A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg − jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője a FÁK-tagállamok biztonsági szervei és különleges szolgálatai vezetői tanácsának 55. asztanai ülésén. Beszédét hétfőn ismertették a szolgálat honlapján − tájékoztatott az MTI.

„Megszédülve attól, hogy mindent megengednek nekik, az ukrán fegyveres erők augusztus elején igazi terrorista rajtaütést hajtottak végre Kurszk megyében. Az SZVR rendelkezésére álló adatok szerint a terrortámadás terve magában foglalta a kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását” − hangoztatta Nariskin. „Ha ez a terv megvalósult volna, Európára a csernobilihez hasonló ökológiai és humanitárius katasztrófa várt volna” − tette hozzá. (Az oroszok már több alkalommal is vádolta Ukrajnát nukleáris katasztrófa előidézésének kísérletével – de ezt bizonyítékokkal egyik alkalommal sem tudták igazolni.)

Az orosz kémfőnök szerint az amerikai hírszerzés már a konfliktus kezdete óta információkkal látja el Ukrajnát, amelyeket Kijev az orosz polgári infrastruktúra elleni csapásokhoz használ fel. Mint mondta, az amerikai felderítő műholdak idén márciusától jelentősen fokozott intenzitással folytatják az Ukrajnával határos orosz területeken lévő objektumok nagy felbontású fotózását, különös tekintettel a Kurszki és a Belgorodi régióra, amelyek később ukrán rakétatámadások, dróncsapások és diverzánscsoportok támadásainak célpontjává váltak.

Szavai szerint „a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok, elsősorban a brit MI–6 rendszerszintű kiképzést tartottak az ukrán diverzáns és felderítő csoportoknak, hogy provokációkat szervezzenek több oroszországi atomerőműnél”. A kémfőnök szerint a MI–6 és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége, a GUR kidolgozott egy akciótervet az atomerőműveket az orosz nemzeti energiarendszerrel összekötő távvezetékek felrobbantására.

Nariskin kifejtette, hogy az SZVR-nek „megbízható információi” vannak arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni nagyszabású terrortámadásnak. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok szerint „az angolszász különleges szolgálatok hivatásos diverzánsai részt vettek a szervezésben, az előkészítésben és a kivitelezésben”.

Az SZVR igazgatója szerint „az amerikai adminisztráció indokoltnak tartotta, hogy rászánja magát egy ilyen diverzióra annak érdekében, hogy garantálja Európa, és mindenekelőtt Németország Oroszországtól való elszakítását”. Emlékeztetett rá, hogy „Oroszország többször kért adatokat az európaiaktól a robbantásokról, ám ezeket sohasem kapta meg”.

„A nyugati tömegtájékoztatási eszközök megpróbálják a felelősséget ukrán amatőr búvárok egy csoportjára hárítani, akik állítólag önállóan cselekedtek. Az ilyen verzió azonban naiv nyárspolgároknak készült” − fogalmazott Nariskin.

Arról is szólt, hogy az SZVR Szíriában számos kapcsolatfelvételt észlelt a GUR képviselői, illetve illegális fegyveres alakulatok és terroristacsoportok vezetői között, azzal a céllal, hogy támadást szervezzenek az arab országban működő orosz létesítmények ellen, illetve hogy zsoldosokat toborozzanak Ukrajnába. A harcosokért cserébe Kijev csapásmérő és felderítő drónokat, lőszert és speciális felszerelést szállított partnereinek, valamint drónkezelői tanfolyamokat szervezett az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben.

Nariskin az ukránok által megkeresett szervezetek között sorolta fel a Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezetet (Hajat Tahrír as-Sám), a Turkesztáni Iszlám Pártot, a Szíriai Demokratikus Erőket és Ingusföld Felszabadító Hadsereget.

Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka hétfőn azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy augusztus 11-én füstgránátnak álcázott, klórtartalmú DM–105-ös nyugati kazettás vegyi tüzérségi lőszert vetett be a Kurszk megyei Szudzsánál, aminek következtében több mint húsz ember szenvedett sérüléseket − írta meg az MTI.

