A NATO-szövetségeseknek nem kell félniük Vlagyimir Putyin orosz vezető nukleáris fegyvereitől, mivel a szövetség erős, és bármilyen fenyegetésre képes reagálni – számol be az Ukrinform Mark Rutte NATO-főtitkár interjújáról.

Rutte szerint a NATO-tagállamok jövő héten kezdődő éves nukleáris gyakorlatai egyértelmű jelzést küldenek az ellenfeleknek, „hogy készen állunk bármilyen fenyegetésre válaszolni”.

A NATO erős. Bármilyen ellenféllel szemben fel tudunk lépni. Mindenünk megvan ahhoz, hogy a NATO biztonságban legyen, és hogy bármilyen fenyegetéssel szembe tudjunk szállni. És soha nem fog minket megfélemlíteni senki, aki a NATO-n kívülről próbál fenyegetni minket. Szóval ez egy hiábavaló gyakorlat, jobb, ha ő (Putyin – a szerk.) abbahagyja

– mondta Rutte.

Hangsúlyozta, létfontosságú, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát fegyverekkel, kiképzéssel és pénzzel, és hogy Volodimir Zelenszkij a lehető legerősebb pozícióban legyen minden jövőbeli tárgyaláshoz.

Arra a kérdésre, hogy gyengíti-e Ukrajnát az, ha az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem engedélyezték Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyvereiket oroszországi célpontok ellen használja, a NATO-főtitkár azt mondta: „Nem vagyok benne biztos, hogy ez a helyzet.”

„Hogy teljesen világos legyek, a fő kérdés itt az, hogy a katonai segítség továbbra is áramlik Ukrajnába, hogy mi is növeljük az ipari termelést Ukrajnában, és segítünk nekik ebben a masszív logisztikában. Egyetlen fegyverrendszer nem fogja megváltoztatni a háború kimenetelét” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Ukrajna energiaügyi minisztere úgy gondolja, az orosz csapatok célzott támadásokat hajtanak végre az atomerőművekhez kapcsolódó alállomások ellen, és egyre gyakrabban irányítják rakétáikat és drónjaikat az ország atomerőműveinek közvetlen közelébe. A Financial Times értesülései szerint korábban ez ritkán fordult elő, most azonban mindennapossá vált.

German Galuscsenko energiaügyi miniszter a Financial Timesnak adott interjúban emlékeztetett arra, hogy augusztus 26-án egy ilyen támadás következtében az egyik atomerőmű alállomását eltalálták, ami annak leállásához vezetett. Azóta egyre több orosz rakéta halad át három különböző ukrán atomerőmű felett.

Galuscsenko elmondása szerint az érintett erőmű Ukrajna közepén található, míg a másik két létesítmény közel van az Európai Unió határához. Bár az Ukrenerho sikeresen megjavította a sérült transzformátorokat, más esetekben a támadók kazettás bombákat vetettek be, ami nehezítette a gyors helyreállítást.

A miniszter szerint az augusztusi támadások fokozták a nukleáris katasztrófától való félelmet, hasonlóan a Zaporizzsjai Atomerőmű orosz kézre kerülése után érzett aggodalmakhoz. Galuscsenko biztos abban, hogy az atomerőműveket célzó támadások szándékosak.

Az ukrán fél továbbra is az ENSZ alapokmányának betartásán alapuló igazságos békére és a háború mielőbbi befejezésére törekszik – írja az Interfax Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Olaf Scholz német kancellárral folytatott beszélgetése után.

Ma bemutatok Olafnak egy tervet arról, hogy véleményünk szerint hogyan lehet Oroszországot békére kényszeríteni, vagyis hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak. Legkésőbb jövőre, 2025-ben szeretném ezt megtenni, és garantálni, hogy az agresszió nem ismétlődik meg

– mondta Zelenszkij, aki hangsúlyozta, hogy a terv célja Ukrajna pozícióinak megerősítése. 

„Ez a terv híd egy hatékony békecsúcshoz, amely valóban véget vet a háborúnak. Vagyis ez a terv nem helyettesíti a békekezdeményezésünket, sokkal inkább Ukrajna pozíciójának megerősítését szolgálja, hogy közelebb kerüljünk a békéhez. Ezt a partnereinkkel együttműködésben meg tudjuk tenni. Számítunk Németország támogatására is” – jegyezte meg az ukrán elnök.

