Hadihajók, repülőgépek és drónok bevetésével Balti Őrszem néven indít új missziót a NATO azzal a céllal, hogy erősítsék a Balti-tenger alatti infrastruktúra – kulcsfontosságú energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmét – jelentette be kedden Helsinkiben Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetség térségbeli tagállamainak tanácskozása utáni sajtótájékoztatón.
Ez a katonai tevékenység része annak a folyamatban levő erőfeszítésünknek, amelynek célja, hogy fokozzuk a balti-tengeri jelenlétünket és a szövetségünk számára fontos területek ellenőrzését
– mondta Rutte. Azt is közölte: egy új kezdeményezés keretében újfajta technológiákat is bevonnak a balti-tengeri műveletbe. Ennek értelmében tengeri drónok kisebb flottáját hozzák létre, amellyel hatékonyabb lesz a felderítés és az elrettentés.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy szerte a szövetség tagállamaiban tapasztalják, hogy destabilizáló kampányok folynak kibertámadások, merényletek és szabotázsok formájában. E kampány része lehetett a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálása is – jegyezte meg, kiemelve, hogy az internetforgalom 95 százalékát tenger alatti kábeleken keresztül biztosítják.
A helsinki tanácskozáson részt vevő Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői előzetesen jelezték: úgy látják, további incidensekre kell felkészülniük az európai országoknak a Balti-tengeren. A térség államai magas készültségben vannak azóta, hogy több tenger alatti vezeték megrongálódott az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta. Legutóbb a finn rendőrség által elfogott Eagle S tartályhajóval kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy horgonyával szándékosan megrongált egy áramvezetéket és több telekommunikációs kábelt – adta hírül az MTI.
Tisztelt olvasó!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Köszönjük kitartó figyelmét! Tartson velünk holnap is!
Csehország már felkészült arra, hogy az orosz szállítások kiesése esetén azonnal teljes mértékben átálljon a nyugati irányból érkező kőolaj felhasználására – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden a közép-csehországi Nelahozevesben, miután találkozott az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami cég vezetőségével.
Az olasz TAL kőolajvezeték bővítésének műszaki módosításai már készek, a technológia működőképes. Jelenleg a módosítások tesztelése és hivatalos regisztrációja folyik
– mondta a miniszterelnök újságíróknak.
Az olaszországi Trieszt és a német Ingolstadt közti TAL vezeték bővítését Csehország kezdeményezte, a műszaki módosítások a múlt év végére elkészültek, a bővítés maga pedig az idei év első félévben készül el.
Csehország 60 év után válik függetlenné az orosz Barátság kőolajvezetéktől. Továbbra is érvényes a kormány tavalyi döntése, hogy Csehország az idei év közepén teljes mértékben leválik az orosz kőolajról
– mondta Petr Fiala újságíróknak.
Csehország az utóbbi években a Barátság vezetéken keresztül kapta kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát, a többi az Ingolstadtot és Kralupy nad Vltavout összekötő IKL-vezetéken keresztül érkezett.
A bővítéssel a TAL, illetve az IKL kapacitása – plusz 4 millió tonna kőolajjal – 8 millió tonnára nő. A többletet a nyugat-csehországi Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban lévő kőolajfinomítók dolgoznák fel. Az Ingolstadt és Kralupy között létrehozott vezetéket a múlt század kilencvenes éveinek második felében helyezték üzembe.
Mindkét cseh kőolajfinomító tulajdonosa a lengyel Orlen Unipetrol. A cég közölte: a két kőolajfinomító átállása más kőolajra technológiai szempontból kész, 2023-tól már több országból származó kőolajat dolgoznak fel, az orosz kőolaj felhasználása folyamatosan csökken.
A Barátság és az IKL vezeték csehországi szakaszának üzemeltetője a Mero állami vállalat.
