Az orosz hadsereg több mint 38 ezer katonát veszített el az oroszországi Kurszki régióban – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon közzétett bejegyzésében, ahol beszámolt arról, hogy felkereste a kurszki hadműveleti övezetben szolgáló ukrán katonákat.
A főparancsnok nem pontosította, hogy konkrétan hol tett látogatást. „Az ukrán hadsereg hősies fellépése arra kényszerítette az ellenséget, hogy jelentős haderőcsoportot tartson fenn saját területén, és más irányokból is szállítson oda tartalékokat” - írta Szirszkij, aki látogatása alatt több ukrán katonát kitüntetett.
Kiemelte, hogy az ukrán katonák „állhatatosságának és bátorságának köszönhetően” az orosz hadsereg veszteségei a Kurszki régióban eddig már meghaladták a 38 ezer főt, továbbá az orosz erők több mint ezer haditechnikai felszerelést veszítettek.
A főparancsnok kitért arra, hogy december 30-án újabb 189 ukrán térhetett haza a hadifogságból, és szerinte ez is a Kurszki régióban harcoló ukrán katonák érdeme, mivel csupán az ottani művelet során több mint 700 orosz katonával „töltötték fel a cserealapot”, vagyis ennyien estek ukrán hadifogságba.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz hadsereg több mint 38 ezer katonát veszített el az oroszországi Kurszki régióban – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon közzétett bejegyzésében, ahol beszámolt arról, hogy felkereste a kurszki hadműveleti övezetben szolgáló ukrán katonákat.
A főparancsnok nem pontosította, hogy konkrétan hol tett látogatást. „Az ukrán hadsereg hősies fellépése arra kényszerítette az ellenséget, hogy jelentős haderőcsoportot tartson fenn saját területén, és más irányokból is szállítson oda tartalékokat” - írta Szirszkij, aki látogatása alatt több ukrán katonát kitüntetett.
Kiemelte, hogy az ukrán katonák „állhatatosságának és bátorságának köszönhetően” az orosz hadsereg veszteségei a Kurszki régióban eddig már meghaladták a 38 ezer főt, továbbá az orosz erők több mint ezer haditechnikai felszerelést veszítettek.
A főparancsnok kitért arra, hogy december 30-án újabb 189 ukrán térhetett haza a hadifogságból, és szerinte ez is a Kurszki régióban harcoló ukrán katonák érdeme, mivel csupán az ottani művelet során több mint 700 orosz katonával „töltötték fel a cserealapot”, vagyis ennyien estek ukrán hadifogságba.
Denisz Smihal miniszterelnök bejelentése szerint Ukrajna egyesített állami pénzügyi számláján több mint 100 milliárd hrivnya, míg az állam devizaszámláin több mint 163 milliárd hrivnya maradt, ami rekordnak számít – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A miniszterelnök szerint az ukrán kormány 2024-es költségvetése és minden társadalmi kötelezettség teljesült, az összes prioritást élvező kiadást kifizették. Smihal hangsúlyozta, hogy az adóbevételek és kötelező hozzájárulások összességében körülbelül 2,2 billió hrivnyát tettek ki, míg az összes alapba több mint 3,1 billió hrivnya érkezett. Az ország külföldi segítséget is bevont: 2024-ben 41,7 milliárd dollárt sikerült felvenniük, ebből 12,6 milliárd dollár volt a vissza nem térítendő támogatás. Ráadásul Oroszország is elkezdett fizetni az Ukrajnának okozott károkért.
Az Ukrinform jelentése szerint 2024-ben Ukrajnában több mint 730 milliárd hrivnyát fizettek ki nyugdíjakra, és mintegy 180 milliárd hrivnyát szociális támogatásokra.
Ivor Bennett, a Sky News oroszországi tudósítója szerint Oroszország május 9. előtt befejezné a béketárgyalásokat Ukrajnával. A tudósító szerint ezzel az a cél, hogy a háború végét egyszerre ünnepelhessék meg a második világháború befejezésének napjával.
Azt hiszem, a Kreml azt reméli, hogy a tárgyalásokat május 9. előtt le tudják zárni, amikor a Szovjetuniónak a náci Németország felett aratott győzelme 80. évfordulóját ünneplik. A cél egy kettős ünneplés lenne
– fejti ki az újságíró.
