A reggeli órákban az orosz fegyveresek tüzérségi ágyúval lőtték a Donyecki területen található Mirnohradot, két civil meghalt. A halottakon kívül három sebesült is van – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ügyészség vizsgálatából kiderült, hogy egy 65 éves nő halt meg az első találat következtében a háza melletti kertjében. Egy órával később a település magánszektora ismét az orosz csapatok tüze alá került. Két, egy 35 és 37 éves helyi nő megsebesült.
Néhány perccel később az ellenség ismét lecsapott. A támadásban meghalt egy 56 éves nő, és megsebesült egy 51 éves férfi. Egy magánház, egy autó és egy üzlet is megrongálódott.
Az embereket felszólították, hogy az életveszély miatt hagyják el a helyszínt.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Oroszország szombat este megtámadta Dnyipropetrovszk megye Dnyiprovszkij kerületét. A támadásban négyen meghaltak, és legalább 21 ember megsebesült – közölte a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az oroszok Caricsanka faluját vették célba rakétával, négy civil embert megölve. A sérültek között van egy 11 éves fiú, akit a többi sebesülttel együtt kórházban ápolnak – erről pedig már Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk kormányzója beszélt.
A kormányzó megerősítette, hogy szombaton este robbanások voltak Dnyiprovszkij kerületben: egy üzlet, egy lakóház és egy ház is kigyulladt. A hatóságok egyelőre nem árultak el további részleteket.
A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg a reggeli órákban robbanóeszközt dobott egy kisbuszra Herszon városában, amitől három nő és egy férfi repeszsérüléseket szenvedett – írja az MTI.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon közölte, hogy ellátogatott Donyeck megyébe, ahol a régóta ádáz harcok sújtotta Pokrovszk és Kurahove térségében szolgálatot teljesítő egységparancsokokkal vitatta meg a harci helyzetet, és felmérte az alakulatok igényeit. Szirszkij emellett kitüntetéseket adott át a Magyar Madaraknak is nevezett, 414. különálló, pilóta nélküli légirendszerezred katonáinak. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 172 katonai összecsapás volt a frontvonalakon, az orosz hadsereg fő támadóerejét a Donyeck megyei Pokrovszk, Kurahove és Vremivka térségére összpontosította.
A kijevi hadvezetés szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 740 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 23 tüzérségi fegyvert és 42 drónt.
Az oroszok 39 százaléka úgy véli, hogy „a nukleáris fegyverek bevetése indokolt lehet” Oroszország ukrajnai háborújában – idézte Alekszej Levinson, a Levada Center orosz független közvélemény-kutató szervezet szociokulturális kutatási osztálya vezetőjének szavait a The Kyiv Independent.
Levinson a Levada Központ novemberben végzett közvélemény-kutatását idézte. A felmérés eredményeit még nem hozták nyilvánosságra.
Ez és korábbi felmérések szerint az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt azoknak a száma, akik támogatják Oroszország esetleges nukleárisfegyver-használatát.
Oroszország többször is nukleáris fenyegetéseket intézett Ukrajna és a Nyugat ellen azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna elleni háborúját, de a fenyegetések nem váltak valóra.
Putyin esetleges nukleáris csapásról szóló beszédei azonban fokozatosan ahhoz vezetnek, hogy növekszik azon oroszok aránya, akik szerint ez elfogadható, sőt erkölcsileg indokolt
– mondta Levinson a konferencián.
A Levada Központ felmérései szerint a júniusi 52 százalékról novemberre 45 százalékra csökkent a nukleáris fegyverek bevetését ellenző oroszok aránya.
A Levada Központ által a háború alatt végzett közvélemény-kutatások szerint az oroszok állandó és elsöprő többsége támogatja Putyint, és úgy gondolja, hogy az ország jó úton jár, miközben folytatja az Ukrajna elleni agresszív háborút.
Stuart Ramsay, a Sky News vezető tudósítója szerint Volodimir Zelenszkij a neki adott interjúban azért mondta azt, hogy a NATO-tagságért cserébe hajlandó ideiglenesen lemondani a harcok során elvesztett területekről, mert Ukrajna számára megnőttek a költségek azok visszaszerzéséhez és megtartásához – adta hírül a Sky News.