A TAL-PLUS projektről a cseh kormány 2022 novemberében döntött, reagálva az ukrajnai háborúra, a munkák pedig 2023 májusában kezdődtek meg. „A projekt költségei 1,6 milliárd koronát (25,6 milliárd forint) tesznek ki, ezt a Mero saját bevételeiből finanszírozza, az állami költségvetést ezért nem terhelik” – magyarázta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter újságíróknak.
A német kormány mindent előkészített egy újabb, hárommilliárd eurós katonai segélyhez Ukrajnának, de a finanszírozásáról még egyeztetnek – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtóértekezletükön.
A hárommilliárdos segélycsomaggal kapcsolatban mindent előkészítettünk, amit kell, de még folyamatban vannak a kormányon belüli egyeztetések, mert még mindig nem létező forrásokról van szó, ugyanis mindig nincs költségvetés. Ez csak egy pénzügyi probléma a kormányban. Dolgozunk rajta, és továbbra is optimista vagyok, hogy megtaláljuk a megoldást
– mondta.
A miniszter hangsúlyozta: néhány németországi demokratikus párt kifejezte szándékát, hogy lépéseket tegyen ebbe az irányba. Szavai szerint függetlenül attól, hogy milyen kormány vezeti az országot a február 23-ai választások után, a német támogatás Ukrajnának „megbízható, megingathatatlan, elkötelezett és energikus” marad.
Németország hozzájárulása Ukrajna támogatásához a teljes körű invázió kezdete óta az összes kapott segítség 16 százalékát teszi ki – jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Zelenszkij a német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése előtt.
A német támogatás mértékét „nagyon komolynak” minősítette az elnök. Kifejezte, Ukrajna különösen hálás azért, hogy „a légtér védelmének nehéz pillanataiban, az áramszünetek idején Németország valószínűleg a legnagyobb mértékben járult hozzá az ukrán égbolt védelméhez, a korszerű ukrán légvédelmi rendszer kiépítéséhez”. Az elnök köszönetet mondott Németországnak a Patriot, az Iris–T és más típusú légvédelmi rendszerekért, amelyek segítik az ukrán légvédelmet.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy bővíteni kell a Gepard légvédelmi rakétarendszerek gyártását. „Ez nagyon fontos, mivel hatékonyan védik a létfontosságú infrastruktúránkat, így az energiahálózatot is” – indokolta az államfő.
Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe. Előző nap lengyel, francia, olasz és nagy-britanniai kollégáival Varsóban tárgyalt a Kijevnek nyújtandó további segítségről. Pistorius hétfőn szimbolikusan átadta Ukrajna berlini nagykövetének az elsőt abból az 54 vadonatúj, német gyártmányú, RCH 155 típusú önjáró lövegből, amelyet Németország ad az ukrán tüzérség megerősítésére – tájékoztatott az MTI.
A jelenleg is ukrán hadifogságban lévő egyik észak-koreai katona arról beszélt, hogy Oroszországba érkezése után új dokumentumokat kapott új személyiséggel. „Nem volt fénykép, a névre nem is emlékszem, de nem az én nevem volt” – magyarázta a fogoly, aki azt is elárulta, hogy milyen parancsokat kaptak arra az estre, ha elfognak egy ukrán katonát.
A következő kiképzést kaptam: ha elkapunk egy ukrán katonát, mutatunk neki két képet. Egy képet egy házzal és egy másik képet fegyverekkel. Meg kell mutatnunk neki, és meg kell kérdeznünk, hogy mit választ. Ha a házat választja, akkor elengedjük. Ha a fegyvert választja, foglyul ejtjük
– avatott be a részletekbe az észak-koreai katonai az Unian oldalán közzétett cikk alapján, aki arról is beszélt, nem emlékszik pontosan az elfogása részleteire. Emlékei szerint „volt valamilyen csata”, ahol megsebesült, ezért több napra egyedül maradt, majd ukrán katonák találtak rá, akik beadtak neki egy injekciót.
