Ukrajnában több mint 50 ezer embert, köztük gyerekeket tartanak számon eltűntként – derül ki Leonyid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes nyilatkozatából.
A mai napig 53 868 olyan személy van, akikre eltűntnek tekintenek. Mind a civilek, mind a katonák. Vannak köztük gyerekek is
– jegyezte meg Timcsenko.
Kifejtette, hogy 2023 szeptemberétől az ukrán belügyminisztériumot bízták meg az eltűntként bejelentett személyek felkutatásának koordinálásával.
Ezt követően a belügyminisztérium létrehozta a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztos titkárságát, valamint a titkárság képviseletét a régiókban – írja az RBC.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Vlagyimir Putyin orosz elnök november 13-án jóváhagyta az Ukrajna elleni háborúban részt vevő sebesült katonáknak fizetendő kártérítések csökkentését – írja a The Kyiv Independent.
A kártérítés jelenlegi maximális összege 3 millió rubel, de annak odaítélésénél nem veszik figyelembe a sérülés súlyosságát. Az orosz elnök által jóváhagyott változtatás három kategóriába sorolja a sérüléseket.
A „súlyos” sérülésért 3 millió rubel (több mint 11 millió forint), a „könnyű” sérülésért pedig 1 millió rubel (csaknem 4 millió forint) jár. Az „egyéb kisebb sérülésekért” a katonák 100 000 rubel (mintegy 370 ezer forint) kártérítést kapnak – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Putyin által aláírt rendelet nem részletezi, hogy az adott sérülés súlyosságát hogyan osztályozzák.
Donald Trump újraválasztása átalakítja az Európai Unió kapcsolatait az Egyesült Államokkal és az igazsággal is, „mert az igazság néha képlékeny lehet” – jelentette ki szerdán az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben.
Az Európai Parlament plenáris ülésén, az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról az amerikai elnökválasztás eredményének ismeretében tartott vitán Josep Borrell azt mondta: Donald Trump újraválasztásának egyértelművé kell tennie az Európai Unió számára, hogy biztonságának szavatolása fontosabb, mint korábban, sorsát pedig a saját kezébe kell vennie.
Azt nem tudom megmondani, hogy mit fog tenni az új amerikai elnök, és azok hatására mi fog történni, ahogy azt sem, mire készüljünk, de résen kell lennünk. Nem szabad olyan benyomást keltenünk, hogy meg vagyunk ijedve
– fogalmazott.
Szavai szerint a geopolitikai és gazdasági kérdések mellett felvetődnek erkölcsi és humanitárius kérdések, ahogy biztonsági és védelmi kérdések is. Utóbbiakkal kapcsolatban kiemelte: Ukrajnát aggasztja, hogy milyen politikát követ majd az új amerikai kormány. Európának azonban tartania kell magát korábbi ígéretéhez: támogatnia kell Ukrajna háborús védekezését – jelentette ki. Ha Európának az amerikai támogatást is helyettesítenie kell, az jelentős ipari és pénzügyi erőfeszítést kíván – hívta fel a figyelmet.
Nem születhet semmiféle döntés a háborúval kapcsolatban Ukrajna részvétele nélkül, mivel az agresszió legnagyobb árát Ukrajna fizette
– fogalmazott Borrell, majd úgy folytatta: „azt szeretnénk, ha minél előbb véget érne a háború.”
Kiemelte ugyanakkor, hogy a háború befejezésének mikéntje is nagyon fontos, ugyanis „fenntartható megoldást kell találni”.
Ukrajna hónapokon belül kezdetleges atombombát fejleszthet ki, ha Donald Trump megvonja az amerikai katonai támogatást – erről az ukrán védelmi minisztérium számára készített tájékoztató alapján számolt be a The Times.
A jelentés szerint az ország gyorsan képes lenne plutóniumból egy alapkészüléket építeni, az 1945-ben Nagaszakira ledobott „Fat Man”, azaz „Kövér ember” bombához hasonló technológiával.
