Egy nő meghalt, és sokan megsebesültek a péntekre virradó éjszaka végrehajtott orosz légitámadás következtében – közölte az ukrán légierő.
A közlemény szerint az orosz hadsereg ezúttal 132 drónnal támadta Ukrajnát. Az ukrán légvédelem közülük 88-at megsemmisített, egy drón visszatért az orosz légtérbe, 41 pedig eltűnt a radarokról, „vélhetően a védelmi erők elektronikus hadviselésének aktív ellenintézkedései következtében” – áll a jelentésben.
A frontvonalon található Herszonban egy nő életét vesztette a dróntámadás következtében, valamint hét lakóház és egy közigazgatási épület megrongálódott.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál Oleh Kiperre, az Odessza megyei katonai közigazgatás vezetőjére hivatkozva azt közölte, hogy „az ellenség a Fekete-tenger melletti régió kikötői és közlekedési infrastruktúráját támadta”. Hét ember megsebesült, egyikük állapota súlyos. Tizenhárom épületben keletkeztek károk az Odessza megyei kormányzó közlése szerint.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy Dnyiprovszkij kerületben egy lelőtt drón roncsai miatt egy ember megsebesült, kigyulladt a poliklinika épületének szigetelése, és több szomszédos épületben is károk keletkeztek.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij először beszélt arról, hogy hajlandó lenne tűzszüneti megállapodást kötni, ha Ukrajnát a jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló területekkel felvennék a NATO-ba, később pedig diplomáciai úton tárgyalhatna a jelenleg orosz megszállás alatt álló területek visszaszolgáltatásáról – írja a Sky News.
Az ukrán elnökkel Stuart Ramsay, a Sky News főtudósítója készített interjút, aki arra kérte őt, hogy válaszoljon azokra a sajtóértesülésekre, amelyek szerint Donald Trump egyik terve a háború befejezésére az lehet, hogy Kijev átengedi a Moszkva által megszállt területeket, cserébe Ukrajna NATO-csatlakozásáért.
Zelenszkij válaszában kifejtette, hogy a NATO-tagságot „az ország nem megszállt részeinek kellene felajánlani a háború forró szakaszának befejezése érdekében”, amennyiben maga a NATO-meghívás elismeri Ukrajna nemzetközileg elismert határait.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
Ukrajna 100 millió dollárt kapott Dél-Koreától költségvetési támogatásra felvett hitel részeként – közölte pénteken a Telegramon Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke. Ez az első alkalom, hogy az ázsiai ország segítséget nyújt az ukrán állami költségvetésnek.
Az ukrán kormányfő tájékoztatása szerint az összeget a költségvetési kiadások támogatásával az ukrán szociális ágazatra fordítják.
Idén áprilisban Kijev és Szöul megállapodást írt alá, ami lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy 2024–2029 között akár 2,1 milliárd dollár kedvezményes hitelt is felvehessen. A hitel futamideje 20 év, éves kamatlába 1 százalék, törlesztésére ötéves türelmi idő áll rendelkezésre. Később, októberben Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter alá is írta a 100 millió dolláros hitel felvételéről szóló megállapodást a Koreai Export-Import Bankkal.
Ukrajnának 2025-ben 35 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, és mivel az orosz háború harmadik éve tart, az országnak külső finanszírozásra kell támaszkodnia gazdasága és háborús erőfeszítései fenntartásához. Dél-Korea a háború alatt humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának, de „halálos segítséget” nem, mivel az ország jogszabályai tiltják a közvetlen fegyverszállításokat háborús övezetekbe.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte NATO-partnereit, hogy a jövő heti brüsszeli találkozón hívják meg Ukrajnát a szövetségbe – jelentette a Reuters november 29-én egy birtokukba került levélre hivatkozva.
Arra kérem Önöket, támogassák azt a döntést, hogy a december 3–4-ei NATO-külügyminiszteri találkozó egyik eredményeként meghívják Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra
– írta levelében Ukrajna külügyminisztere.
