ugyanakkor úgy látja, hogy miközben Oroszország új területeket akar bekebelezni, nem foglalkozik a sajátjaival, ahová azért is tudott könnyűszerrel bejutni az ukrán haderő, mert sok helyen hiányos a légvédelmi rendszer – írta az Unian ukrán hírügynökség.
-
Egyetlen keresztény egyházat se szüntessenek be közvetlenül vagy közvetetten – hangoztatta Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap, miután Volodimir Zelenszkij aláírta az Oroszország által elismert Ukrán Ortodox Egyház betiltásáról szóló törvényt.
Ferenc pápa kijelentette, hogy továbbra is fájdalommal követi az Ukrajnában és az Oroszország területén zajló harcokat.
Ami pedig a nemrég Ukrajnában elfogadott jogszabályt illeti, Ferenc pápa hangoztatta: „Féltem azoknak a szabadságát, akik imádkoznak, mivel aki igazán imádkozik, annak az imája mindig mindenkiért szól. Imádkozással nem követ el bűnt.”
A katolikus egyházfő úgy vélte, ha valaki rosszat tesz saját népe ellen, akkor azért bűnösnek lehet tartani, de senki nem követ el bűnt, mert imádkozott.
Akkor pedig hagyjuk imádkozni, aki imádkozni akar, annál az egyháznál, amelyet sajátjának tart. Kérem, egyetlen keresztény egyház se töröltessék el közvetlenül vagy közvetetten. El a kezekkel az egyházaktól!
– mondta Ferenc pápa.
A pápa arra utalt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását lehetővé tevő törvényt, amelyet kedden fogadott el az ország parlamentje. Az elnöki döntést az ukrán parlament honlapján tették közzé szombaton.
A törvénytervezet kitiltja ukrán területről az oroszok által elismert ortodox egyházat, egy kormánybizottság pedig listát állít össze ennek leányszervezeteiről, amelyeknek a működését nem engedélyezik tovább – közölte az MTI.
-
Lettország és Ukrajna memorandumot írt alá a kiberbiztonságról, ami jogi keretet teremt az együttműködéshez, és biztosítja a technikai és humán erőforrások felhasználását ezen a területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A memorandum megkönnyíti a különböző kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információcserét Lettország és Ukrajna között, valamint kétoldalú kommunikációs csatornákat hoz létre a kiberincidensek jelentésének javítása, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében.
Emellett az egyetértési megállapodás az oktatás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén való együttműködésről, közös nyilvános rendezvények szervezéséről, valamint egyéb, közös megegyezéssel megvalósuló tevékenységekről is rendelkezik.
A memorandumot Kijevben írta alá Andris Spruds lett védelmi miniszter és Jurij Mirorenko, az ukrán különleges kommunikációs és információvédelmi állami szolgálat vezetője.
Spruds hangsúlyozta, hogy Lettország és Ukrajna együttműködése a kiberbiztonság területén különösen fontos, mivel az ukrán háborús tapasztalatok ismeretében Lettország átgondoltabb megoldásokat tud alkalmazni az ellenálló képesség erősítése és a felkészültség növelése érdekében, mind békeidőben, mind válsághelyzetekben.
-
Eltűnt az ukrajnai háborúról tudósító Reuters-csoport egyik tagja, két másik pedig kórházba került, miután a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában orosz támadás ért egy szállodát – írja a Reuters.
A hírügynökség közleményében azt írta, hogy a Hotel Sapphire szállodát, ahol a Reuters hatfős stábja tartózkodott, szombaton érte a csapás.
Egy kollégánkat nem találják, míg másik kettőt kórházba szállítottak kezelésre
– közölte az ügynökség.
„Három másik kollégánkat megtaláltuk. Sürgősen további információkat keresünk, együttműködünk a kramatorszki hatóságokkal, és támogatjuk kollégáinkat és családjukat. Amint több információval rendelkezünk, friss tájékoztatást adunk” – tették hozzá.
Vadim Filaskin, a Donyecki terület kormányzója vasárnap reggel a Telegramon közzétett bejegyzésében arról írt, hogy „az oroszok csapást mértek Kramatorszkra”, illetve két újságíró megsérült, egy pedig eltűnt egy szállodára mért csapást követően.
„A hatóságok, a rendőrség és a mentők a helyszínen dolgoznak. A törmelék eltakarítása és a mentési műveletek folyamatban vannak” – közölte a kormányzó.