Emlékezetes, az ukrán elnök pénteken este először fogalmazott nyilvánosan úgy, hogy hajlandó bizonyos feltételek mellett befejezni a háborút, ezzel együtt pedig átmenetileg lemondani területekről. Mindezért cserébe azt kéri, hogy vegyék fel Ukrajnát a NATO-ba.
„Őszintén szólva rettenetesen nagy bajban vannak. A gyalogságuk elfogy, és nincsen elég fegyverük. Ez nem csak pletyka, ezeket az ukrán parancsnokokkal folytatott beszélgetéseimből tudom. Túl magasak a költségek a területek megtartásához. Ha Zelenszkij szeretné megvédeni az országot, akkor jobb lemondani az elveszett földről, mint a nemzetről” – fogalmazott Ramsay.
Az orosz hadsereg fontolgatja egy külön haderőnem létrehozását a pilóta nélküli rendszerek számára, valószínűleg az orosz védelmi minisztérium azon törekvésének részeként, hogy felzárkózzon az ukrán pilóta nélküli rendszerek haderőnemének (USF) 2024 februárjában történő létrehozásához.
Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i kazahsztáni látogatásán tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium és a vezérkar egy új pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó haderőnem létrehozását fontolgatja az Orosz Fegyveres Erőkön belül, és hangsúlyozta, hogy a drónok a harci műveletek egyik legfontosabb tényezői − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Egy orosz légideszant (VDV) erőkhöz kötődő milblogger kifejtette, hogy a drónkülönítményeket jelenleg informálisan más orosz katonai egységek részeként működtetik, miközben egyidejűleg a hivatalos feladataikért, például a rohamműveletek végrehajtásáért vagy az egészségügyi és feladatok ellátásáért is felelnek.
Putyin dicsérte Andrej Beluszov orosz védelmi minisztert is, és őt jelölte meg a pilóta nélküli rendszerek haderőnem létrehozásának felelőseként. Beluszovra az orosz ultranacionalista milblogger közösség visszatetszéssel tekintett, amiért nem reagált megfelelően az ukrajnai támadó műveletekben részt vevő orosz drónkezelők egyre növekedő elvesztésére.
Donald Tusk szombaton ellátogatott a lengyel-orosz határra, hogy személyesen is megtekintse a Keleti Pajzs (East Shield) névre keresztelt védelmi vonal építésének a munkálatait – közölte a Sky News.
A miniszterelnök a helyszínen úgy fogalmazott, hogy az elkészültekor 800 kilométer hosszan húzódó erődítmény befektetés a békébe. „Minél jobban őrizzük a lengyel határt, annál nehezebb a bejutás a rossz szándékúaknak. Minden, amit teszünk, elrettentés a potenciális agresszoroknak, ezért ez valóban egy befektetés a békébe” – mondta Tusk, hozzátéve, hogy a belorusz és az ukrán határvonalon is hasonló védelemmel készülnek.
A Keleti Pajzs részeként páncéltörők ellen telepítenek akadályokat (úgynevezett sündisznókat) a lengyel-orosz határra. Tusk szavai szerint ezeket az akadályokat 2028-ig 300 kilométeren olyan modern technológiával szerelik fel, ami a fenyegetések felderítésére is alkalmas lesz.
Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminisztere azt állította, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok közvetlenül részt vettek az orosz újságírók elleni merényletekben − írja a The Guardian.
Lavrov pénteken részt vett egy Ukrajna válsága című kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a Kreml közlése szerint több mint 70 moszkvai külföldi nagykövet jelent meg. Az eseményről készült videókat az RT állami műsorszolgáltató sugározta, amelyeken libanoni, jemeni, marokkói, jordániai és bissau-guineai résztvevők láthatóak.
