Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) pénteki közlése szerint ukrán drónok jelentette biztonsági kockázatok miatt nem tudott a célállomásán, a csecsenföldi Groznijban landolni az az Azerbajdzsánból indult utasszállító repülőgép, amely szerdán zuhant le Kazahsztán területén.
Arról, hogy hogyan reagáltak az állításra Kazahsztánban és Oroszországban, ide kattintva olvashat bővebben.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) a Világbankkal együttműködve a PEACE in Ukraine program keretében 485 millió dolláros humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte Denisz Shmihal ukrán miniszterelnök december 27-én a Telegramon.
A kormányfő tájékoztatása szerint 465 millió dollár humanitárius segély érkezett az USAID-től, további 20 millió dollárt pedig a Világbank biztosított.
Az összegeket az állami költségvetés szociális és humanitárius kiadásainak kompenzálására fordítják
– fogalmazott Ukrajna miniszterelnöke.
További humanitárius finanszírozás akkor érkezik, ha az Egyesült Államok tovább gyorsítja a fegyverszállítmányokat és katonai segélyszállítmányokat a megválasztott elnök, Donald Trump januári beiktatása előtt, tartva attól, hogy a leendő amerikai államfő csökkentené a finanszírozást.
A Világbank igazgatótanácsa december 18-án 2,05 milliárd dolláros fejlesztéspolitikai műveleti (DPO) támogatást hagyott jóvá Ukrajnának, aminek egy részét a befagyasztott orosz eszközökkel fedezett új, 20 milliárd dolláros amerikai hitel egy részéből finanszírozzák.
2024 végéig 139 föld alatti iskola és több tucat szakképző intézmény építése kezdődött meg Ukrajnában – közölte Nadija Kuzmicsova, Ukrajna oktatási és tudományos miniszterhelyettese az ukrán Szuszpiljne hírügynökség beszámolója szerint.
A tárcavezető-helyettes elárulta, hogy jelenleg 79 föld alatti oktatási intézmény aktív építése zajlik. Várhatóan 2024 végéig ezek közül legfeljebb tízet üzembe is helyeznek.
A miniszterhelyettes hozzátette, hogy a föld alatti oktatási intézmények építése folytatódik az orosz bombázások által érintett területeken. „Az építkezések a frontvonalban és a határ menti területeken folynak, ahol lövések és bombázások jellemzőek. Arra számítunk, hogy 2025. szeptember 1-jéig minden létesítmény építése befejeződik, mert januártól egy új ciklusba lépünk. Több pénzt különítünk el az új létesítményekre” – magyarázta Kuzmicsova.
Pénteken megérkezett Ukrajnába az első cseppfolyósított földgázszállítmány (LNG) az Egyesült Államokból – közölte a DTEK ukrajnai energiaszolgáltató magánvállalat az MTI tájékoztatása szerint.
A szállítmány – mintegy 100 millió köbméter cseppfolyósított földgáz – egy görög újragázosító terminálba érkezett, onnan pedig gázvezetéken keresztül Ukrajnába. A DTEK tájékoztatása szerint ezek a szállítmányok
nemcsak rugalmas és biztos energiaforrással látják el a térséget, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy csökkenjen Oroszország befolyása az ukrajnai energetikai rendszerre.
A már csaknem három éve tartó ukrajnai háború ellenére Oroszország mindeddig fenntartotta a gázszállítást Ukrajna területén keresztül, de Kijev nem hosszabbította meg az év utolsó napján lejáró tranzitszerződést. Az orosz erők rendszeresen mérnek csapásokat Ukrajna energetikai létesítményeire, emiatt Ukrajna növelte az Európai Unióból származó elektromos áram importját. Kijev szerint a közvetlen amerikai LNG-szállítmányok csökkenthetik az európai gázpiacra nehezedő nyomást is.
December elején Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy Oresnyik típusú hiperszonikus rakétákat telepít Belaruszba, amik így akár Németország területét is elérhetik.
Most a német szövetségi külügyminisztérium (AA) egy belső dokumentumban arra figyelmeztet, hogy Németország nincs védve ettől a halálos veszedelemtől, írja a Bild.
Oroszország november végén támadta először Ukrajnát az új közepes hatótávolságú, hiperszonikus, nem nukleáris töltettel felszerelt ballisztikus rakétával.
