Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi percről percre tudósítása a Közel-Keleten zajló történésekről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:

• Egy újságíró szerint Joe Biden „hazugnak” és „rohadéknak” nevezte az izraeli miniszterelnököt;
• Izrael közölte: valószínűleg meghalt a Hezbollah legújabb vezetője is, aminek „drámai” hatása lehet;
• Joe Biden a nagyhatalmak vezetőivel tárgyal a háborúról;
• Az USA jelenleg nem támogatja az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszüneti megállapodást;
• Az izraeli miniszterelnök elmondta, mi a legfőbb célja a mostani harcoknak.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Itamar Ben Gvir, Izrael nemzetbiztonsági minisztere bejelentette, hogy feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen személy ellen, aki állítólag az egyik vezető tanácsadója nevében levelet küldött, amiben azt követelte, hogy Ben Gvir fényképét helyezzék ki a rendőrőrsökön –  írta meg a Times of Israel hírportál.

A levél, amelyet állítólag Chanamel Dorfman, Ben Gvir kabinetfőnöke nevében küldtek több rendőrkapitányságra, hamisítványnak minősül, és Ben Gvir irodája hangsúlyozta, „nincs ilyen utasítás”.

A politikai életben Ben Gvirt már régóta vádolják az izraeli rendőrség politizálásával. Kobi Shabtai, a rendőrség korábbi főnöke, júliusban, búcsúbeszédében kijelentette:

a rendőrséget nem szabad politikai eszközként kezelni, mert ezzel elveszítjük közjogi legitimitásunkat és létjogosultságunkat.

A The Times of Israel közlése szerint a Knesszet képviselőházi bizottsága jelenleg egy törvényjavaslat előkészítésén dolgozik, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy megfoszthassa a terroristákat állampolgárságuktól vagy tartózkodási engedélyüktől, és kitoloncolhassa a terroristák hozzátartozóit. A javaslat a törvényerőre emelkedéshez szükséges második és harmadik olvasatra vár.

A javaslat értelmében a belügyminiszter felhatalmazást kapna arra, hogy elrendelje egy terrorista hozzátartozójának kitoloncolását, amennyiben az illető előre tudott a terrorista szándékairól, és szimpátiáját fejezte ki egy ilyen akció iránt.

A bizottság ülésén a főügyészség képviselője hangsúlyozta, hogy a törvény végrehajtásához szükség lenne egy magatartásmintára, amelyet ideiglenes rendelet formájában kellene létrehozni a jelenlegi háború idejére. Ofir Katz (Likud), a bizottság elnöke így fogalmazott:

Ne a terroristák jogait nézzük, hanem az izraeli temetőket, amelyeket ezek a támadások megtöltenek.

Katz hozzátette:

Háborúban állunk, lemészárolnak minket, és nincs elrettentő erőnk velük szemben. Ha a terroristák tudnák, hogy amint elmennek a McDonald’sba Beersebában, és lelőnek egy rendőrnőt, a szüleik később kitoloncolásra kerülnek, talán kétszer is meggondolnák.

Vasárnap Al-Uqbi, egy beduin izraeli állampolgár megölte Shira Suslik határrendőrtisztet, és megsebesített tíz másikat a Beersheba központi buszpályaudvarán történt lövöldözés során.

A támadást követően Miri Regev közlekedési miniszter és Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter is felszólított arra, hogy deportálják a terroristák családjait, beleértve azokat is, akik izraeli állampolgársággal rendelkeznek.

A The Times of Israel hírportál írása szerint az izraeli belügyi parancsnokság szigorúbb intézkedéseket hozott, amelyek korlátozzák az iskolák működését több Haifa környéki városban. 

Kiryat Ata, Kiryat Bialik, Kiryat Yam és Kiryat Motzkin városokban a legújabb irányelvek szerint nem nyithatnak meg az iskolák. Ezzel szemben Haifában az iskolák nyitva maradhatnak, amennyiben a diákok gyorsan elérhetik a bombabiztos óvóhelyeket.

