Egy ukrán F–16-os vadászgép lelőtt egy orosz Szu–34-est a háborús övezet egy meg nem határozott területén október 12-én – jelentette saját forrásaira hivatkozva az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW), megjegyezve ugyanakkor, hogy ezt más forrásokból nem tudta megerősíteni – írja az intézet jelentése alapján az Interfax.

Egy ukrán F–16-os vadászgép állítólag lelőtt egy orosz Szu–34-es vadászgépet, amikor a Szu–34-es bombákat dobott le a frontvonaltól mintegy 50 kilométerre

– áll a jelentésben.

Elemzők szerint egy másik orosz forrás megerősítette a Szu–34-es személyzetének halálát, de azt mondta, hogy a veszteségnek nincs köze az ukrán akciókhoz. Mint írták, a Szu–34-es műszaki meghibásodás vagy emberi hiba következtében zuhanhatott le.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy miként látja az orosz képviselők részvételét a következő „békecsúcson”, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelete megtiltja az oroszokkal való tárgyalásokat – írja az MKRU.

Jermak elmondta, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata, amelyet Volodimir Zelenszkij rendeletével hagyott jóvá, csak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tiltja a tárgyalásokat.

Egyértelművé tette, hogy más orosz képviselők nem érintettek, és Kijev álláspontja változatlan: „Ha a terv készen áll, akkor a második csúcstalálkozón nem zárjuk ki Oroszország képviselőinek jelenlétét, akiknek ezt a tervet be lehet mutatni”.

Korábban az orosz külügyminisztérium többször hangsúlyozta, hogy Oroszország nem vesz részt az úgynevezett „békecsúcson”, ha megpróbálják keresztülvinni Zelenszkij „béketervét”, amely nem veszi figyelembe Oroszország érdekeit.

Kilenc ukrán katonát, akik fogolyként adták meg magukat, állítólag orosz csapatok lőttek le a hét elején a Kurszki területen – jelentette a Deepstate információi alapján a Kyivindependent. A lövöldözések állítólag október 10-én történtek az ukrán Első Páncélos Brigád forrásai szerint.

„A közösségi hálózatokban ismét terjednek az információk arról, hogy az oroszok kilenc ukrán hadifoglyot lőttek le a Kurszki területen” – közölte Dmitro Lubinec ukrán ombudsman a Telegramon közzétett nyilatkozatában. „Az ilyen cselekedetek súlyosan sértik a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt.”

Az ukrán hadifoglyok kivégzéseinek száma meredeken emelkedett az elmúlt évben.

Kijev 93 ukrán hadifogolyról tud, akiket az orosz katonák a harctéren, a teljes háború alatt rövid úton kivégeztek – közölte a főügyészség egyik magas rangú képviselője október 4-én az országos televízióban. Az ügyészek szerint ezek 80 százalékát 2024-ben jegyezték fel.

„2023 novembere óta az orosz hadsereg foglyainkhoz való hozzáállása jelentősen rosszabbra fordult” – mondta Jurij Belouszov, a háborús bűncselekményekre összpontosító osztály vezetője.

A Brit Hírszerző Szolgálat az orosz haditengerészet Ocean–24 stratégiai gyakorlatát figyelte meg, amelyre szeptember 10. és 16. között került sor. A hírszerzés megjegyezte, hogy a gyakorlatot két év kihagyás után tartották meg – írja az Eurointegration.

Oroszországnak 2022-ig évente kellett volna gyakorlatokat tartania az összes fegyveres erejének részvételével, de az utolsó kettőt törölték az ukrajnai háború miatt.

Az Ocean–24 gyakorlat valószínűleg arra volt jó, hogy a háború ellenére is demonstrálják a képességeiket és kapacitásukat

– közölte a hírszerzés.

Az orosz média azt állította, hogy a gyakorlaton több mint 400 hajó, 120 repülőgép, 7000 jármű és 90 000 katona vett részt, és a Barents-tengeren, a Balti-tengeren, a Földközi-tengeren és a Kaszpi-tengeren, valamint a Csendes-óceánon és a Jeges-tengeren zajlottak a műveletek.

A gyakorlatokra valóban sor került ezekben a régiókban, de Oroszország szinte biztosan durván eltúlozta a számokat, mivel jelenleg csak mintegy 300 hajó áll készen a részvételre

– áll a vizsgálatban.

Az Ocean–24 gyakorlatot nem a Fekete-tengeren tartották meg, valószínűleg a 2024 első fél évében végrehajtott ukrán támadások miatt – összegezte az ügynökség.