Ezenkívül azt állította, hogy az ukrán fél is vegyi fegyver alkalmazásával szándékozik megvádolni Oroszországot a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW).

Az ukrán 47-es gépesített dandár fejlesztésekről számolt be az amerikaiak által átadott Abrams-tankok esetében. 

A közzétett videóban látható, hogy a tankok dróntámadások ellen is alkalmazhatók, mivel elektronikus harcászati zavaróberendezéssel is ellátottak, továbbá Kontakt-1 reaktív páncélzatot is kaptak.

Elfoglalta Hrodivka települést a donyecki régióban az orosz hadsereg − közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 17, a Kurszki területen pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1700 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 150-et − tájékoztatott az MTI.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy izraeli gyártmányú RADA RPS–42-es többfunkciós radarállomást, két katonai repülőtér infrastruktúráját, több lőszer- és haditechnikai raktárt, több drónokat gyártó és tároló létesítményt, öt tábori lőszerraktárt, egy német Leopard harckocsit, 11 páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, öt amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját továbbá 74 repülőgép típusú drónt.

Moszkva szerint a Kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk alatt több mint 21 ezer embert, 136 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 888 páncélozott harcjárművet, 586 gépkocsit, 173 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

Legalább 20 ember megsérült a Herszon ellen október 7-én végrehajtott orosz légicsapásban. Oroszország délelőtt 10 óra 40 perc körül támadta a várost, két bombát dobtak le a központi körzet tengerparti területére, és további kettőt Herszon északi részére − írta meg a The Kyiv Independent.

Az első jelentések szerint nyolc ember sérült meg, köztük két gyermek. Később további tizenegy sérültet erősítettek meg. Legalább hat épületet rongáltak meg a robbanások − közölte a területi ügyészség.

Ugyanezen a reggelen Oroszország két rakétát indított a Kijevi terület ellen, mindkettőt lelőtte a helyi légvédelem. A lehullott törmelék több épületet és autót is megrongált a városban, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Moszkva nem csökkentette a diplomáciai kapcsolatok szintjét Washingtonnal azzal, hogy lezárta Anatolij Antonov orosz nagykövet megbízatását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak az MTI szerint. 

A nagykövetet idejében ki fogják nevezni

– tette hozzá.

Peszkov szerint nem szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök napirendjén, hogy fogadja a volt washingtoni misszióvezetőt. 

Antonov hétéves nagyköveti megbízatás után vasárnap tért vissza Moszkvába: az orosz külügyminisztérium szombaton jelentette be, hogy washingtoni kiküldetése befejeződött. A tárca egyelőre nem közölte, hogy ki váltja őt a nagyköveti poszton.

A 65 éves Anatolij Antonov 2017 óta volt az Egyesült Államokban működő orosz diplomáciai képviselet vezetője. Korábban, 2016 és 2017 között külügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be, 2011 és 2016 között pedig védelmiminiszter-helyettes volt. Emellett a külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete, valamint a biztonsági és leszerelési ügyekért felelős főosztály igazgatója is volt.

Oroszország nem tűzszünetet, hanem a konfliktus végleges befejezéséhez vezető tárgyalásokat szeretne – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov elmondása szerint Oroszország a következő feltételekkel hajlandó békét kötni:

• állítsák le a nyugati fegyverek szállítását az ukrán hadseregnek,
• Ukrajna semleges marad, lemond a NATO-csatlakozási szándékáról, atomfegyver-mentesség,
• az orosz nyelv használata és az orosz lakosság védelme,
• az ukrán hadsereg kivonása az „annektált” ukrán megyékből (Krím, Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk, Herszon),
• az Oroszországra kivetett szankciók feloldása.

