Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Robert Fico: Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet
• Váratlanul Kijevbe érkezett a Pentagon vezetője
• Trump megfenyegette Putyint: A kib*szott Moszkva központjára fogok csapást mérni
• Háborúellenes kijelentései miatt 8 év börtönre ítélték az Oscar-jelölt producert Oroszországban
• Kijev nukleáris fegyvert építve fel tudja venni a versenyt Oroszországgal?

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!

Részleges áramszünetet okozott a zaporizzsjai atomerőmű melletti Enerhodar városban egy ukrán tüzérségi támadás. A lövéseknek nem voltak áldozatai, de a város vízellátása leállt – közölte hétfőn a település önkormányzata.

A brjanszki Kremnyij El orosz mikroelektronikai vállalat hétfőn közölte, hogy az adminisztratív és gyárépületeit szombaton ért ukrán dróntámadás következtében megszakadt az üzem áramellátása, megrongálódtak a speciális áramellátó berendezések, és a technológiai termelési láncok is megszakadtak. A cégnél a Kommerszant című lap szerint hétfőn robbanás és a tűz következményeinek felszámolásával foglalkoztak – közölte az MTI.

Október 21-én éjjel az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli drónjai eltaláltak egy Buk–M3 légvédelmi rakétarendszert – írja az Interfax az ukrán hadsereg közleménye alapján.

Hozzátették, hogy a rakétarendszer értéke 40 és 50 millió dollár (14-18 milliárd forint) között mozog.

Christopher „Gilly” Gill tizedes, a Ranger ezred 4. zászlóaljának katonája október 16-án, szerdán halt meg egy „nem műveleti incidens” következtében a walesi Brecon közelében.

A különleges erők tisztje a jelentések szerint 13 éves szolgálati ideje alatt részt vett az Afganisztánban harcolók, valamint az ukrán hadsereg kiképzésében az Egyesült Királyságban. A Dyfed-Powys rendőrség a Health and Safety Executive-vel együtt vizsgálja a férfi halálát.

A tizedes múlt szerda este egy gyakorlaton vett részt a walesi hegyekben, ahol a katonák éles lőszerrel gyakoroltak éjszaka. A veterán halálának pontos okát nem nevezték meg. Találgatások szerint baráti tűz végezhetett vele.

Gill önként jelentkezett az ukrán katonák kiképzésére. 2022-től fogva pedig több mint 45 ezer ukrán katona kiképzésén vet részt. A brit hatóságok nem pontosították, hogy részt vett-e a walesi gyakorlatokon – írja a Focus.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Kijevben, Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott megbeszélésén 400 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – írja az Ukrinform.

„Ma egy 400 millió dolláros elnöki segélycsomagot szeretnék bejelenteni lőszerre, katonai felszerelésre és fegyverekre Ukrajna számára” – jelentette ki Austin.

Szerinte az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy Putyin háborúja milyen következményekkel jár Ukrajnára és a világra nézve.

Ezért szeretném újra összehívni az Ukrajna védelmével foglalkozó kontaktcsoportot (Ramstein-formátum), hogy segítséget nyújtsunk Ukrajnának győzelme érdekében – mondta a Pentagon vezetője.

Az egység katonái külső hatások nélküli információs vákuumban nevelkedtek – se internet, se nyugati televízió, se mobiltelefon, őket egész életükben az ellenségeik elpusztítására nevelték – írja a Focus. Az elit egység a lap szerint korábban Kim Dzsongil, Kim Dzsongun apjának biztonságáért felelt.

A dél-koreai hírszerzés információi szerint szeptember 8. és 13. között 1500 észak-koreai katonát szállítottak át Oroszországba. A műholdak észlelték az orosz csendes-óceáni flotta 4 partraszálló hajóját, amelyeken Cseongdzsin és Hamhin kikötőiből érkeztek Vlagyivosztokba.

Továbbá, az orosz An–124-es katonai szállító repülőgépek Vlagyivosztok és Phenjan közötti járatainak száma növekedni kezdett. A dél-koreai hírszerzés szerint a katonák hamis dokumentumokat és orosz útleveleket kaptak, valamint burjátoknak és jakutoknak álcázták őket.

