Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló megállapodást
• Az orosz védelmi miniszter szerint Moszkvának fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra a NATO-val
• Súlyos csapás érte az oroszokat, megsemmisült a féltett fegyverük
• Tizenkét nyugati ország állapodott meg az orosz árnyékflotta „megzavarását, illetve elrettentését” szolgáló intézkedésekről
• Putyin döntött: megkezdik az Oresnyik rakéták tömeggyártását
• Zelenszkij megnevezte a jövő év legfontosabb célkitűzését
• Kegyetlen videót osztott meg Zelenszkij, amin állítólag leégetik az észak-koreai katonák arcát
• Nyomozást rendelt el Putyin a kettétört orosz tartályhajó ügyében
• Ukrajna vadászgépei után kémkedett Oroszország
• Volodimir Zelenszkij: Orbán Viktornak nincs befolyása Vlagyimir Putyinra

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajnának semmi oka sincs arra, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak abban az esetben, ha béketárgyalásokra kerülne sor, Lengyelország pedig jelenleg nem tervezi, hogy katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki kedden, a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) tett látogatásán a lengyel miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Donald Tusk a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy „Oroszországnak újra kellene gondolnia a cselekedeteit, hiszen ő támadta meg Ukrajnát”. Hangsúlyozta, hogy „ez csak úgy érhető el, ha Ukrajna a béketárgyalások kezdetéig is teljes körű támogatásban és szolidaritásban részesül”.

A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy „Lengyelországot és Ukrajnát nemcsak a mindkét országra jellemző mély igazságérzet, hanem geopolitikai érdekeik is összekötik, a lengyel és az ukrán emberek pedig mindenkinél jobban értik, hogy az Ukrajna ellen indított orosz agresszió igazságtalan”.

Nyugati békefenntartó katonák esetleges Ukrajnába küldéséről szólva Tusk azt mondta: „ennek feltételeit nagyon körültekintően és alaposan át kell gondolni, de az a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a jövőbeni béketárgyalások végső feltételeinek kidolgozásáért Ukrajna és az egész európai kontinens biztonságának biztosítása szempontjából”.

Ma Lengyelországban nem tervezzük, hogy katonákat küldjünk bárhová

– szögezte le.

Szólt arról is, hogy Ukrajna továbbra is számíthat Lengyelország segítségére a védekező háborúját és a tervezett NATO-tagságát illetően, „ám ez a segítség nem terjedhet ki bármire, mert Lengyelország maga is fenyegetésnek és megosztó törekvéseknek van kitéve”. A NATO-csatlakozással kapcsolatban kijelentette: a tagsághoz vezető út nem lesz könnyű, de megígérte, hogy Lengyelország a január elsején kezdődő féléves európai uniós elnöksége alatt igyekszik mindent megtenni, ami tőle telik, hogy elősegítse és felgyorsítsa ezt a folyamatot.

Az orosz hadsereg „intenzív” ellentámadást indított Kurszkban, a nagy erejű offenzívában észak-koreai alakulatok is részt vesznek – közölte kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka regionális tisztségviselőkkel tartott megbeszélésén.

Az állami televízióban közvetített videókonferencián Szirszkij azt állította, hogy az aktívan bevetett észak-koreai csapatok a három napja tartó erőteljes harci tevékenységben „komoly veszteségeket” szenvedtek.

Az ukrán vezérkar keddi jelentése szerint az utóbbi 24 órában Kurszkban az összecsapások száma 68-ra nőtt. Összehasonlítva: a múlt hét végén a harcérintkezések száma átlagosan napi 40 volt a térségben.

Az ukrán hírszerzés hétfőn jelentette, hogy az oroszországi Kurszk megyében, ahová augusztus 6-án törtek be ukrán csapatok, a hétvégén legalább 30, orosz oldalon harcoló észak-koreai katona esett el vagy sebesült meg. Az Egyesült Államok és Dél-Korea becslései szerint nagyjából 10 ezer észak-koreai katonát vezényelhettek Oroszország területére.

Szirszkij szót ejtett a kelet-ukrajnai, donyecki frontszakaszon is súlyosbodó helyzetről, ahol az orosz hadsereg gyorsan tör előre. Mint mondta, az orosz erők fő csapásiránya továbbra is a stratégiai jelentőségű Pokrovszk és Kurahove városok.

