Index Vakbarát Hírportál

Ukrán hadifoglyokat végezhettek ki az oroszok Kurszkban, az ukrán külügyminisztérium azonnali intézkedéseket sürget

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója

Vége
2024-10-12T083758Z 210122817 RC2TIAAG3OER RTRMADP 3 UKRAINE-CRIS

A legfontosabbak

Index
2024.10.13. 21:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Október 13-án az orosz csapatok négyszer bombázták Nyikopolt, két autót megrongálva – írja az Ukrinform. Ezt Szerhij Liszak, a Dnyiprói terület katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.

    „Az ellenség négyszer támadta Nyikopolt, kamikaze drónokkal bombázták a várost. A támadásokban két autó megrongálódott. Jelenleg szakértők vizsgálják az ellenség által okozott károk mértékét. Szerencsére senki sem sérült meg. A Dnyiprói terület többi részén nyugalom volt” – írta Liszak.

    Szombaton az oroszok 20 alkalommal támadták Nyikopolt.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai körútját követően további katonai segélyt sürgetett nyugati partnereitől. „Nincs vesztegetni való idő” – hangoztatta vasárnap az X-en az MTI beszámolója szerint. 

    Partnereink abban a helyzetben vannak, hogy biztosítani tudják a légvédelmi eszközök szükséges mennyiségét, illetve minőségét, meg tudják hozni a döntéseket a kielégítő nagy hatótávolságú képességeinkkel, valamint a csapatainknak nyújtott védelmi támogatással kapcsolatban

    – fűzte hozzá az ukrán elnök.

  • Egy ukrán F16-os vadászgép lelőtt egy orosz Szu34-est a háborús övezet egy meg nem határozott területén október 12-én – jelentette saját forrásaira hivatkozva az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW), megjegyezve ugyanakkor, hogy ezt más forrásokból nem tudta megerősíteni – írja az intézet jelentése alapján az Interfax.

    Egy ukrán F–16-os vadászgép állítólag lelőtt egy orosz Szu–34-es vadászgépet, amikor a Szu34-es bombákat dobott le a frontvonaltól mintegy 50 kilométerre

    – áll a jelentésben.

    Elemzők szerint egy másik orosz forrás megerősítette a Szu34-es személyzetének halálát, de azt mondta, hogy a veszteségnek nincs köze az ukrán akciókhoz. Mint írták, a Szu34-es műszaki meghibásodás vagy emberi hiba következtében zuhanhatott le.

  • Október 13-án az ukrán hadsereg visszaszerezte állásait a Donyecki területen lévő Novohrodivka közelében, míg az oroszországi Szudzsában továbbra is heves harcok folynak – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Emellett az elemzők szerint az oroszok előrenyomultak a donyecki Veszele és a harkivi Krugljakivka települések közelében.

    Alekszandr Bogacsov, a kurszki régióban lévő szudzsai járás vezetője a RIA Novosztyinak néhány napja azt mondta, hogy az ukrán erők mintegy negyven, a korukat tekintve 14 és 85 év közötti embert tartanak fogva Szudzsa város egyik bentlakásos iskolájának pincéjében.

  • Az orosz légierő kilenc csapást hajtott végre 12 irányított légibombával Kurszk területén – derül ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának vasárnap délután 4 órakor kiadott jelentéséből.

    További légicsapások érték Hluhiv városát és a Szumi területen található Szosznivka, Misutino, Obodi és Bila Bereza falvak területeit is – írja az Interfax.

  • A Mediazona orosz független médiaorgánum a BBC Oroszországgal közösen kutatást végzett, majd nyilvánosságra hozták annak a 72 899 orosz katonának a nevét, akiket a háború kezdete óta megöltek – írja a Kyiv Independent

    A Mediazona legutóbbi, szeptember végi frissítése óta 1842 orosz katona neve került fel az áldozatok listájára. Az újságírók megjegyezték, hogy a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak, mivel az általuk ellenőrzött információk nyilvános forrásokból származnak, például gyászjelentésekből, hozzátartozók bejegyzéseiből, a regionális média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból.

    A Mediazona becslései szerint a harcban elesettek többsége Rosztov, Szverdlovszk, Baskíria és Cseljabinszk megyékből, valamint a Burját Köztársaságból származik. Megjegyezték, hogy az elmúlt hónapokban súlyos veszteségeket szenvedtek az oroszok a harkivi offenzíva, valamint Ukrajna Kurszki területre való behatolása miatt. 

  • Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy miként látja az orosz képviselők részvételét a következő „békecsúcson”, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelete megtiltja az oroszokkal való tárgyalásokat – írja az MKRU.

    Jermak elmondta, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata, amelyet Volodimir Zelenszkij rendeletével hagyott jóvá, csak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tiltja a tárgyalásokat.

    Egyértelművé tette, hogy más orosz képviselők nem érintettek, és Kijev álláspontja változatlan: „Ha a terv készen áll, akkor a második csúcstalálkozón nem zárjuk ki Oroszország képviselőinek jelenlétét, akiknek ezt a tervet be lehet mutatni”.

    Korábban az orosz külügyminisztérium többször hangsúlyozta, hogy Oroszország nem vesz részt az úgynevezett „békecsúcson”, ha megpróbálják keresztülvinni Zelenszkij „béketervét”, amely nem veszi figyelembe Oroszország érdekeit.

  • Az orosz hadsereg csapást mért egy ukrán fegyverraktárra Kramatorszkban, megsemmisítve három önjáró tüzérségi rendszert – írja az AIF.

    A „Donbass Partisan” Telegram-csatorna szerint az ukrán hadsereg október 13-án éjjel hat darab francia gyártmányú eszközt szállított a Kramatorszk déli részén található szemétfeldolgozó üzem hangárjaiba.

    „Az UMPB D30SN irányított, tervezett bombával végrehajtott csapás eredményeként három CAESAR egység megsemmisült, további három pedig jelentős károkat szenvedett. Ezenkívül megsemmisült a felszerelés szállításában részt vevő egyik vontató” – tájékoztatott a Telegram-csatorna.

  • Andrij Sibiga külügyminiszter azonnali fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget az ukrán hadifoglyokkal szembeni kegyetlen orosz bánásmód miatt – írja a miniszter az X-en.

    „Az ukrán hadifoglyok oroszországi bántalmazása abszolút barbárság, a nemzetközi humanitárius jog, a háborús törvények és szokások durva megsértése” – tette hozzá.

    A kivégzések egyre gyakoribbak, a hadifoglyok 95 százalékát az ENSZ szerint megkínozzák, és megtagadják tőlük az alapvető szükségleteket és a hozzájuk való hozzáférést – írta az Ukrajinszka Pravda.

    „A nemzetközi közösségnek azonnal cselekednie kell. Adjon ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz kínzók letartóztatására. Növeljék a szankciós nyomást. Követeljék a nemzetközi megfigyelők és orvosok bejutását a fogva tartási helyekre, segítsék elő a hadifoglyok és minden illegálisan fogva tartott személy szabadon bocsátását” – közölte még Andrij Sibiga.

  • Kilenc ukrán katonát, akik fogolyként adták meg magukat, állítólag orosz csapatok lőttek le a hét elején a Kurszki területen – jelentette a Deepstate információi alapján a Kyivindependent. A lövöldözések állítólag október 10-én történtek az ukrán Első Páncélos Brigád forrásai szerint.

    „A közösségi hálózatokban ismét terjednek az információk arról, hogy az oroszok kilenc ukrán hadifoglyot lőttek le a Kurszki területen” – közölte Dmitro Lubinec ukrán ombudsman a Telegramon közzétett nyilatkozatában. „Az ilyen cselekedetek súlyosan sértik a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt.”

    Az ukrán külügyminiszter azonnali intézkedésekre szólította fel a világot a meggyilkolt hadifoglyok miatt.

    Az ukrán hadifoglyok kivégzéseinek száma meredeken emelkedett az elmúlt évben.

    Kijev 93 ukrán hadifogolyról tud, akiket az orosz katonák a harctéren, a teljes háború alatt rövid úton kivégeztek – közölte a főügyészség egyik magas rangú képviselője október 4-én az országos televízióban. Az ügyészek szerint ezek 80 százalékát 2024-ben jegyezték fel.

    „2023 novembere óta az orosz hadsereg foglyainkhoz való hozzáállása jelentősen rosszabbra fordult” – mondta Jurij Belouszov, a háborús bűncselekményekre összpontosító osztály vezetője.

  • A TASZSZ állami hírügynökség azt írta vasárnap, hogy az ukrán hadsereg megkezdte az egységeinek részleges kivonását Toreckből (orosz nevén Dzserzsinszkből) – adta hírül az MTI. 

    Néhány napja írtunk arról, hogy a donyecki régióban lévő Toreck városának mintegy 40-50 százalékát tartja ellenőrzése alatt az ukrán hadsereg. A város többi részét elfoglalták az oroszok.  