Az amerikai kongresszus akkor is támogatni fogja Ukrajnát, ha Donald Trump nyeri meg az elnökválasztást – jelentette ki Lloyd Austin védelmi miniszter.

Már 2,5 éve kétpárti támogatást látok Ukrajna számára, és arra számítok, hogy ez a kétpárti támogatást továbbra is jelen lesz az amerikai kongresszusban

– mondta Austin hétfői kijevi látogatásán.

A Pentagon vezetője a kijelentést olyan újságírói kérdésekre reagálva tette, amelyek szerint Trump korábban kijelentette, hogy nem kívánja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint Joe Biden jelenlegi amerikai elnök – írja az Interfax.

Két ember meghalt, kilenc pedig megsebesült az orosz hadsereg által hétfő reggel Zaporizzsja városa ellen intézett rakétatámadásnak – írja az ukrán legfőbb ügyészség jelentése alapján az Interfax.

A sérültek felderítése folyamatban van. A támadás következtében lakóépületek és egy óvoda is megsérült. A robbanás okozta törmelékek pedig számos gépkocsit rongáltak meg. A tűzoltóknak két tüzet is el kellett oltaniuk.

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adott John Roblesnek, akit a média az első politikai menekültként jellemez, aki az Egyesült Államokból érkezett Oroszországba – írja a TASZSZ.

„John Anthony Robles 1966. április 10-én született az Amerikai Egyesült Államokban” – áll az orosz állampolgárság felvételéről és az állampolgárságról való lemondásáról szóló rendeletben. A dokumentumot a hivatalos jogi információs portálon tették közzé.

A féfi az 1990-es évek óta Oroszországban él, tanárként és újságíróként dolgozott. Robles egy interjúban bemutatta menekültigazolását, melynek sorszáma a 01-es volt. Robles indiánnak nevezi magát. Az interjúban elmondta, hogy amíg az Egyesült Államokban élt, „az amerikai imperializmus ellen” volt, érdeklődött a kommunista eszmék és Oroszország iránt, és végül úgy döntött, hogy elköltözik.

A dél-koreai hatóságok az észak-koreai hadsereg katonáinak az orosz–ukrán háborúban való megjelenésére adott válaszlépésként tárgyalni kezdtek arról, hogy segédszemélyzetet küldenének Ukrajnába – írja az orosz TASZSZ.

Dél-Korea állítólag fontolóra veszi azt a javaslatot, hogy egy külön hírszerző tisztekből és „az észak-koreai katonai taktikával foglalkozó szakemberekből álló kontingenst küldjenek” Ukrajnába. A szakértők a kihallgatásokban vennének részt, illetve fordítómunkát végeznének. 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban cáfolta az észak-koreai katonák megjelenését az orosz hadseregben.

A moldovai választások eredményei „nehezen megmagyarázható” váratlan szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – vélekedett hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A Moldovai Köztársaságban az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékról szóló népszavazáson hajszálnyi, 50,17 százalékos többség szavazott igennel – derült ki a hétfőn közzétett eredményekből, miután Sandu szerint a vasárnapi kettős szavazást „példátlan külső beavatkozás” zavarta meg. Sandu elmondása alapján több százezer szavazatot akartak megvásárolni olyan személyek, akik más országokkal működtek együtt.

Peszkov szerint „ha [Sandu] azt állítja, hogy bizonyos bűnözői csoportok miatt nem kapott szavazatokat, akkor bizonyítékokkal kell előállnia”. A szóvivő egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás eredményei szerint a hivatalban lévő moldovai elnökre és az európai integrációra leadott szavazatok száma hirtelen rendellenesen megnőtt – közölte az MTI.

Ukrajnának meg kell fordítania a helyzetet a frontvonalon, hogy befolyást szerezzen Oroszországgal szemben. A nyugati partnerek egyre inkább a tárgyalások irányába terelik Kijevet, ami veszélyes következményekkel járhat az országra nézve – közölte az ország külügyminisztériuma az Unian ukrán hírügynökség információi szerint.

Az ukrán kormány tudja, hogy a nyugati támogatás nem korlátlan. Oroszországgal már majdnem három éve folyik a háború, ami miatt Kijevre nagy nyomás nehezedik partnerei részéről, hogy tárgyaljon a Kremllel.