Összesen 7,7 millió ukrajnai menekült tartózkodik külföldön, többségük, 5,4 millió ember az Európai Unió tagországaiban él – közölte kedden Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki képviselő Telegram-oldalán az illetékes ideiglenes parlamenti bizottság jelentésére hivatkozva.

Kedden az ukrán parlament első olvasatban elfogadta a többes állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, amelyet szakértők szerint az ország következő években várható demográfiai válsága indokol.

Andrij Szibiha külügyminiszter nemrég egy helyi lap által kezdeményezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy a külföldre menekült ukránok ügyeivel, hazahozatalukkal és gazdasági integrációjukkal egy új minisztérium fog foglalkozni. Mint mondta, ennek egyik legfőbb lépése a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása, hogy az emberek ne veszítsék el összeköttetésüket a hazájukkal.

Ukrajna lakossága az 1990-es évek óta zsugorodik. Eltérő becslések szerint jelenleg 25-28 millió ember él az országban. Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Akadémia demográfiai és társadalomtudományi intézetének igazgatója szerint Ukrajna lakossága nem fog visszatérni a szovjet időkben regisztrált 52 millióhoz. Demográfiai szakemberek szerint jelen körülmények között „jelentős bevándorlásra”, illetve a külföldre menekült ukránok visszatérésére van égetően szükség.

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) regionális igazgatója októberben beszélt arról, hogy Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent az ország ellen 2022 februárjában indított orosz támadás óta, a kivándorlás és a termékenység csökkenése miatt. Florence Bauer akkor kiemelte, hogy jelentésüket az ukrán kormány adatai alapján állították össze, hozzátéve: az ország már a háború eszkalációja előtt is komoly demográfiai gondokkal küzdött, mivel Európában a tömeges kivándorlás miatt a legalacsonyabb népesedési rátával rendelkezett.

Hazaárulásért öt év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bukaresti táblabíróság azt a május óta előzetes letartóztatásban lévő román állampolgárt, aki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint Oroszország számára gyűjtött katonai információkat Tulcea város térségében – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.

A vádirat szerint Alexandru Piscan 2022-től kezdődően Románia, illetve a NATO által működtetett katonai támaszpontokról, az ukrán határ térségében haladó katonai járművekről, hadi felszerelésekről és csapatokról készített felvételeket, amelyeket a bukaresti orosz nagykövetségre juttatott el.

A román Btk. tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a hazaárulást, mivel azonban Alexandru Piscan a per során elismerte bűnösségét, enyhített büntetést kapott – írta az Agerpres.

Piscan letartóztatásának napján, május 24-én, a bukaresti külügyminisztérium közölte, hogy kiutasította az orosz nagykövetség egyik diplomatáját.

A tárca szerint azért minősítették nemkívánatos személlyé Romániában az orosz nagykövetség alkalmazottját, mert olyan tevékenységet folytatott, amely ellentétes a diplomáciai mentességről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezmény előírásaival.

A Prahova megyei helyi média szerint Alexandru Piscan márciusban közösségi oldalán tudatta, hogy indul a júniusi önkormányzati választásokon Ploiesti város polgármesteri tisztségéért.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, Ukrajna arra törekszik, hogy 2025-ben az EU-csatlakozási folyamat legalább két tárgyalási klaszterében megkezdje a tárgyalásokat – derül ki az államfőnek az összukrajnai kongresszuson elmondott keddi beszédéből, amelyet az Interfax-Ukraina szemlézett.

Az ukrán elnök elmondta, hogy jövőre Ukrajna végső célja az európai integrációban az összes tárgyalási klaszter megnyitása. A klaszterek az EU-s csatlakozási folyamat tematikus blokkjai, amelyekből összesen hat van.

Lengyelország európai uniós elnöksége alatt legalább két klaszterről szeretnénk tárgyalásokat kezdeményezni… Hogy őszinte legyek, igazán ambiciózus célunk van: jövőre az összes klasztert megnyitni

– jelentette ki Ukrajna elnöke. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy ehhez az ukrán parlament határozott erőfeszítésére van szükség.