A külügyminiszter hozzátette, hogy Oroszország már több mint 10 éve próbálja lezárni a konfliktust, de az ukránok nem tartják magukat a megállapodásokhoz, szerinte az ukrán vezetés részéről nem mutatkozik hajlandóság a háború befejezésére – írja a Newsweek interjúja alapján a Portfolio.

A brit hírszerzés szerint 2024 szeptemberében új rekordot döntött az orosz csapatok átlagos napi vesztesége. Az előző rekord májusban született – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Amint az a felülvizsgálatban szerepel, ez év szeptemberében

Az előző rekordot 2024 májusában jegyezték fel, amikor az Orosz Föderáció átlagos napi vesztesége 1262 halott és sebesült volt. Összességében a teljes háború teljes időtartama alatt Oroszország több mint 648 ezer katonát veszített. A brit hírszerzés az ukrán vezérkar adataira hivatkozik.

A minisztérium megjegyezte, hogy a veszteségszint növekedése szinte biztosan összefügg a harci zóna kibővítésével a harkivi és kurszki hadműveletek rovására. 

Hackertámadás érte az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) online szolgáltatásait hétfőn hajnalban – írja az MTI az orosz média beszámolói alapján. 

Az eddigi információk szerint a VGTRK ellen reggel öt vagy hat órakor végrehajtott hackertámadás következtében komputeren és mobiltelefonon elérhetetlenné váltak a Rosszija 1, a Rosszija 24, a Kultúra és a Karuszel tévécsatornák, valamint a Vesztyi FM, a Majak rádió és más rádióállomások is. A VGTRK sajtószolgálata a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek elismerte, hogy „példátlan hackertámadás” érte, ugyanakkor azt állította, ez nem okozott jelentős kárt a médiaholding munkájában, szakemberek dolgoznak a következmények felszámolásán, és minden a normális üzemmódban működik.

Keresik a hackereket

Ennek ellenére több tévécsatorna és rádióadó moszkvai idő szerint 12 óra 30 perckor is elérhetetlen volt a világhálón.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár hétfőn a Kreml támogatásáról biztosította a VGTRK munkatársait. „A szakemberek azon dolgoznak, hogy feltárják a körülményeket, és megértsék, hová vezetnek azok nyomai, akik ezt a hackertámadást szervezték az alapvető infrastruktúra objektuma ellen” – tette hozzá a szóvivő.

Az ukrán hadsereg megsemmisítette a Krím félsziget legnagyobb olajterminálját – erősítette meg hétfő reggeli közleményében az ukrán hadsereg vezérkara.

Ma éjszaka sikeres csapást mértünk az ellenség tengeri olajtermináljára az ideiglenesen megszállt Feodoszijában

– közölte a vezérkar. 

Közölték még, hogy a létesítmény közelében tüzet észleltek, és hogy a Krímben ez a legnagyobb olajtermék-átrakodó terminál, amelyet egyebek között az orosz megszálló hadsereg szükségleteinek kielégítésére használtak.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt október 7-én, alig néhány perccel éjfél után a Telegram-csatornáján köszöntötte az ultranacionalista orosz ideológus, Alekszandr Dugin 72. születésnapja alkalmából – írja a Kyiv Independent. 

Isten óvja a cárt!

– éltette Putyint a szerző. 

Dugin, Ukrajna megtámadásának buzgó támogatója, régóta az orosz imperializmus szószólója, és Oroszország nacionalizmus és tekintélyelvű uralom felé fordulásának keményvonalas vezéralakja.

Az ideológus azt is kívánta, hogy „angyalok koronázzák meg” Putyint aranykoszorúval. Az ideológus Putyin 72. születésnapját a „második ifjúság” kezdetének nevezte.

Dugin azután vált széles körben ismertté, hogy Oroszország ukrajnai háborúját részben az Oroszország felsőbbrendűségéről és küldetéséről írt korábbi munkáival támogatták meg, amelyek egy „eurázsiai unió” létrehozására irányultak Oroszországnak azokkal az országokkal való integrációjáról, amik korábban a Szovjetunió részei voltak. 

