Tisztelt olvasóink!

Végéhez ért az Index vasárnapi hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Ezek voltak a hét utolsó napjának legfontosabb eseményei:

• Felgyorsult az oroszok előrenyomulása, nemsokára összeomolhat a teljes ukrán front?
• Fontos döntés született Kijevben, Zelenszkij ismertette a részleteket;
• Putyin kedvenc eszközét illette kendőzetlen kritikával a CIA főigazgatója;
• Minden eddiginél extrémebb fegyverrel támadja Kijev az oroszokat;
• A CIA szerint Oroszország és Irán egyre erősödő kapcsolata drámai eszkalációhoz vezethet.

Köszönjük a figyelmet, tartsanak velünk hétfőn is! Kellemes pihenést kívánunk!

Miután Lettország és Románia területére is orosz drónok léptek be, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte a Nyugatot, hogy segítsék Ukrajnát a légi járművek kilövésében  – írja az Ukrajinszka Pravda.

A szövetségesek kollektív válasza az kellene hogy legyen, hogy a lehető legjobban támogatják Ukrajnát az orosz agresszió megállításában, valamint a béke és az élet védelmében. Ehhez azonban konkrét lépésekre van szükség

– mondta a nemrég kinevezett miniszter.

Andrij Szibiha a nyugati országok légierejének bevetését javasolta, valamint a szövetségesektől kapott fegyverek felhasználási korlátozásainak feloldását is kérte. „Cselekedjenek” – hangsúlyozta.

Két férfi holttestét találták meg egy szálloda romjai alatt a Donyecki terület Mikolajivka városában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap szerint a szállodában harkivi önkéntesek tartózkodtak, akik állatok sterilizálására és oltására érkeztek ingyenesen. Az orosz csapatok több KAB típusú irányított légibombával támadták meg a szállodát.

Az ügyészség közlése szerint a két férfi holttestét találták meg. A 33 és 42 éves férfiak holttestét a romok alól szabadították ki.

Az ukrán emberi jogi biztos, Dmitro Lubinec arról beszélt, hogy a Verhovna Rada megtiltotta az orosz hadifoglyoknak a hazatelefonálás lehetőségét. Elmondása szerint ez nem ütközik a genfi egyezménybe, a megállapodás ugyanis levelezést, nem telefonálást biztosít a hadifoglyok számára – írja a Strana.

Emellett megjegyezte, hogy az orosz katonák egyre gyakrabban ölik meg a magukat megadó ukrán katonákat, ami háborús bűncselekménynek minősül.

„A Nemzetközi Vöröskereszt azonban még mindig homokba dugja a fejét, nem tudják megvédeni az ukrán hadifoglyok jogait” – mondta Lubinec.

Jaroszlav Melnik, Ukrajna olaszországi nagykövete tiltakozását fejezte ki Anasztaszija Trofimova orosz rendező Russians at War című filmjének Velencei Filmfesztiválon való bemutatása ellen, emellett felszólította a vezetőket, hogy szabjanak gátat a propagandának – írja az Europejszka Pravda.

A nagykövet elmondása szerint Kijevet sokkolta, hogy a fesztivál zsűrije beválasztotta a filmet, amelyet „helytelennek és az ukrán népre nézve sértőnek tart”.

A Russians at War az agresszor iránti szimpátia filmje az áldozatok párhuzamos leértékelésével, annak ellenére, hogy az oroszok több ezer ukrán életnek vetettek véget, és milliókat nyomorítottak meg

– olvasható a nagykövet levelében. Melnik szerint a film az igazság „orwelli manipulásának szégyenletes példája”, amely figyelmen kívül hagyja a két ország 2014 óta tartó aktív ellenségeskedését, és vetítése különösen helytelen a poltavai, lembergi és odesszai tragédiák tekintetében.

Arra szólította fel a Velencei Filmfesztivál szervezőit, hogy ítéljék el a művészet propagandára való felhasználását, amely nyíltan népszerűsíti Oroszország Ukrajna elleni háborúját, valamint szépíti a Kreml bűntetteit.

A filmet már szeptember 5-én bemutatták, rendezője hét hónapot töltött egy Ukrajnában harcoló orosz zászlóaljjal, akik „teljesen hétköznapi fickók voltak, családdal és humorérzékkel”. Trofimova szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokban is tevékenykedő Russia Today propagandamédiummal. 

Az olasz nagykövet mellett Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is nemtetszését fejezte ki, Ukrajna torontói főkonzulátusa pedig az ottani filmfesztiválon való vetítés ellen tiltakozik.

Szeptember 8-án délután Herszon Dnyipro kerületét orosz drónok támadták, aminek következtében hatan megsérültek. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a drónok robbanóanyagot dobtak egy kisbuszra.

Négy áldozatot a járműben ért találat, ketten pedig az utcán sétáltak. A sebesülteket kórházba szállították.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Novohrodivka települést, közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. Szombaton az ugyanebben a régióban található Kalinove „felszabadításáról” számolt be a tárca – írja az MTI.

A vasárnapi hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 13-ban, Kurszk megyében pedig ötben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők veszteségeiről is beszámoltak.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A lett védelmi minisztérium arról számolt be, hogy szeptember 7-én egy orosz katonai drón zuhant le a balti állam területén. Az incidensre a Rezenke régióban került sor, a hatóságok pedig még mindig vizsgálják a körülményeket – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az előzetes adatok arról tanúskodnak, hogy a drón Belarusz irányából lépett be a lett légtérbe. Az esetről a lett védelmi erők értesítették az ország vezetését, a végrehajtó szervet, valamint a NATO tábornokait.

Ez az első drón, amely Lettország területére lépett Ukrajna 2022-es megtámadása óta. Az eset után az ország védelmi minisztere, Andris Spruds azt mondta, folytatni kell a munkát a balti állam keleti határainak megerősítésével kapcsolatban, valamint tovább kell fejleszteni a légvédelmi rendszereket és az elektronikus hadviselési eszközöket.

Edgars Rinkevics lett elnök egységes, orosz drónokkal szembeni fellépést sürgetett a NATO-tagoknál, ugyanis a keleti szövetségesek területein egyre több a hasonló incidens – nemrég Románia légterébe lépett be egy drón.

Román tisztviselők arról számoltak be, hogy éjszaka Ukrajnát ért orosz dróntámadások alatt a román légtérbe is átléptek a járművek – írja a Sky News.

Az ország nemzetvédelmi minisztere szerint a civil célpontok és a kikötők Duna feletti támadása alatt sértette meg Oroszország Románia területi integritását.

Válaszul Magyarország keleti szomszédja F–16-os vadászrepülőkkel járőrözött, valamint NATO-tagként szólt a nemzetközi szervezetnek. Emellett a keleti régiókban a polgárokat is értesítették, a hatóságok pedig lezuhant dróndarabokat keresnek.

Az amerikai választások közeledtével a Sky News szakértőket kérdezett meg, hogy szerintük mit jelentene egy második Trump-elnökség Európa és az ukrajnai háború szempontjából.

Lord Darroch volt brit nagykövetet az Egyesült Államokban a Sky műsorvezetője, Trevor Phillips kérdezte korábbi megjegyzéseiről, amelyekben „alkalmatlannak és bizonytalannak” minősítette az előző Trump-kormányzatot.

Lord Darroch válaszában azt mondta, hogy „jobban aggódik Trump második ciklusa miatt, mint az első miatt”. 

A volt amerikai elnök felkészültebb lesz, és „jobban érti majd, hogyan lehet keresztülvinni a programját” − tette hozzá. 

Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos elképzelései, a NATO-val kapcsolatos megjegyzései és a világ többi részével szembeni vámok kivetésével való fenyegetése „mind nagyon veszélyes dolog” − mondta Lord Darroch. 

Megjegyezte azonban, hogy Trump úr „nem egy nagyszerű politikus”, így ez is „egy bizonytalansági faktor”.

Folytatódik Volodimir Zelenszkij kormányátalakítása, méghozzá egy új tanácsadó kinevezésével. Olekszandr Kamsin, aki korábban a stratégiai iparágak minisztere volt, ezentúl stratégiai kérdésekben külsős tanácsadóként fog tevékenykedni − derül ki az elnöki honlapon közzétett rendeletből.

Kamin a múlt héten mondott le korábbi miniszteri posztjáról az ukrán kormányátalakítás részeként, amely az Oroszországgal folytatott háború kritikus pontján történik − közölte a Sky News. 

Legalább két ember meghalt, és további négy megsebesült az éjszaka az orosz légitámadásokban – jelentették ukrán tisztviselők. Az ukrán légvédelem sikeresen lelőtt 15 drónt és egy Oroszországból kilőtt rakétát, de úgy tűnik, a kijevi erők nem tudták megállítani a támadásokat az északkeleti Szumi régióban – számolt be a Sky News.

Közben Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy civileket vett célba – mivel három ember, köztük két gyermek megsérült egy ukrán légitámadásban. Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója elmondta, hogy két lakóépület megsemmisült, és összesen több mint 15 épület rongálódott meg.

Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisített két, Ukrajnából indított drónt Belgorod felett.