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség meg is erősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot” – bár Ukrajna nem kapott ígéretet a jövőbeli csatlakozásra.
Andrij Szibiha szerint a NATO-meghívás „a szövetségesek megfelelő válasza lesz az Oroszország által elszabadított háború folyamatos eszkalálására”. Megemlítette a teljes körű háborúban részt vevő észak-koreai katonák „tízezreit” és az Oresnyikkel, Oroszország új, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájával Ukrajna ellen nemrég végrehajtott támadást.
Volodimir Zelenszkij elnök, aki már többször felszólította a partnereket, hogy adjanak tagsági meghívót Kijevnek, kijelentette, hogy Ukrajna csak azután csatlakozik a NATO-hoz, hogy Oroszországgal vívott háborúja véget ér. Amennyiben azonban Kijevet most hívnák meg a szövetségbe, az Vlagyimir Putyin orosz elnöknek bizonyítaná, hogy nem sikerült elérnie egyik fő célját, vagyis azt, hogy megakadályozza Kijev NATO-csatlakozását – írja a Reuters.
Egy azonosítatlan drón repült el péntek hajnalban a stockholmi orosz nagykövetség felett, festéket dobva a diplomáciai épületre – közölte a Reuters.
„Ragaszkodunk hozzá, hogy minden, az orosz nagykövetséget ért incidenst alaposan és pártatlanul vizsgáljanak ki, hogy az elkövetőket megtalálják és bíróság elé állítsák” – áll Oroszország svédországi nagykövetségének közleményében.
A rendőrség szóvivője azt közölte, hogy még nem sikerült azonosítaniuk az elkövetőket. Hozzátette, vizsgálni fogják, hogy a mostani eset összefüggésben áll-e a Svédország moszkvai nagykövetségén csütörtökön bejelentett vandalizmussal. A moszkvai incidenst követően Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter sürgette Oroszországot, hogy biztosítsa Svédország diplomáciai képviseletének és személyzetének védelmét.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka pénteken csapaterősítést ígért a kelet-ukrajnai frontszakaszon a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében állomásozó csapatoknál tett látogatása során – számolt be róla az MTI.
A parancsnok közölte, hogy hamarosan katonákat, lőszert és egyéb felszerelést küldenek a csapatokhoz.
Pokrovszk és Kurahove térségében gyors iramban tör előre az orosz hadsereg, pénteken újabb két település bevételét jelentette be az orosz védelmi minisztérium. Olekszandr Szirszkij ugyanakkor arról beszélt, hogy az ukrán csapatok feltartóztatják az orosz haderőt. „Továbbra is visszatartjuk az ellenséget, és súlyos veszteségeket okozunk neki élőerőben és felszerelésben” – mondta.
Az orosz hadsereg 502, főként a keleti fronton elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának, és hazaszállításuk a kormány felügyelete alatt befejeződött – jelentette be pénteken a hadifoglyok ügyeiért felelős ukrán kormányzati központ.
Novemberben ez volt a második eset, hogy Oroszország elesett katonák földi maradványait adta át Ukrajnának, a hónap elején 563 holttestet szállítottak haza.
A tájékoztatásban hozzátették, hogy a halottak közül 397 katona a jelenleg folyó harcokban leginkább érintett Donyeck megyében esett el, ahol az orosz hadsereg egyre nagyobb területet von ellenőrzése alá. A közlemény szerint a holttestek azonosítása a lehető legrövidebb időn belül elkezdődik.
Mihajlo Drapatyi vezérőrnagyot nevezte ki Volodimir Zelenszkij Ukrajna szárazföldi haderejének parancsnokává – adta hírül a Sky News.
„Az ukrán hadseregnek belső változtatásokra van szüksége ahhoz, hogy államunk maradéktalanul elérje céljait” – írta az ukrán elnök a Telegramon. Drapatyi Olekszandr Pavliukot váltja, aki február óta töltötte be a tisztséget.