Az ukrán európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna Lengyelországgal és Dániával együtt – amelyek 2025-ben az EU soros elnökei lesznek – kidolgozott egy tervet a tagsági tárgyalások megkezdésére.

Olyan tartós és valódi békét kell teremtenünk, amilyet Oroszország nem tud megakadályozni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abban a videóüzenetben, amelyet a Közös Expedíciós Haderő (JEF) tallinni csúcstalálkozójának résztvevőihez intézett kedden.

A JEF csúcstalálkozóján a rendező Észtországon kívül Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia és Svédország képviselői megállapodtak abban, hogy 2025-ben 12 milliárd euró (4908,84 milliárd forint) értékben járulnak majd hozzá Ukrajna háborús kiadásaihoz – írja az MTI. Közleményükben ezenkívül hozzátették, hogy „az átfogó, igazságos és tartós béke szükségessé teszi, hogy Oroszországnak feltétel nélkül ki kell vonnia teljes hadigépezetét Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről”.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy Ukrajnának mindaddig nem szabad tárgyalásokat kezdenie a háború befejezéséről, amíg Oroszországnak megvannak az eszközei az agresszió folytatásához – közölte az ukrán tisztviselő a keddi összukrajnai kongresszuson tett kijelentései alapján az Interfax-Ukraina.

A fenntartható békéről szóló tárgyalások csak akkor kezdődnek meg, ha az ellenségnek nem lesznek forrásai a háború folytatására

– fogalmazott Andrij Jermak az újságíróknak nyilatkozva.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy Kijev úgy véli, csak „erővel lehet békét teremteni”, és hogy Ukrajna győzelmi tervét pontosan erre a célra dolgozták ki.

Az Egyesült Királyság nem fogja gyászolni Igor Kirillov orosz tábornok halálát, aki egy ukrán hadműveletben hunyt el Moszkvában – közölte kedden a Downing Street a The Guardian szerint.

Nyilvánvaló, hogy nem fogunk gyászolni egy olyan személyt, aki illegális inváziót hirdetett, valamint szenvedést és halált rótt az ukrán népre. Mindig is világosak voltunk, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez Oroszország illegális háborújában

– fogalmazott Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője. 

Ahogy a kormányfő korábban megjegyezte, Oroszország „ma” véget vethet ennek a konfliktusnak. „Az orosz agresszió okozza ezt a konfliktust és az ukrán nép folyamatos szenvedését” – mondta Keir Starmer.

Közzétette napi jelentését a brit védelmi minisztérium az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ebben pedig olyan mértékű veszteségekről írnak, hogy amiatt Moszkva kénytelen volt hozzányúlni a stratégiai raktárakból származó elavult és rosszul karbantartott eszközökhöz – idézi a jelentést a Portfolio. 

A közleményben három pontban foglalták össze a legfontosabb információkat:

• A veszteségek mértéke nagy és folyamatosan nő: eddig összesen 3600 darab harckocsit és 8000 egyéb páncélos járművet vesztettek a nagyszabású offenzíva 2022. februári kezdete óta.
• A rendkívüli veszteségek ahhoz vezettek, hogy Moszkva kénytelen volt hozzányúlni a stratégiai raktárakból származó elavult és rosszul karbantartott eszközökhöz. A páncélos járműveket elvontatták a hangárokból, és amennyiben lehetséges volt, korszerűsítették azokat, végül mehettek is a frontvonalra.
• Műholdfelvételek is bizonyítják, hogy a harckocsik és az egyéb páncélosok száma több stratégiai raktárban is csökken 2022 óta. Ilyen például az arzenyevi, buji és ulan-ude-i hangárkomplexum is, ahol látványosan lecsökkent a tárolt eszközök száma.

Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást – közölte  Denisz Smihal miniszterelnök Telegram-oldalán. 

Smihal hangsúlyozta, hogy Ukrajna bármilyen gáz tranzitjáról hajlandó tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.

Erre vonatkozóan ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni, és megfelelő megállapodást elérni

– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.

„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva” – tette hozzá.