Ukrajna területéről éjjel hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétával, hat brit légi indítású Storm Shadow manőverező repülőgéppel és 31 drónnal próbáltak meg csapást mérni Oroszország Brjanszki régiójára – közölte az MTI az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
A tárca szerint az orosz légvédelem az összes eszközt lelőtte, személyi sérülés nem történt. Megsemmisítettek két Storm Shadow szárnyas rakétát a Fekete-tenger felett is. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy a nyugati „kurátorok” által támogatott ukrán akciók nem maradnak válasz nélkül.
A keddi moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a Donyecki régióban lévő Terni és Neszkucsne településeket, miközben az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. Az összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, a Kurszki régióban pedig több mint 460 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Eközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt közölte, hogy a Jaroszlavli régióban elfogott egy, az ukrán titkosszolgálatok által beszervezett orosz állampolgárt, aki arra készült, hogy mérget szórjon olyan személyautók légcsatornájába, amelyeket egy hadiipari vállalat alkalmazottai használtak. A gyanúsított beismerő vallomást tett.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának beszámolója alapján az orosz csapatok kedden több támadást indítottak a kiemelt fontosságú Pokrovszk irányában, de az ukrán csapatok ez idáig sikerrel visszaverték azokat, számolt be róla az Interfax.
A közlemény szerint kedden összesen 84 támadást indítottak az oroszok, csak Pokrovszknál 23 alkalommal próbálkoztak. Ezenkívül északon 11, Kramatorszk irányában pedig 13 kísérletet tettek az előrenyomulásra.
Az ukrán hadsereg arról is beszámolt, hogy célzott bombatámadásokkal három légicsapást is intézett az Orosz Föderáció.
Larisza Zsalinszka, Ukrajna országos evezős bajnoka, az Ukrán Nemzeti Gárda katonája Oroszországba távozott, miután külföldi utazás lehetőségével kapott szabadságot. A korábbi sportoló először Csehországba ment, majd az általa közölt tervekkel ellentétben nem Lengyelország, hanem Belarusz felé vette az irányt egy hamis útlevéllel, onnan pedig meg sem állt Moszkváig, ahol a kormányközeli Russia Todaynak adott interjút – írja az Unian.
Sokan Oroszországba való menekülésnek tekintik a tettemet, de ez nem menekülés, hanem hazatérés. A nemzetiségem szerint orosz vagyok, a szülővárosom, Primorszk is az Orosz Föderáció területén található
– fogalmazott a sportoló, aki még az utazása előtt közzétett egy videót a saját YouTube-csatornáján, amelyben az ukrán fizetésekről panaszkodott, valamint az ukrán sportéletet körüllengő korrupcióról beszélt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a védelmi erők közös különleges műveletének eredményeként keddre virradó éjszaka számos ellenséges célpontot eltaláltak Oroszország különböző régióiban, így vegyi üzemeket, lőszerraktárakat és olajfinomítót is – közölték az ukrán fegyveres erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportállal.
Az SZBU drónjainak bevetése után jelentős tüzet rögzítettek az Oroszország Tulai területén lévő alekszinszkiji vegyi üzemben. Ezenfelül légibombákat és robotrepülőgépeket tároló lőszerraktárakat találtak el a Szaratovi régióban lévő Engels repülőterén, és hatalmas tüzet jegyeztek fel a szaratovi olajfinomítóban.
Közvetlen rakétatalálatok érték a Brjanszk melletti Szelco városában lévő vegyiüzemet is, aminek következtében nagy tűz ütött ki, amit detonációk követtek. Az üzem az ukrán erők közlése szerint lőport, robbanóanyagot és lőszert gyárt számos orosz rendszer számára.
A BBC eközben azt írja a támadásról, hogy a nekik nyilatkozó SZBU-s források szerint „fájdalmas csapást mértek” az oroszokra. Állításuk szerint a háború óta legnagyobb, legsúlyosabb csapást szenvedte el Oroszország.
