Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek és az amerikai kongresszusnak a közel 8 milliárd dolláros segítségért és az Ukrajnának nyújtott folyamatos kétpárti támogatásért.
Köszönöm Biden elnök úrnak az eddigi legnagyobb támogatási csomagot – közel 8 milliárd dollárt. A támogatás további fegyvereket jelent a frontvonal számára, légvédelmet városaink számára, valamint az F-16-osok kiképzési missziójának bővítését. Köszönöm az Egyesült Államok Kongresszusának a rendíthetetlen kétpárti támogatást és a győzelemhez való készségét. Szenátorok, képviselőházi tagok – mindenki, aki látja, hogy együtt mennyi mindenre vagyunk képesek. Teljes támogatást kaptunk a békét közelebb hozó stratégiához – béke az erőn keresztül
– nyilatkozta Zelenszkij
Az ukrán elnök ezzel arra a támogatási csomagra utalt, amelyről Joe Biden beszélt a napokban. Az amerikai elnök közleménye szerint 5,5 milliárd dollárt az amerikai Kongresszus által korábban megszavazott keretből adnak, miközben 2,4 milliárd dollár további kiegészítő biztonsági támogatásra adott megbízást az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében is.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy bemutatta a Győzelmi tervet, és megállapodott abban, hogy a lépéseket a szövetségesekkel Németországban, a ramsteini bázisban fogják megvitatni – írja az Interfax.
Október a döntések ideje
– hangsúlyozta az ukrán vezető, aki szerint „most a biztonsági megállapodások folytatása következik – most a G7+ nyilatkozat a helyreállításról”.
„Egyértelmű jelzés, hogy szövetségeseinkkel együtt helyreállítjuk a háború utáni normális életet. Ebben már több mint 30 ország áll Ukrajna mellett. Lesznek kétoldalú megállapodások is – növelni fogjuk az támogatók számát” – fogalmazott.
„Az élet az elveken és a törvényeken alapul, ha azt nem lehet erőszakkal elpusztítani. Ezért olyan fontos az egység. A szövetségesek egysége, a világ egysége, hogy megállítsuk Oroszországot, ezt a háborút és garantáljuk a valódi, őszinte békét. Azt a békét, amelyet Ukrajna jobban akar, mint bárki más a világon, és amely biztosan el fog jönni” – összegzett az államfő.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is!
A Reneszánsz, Bulgária vezető oroszbarát szélsőjobboldali pártja a második helyen végezhet az október 27-én tartandó parlamenti választásokon – derül ki a Trend szociológiai ügynökség felméréséből – írja az Eurointegration.
A jobbközép GERB párt 24,8 százalékkal ismét az első helyen végezhet, magabiztosan megelőzve a 15,6 százalékos Reneszánszt és a 15,1 százalékos reformszövetséget.
A 2021. novemberi választásokon a szavazatok 4,86 százalékával parlamentbe jutó Reneszánsz párt azóta folyamatosan halad előre, fokozatosan növelve népszerűségét az oltásellenes és oroszbarát álláspontja miatt. A párt jelentős szerepet játszott egy olyan törvény elfogadásában, amely megtiltotta a „nem hagyományos szexuális irányultság propagandáját” az oktatási rendszerben.
Az Újjászületés korábban azt követelte, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból, és legyen tagja a BRICS-csoportnak, ahol Oroszország vezető befolyással bír. A politikai válság Bulgáriában 2021 óta tart, azóta hat előrehozott parlamenti választást tartottak. A legutóbbi, 2024 júniusában tartott választáson nem sikerült állandó kormányt alakítani.
Felmentették a 72. önálló gépesített dandár parancsnokát, Ivan Vinnik ezredest. A tiszt köszönetet mondott katonáinak elbocsátása után.