Jack Watling, a Royal United Institute for Defence Studies szárazföldi hadviseléssel foglalkozó vezető munkatársa úgy véli, hogy Ukrajna számára veszélyes lenne most tárgyalni Oroszországgal. Szerinte ez ahhoz vezethet, hogy az oroszok végül újraindítják a támadó hadműveleteket, és megfordítják a helyzetet a fronton.

Ami sikerült Ukrajnának, és ami nem

Az elemző emlékeztetett arra, hogy augusztusban az ukrán hadsereg áttörte a határt az Oroszországi Föderáció Kurszki területére, sőt az orosz terület egy részét is elfoglalta. Ennek a hadműveletnek három fő célja volt: erődemonstráció a nyugati partnereknek, kísérlet az orosz hadsereg figyelmének elterelésére Donbászról, és az ellenséges terület elfoglalása tárgyalások esetén.

Watling megjegyezte, hogy a kurszki hadművelet első célját sikerült elérni. A második kudarcot vallott, mivel az oroszok tovább nyomulnak előre Donbászban. A harmadik cél akkor érhető el, ha Ukrajnának sikerül az orosz területeket ellenőrzése alatt tartania. Emellett a tárgyalások alkalmával számos fontos kérdést nehéz lesz rendezni. Ilyen például a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzés, amit az oroszok 2022 márciusában foglaltak el. Ukrajna vissza akarja szerezni az erőmű feletti ellenőrzést, de ehhez meg kell kapnia azt, amire az Orosz Föderációnak szüksége van.

Szankciók kontra engedmények

Ukrajna és nyugati partnerei azt szeretnék, ha a háború befejezése után is érvényben maradnának a szankciók, de valószínűleg engedményeket kell majd tenniük.

Az elemző hozzátette, hogy Ukrajna és Oroszország eddig összeegyeztethetetlen követeléseket támasztott egymással szemben. A tárgyalások legvalószínűbb feltétele a tűzszünet lehet, de szélesebb körű békemegállapodás nélkül. Oroszország követelheti, hogy Ukrajna mondjon le a Nyugattal kötött katonai megállapodásokról. Kijev viszont ragaszkodna ahhoz, hogy Moszkva adja vissza az összes elfoglalt területet. Ukrajna számára a fő kockázatot az jelenti, hogy partnerei a tárgyalások után csökkenthetik támogatásukat.

Amennyiben Kijev alacsony mozgósítási szintre és jelentős külföldi befektetések kilátásának hiányára kényszerül, Oroszország bármikor újraindíthatja a támadó hadműveleteket.

Ezt kellene tennie Európának és az USA-nak

Watling hangsúlyozta, hogy Kijevnek a tűzszüneti megállapodás után az Egyesült Államok által támogatott nyugati csapatokból álló koalíciót kell bevonnia. Az 1994-es budapesti memorandum kudarca – amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kötelezettséget vállalt Ukrajna területi szuverenitásának fenntartására – arra utal, hogy indokolt a külföldi katonai jelenlét.

Ahhoz, hogy Oroszország beleegyezzen egy ilyen feltételbe, az európai védelmi iparnak be kellene bizonyítania, hogy képes felszerelni és támogatni a telepített alakulatokat. Európának tehát növelnie kell a védelmi beruházásokat.

A csaknem három éve tartó háború után Ukrajna jobb helyzetben van, mint azt partnerei várták. A Zelenszkij győzelmi tervének aláírásától való esetleges vonakodás ellenére Európának és az Egyesült Államoknak gyorsan és egységesen kell cselekednie, hogy ne veszítsék el az Oroszországgal szembeni létfontosságú befolyást, és minél hamarabb véget vessenek a katonai konfliktusnak.

A szöuli külügyminisztérium hétfőn bekérette a dél-koreai orosz nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vet be az Ukrajna ellen vívott háborújában. 

A közlemény szerint Kim Honggjun dél-koreai külügyminiszter-helyettes a Georgij Zinovjev orosz nagykövettel tartott találkozón követelte az észak-koreai katonák azonnal kivonását Oroszországból, a vonatkozó együttműködés abbahagyását, és közös nemzetközi választ helyezett kilátásba az orosz–észak-koreai lépésre − tájékoztatott az MTI.