Hadihajók, repülőgépek és drónok bevetésével Balti Őrszem néven indít új missziót a NATO azzal a céllal, hogy erősítsék a Balti-tenger alatti infrastruktúra – kulcsfontosságú energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmét – jelentette be kedden Helsinkiben Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetség térségbeli tagállamainak tanácskozása utáni sajtótájékoztatón.
Ez a katonai tevékenység része annak a folyamatban levő erőfeszítésünknek, amelynek célja, hogy fokozzuk a balti-tengeri jelenlétünket és a szövetségünk számára fontos területek ellenőrzését
– mondta Rutte. Azt is közölte: egy új kezdeményezés keretében újfajta technológiákat is bevonnak a balti-tengeri műveletbe. Ennek értelmében tengeri drónok kisebb flottáját hozzák létre, amellyel hatékonyabb lesz a felderítés és az elrettentés.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy szerte a szövetség tagállamaiban tapasztalják, hogy destabilizáló kampányok folynak kibertámadások, merényletek és szabotázsok formájában. E kampány része lehetett a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálása is – jegyezte meg, kiemelve, hogy az internetforgalom 95 százalékát tenger alatti kábeleken keresztül biztosítják.
A helsinki tanácskozáson részt vevő Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői előzetesen jelezték: úgy látják, további incidensekre kell felkészülniük az európai országoknak a Balti-tengeren. A térség államai magas készültségben vannak azóta, hogy több tenger alatti vezeték megrongálódott az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta. Legutóbb a finn rendőrség által elfogott Eagle S tartályhajóval kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy horgonyával szándékosan megrongált egy áramvezetéket és több telekommunikációs kábelt – adta hírül az MTI.
Canberra sürgős vizsgálatot indított, miután egyes források szerint az Ukrajna mellett harcoló ausztrál állampolgár, Oscar Jenkins holttestét megtalálták – számolt be róla az ausztrál 7news.
Ausztrál tisztviselők még nem erősítették meg Jenkins halálát, de az ausztrál külügyminisztérium behívta az orosz nagykövetet, hogy „tájékoztatást kérjen” és felszólítsa Moszkvát a nemzetközi jog betartására.
A 32 éves, civilként biológiát tanító pedagógust még karácsony előtt ejtették fogságba az oroszok, majd videóra vették, ahogy megalázzák. Ellentétben a legtöbb külföldivel, aki önkéntesen csatlakozik Ukrajnához a háborúban, Jenkinsnek nem volt katonai tapasztalata. Az ausztrál média úgy jellemezte a férfit, mint akit nagyon szeret a közössége, tehetséges krikettező és focista. Jenkins orvosbiológiai tudományokat tanult, mielőtt Kínában oktatóként kezdett el dolgozni. Feltételezések szerint 2024-ben utazott Ukrajnába harcolni.
Egyelőre nem érkezett javaslat Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatától egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó találkozóra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
„Várni fogjuk a konkrét kezdeményezéseket. Putyin elnök többször kijelentette, hogy kész találkozni, de egyelőre nem volt javaslat” – idézi Lavrov szavait az MTI.
A külügyminiszter hozzátette, Oroszország a beiktatást követően tanulmányozza majd Donald Trump Ukrajnára vonatkozó végleges álláspontját. Megjegyezte, hogy a kaliforniai tűzvész több mint 150 milliárd dolláros kárt okozott, ami meghaladja az Egyesült Államok által Ukrajnába „pumpált” összeget.
Andrej Danko, a szlovák parlament alelnöke, az SNS (Szlovák Nemzeti Párt) vezetője a Facebookon tett közzé egy videót, amelyben az orosz boltok széles termékkínálatát igyekszik bebizonyítani. A politikus, aki jelenleg egy parlamenti delegáció tagjaként tartózkodik Moszkvában, eleve egy francia élelmiszerüzletből, az Auchanból jelentkezett be – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A hátam mögött a francia élelmiszerbolt, az Auchan itt maradt. Bár igaz, hogy sok cég elment, megpróbálom megmutatni, hogy ebben a szupermarketben szinte minden megtalálható, ami nálunk, Szlovákiában. Itt is ugyanúgy élnek, akárcsak mi
– hangzik el a politikustól a videóban.