A Bild úgy tudja, hogy a belső kormányzati elemzés szerint Németország jelenleg védtelen lenne az Oresnyik rakétákkal szemben.
A német külügyminisztérium kockázatelemzése megdöbbenést váltott ki a védelmi minisztériumban, értesült a német kiadvány.
A Bild megkeresésére a tárca annyit közölt, hogy állítólagos belső iratok tartalmára nem kíván reagálni.
Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) pénteki közlése szerint ukrán drónok jelentette biztonsági kockázatok miatt nem tudott a célállomásán, a csecsenföldi Groznijban landolni az az Azerbajdzsánból indult utasszállító repülőgép, amely szerdán zuhant le Kazahsztán területén.
Arról, hogy hogyan reagáltak az állításra Kazahsztánban és Oroszországban, ide kattintva olvashat bővebben.
Ukrajna lesz az orosz–ukrán háború legnagyobb vesztese, miközben az Egyesült Államok és Kína a nyertese – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb elnök a Handelsblatt német hírportálnak adott pénteki interjújában.
A háborúban természetesen az ukránok fognak a legtöbbet veszíteni, de az oroszok és mi, európaiak is veszítünk. Az Egyesült Államok és Kína nyer. Az előbbi megerősíti pozícióját az energiapiacon, Kínának pedig már most világos elképzelése van arról, hogy az egyes nyugati országok hogyan reagálnak az agresszióra
– fogalmazott Szerbia államfője, aki úgy látja, hogy Európa nem tesz eleget azért, hogy Ukrajna nyerjen, ezért „racionálisabb megközelítésre van szükség a vérontás befejezéséhez”.
A szerb elnök szerint Kína közvetíteni fog a Donald Trump által kezdeményezett esetleges tárgyalásokon. „Ez jó jel lesz, mivel Kína nagyobb befolyást tud majd gyakorolni Moszkvára. Csak attól tartok, hogy a tűzszünet előtt valami rossz történhet. Egy újabb eszkalációra gondolok, amely során Oroszország fejlett rakétarendszerekkel viszonozza a tüzet. Aki azt hiszi, hogy Vlagyimir Putyin nem fogja használni ezeket az erős fegyvereket, az téved” – mondta. Ugyanakkor azt nem pontosította, hogy nukleáris fegyverekre gondolt-e.
Elárulta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök fél évvel ezelőtt azt mondta neki, hogy januárig, az új amerikai elnök beiktatásáig semmi sem fog változni fronton, és csak ezután lehet tárgyalni. Szerinte Donald Trump anyagilag nem fogja annyira támogatni Ukrajnát, mint a regnáló amerikai kormányzat, miközben megígérte, hogy békét teremt, és várhatóan mindent megtesz ennek teljesítéséért.
Az ukrán állami költségvetés biztonsági és védelmi kiadásai idén január és november között 1,8 billió ukrán hrivnyát, átszámolva mintegy 42,88 milliárd amerikai dollárt tettek ki – közölte pénteken Ukrajna pénzügyminisztériumának sajtószolgálata.
A tárca megjegyezte, hogy ez az állami költségvetés általános alapjának 58,6 százaléka. Költöttek többek között:
A pénzügyminisztérium hozzátette, hogy a biztonság és a védelem továbbra is az állami költségvetés legnagyobb kiadási tétele.
Petr Pavel cseh elnök pénteken a közösségi oldalán azzal büszkélkedett, hogy karácsonyra ajándékot kapott a 10. ukrán brigád katonáitól, egy „frontvonalbeli” sertéshúskonzervet. Csehország államfője elárulta, hogy a cseh Pamet naroda – magyarul a Nemzet Emlékezete – jótékonysági szervezet önkéntesei Donbaszban jártak, és átadták neki az ukrán katonák üdvözletét.
Ukrajna már a harmadik háborús karácsonyát élte át. Míg sokan közülünk a karácsonyt bőségben töltötték, addig a 10. ukrán dandár katonái a lövészárkokban védték hazájukat. Ez idő alatt a Nemzet Emlékezete önkéntesei Donbaszban jártak, és tucatnyi történetet hallottak bátor emberekről, akik elszántan harcolnak a hazájukért, amíg az orosz agresszió meg nem áll, és megígérték, hogy továbbadják az ukrán katonák üzenetét. Az általuk [az ukrán katonák által – A szerk.] küldött sertéshúskonzerv címkéjén ez áll: »Köszönjük a segítséget Csehországnak és népének«
– olvasható a cseh köztársasági elnök bejegyzésében.