Korábban a brit hírszerzés új rekordot jegyzett fel az orosz csapatok átlagos napi veszteségeiben Ukrajnában a teljes körű invázió ideje alatt. Szintén egy korábbi áttekintés tárgyalta a volcsanszki aggregátorgyár körül kialakult helyzetet, amelyet a közelmúltban az ukrán erők megtisztítottak az oroszoktól.

Mint korábban írtuk, orosz fogságban meghalt Viktorija Roscsina ukrán újságírónő. A halálának körülményei egyelőre tisztázatlanok. Most a BBC megosztott néhány további részletet az esetről.

Cikkük szerint az orosz hatóságok egy levélben közölték Roscsina édesapjával pár napja azt, hogy a lánya szeptember 19-én meghalt, és hogy a holttestét az orosz és ukrán katonák holttesteinek kicserélésekor fogják visszaadni.

A hétvégén az újságírónő barátai a kijevi Majdan téren tartottak megemlékezést. „Rendkívül bátor volt”  – mondta róla a megemlékezés egyik résztvevője. 

Nem tudták leállítani 

Mint a BBC megjegyezte:  Ukrajna oroszok által elfoglalt területeiről tudósítani rendkívül veszélyes volt, és kollégái is megemlékeztek arról, hogy Roscsina mennyire elszántan ment oda – még azután is, hogy az első alkalommal tíz napig őrizetbe vették és fogva tartották.

A szülei mindig felhívtak minket, hogy ne küldjük oda, de mi soha nem küldtük! Az összes szerkesztő megpróbálta leállítani. De lehetetlen volt

– emlékezett vissza egyik volt főnöke.

A fiatal riporter végül szabadúszó lett emiatt, és amikor visszatért a helyszínre, az újságok megvették a riportjait. Szembetűnő volt az is, hogy soha nem használt álnevet – annak ellenére, hogy nyíltan írt a „megszállt” területekről, és „árulóknak” nevezte azokat, akik együttműködtek az oroszokkal.

Arról akart tájékoztatást nyújtani, hogyan élnek azok a városok az orosz hadsereg ostroma alatt. Teljesen elképesztő volt

– mondta Szevgil Muszajeva, az Ukrajinszka Pravda főszerkesztője a BBC-nek.

Ennyit tudnak arról, hogy mi történt

Mint a BBC írta, az még biztos, hogy Roscsina tavaly júliusban Lengyelország és Oroszországon keresztül elindult a megszállt ukrajnai területekre, és több napon át vallatták a határon (akkor még fel tudta hívni hozzátartozóit). Ezt követően eltűnt, és már csak arról értesült családja idén májusban – vagyis jónéhány hónap elteltével –, hogy a dél-oroszországi Taganrogban lévő, 2. számú fogolytáborban volt (egy olyan létesítményben, amely – mint a BBC írja – annyira hírhedt a brutális bánásmódról, hogy egyesek „orosz Guantanamónak” nevezik). 

A Media Initiative for Human Rights nevű szervezet szerint egy másik ukrán állampolgár, akit a múlt hónapban engedtek ki Taganrogból, azt mondta Viktorija családjának, hogy szeptember 8-án vagy 9-én látta az újságírót. Akkor még volt ok a reményre. „100 százalékig biztos voltam benne, hogy idén szeptember 13-án visszatér. A forrásaim 100 százalékos garanciát adtak rá” – mondta ezzel kapcsolatban Szevgil Muszajeva. 

Állítása szerint azt mondták neki, hogy Viktorija benne lesz az Ukrajna és Oroszország által rendszeresen végrehajtott hadifogolycsere egyikében, amelyet szeptember közepére terveztek, de nem így lett.  A BBC szerint csak annyit lehet tudni, hogy Viktoriját egy másik ukrán nővel együtt elszállították máshova. „Azt mondják, Lefortovóba. Hogy miért oda? Nem tudjuk” – mondta Tetjana Katrijcsenko, a Media Initiative for Human Rights igazgatója.

Közlése szerint ez nem szokványos gyakorlat egy csere előtt: a moszkvai Lefortovo börtönt az FSZB biztonsági szolgálata működteti, és kémkedéssel, súlyos államellenes bűncselekményekkel vádolt személyek kerülnek oda általában.