Az orosz védelmi minisztérium nem reagált azonnal a megkeresésre. Az ukrán főügyészség a Telegramon közzétett közleményében arról írt, hogy „előzetes vizsgálatot” indított a csapás ügyében, ami helyi idő szerint szombaton 22:35-kor történt. Állításuk szerint egy Iszkander–M típusú rakétával hajtották végre a támadást.
-
Vagyim Filascskin, a Donyecki terület vezetője arról számolt be, hogy az oroszok csapással sújtottak egy kramatorszki szállodát.
Halálos áldozatról nem beszélt, azonban a helyszínen tartózkodó ukrán, amerikai és brit újságírók közül ketten megsérültek, egy embert pedig maguk alá temettek a romok.
A szálloda mellett egy többemeletes lakóház is megrongálódott.
-
Augusztus 24. és 25. között lekapcsolták az ukrán és moldovai energetikai rendszereket összekötő nagyfeszültségű távvezetéket – számolt be az energiaügyi minisztérium közleménye alapján a Jevropejszka Pravda.
Ezzel együtt a Harkivi régióban dúló fegyveres harcok miatt egy alállomást áramtalanítottak, Donyeck környékén pedig kikapcsolták a felsővezetékeket. Az elmúlt 24 órában 7220 fogyasztónak állították vissza az áramellátását, azonban 524 település még mindig villamos nenergia nélkül maradt.
-
„Bár az ukrán befolyás alatt álló sorkatonák anyjainak nincs politikai súlya, Kijev meg akarja győzni az orosz tábornokokat és a biztonsági erőket arról, hogy a háború költségei túl magasak” – írja elemzésében a The Telegraph.
A brit lap szerint ez Oroszország Fekete-tengeri Flottájának megsemmisítésével kezdődött. Aztán Ukrajna megtámadta az olaj- és gázlétesítményeket, ami a gazdaságot rendkívül negatívan sújtotta. Ezután dróntámadások indultak a katonai létesítmények ellen Moszkvától Murmanszkig.
Valószínűleg Putyin nem akarja beismerni a történtek szörnyűségét, nevezetesen, hogy a Kijev elfoglalására irányuló »néhány napos« különleges művelet helyett a harcok átköltöztek Oroszország anyácskába
– jegyezte meg a szerző, Daniel Hannan.
Emlékeztetett, hogy minden háborúban nagy kísértés a frontvonalra összpontosítani, de ez hiba. Különösen az első világháború kimenetelét a termelési potenciál határozta meg. A sorrend az volt, hogy Németországnak elfogyott a pénze, a csapatok felkelésbe kezdtek, a császár lemondásra kényszerült, az új kormány pedig kapitulált.
Oroszországnak még nem fogyott el a pénze. De a nagyvárosokon kívül a spirálisan növekvő infláció, az áru- és munkaerőhiány problémái – mivel a kivándorlás fokozza a sorkatonaság hatását és a munkaerő háborús termelésre való átirányítását – egyre nehezebben leplezhetők, annak ellenére, hogy a központi bank mindent elkövet, hogy optimista számokat mutasson be a világnak. Sok tábornok és oligarcha látni fogja, hogy Putyin elszigeteli, megszégyeníti és tönkreteszi az országukat egy olyan cél érdekében, ami nem más, mint egy személyes rögeszme, miután a karantén alatt túl sok történelmet olvasott
– zárta cikkét a szerző.
-
Oroszország csak akkor fontolja meg a tárgyalásokat, ha úgy véli, hogy Ukrajna képes „Moszkvára és Szentpétervárra is fenyegetést jelenteni” – írja a The Guardian.
A lap szerint Ukrajna engedélyt akar kapni a Nyugattól arra, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat használhasson Oroszországban lévő célpontok megsemmisítésére, mivel úgy gondolja, hogy ezzel rákényszerítheti Moszkvát a harcok beszüntetéséről szóló tárgyalásokra.
Magas rangú kijevi tisztviselők szerint az angol-francia fegyverek „demonstrációs támadásban” való alkalmazása megmutatná a Kremlnek, hogy a főváros közelében lévő katonai létesítmények is sebezhetőek lehetnek közvetlen csapásokkal.
