Ez a poszt a következő Percről percre része:
Kegyetlen videót osztott meg Zelenszkij, ahol állítólag leégetik az észak-koreai katonák arcát
-
A magyarok 77 százaléka úgy véli, valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából.
A kutatás szerint – amelyet decemberben ezer felnőtt megkérdezésével készítettek – Orbán Viktor „békemisszióját” éles bírálatok érték Joe Biden háborús agendájának nyomán Brüsszel részéről: többek között Ursula von der Leyen „megalkuvási küldetésnek” titulálta a diplomáciai akciót, míg Josep Borrell, az Európai Unió előző külügyi főképviselője azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor Moszkvában semmilyen formában sem képviselheti az uniót. A kutatás szerint azonban a brüsszeli vezető politikusokkal szemben a magyar közvélemény támogatja Orbán Viktor törekvéseit az orosz–ukrán háború lezárásának előmozdítására – fogalmaztak.
Mint írták, a válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) egyetért azzal, hogy „a magyar kormányfő a fegyveres konfliktus lezárását szorgalmazza”, ezzel szemben 29 százalékuk kifogásolja ezt. A megkérdezettek 74 százaléka helyteleníti, hogy az amerikai kormányzat, illetve egyes európai országok nagy hatótávolságú rakétákat küldtek Ukrajnának, amelyekkel Oroszország belső területei is támadhatók. A kutatás szerint a magyarok több mint háromnegyede (77 százaléka) látja úgy, hogy valós esély van arra, hogy Donald Trump új amerikai elnök lezárja az orosz–ukrán háborút, és békét teremt 2025-ben.
A közvélemény-kutatás kitért Trump népszerűségének megítélésére is a magyarok körében. A válaszadók többsége (51 százaléka) kedvező véleményt fogalmazott meg Donald Trumpról.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Donald Trump, az USA megválasztott elnöke szerint az Ukrajna és Oroszország háborúja „soha nem látott mértékű” emberáldozat árán zajlik – írta a SkyNews.
Trump a floridai Palm Beachen csillagászatinak nevezte azon emberek számát, akik a háborúban elestek, legyenek azok ukránok vagy oroszok.
Ami ott történik, mindkét fél számára sokkal rosszabb, mint ahogyan arról beszámolnak
– tette hozzá, és annak a véleményének is hangot adott, hogy amikor ő elhagyta az elnökségi hivatalát „nem voltak háborúink, és most az egész világ felrobban”, valamint úgy látja, hogy akkor Oroszországban nem merült fel, hogy Ukrajnába lépjen, de mára rengeteg ember meghalt és városok semmisültek meg.
Trump úgy látja, hogy Ukrajna újjáépítése 100 évbe is bele fog telni, de utána sem lesz már olyan, mint valaha volt.
Micsoda szégyen. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Ha én lettem volna az elnök, az a háború nem történt volna meg
– hangsúlyozta az USA leendő elnöke.
-
Oroszországnak képesnek, illetve késznek kell lennie arra, hogy a következő évtizedben felvegye a harcot a NATO-val Európában − jelentette ki hétfőn Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának évzáró ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett − tájékoztatott az MTI.
A miniszter egyebek között a NATO júliusi csúcstalálkozójára, valamint az Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség más tagállamainak katonai doktrínáira hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy Moszkvának az elkövetkező években fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra az egyre „tolakodóbb” NATO-val szemben.
„A védelmi minisztérium tevékenységei arra összpontosulnak (...), hogy képes legyen biztosítani a teljes felkészültséget minden eshetőségre középtávon, ideértve egy esetleges katonai konfliktust a NATO-val Európában a következő évtizedben”
− húzta alá Belouszov, aki egyúttal számos szükséges változtatást, illetve reformot javasolt, „tekintettel a jövőbeli katonai konfliktusok természetére”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.
-
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni és megfelelő megállapodást elérni
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva” – tette hozzá.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kemény utasítást adott az orosz titkosszolgálatoknak Vlagyimir Putyin, szigorú büntetés vár az ukránokra;
- Közeleghet a vég, több forgatókönyvet is felvázoltak az ukrajnai háború befejezéséről;
- Elfogadták az Oroszországgal szembeni 15. szankciócsomagot;
- Megérkezett az első új, Kijevből indult nemzetközi gyorsvonat a Keleti pályaudvarra;
- Ferenc pápa „testvéreknek” nevezte Ukrajnát és Oroszországot a vasárnapi szentmisén.
Tartsanak velünk ezúttal is!