A háború kitörésekor Drapatyi a Harkov Operatív Stratégiai Csoport vezetője volt, majd később helyezték át Luhanszkba, ugyanabba a pozícióba.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a jövő héten Kínába utazik, ahol találkozik kínai kollégájával, Vang Jivel, hogy különböző kérdéseket vitassanak meg, köztük az ukrajnai háborút − közölte pénteken egy minisztériumi szóvivő a Reuters szerint.
További politikai megbeszéléseket is terveznek − mondta a tisztviselő, hozzátéve, hogy Baerbock az országban német üzleti képviselőkkel is találkozik.
A brit hírszerzés (MI6) vezetője szerint az ország biztonsági szolgálatai „elképesztően vakmerő” orosz szabotázskampányt fedeztek fel Európa-szerte − írja a Sky News.
Richard Moore mai párizsi látogatásán elmondta, hogy ez „még akkor is így van, miközben Putyin és csatlósai nukleáris kardcsörtetést végeznek, hogy félelmet keltsenek az Ukrajnának nyújtott segítség miatt”.
Putyin „a megsemmisítés minden eszközével” fenyegetett, miközben arról beszélt, hogy Ukrajna nukleáris fegyverekhez juthat.
Moore sürgette az európai vezetőket, hogy folytassák Ukrajna katonai támogatását, és hozzátette: „Ennek elmulasztása végtelenül sokba kerülne”.
Ha Putyin sikerrel járna, Kína mérlegelné a következményeket, Észak-Korea felbátorodna, Irán pedig még veszélyesebbé válna
− fogalmazott.
Andrej Beluszov orosz védelmi miniszter pénteken Észak-Koreában tárgyal.
Egy nő meghalt, és sokan megsebesültek a péntekre virradó éjszaka végrehajtott orosz légitámadás következtében – közölte az ukrán légierő.
A közlemény szerint az orosz hadsereg ezúttal 132 drónnal támadta Ukrajnát. Az ukrán légvédelem közülük 88-at megsemmisített, egy drón visszatért az orosz légtérbe, 41 pedig eltűnt a radarokról, „vélhetően a védelmi erők elektronikus hadviselésének aktív ellenintézkedései következtében” – áll a jelentésben.
A frontvonalon található Herszonban egy nő életét vesztette a dróntámadás következtében, valamint hét lakóház és egy közigazgatási épület megrongálódott.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál Oleh Kiperre, az Odessza megyei katonai közigazgatás vezetőjére hivatkozva azt közölte, hogy „az ellenség a Fekete-tenger melletti régió kikötői és közlekedési infrastruktúráját támadta”. Hét ember megsebesült, egyikük állapota súlyos. Tizenhárom épületben keletkeztek károk az Odessza megyei kormányzó közlése szerint.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy Dnyiprovszkij kerületben egy lelőtt drón roncsai miatt egy ember megsebesült, kigyulladt a poliklinika épületének szigetelése, és több szomszédos épületben is károk keletkeztek.
Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) az MTI beszámolója szerint.
Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el.
A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni. A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.
„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek” – áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.
„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.
Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van a konfliktusban, amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése is tanúskodik, amivel jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást
– mondta.
Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvába akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a sült hal”. Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.
Tegnap este erőszakos tüntetések törtek ki Georgiában amiatt, hogy a kormány úgy döntött, 2028-ig elhalasztja az ország régóta húzódó uniós tagsági kérelméről szóló tárgyalásokat, mivel az ország egyre közelebb kerül Vlagyimir Putyin Oroszországához − írja a Sky News.
A rohamrendőrök vízágyút, könnygázt és paprikaspray-t vetettek be, amikor a georgiai főváros, Tbiliszi utcáin tüntetőket oszlattak.