A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállításának lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken. Ferenc pápa és az ukrán elnök megbeszélése harmincöt percig tartott.

A találkozót követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő az akkreditált tudósítóknak elmondta, az egyházfő és Zelenszkij mindenekelőtt a békéről és az ukrajnai gyermekek helyzetéről beszélt egymással. A Vatikán már korábban közvetítőként lépett fel nemcsak a fogolycserékben, hanem az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérése elősegítésében is.

Zelenszkij közösségi oldalán számolt be a Ferenc pápával tartott találkozóról, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára „hihetetlen fájdalmat” jelent az oroszországi táborokban fogva tartott civilek, felnőttek és gyermekek sorsa.

Megajándékozták egymást

Ajándékként Ferenc pápa a többi között egy szárba szökő virágot ábrázoló bronz domborművet adott át Zelenszkijnek „A béke törékeny virág” felirattal. Ezenkívül egy kötetet az ukrán görög-katolikusok üldözése történetéről a szovjet korszakban, és egy idei pápai dokumentumot a mesterséges intelligencia alkalmazásának veszélyeiről, melyek hozzájárulhatnak a „háború őrületének” fokozásához.

Volodimir Zelenszkij egy olajfestményt adott át a pápának, ami egy kislányt ábrázol a Bucsa városában 2022 márciusában történt mészárlás túlélőinek jelképeként. A képhez fűzött magyarázat szerint az ukrán elnök a népe által elszenvedett borzalmakra akarta Ferenc pápa figyelmét felhívni. 

Volodimir Zelenszkijjel és delegációjával Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszter is egyeztetett. A szentszéki államtitkárság képviselőivel folytatott megbeszélést a háborús és humanitárius helyzetnek szentelték, valamint „azoknak az utaknak, amelyek véget vethetnek a konfliktusnak, igazságos és tartós békét teremtve az országban” – olvasható a kiadott közleményben. Szó volt az ukrajnai vallási élet kérdéseiről is.

Zelenszkij látogatása ideje alatt rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe Vatikánváros környékén. A Szent Péter teret ideiglenesen lezárták, a térrel szomszédos római utcákban pedig egyetlen biztonsági kaput hagytak nyitva az emberek áteresztésére – adta hírül az MTI. 

Több mint 600 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg azóta, hogy Oroszország megindította offenzívját Ukrajna ellen. Az ukrán dróncsapások nagy mennyiségű orosz utánpótlást is kiiktattak, valamint több százezer lőszert megsemmisítettek – közölte egy magas rangú, meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő a Defense One katonai portál szerint. 

Hozzátette, hogy Oroszországnak valószínűleg a lőszerraktárakat a frontvonaltól távolabbra kell vinnie.

Oroszország harckocsiállományának több mint kétharmadát elvesztette, és elkezdett a második világháborúból származó szovjet korabeli készletekből meríteni. Az orosz erők szeptemberben szenvedték el a háború legnagyobb veszteségét

– mondta a tisztviselő, aki a Pokrovszk felé irányuló orosz előrenyomulást nevezte meg veszteségük egyik fő okának.

Viszont Oroszország Pokrovszk közelében egyre nagyobb előnyre tesz szert, miközben az ukrán csapatokat lőszerhiány korlátozza, lankadó morállal küzdenek, és a katonák toborzása is nehézségekbe ütközik.

Putyin igyekszik elkerülni a tömeges mozgósítást, mert nem tudni, hogy Oroszország belföldi lakossága hogy reagálna. Képes volt jelentősen megemelni az önkéntes katonák fizetését, és képes volt folytatni ezeknek az erőknek a bevetését anélkül, hogy nagyobb mozgósítást hajtott volna végre 

– mondta a tisztviselő.

Az ukránok terve hasonlóságot mutat az Észtország által 2023 decemberében javasolt győzelmi tervvel, amely az Ukrajnának történő fegyverszállítások és a csapatok kiképzésének növelésére törekedett annak érdekében, hogy kimerítse az orosz erőket, és rákényszerítse Putyint, hogy vagy népszerűtlen mozgósítási döntéseket hozzon, vagy békét kössön.

