Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Civil rendszámú teherautókon szállíthatják a fronthoz az észak-koreai zsoldosokat;
• Elemzők szerint Putyin továbbra is Ukrajna kivéreztetésével nyerné meg a háborút;
• Hét fronton is előrenyomultak az oroszok, de a neheze még csak ezután jön;
• Öt civil meghalt, többen pedig megsérültek egy Herszon területét érő támadásban;
• Több mint 1000 légibomba egy hét alatt – Zelenszkij kikelt az agresszió ellen;
• Zelenszkij szerint India befolyásolhatja a háború végét;
• A Magyarországon gyártott fegyverek jó része az ukránokhoz kerül – a leendő ukrán nagykövet nem tartja oroszbarátnak Orbán Viktort;
•  Putyin hadserege nem kegyelmezett, egy fél ukrán várost tett a földdel egyenlővé.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója egy televíziós interjúban azt mondta, hogy ebben a pillanatban képtelenség az Oroszországgal való tárgyalásokról beszélni.

Az Orosz Föderáció ragaszkodik ahhoz, hogy joga van büntetlenül gyilkolni, jogában áll szuverén államok területére behatolni, joga van megsérteni más államok szuverenitását, szubjektivitását, területi integritását

– idézte az  Unian  Podoljakot.

Kiemelte, hogy az oroszok szerint sem anyagi, sem jogi felelősségre vonás nem illeti őket „az általuk elkövetett nagyszabású bűncselekményekért”, és amíg ez a hozzáállás jellemzi őket, addig nem lehet szó semmilyen alkuról.

Az ukrán elnök tanácsadója hangsúlyozta, hogy Oroszországgal nem lehet tárgyalni, de bizonyos tárgyalásokra rá lehet kényszeríteni.

Ehhez az szükséges, hogy a háborút minél inkább Oroszország területére vezessék át, sokkal több csapást mérjenek Oroszország területére, és sokkal több olyan felszerelést szerezzenek, amelyet mind a védelemben, mind a támadó hadviselésben be lehet vetni

– hangsúlyozta Podoljak.

Két lány sebesült meg játék közben a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nyikopolban, amikor Oroszország támadást intézett egy játszótér ellen – írja az Unian.

A Dnyipropetrovszki területi rendőrség tájékoztatása szerint a két lány a játszótéren játszott, amikor délelőtt 11 óra 30 perc körül Oroszország csapást mért a területre.

Abban a pillanatban egy ellenséges kamikaze drón lebegett felettük, és meredeken ereszkedni kezdett. A gyerekek menekülni kezdtek, majd a földre estek, és bekövetkezett a robbanás. A lányok repeszsérüléseket szenvedtek

– olvasható a közleményben.

A gyerekeket mentőautó szállította egy egészségügyi intézménybe, majd a területi kórházba. A jelentés szerint a szülők a robbanás epicentrumának közelében voltak, de nem sérültek meg.

A támadás helyszínére érkező rendőrök rögzítették a bizonyítékokat. A rendőrség emlékeztetett arra, hogy „az ellenség alattomos és cinikus, és a civil lakosság ellen irányítja fegyvereit”, ezért a légi riadó bejelentése esetén azonnal óvóhelyre kell menni.

Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok becslése szerint Észak-Korea mintegy 10 ezer katonát küldött Oroszországba kiképzésre és Ukrajna elleni harci műveletekre, ezekre pedig „a következő hetekben” kerül sor – írja az Ukrajinszka Pravda.

Singh szerint az észak-koreai csapatok egy részét, amelyeknek Oroszországba való telepítését a múlt héten erősítették meg, már átcsoportosították Ukrajnához eső közelebbi területekre.

Egyre inkább aggódunk amiatt, hogy Oroszország ezeket a katonákat harcban vagy az ukrán erők elleni harci műveletek támogatására kívánja felhasználni Oroszországban a Kurszki területen

– fogalmazott Sabrina Singh.

A Pentagon szóvivője szerint Lloyd Austin vezérkari főnök már nyilvánosan figyelmeztetett, hogy az észak-koreai katonák hadviselőnek és legitim katonai célpontnak minősülnének, ha részt vennének az Ukrajna elleni háborúban.

Az orosz agresszió következtében az Ukrajna elleni háború kezdete óta mintegy 60 millió négyzetméternyi lakóterület semmisült vagy rongálódott meg jelentősen – közölte Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, az ukrán Verhovna Rada állami építéssel, regionális fejlesztéssel, helyi önkormányzatokkal és várostervezéssel foglalkozó bizottságának elnöke az Ukrinformnak adott interjújában.

