Az orosz hadsereg áttörte az utolsó védelmi vonalat Kurakhovétól keletre, és több mint 1200 métert haladt előre az egykori 18 ezres lakosú városban.
Moszkva most már Kurakhove mintegy 15 százalékát ellenőrzi
– írta Julian Röpcke, a Bild biztonságpolitikai szakértője, főszerkesztője.
Újabb embert gyanúsítottak meg Lengyelországban az orosz megrendelésre végrehajtott szabotázsakciók végrehajtásával. Egy fehérorosz állampolgárságú férfit előzetes letartóztatásba helyeztek – írja az MTI Jacek Dobrzynski lengyel belügyitárca-szóvivő X-posztja alapján.
A bejegyzés szerint a bírósági döntés nyomán három hónapra letartóztatott férfit nemzetközi jellegű szervezett bűnözői csoportban való részvétellel, diverziós és szabotázsakciók végrehajtásával gyanúsították meg.
A lengyel belbiztonsági ügynökség azt közölte, hogy a férfit Varsóban vették őrizetbe, és konkrétan egy Gdanskban található létesítmény ellen elkövetett gyújtogatási kísérlettel gyanúsítják. A letartóztatás újabb fejlemény a külföldi hírszerzés megrendelésére végzett szabotázsakciókat, különösen gyújtogatásokat végrehajtó szervezett bűnözői csoport ügyében. A lengyel hatóságok az elmúlt hónapokban több mint 20 lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárt gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végrehajtott szabotázsakciók elkövetésével.
Szándékos, Ukrajnát támogató országokkal szembeni szabotázsakciókkal vádolták korábban Moszkvát a nyugati kormányok és európai hírszerző ügynökségek is. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter október végén közölte, hogy Varsó a nyugat-lengyelországi Poznanban működő orosz konzulátus bezárásával válaszol a Lengyelországban és a szövetséges országokban az utóbbi időben elkövetett szabotázsakciókra.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden kijelentette, hogy Oroszország növekvő gazdasági és katonai együttműködése Kínával, Észak-Koreával és Iránnal veszélyezteti Európát, az indo-csendes-óceáni térséget és Észak-Amerikát, írja a Reuters.
Rutte a Donald Trump hivatalba lépésére készülő következő amerikai kormányzatnak szóló üzenetnek tűnő nyilatkozatában hangsúlyozta a transzatlanti egység és az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatás fontosságát.
Az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélései előtt Rutte felvázolta, hogy szerinte milyen veszélyeket jelent az Oroszországnak nyújtott észak-koreai és iráni katonai segítség.
„Oroszország Észak-Koreával, Iránnal és Kínával együttműködve nemcsak Európát fenyegeti, hanem a békét és a biztonságot is, igen, itt, Európában, de az indo-csendes-óceáni térségben és Észak-Amerikában is” – figyelmeztetett.
Trump bírálta a Kijevnek nyújtott nyugati segélyek mértékét, és kijelentette, hogy gyorsan véget fog vetni az ukrajnai konfliktusnak, anélkül, hogy megmondta volna, hogyan.
„Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni az orosz támadást, és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon” – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, az Egyesült Államok az elmúlt négy évben folyamatosan segítette a NATO-t a katonai terhek megosztása terén. „Az elmúlt néhány évben két új tag csatlakozott a szövetséghez, és ami talán a legfontosabb, szintén az amerikai vezetésnek köszönhetően Ukrajna nem bukott el, és Oroszország nem győzedelmeskedhetett” – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet, hogy az észak-koreai haderő bevetése Ukrajnában további fenyegetést jelent, és növeli annak esélyét, hogy Putyin még több kárt okoz az országnak. Hozzátette, hogy az orosz rakétatechnológia, amely Észak-Koreába kerül, nemcsak a NATO európai oldalára jelent fenyegetést, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is. Kiemelte még, hogy Észak-Korea mellett Kína a szankciók megkerülése által, az Oroszországnak szállított kettős felhasználású árukkal, Irán pedig dróntechnológiával segíti a háborús erőfeszítéseket. Oroszország mindezért pénzzel fizet, ezáltal támogatja Iránnak a Közel-Kelet destabilizálására irányuló erőfeszítéseit”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség már nem két külön színtér, hanem egyre inkább összekapcsolódik. Hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi termelést az amerikai oldalon és Európában is, és többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna győzni tudjon – idézte az MTI a vezetőt.