„Egyetlen szót sem hallottunk a nyugati országok részéről a terrortámadások elítéléséről. A kollektív Nyugat országai, amelyek szeretnek a szólásszabadságról, a pluralizmusról és a demokráciáról beszélni, valójában heves intoleranciát tanúsítanak minden alternatív nézettel szemben” − fogalmazott Lavrov.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy távollétében vádat emelt Jevgenyij Nyikiforov orosz vezérezredes ellen a 2023 augusztusában az ország északi részén található Csernyihivben egy színház ellen végrehajtott rakétacsapás elrendelése miatt, amely hét ember halálát okozta, és 200-an sebesültek meg.
Az SZBU az orosz fegyveres erők „nyugati” csoportjának parancsnoka, Nyikiforov ellen „a háborús törvények és szokások megsértése miatt” emelt vádat − írja a The Guardian.
A jelentés szerint Nyikiforov rendelte el a Tarasz Sevcsenko Csernyihivi Regionális Színház elleni rakétacsapást, amely tavaly augusztus 19-én történt.
A főügyészség szerint 2024 novemberéig Ukrajnában 730 ember ellen emeltek vádat, és 137-et távollétében elítéltek háborús bűnök elkövetése miatt.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése szerint szombat délután 4 óráig a frontvonalon már 153 harci ütközet volt, a legtöbb a Kurakhove szektorban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A harkivi szektorban az orosz hiába támadták 8 alkalommal az ukrán egységek védelmi vonalait Vovcsanszk, Kozacha Lopana és Hoptivka közelében.
A kupjanszki szektorban az ukrán csapatok három ellenséges támadást vertek vissza Pishcsane, Kolisnykivka, Lozova, Zahrizove és Novojehorivka közelében, és további három harci összecsapás van folyamatban.
A limani szektorban az orosz hadsereg 13 támadó és támadó akciót hajtott végre Hrekivka, Druzhelyubivka, Novohrodivka, Zaricsne, Terny és Torske közelében, és további három harci cselekmény még folyamatban van.
A védők 10 ellenséges támadást vertek vissza, és további 2 összecsapás van folyamatban a kramatorszki szektorban, Csasziv Jar, Predtechine és Sztupocski közelében.
A Toretszki szektorban 12 tűzharc volt Toretszk, Nelipivka és Scserbinyivka közelében.
A Pokrovszki szektorban a nap kezdete óta a orosz fegyveresek 28 kísérletet tettek arra, hogy kiszorítsák a védőket állásaikból Mirjjubivka, Promin, Mirnohrad, Lisivka, Krasznij Jar, Dachenske, Zsovte, Csumatske és Novij Trud térségében. A védelmi erők visszatartják a támadást, és 26 ellenséges támadást vertek vissza, 2 összecsapás még folyamatban van. Az ellenséges veszteségek tisztázása folyamatban van.
A kurahovói szektorban 38 támadást hajtottak végre Szontsovka, Beresztki, Zorja, Novodmitrivka, Kurahovo, Dachne, Dalne, Katerinyivka, Romanivka, Antonivka, Hanivka és Uspenivka közelében, 12 összecsapás még folyamatban van.
Az ukrán védők 15 alkalommal verték vissza az ellenséges támadásokat a Vremivszki szektorban Veszelij Hai, Kosztantyinopolske, Rozjiv, Velyka Novoszilka és Novopil közelében.
A Sziverszki, Orikhivszki, Huliaipil és Pridniprovszki szektorokban az ellenség ebben a napszakban nem folytatott aktív hadműveleteket.
Az Oresnyik rakéta képességeiben nincs semmi különösebben újszerű, és amerikai és ukrán tisztviselők jelezték, hogy az eszköz megjelenése nem jelent eszkalációt a háborúban − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Putyinnak a rakéta technikai specifikációinak hangsúlyozására tett erőfeszítései a Kreml által jelenleg folytatott reflexív ellenőrző kampány részét képezik. A rakéta hatótávolságának és hasznos terhelésének kiemelése, miközben pusztító képességét egy meteoréhoz hasonlítja, arra szolgál, hogy mind Ukrajnát, mind a Nyugatot fenyegesse, és elriassza a nyugati rendszerek segítségével orosz területre irányuló további ukrán csapásokat.
Még Putyin fenyegetése is üresen cseng, amikor a kijevi „döntéshozatali központok” elleni csapásokat emleget − az orosz erők rendszeresen mérnek csapást drónokkal és nukleáris fej hordozására alkalmas rakétákkal a polgári és kritikus infrastruktúrára Kijev városában.