A döntés hátterében a Hezbollah kedd reggel végrehajtott támadása áll, melynek során 105 rakétát lőttek ki Haifa térségére. Izrael válaszcsapással reagált az akcióra. 

Sikeresen lezárult egy újabb magyar állampolgár kimenekítése Libanonból, ezúttal egy Szerbia vezette evakuációs művelet keretében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a délutáni órákban landolt Belgrádban az a mentesítő járat, amely egy magyar állampolgárt is kimenekített Libanonból. Az érintettet a repülőtéren a magyar nagykövetség illetékes konzulja és családtagjai várták – írja az MTI.

Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Libanonban néhány száz magyar ember tartózkodik, közülük 233-an voltak valamilyen módon a bejrúti nagykövetség látókörében, döntő többségük életvitelszerűen él Libanonban. Kiemelte, hogy a kormány már többször felajánlotta az evakuáció lehetőségét a Libanonban tartózkodó magyar állampolgároknak, és két körben evakuációs műveletre is sor került.

„Augusztus elején összesen tizennyolc embert, köztük 7 kiskorút hoztunk ki a honvédség segítségével, az előző hétvégén pedig Szlovákia közreműködésével segítettük kilenc magyar állampolgár, illetve egy családtag hazajutását” – tájékoztatott.

„Miután most értesültünk róla, hogy Szerbia is mentesítő járatot indít Libanonba, ismét felajánlottuk a lehetőséget a még ott tartózkodó állampolgárainknak, akik közül egy személy jelentkezett is, hogy el akarja hagyni az országot. Mindenki eljöhetett, aki el akart, mert az evakuációra felajánlott helyek száma rendre meghaladta az ez iránt érdeklődést mutató magyar állampolgárok számát” – szögezte le.

Az előző napi hírek szerint Jahíja Szinvár, a Hamász vezetője – aki hetek óta nem kommunikált a külvilággal – egy túszalku ügyében kapcsolatba lépett a közvetítőkkel. Az izraeli Ynet hírportál azonban meg nem nevezett izraeli kormányzati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ezek az információk nem igazak – írja a The Times of Israel.

Ez nem igaz. Szinvár nem vette fel a kapcsolatot a közvetítő országokkal

– nyilatkozta a források egyike a portálnak.

Több izraeli és nemzetközi média is arról számolt be, hogy Szinvár újra kapcsolatba lépett a katari közvetítőkkel, miután az előző hetekben hallgatásba burkolózott. Ez a csend azt a feltételezést keltette, hogy a gázai izraeli csapás során megölhették. 

A Norvég Rendőrség Biztonsági Szolgálata (PST) bejelentette, hogy a terrorfenyegetettségi szintet „magasra” emelik, miután aggályok merültek fel a közel-keleti feszültségek fokozódása miatt. A döntést az indokolja, hogy Norvégiában a zsidó és izraeli célpontok különösen veszélyeztetettek a jelenlegi helyzet következtében – írja a The Times of Israel. 

A PST közleménye hangsúlyozta, hogy a fenyegetettségi szint emelése a közel-keleti eszkaláció számos tényezőjének figyelembevételével történt. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a norvég közösség biztonsága érdekében fokozott óvatosságra van szükség.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy Dan Goldfus és Dado Bar Kalifa főtiszteket vezérőrnagyi rendfokozatba léptetik elő, mielőtt új vezérkari szerepkörökbe lépnének – írta a The Times of Israel.

Dan Goldfus a 98. hadosztály korábbi parancsnoka, akit a Északi Hadtest és a Manőverező Hadtest következő vezetőjévé neveztek ki. Bar Kalifa, a 36. hadosztály volt parancsnoka pedig a Személyzeti Igazgatóság élére kerül.

Az IDF tájékoztatása szerint a két tiszt a következő hetekben veszi át új feladatkörét.