Ukrajna befejezte a második globális békecsúcshoz szükséges előkészületeket, bár a munka még tart – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyminisztériumi szóvivő egy december 27-i tájékoztatón a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2024 júniusában Svájcban megrendezett első békecsúcs után azt mondta, hogy a második találkozónak „a tartós és igazságos béke alapjait kell lefektetnie”. Bár Ukrajna célja az volt, hogy a csúcstalálkozót még 2024 vége előtt tartsák meg, a külügyi tárca szerint a hangsúly a lényegi eredmények elérésén van, nem pedig „egy esemény szervezésén az esemény kedvéért”.
A csúcstalálkozó időzítésével kapcsolatban a szóvivő rámutatott a világpolitikai változásokra, köztük az amerikai és az európai kormányzatban bekövetkezett változásokra mint az előkészületeket befolyásoló tényezőkre.
Ukrajna most erős diplomáciai helyzetben van, mivel minden elő van készítve. De természetesen fel kell készülnünk arra, hogy ez a csúcstalálkozó megtörténjen és hatékony legyen
– fogalmazott Ukrajna külügyminisztériumának szóvivője, hozzátéve, hogy a békeformula, amely központi szerepet játszik Ukrajna elképzelésében a háború befejezéséről, továbbra is Kijev háborús megközelítésének alapja.
Ukrajna jelezte, hogy tervezi egy orosz képviselő meghívását a második csúcsra, kifejezve ezzel az elmozdulást Oroszország tárgyalásokba való bevonása felé.
Viola Amherd svájci elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére is részt vehetne a találkozón.
A Bayraktar drónokat gyártó török Baykar megvásárolta az olasz Piaggio Aerospace repülőgépgyártót – közölte pénteken az olasz ipari minisztérium a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. A Piaggio Aerospace – amely nem áll kapcsolatban a Vespa robogókat gyártó Piaggióval – az olasz kormány által ellenőrzött különleges igazgatás alatt állt azóta, hogy 2018-ban hitelezői védelmet kért.
Az olasz tárca pénzügyi részletek közlése nélkül közleményében azt írta, hogy a török Baykar dróngyártó vételi ajánlatát két másik nemzetközi szereplőtől érkező végleges és kötelező érvényű ajánlattal szemben előnyben részesítették. A minisztérium szerint ez a „legmegfelelőbb a munkavállalók és a Piaggio Aerospace hitelezői érdekeinek garantálására, valamint a csoport ipari kilátásainak újraindítására”.
A török dróngyártó vállalat ígéretet tett arra, hogy fenntartja és bővíti a repülőgépgyártást és a kapcsolódó műszaki támogatási, képzési és logisztikai tevékenységeket, valamint a motorok karbantartását és a motoralkatrészek gyártását.
A Baykar által gyártott Bayraktar drónok Ukrajna kulcsfontosságú eszközeinek bizonyultak az orosz–ukrán háborúban, kiemelten az invázió első napjaiban, amikor az orosz tankok Kijev felé gurultak, a Javelin hordozható páncéltörő rakéták, később a Bayraktar harci drónok hatalmas károkat okoztak az orosz haderőben. Az eszközök teljesítménye előtt az ukránok külön dallal tisztelegtek.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozott egy terrortámadást, amelyet egy moszkvai rendőrség ellen készítettek elő az Iszlám Állam terrorszervezet afganisztáni sejtjének, a Vilajat Horaszannak a tagjai – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A gyanúsítottak vásároltak egy járművet, amiben propángázpalackokat helyeztek el, és rögtönzött robbanószerkezetet gyártottak. Amikor lecsaptak rájuk, a terroristák fegyveres ellenállást tanúsítva lőni kezdtek az FSZB tagjaira.
A tervezett támadásra akkor figyeltek fel a hatóságok, amikor adatokat és információkat gyűjtöttek egy másik merényletről, amelyben magas rangú orosz tisztviselőket akartak likvidálni.