A mozgósítás mint kockázat

Oroszország 2022 szeptemberében és októberében részleges mozgósítást hajtott végre, ekkor több tízezer orosz férfi menekült a szomszédos országokba, hogy elkerülje a sorozást.

Moszkva most úgy elégíti ki a katonák iránti igényét, hogy olyan jövedelmező szerződéseket kínál, amelyek a katonák fizetését messze az orosz állampolgárok átlaga fölé emelik. Oroszország a mozgósítás elkerülése érdekében csökkentette a katonákkal szemben támasztott követelményeket is, ami a hadseregen belül nagyobb számú bejelentett bűncselekményhez és fegyelmi problémákhoz vezetett.

Putyin döntése, hogy eddig csak részben mozgósította a csapatokat, azt bizonyítja, hogy politikai kockázatokat lát a toborzás kiterjesztésében

– mondta John Herbst, az Atlantic Council Eurázsia Központjának vezető igazgatója,

Továbbra sem oltották el a tüzet a Feodoszijában lévő olajterminálnál, ahol még vasárnap éjjel hajtottak végre csapást az ukrán erők. A helyszínen videók is készültek.

Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó a felvételeket megosztva azt írta, hogy a helyi Telegram-oldalak még csütörtökön is jelentettek egy robbanást az egyik üzemanyagtartálynál (emiatt emelkedhetett a levegőbe az a tűzoszlop, amely a felvételen is látható).

Hozzátette azt is: az olajtároló kialakítása miatt elképzelhető, hogy a tűz addig fog tartani, amíg az egész létesítmény le nem ég.

Augusztusban szintén megtörtént, hogy egy ehhez hasonló esetben heteken keresztül égett egy orosz olajtároló egy ukrán támadás után.

Németország lakosságának 45 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának át kellene adnia a területeit, hogy békét kössön Oroszországgal – derül ki a YouGov közvélemény-kutatásának eredményéből az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

A felmérésből többek között az is kiderült, hogy a német polgárok 39 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának egyetlen centimétert sem lenne szabad Oroszországnak adnia, 22 százalékuk szerint viszont az ukránoknak le kellene mondaniuk a megszállt Krímről. 23 százalékuk pedig úgy véli, hogy Kijevnek nemcsak a félszigetről, hanem azokról a területekről is le kellene mondania, amelyeket Oroszország a teljes körű invázió után foglalt el. 

A német lakosság ugyanakkor megosztott abban a kérdésben is, megengedjék-e Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel lőjön orosz területekre. Egészen pontosan 42 százalékuk támogatja, míg 43 százalékuk ellenzi. 

A nemzetközi kapcsolatok az alapvető változások korszakába léptek: a bolygó sokszínűségét tükröző új rend van kialakulóban a világban, és ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani – állapította meg Vlagyimir Putyin orosz elnök az Idők és civilizációk összekapcsolódása – a béke és a fejlődés alapja című fórumon.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolójából kiderül: az eseményt a nagy türkmén költő és gondolkodó, Makhtumkuli Fraghi születésének 300. évfordulója alkalmából rendezték meg. Putyin rámutatott, hogy Fraghi igazságosságra és egyenlőségre, egyetértésre és felelősségre, toleranciára és megértésre, tiszteletre és szolidaritásra szólított fel.

Mindez ma is közel áll és érthető az értelmes emberek számára, különösen aktuális és keresett a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a világ példátlan fenyegetésekkel néz szembe, amelyeket a civilizációs törések, az etnikumok és felekezetek közötti konfliktusok okoznak

– hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin rámutatott, hogy a gazdasági növekedés, a pénzügyi és politikai befolyás új, erőteljes központjai jelennek meg, elsősorban a világ keleti és déli részén. Ezek az új központok – jegyezte meg az orosz vezető – arra törekszenek, hogy megőrizzék és megerősítsék szuverenitásukat és társadalmi-kulturális identitásukat, és a hagyományaiknak megfelelő, nemzeti érdekeken alapuló harmonikus fejlődés útjait keresik.

A világ többségi államai, amelyeknek Oroszország és a fórumon képviselt valamennyi ország a része, Makhtumkuli filozófiai megközelítéseinek szellemében a javak igazságosabb elosztása, a nemzetközi élet következetes demokratizálása mellett szállnak síkra. Meggyőződésünk, hogy az egyetemes béke és az átfogó fejlődés csak az egyes népek véleményének figyelembevételével, az egyes államok szuverén irányvonalához, világnézetéhez, hagyományaihoz és vallási elképzeléseihez való jogának tiszteletben tartásával biztosítható

– foglalta össze az orosz államfő.

Moszkva mostanra megközelítőleg 50 ezer katonát vezényelt Kurszkhoz – idézi az Ukrajinszka Pravda Olekszandr Szirszkijt, az ukrán haderő főparancsnokát.

A főparancsnok arról is beszélt, hogy Moszkvának más területekről kellett mozgósítania az erőit, így gátat szabva az ukrajnai harcképességeknek. Szirszkij elmondta, hogy az 50 ezer orosz fegyveres között már vannak olyan alakulatok is, amelyek máshol támadó manőverekben vettek részt.

Az ukrán benyomulás ennek ellenére jelentős, mintegy 800 négyzetkilométernyi területet vont Kijev az ellenőrzése alá. Nagy orosz ellentámadásnak egyelőre nincs nyoma, sőt az orosz hadsereg többször is jelentős veszteségeket szenvedett már, viszont jelentős haditechnikát is bevetnek, rontva az ukrán vállalkozási kedven egyes frontszakaszokon. 

„Az ukrajnai háború 2025-ben véget érhet, de ehhez kemény katonai és diplomáciai munkára van szükség, a frontvonalakon kialakult helyzet javítására és katonai és diplomáciai szinten is dolgozni kell a béketerv megvalósításán” – fogalmazott az Unian ukrán hírügynökség szerint Ihor Romanenko, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének volt helyettese. 

Úgy gondolom, van esély arra, hogy a háború véget érjen, ehhez azonban megfelelő döntésekre van szükség. Reménykedtünk a Ramsein-csoportban [az Ukrajnát támogató fegyverszállítók szerk.], ám a helyzet az amerikai választások és az időjárási viszonyok miatt bonyolultabbá vált

– fogalmazott a volt tisztségviselő. Romanenko kiemelte: október–decemberben az időjárás az ukrán hadsereg javára játszhat, mivel ilyen körülmények között sokkal nehezebb támadni, mint védekezni. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy az Egyesült Államoknak most lehetősége lesz arra, hogy fegyverekkel, lőszerekkel és más felszereléssel segítse az ukrán erőket.

„Ha erőteljes és gyors utánpótlást biztosítunk az Ukrán Védelmi Erők számára, és fokozzuk a mozgósítást a fronton harcoló tartalékosok feltöltésére, akkor még ebben az évben megoldhatjuk a front stabilizálásának kérdését” – tette hozzá.

„Nem valószínű, hogy a nyugati vezetők életben hagyják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt” – idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség Apti Alaudinov vezérőrnagyot, az Ahmat különleges erők parancsnokát. 

A vezérőrnagy szerint az ukrán vezető „nagyon sok olyan bűncselekmény tanúja, amelyet a nyugati vezetés követett el, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kudarcai pedig tovább rontanak a helyzetén”.

Most gyötrődik, amennyire én tudom, és még a legközelebbi barátai is kezdik nyíltan elismerni, hogy Kijev képtelen legyőzni Oroszországot 

– fogalmazott Apti Alaudinov a Rosszija–1 televízió műsorában. Majd a Kurszki régió helyzetével kapcsolatban azt mondta, hogy az ukrán hadsereg „nagy veszteségeket szenvedett, amiért pánikba esett és most nagy a zűrzavar az ukrán hadseregben”. 

Rakétatámadást indított október 10-én éjszaka Odessza ellen az orosz hadsereg – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

Oleg Kiper, az Odesszai Területi Katonai Igazgatóság vezetője szerint a támadásban négy ember, köztük egy tinédzser életét vesztette. A ballisztikus rakéták egy  kétszintes civil épületet is megsemmisítettek.

Több ember a romok alatt rekedt, az állami mentőszolgálat embereinek négy embert sikerült kimenekítenie, három ember viszont a romok alatt meghalt. A halottak között van egy 43 éves nő, egy 22 éves férfi és egy 16 éves lány. Egy másik nő a kórházban belehalt a sérüléseibe 

– írta Telegram-csatornáján a katonai vezető. 

A támadásban további tíz ember megsérült, akik közül négyen jelenleg is súlyos állapotban vannak.