Ukrajnának semmi oka sincs arra, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak abban az esetben, ha béketárgyalásokra kerülne sor, Lengyelország pedig jelenleg nem tervezi, hogy katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki kedden, a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) tett látogatásán a lengyel miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Tusk a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy „Oroszországnak újra kellene gondolnia a cselekedeteit, hiszen ő támadta meg Ukrajnát”. Hangsúlyozta, hogy „ez csak úgy érhető el, ha Ukrajna a béketárgyalások kezdetéig is teljes körű támogatásban és szolidaritásban részesül”.
A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy „Lengyelországot és Ukrajnát nemcsak a mindkét országra jellemző mély igazságérzet, hanem geopolitikai érdekeik is összekötik, a lengyel és az ukrán emberek pedig mindenkinél jobban értik, hogy az Ukrajna ellen indított orosz agresszió igazságtalan”.
Nyugati békefenntartó katonák esetleges Ukrajnába küldéséről szólva Tusk azt mondta: „ennek feltételeit nagyon körültekintően és alaposan át kell gondolni, de az a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a jövőbeni béketárgyalások végső feltételeinek kidolgozásáért Ukrajna és az egész európai kontinens biztonságának biztosítása szempontjából”.
Ma Lengyelországban nem tervezzük, hogy katonákat küldjünk bárhová
– szögezte le.
Szólt arról is, hogy Ukrajna továbbra is számíthat Lengyelország segítségére a védekező háborúját és a tervezett NATO-tagságát illetően, „ám ez a segítség nem terjedhet ki bármire, mert Lengyelország maga is fenyegetésnek és megosztó törekvéseknek van kitéve”. A NATO-csatlakozással kapcsolatban kijelentette: a tagsághoz vezető út nem lesz könnyű, de megígérte, hogy Lengyelország a január elsején kezdődő féléves európai uniós elnöksége alatt igyekszik mindent megtenni, ami tőle telik, hogy elősegítse és felgyorsítsa ezt a folyamatot.
Donald Trump, az USA megválasztott elnöke szerint az Ukrajna és Oroszország háborúja „soha nem látott mértékű” emberáldozat árán zajlik – írta a SkyNews.
Trump a floridai Palm Beachen csillagászatinak nevezte azon emberek számát, akik a háborúban elestek, legyenek azok ukránok vagy oroszok.
Ami ott történik, mindkét fél számára sokkal rosszabb, mint ahogyan arról beszámolnak
– tette hozzá, és annak a véleményének is hangot adott, hogy amikor ő elhagyta az elnökségi hivatalát „nem voltak háborúink, és most az egész világ felrobban”, valamint úgy látja, hogy akkor Oroszországban nem merült fel, hogy Ukrajnába lépjen, de mára rengeteg ember meghalt és városok semmisültek meg.
Trump úgy látja, hogy Ukrajna újjáépítése 100 évbe is bele fog telni, de utána sem lesz már olyan, mint valaha volt.
Micsoda szégyen. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Ha én lettem volna az elnök, az a háború nem történt volna meg
– hangsúlyozta az USA leendő elnöke.
Oroszországnak képesnek, illetve késznek kell lennie arra, hogy a következő évtizedben felvegye a harcot a NATO-val Európában − jelentette ki hétfőn Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának évzáró ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett − tájékoztatott az MTI.
A miniszter egyebek között a NATO júliusi csúcstalálkozójára, valamint az Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség más tagállamainak katonai doktrínáira hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy Moszkvának az elkövetkező években fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra az egyre „tolakodóbb” NATO-val szemben.
„A védelmi minisztérium tevékenységei arra összpontosulnak (...), hogy képes legyen biztosítani a teljes felkészültséget minden eshetőségre középtávon, ideértve egy esetleges katonai konfliktust a NATO-val Európában a következő évtizedben”
− húzta alá Belouszov, aki egyúttal számos szükséges változtatást, illetve reformot javasolt, „tekintettel a jövőbeli katonai konfliktusok természetére”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni és megfelelő megállapodást elérni
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva” – tette hozzá.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!