Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:

• Egy lépésre lehet egy újabb katasztrófa, Irán több mint 200 rakétát szállított Oroszországnak;
• A CIA vezetője szerint fennállt annak a veszélye, hogy Moszkva atomfegyvert használ a háború kezdetén;
• Nagy erejű támadás ért egy ukrán várost, rengetegen meghaltak és megsérültek;
• Megjelent egy videó Vlagyimir Putyinról, szokatlan módon látható az orosz elnök;
• Nyilvános az adat, amit Moszkva mindenképp titkolni akar.

Köszönjük mai figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Kellemes pihenést kívánunk!

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának vezetője szerint a Telegram közösségimédia-platform fenyegetést jelent az ország nemzetbiztonságára.

Én az összes Telegram-csatorna »hivatalossá tétele« mellett vagyok. Ha valamilyen hírt akar közölni valaki, regisztráljon, hogy látsszon, orosz vagy ukrán állampolgár csatornájáról van szó – és akkor felelősség is van

– nyilatkozta a hírszerzési főnök. A parlament szólásszabadsági bizottságában korábban azt mondta, hogy Ukrajnának szigorú szabályozást kell bevezetnie a Telegramra, sőt a tiltására is felszólította a döntéshozókat – írja a Strana.

Tartalékos csapatokat vezényelt az ukrán hadsereg vezetősége a háború keleti frontjára, aminek következtében a pokroszvki orosz előrenyomulás lassulni kezdett – írja a Forbes értesülései alapján a Strana. A friss csapatok egyelőre stabilizálták a helyzetet, azonban nem érdemes nagy fordulatra számítani.

Egyelőre az ukrán erősítések, legalábbis a Kara Dag Nemzeti Gárda dandár, a 12. Azov-dandár és a 93. gépesített dandár kisebb ellentámadásokat hajtanak végre, amelyek eredményéül az orosz csapatok lassulnak, vagy kismértékben visszavonulnak

– írja a cikk. Ezekkel az apró győzelmekkel viszont az őszi-téli hadjáratokra az ukrán fegyveres erők meg tudják erősíteni a Pokrovszk környéki pozícióikat. Szelidovóban nagyobb ellentámadásokat is tudtak eszközölni a védők, amelyek alatt kicsit kevésbé tűnik valószínűnek Pokrovszk eleste.

Pennsylvania, Arizona és Texas azok az amerikai államok, amelyek a Pentagon szerint a legtöbbet profitálnak az Ukrajna felfegyverzését célzó finanszírozásból és befektetésekből − írja a Sky News.  

Az Egyesült Államok milliárdokat − nominális értékben minden más partnerénél többet − költött Ukrajna finanszírozására Oroszország 2022-es inváziója óta. 

A kormány által közzétett kiadások lebontása szerint Arizonában 2,02 milliárd dollárnyi, míg Texasban 1,85 milliárd dollárnyi Ukrajnával kapcsolatos kiadás és beruházás történt.

Pennsylvania, amely a közelgő elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú állam, kapta a legtöbbet az összes állam közül, 2,52 milliárd dollárt.

A Biden-kormányzat tavaly óta hangsúlyozza, hogy a Kijevbe küldött fegyverek nagy részét amerikai munkavállalókat foglalkoztató amerikai vállalatok által elnyert milliárdos új szerződések révén pótolják.

Ennek ellenére a republikánusok azt követelik, hogy az Ukrajnát is magában foglaló külföldi segélyeket állítsák le, és hogy a finanszírozást inkább belföldre irányítsák, mielőtt külföldre küldik. 

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről, főként az energetikai létesítmények helyreállításáról folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Giorgia Meloni olasz kormányfővel szombaton az olaszországi Cernobbióban, az Ambrosetti fórum alkalmával – írja az MTI.

„Nagyra értékeljük Olaszország döntését, hogy otthont ad a következő, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciának, amelyre 2025-ben kerül sor” – írta Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalain. Közölte, hogy szót ejtett Kijev béketervéről is.

Olaszország aktívan részt vesz az egyes pontok végrehajtásában. Köszönöm Giorgiának és az olasz népnek a támogatást és az igazságos béke helyreállításáért végzett közös munkát

– fűzte hozzá az ukrán államfő. Volodimir Zelenszkij Cernobbióban úgyszintén négyszemközti megbeszélést folytatott Geert Wildersszel, a legutóbbi hollandiai választásokon győztes Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.