„A nyomozati cselekmények alatt a radikálisok lakóhelyén lőfegyvereket, lőszereket, valamint egy IED robbanószerkezet alkatrészeit találták meg és foglalták le” – áll az FSZB közleményében.
Mark Rutte NATO-főtitkár az X-en jelentette be, hogy a katonai szövetség megerősíti a jelenlétét a Balti-tengeren, miután Észtország és Finnország között megsérült egy elektromos kábel a tenger alatt. Finnország szerint szabotázsakcióról van szó, egy orosz tankerhajó okozhatta szándékosan a rongálást.
A NATO főtitkára azt is elárulta, hogy az eset után beszélt Alexander Stubb finn elnökkel annak kivizsgálása miatt. Rutte hangsúlyozta, hogy mindenben támogatja Finnországot – írja a De Telegraaf.
A finn elnök Mark Rutte bejelentése előtt, péntek reggel úgy nyilatkozott, hogy nagyobb NATO-jelenlétre van szükség az említett területen. Véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.
A Kercsi-szorosban egy vihar megrongálta a Krími hidat a víz alatti drónoktól védő objektumokat – jelentette a Szabad Európa Rádió december 26-án friss műholdfelvételekre hivatkozva.
A Kyiv Independent beszámolója szerint ezek a szerkezetek részei Moszkva azon szárazföldi és tengeri hálózatának, amelyet a többszöri sikeres ukrán támadás után hozott létre a térségben.
A rossz időjárási körülmények miatt súlyosan megrongálódott két orosz tartályhajó is a Fekete-tengeren december közepén.
December 26-án ért véget az Eurázsiai Gazdasági Unió (EaU) idei csúcsa, ahol a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség tudósítása szerint a tagállamok vezetői több fontos kérdésben is megállapodtak.
A Belaruszból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Oroszországból és Örményországból álló unió többek között megállapodott az egységes vámtarifarendszeréről, az EaU jövő évi költségvetéséről, az egységes szolgáltatási piac működéséről, valamint az unión belüli egységes szolgáltatási ágazatokra vonatkozó liberalizációs tervek végrehajtásáról.
Ezenkívül elfogadtak egy határozatot, hogy a jövőben valamikor közös villamosenergia-piacot alakítanak ki, valamint az unió jövő évi nemzetközi tevékenységének főbb irányairól.
Továbbá azt is bejelentették, hogy az unióhoz megfigyelői státusszal csatlakozik Irán, amellyel szabadkereskedelmi megállapodást is kötöttek.
A demográfiai helyzet javítása és az orosz családok jólétének növelése a legfontosabb nemzeti cél – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Moszkva24 orosz hírportál szerint.
Az orosz elnök megjegyezte, hogy 2024-ben sokat tettek a család állami tekintélyének és magas rangjának megerősítése érdekében. Úgy véli, ezt a munkát folytatni kell, és oda kell figyelni a nagycsaládosokra.
Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy a családban formálódik a gyermek személyisége, világképe. Mint mondta, fontos erkölcsi irányelveket is lefektetnek: a szeretteiről való gondoskodást, a Szülőföld szeretetét és a jövőért való felelősséget.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt demográfiai válság van. Emiatt az orosz állam szeretné növelni a gyermekvállalást az oroszok körében – ennek köveztében például létrehoztak egy új minisztériumot is, ami többek között a „gyermektelenséget dicsőítő propaganda” ellen lépne fel.
Ukrajnában 60 ezer személyt tartanak nyilván különleges körülmények között eltűntnek – jelentette a The Kyiv Independent Dmitro Bohatyukra, a belügyminisztérium eltűnt személyekkel foglalkozó főosztályának vezetőjére hivatkozva.
A háború okozta eltűnések száma Dmitro Bohatyuk szerint megmutatják az Oroszország által indított teljes körű háború humanitárius hatását. Az eltűnt személyek között vannak az emberrablások, illegális deportálások áldozatai is.
A különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartásának elindítása óta több mint 70 000 esetet dokumentáltak, de közülük 10 ezret már élve megtaláltak, vagy az elhunytak között azonosítottak.
A most nyilvánosságra hozott eltűnt személyek száma azonban nem tartalmazza a több mint 19 500 ukrán gyermeket, akiket erőszakkal deportáltak Oroszországba, Fehéroroszországba vagy a megszállt területekre.