Egy egyszerű atombomba létrehozása, ahogyan azt az Egyesült Államok a Manhattan-projekt keretében tette, 80 évvel később sem lenne nehéz feladat
– olvasható a dokumentumban.
Mivel nincs idő az urándúsításhoz szükséges nagy létesítmények megépítésére és működtetésére, a háborús Ukrajna kénytelen lenne helyette az ukrán atomreaktorokból kivont kiégett fűtőelemekből kinyert plutóniumra támaszkodni.
Ukrajna még mindig kilenc működő reaktort irányít, és jelentős nukleáris tapasztalattal rendelkezik, annak ellenére, hogy 1996-ban lemondott a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról. A jelentés megállapítja:
Az Ukrajna rendelkezésére álló reaktorplutónium súlya hét tonnára becsülhető… Egy jelentős nukleáris fegyverarzenálhoz sokkal kevesebb anyagra lenne szükség… Az anyag mennyisége több száz több kilotonnás taktikai hatóerejű robbanófejhez elegendő.
Egy ilyen bomba hatóereje körülbelül tizede lenne a Kövér Emberének – állapítják meg a dokumentum szerzői.
„Ez elég lenne egy egész orosz légibázis vagy koncentrált katonai, ipari vagy logisztikai létesítmények megsemmisítésére. A nukleáris töltet pontos ereje kiszámíthatatlan lenne, mivel a plutónium különböző izotópjait használnák” – mondta a jelentés szerzője, Olekszij Jizsak.
Tisztázatlan körülmények között meghalt Alekszej Zimin orosz séf, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik hangos kritikusa. A televíziós műsoráról is ismert szakács halála csatlakozik egy sor Kreml-ellenes, Putyin-kritikus orosz halálához, akik Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. februári kitörése óta vesztették életüket.
Alekszej Zimin orosz séfet holtan találták egy belgrádi szállodában – számolt be szerdán a Zima magazin főszerkesztője tragédiájáról. Az 52 éves szakács, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik hangos kritikusaként is ismertek, 2015-ben, Oroszország krími inváziója után költözött Londonba. Az erről szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az ukránok többsége úgy véli, hogy Ukrajna meg tudja nyerni az Oroszország elleni háborút, több mint 60 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a háború 2 éven belül véget ér – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felmérés szerint az ukránok 88 százaléka hisz a háború megnyerésében, a megkérdezettek 10 százalék mondta csak azt, hogy Ukrajna nem nyerheti meg.
Általánosságban elmondható, hogy 2022 áprilisa óta 9-10 százalékkal csökkent az Ukrajna győzelmébe vetett bizalom. Így 2022 áprilisában a megkérdezettek 97 százaléka mondta, hogy hisz vagy inkább hisz a győzelemben.
A válaszadók 31 százaléka szerint az ukrajnai háború kevesebb mint egy éven belül véget ér; a válaszadók 33 százaléka pedig úgy látja, hogy még legalább 1-2 éven keresztül keseríti meg életüket a háború.
A terrorellenes hadművelet veterán katonája, Jevhen Dikij szerint a civileket is ki lehetne képezni a Sahíd típusú drónok lelövésére, és mobil munkacsoportként kellene őket beosztani – írja az Unian.
Természetesen az embereket legalább egy kicsit meg kell tanítani (a drónok lelövésére – a szerk.). De csak egy kicsit. Ez nem egy magasan képzett harci szolgálat. A Sahídek rendkívül alacsony magasságban repülnek. Ez megnehezíti a felderítésüket, de könnyebbé teszi a lelövésüket
– fogalmazott a veterán.
„A mobil csoport munkáját civilekre lehet bízni. De természetesen ez a csoport a légierőtől kap majd parancsokat” – tette hozzá Dikij.
A Rejting szociológiai csoport felmérése szerint 2023 februárjától folyamatosan csökken az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás támogatottsága Ukrajnában – írja a Jevropejszka Pravda.
A válaszadókat arról kérdezték, hogy ha csak egyet lehet választani, akkor Ukrajna melyik nemzetközi gazdasági uniót válassza magának.