Rakétákat észleltek szerda reggel az ukrán légtérben, amelyek manőverezés után eltűntek a radarról. Szerda hajnalban Oroszország stratégiai repülőgépeket és cirkálórakétákat indított Ukrajna ellen – írja a Kárpáti Igaz Szó az Unianra hivatkozva.
A légierő jelentése szerint hajnali 3:20 körül 6 Tu–95MS is felszállt Olenegorszkból, amelyek végül 5 óra körül érték el a kilövőhelyeket. Később kiderült, hogy az orosz légierő Csernyihiv területén keresztül indított rakétát Kijev megye irányába. A rakéta ezután Poltava felé változtatott irányt. Néhány perccel később a légierő arról számolt be, hogy a rakéta még mindig Cserkaszi megye északi részén halad, majd délnyugati irányba fordult.
Aleksandar Vucsics szerb elnök felszólította a világhatalmakat, hogy teremtsenek békét Ukrajnában és a Közel-Keleten, és a fegyverkiadásokból felszabaduló forrásokat használják fel a klímaváltozás elleni küzdelemre, valamint a kis és szegény országok megsegítésére – írja a ria.ru.
A szerb államfő is részt vesz az ENSZ klímakonferenciájának (COP29) huszonkilencedik ülésszakán Bakuban november 11. és 22. között.
Vissza kell állítani a békét az egész világon, ma senki sem szereti a béke szót, mert mindenki nyerni akar, látni akarja a másik oldal vereségét
– hangoztatta a szerb elnök.
Vucsics arra is igyekezett felhívni a figyelmet, hogy küzdeni kell az aszályok, a tűzvészek, az árvizek, a légszennyezés ellen, de előtte meg kell teremteni a békét, ezért a szerb elnök felszólította a világhatalmakat, hogy oldják meg a problémákat Ukrajnában, a Közel-Keleten, az egész ország területén.
Az ENSZ klímaváltozási konferenciájának huszonkilencedik ülésszaka Bakuban zajlik november 11. és 22. között. Mintegy 80 állam- és kormányfő vesz részt benne, köztük Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Mihail Mishustin orosz miniszterelnök.
Az orosz hadsereg áttörte az utolsó védelmi vonalat Kurakhovétól keletre, és több mint 1200 métert haladt előre az egykori 18 ezres lakosú városban.
Moszkva most már Kurakhove mintegy 15 százalékát ellenőrzi
– írta Julian Röpcke, a Bild biztonságpolitikai szakértője, főszerkesztője.
Az Ukrán Állami Filmügynökség felszólította a Tallinni Fekete Éjszakák Filmfesztivált (POFF), hogy töröljék kínálatukból a Süket szerelmesek című orosz filmet, amiért az nem megfelelően ábrázolja az orosz–ukrán viszonyokat – közölte a The Kyiv Independent.
A film két hallássérült személyről szól – egy ukrán nő és egy orosz férfi –, akik Törökországban ismerkednek meg, amikor Oroszország megtámadja Ukrajnát. A kritika szerint az orosz férfi és ukrán nő között kialakult szerelmi viszony szemben áll azzal a valósággal, amiben a háború alatt az ukrán nők kínzást és nemi erőszakot szenvedtek el az orosz katonák által.
Tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziójára és az ukrán emberek szenvedésére, kiemelten fontos annak biztosítása, hogy a kulturális platformok ne váljanak olyan filmek eszközeivé, amelyek elmossák az ukránok valóságának megértésének a határait
– áll a Filmügynökség közleményében. A tiltakozás úgy tűnik, célba ért, ugyanis a filmfesztivál eltávolította a Süket szerelmeseket a kínálatból.
Kedden délután orosz csapatok támadták meg Harkivot egy új Molnija harci drónnal – jelentette a Harkivi Regionális Ügyészség az Interfax szerint. A nyomozók beszámolója alapján november 12-én kora délután egy ellenséges drón csapódott be a Szaltovszkij kerületben egy nyílt területen.
Két ember megsérült. Egy 50 éves nőnél akut stresszreakciót diagnosztizáltak. Egy másik 55 éves nő repeszsérüléseket és égési sérüléseket szenvedett. A támadás során több épület ablakai is betörtek.