Talán azért vitték oda, hogy valamilyen bírósági eljárást vagy nyomozást indítsanak. Ez történt más, Herszonból és Melitopolból elhurcolt civilekkel is

–  mondta Katrijcsenko,

A BBC úgy tudja, hogy Viktorijával az édesapja augusztus 30-án még beszélt telefonon. Akkor az újságírónő azt mondta, hogy éhségsztrájkot tart, de aznap az apja arra kérte, hogy kezdjen újra enni, és ő beleegyezett ebbe. Ezt követően viszont már csak a haláláról értesült az említett levélből, amelyet az orosz védelmi tárcától kapott. 

Egy civil újságíró [...] akit Oroszország foglyul ejtett. Aztán Oroszország levelet küld, hogy meghalt? Ez gyilkosság. A túszok megölése. Nem ismerek más szót rá

– összegezte véleményét Jaroszlav Jurcsisin ukrán parlamenti képviselő a BBC-nek Kijevben.

A jelenlegi helyzet talán nem alakult volna ki akkor, ha a NATO 2021-ben megvitatta volna Oroszországgal a biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezetét – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a RIA Novosztyinak.

Az orosz állami hírügynökség beszámolója szerint Szijjártó úgy fogalmazott: „Emlékszem azokra a napokra. Azt hiszem, ami hiányzott, az egy komoly párbeszéd volt”. 

Sajnos erre a párbeszédre nem került sor. Azóta majdnem három év telt el. És lehet, hogy amit most mondok, annak nincs értelme, de szeretném, ha ezek a párbeszédek megtörténtek volna. Mert ha ezek megtörténtek volna, talán nem kerültünk volna a jelenlegi helyzetbe

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Oroszország 2021 végén tette közze egy, az Egyesült Államokkal és a NATO-val kötendő, biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezetét. A felek 2022. januárban, az ukrajnai invázió kezdete előtt hosszasan egyeztettek, de eredmény nélkül.

Oroszország nemcsak Ukrajnára és a NATO további bővítésére vonatkozóan fogalmazott meg követeléseket, hanem például azt is elvárták, hogy a szövetség vonja ki csapatait a keleti határon fekvő Romániából és Bulgáriából, és hogy térjenek vissza az 1997-es határokhoz. 

Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes akkor az orosz kollégájával Genfben tartott tárgyalások lezárultával azt mondta: az Egyesült Államok határozottan elutasította az elfogadhatatlannak minősített orosz biztonsági javaslatokat. Azt is kiemelte, hogy nem a megszokott értelemben vett tárgyalás volt, hanem mindössze az álláspontok tisztázására szolgált. 

Mindössze hét nap alatt az oroszok mintegy 900 irányított légibombát használtak Ukrajna ellen. A KAB-ok mellett Oroszország 40 rakétával és 400 különböző típusú támadó drónnal is csapásokat mért a térségre – derül ki Volodomir Zelenszkij legújabb videós bejelentkezéséből. 

„Egyetlen nemzet sem menne keresztül ilyen eseményeken egyedül. A partnereknek lehetőségük van a szükséges mennyiségű és minőségű légvédelmi rendszer biztosítására, megfelelő hatótávolságunkra vonatkozó döntések meghozatalára” – hangsúlyozta az ukrán elnök. 

Az ukrán légierő vasárnap reggel közölte: 68 orosz drón érkezett Ukrajna légterébe a szombaton késő este óta zajló orosz támadásban, ezek közül 31-et tudott lelőni a légvédelem.

A közlemény szerint számos ukrán régióban működésbe lépett a légvédelem. Az említett 31-en kívül 36 további drón eltűnt a radarjukról (ezek pozícióját – mint írták – elveszítették, többségük „feltételezhetően” a szintén a légvédelemben használt elektronikus hadviselés eredményeként zuhanhatott le). Egy további drónról azt írták, hogy még a levegőben volt a jelentés összeállításakor. 

Poltava, Odessza, Szumi és Csernyihiv régiókat célozták meg a jelentés szerint. E régiókból egyelőre nem érkezett hír károkról, több más régióból viszont igen.  

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszoni régió kormányzója vasárnap reggel azt közölte, hogy kár keletkezett egy kritikus infrastrukturális létesítményben (további részleteket nem árult el). Továbbá Zaporizzsja kormányzója, Ivan Fedorov is azt írta vasárnap reggel, hogy az előző napi tüzérségi támadások következtében infrastrukturális létesítményekben keletkezett kár.

Mint az Ukrajinszka Pravda írta, a támadás helyi idő szerint szombat 19.18-kor kezdődött, és reggel 6.23-kor néhány orosz drón még biztosan a levegőben volt. 