2024 szeptemberében 75 százalék mondta azt, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz kellene csatlakozni, míg 2 százalék úgy gondolja, hogy az Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniójával való együttműködést kell elmélyíteni.
A megkérdezettek 20 százaléka szerint más opciók közül kellene választani.
Regionális szempontból az EU-t támogató válaszok száma Nyugat-Ukrajnában a legmagasabb, míg délen és keleten alacsonyabb.
Az eredmények összehasonlítása a korábbi felmérésekkel azt mutatja, hogy 2023 februárja óta az EU-t támogatók aránya 10 százalékponttal csökkent. Ugyanakkor a vámuniót támogatók aránya nem változott.
Hasonló tendencia figyelhető meg az arra a kérdésre adott válaszokban, hogy a válaszadók hogyan szavaznának egy esetleges népszavazáson Ukrajna NATO-csatlakozásáról.
Ha a népszavazást a felmérés napján, 2024 szeptemberében tartanák, a válaszadók 75 százaléka igennel, 7 százaléka pedig nemmel szavazna. A válaszadók 16 százaléka nem szavazna vagy nem válaszolt. 2023 februárjában a NATO-csatlakozást még az ukránok 82 százaléka támogatta.
Az ukránok csaknem 60 százaléka úgy véli, hogy leginkább Volodimir Zelenszkij elnök felelős Ukrajna Oroszország elleni háborújának eredményeiért – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Rejting Szociológiai Csoport által szeptember 27. és október 1. között végzett felmérés eredményei alapján
a megkérdezettek 58 százaléka szerint leginkább Volodimir Zelenszkij elnök felelős az országban zajló háború eredményeiért.
Ugyanakkor a második helyen az Ukrán Fegyveres Erők állnak 49 százalékkal, míg az ukránok 33 százaléka úgy gondolja, hogy Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij a leginkább felelős.
Ezután következnek 30 százalékkal a nemzetközi partnerek, majd 28 százalékkal Ukrajna lakossága, 13 százalékkal az ukrán parlament, azaz a Verhovna Rada, végül pedig 10 százalékkal Rusztem Umerov védelmi miniszter.
A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog a szövetség beltengerévé válni
– mondta Zaharova.
Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger „mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül”.
„Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak, és valamennyi part menti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját, amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.
Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy belső orosz területekre mérjen csapást.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.
Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejére.
A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a deeszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.
Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését. Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják. A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában.
Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy egységei sikeres műveletet hajtottak végre az orosz megszállás alatti Szevasztopol városában, amelynek eredményeképpen szerdán autójában felrobbantották Valerij Trankovszkijt, az orosz fekete-tengeri flotta egyik hadihajódandárjának parancsnokát – írja az MTI.
A közlés szerint a férfi lába a robbanástól leszakadt, ő pedig belehalt a vérveszteségbe.
Trankovszkij háborús bűnös, aki parancsokat adott ki ukrán lakott területek elleni rakétatámadásokra. Egyebek mellett 2002 nyarán adott parancsot Kalibr típusú rakéták kilövésére a nyugat-ukrajnai Vinnicja városra, ahol a támadás következtében 29 civil halt meg. Ezenfelül több más békés város, köztük Odesssza elleni csapásokra adott utasítást, emiatt sok civil vesztette életét Ukrajnában. Mindezek okán Trankovszkij abszolút legitim célpont volt, mert megsértette a hadviselés szabályait és szokásait
– közölte az SZBU illetékese az Ukrajinszka Pravda hírportállal.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Rivnopil települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 19, a Kurszki régióban hat ellentámadást vert vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig több mint 450 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke közölte, hogy az orosz erők utcai harcokban megközelítették a Donyecki régió nyugati részén fekvő Kurahove város központját. Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese kijelentette, hogy az orosz hadsereg megvetette lábát a Harkiv megyei Kupjanszk várostól mintegy négy kilométernyire északkeletre.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök számos komoly kijelentést tett a választási kampány során. Különösen a Vlagyimir Putyinnak intézett ultimátumról beszélt: azt mondják, kész csapást mérni Moszkva kellős közepére, ha az ukrajnai harcok nem érnek véget. A kiváló polihisztor, Anatolij Wasserman arról beszélt az MK-nak, hogy Trump elnöki hivatalba lépése milyen fenyegetésekkel járhat.