Véleménye szerint a tárgyalások elkerülhetetlenek, és 2025-ben végleg befejeződik a háború. Oroszország pedig a béke részleteitől függetlenül is győztesként fogja magát beállítani.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország szerdára virradóra 111 drónnal támadta Ukrajnát, amelynek légvédelme 63 drónt semmisített meg, és további 46 nem érte el célját.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 191 katonai összecsapás volt a fronton. Az orosz csapatok 109 alkalommal próbálták áttörni az ukrán erők védelmét Donyeck megyében, Pokrovszk, Kurahove és Kramatorszk térségében.
A Kijevi katonai vezetés közlése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége már megközelítette a 791 ezret. Kedden az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, négy harckocsit, négy tüzérségi rendszert és ötven drónt – írta az MTI.
Helyi idő szerint szerdán 16 óráig 101 alkalommal csaptak össze az ukrán és orosz csapatok a fronton. A legtöbb ütközetre a Kurszki és a Pokrovszki régióban került sor – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) vezérkarának Telegram-bejegyzése alapján az Interfax.
A Kurszki területen az ukrán védők 31 támadást vertek vissza a megszállók részéről, két tűzharc még mindig tart. Ezenkívül az ellenség egy rakéta- és kilenc légicsapást mért hét rakétával és 11 irányított bombával, valamint 198 tüzérségi támadást hajtott végre csapataink és településeink állásai ellen
– írta a vezérkar. A jelentés szerint a Pokrovszki régióban 17 harci összecsapás történt, ebből tízet visszavertek, hét viszont jelenleg is folyamatban van. A Vermivszki régióban pedig 12 alkalommal támadták meg az ukrán védők állásait, amiből öt összecsapás most is tart.
A háború kezdete óta az orosz hadsereg 300 egészségügyi létesítményt semmisített meg, 1670-et pedig megrongált – közölte Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
A miniszter megjegyezte, hogy egyes területeken nem mindig lehet helyreállítani a lerombolt létesítményeket.
Vannak olyan területek, melyek folyamatosan tűz alatt állnak, és itt az a kérdés, hogyan lehet biztosítani az orvosi ellátást
– mondta.
Ljasko felelevenítette, hogy az egyik legnagyobb orosz támadás következtében teljesen megsemmisült a herszoni onkológiai rendelőintézet, ahol rákos megbetegedések sugárterápiáját végezték. Kiemelte, hogy a kezelésre szorulókat az odesszai kórházba irányítják át – írja az Interfax.
Több mint ezer drónt kapott az ukrán hadsereg a kijevi önkormányzattól új év előtt – számolt be Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.
Hagyományosan immár harmadik éve találkozom a fronton lévő katonákkal. Ezúttal nyolc egységet látogattam meg a harkivi régióban és Donbászban. Több mint ezer különböző típusú drónt hoztam
– közölte szerdán a polgármester.
Klicsko beszámolója szerint a 42. és 28. dandár katonái 300 FPV drónt, a 63. és 100. dandár tagjai pedig 50 Mavic 3T-t kaptak. Ezenkívül 24 Matrice UAV-t és akkumulátort vitt a 92. dandár Achilles zászlóaljának, 90 Mavic 3T éjszakai drónt a 3. dandárnak, 240 éjszakai és nappali Mavicot és két Pegasus bombázót az 5. kijevi dandárnak.
Támogatjuk védőinket, akik hősiesen harcolnak rendkívül nehéz körülmények között. Fáradtan, alvás nélkül, sárban, állandó ellenséges tűz alatt. Szilveszterkor a családjukra és az otthonukra gondolva gyors győzelmet és hazatérést kívántak
– tette hozzá az ukrán politikus.
Az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának leállítása drasztikus következményekkel járna az Európai Unióban mindenki számára, de Oroszország számára nem – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök újévi beszédében a DennikN szlovák lap szerint.
A tranzit leállításának drasztikus hatásai lesznek mindannyiunk számára az Európai Unióban, de Oroszországra nem
– hangsúlyozta Fico, majd arra figyelmeztetett, hogy Kijev lépésével a gáz és az áram ára is emelkedni fog Európában, Szlovákia pedig több százmillió eurót veszít a gázszállítások felfüggesztése által.
Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz Gazprom állami energiavállalat 2025 január 1-én leállította az Ukrajnán keresztül érkező földgáz szállítását. Az intézkedés oka, hogy a 2019-ben kötött tranzitmegállapodást nem hosszabbították meg, így az szerdán hatályát vesztette.
Kijev már korábban tudatta, hogy nem kívánja meghosszabbítani az orosz földgáz tranzitjáról szóló megállapodást. Döntését az Oroszországgal fennálló fegyveres konfliktussal indokolja, ami szerinte részben a nyersanyagok eladásából finanszírozza az Ukrajna elleni hadjáratát.
A szlovák vezetés úgy látja, Vlagyimir Putyin orosz államfő készen áll az béketárgyalások megkezdésére Ukrajnával, melyhez Szlovákia platformot biztosítana a felek számára – mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Roth Nevedalova Katarina, Szlovákia EP-képviselője.
Szlovákia kész hozzájárulni a folyamathoz és elősegíteni az ukrán–orosz konfliktus befejezését
– fogalmazott Roth Nevedalova Katarina, közvetítve Pozsony álláspontját.
A konfliktus békés lezárása érdekében mindig is tárgyalásokra és a békefolyamatok megkezdésére hívtuk fel a figyelmet. Úgy véljük, az Európai Uniónak a kezdetektől közvetítőként kellett volna fellépnie
– tette hozzá a politikus.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin december 26-án közölte, hogy Robert Fico szlovák államfő moszkvai látogatása során azt mondta, a köztársaság szívesen szolgálna egy esetleges béketárgyalás helyszínéül. A TASZSZ szerint Putyin nem ellenzi, hogy Szlovákia közvetítőként vegyen részt Ukrajnával kapcsolatos esetleges tárgyalásokon.
A Tiraspoltransgaz-Pridnestrovie LLC moldáv gázszállító vállalat arról tájékoztatta a fogyasztóit január 1-jén, hogy az Oroszországból érkező gázszállítások leállítása miatt felfüggeszti a lakossági gázellátást.
A lekapcsolásban érintett ingatlanok: tetőtéri kazánházak, magánházak városokban, falvakban és más településeken, többlakásos önálló fűtéssel rendelkező épületek, többlakásos épületek, melyek magánháztartásokkal egy gázvezetékre csatlakoznak
– idézi az Interfax a vállalat közleményét, hozzátéve, hogy a Dnyeszteren túli területeken élő fogyasztók gázellátását helyi idő szerint szerdán 12 órakor állították le. Ez alól kivételt csak a kórházak és szociális intézmények képeznek.
A lakosság kizárólag főzésre használhatja a gázvezetékekben maradt tartalékokat, de azt is csak addig, amíg a hálózatban lévő nyomás kritikus szintre nem csökken.
Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz Gazprom állami energiavállalat leállította az Ukrajnán keresztül érkező földgáz szállítását. Az intézkedés oka, hogy a 2019-ben kötött tranzitmegállapodást nem hosszabbították meg, így az szerdán hatályát vesztette.
Az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítása újabb győzelmet jelent Finnország és Svédország NATO-csatlakozása után – írta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az X közösségi oldalán.
A miniszter arra reagált, hogy Kijev és Moszkva szerdán megerősítette az Európai Unióba irányuló, Ukrajnán keresztül történő földgáztranzit leállítását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök milliárdokat szánt az Északi Áramlat balti-tengeri német–orosz gázvezeték létesítésére, hogy megkerülje Ukrajnát és zsarolja a Kelet-Európát a gázszállítások leállításának fenyegetésével – áll Sikorski bejegyzésében.
Szerdán Ukrajna az orosz elnököt „elvágta az EU-ba irányuló közvetlen gázexport lehetőségétől” – idézi az MTI a minisztert.
Lengyelország 2022 áprilisában vált le az orosz gázról. Az ország a földgázszükségleteinek egyharmadát hazai forrásokból elégíti ki.
Az orosz gáztól való függetlenedést lehetővé tette az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba juttató Baltic Pipe vezeték 2022-as üzembe helyezése. Emellett a balti-tengeri Swinoujsciében működő, katari, afrikai és dél-amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó gázkikötőn keresztül érkeznek gázszállítások Lengyelországba.