Az észt külügyminiszternek teljes egészében igaza van, Magyarország valóban más csapatban játszik, méghozzá a békepárti csapatban – reagált Margus Tsahkna szavaira Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.

Az MTI szerint a tárcavezető az Európai Unió és Albánia közötti kormányközi konferencia ülését követően újságírói kérdésre válaszolva reagált észt kollégája azon nyilatkozatára, amely szerint az az érzése, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter „egy másik csapatban játszik”.

A miniszter úrnak teljes egészében igaza van. Mi más csapatban játszunk, ő a háborúpárti csapatban, én meg a békepárti csapatban, tehát jól látja a helyzetet

– mondta.

Margus Tsahkna előző nap az EU-s külügyi tanácsülés után nyilatkozott úgy a georgiai szankciós javaslat Magyarország és Szlovákia általi megvétózásával kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter valószínűleg egy másik csapatban játszik.

„Immár csaknem két éve ülök ugyanazon magyarországi kollégával ebben a teremben. Megvan a saját álláspontjuk. Valószínűleg nem a mi csapatunkban játszanak, hanem egy másik csapatban” – mondta.

A nyugati országoknak Oroszországot, nem pedig Ukrajnát kellene béketárgyalásokra kényszeríteniük a háború megállításának érdekében – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfőn egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

Sikorski a The Kyiv Independent által idézett megjegyzései Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon kijelentéseire reflektálnak, amelyek szerint hivatalba lépésével felgyorsítja a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokat. Sikorski szerint a konfliktus agresszoraként Oroszországra kellene nyomást gyakorolni, hogy tárgyalást kezdeményezzen. 

Mind az Egyesült Államoknak, mind az Európai Uniónak segítenie kell Ukrajnát abban, hogy jobb tárgyalási pozíciót érjen el az esetleges jövőbeli tárgyalásokhoz, ehhez az agresszort kell ösztönözni és kényszeríteni, nem pedig az áldozatot

– hangsúlyozta. 

Sikorski egyszersmind felszólította Európát és szövetségeseit, hogy egységesen lépjenek fel Oroszországgal szemben, és azt mondta, hogy az uniónak „feszültebben” kellene reagálnia az orosz agresszióra. Mint ismert, az Európai Unió december 16-án fogadta el a Moszkva elleni 15. szankciócsomagot.  

Magyarország területére 2024. december 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4489 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3009 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kijelentette, hogy a Kurszk megyében az oroszok oldalán harcoló észak-koreai katonák legitim célpontjai az ukrán hadseregnek – derül ki a The Kyiv Independent cikkéből.

„A Kurszkba telepített észak-koreai katonák már törvényes célpontok. Háborúba léptek, és mint ilyenek, harcosok, és legitim célpontjai az ukrán hadseregnek. Láttunk észak-koreai katonákat, akik meghaltak az oroszországi csatatéren” – mondta Miller újságíróknak egy sajtótájékoztatón, majd figyelmeztetett, ha az észak-koreai katonák átlépnek Ukrajnába, azt az Egyesült Államok a háború eszkalációjának tekinti. Arra a kérdésre azonban nem adott választ, hogy ebben az esetben milyen lépéseket tennének.

A külügyminisztérium szóvivője azon a napon beszélt erről, amikor a Pentagon megerősítést adott az első észak-koreai katonák haláláról.

A magyarok 77 százaléka úgy véli, valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. 

A kutatás szerint – amelyet decemberben ezer felnőtt megkérdezésével készítettek – Orbán Viktor „békemisszióját” éles bírálatok érték Joe Biden háborús agendájának nyomán Brüsszel részéről: többek között Ursula von der Leyen „megalkuvási küldetésnek” titulálta a diplomáciai akciót, míg Josep Borrell, az Európai Unió előző külügyi főképviselője azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor Moszkvában semmilyen formában sem képviselheti az uniót. A kutatás szerint azonban a brüsszeli vezető politikusokkal szemben a magyar közvélemény támogatja Orbán Viktor törekvéseit az orosz–ukrán háború lezárásának előmozdítására – fogalmaztak.