Dugin is célpont

Az ideológus 2022 augusztusában egy autós robbantásban veszítette el lányát, amely merényletnek nagy valószínűséggel ő volt a célpontja. Dugin is gyanúsított és körözött Ukrajnában népirtás és Ukrajna területi integritásának megsértése miatt.

Ha betölti mandátumát, Putyin több mint 200 év óta országa leghosszabb ideig hivatalban lévő uralkodója lesz, miután megnyerte az idei év eleji választásokat a szavazatok több mint 85 százalékával egy sokak által vitatott tisztaságú szavazásban. Megválasztása komoly verseny nélkül zajlott le, mivel fő politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt eltávolították a versenyből. 

Az orosz hadsereg drónokkal támadta meg Szumit, a támadásban 4 civilt, köztük egy gyereket megsebesítettek.

„Előző nap az oroszok dróntámadást hajtottak végre a város ellen, jelentős károkat okozva. Egy emeletes lakóépületben tűz ütött ki.”

A sérültek mellett kilenc lakóház rongálódott meg – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán védelmi erők kénytelenek lesznek kivonulni a Kurszki területről az orosz erők folyamatos feltorlódása miatt, előnyük már 4-6-szoros – nyilatkozta Pavlo Lakijcsuk ukrán katonai elemző az Unian ukrán lapnak. 

A szakértő úgy véli, hogy a kurszki hadművelet fő katonai célja az orosz csapatok tartalékainak korlátozása volt, amelyet a váratlan támadással el is értek, hiszen az oroszok kénytelenek voltak a stratégiai tartalékukat bevetni, így azok nem tudtak Harkiv irányába nyomulni. Hozzátette, hogy az oroszok így kénytelenek voltak átcsoportosítani erőket más területekről is, ráadásul a legerősebb területekről, a tengerészgyalogos dandárból és a légi deszantos hadosztályból. 

A szakértő szerint a jócskán – 4-6-szoros – túlerőben lévő oroszok jelentősen korlátozzák az ukrán csapatokat a Kurszki területen, a szakértő szerint ezt a túlerőt már nem tudják visszatartani az ukránok. Lakijcsuk úgy véli, hogy az ukránok nagyobb sikerekben reménykedtek, de olyan jelentős erőket, amilyenekre számítottak, nem csoportosított át a fő csapásirányokból, vagyis Pokrovszk és Kurahov irányából a Kreml. A szakértő szerint ez azért van, mert Putyin számára fontosabb saját államának a védelme, mint „mások földjét” tartani. 

Volt értelme

Meggyőződése ugyanakkor, hogy a kurszki hadművelet első napjaiban sikerült az ukrán erőknek katonai és politikai célokat elérniük, többek között bebizonyították a nyugati partnereknek, hogy az ukránok képesek harcolni Oroszország területén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 6-án arról beszélt, hogy az orosz csapatok a Kurszki területen mintegy 6 ezer katonát vesztettek el, beleértve a sebesülteket is, az egy hónapja tartó harcok során.

A légvédelmi védekezés következtében Kijev három kerületében is egy lelőtt rakéta törmeléke okozott károkat, egy garázsban tűz ütött ki – közölte az Ukrajinszka Pravda a város polgármestere, Vitalij Klicsko beszámolója alapján. 

Mint arról beszámoltak, reggel 8:30 körül az oroszok rakétatámadást indítottak Kijev ellen – az előzetes adatok szerint H–47M2 Kinzsal orosz légi indítású, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, hiperszonikus ballisztikus rakétákkal. 

Az előzetes adatok szerint minden légi célpontot sikeresen megsemmisítettek. 

A Pokrovszkij irányban az oroszok egy év alatt legalább öt hadosztálynyi páncélozott járművet és harckocsit veszítettek, derül ki az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) jelentéséből.