Egy orosz dróntámadás következtében január 1-jén éjjel megrongálódott az Ukrán Nemzeti Bank egyik épülete Kijevben – számolt be az Interfax Andrij Jermak Telegram-bejegyzése alapján.
Az ukrán elnöki hivatal vezetőjének közlése szerint a Kijev központjában álló épületet legalább négy Sahíd drón támadta meg.
Az esetet bűnüldöző szervek és szakértők is vizsgálják
– tette hozzá a politikus.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornán reagált a január 1-jei, Kijevet ért orosz támadásra. Az államfő szerint „Oroszország még szilveszterkor is azzal foglalkozott, hogyan ártson Ukrajnának”.
Oroszország száztizenegy támadó drónt vetett be a városaink ellen. Legtöbbjük – a légvédelmünknek, a mobil tűzoltócsoportjainknak és az REB-rendszereknek köszönhetően – nem érte el a célját. De sajnos egy áldozatról már biztosan tudunk. Részvétem a családnak és a barátoknak
– fogalmazott Zelenszkij a bejegyzésében, majd megköszönte azoknak a szolgálatoknak a munkáját, akik minden nap azon dolgoznak, hogy megvédjék Ukrajnát és az ukrán embereket.
Mint arról korábban beszámoltunk, január 1-jén újabb orosz csapás érte Kijevet. A támadásban hatan meghaltak és többen megsérültek. Négy embert a helyszínen kellett ellátniuk a mentősöknek.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) eddig 46 460 katonát veszített el a kurszki régióban folyó harcokban.
A Kurszknál folytatott harcokban az ellenség eddig több mint 46 460 katonát, 262 harckocsit, 204 gyalogsági harcjárművet, 1381 páncélozott harcjárművet, 1280 katonai járművet, 337 tüzérségi löveget, 42 többszörös rakétavetőt, köztük 11 HIMARS-ot és 6 amerikai gyártmányú MLR-t, 13 légvédelmirakétarendszer-indítóállványt, 7 szállító és rakodó járművet, 83 REB-állomást és 13 légvédelmi radart veszített
– idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség a minisztérium közleményét.
„Az AFU-alakulatok megsemmisítésére irányuló hadművelet tovább folytatódik” – emelte ki a tárca.
Szerdán reggel egy orosz rakétahordozó hajó tűnt fel a Fekete-tengeren, ám egyik sem rendelkezett rakétafelszereléssel, a Földközi-tengeren pedig nyolc ellenséges hajót észleltek, köztük három – 26 rakétával ellátott – Kalibr rakétahordozót, közölte az Interfax.
Az ukrán haditengerészet Telegram-csatornája szerint az Azovi-tengeren nincsenek ellenséges hajók.
Az elmúlt 24 órában négy hajó haladt át a Kercsi-szoroson a Fekete-tenger felé az Orosz Föderáció érdekeltségében, közülük kettő a Boszporusz felé, három pedig az Azovi-tenger felé haladt tovább.
2025. január 1-jére virradó éjszaka az oroszok 111 Sahíd típusú támadó drónnal és más típusú drónokkal támadták Ukrajnát – írja az Unian.
2025. január 1. éjszakáján (december 31-én 20.30-tól) az ellenség 111 Sahíd típusú csapásmérő drónnal és más típusú drónokkal támadta Ukrajnát Brjanszk, Orel, Primorszko-Aktarszk, Krím irányából. Reggelig 63 Sahíd támadó drón és más típusú drónok lezuhanását erősítették meg Poltava, Szumi, Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zaporizzsja, Zsitomir, Hmelnyickij, Kirovohrad és Mikolajiv régiókban
– áll a közleményben.
A közleményben az is szerepel, hogy a védelmi erők aktív elhárításának köszönhetően 46 ellenséges utánzó drónt vesztettek el helyben (negatív következmények nélkül), további kettő pedig Oroszország és Belarusz felé repült.
A légitámadást a légierő és az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétaelhárító csapatai, elektronikai hadviselési egységei és mobil tűzcsoportjai verték vissza.
Az ukrán belügyminisztérium bemutatta a sebesült katonák számára tervezett új protézis- és rehabilitációs központ koncepcióját, amely egy meglévő minisztériumi egészségügyi létesítményben kap majd helyet – adta hírül az Interfax.