Danko a videóban bemutatott néhány terméket, amelyek neves márkák távozása után jelentek meg az orosz boltokban, és rámutatott a Szlovákiához képest alacsony árakra is. Számos fajta vajat, tejet, sajtot és egyéb terméket talált a boltok polcain, és megjegyezte, hogy szívesen vásárolna belőlük. A politikus külföldi, köztük európai márkák üzleteiről is készített felvételeket, amelyek továbbra is Oroszországban működnek .
Danko korábban megjegyezte, hogy a parlamenti delegáció moszkvai látogatása elősegíti az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítását, és a Robert Fico szlovák miniszterelnök által megkezdett párbeszéd folytatása lesz. Megjegyezte, hogy találkozóinak egyik témája az energiaszektorbeli együttműködés lesz. A tervek szerint január 15-ig tartózkodik Oroszországban a szlovák parlament küldöttsége, addig bizonyára vásárolnak még a bemutatott termékekből.
Robert Fico szlovák miniszterelnök visszautasította Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ajánlatát, arra vonatkozóan, hogy pénteken Kijevbe utazzon megvitatni az orosz gáz tranzitját. Ezt Tibor Gaspar (Smer), a szlovák parlament alelnöke jelentette be az orosz sajtónak.
Mint arról beszámoltunk, hétfőn a szlovák kormányfő nyílt levelet írt Zelenszkijnek, amelyben javasolta, hogy találkozzanak valahol a határ közelében a gáz tranzitjáról tárgyalni. Az ukrán elnök erre azt válaszolta, hogy Fico utazzon pénteken Kijevbe – idézi a Sztrana az elnökhelyettest, aki egyébként hamarosan a moszkvai parlamentbe látogat el.
Korábban kisebb csetepaté alakult ki a két vezető között a nyilvánosságban: a szlovák kormányfő „koldusnak” nevezte Zelenszkijt, és felszólította az ukrán vezetőt, hogy vessen véget az európai országokba tett pénz- és fegyverszerző körútjainak. A konfliktus a Kijev által leállított orosz gáztranzit miatti éleződött ki, ugyanis az gazdasági károkat okoz Szlovákiának.
Zelenszkij pedig azzal Moszkvával folytatott üzelmekkel vádolta meg Szlovákia miniszterelnökét. Fico elmondta, úgy döntött, hogy nem reagál Ukrajna elnökének szavaira.
Folytatják Ukrajna nyugati, Moldovával közös határán az ellenőrzőpontok további korszerűsítését – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Tavaly elfogadták a 2030-ig tartó, az Európai Unióval és Moldovával közös határ menti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó stratégiát. Ez 28 ellenőrzőpont rekonstrukcióját, valamint legalább 6 új felépítését írja elő
– közölte a miniszterelnök a szerdai kormányülésükön.
Elmondása szerint folynak a tárgyalások a közös vám- és határellenőrzésről az uniós határon, és az első eredményeket már idénre várják. Az Európai Bizottság jelenleg értékeli a Lengyelországgal kötött lehetséges ukrán megállapodást, ha megegyeztek a technikai részletekről, a kidolgozott modellt a többi európai uniós szomszédukkal is alkalmazhatják majd a kormányfő szerint.
Ararat Mirzojan örmény külügyminiszter hamarosan Oroszországba látogathat – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Párbeszédünk Örményországgal folyamatban van. Ararat Mirzojan meghívást kapott az Orosz Föderáció területére. Elfogadta azt, és nagyon várjuk a látogatását. Remélem, hamarosan megtörténik a találkozó
– mondta Lavrov az orosz diplomáciai eredményekről szóló sajtótájékoztatóján.