Az ukrán elnöki iroda tájékoztatása szerint az ukrán elnök köszönetét fejezte ki Hollandiának és az egész holland népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért, és külön kiemelte Hollandia hozzájárulását az ukrán légvédelem megerősítéséhez. Tájékoztatta tárgyalópartnerét az ukrajnai biztonsági helyzetről, a háborús kihívásokról és a tervezett második békecsúcs előkészületeiről.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese úgy véli, hogy a szankciók „örökre” és „az Egyesült Államok összeomlásáig és polgárháborújáig” érvényben maradnak Oroszország ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az elnökhelyettes szombat reggel arról elmélkedett a közösségi médiában, hogy Donald Trump republikánus vagy Kamala Harris demokrata elnökjelölt feloldaná-e az Oroszország elleni szankciókat, ha megnyernék a választásokat, majd arra jutott, hogy nem.

A Szovjetunió ellen a 20. század folyamán végig szankciók voltak érvényben. Ezek a 21. században soha nem látott mértékben tértek vissza. Ezért számunkra a szankciók örökre szólnak

– fogalmazott Oroszország exelnöke, majd pontosított, ugyanis elmondása szerint az Oroszország elleni szankciók az Egyesült Államok összeomlásáig lesznek érvényben, amely egy elkerülhetetlen új polgárháború alatt következik be.

„Elvégre Hollywood nem véletlenül készít erről filmeket” – tette hozzá.

Andrij Szibiha, Ukrajna szeptember 6-án megválasztott új külügyminisztere rögtön tisztségének betöltése után munkába fogott. A politikus 13 kollégájával találkozott, vagy beszélt telefonon, valamint megfogalmazta országának legnagyobb hiányosságait, valamint az utat, amely az orosz agresszió visszaveréséhez vezethet – írja az Ukrinform.

Többek között az Egyesült Királyság, Németország, az Egyesült Államok, Törökország, Finnország és az Európai Unió külügyminisztereivel tárgyalt. Szerinte továbbra is szükség van az Oroszországot ért szankciók súlyosbítására, valamint arra, hogy a nyugati szövetségesek fegyverekkel támogassák Ukrajnát.

Andrij Szibiha kollégái mellett az ukrán szakértői csoportokkal és diplomatákkal is tartott meetingeket. Utóbbi csoportnak azt az utasítást adta, hogy meg kell duplázniuk erőfeszítéseiket, hogy Ukrajnának a lehető legjobb helyzete legyen a nemzetközi porondon.

Ukrajna eddig dokumentáltan 6460 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4589 megsemmisült, 530-ban károk keletkeztek, 290-et a személyzete otthagyott a harctéren, 1051-et pedig az oroszok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 918 tank van. A harckocsik közül 639 megsemmisült, emellett 73 megsérült, 70-et magára hagytak a harctéren, 136-ot pedig az oroszok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Az ukrán külügyminisztérium mély aggodalmát fejezte ki a médiában megjelent hírek miatt, amelyek szerint Irán már átadta ballisztikus rakétáit Oroszországnak, és felszólította Teheránt, hogy tartózkodjon attól, hogy bármilyen fegyverrel lássa el Moszkvát − írja az Ukrajinszka Pravda. 

Ukrajna Külügyminisztériuma mélységes aggodalmát fejezi ki a nemzetközi médiában megjelent jelentések miatt, amelyek szerint Irán ballisztikus rakétákat szállíthat az Orosz Föderációnak. Ismételten felszólítjuk az Iráni Iszlám Köztársaság vezetését, hogy tartózkodjon bármilyen típusú fegyver és katonai felszerelés Oroszországnak való átadásától, amely az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog normái szerint agresszor állam

− közölte a külügyi tárca. 

Péntek reggelig 55 halottja volt a Poltava elleni támadásnak, és több mint 300-an megsebesültek. Nem világos, hogy az áldozatok között voltak-e civilek. A rakéta célpontja egy katonai kommunikációs intézet volt. 

Az intézet egy olyan képzési intézmény, amely katonáknak ad képesítést az elektronika, a kiberhadviselés és a harctéri kommunikáció területén; az előtte felállított információs standon elhelyezett plakát szerint a végzősök „az ukrán fegyveres erők szellemi elitjét” alkotják.

A jelenlegi totális háború körülményei között sok katonát küldenek oda egy hónapos kiképzésre, mielőtt visszamennének a frontra − írta meg a The Guardian. 