A képviselő hangsúlyozta, hogy ezt az adatot különböző tanulmányok is megerősítik. A Világbank például az ukrán újjáépítési minisztériummal együttműködve 2023 decemberében kár- és veszteségfelmérést végzett, és a lakásszektort találta az orosz–ukrán háború egyik leginkább érintett területének.

Ha háború lesz a NATO és Oroszország között, Finnországot rakétákkal fogják leteríteni, valószínűleg nukleáris rakétákkal – írta vasárnapi X-bejegyzésében Tuomas Malinen finn geopolitikai szakértő, a Helsinki Egyetem professzora.

Ez a fenyegetés a NATO előtt nem létezett. Olyan kib*szott hülyék vagyunk. 

– hangsúlyozta a szakértő, utalva a megváltozott helyzetre, amelyet Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való 2023-as csatlakozása eredményezett.

Véleményét a finn vezetés nem osztja, Alexander Stubb finn elnök szerint a jelenlegi geopolitikai környezetben a NATO visszatér elsődleges feladatához, amiért létrehozták: az elrettentéshez, és a keletről, elsősorban Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni védelemhez. Stubb szerint Finnország aktívan részt vesz a szolidaritási tevékenységekben és a szövetség parancsnoki struktúráinak fejlesztésében. Saját fegyveres erői részeként egy erős szárazföldi komponenst hoz létre. Ezenkívül Finnország Svédországgal együtt egy haladó szárazföldi csoport létrehozásán dolgozik a NATO északi szárnyának megerősítésére.

A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó, a más országok által Ukrajnának történő továbbadást akadályozó tilalom felülvizsgálatát – közölte az MTI. Viola Amherd szerint az embargó árt Svájc iparának és biztonságának.

„Úgy gondolom, hogy a svájci ipar érdekében előre kell lépnünk” – fogalmazott Svájc elnöke, aki megválasztását megelőzően a svájci államszövetség védelmi miniszteri pozícióját töltötte be. „A tilalom nehézségeket okoz, mert egyes országok, mint például Hollandia, úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak Svájctól fegyvereket, mivel azokat nem adhatják tovább szabadon, és én ezt megértem” – tette hozzá.

Ha problémánk lesz a fegyveriparban, az azt jelenti, hogy biztonságpolitikai problémánk is lesz, mert fontos, hogy rendelkezzünk a szükséges technológiával és a know-how-val

– mondta Viola Amherd, hozzátéve, hogy Svájc – amely a globális konfliktusokban békeközvetítőként lép fel – soha nem szállítana közvetlenül fegyvereket egy háborúban álló országnak.

A stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint Svájc a régóta fenntartott semlegességi politikája ellenére 2022-ben a világ 14. legnagyobb fegyverexportőre volt. A svájci fegyvereladások 2023-ban visszaestek, a bírálók az ország semleges politikáját okolják ezért. Viola Amherd szerint Svájcnak többet kell befektetnie a biztonságba szerte Európában, és azt tervezi, hogy megerősíti kapcsolatait az ország partnereivel, köztük a NATO-val. „Az elmúlt 30 évben Svájc nem fektetett eleget a védelmébe, ezért az országnak fel kell zárkóznia” – mondta az elnök.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnában már régóta dolgoznak nyugati katonák, viszont Oroszország és Észak-Korea között létrejött egy megállapodás, amely nyílt és nem titkos. 

„Semmiképpen nem sérti a nemzetközi jog rendelkezéseit, mert többek között egymás segítségnyújtását jelenti abban az esetben, ha katonai támadást hajtanak végre valamelyik szerződő ország ellen” – idézte a miniszter kijelentését a TASZSZ orosz hírügynökség. 

Hozzátette, hogy Moszkva álláspontja teljesen őszinte és nyílt. 

Mint írtuk, Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben egy sajtóértekezletén közölte hétfőn, megerősítik , hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszki területre telepítették. 

Teljesen alaptalan a vád, miszerint Oroszország beavatkozott a georgiai parlamenti választásokba, a Kreml ezt határozottan visszautasítja – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak az MTI szerint.

„Határozottan visszautasítjuk az efféle vádakat” – mondta kérdésre válaszolva Peszkov.