Az éjszaka Oroszország 24 drónt, valamint két ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára. Az ukrán védelem 13 drónt lelőtt, 11-et pedig elektronikus eszközökkel hatástalanítottak, a rakéták viszont becsapódtak.
Az orosz erők több támadást indítottak Ukrajna-szerte, hat civilt megöltek és hatot megsebesítettek
– jelentették a regionális hatóságok december 27-én a The Kyiv Independent szerint.
Donyeck környékén két civil esett áldozatul a támadásnak, másik kettő pedig megsebesült, egy másik civil pedig a Pokrovszk melletti Novoekonomicsnében halt bele a támadásba.
Szumi területen az orosz erők 169 alkalommal lőtték a határ menti területeket és településeket, 311 robbanást okozva. Egy civil meghalt, egy magánház pedig megsemmisült a támadásokban. A harkivi területet is tűz alá vették, az orosz hadsereg KAB irányított bombatámadást hajtott végre, amelyben két ember meghalt, négy pedig megsebesült Oleh Szinyehubov kormányzó szerint.
Romániában újabb kis méretű azonosítatlan légi célpont berepülése miatt figyelmeztették csütörtök este a lakosságot az Ukrajnával határos Duna-delta térségében. A román védelmi minisztérium közleménye szerint a hadsereg radarrendszere 21 óra 4 perckor a Tulcea megyei Chilia Veche település térségében észlelte a célpontot, amely hat kilométer mélyen behatolt a román légtérbe, majd 21 óra 9 perckor eltűnt a radarok képernyőjéről – írja az MTI.
A célpont észlelése után készenlétbe helyezték a légtérvédelmi járőrszolgálat vadászgépeit, ezek azonban nem szálltak fel. 21 óra 7 perckor a Tulcea megyei katasztrófavédelem a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a polgári lakosságot a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére.
A MAPN szerint a készenlétbe helyezett vadászgépek bevetésére nem volt szükség, 21 óra 30 perckor a légiriasztást lefújták. A tárcának egyelőre nincs tudomása arról, hogy a légi célpont román területre becsapódott volna.
Belehalt sérüléseibe az ukrán hadsereg fogságába esett sebesült észak-koreai katona – közölte a dél-koreai hírszerző szolgálat pénteken.
Mint írtuk, először esett hadifogságba észak-koreai katona Ukrajnában. A Yonhap dél-koreai hírügynökség által idézett közlemény szerint „egy szövetséges hírszerző ügynökség megerősítette, hogy a december 26-án élve elfogott észak-koreai katona belehalt súlyos sérüléseibe”.
Észak-Korea katonák ezreit telepítette az orosz hadsereg megerősítésére egyebek között a kurszki határrégióba, ahol Ukrajna augusztusban meglepetésszerű támadást hajtott végre. Egy dél-koreai hírszerzési forrás az AFP-nek azt mondta, hogy nem ismert a hely, ahol elfogták az észak-koreai katonát.
December 23-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy már háromezer észak-koreai katona vesztette életét vagy sebesült meg orosz oldalon harcolva Ukrajna ellen. A dél-koreai hírszerző szolgálat addig ezerre tette az elhunyt vagy megsebesült észak-koreai katonák számát.
Minél tovább tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, annál ritkábban kerülnek az újságok címlapjára a történetek arról, hogy az oroszok hogyan kínozzák meg a megszállt területek ukrán lakosait. Ez még akkor is folytatódhat, ha Kijev jövőre beleegyezik a tűzszünetbe anélkül, hogy az összes megszállt területet visszakapná – írta Tony Barber, a European Commentary szerkesztője a Financial Times hasábjain.
Az Unian által idézett cikkben az újságíró emlékeztetett arra, hogy az oroszok által megszállt Dnyiprorudnoje város polgármesterének, Jevhen Matvejevnek a holttestét novemberben adták vissza Ukrajnának. Az oroszok fogságban tartották, megkínozták, és hivatalosan nem közölték a halál okát. Szintén az ősszel halt meg orosz fogságban Viktorija Roscsina 27 éves ukrán újságírónő – tette hozzá Barber. Az újságírónő hangsúlyozta, hogy bátran tudósított az oroszok által ellenőrzött ukrajnai területeken uralkodó életkörülményekről.