A képeken látható, amint maszkos tüntetők összecsapnak a rendőrökkel, miközben a tömegből néhányan pirotechnikai eszközöket dobáltak a rendfenntartókra, „Oroszok!” és „Rabszolgák!” felkiáltásokkal. Három rendőr megsérült − közölte az ország belügyminisztériuma.
Leopard 2PL típusú harckocsikat küldött Lengyelország a Lettországban állomásozó többnemzetiségű NATO-dandár megerősítésére – jelentette be pénteken a lett hadsereg.
A harci járműveket, amelyek vasúton érkeztek, a Rigától mintegy 20 kilométerre lévő Adazi katonai támaszpontra szállították. A tankok a korábbi PT–91-es harckocsikat váltják fel – írták a hadsereg a közleményében, amelyben a tankok számát nem adták meg.
A lengyel Leopard 2PL harckocsik Lettországba érkezése jelentős javulást jelent a lőfegyverarzenálunkban
– idézte a NATO-dandár kanadai parancsnokát, Cédric Aspirault ezredest a sajtóközlemény.
Az MTI tájékoztatása szerint a harckocsik jelenlétével az Oroszországgal és Belarusszal határos Lettország védelmét erősítik meg.
Az orosz disszidens Alekszej Gorinovot további három év börtönre ítélték, miután ma ismét megjelent a bíróságon − írja a Sky News.
Gorinov már jelenleg is hétéves büntetését tölti, miután elítélték hamis információk terjesztéséért az orosz fegyveres erőkről.
A legutóbbi tárgyaláson tagadta a „terrorizmus igazolásának” új vádját, de bűnösnek találták, és meghosszabbították a büntetését.
Donald Trump terve, hogy Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot nevezze ki az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi megbízottjának, újból felkeltette az érdeklődést, ugyanis Kellog egy általa jegyzett dokumentumban azt javasolja, hogy vonjanak ki fegyvereket Ukrajnából, ha nem hajlandó béketárgyalásokat kezdeni. Amennyiben azonban Oroszország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, a megtámadott fél még több fegyvert kapna − írja a The Guardian.
Trumpnak állítólag tetszett a tervezet, amelyet áprilisban mutattak be neki, és amelyet Kellogg és egy volt CIA-elemző, Fred Fleitz írt. Mindketten tagjai voltak Trump nemzetbiztonsági tanácsának 2017 és 2021 között .
A dokumentum azt javasolja, hogy állítsák le a további amerikai fegyverszállításokat Kijevnek, ha az nem kezd béketárgyalásokat Moszkvával, ugyanakkor figyelmezteti Moszkvát, hogy amennyiben megtagadja a tárgyalásokat, az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása növekedni fog.
A dokumentum a Joe Biden vezette „komolytalan és összefüggéstelen” amerikai külpolitikát teszi felelőssé a három éve tartó konfliktusért.
Az orosz erők november 27-én folytatták a támadó hadműveleteket a Zaporizzsjai terület nyugati részén, de megerősített információk szerint nem sikerült előrenyomulniuk − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A november 27-én közzétett felvételeken látható, hogy az ukrán erők visszavertek egy orosz gyalogostámadást egy meg nem nevezett területen Zaporizzsja irányában, egy meg nem nevezett időpontban.
Ukrán katonai források továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy az orosz erők a támadások mennyiségének és intenzitásának növelésére készülnek egy esetleges támadó művelet előkészítéseként Zaporizzsja irányában, és ezért különböző helyszíneken emberanyagot és felszerelést halmoznak fel.
Az orosz 7. légideszant-hadosztály elemei állítólag továbbra is Zaporizzsja irányában tevékenykednek.
Az orosz katonai parancsnokság valószínűleg a folyamatban lévő erőkoncentráció miatt ellentmondásos korlátozásokat vezetett be a katonai és humanitárius segélyeket a frontvonalakon lévő orosz csapatoknak szállító orosz önkéntesek személygépkocsi-használatára vonatkozóan − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Egy neves orosz katonai blogger azt állította, hogy november 26-án és 27-én éjjel számos orosz milblogger kapott hangüzenetet, amelyben az orosz katonai parancsnokság minden katonának előírta, hogy ne használjanak többé olyan járműveket, amelyeket nem regisztráltak a harci zónában végzett katonai műveletekre.