A Reuters öt, az amerikai hírszerzéshez közel álló forrásra hivatkozva november 27-én arról számolt be, hogy a november 21-i Oresnyikkel mért csapás nem változtatta meg az amerikai hírszerzés értékelését, miszerint Oroszország valószínűleg nem fog nukleáris fegyvert bevetni Ukrajnában, még a nyugatiak által biztosított fegyverekkel Oroszországra mért ukrán csapások megtorlásaként sem.
Még soha nem fordult elő olyan, hogy magyar miniszterelnökkel egy megválasztott amerikai elnök egy hónapon belül többször tárgyaljon. Donald Trump és Orbán Viktor az amerikai elnökválasztás óta már több telefonbeszélgetést is folytatott egymással a Szabad Európa több, egymástól független forrása szerint.
Mint azt megírtuk, a lap kormányzati forrása szerint Orbán Viktor már azzal kivételes helyzetbe került, hogy a győztes választás után Donald Trump maga hívta fel – az újraválasztott elnök a magyar kormányfőn kívül csak Benjamin Netanjahuval tette ezt meg. „A többieknek sorba kellett állniuk.” Bár az első telefonbeszélgetés valóban főleg protokolláris jellegű volt, az azóta történtek azonban – legutóbb a múlt héten – már konkrét ügyekről szóltak.
A reggeli órákban az orosz fegyveresek tüzérségi ágyúval lőtték a Donyecki területen található Mirnohradot, két civil meghalt. A halottakon kívül három sebesült is van – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ügyészség vizsgálatából kiderült, hogy egy 65 éves nő halt meg az első találat következtében a háza melletti kertjében. Egy órával később a település magánszektora ismét az orosz csapatok tüze alá került. Két, egy 35 és 37 éves helyi nő megsebesült.
Néhány perccel később az ellenség ismét lecsapott. A támadásban meghalt egy 56 éves nő, és megsebesült egy 51 éves férfi. Egy magánház, egy autó és egy üzlet is megrongálódott.
Az embereket felszólították, hogy az életveszély miatt hagyják el a helyszínt.
Az orosz csapatok a Herszontól néhány kilométerre fekvő Antonyivkában egy buszmegállót támadtak meg, áldozatokat és sebesülteket hátrahagyva – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint november 30-án 11 óra 15 perc körül orosz csapatok támadást intéztek egy buszmegálló ellen Antonyivkában.
A tüzérségi támadás következtében egy férfi és egy nő meghalt, míg egy másik civil megsebesült, és kórházba került.
Egyre több úgynevezett háborús turista utazik Ukrajnába, hogy saját szemével lássa az invázió okozta pusztítást. A háborús övezetekbe, például Irpinybe vagy Harkivba irányuló, „fekete turizmusnak” nevezett túrák azonban etikai kérdéseket is felvetnek – hívta fel a figyelmet az Unian ukrán hírügynökség.
Egy svájci kiadvány szerint mintegy tucatnyi ukrán cég kínál „háborús túrákat” Ukrajnába. A túrákat főként Kijevbe és annak elővárosaiba szervezik, az áruk 150 és 250 euró (61–103 ezer forint) között mozog.
Ugyanakkor az ilyen túrákból származó nyereség egy része a hadsereghez kerül, Dmitrij Nyikiforov, az egyik utazási cég társalapítója szerint. Eközben kollégája, egy másik túrázócég munkatársa, Szvetozar Mojszejev arról biztosít, hogy az ilyen túrák „nem a pénzről, hanem a háború emlékeiről szólnak”, és elsősorban oktatási értékkel bírnak.
Olyanok, mint egy vakcina, amely megakadályozza, hogy ilyesmi még egyszer megtörténjen
– jelentette ki.
Eközben egyes utazási irodák több ezer euróért szinte a háborús övezetbe viszik ügyfeleiket. Nick Tan az Egyesült Államokból például 2024 júliusában Harkivba repült, amely 20 kilométerre van a frontvonaltól, és folyamatosan bombázzák.