Sok ország esetében már szabványnak számít, hogy azonnal beavatkozással vádolják meg Oroszországot. Nem, ez nem igaz, nem volt semmilyen beavatkozás, és a vádak teljesen megalapozatlanok

– mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem avatkozik be a georgiai belügyekbe, és nem is szándékozik ilyet tenni. Rámutatott ugyanakkor, hogy több európai politikai erő megpróbált befolyást gyakorolni a választásokra. „Ezt senki sem titkolta, erről nyilvános bejelentések voltak” – mondta.

Hozzátette, hogy kísérletek történnek a georgiai belpolitikai helyzet destabilizálására, amiről szintén nyíltan beszélnek.

A georgiai parlamenti választást, amelyen 18 párt vett részt, a 12 éve kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt nyerte meg, a szavazatok mintegy 53 százalékával.

A parlamentbe bejutó négy ellenzéki párt elutasította a választás eredményének elfogadását. Szalome Zurabisvili georgiai elnök szerint a voksolást meghamisították, ami „Georgia Oroszországnak való alárendelését” jelenti, és tiltakozásra szólított fel.

Pascal Allizard, az EBESZ megfigyelői missziójának vezetője a választásokat jól szervezettnek minősítette, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfigyelők számos jogsértést regisztráltak.

A finn bűnüldöző szervek megkezdték az orosz állami tulajdon elkobzását Helsinkiben – közölte hétfőn az Interfax orosz hírügynökség a Helsingin Sanomat című finn napilap értesüléseire hivatkozva.

Az egyik ingatlan a Helsinki területén található orosz állami Tudományos és Kulturális Központ

– derül ki a finn médium tájékoztatásából.

Az ingatlanok tulajdoni lapja és a terhelési nyilvántartás szerint a lefoglalás múlt hét csütörtökön lépett hatályba, amikor egy 3326 négyzetméteres telket is lefoglaltak. Az orosz tulajdonban lévő vagyontárgyak lefoglalásának hátterében az áll, hogy egy ukrán energetikai vállalat kártérítési igényt nyújtott be Oroszország ellen – olvasható az Interfax beszámolójában.

Az ukrán frontra küldött észak-koreai csapatok nem Kim Dzsongun hadseregének elit képviselői. A hírszerzés és a videófelvételek azt mutatják, hogy a katonák között sok tinédzser és fiatal felnőtt van, akik valószínűleg újak a szolgálatban. Alacsonynak és vékonynak tűnnek, ami az alultápláltságra utal – számolt be a Wall Street Journal cikke alapján a Korrespondent. 

A lap szerint a katonákat a dél-koreai hegyek körülményeire képezték ki, a különleges erők feladatára összpontosítva, amely nem egészen alkalmas katonai műveletekre Ukrajna síkvidékein. Felszerelésük elavult, és maguk a katonák talán soha nem hagyták el az országot.

Mint írtuk, Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben egy sajtóértekezletén közölte hétfőn, hogy megerősítik, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszki területre telepítették. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzájárulását adta Andrij Kosztyin főügyészi tisztségből való felmentéséhez – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap felidézte, hogy október 4-én a bűnüldöző szervek munkatársai illegális meggazdagodás miatt leleplezték a Hmelnyickiji Területi Egészségügyi és Szociális Szakértői Központ vezetőjét, Tetjana Krupát és fiát, Olekszandr Krupát, a területi nyugdíjalap tisztviselőjét.

Jurij Butuszov újságíró, a Censor.Net főszerkesztője megállapította, hogy Tetjana Krupa a Hmelnyickiji terület 49 ügyészének, élükön Olekszij Olajnik területi ügyésznek rokkantsági igazolást állított ki.

Olijnik maga is megerősítette a rokkantságról szóló információkat, de tagadta az újságírók információit, miszerint azt törvénytelenül kapta volna. Később azonban ő maga kérte, hogy menesszék a posztjáról.

A legfejlettebb ipari államok küzdenek a ténnyel, hogy az Oroszország ellen elrendelt gazdasági büntető intézkedések viszonylag könnyen megkerülhetők, ezért egyéb országokat is figyelemmel kell kísérniük, elsősorban Kínát, Iránt, de Indiát is – írja a Euronews. 

A G7-országok miniszterei, a hét ország jegybankjának vezetői, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az OECD vezető tisztségviselői szombaton Washingtonban úgy határoztak, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak megakadályozására, hogy Oroszország továbbra is kikerülje az Ukrajna megtámadása óta bevezetett szankciókat. 