A háborús fáradtság Ukrajnában és egyes nyugati kormányok tűzszünet iránti vágya lehetővé teheti Putyin számára, hogy fenntartsa az ellenőrzést a megszállt területek felett – mondta Barber. Az újságíró a megszállt területek jövőbeni sorsát Nyugat-Ukrajnához és a balti államokhoz hasonlította, amelyeket Sztálin a második világháború alatt foglalt el és csatolt a Szovjetunióhoz.
Barber felidézte az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Oroszországgal foglalkozó különmegbízottja, Mariana Katsarova szavait, aki szerint „ukrán foglyok százait – köztük civileket és hadifoglyokat – erőszakkal szállítanak Ukrajna oroszok által megszállt területeire vagy deportálják őket az Orosz Föderációba, ahol elzárva tartják őket”.
Az orosz szabotázscsoportok igyekeznek megvetni a lábukat, és növelték a támadások számát a herszoni területen – mondta Olekszandr Prokugyin kormányzó december 26-án egy televíziós beszédében a The Kyiv Independent tudósítása szerint.
Prokugyin nyilatkozata a háború egy olyan szakaszában hangzott el, amikor Oroszország az utóbbi időben előrehaladást ért el a régióban.
Figyeljük az ellenség aktivitásának növekedését. Tisztában vagyunk azzal, hogy mely helyeken szállhatnak le az ellenséges légideszantos csoportok, és a védelmi erők készek megsemmisíteni őket
– fogalmazott Prokugyin, aki elmondta azt is, hogy az oroszok az utóbbi időben többször is megpróbálták megvetni a lábukat a Dnyipro folyó deltájának déli részén, azonban e kísérletek eddig kudarcot vallottak.
Mint nemrég írtuk, az ukrán fél attól tart, hogy a közeljövőben két régióban, Herszonban és Zaporizzsjában indulhat meg egy jelentős orosz offenzíva.
Az El Al Airlines nevű izraeli légitársaság csütörtök este bejelentette, hogy az oroszországi légtérben zajló fejlemények miatt a jövő hétre felfüggeszti járatait a Tel-Aviv–Moszkva útvonalon.
Az El Al a jövő héten újra értékeli a helyzetet, és ismét dönteni fog a moszkvai járat sorsáról, miszerint folytatja-e tevékenységét ezen az útvonalon. A légitársaság megígérte, hogy a lehető leghamarabb üzenetet küld azoknak az utasoknak, akik már jegyet vettek Moszkvába, vagy onnan Tel-Avivba – írta az MTI.
Mint ismert, Oroszország több tucat rakétát és több száz drónt lőtt ki szerdán Ukrajna irányába.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök december 26-án, az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcsa után arról beszélt, hogy a jövőben még több orosz Oresnyik-típusú ballisztikus rakétát telepíthet Oroszország Belaruszba – számol be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szerintem egyelőre tíz van, aztán meglátjuk. Ha az oroszok többet akarnak elhelyezni, akkor többet helyezünk el
– fogalmazott Lukasenka újságírói kérdésre.
A belarusz elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin még december 6-án egyezett meg, hogy a jövőben Oroszország több, Oresnyik rakéták kilövésére is alkalmas rendszert telepít Belaruszba. Az orosz elnök akkor arról beszélt, ez valószínűleg 2025 második felében történhet meg.
Szakértők szerint az Oresnyik rakéta akár atomtöltetet is tud szállítani, hatótávolsága pedig 2500–5000 kilométer lehet.
Továbbra is jelentős veszteségeket szenvednek el az orosz kurszki területre telepített észak-koreai csapatok – jelentette az ukrán katonai hírszerzés december 26-án a The Kyiv Independent tudósítása szerint.
A lap szerint a veszteségek ellenére az orosz tisztek megparancsolták az észak-koreai egységeknek, hogy őrizzék meg pozícióikat.
Ezen kívül az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva azt állítják, hogy az észak-koreai csapatoknak ellátási problémáik lehetnek – például elég ivóvíz sem áll rendelkezésükre a fronton.