„Csak látni akartam, mert úgy gondolom, hogy a nyugati életünk túl kényelmes és könnyű” – mondja a 34 éves férfi, aki egy New York-i technológiai cégnél dolgozik.
A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy ez a hozzáállás furcsának tűnik a lerombolt városok lakói számára, akik még mindig állandó veszélyben élnek. „Nemrég egy Sahíd drón zuhant le 300 méterre a házamtól. Nem vágytam arra, hogy ilyesmit tapasztaljak. De ha az emberek akarják, akkor ez az ő joguk” – jegyezte meg az 52 éves Ruszlan Szavcsuk.
Ugyanakkor egy helyi tanács képviselője azt mondta, hogy a helyiek többsége egyetért a „fekete turizmussal”, bár vannak ellenzői is. „Miért jönnek ide? Miért akarják látni a mi szomorúságunkat?” – kérdezték egyes ukránok a turistáktól.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Ügynökség vezetője, Mariana Oleskiv viszont felveti a háborús turizmus etikai kérdéseit, ezért az ügynökség speciális továbbképzéseket készít az idegenvezetők számára.
Bár a háború kitörése óta az Ukrajnába irányuló turistaáradat összeomlott, és ma már főként az üzleti utazókra korlátozódik, az ukrán idegenforgalmi ágazat már készül a háború utáni időszakra, például az Airbnb és a TripAdvisor utazási szolgáltatásokkal kötött szerződésekkel.
„A háború felhívta a figyelmet Ukrajnára, most már legalább mindenki ismeri az országunkat” – állítja Oleskiv.
Az ungvári járásban lévő Kisbereznán (Malij Bereznij) három ember életét vesztette egy gránátrobbanás következtében – írja a karpatalja.ma a kárpátaljai rendőrségre hivatkozva.
A rendfenntartókat november 29-én este értesítette egy 14 éves kisbereznai lakos. A bejelentő elmondta, hogy az egyik szobában holtan találta a nagyapját, és nem tudja megmagyarázni a helyzetet.
A hatóság munkatársai a helyszínen három holttestet találtak. A bejelentő 29 éves édesanyja, 55 éves nagymamája és 70 éves nagyapja is életét vesztette.
A rendőrség a nyomozás alkalmával megállapította, hogy az áldozatok péntek este alkoholt fogyasztottak, majd a 29 éves nő felkapott egy ismeretlen eredetű kézigránátot, és kihúzta a biztosítószeget, ami robbanást okozott. A szobában tartózkodó három ember azonnal meghalt.
A helyszíneléskor a rendőrök a házban további három gránátot találtak. Mindegyiket eltávolították. Az ügyben eljárás indult, a rendfenntartók vizsgálják a kézigránátok eredetét.
Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres csapásokat mértek az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.
A hírszerzés a Telegramon kifejtette, hogy információik szerint egy Kaszta–2e2 típusú és két Podljot radar kapott találatot.
A Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alatti Bergyanszk város ukrán katonai adminisztrációja a Telegramon arról számolt be, hogy szombatra virradó éjjel robbanás volt a kikötővárosban, ami után a település több pontján megszűnt az áramszolgáltatás, és az internetelérésben is fennakadások voltak.
Az ukrán légierő közölte, hogy Oroszország az éjjel tíz csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, közülük nyolcat megsemmisítettek egy eltűnt a radarról, egy pedig orosz megszállás alatti területre repült – adta hírül az MTI.
Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban az ukrajnai háború következtében elhunyt ukrán gyermekek emlékére tartottak rendezvényt – írja az Ukrajinszka Pravda.
November 29-én a washingtoni emlékmű közelében 600 plüssmackót helyeztek el, amelyeken azoknak a gyerekeknek a neve szerepelt, akiknek az életét Oroszország vette el – közölte Okszana Markarova, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Egyesült Államokban.
A játékokat részben amerikai gyerekek adományaiból vásárolták. Az eseményen imát is mondtak azokért az ukrán fiatalokért, akik az oroszországi akciók következtében megsérültek vagy deportálták őket.
