A Ciszjordániában található Náblusz városában izraeli rendőrök nyitottak tüzet palesztinokra, akik közül legalább öten meghaltak. Az esetről több videó is készült. 

A The Times of Israel szerint először palesztin oldalak írtak az esetről, miközben egy videó is felkerült az internetre, amelyben a lövések is hallhatók.

Utóbb az izraeli rendőrség is közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy a Jamam terrorellenes egység tagjai hajtották végre az akciót, amelyben legalább öt „palesztin terrorista ügynököt” megöltek, köztük az al-aksza mártírjainak brigádjai nevű szervezet műveleti vezetőjét is. 

A WAFA palesztin hivatalos hírügynökség szerint az izraeli különleges erők arra a járműre nyitottak tüzet először, amelyben a palesztinok utaztak. A közösségi médiában később megosztott videófelvételeken heves lövöldözés látható a jármű körül. 

Az öt fegyveres férfi közvetlen fenyegetést jelentett az izraeli erőkre, amikor megpróbálták elfogni őket – áll a rendőrség közleményében, amelyben hozzátették, hogy a lelőtt emberek „a civilek és az IDF-erők elleni terrorcselekményekre készültek”.

Az izraeli rendőrség szerint egyetlen izraeli katona sem sérült meg, és az akciót az IDF a Shin Bet és a határőrség koordinálásával hajtotta végre – tették hozzá.

Az izraeli légierő több mint 1100 légicsapást hajtott végre Dél-Libanonban a szárazföldi erők műveleteivel összehangolva – közölte az izraeli hadsereg (IDF). 

Beszámolójuk szerint ezeket a vadászgépekkel, harci helikopterekkel és drónokkal végrehajtott légicsapásokat minden esetben a légierő 5620. együttműködési egysége vezette, amelynek az a feladata, hogy koordinálja a légierő és a szárazföldi erők közötti műveleteket. 

Az IDF azt is elárulta, hogy a szárazföldi csapatok hívásától számítva a legrövidebb idő hét perc volt, amint sikerült végrehajtani egy-egy csapást, a célpontok pedig a szárazföldi erőktől mindig legalább 50 méter távolságra voltak. 

Izrael csapása Irán ellen „halálos, precíz és különösen meglepő” lesz – közölte a The Times of Israel szerint Joáv Gallant védelmi miniszter.

A tárcavezető arról a válaszcsapásról beszélt, ami még a múlt hét keddi nagy rakétatámadásra lenne reakció, és amiről Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is egyeztethetett szerdán.

Joáv Gallant a hadsereg 9900. hírszerző egységénél – amely egység a hadszíntereken gyűjti az információkat – mondta a fenti szavakat, majd azt is hozzátette:

Hozzátette ugyanakkor, hogy Irán múlt heti csapása „agresszív volt, de kudarcot vallottak, mert pontatlanok voltak”. Hangsúlyozta, hogy a légierőnek nem esett baja a támadásban, minden kifutópálya üzemel, egyetlen repülőgép sem sérült meg, ahogyan katonák és civilek sem.

Gallant azt is hozzátette, hogy az egész izraeli biztonsági rendszer – a szárazföldi katonáktól kezdve egészen a miniszterelnökig – összhangban van az Irán elleni csapás kérdését illetően.

Lezajlott a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök, valamint Kamala Harris alelnök közötti, szerdára tervezett telefonbeszélgetés – ezt közölte Netanjahu hivatala a The Times of Israellel.

Azt is elárulták, hogy a beszélgetés 50 percen át tartott. Arról, hogy mi hangzott el, egyelőre nem adtak tájékoztatást.

Korábban viszont arról lehetett olvasni, hogy Biden többek közt egy Irán elleni válaszcsapás terveit is megvitatja Netanjahuval, ami még a múlt hét keddi nagy rakétatámadásra lenne a válasz. 

A Hezbollah mintegy 90 rakétát lőtt ki Libanonból Felső-Galilea felé egy órával ezelőtt – közölte az izraeli hadsereg (IDF). 

A beszámoló szerint a rakéták egy részét elfogták. Becsapódásokról számoltak be Safedben és a közeli városokban, ahol károkat okoztak. Sérültekről nem érkezett jelentés.

A becsapódások következtében tüzek is keletkeztek nyílt területeken. Az IDF azt is közölte, hogy

Az indítóállások elleni csapásokról felvételeket tett közzé a hadsereg. 

Frissítés: Az izraeli hadsereg utóbb azt is közölte, hogy a Safed elleni rakéták indítóállomásokat is megsemmisítették, és közben még egy drón is lelőttek, amiről szintén közzétettek videót.

Jahíja Szinvár, a Hamász vezetője utasította a terrorcsoport ciszjordániai vezetőit, hogy újítsák fel az öngyilkos, robbantásos terrortámadásokat Izraelben – írta szerdai cikkében a The Wall Street Journal (WSJ) meg nem nevezett arab hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva.

A The Times of Israel szemléje szerint Szinvár még azt követően adta ki a parancsot, hogy váltotta meggyilkolt elődjét, Iszmail Haníjét a Hamász politikai részlegének élén – és nem sokkal azelőtt, hogy Tel-Avivban egy sikertelen robbantásos merényletet kíséreltek meg.

Mint a The Times of Israel írja, az öngyilkos robbantások a kétezres évek elején, a véres második intifáda idején, és az 1990-es években is mindennaposak voltak, de amióta Izrael biztonsági zárt épített Ciszjordánia köré, és megerősítette hírszerzését, az ilyen merényletek ritkaságszámba mentek.

A WSJ forrásai szerint

A Wall Street Journal beszámolója megerősíti azokat a korábbi értesüléseket is, amelyek szerint Szinvár a tűzszünet és a túszmegállapodás miatt nemrégiben felújította kapcsolatot bizonyos külföldi közvetítőkkel (ezt izraeli tisztviselők cáfolták a minap). A WSJ ezen kívül azt állítja, hogy birtokukba került Szinvár egyik szeptemberi, kézzel írt levele is, amelyben többek közt arról írt, hogy a Hamász készen áll egy elhúzódó háborúra, hogy „megtörje Izrael akaratát” és előkészítse az utat a zsidó állam pusztulása előtt.

A cikkben azt írják, hogy Szinvár még a palesztin terrorcsoport soraiban is szélsőséges figurának számít. A lap meg nem nevezett, jelenlegi és korábbi arab és izraeli tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy

A Hamász katari tisztségviselői állítólag Szinvárt négyszemközt „megalomániásnak” nevezték ezután – írták a WSJ cikkében.

Libanon fölötti humanitárius légihíd létrehozását jelentette be szerdán az Európai Bizottság, a légihídon át a többi között higiéniai eszközöket, takarókat szállítanak a rászorulóknak. Az uniós testület tájékoztatása szerint a repülőgépek Dubajból és Brindisiből indulnak, az első gép pedig október 11-én éri el Libanon légterét − írta az MTI.

A bizottság emellett aláhúzta, hogy a múlt hét óta − az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa keretében − Spanyolország, Szlovákia, Lengyelország, Franciaország és Belgium már küldött segítséget az arab országnak, az elkövetkezendő napokban pedig Görögország is csatlakozik e tagállamokhoz. Az adományok között gyógyszerek és egészségügyi eszközök is vannak, amelyeket elsősorban a lakhelyüket elhagyni kényszerülők kapnának.

A költségeket és az akció összehangolását az Európai Bizottság állja − derül ki a testület közleményéből, amelyben hozzáteszik azt is, hogy az uniós Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ szoros kapcsolatban van a tagállamokkal és a humanitárius partnerekkel további segítség lehetővé tétele céljából. A bizottság emlékeztetett, hogy a mostani segítség mellett idén már mintegy 104 millió euróra emelték (41,6 milliárd forint) a Libanonnak nyújtott humanitárius segítséget.

Két embert megöltek a Hezbollah rakétacsapásából származó, földre zuhanó repeszek szerdán Észak-Izraelben, a libanoni határhoz közeli Kirjat Smóna városában – jelentette az izraeli mentőszolgálat az MTI beszámolója szerint.

Mint írták, a két áldozat egy negyven év körüli nő és férfi volt,

Halálukat a rájuk hulló repeszek okozták, melyek a Vaskupola légvédelmi rendszer elfogórakétáiból, vagy az általa elfogott rakétából származtak. Ezenkívül több helyen is tűz ütött ki a városban – derült ki az izraeli közlésből. 

Izraelt a közel-keleti-konfliktus több mint egy éve történt fellángolása óta napról napra érik rakétatámadások, ezek azonban csak ritka esetben eredményeznek halálos áldozatokat. 

A Hezbollah a szerda déli támadáshullámban mintegy húsz rakétát lőtt Izraelre Libanonból az izraeli hadsereg (IDF) szerint. A város számos épületében tüzek keletkeztek, több tűzoltóegység dolgozik eloltásukon. 

A hét elején Haifa és környéke ellen indítottak számos rakétát Libanonból, ezek több embert is megsebesítettek. 

Joe Biden várhatóan szerdán telefonbeszélgetést folytat az izraeli miniszterelnökkel, ahol a két vezető megvitatja az Irán elleni csapás terveit − mondta a Reutersnek egy, az ügyet ismerő személy.

Az amerikai elnök reméli, hogy mérlegelni fogja, a Benjamin Netanjahu által elhatározott lépések megfelelőek-e − közölte a Sky News. 

A Közel-Kelet feszült figyelemmel várja, hogy Izrael hogyan reagál a múlt heti iráni rakétatámadásra. A támadásnak, amely Teherán szerint megtorlás volt Izrael libanoni katonai eszkalációjára, nem volt áldozata Izraelben, és Washington hatástalannak nevezte.

Benjamin Netanjahu megesküdött, hogy Irán megfizet a csapásért, míg iráni tisztviselők azt mondták, hogy bármilyen megtorlásra „hatalmas pusztítással” válaszolnának.

Pénteken Biden azt mondta, hogy Izrael helyében elgondolkodna az iráni olajmezők elleni csapás alternatíváin.

William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója október 7-én azt mondta, hogy Irán körülbelül egy hét alatt elegendő hasadóanyagot tudna előállítani egy nukleáris fegyverhez − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

Burns azt is mondta, hogy az Egyesült Államok nem tapasztalt arra utaló jeleket, hogy Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető utasította volna a rezsimet, hogy építsen nukleáris fegyvert. Burns hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak és partnereinek „viszonylag korán” tudniuk kell észlelni, ha Irán atomfegyver építésébe kezd.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) október 8-án megsemmisítette a Hezbollah egyik alagútját, amely áthaladt az izraeli–libanoni határon − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Az IDF közölte, hogy a kezdetleges alagút Zarit közelében haladt át Izraelbe, de az izraeli erők több hónappal ezelőtt elzárták az alagút Izraelbe vezető kijáratát, és „teljes operatív ellenőrzést” tartottak fenn a terület felett.

Az izraeli erők fegyvereket, köztük páncéltörő rakétákat foglaltak le az alagútban.

Az IDF hozzátette, hogy nem találtak más, Izraelbe vezető Hezbollah-alagutat.

Simon Diggins ezredes, katonai elemző a Sky Newsnak elmondta, hogy az Egyesült Államok „egyértelmű üzenetet” küldött, miszerint az iráni nukleáris létesítmények célbavétele nem lenne elfogadható.

Elmondta, hogy Irán kijelentette, hogy az olajfinomítói elleni támadásokat szintén „vörös vonalnak” tekinti.

Kifejtette, hogy aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen jellegű izraeli válaszlépés „nagyon megkönnyítené” Irán számára, hogy ő is célba vegyen hasonló finomítókat.

Jelenleg úgy gondoljuk, hogy a célpontok valószínűleg az iráni forradalmi gárda vagy a hírszerzés létesítményei lesznek, elsősorban katonai létesítmények

− mondta Diggins, hozzátéve, hogy ez hasonló támadási sémát követne, mint Irán Izrael elleni csapása.

„Nagyon korán azt mondták, hogy a maguk által választott időben és helyen fognak támadni, és nem feltétlenül érzik szükségét annak, hogy azonnal reagáljanak” − mondta.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólította Libanon népét, hogy „dobják ki” a Hezbollahot, és kerüljék el „a Gázához hasonló pusztítást és szenvedést” – írja szerdai cikkében a BBC.

„A libanoniaknak lehetőségük van arra, hogy megmentsék Libanont, mielőtt egy hosszú háború szakadékába zuhan, amely olyan pusztításhoz és szenvedéshez vezet, mint amilyet Gázában látunk” – fogalmazott Benjamin Netanjahu a libanoni néphez intézett keddi videóbeszédében.

Azt mondom nektek, Libanon népe: Szabadítsátok meg országotokat a Hezbollah-tól, hogy ez a háború véget érhessen

– hívta fel a lakosság figyelmét Benjamin Netanjahu.

Az ENSZ libanoni koordinátora és a szervezet békefenntartó erőinek vezetője közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy a konfliktus humanitárius hatásai „katasztrofálisak”.

A libanoni kormány szerint az elmúlt egy évben 1,2 millió ember menekült el otthonából, közel 180 ezer ember tartózkodik a menekültek számára kialakított központokban.

Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter elhalasztja washingtoni útját – közölte kedden Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára a CNN szerint. A tárcavezető távolmaradásáról szóló döntést Izrael miniszterelnöke hozta.

Benjamin Netanjahu az információk szerint két okból utasította a lépésre miniszterét,

Mint írtuk, Joe Biden amerikai elnök szerdán várhatóan telefonbeszélgetést folytat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel egy esetleges iráni csapás tervéről. A Biden-kormányzat célja az lehet, hogy Izrael olyan iráni célpontokat támadjon, amelyek jelentősek, de nem aránytalanok.