Mint arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, az örmény kormány csütörtökön jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat elindítását.
Örményország az utóbbi években elmélyítette kapcsolatait a Nyugattal, míg hagyományos szövetségesének, Oroszországnak azt veti szemére, hogy nem állt ki mellette az Azerbajdzsánnal Hegyi-Karabah miatt kirobbant konfliktusban, valamint 2024 elején felfüggesztette részvételét a szintén több szovjet utódállamot tömörítő, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB).
Az egykori Szovjetunió három tagköztársasága – Litvánia, Lettország és Észtország – 2004-ben, éveken át tartó egyeztetéseket követően már csatlakozott az EU-hoz – emlékeztetett az MTI. A mintegy 2,7 milliós Örményország nem határos az EU-val, a nyolcvanas évek óta pedig szinte folyamatos vitában van a szomszédos, az EU fontos gázellátójának számító Azerbajdzsánnal, ráadásul a területén orosz katonai támaszpont is található.
Több mint 5100 ukrajnai diák jár ma Magyarországon iskolába, nekik Európában egyedülálló módon heti öt óra egyéni, speciális fejlesztést biztosítanak az intézményekben – írja a Kárpáti Igaz Szó, jelentette Csepeti Ádám, a magyar Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkárának beszámolója alapján.
A politikus a Rákóczi Szövetség Sátoraljaújhelyen zajló téli táborában beszélt, ahol több turnusban egy hónapon keresztül összesen 700 kárpátaljai felső tagozatos és középiskolás magyar diákot látnak vendégül. Kiemelte, hogy megterhelő a diákok számára a beilleszkedés egy másik oktatási rendszerbe, miután el kellett hagyniuk az otthonukat.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy ezeknek a speciális fejlesztéseknek a költségeit a kormány külön támogatás formájában fedezi. Hozzátette, a felsőoktatásban a Stipendium Hungaricum program keretében ezer ukrajnai egyetemistának biztosítanak lehetőséget a magyarországi felsőfokú tanulmányokra a legkiválóbb egyetemeken.
Szóba került az is, hogy a háború elől Magyarországra érkezők kedvezményes feltételek mellett dolgozhatnak, egészségügyi ellátásban részesülnek, részt vehetnek az oktatási rendszerben, és indokolt esetben el is szállásolják azokat, akiket szükséges, és erre jogosultak. Csipeti hozzátette még, hogy az orosz–ukrán konfliktus 2022. februári kitörése óta több mint 1,4 millió, a háború elől menekülő ember lépett be Magyarországra, közülük több mint 670 ezren részesültek valamilyen formájú segítségben. Kijelentette, ez a segítség minden Ukrajnából érkezőt megillet.
Holtan találták Moszkva központjában Vlagyimir Fescsenko FSZB-főhadnagyot. Az áldozatot fejbe lőtték – írja a Sztrana.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a bűncselekmény gyanúsítottját már őrizetbe vették, a gyilkosság okáról azt írták, belpolitikai konfliktus okozta. A kivégzés miatt büntetőeljárást indítottak.
A Telegram-csatornákon azt írják, hogy az Olhovszkaja utca 25. szám alatti címen, ahol Fescsenkó holttestét megtalálták, a védelmi minisztérium különböző struktúrái, köztük a vasúti csapatok parancsnoksága, valamint a moszkvai katonai körzet FSZB-osztálya található. Az egykori sportember (kettlebellbajnok) holttestét január 13-án este fedezték fel. A helyszínre elsőként az FSZB és a Katonai Nyomozó Bizottság tisztjei érkeztek.