Trump tudja, hogyan kell nagyot mondani
– kezdte Wasserman. – „Amennyire meg tudom ítélni, a Vörös téri támadásokkal kapcsolatos kijelentései csak feltételesek voltak. Trump 2016-ban egy programmal érkezett az Orosz Föderációval való kapcsolatok javítására, de aztán annak köszönhetően, hogy a parlament mindkét házában a Demokrata Párt képviselői alkották a többséget – ráadásul a republikánus képviselők jelentős része sem osztotta Trump elképzeléseit –, nem járt sikerrel. Most úgy tesz, mintha az összes piszkos trükk, amit a Demokrata Párt akkoriban nyomott, az ő terve szerint történt volna.”
„Trump alatt nem lesznek támadások a Vörös téren” – állítja Anatolij Alekszandrovics. – „Trump, azt hiszem, mégsem fog harcolni országunk ellen. Éppen ellenkezőleg, mind a republikánusok, mind a demokraták, mind pedig az Egyesült Államok egésze számára a fő veszélyt Oroszország és Kína interakciója jelenti. A különböző felek eltérően közelítik meg a cselekvések sorrendjét. A demokraták különféle módokon próbálják elcsábítani a Kínai Népköztársaságot, megnyitva előtte piacukat. Ezzel azt akarják, hogy Kína ne támogassa Oroszországot. És abban reménykednek, hogy támogatásukat elvesztve behódolunk nekik, és amerikai zenére táncolunk.”
A republikánusoknál a tervezett akciók sorrendje pontosan ellentétes ezzel
– magyarázta. – „Azt remélik, hogy sikerül rávenni minket, hagyjuk abba a Kínai Népköztársaság támogatását. Aztán megfenyegetve Kínát, hogy nem lesz erőteljes támogatás Oroszország részéről leigázni. Ezért úgy tűnik számomra, hogy Trump jó hozzáállást próbál majd tanúsítani velünk szemben. Ez meg fog állni abban a pillanatban, amikor Trump, mint sok politikus előtte, megérti, hogy vagy ránk ülhet, vagy leszállhat rólunk.”
Ugyanakkor Wasserman szerint az északi katonai körzet övezetének eseményei Trump érkezésével változásokon mennek keresztül. A szakértők azonban nem látják az ellenségeskedés végét.
A műveletnek persze nem lesz vége. Trump érkezése némileg csökkenti az Ukrajna nevű terrorszervezet katonai támogatását. De csak azért, mert a demokratákat és a republikánusokat a fegyvergyártók különböző csoportjai támogatják
– állítja Wasserman. „A pénzáramlások e csoportok közötti újraelosztása több hónapot vesz igénybe. Ez rövid szünetet teremt majd az ukrajnai terroristák támogatásában. De újra folytatódik majd a támogatás. Tehát nem Trumpra kell hagyatkoznunk, hanem nyomást kell gyakorolnunk a fegyveresekre, és magunk végeznünk kell velük.”
Az amerikai elnöknek frissen megválasztott Donald Trump Michael Waltzot választotta nemzetbiztonsági tanácsadójává, míg Marc Rubio szenátort külügyminiszterének. A hír hallatán reménykedni kezdtek az ukrán tisztviselők, akik szerint a második Trump-adminisztrációban sem állnak le az Egyesült Államokból érkező támogatások – írja a Politico.
Bár korábban Waltz és Rubio sem támogatta az Ukrajnának szánt segélycsomagokat, de ezt csak az Egyesült Államok hazai prioritása miatt ellenezték. Ezt támasztja alá Waltz egyik korábbi javaslata, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverekkel csapjon le Oroszországra. Ezt azonban a Biden-kormány nem támogatta.