Az orosz védelmi minisztérium szerint az intézet olyan ukrán katonákat képzett ki, akik „részt vettek az Orosz Föderáció területén lévő polgári objektumok elleni támadásokban”. A Kreml-barát Telegram-csatornák tetszésüket fejezték ki a halálos áldozatok magas száma miatt.

Kérdések vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy miért volt ennyi ember egy ismert katonai létesítményben. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak „annak megállapítására, hogy eleget tettek-e az intézményben a katonák életének és testi épségének megvédése érdekében”.

Drónokkal támadott egy lőszerraktárat Voronyezs régióban szeptember 7-én éjjel az SZBU – írta meg az Ukrajinszka Pravda. Jelenleg négy tűzről és lőszerek folyamatos detonációjáról érkeztek jelentések a létesítményben.

Az SZBU folytatja szisztematikus munkáját, hogy Oroszország Ukrajnával szomszédos régióiban demilitarizált övezetet hozzon létre. A katonai repülőterek, lőszerraktárak és az ukrajnai háborút szolgáló infrastrukturális létesítmények legitim célpontok

– közölték a lap forrásai.

Mintegy 500 szakember, köztük európai országokból származó zsoldosok is meghaltak és megsebesültek egy poltavai kiképzőközpont elleni támadásban – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Körülbelül 500 szakember halt vagy sebesült meg. A halottak és sebesültek között ott vannak az Ukrán Fegyveres Erők és a Nemzeti Gárda katonái, kommunikációs szakemberek, elektronikus felderítők, drónok kezelői, valamint külföldi zsoldosok Lengyelországból, Franciaországból, Németországból és Svédországból, akik az ukrán hadsereget képezték ki

– közölte egy magas rangú katonai forrás.

Mint előzőleg írtuk, kedd délután Oroszország brutális támadást intézett a közép-ukrajnai Poltava városa ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadást követően azonnal elrendelte a támadás minden körülményének teljes és mihamarabbi kivizsgálását.

Az ukrán államfő azonban teljesen másképp számolt be a történtekről:  „A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint két ballisztikus rakétáról van szó. Egy oktatási intézmény és egy szomszédos kórház területét találták el” – jelentette ki Zelenszkij.

Ukrajna több katonai támogatásra kapott ígéretet szövetségeseitől, köztük az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától, Németországtól és Kanadától az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoport pénteki ülésén, amelyen Volodimir Zelenszkij elnök személyesen vett részt – írja a The Kyiv Independent.

2022. áprilisi megalakulása óta a pénteki ülés a csoport 24. összejövetele. Zelenszkij utoljára 2023 októberében vett rajta részt személyesen.

Az Egyesült Államok új, 250 millió dolláros segélycsomagot ígért Ukrajnának. A részlet RIM–7 rakétákat és légvédelmi támogatást, Stinger rakétákat, lőszert a HIMARS-okhoz és egyéb katonai segítséget tartalmaz.

A csúcstalálkozót megelőzően az Egyesült Királyság bejelentette, hogy új katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, ami 650 könnyű, többcélú rakétából áll, és több mint 213 millió dollár értékű. Az első ilyen rakétákat várhatóan ez év végéig szállítják le.

A találkozó margóján Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, hogy Berlin további 12 önjáró Panzerhaubitze 2000-es, több mint 30 kilométeres hatótávolságú önjáró tarackágyút szállít Kijevnek 150 millió euró értékben. 

A lövegek nem állandó német katonai készletekből, hanem ipari szállításokból származnának. Hat darab 2024 végéig érkezik, a többit 2025-ben szállítják le.

Kanada is bejelentett egy új védelmi segélycsomagot, amely 80 840 darab kivont CRV7 típusú, kis méretű, levegő-föld elleni irányítatlan rakéta motorját tartalmazza 1300 robbanófejjel együtt.

Spanyolország egy HAWK légvédelmi rendszerelemet biztosít Ukrajnának – jelentette be Margarita Robles védelmi miniszter. A rendszer hat rakétaindítóból áll, és már Lengyelországban állomásozik.

Kijev várhatóan karbantartó berendezéseket és anyagokat is kap Hollandiától az F–16-os vadászrepülőgépekhez, valamint levegő-levegő rakétákat, amelyekkel a gépek visszaverhetik az orosz támadásokat – közölte Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.

Az elmúlt 24 órában 187 katonai összecsapást regisztráltak Ukrajnában. Az orosz csapatok a pokrovszki és a kurahovszki irányban voltak a legaktívabbak – áll a vezérkar közleményében, amelyről az Unian számolt be.

Megjegyzik, hogy pénteken az oroszok két rakétacsapást hajtottak végre hat rakéta bevetésével ukrán településekre és egységek állásaira, valamint 74 légicsapást regisztráltak, ezenkívül az ellenség több mint 4200 lövedéket lőtt ki, ebből 129-et többszörös rakétavetőből.

Az ukrán honvédség légi és rakétacsapatai, valamint tüzérsége 15 csapást mért olyan területekre, ahol az ellenség személyi állománya és légi eszközei összpontosultak, valamint eltaláltak egy parancsnoki állást, két drónparancsnoki állást, két tüzérségi rendszert és egy további fontos ellenséges létesítményt.

Szeptember 7-re, szombatra virradó éjszaka – előzetes adatok szerint – az oroszok Sahíd drónokkal támadták Kijevet – írja a Unian ukrán hírügynökség.

Az éjszakai támadás alatt az ellenséges drónok egyike sem érte el célját

– közölte a kijevi városi katonai közigazgatás. A fővárosi hatóságok hangsúlyozták, hogy a várost fenyegető összes drónt megsemmisítették.

„Területünkön az ellenséges drónok már éjfél előtt elkezdtek berepülni, különböző irányokból. A drónok hajnali három óra körül értek Kijev közelébe. A fővárosban meghirdetett légiriadó mindössze 18 percig tartott. Ez idő alatt azonban a légvédelem hatásosan működött Kijev felett” – áll a jelentésben.

A Pecserszki járásban négy különböző esetben rögzítettek lezuhanó törmeléket. Tűz is keletkezett nyílt területen, ami 50 négyzetméteren lángolt. Az előzetes információk szerint a kijevi dróncsapás következtében senki sem sérült meg.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Andrij Szibiha frissen kinevezett ukrán külügyminiszterrel – adta hírül az MTI.

Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta: a két külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatokról egyeztetett, és a telefonbeszélgetés során Anthony Blinken jelezte, hogy

Dmitro Kuleba előző ukrán külügyminiszter szerdán nyújtotta be lemondását egy nagyszabású kormányátalakítás részeként. Korábban öt másik miniszter és miniszterelnök-helyettes, valamint az állami vagyonkezelő vezetője kérte felmentését a parlamenttől, amely csütörtökön ezt jóvá is hagyta.

Volodimir Zelenszkij államfő szerint a személycserékre Ukrajna kormányának megerősítése érdekében van szükség.

Az ősz rendkívül fontos lesz. Állami intézményeinket olyan módon kell megerősíteni, hogy Ukrajna el tudjon érni minden szükséges eredményt

– mondta az ukrán elnök.

Magyarország területére 2024. szeptember 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 7820 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 10 128 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat küldött Oroszországnak – jelentette a The Wall Street Journal névtelenséget kérő amerikai és európai tisztviselőkre hivatkozva.

Washington a napokban tájékoztatta szövetségeseit Teherán lépéséről – mondták a lap forrásai.

A Reuters augusztusban meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország „több száz” Fath–360-as rövid hatótávolságú rakétát és más ballisztikus rakétákat kaphat Irántól.

Irán Oroszország egyik legszorosabb szövetségese. A két ország jelentősen elmélyítette katonai és politikai együttműködését az ukrajnai teljes körű invázió 2022 februári kezdete óta.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszok támadtak egy nyugat ukrajnai városra, néhány kilométerre a lengyel határtól történt robbanás;
• Az ukrán főparancsnok elárulta a kurszki invázió mögötti stratégiát;
• Az orosz védelmi tárca szerint precíziós csapást mértek a Kurszknál állomásozó ukránokra;
• Ukrajna ismét zöld utat kért a nyugati fegyverek bevetésére;
• Zelenszkij: Oroszország 6000 katonát veszített Kurszkban, már nem fenyeget a Szumi elleni támadás veszélye;
• Orbán Viktor elmondta, hogyan lehetne béke Ukrajnában;
• Leváltották Kárpátalja kormányzóját;
• Az ukránok óriási vesztesége elgondolkodásra késztette a nyugati szövetségeseket;
• Oroszország újabb masszív támadásra készülhet Ukrajna ellen;
• A magyar külügy elítélte a Nyugat tervét, amellyel Ukrajnát segítenék.

Tartsanak velünk ezúttal is!