Emellett a csatornák részben megpróbálták rekonstruálni a gyilkosság képét: állítólag az FSZB főhadnagya, Fescsenko egy olyan tiszttársát hozta be az osztályra, akivel egykor együtt szolgált a Távol-Keleten. A vendégnek jegye volt egy Moszkvából éjszaka induló vonatra, ezért Fescsenko úgy döntött, barátjával tölti a fennmaradó időt, és tájékoztatta a családját, hogy késni fog otthonról, de már soha nem tért haza. A csatorna forrásai szerint az elkövető bűnösnek vallotta magát, és elismerte, hogy egy konfliktus motiválta a gyilkosság elkövetésére.
Az Egyesült Államok működésképtelenné akarja tenni a Török Áramlatot – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
Nagyon erős az a meggyőződésem, hogy az Egyesült Államoknak semmilyen területen sincs szüksége versenytársra, kezdve az energiaszektorral, amelyben habozás nélkül engedélyt ad az Európai Unió energetikai jólétének alapjait leromboló terrorcselekmények végrehajtására, és amelyben arra ösztökélik ukrán ügyfeleiket, hogy az Északi Áramlat után még a Török Áramlatot is tegyék működésképtelenné
– idézi a tárcavezetőt az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium kedden azt is közölte, hogy január 11-én kilenc ukrán drón próbálta megtámadni a Gaj-Kodzor községben lévő, a Török Áramlatot ellátó Russzkaja kompresszorállomást.
Hétfőn késő este több orosz dróntámadás érte Ukrajnát, ami miatt légiriadót vezettek be. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko 23 óra 48 perckor írta Telegram-oldalán, hogy a lakosság maradjon az óvóhelyeken, mert orosz dróntámadás zajlik az ukrán főváros ellen − írja az Unian ukrán hírügynökség.
23 óra 55 perctől légiriadót rendeltek el Zsitomir, Kijev, Csernyihiv, Szumi, Poltava, Cserkaszi, Kirovográd, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Harkiv és Donyeck megyében. Bő fél órával később már a felsorolt területek felett jelentek meg az orosz drónok, amelyeket az ukrán légvédelem lelőtt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevbe várja Robert Fico szlovák miniszterelnököt pénteken, hogy a gázkérdésről tárgyaljanak – szúrta ki a Kárpáti Igaz Szó.
A szlovák miniszterelnök hétfőn hozott nyilvánosságra a Facebookon egy nyílt levelet, amelyben megbeszélésre hívta Zelenszkijt az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit megszűnése okozta problémák megoldására.
Robert Fico azt írta, hogy „nem áll szándékában a feszültség további fokozása”, és teljes mértékben a tranzit felfüggesztésével kapcsolatos helyzet megoldására szeretne összpontosítani. Azt javasolta, hogy a találkozó szlovák területen, a Szlovákia és Ukrajna közötti államhatár közelében legyen.
Zelenszkij röviden annyit reagált Fico meghívására: „Rendben, gyere Kijevbe pénteken.”
Január 14-re virradó éjjel a hatóságok több orosz régiót ért tömeges dróntámadásról számoltak be, a helyi Telegram-csatornákon pedig nagy kiterjedésű tüzekről készült videókat tettek közzé. Roman Busargin, a Szaratovi terület kormányzója megerősítette, hogy dróntámadás ért egy ipari üzemet − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az Engelsi járás megbízott vezetője, Mihajlo Iszajev azt közölte, hogy az iskolák távoktatásra állnak át a dróntámadások veszélye miatt, amire a szülők figyelmét is felhívták az illetékes hatóságok.
Orosz Telegram-csatornák arról is beszámoltak, hogy drónok támadták Kazanyt, ahol az Orgsynthesis üzemének területén tűz ütött ki, ahol egy LNG-tároló gyulladt ki. Rusztam Minnyihanov, a terület vezetője megerősítette a támadást, valamint bejelentette, hogy megkezdték az oltási munkálatokat. Áldozatokról, illetve komolyabb károkról nem érkezett jelentés.