Inna Jascsuk, a belügyminisztérium államtitkára a Protez Alapítvány vezérigazgatójával, Jurij Arosidzével és az orosz–ukrán háború veteránjaival folytatott találkozón kifejtette:
Célunk egy olyan környezet megteremtése, ahol a férfiak és nők biztosak lehetnek abban, hogy van egy hely, ahol minden szükséges protézist megkaphatnak – az egyedi tervezéstől a teljes funkcionalitás helyreállításáig és az új élethez való alkalmazkodásig.
A központ létrehozása mérföldkő a harcokban megsérült tisztek orvosi és szociális szükségleteinek kielégítésében. Jascsuk hangsúlyozta, hogy a protéziseken már átesett veteránok tapasztalatai is alapvető fontosságúak a fejlesztés alatt.
Az esemény zárásaként Inna Jascsuk és Jurij Arosidze aláírták az együttműködési megállapodást, amely a központ létrejöttét és működését biztosítja.
Az orosz hadsereg a köd leple alatt, füstgránátokat használva támadta a honvédség állásait Csasziv Jarban és Toretszkben – írja az Unian.
Megjegyzik, hogy az elmúlt nap alatt az ellenség fő támadási erőfeszítései Pokrovszk irányába összpontosultak.
Az ellenséges támadó csoportok megpróbáltak beszivárogni harcoló alakulatainkba több irányból is. A harcok folyamatosak, az ellenség megpróbálja kihasználni a számbeli fölényét, és offenzívát fejleszteni
– áll a közleményben.
A katonai parancsnokság arról számolt be, hogy az ellenség sikertelenül próbált támadó hadműveleteket végrehajtani Vovcsanszkban (Harkiv irányában), valamint Lozova és Zagrizove térségében (Kupjanszk irányában). Azt mondják, hogy Nova Kruhljakivka térségében katonáink megrongáltak egy ellenséges harckocsit és egy páncélozott személyszállítót.
Újabb csapás érte Kijevet január 1-jén éjjel, hatan megsérültek, ketten közülük kórházba kerültek. Négy embert a helyszínen láttak el a mentősök – írja az Unian.
Újságírók szerint az ellenséges támadás következtében Kijev Szvjatosinszkij kerületében károk keletkeztek. Jelentették, hogy drónok törmelékei nem lakóépületek területére hullottak: garázsok, 6 autó és villamossínek rongálódtak meg. Egy ház is megsérült, ott ablakokat törtek ki.
A főváros polgármestere elmondta, hogy a támadás következtében tűz ütött ki a Pecserszkij kerületben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: 2025-ben Ukrajnának a harcmezőn és a tárgyalóasztalnál is harcolnia kell, hogy véget vessen a csaknem három éve tartó orosz inváziónak, írja az MTI.
A jövő év minden napján harcolnunk kell egy megfelelően erős Ukrajnáért, mert csak egy ilyen Ukrajnát tisztelnek és hallgatnak meg. A harcmezőn ugyanúgy, mint a tárgyalóasztalnál
– hangsúlyozta a közösségi portálokon kedd este közzétett beszédében az ukrán elnök, aki „igazságos békét” kívánt 2025-re.
Legyen 2025 a mi évünk! Tudjuk, hogy a békét nem fogjuk ajándékba kapni, de mindent megteszünk, hogy megállítsuk Oroszországot és véget vessünk a háborúnak
– közölte Volodimir Zelenszkij.
Semmi kétségem, hogy az új amerikai elnök erre törekszik, és képes megteremteni a békét és beszüntetni Putyin agresszióját
– mondta Zelenszkij, aki továbbra is biztonsági garanciákat kér a Moszkvával folytatandó tárgyalásaira.
Az orosz Gazprom állami energiavállalat leállította az Ukrajnán keresztül érkező földgáz szállítását – számolt be róla a New York Times a vállalat közlése alapján. Az intézkedés oka, hogy a 2019-ben kötött tranzitmegállapodást nem hosszabbították meg, így az szerdán hatályát vesztette.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség arról posztolt a Telegramon, hogy a Gazprom moszkvai idő szerint 8 órakor leállította a gázszállítást Európába Ukrajnán keresztül a tranzitmegállapodás megkötése miatt.