Mint írták, a válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) egyetért azzal, hogy „a magyar kormányfő a fegyveres konfliktus lezárását szorgalmazza”, ezzel szemben 29 százalékuk kifogásolja ezt. A megkérdezettek 74 százaléka helyteleníti, hogy az amerikai kormányzat, illetve egyes európai országok nagy hatótávolságú rakétákat küldtek Ukrajnának, amelyekkel Oroszország belső területei is támadhatók. A kutatás szerint a magyarok több mint háromnegyede (77 százaléka) látja úgy, hogy valós esély van arra, hogy Donald Trump új amerikai elnök lezárja az orosz–ukrán háborút, és békét teremt 2025-ben.

A közvélemény-kutatás kitért Trump népszerűségének megítélésére is a magyarok körében. A válaszadók többsége (51 százaléka) kedvező véleményt fogalmazott meg Donald Trumpról. 

Robbanás dördült Moszkvában egy Rjazanszkij sugárúton található lakóépület közelében, amikor Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi erőinek vezetője és sajtóhírek szerint a sofőrje (egyes források szerint az asszisztense) belépett az épületbe. Mindkét férfi meghalt a detonációban – írja az Ukrajinszka Pravda.

A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, amit teljesen lezártak. Mentők, tűzoltók, rendőrök és tűzszerészek is érkeztek. A tettesek felkutatása is folyamatban van. A helyszínen nyomozók és igazságügyi szakértők is felbukkantak.

A moszkvai robbantásról bővebben folyamatosan frissülő kiemelt cikkünkben foglalkozunk, ami ide kattintva is elérhető.

Kilencezer-kétszáz tonna (62 ezer hordó) kőolajszármazékot szállított együttesen a Kercsi-szorosnál vasárnap hajótörést szenvedett két orosz tankhajó − jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Egyelőre nem tudni, mennyi olaj ömlött a Fekete-tengerbe.

Vasárnap az erős viharban a Volgonyefty–212 tanker 4900 tonna olajjal kettétört, és az orra elsüllyedt. A 4300 tonna olajat szállító Volgonyeft–239 elsodródott, majd Tamany kikötője közelében zátonyra futott − tájékoztatott az MTI.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma hétfői közlése szerint a Volgonyeft–239 legénységének mind a tizennégy tagját sikerült kimenekíteni. A Volgonyefty–212 13 fős legénységének tizenkét tagját még vasárnap kimentették, egy ember a balesetben életét vesztette, tizenegyet kórházba szállítottak.

A kormány közleménye szerint a tankhajók hajótörése következtében fűtőolaj került a tengerbe, az olajfolt Tuzla szigete felé közelít. Az elsődleges értesülések szerint részleges olajszivárgás történt. Alekszandr Kozlov, a természeti erőforrások minisztere és Szvetlana Ragyionova, a Roszprirodnadzor Orosz Természetvédelmi Hivatal vezetője az „esetleges ökológiai károk” felmérésére a baleset helyszínére utazott.

Mihelyst az időjárási feltételek lehetővé teszik, búvárokkal megkezdik a hajók állapotának a felmérését − áll a kormány közleményében.

Venyiamin Kondratyjev, a krasznodari terület közigazgatási vezetője szerint a régió hatóságai négy településen rendeltek el magas fokú készültséget az olajszennyezés miatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök munkacsoport felállítására és az olajszennyezés hatásainak felmérésére utasította a kormányt − közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője.

Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériuma hétfőn a nemzetközi biztonsági előírások megsértésével vádolta meg Oroszországot amiatt, hogy folyami hajókat használt a nyílt tengeren viharos időjárásban. Azt is bírálta, hogy „nagyszabású természeti katasztrófa veszélye fenyeget a Fekete-tengeren”.

Az Oroszországot a 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigettől elválasztó Kercsi-szoros az orosz gabona és kőolajtermékek exportjának kulcsfontosságú útvonala. A Krímet és az orosz szárazföldet közúti és vasúti híd köti össze, de az ukrán–orosz háborúban a kijevi erők többször is támadták, így Moszkva részben a tengeren keresztül látja el a félszigetet. Augusztus végén egy üzemanyagot szállító komphajó süllyedt el a Kercsi-szorosban ukrán támadás következtében.

Az olajszennyezés feltehetően az elmúlt évek legsúlyosabb környezeti katasztrófája a térségben.