Sajtóértesülések szerint a Moszkva jövedelemszerzési lehetőségeit a globális piacokon, kivált az energiahordozók és a ritkafémek terén igyekeznek korlátozni. Ennek pedig fő eszközeként a harmadik országok kisebb vállalataira és pénzintézeteire helyezendő nyomást vagy szankciós fenyegetést említik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 12023. számú törvényt, amely lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgárok és hontalan személyek szerződéses alapon csatlakozzanak az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, a Nemzeti Gárdához és az állami közlekedési szolgálathoz – közölte a Kárpáti Igaz Szó.

A törvény értelmében külföldiek és állampolgárság nélküli személyek különleges ellenőrzés után köthetnek szerződést. Az ellenőrzést az ezután alakuló külföldiek toborzási központja végzi majd, amelynek megalakítását a kormány szabályozza.

Az alábbi szempontok alapján vizsgálódnak:

• Törvényes tartózkodás Ukrajna területén.
• Korábbi adminisztratív vagy büntetőjogi felelősségre vonás.
• Kapcsolat esetleges külföldi kémtevékenységgel, amely Ukrajna ellen irányul.
• Egyéb körülmények, amelyek akadályozhatják a szerződéses katonai szolgálatot.

A törvény értelmében külföldiek és hontalanok is betölthetnek tiszti pozíciókat az ukrán hadseregben.

Az intézkedésekre, mint írták, a jelenlegi katonai helyzet és a frontvonalon kialakult bonyolult szituáció miatt van szükség. 

Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Oroszországgal határos NATO-tag Norvégia korábban már bejelentette, hogy növeli az ország védelmi kiadásait. A norvég hadsereg hétfőn be is jelentette, hogy 

A norvég védelmi minisztérium kereskedelmi és műszaki beszerzési hivatalának (NDMA) közleménye szerint az AIM–120C–8 AMRAAM légvédelmi rakétákat a földi légvédelemben, valamint az F–35A vadászgépek fegyverzetéhez is felhasználhatják majd.

Bjoern Arild Gram norvég védelmi miniszter a közleményben hangsúlyozta, hogy „több és korszerűbb rakétával a norvég hadsereg jobban meg tudja majd védeni az országot a légitámadások ellen”.

Az MTI szerint a mostani rakétavásárlás Norvégia eddigi legjelentősebb egyedi fegyverbeszerzései közé tartozik.

A lengyel hatóságok a poznani konzulátus bezárásával kapcsolatban három orosz diplomatát köteleztek az ország elhagyására, a jegyzék nem a technikai személyzetre vonatkozik – közölte Szergej Andrejev lengyelországi orosz nagykövet a RIA Novosztyival.

Korábban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter közölte, hogy visszavonta a poznani orosz konzulátus engedélyét, a személyzetet pedig „nemkívánatos személyeknek” nyilvánították. Ezt azzal magyarázta, hogy őrizetbe vettek egy szabotőrt, aki Wroclawban gyújtogatásokat tervezett, állítólag az orosz biztonsági szolgálatok megbízásából. Erre vonatkozóan azonban nem mutatott be bizonyítékokat.

A konzulátus bezárására november 30. éjfélig adtak haladékot. 

Narendra Modi indiai miniszterelnök befolyásolhatja a háború végét, mivel népesség, befolyás és gazdaság tekintetében egy nagyon nagy állam vezetője – véli Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Modi befolyásolhatja a háború végét. Ez az ő nagy értéke bármely konfliktusban. Ez India nagy értéke, hiszen másfél milliárdos a lakossága, amely valóban hatással van erre

– mondta Zelenszkij a The Times of India című lapban hétfőn megjelent interjúban.

Az elnök szerint Oroszország gazdaságának blokkolása, az olcsó energia és az orosz katonai-ipari komplexum munkájának akadályozása Oroszország kisebb harcképességéhez vezetne, és rövidebb időt adna az Ukrajna elleni háborújukhoz is.

Zelenszkij abban is bízik, hogy a G20-ak vezetői „a háború befejezésénél helyére tudják tenni Putyint”. Az elnök hozzátette, hogy nem beszélni, hanem cselekedni kell, mert a mindennapos háború embereket öl.

Ételadománnyal és tanácsadással segíti a menekült gyermekeket az őszi szünet kezdetén a Gyermekétkeztetési Alapítvány és a Magyar Református Szeretetszolgálat – közölték közös sajtómeghívójukban. 

