Oroszország eddig dokumentáltan 18 635 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 13 790 megsemmisült, 812-ben károk keletkeztek, 1051-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2982-et pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat az eszközöket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített eszközök között 3495 tank van. A harckocsik közül 2432 megsemmisült, emellett 158 megsérült, 374-et magára hagytak a harctéren, 531-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki beszédében a fegyveres erők technológiai képességeinek javítását irányozta elő, különös tekintettel a drónfejlesztésre − számolt be róla az Ukrinform.
Hosszú megbeszélést tartott a hadsereg és a hírszerzés vezetőivel, a kormány tagjaival, valamint a civilek képviselőivel. A védelmi és biztonsági erők nagyobb és korszerűbb képességeit növelné, amihez technológiai fejlesztés szükséges, elsősorban a drónoké.
Emellett az orosz fogságban lévő civilek kiszabadítására is utasítást adott, de jelenleg nem ez az ukrán fegyveres erők fő prioritása. Valamint azt is kijelentette, hogy a civilekre is szükség lesz a győzelmi terv végrehajtásához.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök az Izvesztyija orosz hírportálnak adott interjújában elutasította, hogy Belarusz hivatalosan is csatlakozzon Oroszországhoz – szemlézte a Kyiv Post.
A pénteken megjelent interjúban Lukasenka helyi geopolitikai kérdésekről, köztük az ukrajnai háborúról és a 2025-ös belarusz elnökválasztásról nyilatkozott.
Az újságírók egy ponton a Belarusz és Oroszország Uniós Államának – ennek létrejötte egy 1999-es szerződéshez köthető, amely eltörölte a határokat, és közös gazdasági övezetet hozott létre a két ország között – jelenlegi kilátásairól és kihívásairól kérdezték Lukasenkát. A belarusz elnök elutasította azokat a bizonyos körökben felmerült javaslatokat, amelyek szerint Belarusz Oroszország részévé válhatna, hozzátéve, hogy ez háborút jelentene.
Ez lehetetlen és irreális. Félek még azt is kimondani, hogy ez háború
– mondta Lukasenka országa szerepét hangsúlyozva az unió létrehozásában, még Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése előtt.
Olyan kapcsolatokat tudunk kiépíteni, amelyek szorosabbak és erősebbek lesznek, mint egy egységes államban. És senki nem fog senkit sem megbántani. Erre van szükségünk
– tette hozzá.
Lukasenka az oroszok ukrajnai háborújával kapcsolatos egyik hozzászólásában szintén az előre tervezés fontosságát hangsúlyozta: „A világ megváltozott, a világ más, mint a középkorban, ezért nem szabad felelőtlen célokat kitűzni magunk elé, és mindig számolni kell a következményekkel.”
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!