Irán a közelmúltban állítólag több mint 200 Fateh–360 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát szállított Oroszországnak − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

A The Times című brit lap egy ukrán katonai hírszerzési forrásra hivatkozva szeptember 6-án jelentette, hogy egy orosz hajó szeptember 4-én szállította a Fateh–360 rakétákat egy meg nem nevezett Kaszpi-tengeri kikötőbe.

Amerikai és európai tisztviselők nemrég megerősítették, hogy Irán megkezdte Oroszország ellátását rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal, és az ISW úgy értékelte, hogy az orosz erők valószínűleg az irániak által szállított rakétákat az ukrán energetikai, katonai és polgári infrastruktúra célba vételére fogják használni a következő ősz és tél folyamán.

Ukrajna-párti támogatók vonultak szombaton Csehország fővárosa, Prága utcáira, az orosz megszállás alatt álló ország feletti égbolt védelmét követelve − közölte a Sky News. 

A rendezvényen megemlékeztek az ukrajnai Poltava városában kedden végrehajtott orosz csapás áldozatairól is, amely több mint 50 ember halálát okozta. 

Az elmúlt 24 órában Oroszország újabb 1270 katonát, 30 tüzérségi rendszert és 4 harckocsit veszített az Ukrajna elleni háborúban – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán vezérkar összesített adatai szerint az oroszok veszteségei a háború kirobbanása, valamint tegnap óta:

• személyi állomány – körülbelül 625 260 (+1270) ember,
• harckocsik – 8636 (+4) egység,
• páncélozott harcjárművek – 16 897 (+19) egység,
• tüzérségi rendszerek – 17 804 (+30) egység,
• rakéta-sorozatvetők – 1180 (+2) egység,
• légvédelmi rendszerek – 942 (+0) egység,
• repülőgépek – 368 (+0) egység,
• helikopterek – 328 (+0) egység,
• operatív és taktikai szintű pilóta nélküli repülőgépek – 14 864 (+80) egység,
• cirkálórakéták – 2588 (+0) egység,
• hajók – 28 (+0) egység,
• tengeralattjárók – 1 (+0) egység,
• gépjárművek és tartálykocsik – 24 218 (+47) egység,
• különleges felszerelések – 3047 (+10) egység.

Magyarország területére 2024. szeptember 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 6714 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12 488 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter úgy gondolja, hogy a NATO-országok által kilőtt Ukrajna feletti orosz drónok és rakéták nem „a leghatékonyabb módja a probléma megoldásának”, ugyanis az előnyök nem ellensúlyozzák a kockázatokat.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az Ukrajnával szövetséges országok részvétele a rakéták kilövésében korlátozott előnyökkel járna.

Ha például légvédelmi rendszereket helyeznek el az ukrán határon, azok csak egy viszonylag kis területet fednének le. A következő logikus lépés az, hogy repülőkkel támogatják a rendszereket, amelyek védik Ukrajnát. Ekkor viszont a NATO légiereje közvetlenül összecsaphat az orosz gépekkel

– mondta Brekelmans, aki szerinte a nyílt konfrontáció eszkalációhoz vezetne, amit meg kell akadályozniuk.

Olaszország soha nem hagy fel Ukrajna támogatásával – szögezte le Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a Cernobbióban megrendezett Ambrosetti fórumon szombaton mondott beszédében az MTI híradása szerint.

„Ez egy olyan döntés, amely nem fog megváltozni” – szögezte le az olasz kormányfő,  hangsúlyozva, hogy Kínának és Indiának is szerepet kell vállalnia a háború lezárására tett nemzetközi erőfeszítésekben.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna semmiképpen sem hagyható ki a béketeremtés folyamatából. Szerinte az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás lehetővé tette, hogy majdan béketárgyalások kezdődjenek Kijev és Moszkva között. Leszögezte, hogy amíg Oroszország folytatja offenzíváját, addig nem ül tárgyalóasztalhoz, ezért patthelyzetet kell teremteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a fórumon felszólalva azt mondta: Ukrajnának szövetségesei teljes támogatására van szüksége ahhoz, hogy az esetleges jövőbeni béketárgyalásokon erős pozícióba kerüljön Oroszországgal szemben.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index vasárnapi hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb szombati történései:

• Egy lépésre lehet egy újabb katasztrófa, Irán több mint 200 rakétát szállított Oroszországnak;
• A CIA vezetője szerint fennállt a veszélye annak, hogy Moszkva atomfegyvert használ a háború kezdetén;
• Nagy erejű támadás ért egy ukrán várost, rengetegen meghaltak és megsérültek;
• Megjelent egy videó Vlagyimir Putyinról, szokatlan módon látható az orosz elnök;
• Nyilvános az adat, amit Moszkva mindenképp titkolni akar.

Tartsanak velünk ma is!