A hírek szerint december 20-án a Novoivanovka melletti ukrán csapások súlyos veszteségeket okoztak az észak-koreai csapatoknak. Az ukrán katonai hírszerzés megerősítette egy észak-koreai aknavető egység megsemmisítését, és más helyszíneken is további veszteségeket regisztráltak.
Oroszország augusztus óta körülbelül 12 000 észak-koreai katonát állomásoztat a térségben, hogy segítsenek az ukrán erők kiszorításában, amik még a nyáron törtek be az Oroszországhoz tartozó területre egy váratlan támadásban.
A Kreml csütörtökön visszafogottságra intett a Kazahsztánban, kényszerleszállás közben lezuhant utasszállítóval kapcsolatos spekulációkat illetően – írja az MTI.
Jelenleg vizsgálat zajlik; a légi közlekedésben minden incidenst ki kell nyomoznia az erre szakosodott hatóságoknak
– idézték Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőt, aki azt is hozzátette, hogy „helytelen elméleteket alkotni, míg nincsenek kéznél a vizsgálat eredményei”.
Csütörtökön számos külföldi sajtócikkben arról esett szó, hogy egy orosz légvédelmi rakéta találhatta el a gépet az ügyben zajló azeri vizsgálat előzetes adatai szerint. Az információ utóbb az azeri állami médiában is megjelent. A kazah fél viszont egyelőre alaptalan állításnak nevezte mindezt, és azt állították, hogy ők nem kaptak ilyen jellegű információkat az azeriektől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök december 17-én küldte el újévi üdvözlőlevelét Kim Dzsongunnak, amelyben kiemelte, hogy a Phenjannal való együttműködés a két ország népeinek alapvető érdeke – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az Észak-Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) által közzétett levélben az orosz elnök felidézte a két vezető júniusban tartott csúcstalálkozóját, amely „új, minőségi szintre emelte az észak-koreai–orosz viszonyt”, majd azzal folytatta, hogy a tárgyalások eredményeként megkötött szerződés „megteremtette a feltételeket a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés alapvető bővítéséhez minden kulcsfontosságú területen”.
Putyin a levélben reményét fejezte ki, hogy a következő évben sem szakad meg a két ország közötti kapcsolat, ugyanis szerinte még sok a teendő.
Bízom benne, hogy a következő, 2025-ös évben folytatni fogjuk közös munkánkat ennek a történelmi jelentőségű szerződésnek a nagyon szoros végrehajtása érdekében, és tovább koordináljuk erőfeszítéseinket a jelenkori fenyegetések és kihívások kezelésére
– fogalmazott az orosz elnök, aki a levél végén jó egészséget és sok boldogságot kívánt Kim Dzsongunnak, a hozzátartozóinak és az észak-koreai népnek.
Interjút adott a Defense News nevű katonai szakportálnak Pierre Vandier admirális, a NATO egyik stratégiai parancsnokságának a vezetője.
Vandier az interjúban arról beszélt, a NATO-nak a jövőben változtatnia kellene a katonák kiképzésén, növelnie az elrettentő erejét, valamint a tagállamok katonai célra fordított kiadásait is.
Európa számára a GDP 3 százalékát elérő védelmi kiadások azt jelentik, hogy az Európai Unió összes nemzetének évente 100 milliárd euróval többet kell költenie. Ez óriási összeg. Ha úgy csinálnánk a dolgokat, mint korábban, akkor a múlt berendezéseit gyártanánk, és nem a jövő eszközeit, különösen ami az AI-t, az űrt, a robotokat és a pilóta nélküli rendszereket illeti
– fogalmazott a lapnak Vandier, aki szerint Európának komolyan kell vennie a védelmi kiadásokat, hiszen azok nem csak egy összeget jelentenek, hanem az adott ország biztonságát garantálják.
Az admirális ezen kívül változtatna a kiképzések jelenlegi formáján, valamint szerinte az európai országoknak többet kellene költenie kutatás és fejlesztésre azért, hogy a NATO megfelelően fel legyen készülve a jövő konfliktusaira.
Vandier továbbá arról is beszélt, az ukrajnai háború három korábbi nyugati nézetet cáfolt meg: egyrészt azt, hogy a liberális érzékenyítés elhozza a demokráciát, másrészt és harmadrészt pedig azt, hogy az egymásrautaltság vagy a leszerelés a békéhez vezet.