„Együtt erőteljes üzenetet küldünk: gyermekeink élete és jövője minden erőfeszítést megér, hogy megvédjük őket” – írta az Egyesült Államokban működő ukrán nagykövetség.
Okszana Markarova úgy véli, továbbra is erőfeszítéseket kell tenniük a háború mielőbbi befejezése érdekében. Véleménye szerint ezt elősegíti, ha Ukrajna több fegyvert kap, ha megerősítik az Oroszország elleni szankciókat, és ha bíróság elé állítják az emberiség elleni bűncselekmények felelőseit.
Az esemény végeztével a plüssjátékokat ukrajnai árvaházakban, kórházakban és jótékonysági szervezetekben élő gyermekeknek adják át.
A németországi Wiesbadenben működő új NATO-parancsnokság, amely átveszi az Egyesült Államok szerepét az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások koordinálásában, „változást fog hozni” az ország harcterén – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A főtitkár a katonákhoz szólva megjegyezte munkájuk fontosságát a tevékenysége előkészítésében annak a 700 NATO-tisztnek, akik Wiesbadenben és a szövetség keleti szárnyán lévő logisztikai központokban fognak állomásozni. Mint fogalmazott,
ez az új parancsnokság változást hoz majd az ukrajnai harctéren, és hozzájárul a NATO biztonságához.
Az új wiesbadeni NATO-parancsnokság a szövetség júliusi washingtoni csúcstalálkozójának döntése nyomán jön létre, és NATO ukrajnai biztonsági segítségnyújtási és kiképzési parancsnokság (NSATU) néven fog működni.
November 30-án megszűnik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), valamint Oroszország és Belarusz közötti együttműködési megállapodás – írja az Ukrinform.
Az együttműködés felmondása reakció Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára. A szervezet tagállamainak döntése elsősorban az orosz tudományos intézményekkel való együttműködést érinti. Ugyanakkor a CERN-nel kötött egyéb megállapodások alapján dolgozó orosz tudósokkal való kapcsolatok folytatódnak.
Ma mintegy 350, a CERN-nel együttműködő tudós tartozik orosz kutatóintézetekhez, de többségük nem Genfben él.
A CERN szerint az orosz tudósok hiánya „érezhető” lesz, de a szervezet képes lesz kompenzálni ezt a veszteséget. Oroszország soha nem volt tagország, csak különleges megfigyelői státusszal rendelkezett, nem járult hozzá a CERN éves költségvetéséhez, és nem volt szavazati joga sem. A belorusz tudósok száma is csekély volt.
A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai alapkutatási központja. Genf közelében található, részben Svájcban, részben Franciaországban. Itt az anyag szerkezetének kutatását végzik a Nagy Hadronütköztető segítségével. A CERN a World Wide Web szülőhelye is.
A szervezetnek összesen mintegy 3 ezer alkalmazottja van. A CERN kísérleteiben 110 országból mintegy 17 ezer meghívott tudós vesz részt, de többségük más intézetek laboratóriumaiban és más országokban dolgozik.
Vlagyimir Verhovcev vezérezredes, az orosz védelmi minisztérium 12. főigazgatóságának volt vezetője kijelentette, hogy a Novaja Zemlja szigetcsoporton lévő kísérleti helyszín készen áll az orosz nukleáris kísérletek esetleges folytatására – írja a Moszkovszkij Komszomolec.
Korábban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a nukleáris tesztek folytatásának kérdését az amerikai eszkalációs politikával összefüggésben vitatják meg.
A Novaja Zemlja poligon már évek óta teljesen felkészült a nukleáris tesztek folytatására
– mondta Verhovcev.
Hozzátette, hogy amennyiben az erre vonatkozó döntés megszületik, a tesztterület már a közeljövőben készen áll a tesztek végrehajtására.
A vezérezredes ugyanakkor kifejtette, hogy a korábban – amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris teszteket végzett – szerzett információk „technikai szempontból” teljesen elegendőek. Ha azonban „politikai szempontból” szükség van rá, akkor már csak az ország vezetésének döntésére van szükség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hiába kérte fel Ukrajna szövetségeseit, hogy teljes mértékben szereljenek fel 10 katonai dandárt az orosz megszállók elleni fellépéshez, végül csak két és fél dandárt szereltek fel teljesen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy a fő probléma nem a katonák hiánya, hanem a számukra szükséges fegyverek és felszerelések hiánya.