2022 nyara óta hosszú utat jártam be. De nem volt nehéz, mert nem voltam egyedül. Egy hűséges és motivált csapat állt mellettem. Köszönöm mindannyiuknak a türelmet, az akaratot és az erőt. Köszönöm a közös küzdelmet. Köszönöm, hogy mellettem álltatok. Megtiszteltetés számomra, hogy az egység tagja lehettem, és a köztünk kialakult kötelék örökre megmarad. Tanuljatok! És harcoljatok. Ne adjátok fel, és magabiztosan haladjatok a győzelmünk felé
– mondta Vinnik.
A korábbi hírek még az ezredes előléptetéséről szóltak. Vezetése alatt Bahmut, majd Vuhledar védelmét is ellátta, ahol 2023 január-februárjában a dandár az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb offenzíváját is képes volt visszaverni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szombat és vasárnap között Ukrajna hat régiójában történt áramkimaradás a lövések és a bombázások miatt. Erről az energiaügyi minisztérium sajtószolgálata számolt be – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az elmúlt nap folyamán a Dnyipro, Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv, Harkiv és Csernyihiv régiókban a lövések és bombázások miatt áramkimaradások voltak” – áll a közleményben.
A Csernyihivi területen élők az orosz lövések következtében teljesen elszigetelődtek az áramellátástól. Összesen 438 lakás maradt áram nélkül. Harkiv területén háztartási fogyasztók, valamint a vasút maradt áram nélkül. Az ellátást helyreállították.
Nemrég jelentették be, hogy Ukrajna amerikai JSOW irányított rakétákat kap „az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú képességeinek megerősítésére”. Ivan Timocsko, az ukrán hadsereg szárazföldi erői tartalékosainak tanácselnöke az ukrán rádiónak elmondta, hogy mik ezek a lövedékek, és hogyan fogják segíteni az ukrán hadsereget – közölte az Unian.
„A rakéták hatótávolsága körülbelül 120 kilométer. Annak érdekében, hogy ezt a hatótávot maximalizáljuk, 10 kilométeres magasságból kell indítani őket. A mai háborús körülmények olyannyira leterhelik mind az orosz, mind az ukrán légvédelmet, hogy egy repülőgép biztonságosan el tud érni ilyen magasságot, azonban ez rendkívül nehéz, és komoly kockázatokkal jár. Ezért az irányított bombákat manapság általában alacsony magasságban hozzák működésbe, így a bombák hatótávolsága legfeljebb 100 kilométer lehet” – magyarázta.
Fontos negatívuma a JSOW rakétáknak, hogy előállításuk meglehetősen drága, ezért az ukrán hadseregnek biztosan nem lesz annyi JSOW-ja, mint az oroszoknak, akik napi 100-200-at is le tudnak gyártani – tette hozzá.
Az ukrán biztonsági és védelmi erők megtámadtak egy rakétatároló arzenált a Volgográdi területen – közölte az Unian.
„Szeptember 29-én hajnalban ukrán fegyveresek csapást mértek az oroszországi Volgográd körzetében elhelyezkedő, 1. kategóriájú rakéták, lőszerek és robbanóanyagok tárolására szolgáló raktárra” – mondta a hírportálnak nyilatkozó forrás.
Ukrán hírszerzési források szerint a tárolót szeptember 29-én reggel 2:30 körül támadták meg. A támadáshoz 120 különböző típusú, ukrán gyártmányú kamikaze támadó drónt használtak. A célpont több mint 600 kilométer távolságra volt.
Az orosz csapatok csapást mértek két ukrán létesítményre is – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz fegyveresek tüzérségki csoportjai két üzemanyag-hálózati létesítményt, egy rádiótechnikai felderítő központot találtak el
– áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy „közvetlen információkat” kapott Donald Trump amerikai elnökjelölttől az Ukrajnának nyújtott támogatásáról.
Közvetlen információkat kaptam Donald Trumptól, hogy a mi oldalunkon áll, hogy támogatni fogja Ukrajnát. Nagyon sok olyan részlet volt, amit közvetlenül tőlem akart hallani
– fogalmazott az ukrán elnök. Trump afelől érdeklődött, hogy „mi a helyzet a harctéren?”, „Zelenszkij hogyan értékeli az Egyesült Államok támogatását?”, „mit gondol, miért indíthatta Putyin ezt az inváziót?”
A megbeszéléseket megelőzően Trump dicsérte Zelenszkijnek a kongresszusi demokraták által megkísérelt felelősségre vonás kezelését, és azt mondta, hogy „nagyszerű a kapcsolatuk”. Az orosz vezetővel való kapcsolatáról rögtön ugyanezt mondta, és megismételte, hogy bízik abban, hogy gyorsan le tudja állítani a háborút.
A Zelenszkijjel való találkozója után azonban Trump azt mondta, hogy ha elveszíti a választást, az ukrajnai háború a harmadik világháborúvá eszkalálódna – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hadsereg megsemmisítette az ukrán fegyveresek rejtekhelyét a Harkivi területen – írja a RIA Novosztyi.
Az északi csoport katonái felderítő tevékenységük során a harkivi terület egyik településének térségében az ukrán hadsereg egyik rejtekhelyét fedezték fel
– közölte az orosz védelmi minisztérium, majd hozzátették, hogy az információk elemzését követően kiadták az engedélyt a rejtekhelyek megtámadására.
Az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták Makejevka települését, melyről az orosz védelmi minisztérium adott ki közleményt – írja a Ria Novosztyi.
A nyugati csapatösszevonás egységei a sikeres támadó akciók során felszabadították Makejevka falut a Luhanszki Népköztársaságban
– áll a minisztérium közleményében.
Az ukrán hadsereg több mint 18,5 ezer embert vesztett a kurszki térségben zajló harcokban. A védelmi minisztérium szerint, további 133 ukrán harckocsit is megsemmisítettek –írja a TASZSZ.
Az ukrán fegyveres erők a kurszki területen folytatott harcok során több mint 18,5 ezer embert vesztettek. 133 harckocsit, 146 tüzérségi járművet és 38 elektronikai állomást is megsemmisítettek – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Orosz légvédelmi rendszerek vasárnap hajnalban Luhanszk felett lelőttek egy kazettás bombát szállító ukrán drónt. A TASZSZ információi szerint
négy lakóház megrongálódott a törmelékek lehullásakor.
Személyi sérülés nem keletkezett.
Kárpátalján, az asztélyi határátkelőnél bukott le a 29 éves odesszai férfi, aki kamuházassággal próbált Ukrajnából Magyarországra jutni – írja aKárpát Igaz Szó.
A határőröknek gyanús lett a férfi, aki idén áprilisban kötött házasságot a nála 17 évvel idősebb, rokkant szomszédjával. A nő és a férfi éve óta ismerte egymást. A lap szerint az asszony leendő anyósa kérésére egyezett bele a házasságba, hogy a fiatal élhessen a határátlépés lehetőségével.
Ahogy az Index beszámolt róla, tavaly márciusban egy közösségi oldalon nyilvánosan hirdettek kamuházasságot pénzért. A házasságközvetítő hölgy szerint „mindent legálisan” csinálnak, és az egész procedúra apropója a magyar állampolgárság megszerzése lenne.
Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter Kijevben szándéknyilatkozatot írt alá Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel és German Smetanin stratégiai ipari miniszterrel, amelynek értelmében ukrán védelmi vállalatok mintegy 628,8 millió dollár (átszámítva mintegy 223 milliárd forint) értékben fognak fegyvereket vásárolni. Ebből 434,2 millió dollár (154 milliárd forint) a befagyasztott orosz vagyonból származó pénz – írta a TASZSZ a dán védelmi minisztérium közleménye alapján.
„Dánia és Ukrajna továbbra is fegyvereket vásárol az ukrán hadiipari komplexumon keresztül összesen 628,8 millió dollár értékben. A terv az, hogy 2024 végéig ukrán gyártmányú fegyvereket és felszereléseket szállítanak a frontvonalra, amelyekhez a forrásokat Dániából és az EU nevében Dánia által kapott, befagyasztott orosz vagyonból kapták” – áll a közleményben.
Ukrán egységeket kerítettek be a Donyecki területen lévő Uhledarban – erről egy „Mucsnoj” hívójelű ukrán katonatiszt számolt be az ukrán média szerint.
Szerinte az oroszok szándékosan nem vágják át az Uhledarba vezető utolsó autópályát, amelynek közelében vannak. Megpróbálnak észak felé haladni, egyenesen Bohojavlenka faluba, ahová az ukrán fegyveresek visszavonulhatnak Uhledarból – írja a Sztrana.
Az orosz hadsereg az elmúlt héten csaknem 900 légibombát, több mint 300 Sahíd drónt és legalább 40 rakétát vetett be Ukrajna ellen – számolt be Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az orosz terror nem ismer szünetet, és csak a világ egységével állítható meg – egységesen támogatva Ukrajnát és egységesen gyakorolva nyomást Oroszországra a háború miatt
– írta az elnök.
Elmondta, hogy a mai napon Zaporozsje masszív bombázása következtében 13 ember megsérült, kettőt a romok alól mentettek ki – írja a Sztrana.
Észak-Korea, amelyet azzal vádolnak, hogy illegális fegyverszállításokkal segíti Oroszországot, „hihetetlen hibának” nevezte az Egyesült Államok azon döntését, hogy 8 milliárd dolláros katonai segélyt küld Ukrajnának, és arra figyelmeztetett, hogy ez az Oroszországgal való nukleáris konfliktus kirobbanásának veszélyét hordozza magában.
Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatása során jelentette be az új segélycsomagot, amely nagy hatótávolságú fegyvereket is tartalmaz, hogy megerősítse Ukrajna azon képességét, hogy biztonságosabb távolságból is csapást mérjen orosz – de nem oroszországi – célpontokra.
Kim Jodzsong, Kim Dzsongun észak-koreai vezető testvére azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy fokozza az ukrajnai háborút, és a nukleáris háború szélére sodorja Európát – írta a Reuters. A KCNA állami koreai hírügynökség által kiadott nyilatkozatában Kim úgy fogalmazott, hogy:
Az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak nem szabad elutasítania vagy alábecsülnie Oroszország komoly figyelmeztetését. Valóban felkészültek arra, hogy szembenézzenek a következményekkel, ha meggondolatlanul a tűzzel játszanak Oroszországgal, egy nukleáris szuperhatalommal szemben?
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször figyelmeztetett arra, hogy Oroszország atomfegyvereket vethet be, ha megtámadják, és minden olyan támadást, amelyet egy atomfegyverrel rendelkező ország támogat Oroszország ellen, kollektív csapásnak tekint. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén erről beszélt az ENSZ Közgyűlésén.
Kim Jodzsong most szintén elítélte az Egyesült Államok döntését, hogy további katonai segítséget nyújtanak Zelenszkijnek, amit „veszélyes és felelőtlen hazárdjátéknak” nevezett, és a lépést „hihetetlen hibának és ostoba cselekedetnek” minősítette.
Mint a Reuters megjegyezte: Kim Jodzsong rendszeresen ad ki nyilatkozatokat Észak-Korea politikai és biztonsági álláspontjáról, amelyről széles körben úgy vélik, hogy az ország legfőbb vezetőjének nézeteit tükrözi.
Az Oroszország által az éjszaka folyamán Ukrajna ellen indított 22 Sahíd drónból tizenötöt lőtt le a légvédelem – jelentette az ukrán légierő szeptember 29-én. A drónokat Szumi, Mikolajiv, Vinnicja és Odessza régiói felett lőtték le – írta meg a Kyiv Independent.
Az elektronikus hadviseléssel kapcsolatos ellenintézkedések miatt további öt Sahíd drón eltűnt a radarról, a légierő szerint eddig nem jelentettek következményeket.
A Mikolajiv régióban egy oktatási intézmény megrongálódott az éjszakai támadásban, de Vitalij Kim kormányzó szerint nem voltak áldozatok. Az Oroszország által az éjszaka folyamán kilőtt drónok közül négyet lőttek le a régió felett. Vinnicja és Odessza megye kormányzói nem adtak tájékoztatást az áldozatokról vagy károkról.