Az őszi szünet első napján az alapítvány vezetői az MRSZ munkatársaival közösen 100 menekült gyermek számára gazdagon megtöltött élelmiszercsomagokat adnak át a Gyermekétkeztetési Alapítvány felajánlásával, valamint kísérőprogramként a Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában és Gimnáziumban egész napos kreatív foglalkozásokkal, a szülők számára pedig átfogó, a magyarországi tartózkodást támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos előadással készülnek a karitatív szervezetek képviselői.

Mint írták, a Magyar Református Szeretetszolgálat két és fél éve, az orosz–ukrán háború kitörésének első napja óta segíti a hazánkba érkező menekülőket és a Kárpátalján maradó családokat, legyen szó akár élelemről, szálláshelyről, gyógyszeradományról vagy óvóhelyek biztosításáról. Azt is közölték, hogy 

A Magyar Református Szeretetszolgálat fontos szerepet vállal a hazánkba menekült családok integrációjának elősegítésében is: többek között közösségi programokat, egészségügyi támogatást és a magyar nyelv oktatását is biztosítják az ukrán családok számára, akiknek gyermekei idén ősszel már a harmadik tanévüket kezdhették meg magyarországi oktatási intézményekben. A menekült gyermekek megsegítéséhez csatlakozott a Gyermekétkeztetési Alapítvány is, amely szívügyének tekinti a hazánkban élő rászoruló gyerekek megsegítését.

Az orosz hadsereg csak az elmúlt egy hétben több mint 1100 irányított légibombát, több mint 560 drónt és csaknem 20 különféle típusú rakétát lőtt ki Ukrajnára – tudatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Oroszország nem hagyja annyiban az Ukrajna elleni terrort. Napi szintű agressziót tanúsít népünk, városaink és falvaink ellen különböző fegyverekkel

– idézi a Kárpáti Igaz Szó az államfőt, aki azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán vezetés aktívan együttműködik partnereivel Oroszország megállítása érdekében.

Azért dolgozunk, hogy megállítsuk az ellenséget, megerősítsük Ukrajnát és maximális védelmet nyújtsunk népünk számára, hogy az orosz terror megszűnjön

– tette hozzá. Az ukrán légierő jelentése szerint október 27-én az orosz hadsereg 80 Shahed típusú támadódrónt indított Ukrajna ellen. A légi harc során az ukrán légvédelem 41 drónt semmisített meg Ukrajna tíz különböző régiójában.

Szerbia 8,4 millió euró értékben generátorokat és transzformátorokat biztosít Ukrajnának humanitárius segélyként – írja az Interfax Alekszandar Vucsics szerb elnök bejelentése alapján.

Generátorokat és transzformátorokat gyűjtöttünk össze 8,4 millió euró értékben Ukrajna számára

– mondta az elnök.

Elmondása szerint a segélyt az új ukrajnai szerb nagykövet fogja átadni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a korhatár lejárta ellenére egy évvel meghosszabbította az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottság vezetőjének, Alekszandr Basztrykinnek a szolgálati idejét, aki augusztusban töltötte be 71. életévét. Megjelent az ehhez kapcsolódó államfői rendelet is. 

A vezető közszolgálati idejét a rendeletben foglaltak szerint 2025. augusztus 27-ig hosszabbították meg – idézi a TASZSZ a dokumentumot. 

Baszttrykin 2011. január 15. óta tölti be az orosz állami nyomozó hatóság vezetői szerepét. 

Az ukrán haditengerészet szerint október 28-án, hétfő reggel óta Oroszország nem indított hadihajókat vagy rakétahordozókat a Fekete- és az Azovi-tengerre – írta meg az Interfax.

Reggel 6 órakor a Fekete-tengeren nincsenek ellenséges hajók és az Azovi-tengeren sincsenek ellenséges hajók. A Földközi-tengeren két ellenséges hajó van, amelyek közül mindkettő a Kalibr cirkálórakéták hordozója, összesen legfeljebb 24 rakétával

– áll a jelentésben.

Emellett az elmúlt nap folyamán a Kercsi-szoroson át 4 hajó lépett be a Fekete-tengerre, amelyek közül 3 továbbhaladt a Boszporusz felé, és 12 hajó lépett be az Azovi-tengerre, amelyek közül 4 a Boszporuszból indult.