Előzetesen az ellenség egy új fejlesztésű drónt, nevezetesen a Molnija támadódrónt használta
– közölte az ügyészség.
A Harkovi Regionális Ügyészség eljárási vezetésével eljárás indult a támadás után a háborús törvények megsértése miatt.
A kormány határozatot fogadott el a katonák valós és átlátható áthelyezéséről a fegyveres erők egységei között, az áthelyezések az Army+ alkalmazáson keresztül fognak működni – közölte Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az Interfax szerint.
A katonák áthelyezését a hadseregben fel kell oldani. A kormány most fogadott el egy külön határozatot, amely valódi és átlátható mechanizmust vezet be katonáink áthelyezésére az ukrán fegyveres erők katonai egységei között, ami a katonák által kezdeményezett áthelyezésekre vonatkozik
– írta Zelenszkij kedden Telegram-csatornáján.
Az elnök szerint a katonák áthelyezésének mechanizmusát a civil társadalommal, a védelmi minisztériummal és Ukrajna fegyveres erőivel együttműködve dolgozták ki. Zelenszkij hozzátette, hogy a megállapodás a civil szervezetekkel tartott októberi találkozón született meg.
Az áthelyezések az Army+ alkalmazáson keresztül fognak működni. A jelentés ellenőrzésére 72 óra áll rendelkezésre. Az ellenőrzés eredményét az Army+-on keresztül közöljük a katonával. Visszautasítás esetén egyértelmű indoklást kell adni. Jóváhagyás esetén egyértelmű határozatot kell adni
– magyarázta az elnök.
A jóváhagyott mechanizmus hatékonyságát Ukrajna Védelmi Minisztériumának kell felügyelnie. Az indítás technikai készenléti ideje november 15-e. „Ez fontos példája a katonai vezetés és Ukrajna Védelmi Minisztériumának csapata, valamint a civil szervezetek képviselői közötti abszolút konstruktív együttműködésnek” – mondta Zelenszkij.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4305 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3121 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az orosz hadseregnek nincsenek erői Zaporizzsja megtámadására, de a régió több települése mellett támadó hadműveletekre készül – mondta Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBVT) dezinformációellenes központjának (CDC) vezetője az Interfax szerint.
Elmondása szerint az ellenségnek nincsenek olyan erői, amelyekkel Zaporizzsja városát megtámadhatná. Ugyanakkor az ellenség taktikai támadó hadműveleteket készít elő a Zaporizzsjai régió több települése közelében.
Kovalenko azt is hozzátette, hogy tudomása szerint az oroszok katonai tudósítókat fognak felhasználni a pánik terjesztésére.
Egy atomhatalom részéről óriási a felelősség, hogy biztonságban tudja nukleáris robbanófejeit. Mióta Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a becslések szerint meglévő 5580 robbanófejének mintegy 30 százaléka került bizonytalan helyzetbe. A háború elején az aggodalmak Ukrajna négy atomerőművére és a szándékos eszkalációra vonatkoztak.
Azonban minél inkább igyekszik Ukrajna Oroszországon belüli célpontokat támadni, annál világosabbá válik, hogy az agresszor nem biztosítja megfelelően az ország nyugati részén tárolt nukleáris arzenálját. Ezek a létesítmények most az ukrán rakéták és drónok hatókörén belül vannak, ami súlyos kockázatot jelent.
A témáról bővebben ebben a cikkben írtunk.
Ukrajnában több mint 50 ezer embert, köztük gyerekeket tartanak számon eltűntként – derül ki Leonyid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes nyilatkozatából.
A mai napig 53 868 olyan személy van, akikre eltűntnek tekintenek. Mind a civilek, mind a katonák. Vannak köztük gyerekek is
– jegyezte meg Timcsenko.
Kifejtette, hogy 2023 szeptemberétől az ukrán belügyminisztériumot bízták meg az eltűntként bejelentett személyek felkutatásának koordinálásával.
