Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke megtartotta a Legfelsőbb Főparancsnokság vezérkarának ülését, amelyen megvitatták Ukrajna légvédelmi rendszereinek hatékonyságát és energiarendszerének helyreállítását az egyik legnagyobb orosz támadás után, írta az Ukrajinszka Pravda.
„Jelentést tett Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka, Ihor Klimenko, Ukrajna belügyminisztere, Herman Haluscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere és Volodimir Kudricskij, az Ukrenergo vezetője. Részletesen elemeztük a légvédelmi rendszerek és a rádióelektronikai hadviselési rendszerek, a mobil lövészcsoportok hatékonyságát, valamint minden régió mérnöki védelmét. Ennek megfelelő határozatokat fogadtunk el” − részletezte az ukrán elnök.
Zelenszkij megjegyezte, hogy Oroszország az említett támadásban legalább 127 rakétát és 109 drónt indított Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy az energetikai létesítmények az orosz támadás következményeit kezelik, javítási munkálatokat és aknamentesítést végeznek. „Oroszország kazettás bombákkal támadott meg néhány polgári létesítményt. Az energetikai mérnökök előtt a tűzszerészek végezték munkájukat” − mondta Zelenszkij.
Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka szintén beszámolt a műveleti helyzetről, elsősorban a Donyecki területen található Pokrovszk városának védelméről. Határozatot fogadtak el a pokrovszki front további megerősítéséről.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi beszámolója szerint az orosz légierő támadta az ukrajnai Szumi megyében lévő ukrán harci tartalékokat, az oroszországi Kurszk megyében pedig az ukrán hadsereg az elmúlt egy nap leforgása alatt több mint 300 katonát és 14 páncélozott járművet, köztük egy harckocsit veszített.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a kurszki régióban az augusztus 6-án kezdődött betörés után egyebek között több mint 5800 katona, 72 harckocsi, 31 gyalogsági harcjármű, 58 páncélozott személyszállító jármű, 383 páncélozott harcjármű, 37 tüzérségi löveg, öt légvédelmi rakétarendszer és 11 sorozatvető.
A moszkvai katonai tárca vasárnapi hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt napon a hatból három frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, visszaverve 15 ellenrohamot. A Moszkvában kiadott közlemény szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a „különleges hadművelet” övezetében.
A védelmi minisztérium az elmúlt napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett hét lőszerraktárt, három harckocsit – köztük egy amerikai Abrams tankot –, hét nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és vontatott tarackot, továbbá 41 drónt – írta az MTI.
Artem Dmitruk ukrán parlamenti képviselő augusztus 25-én elmenekült az országból, miután vádat emeltek ellene, amiért külön-külön összetűzésben bántalmazott egy katonát és egy rendfenntartó tisztet is – közölte a főügyészség a The Kyiv Independent információi szerint.
A Suspilne szerint Dmitruk független parlamenti képviselő különböző hatóságokkal keveredett összetűzésbe. Odesszában Dmitruk a bűntársaival együtt állítólag egy vita során könnyű testi sértést okozott egy szolgálatban lévő rendfenntartó tisztnek.
A vádlott állítólag megpróbálta ellopni a rendőr fegyverét is.
Egy másik kijevi incidens során Dmitruk állítólag szóváltásba keveredett egy katonával, és
több fejre mért ütést követően közepesen súlyos testi sértést okozott.
A főügyészség nem nevezte meg közvetlenül Dmitrukot, de a bűnüldöző szervek forrásai megerősítették a Suspilne-nek, hogy a gyanúsított ő volt. Arról nem közöltek részleteket, hogy mikor történt a verekedés.
Ukrajna vasárnap közölte, hogy a szomszédos Belarusz katonákat csoportosít az ukrán határ közelébe, és óva intette a minszki vezetést az esetleges „barátságtalan lépésektől”.
Az ukrán külügyminisztérium jelezte: észlelték, hogy az Oroszországgal szövetséges Belarusz „hadgyakorlatnak álcázva nagyszámú katonát vezényelt az Ukrajnával határos Homel régióba”.
Figyelmeztetjük a belorusz vezetést, hogy ne kövessenek el tragikus hibát Moszkva nyomására, és felszólítjuk a fehérorosz hadsereget, hogy vonják vissza erőiket lőtávolságnál messzebbre az ukrán határtól
– állt az ukrán külügyi tárca közleményében.
Ukrajna felhívta a figyelmet arra, hogy a „világ biztonságára” nézve fenyegetőnek tekinti, ha hadgyakorlatokat tartanak a határtérségben, mert az túlságosan közel van a csernobili atomerőműhöz.
Minszk 2022-ben lehetővé tette, hogy az Ukrajnát megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, valamint engedélyezte, hogy Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepítsen Belaruszba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!