Mozgósításról beszélnek, de a valódi probléma 10 dandár, amelyeket partnereink nem szereltek fel. Ezt már több mint egy évvel ezelőtt kértem. Megállapodtunk az Egyesült Államokkal és az európai szövetségesekkel, de mára Európa és az Egyesült Államok csak két és fél dandárt szerelt fel teljes mértékben
– magyarázta Zelenszkij.
Szerinte az ilyen eredmények a bürokráciának, az egyes partnerek prioritásának hiányának és más, háborúk során gyakran felmerülő tényezőknek köszönhetőek
„Valaki megkérdezte tőlem a mozgósítást, mire én azt válaszoltam: azt akarja, hogy az emberek fegyvertelenül menjenek a halálba?” – háborodott fel Zelenszkij.
„Ha az európai vagy amerikai tisztviselőknek elképzeléseik vannak a mozgósításról, akkor arra kérem partnereinket, hogy tegyék a dolgukat, mi pedig a sajátunkat” – zárta gondolatait az ukrán elnök.
Szombatra virradóan robbanás történt az orosz megszállás alatt álló Bergyanszkban, a Zaporizzsjai területen, majd a város egyes részein megszűnt az áramszolgáltatás, és az internet-hozzáféréssel kapcsolatos problémákról is érkeztek jelentések – írja az Unian ukrán hírügynökség.
November 29-én este több városrész lakói robbanás hangjait hallották. Közvetlenül ezután a Március 8. utca egy részén és a Kolonyijában megszűnt az áramszolgáltatás. Néhány lakó szemtanúja volt annak, hogy a transzformátorállomás környékén tűz keletkezett
– közölte a városi adminisztráció.
Megjegyezték azt is, hogy egyes szolgáltatóknál fennakadások voltak az internet-hozzáférésben. A „Point” szolgáltató tette közzé a fővonalon történt balesetről és a tartalék kommunikációs csatornára való átállásról szóló információkat.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető az orosz védelmi miniszterrel folytatott találkozója során megígérte, hogy országa „rendíthetetlenül támogatni fogja” Oroszország Ukrajna elleni háborúját – írja az Ukrajinszka Pravda.
Andrej Belousov védelmi miniszter vezetésével orosz katonai küldöttség érkezett Észak-Koreába november 29-én a két ország közötti fokozott együttműködés közepette.
Az észak-koreai állami hírügynökség szerint Kim és Belousov a találkozó alkalmával „kielégítő konszenzusra” jutott a stratégiai partnerség megerősítéséről, valamint mindkét ország szuverenitásának, biztonsági érdekeinek és nemzetközi igazságosságának védelméről a gyorsan változó nemzetközi biztonsági helyzetben.
A megbeszélésen Kim kijelentette, hogy Észak-Korea „rendíthetetlenül támogatni fogja az Orosz Föderáció politikáját, amely megvédi szuverenitását és területi integritását az imperialisták hegemóniára való törekvésével szemben”.
Észak-Korea támogatta Oroszország ukrajnai invázióját, védekező válasznak nevezve azt arra, amit mind Moszkva, mind Phenjan a NATO „vakmerő” keleti menetelésének és az USA által vezetett, Oroszország mint erős állam pozíciójának megsemmisítésére irányuló lépéseknek nevez.
Oroszország 740 400 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 30-án az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt napon elszenvedett több mint 1700 fős veszteségét.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9463 harckocsit, 19 355 páncélozott harcjárművet, 30 431 járművet és üzemanyagtartályt, 20 909 tüzérségi rendszert, 1253 rakéta-sorozatvető rendszert, 1019 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 792 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített a háború kezdetet óta.
November 30-án hajnalban az orosz erők kamikazedrónokkal és tüzérséggel támadták meg a Dnyipro terület Nyikopol körzetét, megöltek egy embert, valamint házakat és villanyvezetékeket rongáltak meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mikola Lukascsuk, a Dnyipro területi tanács vezetője szombat reggel a Telegramon azt írta, hogy „tragikus éjszaka a nyikopoli régió számára. Egy 38 éves férfi meghalt otthonában a járási központot ért ellenséges támadás következtében”.