Ukrán politikusok szerint a két személy kinevezése biztosíthatja a további segélyeket Ukrajnának. Irina Gerascsenko parlamenti képviselő megjegyezte, hogy Rubio többször is nyilvánosan támogatta Ukrajnát.
Oroszország novemberben nullára csökkentette gázmezőinek termelését a jelentős, cseppfolyósított földgázt (LNG) exportáló létesítményében, az Arctic LNG 2-ben, miután a nyugati szankciók miatt a múlt hónapban leállították a cseppfolyósítást – idézi a Bloomberg jelentését a The Kyiv Independent.
Az orosz Novatek vállalat tulajdonában lévő Arctic LNG 2 évente csaknem 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz előállítását tűzte ki célul, amit elsősorban az ázsiai piacokon értékesítene, potenciálisan több milliárd dolláros bevételt generálva. Az elképzelések szerint ez lenne Oroszország legnagyobb LNG-üzeme, és egy olyan zászlóshajóprojekt, amelynek segítségével az ország a világ vezető LNG-termelőjévé válhatna. A jelentés szerint az üzemet ellátó mezők november első tíz napjában átlagosan napi 0,4 millió köbméter gázt szivattyúztak.
Ez több mint 90 százalékos csökkenés az októberi átlagos termeléshez képest a számítások szerint.
Ez a szám egyben az orosz projekt legalacsonyabb átlagos termelési szintje legalább 2023 szeptembere óta. Még a tavalyi negyedik negyedévben – az Arctic LNG 2 első sorának üzembe helyezése és beindítása alatt – is napi 2 millióról megközelítőleg 14 millió köbméterre termeltek a mezői.
Az Arctic LNG 2 kulcsfontosságú Oroszország számára az LNG-export növelésére és az északi tengeri útvonal fejlesztésére irányuló erőfeszítések szempontjából. Az elmúlt évben több hullámban is nyugati szankciók célpontja volt.
Szerdán a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Ügynökség (NIS) közölte, hogy észak-koreai katonák Oroszország szövetségeseként vesznek részt az Ukrajna elleni háborúban – írja az MTI.
„A NIS becslése szerint az észak-koreai csapatok az elmúlt két hét alatt érkeztek a kurszki régióba” – áll a hírszerzési közleményében. Azt is hozzátették, hogy a csapatok aktívan részt vesznek a katonai műveletekben.
Az észak-koreai állami média keddi közlése szerint Phenjan ratifikálta az Oroszországgal idén júniusban kötött védelmi szerződést, amelynek a negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel.
Jack Teixeira korábbi amerikai légi nemzeti gárdistát 15 év börtönbüntetésre ítélték, amiért kiszivárogtatta a Pentagon dokumentumait. A 22 éves Teixeirát 2023 áprilisában vették őrizetbe az utóbbi évek legnagyobb hírszerzési botrányában. Az általa megosztott dokumentumokban az ukrajnai háborúval kapcsolatos bizalmas információk is szerepeltek – írta meg a BBC.
Az elítélt szivárogtató a védelmi minisztérium számítógépes hálózatán fért hozzá szigorúan titkos katonai anyagokhoz. A kiszivárgott dokumentumok az Egyesült Államok szövetségeseiről és ellenségeiről tartalmaztak információkat. Teixeira ezeket tette közzé, dicsekedve egy zárt csoportban a Discordon. „Hozzáférek Izrael, Palesztina, Szíria, Irán és Kína dolgaihoz” – írta a gamerek körében népszerű platformon.
„Fiatal vagy, előtted áll a jövő, de ez egy nagyon súlyos bűncselekmény” – mondta Teixeirának az ítélethozatalkor Indira Talwani bíró.
Újabb embert gyanúsítottak meg Lengyelországban az orosz megrendelésre végrehajtott szabotázsakciók végrehajtásával. Egy fehérorosz állampolgárságú férfit előzetes letartóztatásba helyeztek – írja az MTI Jacek Dobrzynski lengyel belügyitárca-szóvivő X-posztja alapján.