A hangüzenetből állítólag az derült ki, hogy az orosz parancsnokok úgy fogják büntetni azokat a katonákat, akik civil járműveket használnak, hogy egy támadó csoport részeként harcba küldik azon frontparancsnokok mellé, akik engedélyezték a civil járművek használatát.
A milblogger azt állította, hogy egyesek szerint az új Déli Katonai Körzet (SMD) parancsnoka − valószínűleg a nemrég kinevezett Alekszandr Szancsik altábornagy − adta ki a parancsot, de nem erősítette meg vagy cáfolta ezeket az állításokat.
Oroszország pénteken közölte, hogy elfoglalta Rozdolne falut az ukrajnai Donbasz déli részén. A környéken az oroszok az elmúlt hónapokban sorozatos előrenyomulást hajtottak végre – jelentette az Agence France-Presse (AFP).
Az orosz hadsereg egységei „felszabadították a falut” − közölte a védelmi minisztérium napi tájékoztatójában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetett, hogy Oresnyik rakétákkal mér csapást Kijevre. A rakéta egy közepes hatótávolságú ballisztikus eszköz, amely a hangsebesség tízszeresével képes repülni. Az eszközt Moszkva a múlt héten Dnyipro városa ellen vetette be. A fegyverről Putyin azt állította, hogy azt egyetlen légvédelmi rendszer sem tudja elfogni − írja a The Guardian.
„Nem zárjuk ki az Oresnyik bevetését a hadsereg, a hadiipari létesítmények vagy a döntéshozatali központok ellen, beleértve Kijev területén is” − mondta Putyin csütörtökön Kazahsztánban tartott sajtótájékoztatóján. A politikus arról beszélt, hogy a fegyver „ereje egy nukleáris csapáshoz hasonló”, ha többször alkalmazzák egy helyszínen, bár hozzátette, hogy jelenleg nem rendelkezik nukleáris robbanófejjel.
A kinetikus hatás erős, olyan, mintha egy meteorit zuhanna le. A történelemből tudjuk, hogy a meteorok milyen pusztítást tudnak okozni. Néha egész tavak alakultak ki
− mondta Putyin.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij „aljas eszkalációval” vádolta Oroszországot.
Moszkva szerint az újabb fenyegetések válaszlépésnek tekinthetők arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a hónap elején úgy döntött, hogy Ukrajna engedélyezi az általuk biztosított nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszországon belüli katonai célpontok ellen.
Az Egyesült Államokban letartóztatott indiai állampolgár 20 év börtönbüntetésre számíthat, mert navigációs eszközöket adott el Oroszországnak – írja a Holosz Ameriki.
Az Egyesült Államokban élő indiai állampolgárt azzal vádolják, hogy amerikai gyártmányú navigációs eszközöket juttatott el Oroszországba.
A bírósági dokumentumok szerint a férfi 2023 márciusától kezdve illegálisan szerzett be repüléstechnikai eszközöket az Egyesült Államokból, majd azt egy indiai cégen keresztül juttatta el Oroszországba. Amennyiben elítélik, 20 év börtönt, valamint 1 millió dolláros bírságot szabhatnak ki rá.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter pénteken Észak-Koreába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson helyi katonai és politikai vezetőkkel – közölte az MTI.
A TASZSZ orosz hírügynökség a védelmi tárca közleményét idézve azt írta, hogy a látogatás bejelentésekor nem pontosították, kivel találkozik Belouszov, és mi lesz a megbeszélések célja. Az észak-koreai állami média nem erősítette meg azonnal a látogatást.