Jichák Goldknopf, Izrael lakásügyi minisztere és az Egységes Tórai Judaizmus párt vezetője azzal fenyeget, hogy megakadályozza a 2025-ös állami költségvetés elfogadását, ha a következő három hétben nem szavazzák meg az ultraortodox férfiak katonai szolgálat alóli mentességét biztosító törvénytervezetet – közölte a The Times of Israel hírportál.

A Behadrei Haredim ultraortodox hírportál szerint Goldknopf a kabinet tagjait figyelmeztette, hogy a kormány október 31-i ülésén a költségvetés nem kerülhet napirendre, amíg a sorozási törvényt nem fogadják el. A miniszter állítása szerint a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, tisztában van ezzel a helyzettel.

Ez az ultimátum röviddel azután érkezett, hogy Netanjahu korábban ígéretet tett Goldknopfnak: amikor a Knesszet október végén újra összeül, felgyorsítják a törvény elfogadását. Goldknopf már korábban is jelezte, hogy nem fogja támogatni a költségvetést, ha a mentességi törvényt nem hozzák meg.

A költségvetés elfogadásának elmaradása komoly következményekkel járna, ugyanis ez a kormány bukásához vezethetne.

Az ultraortodox férfiak katonai szolgálat alóli mentessége régóta vitatott kérdés Izraelben. Idén nyáron a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint nincs jogi alapja annak, hogy a haredi férfiakat mentesítsék a katonai behívó alól. A törvénytervezet jelenleg a Knesszet külügyi és védelmi bizottsága előtt van, amelynek elnöke, Yuli Edelstein (a Likud párt képviselője), kijelentette, hogy csak akkor fogadják el a törvényt, ha a törvényhozók széles körű egyetértésre jutnak.

Edelstein a héten egy konferencián kifejtette, hogy a bizottsága által elfogadandó törvény valószínűleg nem elégíti majd ki teljesen egyik felet sem, de „jó törvény” lenne, amely segíthetne az IDF számára szükséges további erők mozgósításában.

A The Times of Israel hírportál közlése szerint Lindsey Graham, amerikai republikánus szenátor felszólította Szaúd-Arábiát és Izraelt, hogy az év végéig lépjenek diplomáciai kapcsolatba. Figyelmeztetett arra, hogy a következő amerikai kormányzat valószínűleg nem lesz képes elegendő támogatást biztosítani egy ilyen megállapodáshoz.

A Biden-kormányzat jelenleg közvetítést folytat egy, a két ország közötti normalizációs megállapodás érdekében. Ennek keretében amerikai biztonsági garanciákat nyújtanának Szaúd-Arábiának, amely ország kulcsfontosságú szereplő az Öböl-térségben.

Graham, aki közel áll Donald Trump volt elnökhöz, kijelentette:

Ha Biden elnök alatt sikerül megállapodni, a szenátus nagy eséllyel jóváhagyja egy amerikai–szaúdi védelmi szerződés megkötését, hasonlóan ahhoz, amit Japánnal és Ausztráliával kötöttünk.

Szeptember 18-án Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg kijelentette, hogy az ország nem ismeri el Izrael létezését, amíg nem jön létre egy palesztin állam. Ez egyértelmű változás a korábbi állásponthoz képest: februárban három, a Reuters által idézett forrás szerint Szaúd-Arábia hajlandó lett volna elfogadni Izrael egyszerű politikai elköteleződését a palesztin állam létrehozása iránt, még formális kötelezettségvállalás nélkül is, hogy elérjék a védelmi paktum jóváhagyását az amerikai elnökválasztás előtt.

A Biden-kormányzat azzal próbálja rávenni Szaúd-Arábiát Izrael elismerésére, hogy biztonsági garanciákat és segítséget ajánl fel Rijádnak egy polgári célú nukleáris program kialakításához. Emellett támogatják a palesztin állam létrehozásának újraindítását is. Azonban a Gázai övezetben kialakult konfliktus bizonytalanná tette a tárgyalások további alakulását.

Palesztin-párti, Izrael-ellenes aktivisták célba vették az Allianz német pénzügyi szolgáltató cég brit irodáit, és vörös festékkel kenték le azokat, tiltakozva a cégnek az Elbit Systems izraeli védelmi céggel való kapcsolata miatt – írja a The Times of Israel.