Egy magas rangú kormánytisztviselő szerint az a helyzet, hogy Oroszország csak akkor fogja fontolóra venni a tárgyalásokat, ha úgy véli, hogy Ukrajna képes »Moszkvára és Szentpétervárra fenyegetést jelenteni«. Ez a stratégia azonban nagy kockázatú, és egyelőre nem élvezi az Egyesült Államok támogatását”
– írja a lap.
Amerikai tisztviselők szerint ugyanakkor a Storm Shadow és más nagy hatótávolságú rakéták nem biztos, hogy elég pontosak ekkora távolságban, ráadásul az orosz vadászgépek, amelyek a siklóbombákat indították az ukrán frontterületekre, többnyire a rakéták hatótávolságán kívül állomásoztak.
-
Az orosz hadsereg kétszer csapott le Harkivra szombat éjszaka. Először Szlobodszkij környékét támadták, ahol egy Kh–59-es rakéta közvetlenül eltalált egy lakóépületet. A támadás alkalmával hatan sérültek meg, egy ember fejsérülést szenvedett, öten pedig sokkos állapotba kerültek. Öt ház semmisült meg, további húsz pedig megrongálódott.
Ezt követően Csugujevet lőtték, a lakott terület bombázása során öten sérültek meg, köztük két gyermek.
-
Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés munkatársa szerint az ukrán védelmi minisztérium már kidolgozott egy tervet az Oroszország által megszállt Krím félsziget felszabadítására és a Krími híd megsemmisítésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Elmondása szerint az oroszok azért ragaszkodnak ennyire erősen a félszigethez, mert ez a terület fontos a katonai logisztika és utánpótlás szempontjából. „A félszigetet továbbra is nagy orosz katonai bázisként használják” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a védelmi erők már tervezik a terület felszabadítását.
„Mindannyian szeretnénk az órára nézni, és azt mondani, hogy a Krími híd már csak 15 percig létezik. A valóság ennél bonyolultabb. Természetesen a védelmi biztonsági erőknek vannak tervei mind az ukrán területek és a félsziget deokkupációjára, mind pedig mindannak a megsemmisítésére, ami ezt akadályozza. Nem fogunk semmilyen bejelentést tenni, ahogyan nem tettük ezt a korábbi alkalmakkor sem, amikor a vonatkozó csapások eredményesek voltak” – mondta az ukrán hírszerzés illetékese.
-
Egy párizsi repülőtéren szombaton letartóztatták Pavel Durovot, a Telegram orosz társalapítóját és vezérigazgatóját, miután leszállt az Azerbajdzsánból érkező magángépével a Le Bourget repülőtéren – írja a New York Post.
A francia hatóságok korábban házkutatási parancsot adtak ki egy előzetes nyomozás részeként Durov és titkosított üzenetküldő alkalmazása ellen, amelynek világszerte mintegy 900 millió felhasználója van.
A bűnüldöző szervek úgy vélik, hogy a Telegram a moderáció hiánya és az általa kínált eszközök, például a kriptovaluták miatt bűnrészessé vált a globális kábítószer-kereskedelemben, pedofíliában és csalásokban.
A parancs csak akkor léphetett hatályba, amikor Durov francia földre léP, és ez szombaton meg is történt. Egyelőre nem tudni, miért vállalta a kockázatot.
A 39 éves Pavel Durov a VKontakte nevű közösségi oldal létrehozásában is részt vett. A milliárdos francia és egyesült arab emírségekbeli állampolgársággal is bír, és Dubajban él, ahol a Telegram székhelye is található.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 8204-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 17 810-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 77 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
-
Ahhoz, hogy az ukrán hadsereget kiszorítsák a Kurszki területről, az oroszoknak legalább 50 ezer katonára lesz szükségük. A The New York Times szerint a föderációnak egyelőre nincsenek ilyen tartalékai – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A Pentagon szerint végül minél nagyobb területet sikerül az ukránoknak ellenőrzésük alá vonni, annál nehezebb lesz azt megvédeniük. De Oroszország számára is kihívást jelent majd az ukrán fegyveres erők kiszorításának kísérlete.
Amerikai tisztviselők úgy gondolják, hogy Oroszországnak 15-20 dandárra, vagyis legalább 50 ezer katonára lenne szüksége ahhoz, hogy kiszorítsa az ukránokat az orosz területről. Jelenleg azonban a Kreml hadereje „még csak meg sem közelíti” ezt a létszámot a kurszki térségben.
Megjegyzendő uganakkor, hogy most az orosz hadvezetés elsősorban tartalékos egységeket és csapatokat küldött Kurszkba az ukrajnai front azon területeiről, amelyek nem vesznek részt a Pokrovszk városára irányuló orosz főoffenzívában.