Belouszov látogatása napokkal azt követően történik, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök szerdán Szöulban fogadta a Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter vezette ukrán delegációt. Az államfő a találkozón arra szólított fel, hogy a két ország tegyen ellenintézkedéseket válaszul arra, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszországba az Ukrajna elleni harc támogatására.
A dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Sin Vonszik egy múlt heti tévéinterjúban azt mondta, Szöul úgy értékeli, hogy Oroszország légvédelmi rakétarendszereket adott Észak-Koreának a csapatai küldéséért cserébe. Sin szerint Oroszország a jelek szerint gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző katonai technológiákat, köztük olyanokat, amelyek szükségesek az észak-koreaiak azon erőfeszítéseihez, hogy megbízható űralapú megfigyelőrendszert építsenek ki.
A katonai illeték 1,5-ről 5 százalékra történő emeléséről és az adótörvénykönyv számos más módosításáról szóló törvényt tévesen november 28-án, csütörtökön hozták nyilvánosságra, ám 2024. december 1-jén lép hatályba – közölte Danilo Hetmancev, az illetékes parlamenti bizottság elnöke az Interfax szerint.
Az álmatlan éjszakának megvan az eredménye – a forrástörvény 2024. december 1-jén lép hatályba. Ennek megfelelően november 30-án közzéteszik
– írta csütörtök este táviratban.
Hetmancev „elírásnak” nevezte a törvény november 28-i közzétételét. Amikor a Holosz Ukrajina megpróbál belépni arra a honlapra, ahol a törvényt közzétették, most már hibaüzenetet jelenít meg.
„A józan ész győzött. Kedves könyvelők, sajnálom az elvesztett idegsejteket” – zárta a bizottság elnöke.
Az ukrajnai atomerőművek elővigyázatosságból csökkentették az áramtermelést november 28-án, válaszul az Ukrajna elleni orosz tömeges légitámadásra – közölte Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint kevesebb mint két héten belül másodszor csökkentették teljesítményüket a hmelnyickiji, a rivnei és a dél-ukrajnai atomerőművek, miután orosz támadás érte az ország energetikai infrastruktúráját.
Oroszország november 28-án reggel nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen, amely az ország egész területén az energetikai infrastruktúrát vette célba. Az orosz erők több mint 180 drónt és rakétát indítottak Ukrajna ellen.
A támadást követően Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter kijelentette, hogy Oroszország „hatalmas csapást mért” Ukrajna elektromos hálózatára, ami miatt az ország több régiójában vészhelyzeti áramszünetet kellett bevezetni.
Ukrajna energetikai infrastruktúrája rendkívül törékeny és sebezhető, ami nagy veszélynek teszi ki a nukleáris biztonságot. A NAÜ folytatja a nukleáris biztonság és védelem szempontjából alapvető fontosságú létesítményekben és távvezetékekben keletkezett károk mértékének felmérését
– mondta Grossi, ugyanakkor hozzátette, hogy a támadásokban egyik reaktor sem sérült meg.
Egy szerkesztőségünk birtokába került dokumentum szerint az Európai Parlament tovább fokozná Ukrajna támogatását. Eközben pedig nyomást gyakorolnának a tűzszünetpárti magyar kormányra, hogy a GDP 0,25 százalékát katonai támogatás formájában adja oda Ukrajnának.
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben az orosz agresszióval, és az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel szemben megerősíti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
Az állásfoglalás azonban nem a mihamarabbi tűzszünetet, hanem a konfliktus eszkalációját célozza, ami tovább fokozza az Európára leselkedő háborús veszélyt.
Emellett a szerkesztőségünk birtokába került dokumentumban szereplő javaslatok egy része a korábbiaknál is súlyosabb gazdasági nehézségek elé állítaná a tagállamokat.
A dokumentumról szóló cikkünk megtekinthető itt.
Három Kalibr cirkálórakétákat szállító orosz hadihajó jelent meg a Fekete-tengeren – írja az Ukrinform az ukrán haditengerészet közleménye alapján.
A Fekete-tengeren 3 orosz hajó tartózkodik, amelyek Kalibr cirkálórakéták hordozói, összesen legfeljebb 16 rakétával
– áll a közleményben.
Tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Rosztov területén péntek hajnalban – jelentette a helyi média a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy nagy füstfelhőket láttak az érintett olajraktár felett a rosztovi terület Kamensk-Saktinszkij körzetében. A különböző Telegram-csatornákon közzétett videókon látszik, hogy lángba borult a térség. Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta a támadást.
A tűz keletkezése előtt Jurij Szljusar, a rosztovi terület megbízott kormányzója azt állította, hogy az orosz légvédelem 30 ukrán drónt fogott el a régió északnyugati részén. A kormányzó hozzátette, hogy a katasztrófavédelmi szolgálatok „egy ipari telephelyen keletkezett nagy tüzet oltanak”, de a helyszínt nem jelölte meg.
Szljusar azt is állította, hogy a dróntámadás következtében két ház megrongálódott Maszalovka és Djacskino településeken.
Ukrajna nem rendelkezik elegendő személyzettel, fegyverzettel és felszereléssel ahhoz, hogy a frontvonal bizonyos részeit megtartsa – jelentette ki Szerhij Hrabszkij ezredes, katonai szakértő az Unian szerint.
Az ellenséges csapatok hatalmas koncentrációja a frontvonal bizonyos területein lehetővé teszi számukra, hogy nagy csapatsűrűséget összpontosítsanak, ami lehetővé teszi számukra, hogy a frontvonal bizonyos területein előrenyomuljanak. Egységeink elégtelen ellátottsága személyzettel, fegyverekkel és katonai felszereléssel ahhoz, hogy a frontvonal ilyen széles szakaszait tartsák
– mondta a szakértő.
Az orosz hadsereg most mindenhol a megkerülés és a bekerítés taktikáját alkalmazza. Néha lehetetlen tartani a szárnyakat, amikor az ellenség monoton, elhúzódó támadásokkal keresi az ukrán védelem gyenge pontjait, majd megpróbál behatolni és kiterjeszteni ezeket a réseket – mutatott rá az ezredes.
Hrabszkij szerint ez a frontvonal számos részén történik. Az oroszok sok területen így járnak el, arra kényszerítve az ukrán katonákat, hogy „ne álljunk a halálba, hanem sietve vonjuk vissza egységeinket”, hogy „elkerüljük az ukrán katonák bekerítését, elfogását és fizikai megsemmisítését a megszállók által”.
Vadim Deniszenko újságíró, a Jövő Ukrán Intézetének ügyvezető igazgatója elemezte ki azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák az ukrajnai helyzet jövőbeli alakulását.
A szakértő elemzésében rávilágított, hogy Vlagyimir Putyin háborújának három oka van, azonban mostanra világossá vált, hogy a háborúval egyik problémát sem tudja megoldani Oroszország.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken megbeszélést tervez Olaf Scholz német kancellárral, akit korábban bírált Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése miatt – számolt be róla a Jevropejszka Pravda.
A politikus mindezt egy esti beszédében jelentette be.
Közösen kell válaszolnunk Oroszország azon kísérletére, hogy elviselhetetlenebbé tegye a helyzetet, és arra, hogy meghosszabbítsa ezt a háborút
– mondta Zelenszkij.
November 15-én délután vált ismertté, hogy Scholz két év után először beszélt Vlagyimir Putyinnal. Zelenszkij „Pandora szelencéjének” nevezte a hívást. Nemrég Scholz azonban megvédte a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetését, amelyet sokan bíráltak a nemzetközi térben.
Az ukrán elnök beszámolója szerint csütörtökön megbeszélést folytatott a hírszerzés vezetőjével, Kirilo Budanovval az oroszországi rakétacsapások szándékairól. Ugyanezen a napon beszélt Keir Starmer brit miniszterelnökkel is.