Azt is közölte, hogy a támadások következtében tűz ütött ki, amely 7 magánházat, 4 melléképületet és több villanyvezetéket rongált meg.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5040-en léptek be Magyarországra pénteken, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4564-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Luxemburg már több mint 200 millió eurót biztosított Ukrajnának katonai felszerelések vásárlására 2022-től. Erről az Ukrajna EU-integrációjával foglalkozó bizottság vezetőjének közbenjárója, Maria Mezentseva számolt be – közölte a Korrespondent.
A legnagyobb európai miniállam az informatikai klaszter és az F-16-os koalíció részévé vált, és az ukrán pilóták képzésébe fektet be elsősorban. Luxemburg a pénzügyi támogatáson kívül számos projekten dolgozik együtt Ukrajnával a műholdas kommunikáció, a dróngyártás és az energiaellátás területén.
A nagyhercegség a jövőben további 80 millió eurót szándékozik küldeni Ukrajnának hadiipari felszerelések vásárlásához.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rozdolne és Vorovszke települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. Rozdolje az orosz erők által ostromlott Kurahove várostól délnyugatra, Vorovszke pedig délkeletre fekszik. Az orosz katonai tárca a héten korábban további egy-egy donyecki és harkivi település „felszabadításáról” adott hírt.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a külügyminisztérium moszkvai diplomáciai akadémiáján megtartott pénteki előadásában azt mondta,
bizonyítottan több mint hetven ország állampolgárai harcolnak „zsoldosként” az ukrán fegyveres erők oldalán.
Közölte, hogy az orosz hatóságok el kívánják érni a büntetőjogi felelősségre vonásukat. A Krím legfelsőbb bírósága kémkedés címén pénteken 17 évi fegyházra ítélt egy ukrán állampolgárságú jaltai lakost. A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 23. és 29. között az orosz fegyveres erők egy tömeges és 32 csoportos csapást mértek légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiiparra, az ezt ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre, fegyverarzenálokra és egyéb katonai raktárakra. A beszámoló említést tett Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két és a Neptun hajóelhárító rakétarendszer egy indítóállásának megsemmisítéséről is.
Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 97 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint az említett időszakban több mint 12 500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 34 pedig megadta magát, közülük 17-en az oroszországi kurszki régióban. Pénteki bejelentés szerint a harcoló felek kiszolgáltatták egymásnak elesett katonák holttesteit: Oroszország 502, Ukrajna pedig 48 katona maradványait adta át.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, három HIMARS és két MRLS sorozatvető-indítóállást, húsz harckocsit és 61 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, tíz amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 15 francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 353 repülőgép típusú drónt.
Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 340 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 36 600 embert, 223 harckocsit, 158 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1201 páncélozott harcjárművet, 1056 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem 47 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőtt le hat régió felett – 29 drónt Rosztov megye, nyolcat a Krasznodari terület felett, hármat-hármat Belgorod, Brjanszk és Voronyezs megye, egyet pedig a Krím légterében. A rosztovi régió Kameszki járásában dróntámadás nyomán tűz ütött ki egy meg nem nevezett ipari létesítményében. A lángok elfojtására 109 embert és 38 műszaki eszközt vezényeltek ki.
Volodimir Zelenszkij megbeszélést folytatott Jonas Har Stere norvég miniszterelnökkel, és megegyeztek, hogy a jövőben még szorosabbra fűzik a két ország együttműködését a háborúval kapcsolatos kérdésekben – közölte az Interfax.
„Megbeszéltük a közeljövő közös lépéseit. Fokozni fogjuk a közös munkát mind az ukrajnai fegyvergyártás, mind az energiavédelem terén. Külön megbeszéltük a Norvégiával való együttműködést a légvédelem területén. Köszönöm Norvégiának a segítséget” – fogalmazott az ukrán elnök péntek esti videóüzenetében.
Zelenszkij egyúttal köszönetet mondott a skandináv országnak, amiért növelik az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat.