Egy, a közösségi médiában megosztott videó szerint a kelet-ukrajnai Donyecki területen egy ukrán drón olvadt égi termittel borított be egy orosz lövészárkot.
A felvétel állítólag Sziverszk térségében készült. Egy ehhez hasonló felvétel idén szeptember 2-án is megjelent, egyes feltételezések szerint azon szintén egy ukrán drón volt látható.
Akkor a The Kyiv Independent azt írta a technológiáról, hogy „a termitfegyverek több ezer apró, 2000 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleten égő olvadt fémdarabot szórnak szét, ami azt jelenti, hogy egyes páncélozott járműveket is képes megolvasztani”.
Megjegyezték, hogy Oroszország már a háború eleje óta használt hasonló gyújtófegyvereket, miközben egyes jelentések szerint Ukrajna még olyan, termitbombákkal felszerelt drónokat is bevetett, amelyeket orosz állásokra vagy páncélozott járművekre dobtak le.
Az efféle fegyverek rendkívüli sérüléseket okozhatnak. A Human Rights Watch korábban azt írta, hogy az ilyen lőszereknek való kitettség „kiterjedt és kínzó égési sérülésekhez vezethet, amelyek fájdalmas kezelést igényelnek”. A sérülések közt „a gyulladt légutak és a mérgező füstgázok okozta légzőszervi károsodást, a fertőzést, a rendkívüli kiszáradást és a szervi elégtelenséget” sorolták fel.
Ha valaki túléli a termit és más gyújtóbombák okozta sérüléseket, akkor is „egy életen át tartó szenvedéssel nézhet szembe”, fizikailag és mentálisan egyaránt – írta a The Kyiv Independent.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz erők elfoglaltak két falut Ukrajnában − Lozovát a Harkivi területen és Szoncsivkát a Donyecki területen.
Ezeket a jelentéseket független források nem erősítették meg.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2025. február 24-én, az ukrajnai háború harmadik évfordulóján elfogadja az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot – írja a Welt információ alapján az Ukrinform.
A csomag a gazdasági szankciók mellett a „hibrid hadviselésben” részt vevő személyeket is célba veszi.
Az uniós diplomaták szerint a csomagot „egyértelmű jelzésnek” szánják Moszkva számára, és „az orosz gazdaság egyes, eddig nem vagy csak elégtelenül lefedett ágazatai ellen irányuló intézkedéseket tartalmaz majd”. Emellett a 16. szankciócsomag további intézkedéseket tartalmazna olyan személyek és szervezetek ellen, akik „Oroszország propagandistáinak tekinthetőek, és felelősek Ukrajna területi integritásának aláásásáért” – írta a lap.
Az EU december 16-án fogadta el az Oroszország elleni 15. szankciócsomagját.
Ukrajna NATO-tagsága elérhető, de a kijevi vezetésnek meg kell küzdenie azért, hogy meggyőzze erről szövetségeseit jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazája diplomatáinak mondott beszédében – közölte az MTI.
„Mindannyian megértjük, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba és tagsága a szövetségben csakis politikai döntés lehet” – mondta Zelenszkij a kijevi rendezvényen.
A tagság Ukrajna számára elérhető, de csak akkor, ha minden szükséges szinten megküzdünk ezért a döntésért
– tette hozzá.
Az ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a szövetségeseknek tudniuk kell, hogy Ukrajna mit hozhat magával a NATO-ba, s esetleges tagsága miként stabilizálhatja a globális viszonyokat. Zelenszkij a múlt héten az európai uniós országoktól sürgetett biztonsági garanciákat a háború esetleges lezárását követően, mondván, hogy Ukrajnának több védelemre lesz szüksége NATO-tagság formájában.
Öt ukrán hadifogollyal végzett az orosz hadsereg. Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa az esetről készült felvételt látva elmondta, hogy bejelentést fog tenni az ENSZ-nek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hadifoglyokat lelövő orosz háborús bűnösöket nemzetközi bíróság elé kell állítani, és a törvény által előírt legszigorúbb büntetéssel kell szembenézniük
– jelentette ki.
Hozzátette, hogy 2024-ben közel kétszer annyi fogságba esett ukrán katonát végeztek ki, mint a háború első két évében összesen.
Hallgassanak el a fegyverek és karácsonyi énekek csendüljenek fel Ukrajnában – hangoztatta Ferenc pápa, azonnali tűzszünetet is sürgetve minden háborús fronton, abban a beszédében, amelyet advent negyedik vasárnapján a vatikáni Szent Márta-házban mondott el.
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a „mártír” Ukrajna városait folyamatos támadások érik, amelyek iskolákat, templomokat és kórházakat találnak el.
Hallgassanak el a fegyverek, és karácsonyi énekek csendüljenek fel
– kérte a katolikus egyházfő.
A világ minden háborús frontján tűzszünetet sürgetett Ukrajnától a Közel-Keleten át egészen a Szentföldig.
A pápa hangoztatta, fájdalommal gondol a palesztinok lakta Gázai övezetre, az elhunyt gyermekekre, iskolák és kórházak bombázására. „Mennyi kegyetlenség!” – ismételte meg többször.
Hozzátette, hogy figyelemmel és aggodalommal kíséri a Mozambikból érkező híreket is, és az afrikai országnak is a remény, a béke és a megbékélés üzenetét küldi.
Azért imádkozom, hogy a párbeszéd és a közös jó keresése kerekedjék felül, a hit és a jó szándék segítségével, a csüggedésen és az ellentéteken
– mondta az egyházfő.
Ferenc pápa vasárnapi beszédét nem az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondta el, hanem a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házból jelentkezett be. A téren levő hívők egyenesben, kivetítőkön keresztül követték a pápa szavait.
A megfázás miatt gyengélkedő Ferenc pápa orvosainak tanácsára nem jelent meg a téren, annál is inkább, mivel kedd estétől intenzív program vár rá az ünnepi szertartások és a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitása miatt.
A pápa a délelőtti órákban római gyerekekkel találkozott, akik a jászolba teendő gyermek Jézust ábrázoló szobrocskákat vitték hozzá áldásra.
„Egy gyermek sem számít tévedésnek, minden gyermek az élet ajándéka” – hangoztatta a pápa. Kijelentette, az élet szentségének védelme a fogantatás pillanatától kezdődik – közölte az MTI.
A katonai felsőoktatási intézmények kadétjainak fizetése 2025 márciusától emelkedni fog – közölte Szerhij Melnik ukrán védelmiminiszter-helyettes.
2025 márciusától kezdődően az 1. és 2. évfolyam kadétjai az ukrajnai minimálbérnek megfelelő fizetést fognak kapni, ami 8000 hrivnya (átváltva mintegy 76 ezer forint). A 3–4. tanulmányi év kadétjai, a szerződéses szolgálatnak megfelelően, több mint 20 ezer hrivnyát (körülbelül 190 ezer forint) fognak kapni – írja az Interfax.
Ukrán tisztviselők továbbra is arról számolnak be, hogy észak-koreai erők vesznek részt a Kurszki területen zajló harci műveletekben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 20-án kijelentette, hogy az orosz katonai parancsnokság megpróbálja eltitkolni a Kurszki területen állomásozó észak-koreai katonák bevetését azzal, hogy
az észak-koreai állampolgárokat tévesen Oroszország szibériai és távol-keleti régióiban honos különböző etnikai csoportok tagjainak minősíti.
Egy Kurszki területen működő ukrán dandár arról számolt be, hogy az orosz katonai parancsnokság frissen toborzott „zsoldosokat” telepít a front egy meg nem határozott területén, feltehetően Kurszki területen lévő egységek megtámadására − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A dandár továbbá megjegyezte, hogy ezek a „zsoldosok” észak-koreai erők lehetnek, de a dandár nem erősítette meg az észak-koreai erők részvételét, és beszámolt arról, hogy olyan útleveleket találtak, amelyekben a zsoldosok származási helyeként az oroszországi Tuva Köztársaság szerepel. Egy külön ukrán egység, amely a Kurszki területen tevékenykedik, olyan felvételeket tett közzé, amelyeken ukrán erők csapást mérnek a területen tevékenykedő állítólagos észak-koreai csapatokra.
Az ISW nem tudta az információkat független forrásból megerősíteni.
A RIA Novosztyi szerint Vlagyimir Putyin egy vasárnapi interjúban közölte: elképzelhető, hogy már 2022 februárja előtt el kellett volna indítaniuk az ukrajnai elleni inváziót.
„Korábban kellett volna tájékozódnunk és megértenünk, hogy ellenfeleink nem fogják végrehajtani a minszki megállapodásokat, egyszerűen az orrunknál fogva vezetnek, félrevezetnek bennünket. Nekünk pedig, ezt megértve, határozottabban és időben kellett volna cselekednünk. Fel kellett volna készülnünk erre, és a megfelelő pillanatot kellett volna megválasztanunk a megkezdésükhöz, nem pedig megvárni azt a pillanatot, amikor már nem lehetett semmit sem tenni” – mondta az elnök az orosz állami hírügynökség szerint.
Putyin ezután azt mondta, hogy ha Moszkva 2022-ben tétlen maradt volna az Ukrajna körül kialakult helyzetben, akkor az bűncselekmény lett volna „Oroszország és az orosz nép érdekei ellen”. Ugyanakkor megjegyezte: nem tud konkrét dátumot és időkeretet meghatározni arra vonatkozóan, hogy mennyivel korábban kellett volna megkezdeni az ukrajnai „különleges katonai műveletet”.
Ukrajna azt állítja, hogy egyre több fogságba esett katonájukkal végeznek az oroszok – írja a BBC.
Cikkükben példaként felidézték Olekszandr Matszijevszkij esetét, akivel még 2023-ban végeztek a fogságban egy videó tanúsága szerint. Az ukrán ügyészek szerint azonban a közelmúltban is sok hasonló eset volt – többek közt még olyan is, amikor csak az alsóneműje alapján ismert fel egy áldozatot a saját édesanyja.
Mint írták, a kivégzések egy részét maguk az orosz katonák filmezték le, míg másokat a felettük lebegő ukrán drónok vettek fel. A gyilkosságok általában olyan helyszíneken – erdőkben vagy mezőkön – történnek, amelyeket nehéz pontosan azonosítani. Ezzel együtt a BBC Verify tényellenőrző oldala több esetben is rögzíteni tudta a pontos helyszínt, az időt, és azt, hogy az áldozatok ukrán egyenruhát viseltek.
Ukrajna főügyészsége szerint az invázió kezdete óta legalább 147 ukrán hadifoglyot végeztek ki az orosz erők,
közülük 127-et idén öltek meg.
„A növekvő tendencia nagyon világos, nagyon nyilvánvaló” – mondta Jurij Belouszov, az ukrán főügyészség hadügyi osztályának vezetője. Hozzátette: „a kivégzések tavaly novembertől váltak rendszeressé, és egész idén folytatódtak. Sajnos a számuk idén nyáron és ősszel különösen nagy mértékben emelkedett”.
Ez azt mutatja, hogy nem elszigetelt esetekről van szó. Hatalmas területeken történnek, és egyértelmű jelei vannak annak, hogy egy bizonyos politika részét képezik – és bizonyíték van arra, hogy erre vonatkozóan utasításokat is kiadtak
– mondta Belouszov.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tovább bővíti az oroszországi és a megszállt ukrajnai fiatalok számára szervezett katonai-hazafias nevelési programok hálózatát − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Mint írták, az orosz elnök december 20-án négy utasításból álló listát hagyott jóvá az orosz kormány számára, amely a következőket tartalmazza:
A Kreml „A győzelem útjai” programjának célja „a modern gyermekek és fiatalok hazafias érzelmeinek erősítése”, és ingyenes kirándulásokat kínál az orosz gyermekek és fiatalok számára a „katonai dicsőség” orosz kulturális és történelmi helyszíneire.
Mint az ISW megjegyezte, a Kreml korábban az „Avangard” katonai és sportkiképző táborokat használta fel az ukrán fiatalok militarizálására és az orosz kulturális és történelmi narratívákba való indoktrinálására,
és úgy tűnik, hogy a hosszú távú erőfejlesztő erőfeszítései részeként az ilyen és hasonló táborok hálózatát Oroszország-szerte bővíti.
A Kreml más ifjúsági katonai-hazafias szervezetek (például a Junarmija és az Első Mozgalom) kiterjesztésére és felemelésére is készül az orosz fiatalok militarizálása érdekében – tették hozzá.
Olaf Scholz német kancellár ingerülten reagált Andrzej Duda lengyel elnök azon ötletére, hogy elkobozzák az EU-ban befagyasztott orosz vagyont, írja a Financial Times, szemtanúkra hivatkozva.
Nem érti, hogy ez hogyan befolyásolná a pénzügyi piacaink stabilitását
– idézte a kiadvány a kancellár reakcióját. A források szerint Olaf Scholz még azt is hozzátette, hogy a lengyelek „még csak az eurót sem használják”, ezért sem értheti a problémát a lengyel elnök.
Mint a cikkben olvasható, Scholzot az bosszantotta fel, hogy Duda visszatért egy olyan elképzeléshez, amelyet Berlin már többször is elutasított.
A légvédelmi rendszerek az előző éjszaka 42 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszország öt régiója felett − közölte az orosz védelmi minisztérium.
Elmondásuk szerint húsz drónt lőttek le az Orjoli régió felett, nyolc-nyolc drónt semmisítettek meg a Rosztovi és a Brjanszki terület felett, öt drónt a Kurszki terület és egyet a Kubáni terület felett.
Volodimir Zelenszkij és az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak nyilvános sértései azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felülkerekedett rajtuk – közölte Viktor Medvecsuk oroszbarát ukrán oligarcha, az Egy Másik Ukrajna ellenzéki mozgalom elnöke a RIA Novosztyi szerint.
Viktor Medvedcsuk úgy vélekedett, hogy Zelenszkij és Jermak kirohanásai a feszültség és az idegi kimerültség jelei, amit az orosz elnök tárgyalási stratégiájának sikerei váltottak ki.
Az ukrán vezetők sértő megjegyzései, beleértve a Putyin elleni trágár kifejezéseket, Medvedcsuk szerint Zelenszkij legitimitásának csökkenését tükrözik. Állítása szerint Putyin kizárta őket a tárgyalásokból, mivel elvesztették tárgyalási pozíciójukat, és Ukrajna katonai és politikai helyzete kritikussá vált. Medvedcsuk úgy véli, hogy Zelenszkij hamarosan elveszíti az ukrán nép támogatását is, mivel a folytatódó háborúval kapcsolatos kiábrándultság növekszik.
A politikus szerint Zelenszkij makacs magatartása azt üzeni, hogy semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, és arra kényszeríti a nemzetközi közösséget, hogy feltétlen támogatást nyújtson neki. Medvedcsuk úgy látja, hogy mindez csak tovább súlyosbítja Kijev helyzetét, amely végül kedvezőtlen kimenetelt eredményezhet az ukrán rezsim számára.
Az orosz elnök még a pár napja tartott évértékelőjén szembesült egy olyan kérdéssel, amely jól láthatóan meglepte őt. Az esetről most az mk.ru orosz portál írt részletesen.
Mint írták, az orosz elnököt Dmitrij Kulko orosz haditudósító és műsorvezető (aki az esemény egyik moderátora volt) kérdezte. Kettejük közt az alábbi párbeszéd játszódott le a Kreml leirata szerint:
–Dmitrij Kulko: Vlagyimir Vlagyimirovics, a kurszki régió felszabadításán dolgozó katonáink nem rendelkeznek a különleges katonai műveletben való részvételi státusszal.
–Vlagyimir Putyin: Tessék?
–Dmitrij Kulko: Nem rendelkeznek a különleges katonai műveletben részvételi státusszal.
–Vlagyimir Putyin: Miért?
–Dmitrij Kulko: Mert ők a terrorizmusellenes művelet résztvevői. Ez kihat az általuk kapott kifizetésekre is.
Mint az mk.ru megjegyezte, Putyint jól láthatóan meglepte a kérdés, és úgy tűnt, mintha nem is hitt volna a fülének. Kulko ezután részletezte a problémát, több példát is felhozott, megemlítve, hogy az egyik beszámoló szerint egy kurszki katona csak 25 ezer rubelt kap havonta ahelyett a 210 ezer helyett, amely az orosz védelmi minisztériummal kötött szerződés esetén járna neki (a lap azt is hozzátette, hogy erről a problémáról korábban is esett szó az orosz nyilvánosságban).
Erre Putyin azt mondta, hogy a Kurszkban küzdő katonák státuszára vonatkozó információ nem új neki, de nem realizálta azt, hogy ez milyen következményekkel járhat. Elismerte, hogy valóban hibáztak, és azt ígérte, hogy utánanéz a problémának – miközben szóvá tette azt is, hogy szerinte a védelmi minisztérium lehet elsődlegesen felelős ezért a hibáért. Az orosz elnök úgy fogalmazott válaszában:
Hogy őszinte legyek, ez nem jutott eszembe, és ezért elnézést kérek. Ezt orvosolni fogjuk. [...] Mindent korrigálni fogunk, és minden katona, aki a haza iránti kötelességét teljesíti a harcvonalon, megkapja az őt megillető kifizetéseket. Visszamenőlegesen újra fogjuk számolni.
Az MK véleménye szerint az eset mögött egy kimondatlan kérdés is volt, miszerint Vlagyimir Putyin nem érzi-e úgy, hogy a bizalmasai nem avatják be őt bizonyos információkba. De megjegyezték, hogy volt több másik, ehhez hasonló része is az eseménynek, egyebek mellett az a pont, amikor az orosz elnököt azzal szembesítették, hogy a bankok miként trükköznek a jelzáloghitelekkel.
Arról, hogy mi minden került még szóba az évértékelőn, itt írtunk bővebben.
Újságírók már név szerint is azonosítottak 84 761 orosz katonát, akik Ukrajna teljes körű megszállása alatt haltak meg − derül ki a BBC Russia és a Mediazona közös vizsgálatából.
A médiumok legutóbbi, december eleji frissítése óta 2711 orosz katona neve került fel az áldozatok listájára.
Az újságírók megjegyzik, hogy a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak, mivel az általuk ellenőrzött információk nyilvános forrásokból származnak, például gyászjelentésekből, hozzátartozók bejegyzéseiből, a regionális média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból.
A kiadványok következtetései szerint 2024 valószínűleg a „háború leghalálosabb éve” volt, mivel a jelenlegi számítások szerint az elmúlt 12 hónapban több mint 20 ezer megerősített haláleset történt − bár végleges következtetéseket még nem lehet levonni, mivel az áldozatokról szóló adatok folyamatosan jelennek meg.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy folyamatban van-e egy harmadik világháború, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tanácsolta egy interjúban, hogy ne ijesszünk meg senkit, de tett egy megjegyzést.
Tudják, nem kell senkit sem megijeszteni. Sok veszély van, és ezek egyre nőnek
− mondta az orosz elnök Pavel Zarubin televíziós újságírónak, abban az interjúban, amelyben kompromisszumokról is beszélt.
A Herszon városában található onkológiai központ elleni orosz támadás december 21-én éjjel „nem volt más, mint civilek elleni kegyetlenség” − mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat éjjeli videóüzenetében.
Az orosz erők két irányított légibombával csapást mértek egy onkológiai központra − jelentette a Herszon területi katonai közigazgatás.
Zelenszkij esti beszédében elmondta, hogy az egészségügyi intézmény elleni támadásnak nem voltak áldozatai, mivel a betegek és az egészségügyi személyzet menedéket keresett − közölte a The Kyiv Independent.
Az onkológiai központ, amely a teljes körű invázió kezdete óta korlátozott kapacitással működik, a város egyetlen sugárterápiás kezelést nyújtó lineáris gyorsítójának adott otthont.
Oroszország kész kompromisszumokat keresni, de nem a saját érdekei rovására − mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami RIA Novosztyi hírügynökség szerint.
Készek vagyunk keresni ezeket a kompromisszumokat. De úgy, hogy ne sérüljenek az érdekeink
− mondta Putyin a Pavel Zarubin újságírónak adott interjúban.
Oroszország készen áll arra, hogy kapcsolatokat építsen más országokkal, de nem a saját kárára − tette hozzá az elnök.
Ukrán drónok csapást mértek egy olajraktárra az oroszországi Orjol város külvárosában december 22-én éjjel, ami miatt tűz ütött ki − közölte Andrej Klicskov, az Orjoli terület kormányzója.
Az Astra orosz Telegram hírcsatorna szerint helyi idő szerint fél egy körül több robbanást jelentettek a városból.
A közösségi médiában közzétett és a helyi lakosok által készített videókon nagy robbanások világították meg az éjszakai égboltot a város körül. Az okozott kár mértékét még nem tudni − írta a Th Kyiv Independent.
Vasárnap reggel számos vezető lap címloldalán közölték a hírt, hogy Olekszandr Uszik ukrán bokszoló egyhangú pontozással megvédte világbajnoki címeit a profi nehézsúlyú ökölvívók Rijádban rendezett csatájában, Tyson Furyval szemben. Az ökölvívó sikerében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meglátta a lehetőséget.
Győzelem! Olyan fontos és olyan szükséges most mindannyiunk számára
– írta Zelenszkij a Telegram oldalán egy posztban, amelyben gratulált az ökölvívónak.
Majd kifejtette: „A bajnoki övek megtartásával Olekszandr bebizonyította: ukránok vagyunk, és nem adjuk fel, ami a miénk. És nem számít, milyen nehéz – győzni fogunk. Legyen szó a ringről, a csatatérről vagy a diplomáciai arénáról – harcolunk, és nem adjuk fel, ami a miénk.”
Gratulálok a győzelemhez, kozák! Gratulálok a győzelemhez, Ukrajna! Dicsőség Ukrajnának!
– zárta posztját.
A mérkőzésről szóló részletes beszámolónkat itt olvashatja el.
Egy, a közösségi médiában megosztott videó szerint a kelet-ukrajnai Donyecki területen egy ukrán drón olvadt égi termittel borított be egy orosz lövészárkot.
A felvétel állítólag Sziverszk térségében készült. Egy ehhez hasonló felvétel idén szeptember 2-án is megjelent, egyes feltételezések szerint azon szintén egy ukrán drón volt látható.
Akkor a The Kyiv Independent azt írta a technológiáról, hogy „a termitfegyverek több ezer apró, 2000 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleten égő olvadt fémdarabot szórnak szét, ami azt jelenti, hogy egyes páncélozott járműveket is képes megolvasztani”.
Megjegyezték, hogy Oroszország már a háború eleje óta használt hasonló gyújtófegyvereket, miközben egyes jelentések szerint Ukrajna még olyan, termitbombákkal felszerelt drónokat is bevetett, amelyeket orosz állásokra vagy páncélozott járművekre dobtak le.
Az efféle fegyverek rendkívüli sérüléseket okozhatnak. A Human Rights Watch korábban azt írta, hogy az ilyen lőszereknek való kitettség „kiterjedt és kínzó égési sérülésekhez vezethet, amelyek fájdalmas kezelést igényelnek”. A sérülések közt „a gyulladt légutak és a mérgező füstgázok okozta légzőszervi károsodást, a fertőzést, a rendkívüli kiszáradást és a szervi elégtelenséget” sorolták fel.
Ha valaki túléli a termit és más gyújtóbombák okozta sérüléseket, akkor is „egy életen át tartó szenvedéssel nézhet szembe”, fizikailag és mentálisan egyaránt – írta a The Kyiv Independent.
Kijev három katonai helikoptert kapott Lengyelországtól. A hírt Vaszil Bodnar, Ukrajna lengyelországi nagykövete szombaton jelentette be Facebook-oldalán.
A helikoptereket a harkivi egyetemen tanuló leendő pilóták képzésére használják majd. A Korrespondent úgy tudja, Lengyelország pontosan meghatározta, hogy két Mi–8 helikoptert és egy Bell 412–HP-t szállít át Ukrajnának.
Ihor Moszijcsuk volt parlamenti képviselő csütörtökön tette közzé a videót, amelyen kijevi katonai és rendőri egyenruhát viselő emberek gázt fújnak egy civil autó belsejében ülő férfira – írja a Kárpáthír.
A portál szerint a toborzók egyre elképesztőbb módszereket vetnek be a hadkötelesek elfogására.
A kijevi rendőrség sajtószolgálata elfogadhatatlannak nevezte a videóban történteket. Megerősítették, hogy az ügy vizsgálatának befejezéséig mindkét rendőrtisztet felfüggesztették a szolgálatból. A ukrán védelmi minisztérium szintén reagált, kijelentve, hogy elítélik a törvénytelen cselekedeteket, és kivizsgálja az incidenst.
Az ukrán fegyveres erők már több millió órányi drónfelvétellel rendelkeznek, amik felhasználhatók a mesterséges intelligencia kiképzéséhez, hogy az eszközök majd önállóan hozzanak döntéseket a harctéren – írja a Sztrana ukrán híroldal.
Alexander Dmitrijev, az ukrán OCHI nonprofit digitális rendszer alapítója elmondta, hogy platformja 2022 óta kétmillió órányi videofelvételt központosított és elemzett 15 ezer, a frontvonalban lévő drónt kezelő katonától.
„Ezek az adatok táplálékot jelentenek a mesterséges intelligencia számára. Ha mesterséges intelligenciát akarsz képezni, adj neki kétmillió órányi videót, és valami természetfeletti lesz belőle” – jegyezte meg Dmitriev.
Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök egy televíziós műsorban jelentette ki, hogy Robert Fico hétfőn Moszkvába utazik. Úgy tudja, hogy a szlovák miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik, hogy megvitassák Ukrajna orosz gáztranzitjának európai leállását – írja a RBC Ukrajina.
Amint nem hivatalosan megtudtam, és nem hivatalosan mondom, Robert Fico hétfőn egy uniós ország vezetőjeként látogatja meg Putyint
– jelentette ki Vucsics a szerb Happy TV csatornán.
Mint írtuk, a szlovák vezető korábban közölte: megfontolja, hogy válaszintézkedéseket tegyen Ukrajnával szemben, ha az ország úgy dönt, nem engedélyezi az orosz gáz Európába történő szállítását. Robert Fico szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglepően elutasító magatartást tanúsított a brüsszeli csúcstalálkozón. Zelenszkij ugyanis azt mondta a szlovák vezetőnek, hogy amíg Ukrajna nem kap biztosítékot arra, hogy a Kreml nem részesül anyagi előnyökben, és amíg a háború folytatódik, addig ők orosz gázt nem szállítanak.
A szlovák miniszterelnök megkérdőjelezi, hogy Ukrajnának „ezekben az időkben joga van-e egy uniós tagállam gazdasági és nemzeti érdekeit sérteni”. „ Amennyiben Kijev nem engedélyezi a gáztranzitot, Szlovákia megfontolja, hogy karácsonyra megtorló intézkedéseket vezessen be Ukrajnával szemben ” – jelentette ki Robert Fico a minap.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte, hogy Vlagyimir Putyin újévkor és karácsonykor is gratulálni fog külföldi vezetőknek, kivéve a barátságtalan országok vezetőinek – írja az Aif.ru.
A korábbi években az orosz elnök nem küldött újévi üdvözletet az Egyesült Államok és más nyugati országok vezetőinek. 2022-ben és 2023-ban például Orbán Viktor magyar miniszterelnök (holott Magyarország papíron barátságtalan országnak számít) és Aleksandar Vucsics szerb elnök, valamint a világ számos korábbi vezetője, például Nicolas Sarkozy volt francia elnök és Gerhard Schröder volt német kancellár kapott gratulációt.
Egy későbbi válaszában Peszkov pontosította, hogy
az orosz elnök most is boldog új évet fog kívánni néhány barátságtalan ország népének.
Hozzátette azt is, hogy Putyin folytatni fogja a grúz és ukrán népeknek szóló gratulációk hagyományát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!