    A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

  • Az elkövetkező hetekben az észak-lengyelországi Redzikowóban egy amerikaiak által üzemeltetett rakétavédelmi bázist nyitnak meg. Ezt Radoslaw Sikorski külügyminiszter jelentette be, aki a Radio Rebeliant rádióban nyilatkozott – írja az Ukrinform.

    Az elkövetkező hetekben rakétavédelmi bázist nyitunk Redzikowóban, Puck város közelében. Ez az a bázis, amelyről megállapodtunk az Egyesült Államokkal

    – jegyezte meg Sikorski.

    A júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozót követően tisztviselők megerősítették a redzikowói amerikai rakétavédelmi bázis műveleti készenlétét. Ez az európai szakaszos alkalmazkodó megközelítés (EPAA) egyik eleme, az Egyesült Államok hozzájárulása az európai és a teljes NATO-térség integrált lég- és rakétavédelmi rendszeréhez. A washingtoni csúcstalálkozón Jens Stoltenberg akkori NATO-főtitkár bejelentette, hogy a redzikowói bázis készen áll a feladatára.

  • A Brit Hírszerző Szolgálat az orosz haditengerészet Ocean–24 stratégiai gyakorlatát figyelte meg, amelyre szeptember 10. és 16. között került sor. A hírszerzés megjegyezte, hogy a gyakorlatot két év kihagyás után tartották meg – írja az Eurointegration.

    Oroszországnak 2022-ig évente kellett volna gyakorlatokat tartania az összes fegyveres erejének részvételével, de az utolsó kettőt törölték az ukrajnai háború miatt.

    Az Ocean–24 gyakorlat valószínűleg arra volt jó, hogy a háború ellenére is demonstrálják a képességeiket és kapacitásukat

    – közölte a hírszerzés.

    Az orosz média azt állította, hogy a gyakorlaton több mint 400 hajó, 120 repülőgép, 7000 jármű és 90 000 katona vett részt, és a Barents-tengeren, a Balti-tengeren, a Földközi-tengeren és a Kaszpi-tengeren, valamint a Csendes-óceánon és a Jeges-tengeren zajlottak a műveletek.

    A gyakorlatokra valóban sor került ezekben a régiókban, de Oroszország szinte biztosan durván eltúlozta a számokat, mivel jelenleg csak mintegy 300 hajó áll készen a részvételre

    – áll a vizsgálatban.

    Az Ocean24 gyakorlatot nem a Fekete-tengeren tartották meg, valószínűleg a 2024 első fél évében végrehajtott ukrán támadások miatt – összegezte az ügynökség.

    Korábban a brit hírszerzés új rekordot jegyzett fel az orosz csapatok átlagos napi veszteségeiben Ukrajnában a teljes körű invázió ideje alatt. Szintén egy korábbi áttekintés tárgyalta a volcsanszki aggregátorgyár körül kialakult helyzetet, amelyet a közelmúltban az ukrán erők megtisztítottak az oroszoktól.

  • Az orosz erők elfoglalták Mihajlivka települést a donyecki régióban – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium – írja az MTI. 

    A hadijelentés továbbá a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be orosz előretörésről, Ukrajnában 18, a kurszki régióban pedig öt megkísérelt ellentámadás visszaverése mellett.

    A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1800, Kurszk irányában pedig további több mint 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

  • Mint korábban írtuk, orosz fogságban meghalt Viktorija Roscsina ukrán újságírónő. A halálának körülményei egyelőre tisztázatlanok. Most a BBC megosztott néhány további részletet az esetről.

    Cikkük szerint az orosz hatóságok egy levélben közölték Roscsina édesapjával pár napja azt, hogy a lánya szeptember 19-én meghalt, és hogy a holttestét az orosz és ukrán katonák holttesteinek kicserélésekor fogják visszaadni.

    A hétvégén az újságírónő barátai a kijevi Majdan téren tartottak megemlékezést. „Rendkívül bátor volt”  – mondta róla a megemlékezés egyik résztvevője. 

    Nem tudták leállítani 

    Mint a BBC megjegyezte:  Ukrajna oroszok által elfoglalt területeiről tudósítani rendkívül veszélyes volt, és kollégái is megemlékeztek arról, hogy Roscsina mennyire elszántan ment oda – még azután is, hogy az első alkalommal tíz napig őrizetbe vették és fogva tartották.

    A szülei mindig felhívtak minket, hogy ne küldjük oda, de mi soha nem küldtük! Az összes szerkesztő megpróbálta leállítani. De lehetetlen volt

    – emlékezett vissza egyik volt főnöke.

    A fiatal riporter végül szabadúszó lett emiatt, és amikor visszatért a helyszínre, az újságok megvették a riportjait. Szembetűnő volt az is, hogy soha nem használt álnevet – annak ellenére, hogy nyíltan írt a „megszállt” területekről, és „árulóknak” nevezte azokat, akik együttműködtek az oroszokkal.

    Arról akart tájékoztatást nyújtani, hogyan élnek azok a városok az orosz hadsereg ostroma alatt. Teljesen elképesztő volt

    – mondta Szevgil Muszajeva, az Ukrajinszka Pravda főszerkesztője a BBC-nek.

    Ennyit tudnak arról, hogy mi történt

    Mint a BBC írta, az még biztos, hogy Roscsina tavaly júliusban Lengyelország és Oroszországon keresztül elindult a megszállt ukrajnai területekre, és több napon át vallatták a határon (akkor még fel tudta hívni hozzátartozóit). Ezt követően eltűnt, és már csak arról értesült családja idén májusban – vagyis jónéhány hónap elteltével –, hogy a dél-oroszországi Taganrogban lévő, 2. számú fogolytáborban volt (egy olyan létesítményben, amely – mint a BBC írja – annyira hírhedt a brutális bánásmódról, hogy egyesek „orosz Guantanamónak” nevezik). 

    A Media Initiative for Human Rights nevű szervezet szerint egy másik ukrán állampolgár, akit a múlt hónapban engedtek ki Taganrogból, azt mondta Viktorija családjának, hogy szeptember 8-án vagy 9-én látta az újságírót. Akkor még volt ok a reményre. „100 százalékig biztos voltam benne, hogy idén szeptember 13-án visszatér. A forrásaim 100 százalékos garanciát adtak rá” – mondta ezzel kapcsolatban Szevgil Muszajeva. 

    Állítása szerint azt mondták neki, hogy Viktorija benne lesz az Ukrajna és Oroszország által rendszeresen végrehajtott hadifogolycsere egyikében, amelyet szeptember közepére terveztek, de nem így lett.  A BBC szerint csak annyit lehet tudni, hogy Viktoriját egy másik ukrán nővel együtt elszállították máshova. „Azt mondják, Lefortovóba. Hogy miért oda? Nem tudjuk” – mondta Tetjana Katrijcsenko, a Media Initiative for Human Rights igazgatója.

    Közlése szerint ez nem szokványos gyakorlat egy csere előtt: a moszkvai Lefortovo börtönt az FSZB biztonsági szolgálata működteti, és kémkedéssel, súlyos államellenes bűncselekményekkel vádolt személyek kerülnek oda általában.

    Talán azért vitték oda, hogy valamilyen bírósági eljárást vagy nyomozást indítsanak. Ez történt más, Herszonból és Melitopolból elhurcolt civilekkel is

    –  mondta Katrijcsenko,

    A BBC úgy tudja, hogy Viktorijával az édesapja augusztus 30-án még beszélt telefonon. Akkor az újságírónő azt mondta, hogy éhségsztrájkot tart, de aznap az apja arra kérte, hogy kezdjen újra enni, és ő beleegyezett ebbe. Ezt követően viszont már csak a haláláról értesült az említett levélből, amelyet az orosz védelmi tárcától kapott. 

    Egy civil újságíró [...] akit Oroszország foglyul ejtett. Aztán Oroszország levelet küld, hogy meghalt? Ez gyilkosság. A túszok megölése. Nem ismerek más szót rá

    – összegezte véleményét Jaroszlav Jurcsisin ukrán parlamenti képviselő a BBC-nek Kijevben.

  • A ukrán állami média jelentése szerint Irán két műholdját küldte Oroszországba, hogy orosz űrhajók pályára állítsák őket. Ezek a Kowsar nagy felbontású képalkotó műhold és a Hodhod nevű kis műhold – számolt be az RBK Ukrajina.  

    Az iráni média szerint a Kowsar felhasználható a mezőgazdaságban, a természeti erőforrások kezelésében, a környezeti megfigyelésben és a katasztrófaelhárításban is. A Hodhodot műholdas kommunikációra tervezték, használható távoli területeken, ahol nehéz hozzáférni a földi hálózatokhoz. 

    Oroszország már 2024 és 2022 februárjában is pályára állított iráni műholdakat. Akkoriban az Egyesült Államok aggódott az Oroszország és Irán közötti űrkutatási együttműködés miatt. Washington attól tartott, hogy a műholdak segítik Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, és lehetővé teszik Iránnak, hogy nyomon kövesse a lehetséges katonai célpontokat Izraelben és a Közel-Keleten.

    Megjegyzendő, hogy Irán Oroszország talán legnagyobb katonai partnere. Teherán áthelyezte Moszkvába a Sahíd típusú kamikaze drónokat és azok gyártási technológiáját, de ballisztikus rakétákkal is ellátta Oroszországot. A nyugati partnerek attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris technológiai és fegyvergyártási erőforrásokat oszthat meg Teheránnal.

  • Az orosz hadsereg megsemmisített egy nyolcfős ukrán felderítő csoportot Harkiv irányában, és az egyik fegyveres egyenruháján amerikai zászlós felvarrót találtak – közölte a RIA Novosztyival egy katonai forrás. 

    Elmondása szerint az illetőnél nem voltak iratok, de lehetségesnek tartják, hogy hivatásos zsoldos és egykori amerikai katona volt. A megsemmisített felderítő csoportról helyszíni felvételek is eljutottak az orosz állami hírügynökséghez ezzel kapcsolatban.

    Oroszország rendszeresen azt állítja, hogy Ukrajnában nagy számban harcolnak külföldi „zsoldosok” is az ukrán haderővel együtt. Alekszander Bortnyikov, az FSZB igazgatója nemrég azt állította, hogy Ukrajna nemzetközi légiójához 18 ezer ember csatlakozott 85 országból, és hogy a legnagyobb számban Franciaországból, Lengyelországból és Georgiából érkeztek fegyveresek. Mindeközben az orosz védelmi tárca azt állította, hogy több ezret már megöltek e zsoldosok közül (bár ezeket az állításokat független forrásból nem lehet megerősíteni). 

  • A jelenlegi helyzet talán nem alakult volna ki akkor, ha a NATO 2021-ben megvitatta volna Oroszországgal a biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezetét – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a RIA Novosztyinak.

    Az orosz állami hírügynökség beszámolója szerint Szijjártó úgy fogalmazott: „Emlékszem azokra a napokra. Azt hiszem, ami hiányzott, az egy komoly párbeszéd volt”. 

    Sajnos erre a párbeszédre nem került sor. Azóta majdnem három év telt el. És lehet, hogy amit most mondok, annak nincs értelme, de szeretném, ha ezek a párbeszédek megtörténtek volna. Mert ha ezek megtörténtek volna, talán nem kerültünk volna a jelenlegi helyzetbe

    – fogalmazott Szijjártó Péter.

    Oroszország 2021 végén tette közze egy, az Egyesült Államokkal és a NATO-val kötendő, biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezetét. A felek 2022. januárban, az ukrajnai invázió kezdete előtt hosszasan egyeztettek, de eredmény nélkül.

    Oroszország nemcsak Ukrajnára és a NATO további bővítésére vonatkozóan fogalmazott meg követeléseket, hanem például azt is elvárták, hogy a szövetség vonja ki csapatait a keleti határon fekvő Romániából és Bulgáriából, és hogy térjenek vissza az 1997-es határokhoz. 

    Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes akkor az orosz kollégájával Genfben tartott tárgyalások lezárultával azt mondta: az Egyesült Államok határozottan elutasította az elfogadhatatlannak minősített orosz biztonsági javaslatokat. Azt is kiemelte, hogy nem a megszokott értelemben vett tárgyalás volt, hanem mindössze az álláspontok tisztázására szolgált. 

  • Mindössze hét nap alatt az oroszok mintegy 900 irányított légibombát használtak Ukrajna ellen. A KAB-ok mellett Oroszország 40 rakétával és 400 különböző típusú támadó drónnal is csapásokat mért a térségre – derül ki Volodomir Zelenszkij legújabb videós bejelentkezéséből. 

    „Egyetlen nemzet sem menne keresztül ilyen eseményeken egyedül. A partnereknek lehetőségük van a szükséges mennyiségű és minőségű légvédelmi rendszer biztosítására, megfelelő hatótávolságunkra vonatkozó döntések meghozatalára” – hangsúlyozta az ukrán elnök. 

  • Oroszország 668 ezer 930 katonát veszített az ukrajnai háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara. 

    A jelentés alapján a The Kyiv Independent azt írja, hogy a teljes létszámból 1300 katonát szombaton veszített el az Orosz Föderáció. 

    A jelentés szerint Oroszország emellett 8971 harckocsit, 17 876 páncélozott harcjárművet, 26 584 járművet és üzemanyagtartályt, 19 410 tüzérségi rendszert, 1231 rakéta-sorozatvető rendszert, 978 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 16 992 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített.

  • Az oroszok a Kurszki régióban lelőttek 9 fogságba esett ukrán katonát, akik egyébként megadták magukat – írja az Ukrajinszka Pravda

    Mint írták, az oroszok még október 10-én csaptak le váratlanul az ukrán katonákra Kurszknál, akik bár végül megadták magukat, de ennek ellenére lelőtték őket. 

    „A támadódrón-kezelő személyzetnek komolyabban kell vennie az ellenséges áttörés lehetőségét pozíciójukon, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a biztonságot”– vonta le a parancsnokság a következtetést az esetből. 

    Mint az Ukrajinszka Pravda megjegyezte: a magukat megadó katonák lelövése  a nemzetközi jog értelmében  háborús bűncselekménynek minősül. Az ukránok szerint ezt a bűncselekményt több alkalommal is elkövette már az orosz fél. 

  • Volodimir Zelenszkij elnök „napokon belül” nyilvánosan is bemutatja győzelmi tervét az ukránoknak – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a The Kyiv Independent szerint. 

    „A fő pontok már világosak, de még olyan részleteket fog hozzáfűzni, amelyekből világosan kiderül, hogy milyen nyomásgyakorló programról van szó, miért fontos és miért párhuzamos [az ukrán békeformulával]” – mondta Podoljak az egységesített ukrán televíziós háborús tévéhírfolyamban.

    A The Kyiv Independent emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij ötpontos győzelmi terve katonai és diplomáciai elemeket tartalmaz, beleértve Ukrajna meghívását a NATO-ba, de a béke keretének teljes részleteit még nem hozták nyilvánosságra. A terv célja, hogy megerősítse Ukrajna jövőbeli tárgyalási pozícióját, és „igazságos békére” kényszerítse Oroszországot.

    Az ukrán elnök – vegyes eredménnyel ugyan, de – már bemutatta a győzelmi tervet több nyugati vezetőnek, többek között Joe Biden amerikai elnöknek, Emmanuel Macron francia elnöknek, Keir Starmer brit miniszterelnöknek és Giorgia Meloni olasz kormányfőnek. A napokban azt ígérte, hogy a tervet hamarosan az ukrán közvélemény is megismerheti. 

    Ugyanakkor Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője még szeptember 29-én azt mondta, hogy a tervet néhány „érzékeny” részlet nélkül fogják bemutatni az ukránoknak, hogy megakadályozzák az információk kiszivárgását Oroszország felé.

    Mindent, ami nyilvánosságra kerül, nemcsak nálunk, hanem az ellenségnél is meghallanak. Ezért a terv egyes részletei titkosak

    – mondta akkor Jermak.

  • Az orosz–ukrán háború kitörése óta mintegy 580-ra emelkedett a harci cselekmények következtében elhunyt gyerekek száma. Ezen felül 1644 gyerek sérült meg, 15 kiskorú pedig szexuális bántalmazás áldozata lett – közölte a childrenofwar ukrán kormányzati oldal legfrissebb adatai alapján a Kárpátalja.ma

    Az ukrán rendőrség adatai szerint jelenleg 1959 eltűnt gyereket keresnek Ukrajnában. Viszont a háború kitörése óta 33 712 kiskorút találtak meg.

    Az ukrán információs iroda adatai szerint eddig 19 546 gyermeket deportáltak Oroszországba. Az orosz adatok szerint viszont 744 ezer gyermeket vittek el az Orosz Föderáció területére. Ezidáig a 18 éven aluliak közül 388 deportált térhetett vissza Ukrajnába. Ezek az adatok hónapok óta nem változtak.

  • Az ukrán légierő vasárnap reggel közölte: 68 orosz drón érkezett Ukrajna légterébe a szombaton késő este óta zajló orosz támadásban, ezek közül 31-et tudott lelőni a légvédelem.

    A közlemény szerint számos ukrán régióban működésbe lépett a légvédelem. Az említett 31-en kívül 36 további drón eltűnt a radarjukról (ezek pozícióját – mint írták – elveszítették, többségük „feltételezhetően” a szintén a légvédelemben használt elektronikus hadviselés eredményeként zuhanhatott le). Egy további drónról azt írták, hogy még a levegőben volt a jelentés összeállításakor. 

    A drónok mellett azonban két Iszkander–M és két Kh–59-es rakéta is érkezett az éjjel, ezek közül egyet sem sikerült megsemmisíteni.

    Poltava, Odessza, Szumi és Csernyihiv régiókat célozták meg a jelentés szerint. E régiókból egyelőre nem érkezett hír károkról, több más régióból viszont igen.  

    Olekszandr Prokugyin, a déli Herszoni régió kormányzója vasárnap reggel azt közölte, hogy kár keletkezett egy kritikus infrastrukturális létesítményben (további részleteket nem árult el). Továbbá Zaporizzsja kormányzója, Ivan Fedorov is azt írta vasárnap reggel, hogy az előző napi tüzérségi támadások következtében infrastrukturális létesítményekben keletkezett kár.

    Mint az Ukrajinszka Pravda írta, a támadás helyi idő szerint szombat 19.18-kor kezdődött, és reggel 6.23-kor néhány orosz drón még biztosan a levegőben volt. 

  • Magyarország területére október 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5531 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6965 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

    A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Mint megírtuk, az orosz közösségi oldalak szerint a minap lezuhant egy orosz Szu–34-es vadászbombázó. Az incidenssel kapcsolatban az a híresztelés is elterjedt, hogy egy ukrán F–16-os lőhette le a gépet. A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében reflektált a történtekre.

    A kutatóintézet egyrészt közölte: független forrásból nem lehet ellenőrizni azt az állítást, miszerint egy ukrán F–16-os lőtte volna le az orosz vadászgépet. Utaltak a Fighterbomber csatorna posztjára is, valamint arra, hogy „egy neves orosz katonai blogger szintén megerősítette, hogy a Szu–34-es személyzete meghalt, de azt állította, hogy ez a veszteség nem az ukrán tevékenységhez kapcsolódik, más katonai bloggerek pedig azt találgatták, hogy a Szu–34-es műszaki vagy emberi hiba következtében zuhanhatott le”.

    Hozzátették, hogy az F–16-os gépről szóló információt egy, az orosz légierő tisztjeihez köthető csatorna osztotta meg. Mint írták, ez a csatorna utóbb reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a Szu–34-es műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt is lezuhanhatott, megjegyezve, hogy ezek a feltevések az orosz légierő további problémáira világíthatnak rá, ha igazak.

    Továbbá a csatorna azzal vádolta a Kremlhez kötődő katonai bloggereket,

    hogy hazudnak a Szu–34-es lezuhanásáról, és megakadályozzák az orosz erőket abban, hogy az ukrán F–16-osok fenyegetésével szemben terveket dolgozzanak ki.

    Az ISW végül megismételte: nem lehet ellenőrizni az állítást, miszerint egy F–16-os lőtte volna le az orosz gépet – de ha igaz a hír, akkor ez lehet az első eset, amikor egy orosz repülőgépet egy Ukrajnának adott nyugati géppel lőnek le.

  • A BRICS-szövetség nem volt és nem is lesz katonai szövetség – közölte az orosz külügyminisztérium közleménye alapján a RIA Novosztyi.

    „A BRICS soha nem volt és nem is lesz katonai szövetség. Sőt, a BRICS nem is nemzetközi szervezet vagy integrációs struktúra, hanem egyenrangú résztvevők államközi szövetsége” – áll a minisztérium honlapján közzétett nyilatkozatban.

    A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a BRICS egy olyan multidiszciplináris stratégiai partnerséget jelent, amely három kulcsfontosságú „pilléren” alapul: politika és biztonság, gazdaság és pénzügy, kultúra és humanitárius kapcsolatok.

    „A BRICS-partnerek közötti kapcsolatok az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet, a nyitottság, a pragmatizmus, a szolidaritás és (ami ebben az esetben a legfontosabb) a senki ellen való nem irányulás elveire épülnek” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.

    Ezt a tézist a BRICS alapdokumentumai, köztük a tagállamok vezetőinek minden egyes közös nyilatkozata könnyen megerősíti – tette hozzá.

  • Az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok hatékonysága jelentősen megnőtt, amióta aktívan használják a Starlink műholdas rendszerét – számol be a The Washington Post cikke alapján az Unian.

    Megjegyzik, hogy ezen terminálok szállítása Oroszországba az amerikai szankciók értelmében tilos. Oroszországban azonban létezik a Starlinkek feketepiaca.

    Az ukrán katonák, akikkel a kiadvány szerzői beszéltek, személyesen Elon Muskot bírálták azért, hogy cége nem tesz eleget annak érdekében, hogy megakadályozza az oroszok Starlink-használatát.

    Kételkednek abban, hogy az amerikai milliárdosnak valóban megvan az akarata a probléma megoldására.

    Starlink az orosz hadseregben

    Mint a lap megjegyzi, a háború kezdetén az orosz csapatok nagymértékben támaszkodtak a rádióra, hogy továbbítsák a csaták során látott történéseket. Az ukrán hadsereg ezzel szemben a Starlinkeken keresztüli internetes kommunikációra támaszkodott, és ez komoly előnyt jelentett. Most az oroszok másolják Ukrajnát azzal, hogy hasonló módon használják a Starlinket – nyilatkozták ukrán katonai tisztviselők.

    Az ukrán hadsereg szerint az offenzívában lévő orosz erők most a Starlinket használják a támadások, valamint a tüzérségi és bombázó csapások összehangolására.

    „Korábban az oroszok nem tudták irányítani egyes mozgásaikat, manővereiket, tüzérségüket, gyalogságukat” – mondta a 93. gépesített dandár egyik drónos szakaszparancsnoka. Ez a helyzet mostanra megváltozott – tette hozzá.

    Hogyan jutnak Starlinkhez az oroszok?

    A lap saját elemzése kimutatta, hogy a Starlink szabadon beszerezhető Oroszországban ezer dolláros áron, ami nem sokkal drágább, mint más országokban. A terminálokat külföldi telefonszámokhoz és postafiókokhoz kötik, hogy elkerüljék a letiltást.

    Az ilyen terminálokat árusító moszkvai üzletek „ügyfélszolgálati” csevegőszobáiban megszólalók szerint könnyű külföldön Starlink-készleteket vásárolni és regisztrálni. A legtöbbet Európában szerzik be, és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállítják. Az egyik beszállító szerint az Európai Unióban vásárolt készülékek 90 napos használat után blokkolhatók; erre megoldás az, ha ukrán adatokkal történik a regisztráció.

    A megoldás

    Mint a The Washington Post megjegyzi, a Starlink az azonosítószámuk alapján letilthatja az egyes készülékeket, vagy egész területeket blokkolhat a bolygó felszínén a jel vételétől. A Starlinket ismerő forrás a kiadvány szerzőjének elmondta, hogy a cég technikailag képes az aktív készülékek lokalizálására a műholdakra leadott pingjeik alapján, de nehéz lehet felismerni egy felhasználót a „harci zóna első vonalában”, ahol az ukrán és az orosz erők nagyon közel tevékenykednek egymáshoz.

    Újságírói kérdésre a Pentagon és a SpaceX azt mondta, hogy küzdenek az orosz hadseregbeli Starlinks-problémával, de konkrétumokkal nem szolgáltak.

  • Elveszítettek az oroszok egy Szu–34-es nehéz vadászbombázó repülőgépet, a hírt egymástól függetlenül több orosz Telegram-csatornán is megerősítették. 

    A gép elvesztéséről többek közt a Fighterbomber nevű orosz katonai repülőgépes oldal is beszámolt.

    Ugyanakkor arról keringtek információk az orosz közösségi médiában, hogy az ukránok egyike F–16-os vadászgépe lőtte le Oroszország területe felett, mintegy 50-60 kilométerről, amikor a vadászbombázó épp siklóbombát vetett volna. Az erről szóló Telegram-posztban úgy fogalmaztak:

    Hamarosan még több ilyen veszteség lesz. A NATO kiküldte vadászni az F-16-osokat. 

    Azt viszont, hogy valóban egy F–16-os okozta volna a veszteséget, nem lehet megerősíteni. Ráadásul időközben egy felvétel is megjelent a közösségi médiában, amelyen sokak állítása szerint a most lezuhant gép látható, de az a videó valójában egy 2022-es felvétel egy Szu–35-ösről. 

    Ami azonban az egymástól függetlenül megjelenő jelentésekből valószínűnek tűnik, az az, hogy az oroszok valóban elveszítettek egy  Szu–34-est. Az Oryx katonai blog szerint (ami a nyílt forrásokból megerősíthető veszteségeket gyűjti össze) Oroszország a háború eleje óta 35 darabot veszíthetett ebből a gépből.

Rovatok