Ezt követően a belügyminisztérium létrehozta a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztos titkárságát, valamint a titkárság képviseletét a régiókban – írja az RBC.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma további 9,3 milliárd dollárral segíti Ukrajnát. A teljes összeg felhasználását ígérik. Ezt Pat Ryder, a Pentagon szóvivője mondta egy tájékoztató során – tudósított a Unian. Így az elnöki lehívási engedély program keretében több mint 7 milliárd dollár marad (4,3, amelyet a kongresszus áprilisban hagyott jóvá és 2,8, amely az újraszámlálások után vált elérhetővé). Az USAI (Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés) program keretében még mintegy 2,2 milliárd áll rendelkezésre.
Ryder azt is elmondta, hogy áprilistól október közepéig az Egyesült Államok az ígért lőszerek 83 százalékát, a légvédelmi eszközök 67 százalékát és az egyéb tűzszerészeti eszközök 60 százalékát leszállította Ukrajnának.
A hónap elején a Pentagon bejelentette, hogy 425 millió dollár értékű új segélycsomagot ad az ukrán hadseregnek. Ez légvédelmi elfogó-repülőgépeket, lőszert, felszerelést és fegyvereket tartalmazott.
Most kétséges az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatás, mivel nem tudni, milyen irányt választ az újonnan megválasztott elnök, Donald Trump. A fia közzétett egy mémet az interneten, amelyben arra utalt, hogy Kijev már egy hónapon belül támogatás nélkül maradhat.
Az Egyesült Királyság arra kényszerülhet, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök csökkenti a Kijevnek nyújtott támogatásokat – mondta Boris Johnson volt brit miniszterelnök a GB News brit televíziós csatornának adott exkluzív interjújában.
Azt üzenem a nézőknek, akik azon gondolkodnak, hogy »Miért támogatjuk az ukránokat?« Azért, mert máskülönben a kollektív biztonsági helyzetünk valóban romlani fog egy újraéledő Oroszország miatt, amely Európa mindenféle részét fenyegetni fogja.
– fogalmazott az interjúban Boris Johnson.
Arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elesik, az „még nagyobb fenyegetést jelentene a határainkon, az európai kontinens határain, ahol a demokráciák Oroszországgal szemben állnak”.
és Szerinte egy ilyen forgatókönyv elkerülése kényszerítheti arra az Egyesült Királyságot, hogy saját csapataikat küldjék Ukrajna védelmére, ha csökken a fegyveres támogatások mértéke.
Hozzátette azt is, hogy szerinte Ukrajna vereségének a következményei nemcsak Európában, hanem a csendes-óceáni térségben, a Dél-kínai-tengeren is érezhetőek lennének.
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban többször is ígéretet tett arra, hogy képes lesz elérni az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezését, de (más republikánus tisztviselőkkel együtt) arról is beszélt az elnökválasztási kampány alatt, hogy csökkenteni kellene Ukrajna fegyveres támogatását.
Boris Johnson ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a republikánusok mozgalmán belül sincs konszenzus Ukrajna kérdésében. „Donald Trumpnak sokféle hang van a fülében, és a Republikánus Pártnak van egy frontja – valójában elég sokan vannak –, akik rossz irányvonalat képviselnek Ukrajnával kapcsolatban” – mondta.
A volt brit kormányfő kritizált egyes republikánusokat, amiért „el vannak ragadtatva Vlagyimir Putyintól” és „egyfajta furcsa, rajongó érzéssel bírnak Putyin iránt”.
Boris Johnson azonban Trump Ukrajnának nyújtott korábbi támogatását is méltatta.
„Ez ugyanaz a Trump, aki óriási változást hozott Ukrajna sorsában, amikor engedélyezte a Javelin [típusú] vállról indítható páncéltörő fegyverek szállítását” – jegyezte meg, majd hozzátette: Donald Trump korábbi támogatása nélkül „a Kijevért folytatott csata nagyon-nagyon másképp alakulhatott volna” a háború kezdetén.
Azt is megjegyezte, hogy szerinte egyes sajtóorgánumok alábecsülték a volt elnök támogatottságát a választók körében. „Sokan visszatekintettek Donald Trump idejére, és arra emlékeztek, hogy a dolgok nemcsak stabilak, hanem meglehetősen virágzóak is voltak” – mondta arról, hogy szerinte miként látták a szavazók a republikánus jelöltet. Végül kiemelte Trump „világos és hihetetlen gazdasági üzenetét a növekedésről, az adócsökkentésről, a deregulációról”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!