Az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok hatékonysága jelentősen megnőtt, amióta aktívan használják a Starlink műholdas rendszerét – számol be a The Washington Post cikke alapján az Unian.

Megjegyzik, hogy ezen terminálok szállítása Oroszországba az amerikai szankciók értelmében tilos. Oroszországban azonban létezik a Starlinkek feketepiaca.

Kételkednek abban, hogy az amerikai milliárdosnak valóban megvan az akarata a probléma megoldására.

Starlink az orosz hadseregben

Mint a lap megjegyzi, a háború kezdetén az orosz csapatok nagymértékben támaszkodtak a rádióra, hogy továbbítsák a csaták során látott történéseket. Az ukrán hadsereg ezzel szemben a Starlinkeken keresztüli internetes kommunikációra támaszkodott, és ez komoly előnyt jelentett. Most az oroszok másolják Ukrajnát azzal, hogy hasonló módon használják a Starlinket – nyilatkozták ukrán katonai tisztviselők.

Az ukrán hadsereg szerint az offenzívában lévő orosz erők most a Starlinket használják a támadások, valamint a tüzérségi és bombázó csapások összehangolására.

„Korábban az oroszok nem tudták irányítani egyes mozgásaikat, manővereiket, tüzérségüket, gyalogságukat” – mondta a 93. gépesített dandár egyik drónos szakaszparancsnoka. Ez a helyzet mostanra megváltozott – tette hozzá.

Hogyan jutnak Starlinkhez az oroszok?

A lap saját elemzése kimutatta, hogy a Starlink szabadon beszerezhető Oroszországban ezer dolláros áron, ami nem sokkal drágább, mint más országokban. A terminálokat külföldi telefonszámokhoz és postafiókokhoz kötik, hogy elkerüljék a letiltást.

Az ilyen terminálokat árusító moszkvai üzletek „ügyfélszolgálati” csevegőszobáiban megszólalók szerint könnyű külföldön Starlink-készleteket vásárolni és regisztrálni. A legtöbbet Európában szerzik be, és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállítják. Az egyik beszállító szerint az Európai Unióban vásárolt készülékek 90 napos használat után blokkolhatók; erre megoldás az, ha ukrán adatokkal történik a regisztráció.

A megoldás

Mint a The Washington Post megjegyzi, a Starlink az azonosítószámuk alapján letilthatja az egyes készülékeket, vagy egész területeket blokkolhat a bolygó felszínén a jel vételétől. A Starlinket ismerő forrás a kiadvány szerzőjének elmondta, hogy a cég technikailag képes az aktív készülékek lokalizálására a műholdakra leadott pingjeik alapján, de nehéz lehet felismerni egy felhasználót a „harci zóna első vonalában”, ahol az ukrán és az orosz erők nagyon közel tevékenykednek egymáshoz.

Újságírói kérdésre a Pentagon és a SpaceX azt mondta, hogy küzdenek az orosz hadseregbeli Starlinks-problémával, de konkrétumokkal nem szolgáltak.

Elveszítettek az oroszok egy Szu–34-es nehéz vadászbombázó repülőgépet, a hírt egymástól függetlenül több orosz Telegram-csatornán is megerősítették. 

A gép elvesztéséről többek közt a Fighterbomber nevű orosz katonai repülőgépes oldal is beszámolt.

Ugyanakkor arról keringtek információk az orosz közösségi médiában, hogy az ukránok egyike F–16-os vadászgépe lőtte le Oroszország területe felett, mintegy 50-60 kilométerről, amikor a vadászbombázó épp siklóbombát vetett volna. Az erről szóló Telegram-posztban úgy fogalmaztak:

Hamarosan még több ilyen veszteség lesz. A NATO kiküldte vadászni az F-16-osokat. 

Azt viszont, hogy valóban egy F–16-os okozta volna a veszteséget, nem lehet megerősíteni. Ráadásul időközben egy felvétel is megjelent a közösségi médiában, amelyen sokak állítása szerint a most lezuhant gép látható, de az a videó valójában egy 2022-es felvétel egy Szu–35-ösről. 

Ami azonban az egymástól függetlenül megjelenő jelentésekből valószínűnek tűnik, az az, hogy az oroszok valóban elveszítettek egy  Szu–34-est. Az Oryx katonai blog szerint (ami a nyílt forrásokból megerősíthető veszteségeket gyűjti össze) Oroszország a háború eleje óta 35 darabot veszíthetett ebből a gépből.