A bejegyzés szerint a bírósági döntés nyomán három hónapra letartóztatott férfit nemzetközi jellegű szervezett bűnözői csoportban való részvétellel, diverziós és szabotázsakciók végrehajtásával gyanúsították meg.
A lengyel belbiztonsági ügynökség azt közölte, hogy a férfit Varsóban vették őrizetbe, és konkrétan egy Gdanskban található létesítmény ellen elkövetett gyújtogatási kísérlettel gyanúsítják. A letartóztatás újabb fejlemény a külföldi hírszerzés megrendelésére végzett szabotázsakciókat, különösen gyújtogatásokat végrehajtó szervezett bűnözői csoport ügyében. A lengyel hatóságok az elmúlt hónapokban több mint 20 lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárt gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végrehajtott szabotázsakciók elkövetésével.
Szándékos, Ukrajnát támogató országokkal szembeni szabotázsakciókkal vádolták korábban Moszkvát a nyugati kormányok és európai hírszerző ügynökségek is. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter október végén közölte, hogy Varsó a nyugat-lengyelországi Poznanban működő orosz konzulátus bezárásával válaszol a Lengyelországban és a szövetséges országokban az utóbbi időben elkövetett szabotázsakciókra.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden kijelentette, hogy Oroszország növekvő gazdasági és katonai együttműködése Kínával, Észak-Koreával és Iránnal veszélyezteti Európát, az indo-csendes-óceáni térséget és Észak-Amerikát, írja a Reuters.
Rutte a Donald Trump hivatalba lépésére készülő következő amerikai kormányzatnak szóló üzenetnek tűnő nyilatkozatában hangsúlyozta a transzatlanti egység és az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatás fontosságát.
Az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélései előtt Rutte felvázolta, hogy szerinte milyen veszélyeket jelent az Oroszországnak nyújtott észak-koreai és iráni katonai segítség.
„Oroszország Észak-Koreával, Iránnal és Kínával együttműködve nemcsak Európát fenyegeti, hanem a békét és a biztonságot is, igen, itt, Európában, de az indo-csendes-óceáni térségben és Észak-Amerikában is” – figyelmeztetett.
Trump bírálta a Kijevnek nyújtott nyugati segélyek mértékét, és kijelentette, hogy gyorsan véget fog vetni az ukrajnai konfliktusnak, anélkül, hogy megmondta volna, hogyan.
„Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni az orosz támadást, és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon” – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, az Egyesült Államok az elmúlt négy évben folyamatosan segítette a NATO-t a katonai terhek megosztása terén. „Az elmúlt néhány évben két új tag csatlakozott a szövetséghez, és ami talán a legfontosabb, szintén az amerikai vezetésnek köszönhetően Ukrajna nem bukott el, és Oroszország nem győzedelmeskedhetett” – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet, hogy az észak-koreai haderő bevetése Ukrajnában további fenyegetést jelent, és növeli annak esélyét, hogy Putyin még több kárt okoz az országnak. Hozzátette, hogy az orosz rakétatechnológia, amely Észak-Koreába kerül, nemcsak a NATO európai oldalára jelent fenyegetést, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is. Kiemelte még, hogy Észak-Korea mellett Kína a szankciók megkerülése által, az Oroszországnak szállított kettős felhasználású árukkal, Irán pedig dróntechnológiával segíti a háborús erőfeszítéseket. Oroszország mindezért pénzzel fizet, ezáltal támogatja Iránnak a Közel-Kelet destabilizálására irányuló erőfeszítéseit”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség már nem két külön színtér, hanem egyre inkább összekapcsolódik. Hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi termelést az amerikai oldalon és Európában is, és többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna győzni tudjon – idézte az MTI a vezetőt.
Rakétákat észleltek szerda reggel az ukrán légtérben, amelyek manőverezés után eltűntek a radarról. Szerda hajnalban Oroszország stratégiai repülőgépeket és cirkálórakétákat indított Ukrajna ellen – írja a Kárpáti Igaz Szó az Unianra hivatkozva.