Az orosz erők az éjszaka folyamán 31 támadást hajtottak végre – nem csak drónokkal – a határ menti területeken szumi régióban a Szumi Regionális Katonai Igazgatóság szerint, de a dróntámadással kapcsolatban nem jelentettek veszteségeket.
Oroszország szeptember 29-én éjjel irányított bombákkal támadta Zaporizzsja városát, legalább 14 civil megsebesült – jelentették a helyi hatóságok, amit a Kyiv Independent szemlézett.
A sérültek száma 14-re nőtt, köztük kilenc nő, négy férfi és egy 17 éves fiú
– közölte a regionális rendőrség.
Ivan Fedorov, a zaporizzsjai régió kormányzója hivatalos Telegram-csatornáján keresztül közölte, hogy a várost legalább tízszer vették célba. Több épület kigyulladt a támadás nyomán, amely egy toronyházat és több lakóházat is lerombolt. Több ember rekedhetett a romok alatt – tette hozzá Fedorov.
Zaporizzsja városa kevesebb mint 50 kilométerre fekszik a frontvonaltól. Oroszország továbbra is támadja a polgári célpontokat az orosz erők által részben megszállt Zaporizzsjai területen. Szeptember 23-án a város elleni orosz csapás egy embert megölt, és hét másik civilt megsebesített, köztük egy 13 éves lányt és egy 15 éves fiút – közölték a helyi hatóságok.
Korábban már írtunk arról, hogy a Zaporizzsját orosz támadás érte. Azóta arról is írt a The Kyiv Independent, hogy Harkivban is történt egy csapás az előző éjjel, amelyben legalább három ember meghalt, hatan pedig megsebesültek.
A helyi tisztviselők szerint Szlatine falut érte a támadás, amely 13 kilométerre van az orosz–ukrán államhatártól. Oleh Szinyehubov, a helyi kormányzó szerint a civil infrastruktúra volt a célpont, és a csapás egy oktatási intézményt, boltokat, lakóépületeket, valamint autókat is megrongált, továbbá az aljnövényzet is lángra kapott.
Ukrajna és nyugati szövetségesei ne próbáljanak meg „győzelemig harcolni egy atomhatalommal” – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésében szeptember 28-án tartott beszédében. A teljes körű invázió megindítása óta Oroszország többször is nukleáris arzenáljának fenyegetésére hivatkozott, hogy elrettentse a nyugatiakat az Ukrajnának nyújtott katonai támogatástól – írta a Kyiv Independent.
Lavrov a közgyűlési beszédében „öngyilkos eszkalációnak” nevezte az Oroszország legyőzésére irányuló nyugati kísérleteket.
Nem fogok itt arról beszélni, hogy mennyire értelmetlen és veszélyes maga a gondolat, hogy megpróbáljanak a győzelemig küzdeni egy atomhatalommal, ami Oroszország
– mondta Lavrov.
Lavrov megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén javaslatot tett Moszkva nukleáris doktrínájának felülvizsgálatára. Putyin bejelentette, hogy Oroszország a hagyományos rakétacsapásokra nukleáris fegyverekkel válaszolhat, és jelezte, hogy Moszkva összehangolt támadásként kezelne minden olyan támadást, amelyet egy nukleáris fegyverrel rendelkező ország támogat.
Lavrov gúnyolódott Ukrajna békeformuláján is, „halálra ítélt ultimátumnak” nevezve azt, miközben védelmébe vette az ukrán területek folyamatos orosz megszállását.
Oroszország fokozódó nukleáris retorikája egybeesik Volodimir Zelenszkij elnök washingtoni látogatásával, ahol tovább sürgette Joe Biden amerikai elnököt, hogy engedélyezze Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen mélyen oroszországi célpontokra. Az Egyesült Államok a látogatás során mintegy 8 milliárd dollárnyi további katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, de nem jelezte, hogy változtatna a nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatos politikáján.