„Nemrégiben előadást tartottam francia–német ipari vezetők és vállalatvezetők előtt. Azt mondtam nekik, hogy olyanok vagytok, mint a dinoszauruszok – látjátok a vulkánok füstjét, és csak azt mondjátok, hogy változó időket élünk. A legtöbb európai növényevő, és azt hiszik, hogy van elegendő fű, amiből táplálkozhatnak. Ez nem így van. Éberebbnek kell lennünk és be kell fektetnünk, mert nem csak arról van szó, hogy még néhány lövedéket kell gyártanunk, hogy eltartsuk Ukrajnát. Hanem arról, hogy készen álljunk a hadviselés új területein, ahol sokat szenvedhetünk” – zárta gondolatait a francia parancsnok.
Robert Fico szlovák miniszterelnök moszkvai látogatásán kifejezte készségét arra, hogy hazája az orosz–ukrán tárgyalások helyszínéül szolgáljon – közölte csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzátéve, hogy Moszkva nem ellenzi ezt a felvetést.
Ami a helyszínt illeti, igen, (Fico) azt mondta, hogy amennyiben a dolgok eljutnak a tárgyalásokig, hazája örömmel nyújtana helyszínt az ilyen egyeztetésekhez. Mi nem vagyunk ellene. Ha eljutunk odáig, miért is ne? Szlovákia ugyanis szemszögünkből semleges álláspontot képvisel. Ez elfogadható verzió számunkra
– jelentette ki Putyin.
Az orosz elnök egyben elmondta, hogy az ukrajnai konfliktus békés rendezése volt a legfőbb témája a szlovák miniszterelnökkel folytatott megbeszélésének. Közölte azt is, hogy „a különleges katonai művelet” célkitűzéseinek elérése lesz a 2025-ös év legfőbb feladata.
Abból indulunk ki, hogy sikeresek leszünk a harcérintkezési vonalon és törekedni fogunk az előttünk álló feladatok megoldására a gazdasági szférában, amely mindennek alapja, de a szociális, a katonai biztonsági és a legátfogóbb értelemben vett biztonsági kérdések megoldására is. A kijelölt tervek szerint fogunk haladni
– húzta alá Putyin. Mint mondta, Oroszország idén 4 százalékos gazdasági növekedést ért el.
Putyin szóvá tette azt is, azzal, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó, év végén lejáró megállapodást, az őt „etető kézbe csíp” bele. Brüsszel támogatása nélkül Kijev „nemcsak hogy nem képes harcolni, de fennmaradni sem tud. Már Európát büntetik azzal, hogy lezárják a gázszállítási szerződést” – fűzte hozzá.
Az orosz államfő egyben kijelentette, nem maradt idő arra, hogy még az idén a hátralévő 3-4 napban új megállapodást kössenek a gáztranzitról. Felhívta a figyelmet, hogy a gázárak óhatatlanul meg fognak nőni ennek következtében Európában.
Az MTI tájékoztatása szerint elmondta azt is, hogy Oroszország haladéktalanul kész gázt szállítani Európába Lengyelország területén, a Jamal-Európa vezetéken keresztül. „Tessék, kapcsolják be holnap, mi meg szállítani fogunk” – tette hozzá.
Megerősítette az ukrán információkat a dél-koreai titkosszolgálat, miszerint az ukrán erők elfogtak egy sebesült észak-koreai katonát. A dél-koreai információk szerint a fogságba esett katona sebesült, de az állapotáról többet nem tudnak.
Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin júniusban kötött szerződést, amelynek értelmében Oroszország és Észak-Korea katonai szövetségre lépett, vagyis, ha az egyiküket megtámadják, akkor a másik katonai segítséget nyújt. A szerződésnek eleget téve októberben jelentek meg az első észak-koreai katonák Kurszk megyében, novemberben pedig már többször össze is csaptak az ukránokkal.
A The Guardian szerint először az ukrán Militiranyij hírügynökség számolt be arról, hogy az észak-koreai csapatok súlyos vereséget szenvedtek az Oroszországban található, de jelenleg ukrán kézen lévő Kurszk városánál, és az ukrán haderő elfogott egy észak-koreai katonát. December elején jelentették az első észak-koreai katona halálát, de ez az első alkalom, hogy egy észak-koreai fogságba esett.