Kim szerint észak-koreai csapatok részvétele az ukrajnai háborúban sérti az ENSZ-határozatokat, a világszervezet alapokmányát, és súlyos fenyegetést jelent Dél-Korea és térsége biztonságára. „A leghatározottabban elítéljük Észak-Korea törvénytelen katonai együttműködését, benne csapatok küldését Oroszországba” − hangoztatta, majd kijelentette, hogy Szöul a nemzetközi közösséggel együtt „minden lehetséges eszközt mozgósítva fog választ adni az alapvető biztonsági érdekeinket fenyegető lépésekre”.

Zinovjev a minisztérium épületéből kilépve megerősítette, hogy a külügyminiszter-helyettessel találkozott, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség további kérdéseire nem válaszolt. A dél-koreai titkosszolgálat a múlt héten közölte, hogy Észak-Korea októberben 1500 katonát küldött Oroszországba, hogy Ukrajnában vessék be őket, és várhatóan további katonákat is vezényelnek majd az ukrán frontra. Dél-Korea június 21-én már bekérette Georgij Zinovjevet tiltakozásul az ellen, hogy Oroszország és Észak-Korea pár nappal korábban kölcsönös katonai támogatásról kötött megállapodást.

Komaricsszkij körzetben elfogtak 18 katonát, akik megpróbáltak megszökni az orosz csapatok kurszki állásaiból – számoltak be a hírszerzés főigazgatóságának forrásai az Unian ukrán hírügynökségnek.

Megjegyzik, hogy mintegy 40 katonai kiképző 50 orosz csapattal együtt a Kurszki terület egyik erdejében állomásozott.

Kiderült, hogy az észak-koreaiak képezték ki az Orosz Föderáció fegyveres erőinek katonáit léghajók katonai célú használatára, cserébe az Orosz Föderáció fegyveres erői modern gyalogsági harcra oktatták őket. A tanfolyam elvégzése után az észak-koreai katonákat több napig élelem nélkül hagyták anélkül, hogy terveikről és szándékaikról tájékoztatást adtak volna.

Október 14-én az észak-koreaiak közül néhányan úgy döntöttek, hogy engedély nélkül elhagyják a helyüket, hogy megkeressék az Orosz Fegyveres Erők parancsnokságát – közölték hírszerzési források.

Két nappal később, október 16-án megtalálták és őrizetbe vették az állásukból eltűnt katonákat, akiknek mintegy 60 kilométert sikerült megtenniük a két nap alatt.

Október 18-án a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kirill Budanov azt mondta, hogy Kelet-Oroszországban mintegy 11 000 észak-koreai katonát képeznek ki. Szerinte november 1-jére készen állnak majd az ukrajnai háborúra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a héten az oroszországi Kazanyban találkozik a világ népességének felét képviselő több mint két tucat ország vezetőivel. Várhatóan köztük lesz Hszi Csin-ping kínai vezető, Narendra Modi indiai miniszterelnök, sőt António Guterres ENSZ-főtitkár is – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A Telegraph szerint ez a fordulat nagy csalódást okozott azoknak, akik arra számítottak, hogy Oroszország nemzetközi páriává válik Ukrajnával vívott háborúja miatt, és 

Mint emlékezetes, az említett testület törvénytelennek ítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását, és márciusban a szervezet közgyűlése felszólította Moszkvát, hogy azonnal hagyjon fel akcióival.

Nem világos, hogyan mehet Kazanyba Guterres, hogy tiszteletét fejezze ki Putyin előtt

– írják, hozzátéve, hogy a vendégek között lesz Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki annak ellenére a Kreml mellett áll, hogy a NATO tagja, és a szövetség többi tagja pénzt és fegyvereket küld Ukrajnába.

„A csúcstalálkozó lesz Oroszország legnagyobb találkozója a háború kezdete óta, amit Putyin arra fog használni, hogy megmutassa, hogy a Moszkva elszigetelésére tett nyugati kísérletek kudarcot vallottak. Putyin nem utazhat, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. Nem vesz részt a jövő hónapban Brazíliában megrendezendő G20-as találkozón sem. De ugyanazok az emberek utat törtek az ajtaja elé, amit diplomáciai puccsként fog üdvözölni” – jegyzi meg a kiadvány.

Közel három évvel ezelőtt, amikor a teljes körű invázióra sor került, a világ vezetői támogatásukról biztosították az ukránokat, de egyre világosabbá válik, hogy ez már nem így van.

Az orosz hadsereg 116 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 59 drónt lelőtt, további 45 drón pedig eltűnt a radarokról – közölte hétfőn reggel az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint október 21-re virradó éjjel az orosz erők egy Iszkander M/KN–23 típusú ballisztikus rakétát lőttek ki meg nem nevezett ukrajnai célpontokra a megszállt Krím félsziget területéről, valamint két irányított levegő-föld rakétát a Fekete-tenger felől. Ezenkívül 116 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelem egyelőre 59 drón lelövését erősítette meg Odessza, Mikolajiv, Herszon, Vinnyica, Hmelnyickij, Zsitomir, Kijev, Szumi, Kirovohrad, Cserkaszi, Csernyihiv és Poltava megyék fölött. További 45 célpont eltűnt a radarokról, kevesebb mint tíz drón továbbra is az ukrán légtérben tartózkodik, a légi veszély nem múlt el – idézi az MTI a közleményt.

Az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij decemberben dönt a katonai alapkiképzés (BMT) új modelljéről, és nem zárta ki, hogy meghosszabbítja a kiképzés időtartamát, ha a műveleti helyzet lehetővé teszi – írja az Ukrajinszka Pravda.

Munkatalálkozót tartottam a katonák kiképzésének javításáról. Katonáink élete felbecsülhetetlen értékű, és megőrzésük legfontosabb feltétele a minőségi kiképzés minden szakaszában

– hangsúlyozta a főparancsnok.

A megbeszélésen, amelyen részt vett Ukrajna fegyveres erőinek vezetősége, a kiképzőközpontok és a harcoló dandárok képviselői, Szirszkij beszámolókat hallgatott meg a kiképzési rendszer elemzéséről, a kiképzőközpontok oktatói álláshelyeinek betöltéséről, valamint a szükséges fegyver- és haditechnikai mintákkal való ellátásáról.

A főparancsnok meghallgatott egy jelentést egy már folyamatban lévő kísérleti projektről is, amely

A projekt részeként az általános katonai alapkiképzés programját aktualizálták, hogy az tükrözze a jelenlegi igényeket és kihívásokat.

Megjegyezte, hogy a légi támadó csapatok igazi zászlóshajóvá váltak a személyzeti kiképzésben.

Különösen a kiképzőközpontok oktatói álláshelyeinek személyi állományát kell megerősíteni. Mindenkinek, aki katonáinkat oktatja, megfelelő harci tapasztalattal kell rendelkeznie

– húzta alá Szirszkij.

Vasárnap holtan találták Dmitrij Golenkov orosz pilótát, aki részt vett az ukrajnai háborúban.

Az ukrán katonai hírszerzés azt közölte, hogy a Brjanszki terület Szuponjevo városában fedezték fel a magas rangú katonatiszt holttestét. Az ügynökség szerint Golenkov többszörös fejsérülést szenvedett, amelyeket valószínűleg egy kalapács okozott. A hírszerzés fényképeket is közzétett, amelyek állítólag Golenkov holttestét mutatják egy almáskertben, azonban felelősséget nem vállaltak az esetért. Az állítások hitelességét egyelőre nem ellenőrizték.

Több ember élete szárad a lelkén az ukránok szerint

Dmitrij Golenkov egy orosz repülőszázad vezérkari főnökeként szolgált, az orosz légierő 52. nehézbombázó ezredének pilótája volt, amely a Shaikovka repülőtéren állomásozik Tu–22M bombázókkal. A gépeket Oroszország Ukrajna elleni rakétatámadások végrehajtására használja.

Az ukrán hírszerzés szerint Golenkov részt vett ukrán polgári célpontok elleni rakétacsapásokban, többek között a Poltavai terület Kremencsuk városában lévő Amstor bevásárlóközpont ellen 2022 júniusában. A hatóságok szerint a támadás pillanatában több mint 1000 ember tartózkodott az épületben. Huszonkét ember meghalt és többtucatnyian megsebesültek.

A jelentések szerint Golenkov volt a felelőse egy 2023 januárjában Dnyipro városában végrehajtott, lakóház ellen elkövetett támadásnak is, amely az egyik leghalálosabb orosz támadás volt Ukrajnában, 46 ember, köztük hat gyermek életét követelte.

Az orosz légvédelem hétfő virradóra 18 ukrán drónt semmisített meg, ebből 11-et a Rosztovi terület felett − közölte az orosz védelmi minisztérium. Emellett négyet a Brjanszki, kettőt a Kurszki és egyet az Oreli terület felett − tájékoztatott a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Vaszilij Golubjov, a Rosztovi terület kormányzója a Telegram-csatornáján pontosította, hogy négy drónt Novosahtyinszk közelében semmisítettek meg. A Mjasnyikovszkij körzetben szintén hat drónt lőttek le. Áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés.

Oroszország eddig 680 230 katonát vesztett az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 21-én.

A fenti számból az orosz erők az elmúlt napon mintegy 1710 élőerős veszteséget szenvedtek el. 

A jelentés szerint Oroszország emellett 9071 harckocsit, 18 175 páncélozott harcjárművet, 27 034 járművet és üzemanyagtartályt, 19 589 tüzérségi rendszert, 1232 rakéta sorozatvető-rendszert, 979 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 333 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – írja a The Kyiv Independent. 

Az orosz fegyveresek elfoglalták az ukrajnai Donyecki terület Pokrovszkij körzetében lévő Zselannojevje Vtoroje falut, és továbbnyomultak Visinyevij, Hornyak, Olhivka és Ljubimivka irányába – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az orosz erők egy rakétatámadást, 54 légicsapást mértek 99 rakétagránát bevetésével, több mint 560 kamikaze-dróncsapást indítottak, és több mint 3 ezer lövést adtak le az ukrán csapatok állásaira, valamint a fennhatóságuk alatt lévő településekre.

Harkivi irányban négy harci összecsapás volt az oroszokkal. Volcsanszk térségében két támadást az ukrán katonák visszavertek. Jelentették, hogy

Az oroszok 20 alkalommal támadtak Limanszkij irányába, megpróbáltak előrenyomulni Grekovka, Novomihajlovka, Jampolovka, Novoszadovoje, Ternov, Zarecsnoje és Szerebrjanszkij erdészet irányában. Ekkor tizenkilenc támadást sikerült visszaverni az ukrán egységeknek.

Szeverszk irányában Ivano-Darijevka közelében folytatódik egy attak. Ugyanakkor a föderáció harcosai 11 rakétagránátot dobtak le Szeverszk közelében. Kramatorszk irányában két katonai összecsapás volt. 

Gornyak, Novodmitrivka, Kurakhovka, Konsztantyinovka, Maximilianovka, Antonovka, Kurakhovo és Vodyanoye térségében próbálnak előrenyomulni. A védelmi erők egységei 51 ellenséges támadást vertek vissza.

Vremejevszkij irányában 11 összecsapás történt. Hét ellenséges támadást állítottak meg Bogojavlenka közelében és egyet Novoukrainka közelében. Az Orekhovszkij irányban három sikertelen ellenséges támadást vertek vissza a nap folyamán Robotino közelében.

Az ukrán erők a közelmúltban előrenyomultak Szudzsától északra a fő frontvonalon, a Kurszki területen zajló harcok közepette – írja az Ukrajinszka Pravda a Washingtoni Hadtudományi Intézet friss tanulmánya alapján. 

Az október 20-án közzétett műholdfelvételek alapján az ukrán erők nemrégiben előrenyomultak Szudzsától északra. Orosz források szerint az orosz erők Szudzsától északra Mala Lokna térségében és Szudzsától délkeletre Plekhovo térségében, míg az ukrán erők Korenevétől délkeletre Kruglenkij és Leonyidov térségében támadtak. Egy Kremlhez kötődő orosz katonai blogger szerint a Plekhovo orosz csapatok általi elfoglalásáról szóló információkat nem erősítették meg. 

Október 19-én és 20-án éjjel az ukrán erők dróncsapásokat mértek a Lipcsec városához közeli Lipcsec–2 légibázisra és az orosz állami tulajdonú Szverdlov védelmi vállalatra a Nyizsnyij Novgorod megyei Dzerzsinszkben.

Magyarország területére 2024. október 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 4996 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5373 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.