Zelenszkij szóvivője, Szerhij Nyikiforov az ukrán televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy Oroszország „elsőként értesülne” arról, ha feloldanák a nagy hatótávolságú támadásokra vonatkozó korlátozásokat.
Először is fontos megérteni, hogy maguk az oroszok lesznek az elsők, akik elsőként értesülnek a mélyen orosz területre történő csapás engedélyezéséről
– mondta Nikiforov. „Ők lesznek az elsők, akik erről értesülnek, és utána lesz hivatalos bejelentés” – tette hozzá.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alakulat parancsnoka reagált a közösségi oldalakon megjelent jelentésekre az állítólagos elfogásáról – számolt be az MK.
Egyszerűen nem tudok ilyesmiről
– mondta a Telegram-csatornáján közzétett videóban Alaudinov.
Ezután egy oroszlánhoz hasonlította magát, amely nyugodtan nézi az ugató kutyákat. Elmondása szerint most a belgorodi régióba utazik, hogy meglátogassa a határon küzdő Ahmat-kommandósokat.
Az orosz erők kettős csapást mértek egy kórházra az északkeleti Szumi városában, 10 ember meghalt és 22 megsebesült – közölték ukrán tisztviselők szombaton. Ihor Klimenko belügyminiszter szerint az első támadás egy emberéletet követelt, a második csapás a betegek evakuálása közben viszont már többet is. Klimenko egy Telegram-posztban közölte, hogy a megölt áldozatok és a sebesültek között két rendőr is van – írta meg a Kyiv Independent.
Helyi idő szerint este 8 óráig a hatóságok 10 halálos áldozatról számoltak be, a sebesültek száma pedig 22 volt. A célba vett kórház minden betegét más egészségügyi intézményekbe evakuálták.
A regionális katonai közigazgatás helyi idő szerint 8 óra 30 perc körül jelentette, hogy orosz csapatok légicsapással és iráni gyártmányú Sahíd drónokkal vették célba az egészségügyi intézményt. Körülbelül 10 perccel később a légierő megerősítette, hogy az orosz erők egy erős KAB irányított bombatámadást is végrehajtottak Szumi területen.
Volodimir Zelenszkij elnök részvétét fejezte ki a támadásban meghalt áldozatok hozzátartozóinak, és kijelentette: „Mindent megteszünk, hogy népünknek megadjuk a szükséges segítséget”.
A világon mindenkinek, aki erről a háborúról beszél, oda kellene figyelnie, hogy Oroszország hol csap le. Kórházak, civil objektumok és emberek élete ellen harcolnak
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a szumi kórházból 113 beteget evakuáltak. „Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni. Ez az egyetlen helyes út. Köszönöm mindenkinek, aki segít minket ezen az úton” – tette hozzá.
Magyarország területére 2024. szeptember 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 6037 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6975 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A légvédelem által lelőtt és az elektronikus hadviselés (EW) által hatástalanított drónok zuhantak le Voronyezsben és a külvárosi területeken – közölte Alekszandr Guszev regionális kormányzó, akit a Kommerszant idézett.
Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok
– közölte. Guszev szerint az egyik lezuhant drón a Moszkovszkij sugárúton egy lakókomplexumot talált el. Ennek következtében tűz keletkezett, amely lokalizált volt – írta a kormányzó. „Szintén egy tűzesetet jegyeztek fel a város balparti részén lévő lakótelepen. Az operatív szolgálatok a helyszínen vannak” – tette hozzá Guszev Telegram-csatornáján.
A kormányzó tájékoztatása szerint Voronyezs külvárosában és azon kívül még több lezuhant drón lángol a földön. Az előzetes adatok szerint egy ház tetőszerkezete is megsérült – írta. Előző este Guszev figyelmeztette a régió lakóit a dróntámadások veszélyére. Később arról számolt be, hogy több drónt lelőttek és hatástalanítottak a Voronyezsi régió felett.
Az éjszaka folyamán négy drónt is lelőttek a Rosztovi régióban, senki sem sérült meg. Egy, a Krasznodar régióban elektronikusan hatástalanított drón egy fának csapódott és felrobbant. Egy jármű megsérült.