A Palestine Action az X közösségimédia-platformon vállalja a felelősséget a tiltakozásért, és azt állítja, hogy a tüntetők az éjszaka folyamán megtámadták az Allianz 10 irodáját az Egyesült Királyságban, és „elfoglalták” a biztosító brit központját a Londontól délre fekvő Guildfordban.

Biztosítás nélkül az Elbit nem tudna működni Nagy-Britanniában

– áll a Palestine Action bejegyzésében, amelyben az Allianzot „Izrael legnagyobb fegyvergyártó cégének befektetőjeként és biztosítójaként” jellemzi.

Boris Johnson szerint Izraelnek „olyan csoportokkal kell szembenéznie, amelyek ki akarják irtani azt és a zsidó népet” – írja a Sky News. 

A volt miniszterelnök azt mondta, aggódik, hogy a világot az a veszély fenyegeti, hogy „elfelejti a teljes borzalmat és gonoszságot, amit Izraellel szemben elkövettek” a tavaly október 7-i Hamász-támadásokkal. 

Élénken emlékszem arra, hogy láttam, ahogyan az események kibontakoztak, és láttam, hogy a Hamász mit tett teljesen ártatlan emberekkel. És úgy gondolom, hogy soha nem szabad elfelejtenünk, hogy még mindig vannak ártatlan túszok, akiket fogva tartanak Gázában

– mondta. Hozzátette, hogy „a szívünk vérzik a gázai emberekért, ahogyan a libanoniakért is vérzik, de végső soron Izraelnek olyan csoportokkal kell szembenéznie, amelyek ki akarják irtani Izraelt és a zsidó népet”.

A támadásban mintegy 1200 embert öltek meg, 251-et pedig túszul ejtettek.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol Benjamin Netanjahuról, azt mondta, hogy az izraeli miniszterelnök napirendje az ország biztonsága. „Teljesen érthető, hogy bármelyik izraeli miniszterelnök lépéseket akar tenni annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy ilyen atrocitás újra megtörténjen” – fogalmazott.

A Hezbollah katonái az izraeli csapatok által okozott csapások ellenére visszaszorították az izraeli szárazföldi behatolásokat – írja a Sky News.

Naim Qassem televíziós beszédében elmondta, hogy a Hezbollah képességei a hetek óta tartó harcok után is sértetlenek. 

Hozzátette, hogy az Irán által támogatott csoport támogatja a tűzszünet biztosítására irányuló erőfeszítéseket, de további részleteket nem közölt a teljesítendő feltételekről. 

Az izraeli erők a múlt hét óta Libanon belsejében tevékenykednek, de a határon túl a Hezbollahhal már egy éve tűzváltást folytatnak. 

Az Emirates közölte, hogy a mai napon törli az Iránba érkező és az onnan induló járatait – írja a The Times of Israel.

A légitársaság közlése szerint továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a térségben kialakult helyzetet, és kapcsolatban áll az illetékes hatóságokkal a fejleményekkel kapcsolatban.

A Gázai övezetben megölték a Hamász három harcosát, akik részt vettek a tavaly október 7-i, Izrael elleni támadásokban – írja a Sky News.

Az Izraeli Védelmi Erők a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy szeptember 30-án csapást mértek egy olyan parancsnoki és irányítóközpontra, amelyet a Hamász terrortámadások megtervezésére és végrehajtására használt. 

Közölték, hogy a támadásban több fegyveres meghalt, köztük Muhammad Rafa'i. 

Azt állították, hogy ő részt vett az október 7-i, a dél-izraeli Kfar Aza és Nahal Oz városokban elkövetett támadásokban, valamint az izraeli csapatok elleni egyéb terrortevékenységekben.

Egy másik, október 1-jén a Gázai övezet déli részén, Rafahban végrehajtott műveletben további két fegyveres, Muhammad Zinon és Basel Ahras halt meg.

Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok elvárja Izraeltől, hogy úgy támadja a Hezbollahot Libanonban, hogy az a civileket védje – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

„Támogatjuk, hogy célba vegyék a Hezbollahot. De természetesen elvárjuk, hogy a Hezbollahot úgy vegyék célba, hogy az megfeleljen a nemzetközi humanitárius jognak, és minimalizálja a polgári áldozatok számát” – mondta Matthew Miller.

Arra a kérdésre, hogy az izraeli hadsereg ezt eddig megtette-e, Miller szerint ez soha nem az a kérdés, amire itt egy átfogó következtetéssel tudna válaszolni. „Mint tudják, az egyes csapások értékelése szükséges ahhoz, hogy ilyen jellegű következtetéseket vonhassunk le” – fűzte hozzá.

A Hezbollah az éjszaka újabb rakétákat lőtt ki Észak-Izraelre – írja a BBC. A csoport azt állítja, hogy az észak-izraeli Dishon és Daltonban lévő izraeli tüzérségi állásokat vette célba rakétatűzzel, valamint rakétákat lőtt ki az ellenséges erők gyülekezésére Jir'onban, egy másik településen Izrael északi részén, a libanoni határ közelében.

Korábban az éjszaka a Hezbollah nyugatabbra lévő izraeli településeket vett célba. Hétfőn a Hezbollah azt állította, hogy célba vett egy katonai támaszpontot Tel-Aviv közelében, és Izrael középső részén is károkat jelentettek. Az IDF szerint a Hezbollah összesen mintegy 190 rakétát lőtt ki a területére hétfőn.

Az izraeli hadsereg Dél-Libanonba küldte első tartalékos hadosztályát – írja a Sky News.

Az Izraeli Védelmi Erők egy Telegram-üzenetben közölte, hogy a 146. hadosztály korlátozott, helyi és célzott műveleteket kezdett végrehajtani a térségben. A közlemény szerint az egység egy másik dandárral és további erőkkel együtt fog működni, hogy leleplezze és felszámolja a terrorista-infrastruktúrát. 

Tegnap a 146. hadosztály megkezdte korlátozott, helyi és célzott műveleti tevékenységét a Hezbollah terrorista célpontjai és infrastruktúrája ellen Délnyugat-Libanonban. Az első tartalékos hadosztály, amely Dél-Libanonban tevékenykedik a Hezbollah ellen az északi térségben folyó műveletek részeként

– írja a hadsereg. 

A közlemény szerint az egység az elmúlt évben védelmi tevékenységet folytatott Izrael északnyugati, Libanonnal közös határán. „Védelmi regionális dandárként is szolgált, erőit a Gázai övezetben, Júdeában és Szamáriában is bevetették” – tette hozzá az IDF. 

Az IDF új zárt katonai övezetet vezetett be a libanoni határon, Rosh Hanikra, Shlomi, Hanita, Adamit és Arab al-Aramshe települések területén – írja a The Times of Israel.

A hadsereg szerint a lépés egy újabb értékelést követően történt, tekintettel a Dél-Libanonon belüli szárazföldi műveletekre. Ez a negyedik zárt katonai zóna, amelyet az északi határon vezettek be azóta, hogy az IDF a múlt héten megkezdte szárazföldi hadműveleteit Libanonban.

A parancs megtiltja a civileknek, hogy elhagyják azokat a területeket, ahol az izraeli hadsereg tevékenykedik, beleértve a libanoni falvakkal szembeni izraeli területeket, ahol harcok zajlanak.

Az elmúlt napokban az IDF több libanoni határ menti településre is kiterjesztette a Hezbollah elleni szárazföldi hadműveleteit.

Az egy éve tartó konfliktusban úgy tűnik, hogy a zsidó állam nem tud visszatérni azokhoz a keretekhez, amelyek mentén korábban próbálta fenntartani a biztonságát. Egyre erősebb az a hit, hogy a kérdésnek kizárólag a katonai oldalát kell nézni.

Cikkünket az alábbi linken olvashatja el.