A Gazpromot megfosztották az Ukrajnán keresztül történő tranzitgázszállítás technikai és jogi lehetőségétől
– írták
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban többször kilátásba helyezte a Magyarországot, Szlovákiát és több balkáni országot ellátó Barátság vezeték lekapcsolását, ez az újévi beszédében nem került szóba. A mostani lépést azonban nem Ukrajna, hanem maga a Gazprom hajtotta végre moszkvai idő szerint reggel 8 órakor.
A gázszállítás leállítása leginkább Moldovát érinti érzékenyen, amely már decemberben rendkívüli állapotot hirdetett a gázellátás bizonytalansága miatt. Az ország fő áramforrását, egy gáztüzelésű erőművet veszélyezteti az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának megszűnése, ami tovább fokozhatja a térség energetikai kiszolgáltatottságát.
Az ukrán–magyar határszakaszon 2489-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 1395-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 9 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Működésük kezdete óta több mint 32 000 ukrán jelentkezett a toborzóközpontoknál konzultációra az ukrán hadseregbe való belépésről, és jelenleg 7198 ukrán állampolgár jelentkezik a védelmi erőkbe.
2024-ben, az ukrán hadsereg toborzóközpontjainak beindítása óta több mint 32 000 ukrán állampolgár kért konzultációt a katonai szolgálatról. Közülük 7198-an aktívan végzik a kiválasztási és papírmunkát a védelmi erők jelöltjeként. Csak a múlt héten 901 személy jelentkezett a központokba
– áll a közleményben az Ukrinform szemléje szerint.
A sajtószolgálat hangsúlyozta, hogy a toborzóközpontok szigorú titoktartás mellett működnek, és nem adnak ki idézéseket.
Jelenleg 47 toborzóközpont működik Ukrajna-szerte. Az elmúlt két hétben a védelmi minisztérium és a helyi közösségek támogatásával további két központot nyitottak Voliny és Zsitomir régiókban.
Mark Rutte NATO-főtitkár megígérte Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálja Varsó javaslatát, miszerint a Balti-tengerre haditengerészeti rendfenntartó missziót telepítenének az infrastruktúra védelme érdekében – írta a TASZSZorosz állami hírügynökség.
Rutte december 27-én jelentette be, hogy a NATO növelni kívánja katonai jelenlétét a Baltikumban. A nyilatkozat reakció volt az Észtország és Finnország közötti tenger alatti energiakábeleket december végén, valamint november közepén két másik, Németországot Finnországgal, illetve Svédországot Litvániával összekötő kábelt megrongáló incidensekre.
Az észt Kaja Kallas, az EU diplomáciai vezetője a vizsgálat eredményét meg nem várva az orosz olajszállító flottát tette felelőssé a balti incidensekért, és újabb közösségi szankciókat ígért ellene.
November végén Tusk az északi és balti országok kormányfőinek találkozóján (Észak-balti Nyolcak, NB8) azt javasolta, hogy a NATO megerősített légi rendfenntartó műveletéhez hasonlóan közös katonai járőrözést szervezzenek a Balti-tengeren. A lengyel miniszterelnök anélkül, hogy a kezdeményezés részleteibe bocsátkozott volna, hangsúlyozta annak oroszellenes irányultságát. Tusk szerint Varsó javaslatát a szövetség 2025 júniusában Hágában tartandó csúcstalálkozóján tárgyalhatják meg.
Az Orosz Föderáció fegyveres erői nagy pontosságú rombolófegyverekkel és drónokkal csoportos csapást mértek egy ukrán katonai repülőtér infrastruktúrájára – közölte az orosz védelmi minisztérium a RIA Novosztyi információi szerint.
Az orosz vadászgépek egy ukrán hadiipari komplexumban működő, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) igényeihez szükséges lőportölteteket gyártó vállalatot is támadtak.
A csapás célja megvalósult. Minden objektumot eltaláltak
– hangsúlyozta a minisztérium, hozzátéve, hogy az AFU polgári objektumok elleni támadásaira válaszul az orosz csapatok rendszeresen csapást mérnek a személyi állomány, a felszerelések és a zsoldosok tartózkodási helyeire, valamint Ukrajna infrastruktúrájára: az energetikai, a védelmi ipar, a katonai közigazgatás és a kommunikáció létesítményeire.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!