Az orosz közmédia szerint robbanások történtek egy katonai tábor közelében az oroszországi Krasznodari régióban található Jejszkben. A Krasznodari régión kívül robbantások történtek Rosztov, Voronyezs és Volgográd régiókban is – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Valószínűleg drónok csapódtak be a térségben. A felhasználók a Jejszk és Krasznodar Krai csoportokban olyan robbanásokról beszélnek, amelyek a katonai tábor közelében történtek, ahol az orosz haditengerészet repülőtere is található - az orosz haditengerészet 859. haditengerészeti repülőszemélyzet repülési és átképzési központja és a haditengerészet 190. vegyes repülőezredének kiképzője
– írták, megjegyezve, hogy a támadásokról az orosz médiában is szó esett már.
Az Orosz Síszövetség elnöke, Jelena Vjelbe szerint katonai úton lehetne megoldani azt a problémát, hogy az orosz sportolók nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken. Az olimpiai bajnoknő szerint a barátságtalan országok minden tiltást feloldanának, ha Oroszország megmutatná nekik a fegyverek erejét.
Ha egy komolyabb bombát dobtunk volna London központjára, akkor mostanra már mindennek vége lenne, és már mindenhová beengednének minket
– mondta Vjelbe a News.ru-nak. Annak a véleményének adott hangot, hogy „Oroszország harca a külvilággal évszázadok óta tart”, és hogy „minket soha nem szerettek, még akkor sem, ha úgy tettek, mintha szeretnének minket.”
Ami az orosz sportolók világsportba való visszatérésének kilátásait illeti a jelenlegi körülmények között, Vjelbe úgy véli, hogy egy nap az oroszok ismét részt vesznek majd a versenyeken, mert más országoknak „nincs hova menniük”. Ugyanakkor úgy véli, hogy még az ukrajnai harcok vége után is „több mint egy évbe telik, mire visszatérhetnek a nemzetközi színtérre.”
Négy ember megsebesült a Donyeckben és Horlivkában az Ukrán Fegyveres Erők hordótüzérségi támadásai következtében. Erről Gyenisz Pusilin köztársasági vezető számolt be.
„Donyeck Petrovszkij kerületében az ukrán hadsereg tüzérségi támadásainak következtében négy civil megsebesült” – írta Telegram-csatornáján.
Pusilin szerint valamennyi sérült megkapja a szükséges orvosi ellátást. Továbbá arról is beszámolt, hogy Donyeck Petrovszkij kerületében három lakóházban, Horlivka központi városrészében pedig egy villanyvezetékben keletkezett kár – írja a TASZSZ.
Vasárnap reggel Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője beszámolt egy Zaporizzsja elleni nagyszabású orosz támadásról, amelynek következtében egy lakóház megsemmisült, kisebb tüzek keletkeztek, és legalább 5 sebesült is van.
Az oroszok tömegesen támadják Zaporizzsját. Egy lakónegyedet értek találatok
– írta Fedorov Telegramon, amit az Ukrajinszka Pravda szemlézett.
Fedorov később hozzátette, hogy az oroszok több mint 10 csapást hajtottak végre Zaporizzsjában. „Egy többemeletes épület és magánházak pusztultak el. A romok alatt emberek lehetnek” – tette hozzá.
Az orosz hadsereg rakétája megsemmisített egy ukrán páncélozott harcjárművet a Kurszki terület határvidékén – Ria Novosztyi.
„Az „Északi” hadseregcsoport felderítő egységének katonái észlelték az ukrán páncélozott harcjármű mozgását, amelynek legénysége a Kurszki terület határvidékén egy erdősávban próbált elrejtőzni. Az páncélozott jármű pontos koordinátáinak meghatározása és megerősítése után döntés született a pontszerű tűztámadásról” – áll a közleményben.
A rakétacsapás hatékonyságát valós időben objektív ellenőrző felvételek igazolják – tette hozzá a minisztérium.