A légierő jelentése szerint hajnali 3:20 körül 6 Tu–95MS is felszállt Olenegorszkból, amelyek végül 5 óra körül érték el a kilövőhelyeket. Később kiderült, hogy az orosz légierő Csernyihiv területén keresztül indított rakétát Kijev megye irányába. A rakéta ezután Poltava felé változtatott irányt. Néhány perccel később a légierő arról számolt be, hogy a rakéta még mindig Cserkaszi megye északi részén halad, majd délnyugati irányba fordult.
Aleksandar Vucsics szerb elnök felszólította a világhatalmakat, hogy teremtsenek békét Ukrajnában és a Közel-Keleten, és a fegyverkiadásokból felszabaduló forrásokat használják fel a klímaváltozás elleni küzdelemre, valamint a kis és szegény országok megsegítésére – írja a ria.ru.
A szerb államfő is részt vesz az ENSZ klímakonferenciájának (COP29) huszonkilencedik ülésszakán Bakuban november 11. és 22. között.
Vissza kell állítani a békét az egész világon, ma senki sem szereti a béke szót, mert mindenki nyerni akar, látni akarja a másik oldal vereségét
– hangoztatta a szerb elnök.
Vucsics arra is igyekezett felhívni a figyelmet, hogy küzdeni kell az aszályok, a tűzvészek, az árvizek, a légszennyezés ellen, de előtte meg kell teremteni a békét, ezért a szerb elnök felszólította a világhatalmakat, hogy oldják meg a problémákat Ukrajnában, a Közel-Keleten, az egész ország területén.
Az ENSZ klímaváltozási konferenciájának huszonkilencedik ülésszaka Bakuban zajlik november 11. és 22. között. Mintegy 80 állam- és kormányfő vesz részt benne, köztük Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Mihail Mishustin orosz miniszterelnök.
Az orosz hadsereg áttörte az utolsó védelmi vonalat Kurakhovétól keletre, és több mint 1200 métert haladt előre az egykori 18 ezres lakosú városban.
Moszkva most már Kurakhove mintegy 15 százalékát ellenőrzi
– írta Julian Röpcke, a Bild biztonságpolitikai szakértője, főszerkesztője.
Az Ukrán Állami Filmügynökség felszólította a Tallinni Fekete Éjszakák Filmfesztivált (POFF), hogy töröljék kínálatukból a Süket szerelmesek című orosz filmet, amiért az nem megfelelően ábrázolja az orosz–ukrán viszonyokat – közölte a The Kyiv Independent.
A film két hallássérült személyről szól – egy ukrán nő és egy orosz férfi –, akik Törökországban ismerkednek meg, amikor Oroszország megtámadja Ukrajnát. A kritika szerint az orosz férfi és ukrán nő között kialakult szerelmi viszony szemben áll azzal a valósággal, amiben a háború alatt az ukrán nők kínzást és nemi erőszakot szenvedtek el az orosz katonák által.
Tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziójára és az ukrán emberek szenvedésére, kiemelten fontos annak biztosítása, hogy a kulturális platformok ne váljanak olyan filmek eszközeivé, amelyek elmossák az ukránok valóságának megértésének a határait
– áll a Filmügynökség közleményében. A tiltakozás úgy tűnik, célba ért, ugyanis a filmfesztivál eltávolította a Süket szerelmeseket a kínálatból.
Kedden délután orosz csapatok támadták meg Harkivot egy új Molnija harci drónnal – jelentette a Harkivi Regionális Ügyészség az Interfax szerint. A nyomozók beszámolója alapján november 12-én kora délután egy ellenséges drón csapódott be a Szaltovszkij kerületben egy nyílt területen.
Két ember megsérült. Egy 50 éves nőnél akut stresszreakciót diagnosztizáltak. Egy másik 55 éves nő repeszsérüléseket és égési sérüléseket szenvedett. A támadás során több épület ablakai is betörtek.
Előzetesen az ellenség egy új fejlesztésű drónt, nevezetesen a Molnija támadódrónt használta
– közölte az ügyészség.
A Harkovi Regionális Ügyészség eljárási vezetésével eljárás indult a támadás után a háborús törvények megsértése miatt.
A kormány határozatot fogadott el a katonák valós és átlátható áthelyezéséről a fegyveres erők egységei között, az áthelyezések az Army+ alkalmazáson keresztül fognak működni – közölte Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az Interfax szerint.
A katonák áthelyezését a hadseregben fel kell oldani. A kormány most fogadott el egy külön határozatot, amely valódi és átlátható mechanizmust vezet be katonáink áthelyezésére az ukrán fegyveres erők katonai egységei között, ami a katonák által kezdeményezett áthelyezésekre vonatkozik
– írta Zelenszkij kedden Telegram-csatornáján.
Az elnök szerint a katonák áthelyezésének mechanizmusát a civil társadalommal, a védelmi minisztériummal és Ukrajna fegyveres erőivel együttműködve dolgozták ki. Zelenszkij hozzátette, hogy a megállapodás a civil szervezetekkel tartott októberi találkozón született meg.
Az áthelyezések az Army+ alkalmazáson keresztül fognak működni. A jelentés ellenőrzésére 72 óra áll rendelkezésre. Az ellenőrzés eredményét az Army+-on keresztül közöljük a katonával. Visszautasítás esetén egyértelmű indoklást kell adni. Jóváhagyás esetén egyértelmű határozatot kell adni
– magyarázta az elnök.
A jóváhagyott mechanizmus hatékonyságát Ukrajna Védelmi Minisztériumának kell felügyelnie. Az indítás technikai készenléti ideje november 15-e. „Ez fontos példája a katonai vezetés és Ukrajna Védelmi Minisztériumának csapata, valamint a civil szervezetek képviselői közötti abszolút konstruktív együttműködésnek” – mondta Zelenszkij.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4305 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3121 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az orosz hadseregnek nincsenek erői Zaporizzsja megtámadására, de a régió több települése mellett támadó hadműveletekre készül – mondta Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBVT) dezinformációellenes központjának (CDC) vezetője az Interfax szerint.
Elmondása szerint az ellenségnek nincsenek olyan erői, amelyekkel Zaporizzsja városát megtámadhatná. Ugyanakkor az ellenség taktikai támadó hadműveleteket készít elő a Zaporizzsjai régió több települése közelében.
Kovalenko azt is hozzátette, hogy tudomása szerint az oroszok katonai tudósítókat fognak felhasználni a pánik terjesztésére.
Egy atomhatalom részéről óriási a felelősség, hogy biztonságban tudja nukleáris robbanófejeit. Mióta Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a becslések szerint meglévő 5580 robbanófejének mintegy 30 százaléka került bizonytalan helyzetbe. A háború elején az aggodalmak Ukrajna négy atomerőművére és a szándékos eszkalációra vonatkoztak.
Azonban minél inkább igyekszik Ukrajna Oroszországon belüli célpontokat támadni, annál világosabbá válik, hogy az agresszor nem biztosítja megfelelően az ország nyugati részén tárolt nukleáris arzenálját. Ezek a létesítmények most az ukrán rakéták és drónok hatókörén belül vannak, ami súlyos kockázatot jelent.
A témáról bővebben ebben a cikkben írtunk.
Ukrajnában több mint 50 ezer embert, köztük gyerekeket tartanak számon eltűntként – derül ki Leonyid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes nyilatkozatából.
A mai napig 53 868 olyan személy van, akikre eltűntnek tekintenek. Mind a civilek, mind a katonák. Vannak köztük gyerekek is
– jegyezte meg Timcsenko.
Kifejtette, hogy 2023 szeptemberétől az ukrán belügyminisztériumot bízták meg az eltűntként bejelentett személyek felkutatásának koordinálásával.
Ezt követően a belügyminisztérium létrehozta a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztos titkárságát, valamint a titkárság képviseletét a régiókban – írja az RBC.