-
Azovsztal védelme volt a Mariupolért folytatott harc legnehezebb szakasza, mert ekkor a védők között több sebesült volt, mint ahányan segíteni tudtak rajtuk. Erről a Telegrafnak adott interjújában beszélt Olekszandr Fesenko, az említett harcok egyik résztvevője, aki a harctérről végül szerencsésen hazatért – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Fesenko elmondása szerint Azovsztalnál a harcosoknak „teljes sötétségben” kellett lenniük az állandó lövések alatt, mert félő volt, hogy a következő ellenséges gránát pontosan őket találja el.
A sebesültek mintha futószalagon érkeztek volna
– emlékezett vissza a megmenekült férfi.
A veterán elmondta, kiváltképp attól félt, hogy az oroszok valamikor gázzal mérgezik meg őket, ráadásul a körülmények is olyanok voltak, hogy csak magukra számíthattak, miközben éheztek és szomjaztak.
-
A megszállt Ukrajnában egy oroszok által beiktatott tisztviselő ukrán könyvek elégetésével dicsekedett, és felszólított, hogy az „ukrán népet” „gyökerestül ki kell irtani” – írja a Sky News.
Dmitrij Rogozin, Zaporizzsja megye Oroszország által elfoglalt részének szenátora a Telegramon osztotta meg gondolatait az ukrán népről. Erről a brit védelmi minisztérium is írt legutóbbi hírszerzési frissítésében.
Rogozin azt mondta, hogy bármilyen tűzszünet a háborúban az orosz gyerekek „biztos halálát” jelentené. A védelmi minisztérium szerint e szavak „az ukrángyűlölő megjegyzések hosszú sorában a legújabbak”. Magas rangú orosz tisztviselők korábban is mondtak hasonlót.
Oroszországon belül „valószínűleg sok olyan személy van”, akiknek még mindig „maximalista céljaik” vannak a konfliktussal kapcsolatban – „beleértve az ukrán kultúra, identitás és államiság elpusztítását”. „Mindez az állítólagos orosz tárgyalási hajlandóság ellenére is így van” – jegyezte meg a védelmi minisztérium.
-
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) hekkerei augusztus 24-én tömeges kibertámadást hajtottak végre az orosz internetszolgáltatók szerverei ellen, és „tucatnyi” oroszországi ipari létesítmény online platformját blokkolták – közölte a The Kyiv Independentnek egy katonai hírszerzési forrás.
A mostani támadás legalább 33 szervert és 283 irodai számítógépet érintett ipari létesítményekben, 21 weboldalt tett tönkre, és 15 felhő- és fájltárolót semmisített meg. A forrás szerint
az ukrán hackerek ukránbarát üzeneteket is hagytak az érintett online platformokon.
Az orosz felhasználók a Rostelecom digitális szolgáltató meghibásodásaira, valamint instabil internetkapcsolatra panaszkodtak az MTC és a Beeline mobilszolgáltatóknál, továbbá a Yandex multinacionális technológiai vállalatnál és szolgáltatásainál. „A kibertámadásokat elszenvedő orosz platformok támogatják és finanszírozzák Oroszország Ukrajna elleni háborúját” – tette hozzá a forrás.
Az ukrán hackerek olyan gyárak és vállalatok hálózati infrastruktúráját vették célba, amelyek többek között az orosz bűnüldöző szervek számára gyártanak berendezéseket, repülőgép- és helikopteralkatrészeket, valamint hardvereket és szoftvereket, szervereket és processzorokat.
Támadás érte az egyik leglátogatottabb orosz internetes portál, a Mail.ru felhő- és fájltárolóit is. Az ukrán hackerek rendszeresen támadják az orosz online platformokat a háború kezdete óta.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- ISW: Oroszország továbbra sem tudja megállítani az ukrán csapatokat Kurszkban;
- Ukrajna intenzív dróntámadást indított, hatalmas robbanás rázta meg Oroszországot;
- Rekordalacsony szintre zuhant Vlagyimir Putyin népszerűsége az orosz lakosság körében;
- Oroszország lerombolta egy 20. századi ukrán anarchista forradalmár történelmi házát;
- Az Egyesült Államok jó okkal korlátozza a nagy hatótávolságú fegyverek használatát.
Tartsanak velünk ezúttal is!