Az orosz erők október 9. óta 1830 darab nehézgépjárművet veszítettek el Pokrovszkij területén. 2023-ban a Pokrovszkij körzetben folytatott támadó hadműveletekben az orosz erők összesen 539 harckocsit és 1020 gyalogsági harcjárművet veszítettek, míg az ukrán erők 381 harckocsit és 835 páncélozott járművet semmisítettek meg – áll a jelentésben. Ezen felül a jelentésben az orosz erők 26 gyalogsági járművet, 22 rakétavető járművet, 11 vontatott tüzérségi rendszert és 92 páncélozatlan teherautót is elveszítettek.

Eközben 2024. szeptember 6. óta az orosz erők 25 harckocsit és 59 páncélozott járművet (körülbelül két zászlóaljnyi gépesített járművet) veszítettek a Pokrovszkij körzetben.

Az ISW elemzői megjegyzik, hogy mivel nem minden orosz eszközveszteséget dokumentálnak, a Pokrovszkij körzetben az orosz eszközveszteségek tényleges száma valószínűleg sokkal magasabb:

„2023 októbere óta az orosz erők mindössze 40 kilométert haladtak előre az Avdijivka–Pokrovszk műveleti területen, és az ilyen taktikai nyereségért több mint öt hadosztálynyi felszerelés elvesztése nem folytatódhat a végtelenségig.”

Mint az ISW megjegyzi, hosszú távon valószínűleg nehéz lesz Oroszországnak megfelelően ellátnia egységeit harci felszereléssel anélkül, hogy az orosz gazdaságot háborús alapokra helyezné át és jelentősen növelné a védelmi ipari termelés ütemét, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig igyekezett elkerülni – írja az Unian.

Hat ukrajnai frontszakasz közül három esetében számolt be előretörésről az orosz védelmi minisztérium. Az X-en megjelent videófelvételek alapján saját repülőgépét lőtte ki az orosz légierő, ráadásul Oroszország egyik csúcslopakodóját érte találat – szúrta ki a Portfolio. 

Ukrán és orosz források is beszámoltak egy repülőgép lezuhanásáról a donyecki fronton, Konsztantyinovka térségében, amelyről számos fotó és videófelvétel került nyilvánosságra, és amelyeken látszódik, hogy egy orosz repülőgép zuhant le ukrán ellenőrzés alatt álló területen. Bár kezdetben Szu–25-ös vadászgépként azonosították a roncsokat, amelyeket egy másik orosz repülőgép lelőtte tévedésből és kiderült, hogy egy Szuhoj Sz–70 Ohotnyik-B típusú, pilóta nélküli harci lopakodó repülőgép (UCAV) zuhant le.

Az Ohotnyik (jelentése: Vadász) nehéz támadódrón fejlesztése még 2011-ben indult meg, így Oroszország legfejlettebb katonai gépei közé tartozik.

Oroszország négy rakétahordozó hajót tart a Fekete-tengeren, amelyek összesen akár 24 Kalibr rakétával is rendelkezhetnek. A rakéták hatótávolsága 500-2500 kilométer is lehet. A Földközi-tengeren Oroszország három hajót állomásoztat, amelyek közül kettő Kalibr rakétákat hordoz, összesen 20 rakétával – írja az Ukrinform.

„Az ukránok bebizonyították, hogy képesek a háborút Oroszország területére terelni és a nyugati partnerek kellő támogatásával még nagyobb nyomást tudnak gyakorolni az ellenségre” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az ukránokhoz intézett beszédében. Arról is tájékoztatta a lakosságot, hogy

Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokával, aki a héten más katonatisztekkel, a védelmi minisztérium képviselőivel, valamint Ukrajna partnereivel a Győzelmi Terv részletein fog dolgozni.

Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a kurszki hadművelet nagyon fontos szakasza volt a háborúnak, olyan, amely „jelentősen segítette és tovább segíti államukat”.

A kurszki műveletünk adta az egyik legnagyobb hozzájárulást a cserealaphoz az ukránok fogságból való kiszabadítása érdekében. Még nagyobb nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra, mert csak erővel lehet közelebb hozni a békét

– hangsúlyozta az államfő az Unian közlése szerint.