Az oroszországi Tula régió kormányzója, Dmitrij Miljajev is dróntámadásról számolt be, ahol áldozatokról nem írtak, a károkat még felmérik. De az Orjol régióban is lelőtt 17 ukrán drónt az orosz légvédelem. A Brjanszki területen pedig egy ipari üzemet támadtak az ukránok, emellett a Roszaviacija közölte, hogy Uljanovszk, Kazany és Szaratov repülőterét lezárták.
Oroszország 811 090 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara január 14-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők által csak az elmúlt nap elszenvedett 1330 fős élőerő-veszteséget is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9767 harckocsit, 20 326 páncélozott harcjárművet, 33 791 járművet és üzemanyagtartályt, 21 923 tüzérségi rendszert, 1262 rakéta-sorozatvető rendszert, 1044 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 22 276 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv independent.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök „nagyon gyorsan” találkozna Vlagyimir Putyin orosz vezetővel, miután beiktatták. Ezt maga a megválasztott elnök jelentette ki a Newsmax hírcsatornán – írja a Sztrana.
Donald Trump azt is hozzátette, hogy az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó stratégiája „Putyintól függ”. Az adásban ezután konkrétan erről a stratégiáról is kérdezték.
Nos, csak egy stratégia van, és ez Putyinon múlik, és nem tudom elképzelni, hogy elégedett a dolgok alakulásával, mert az sem megy jól neki
– felelte Donald Trump, hozzátéve, hogy „nagyon gyorsan fog találkozni Oroszország elnökével, de előbb be kell jutnia az ovális irodába, tehát csak a beiktatása után lehet szó a találkozóról”.
Ez azt jelenti, hogy röviddel Trump beiktatása után, vagyis január 20. körül számíthatunk a vezetők egyeztetésére.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4402-en léptek be Magyarországra hétfőn – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maszúd Peszeskján iráni elnök január 17-én Oroszországban tárgyalásokat folytat, amelyek után aláírják a régóta várt átfogó stratégiai partnerségi paktumot − közölte hétfőn a Kreml.
A két vezető megvitatja a Moszkva és Teherán közötti kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit, többek között a kereskedelmi és befektetési, a közlekedési és logisztikai, valamint a humanitárius szférában. Emellett Putyin és Peszeskján regionális és nemzetközi kérdésekről is tárgyalnak a Kreml közleménye szerint.
Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta szorosabb kapcsolatokat ápol Iránnal és más, az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országokkal, például Észak-Koreával. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már októberben közölte, hogy Moszkva és Teherán stratégiai partnerségi paktumot kíván aláírni, amely szorosabb védelmi együttműködést is tartalmazna.
Az Egyesült Államok pedig szeptemberben azzal vádolta Teheránt, hogy közeli hatótávolságú ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak Ukrajna elleni felhasználásra, és szankciókat vezetett be olyan vállalatok ellen, amelyek szerinte részt vettek iráni fegyverek szállításában. Teherán tagadja, hogy Moszkvának rakétákat szállított volna − írta meg a Reuters.
Több mint 1200 milliárd forintnyi adót fizettek 2023-ban az uniós cégek Oroszországnak – írja az Economx ukrán civilszervezetek és a Kijevi Közgazdasági Egyetem jelentésére hivatkozva.
A B4Ukraine és a Squeezing Putin nevű civilszervezetek és a Kijevi Közgazdasági Egyetem által összeállított jelentésből kiderül, hogy 2023-ban csaknem 3 milliárd eurónyi (több mint 1200 milliárd forint) adót szedett be a Kreml az oroszországi tevékenységüket továbbra is fenntartó európai uniós vállalatoktól.
Az összes külföldi cég adóbevétele pedig elérte a 21,6 milliárd dollárt (több mint 8700 milliárd forintot).
Mint ismert, a háború 2022-es kezdetével a legtöbb nyugati vállalat kivonult az agresszornak tartott Oroszországból, de az élelmiszer- és dohányipar, valamint a ruházati cikkek piacán továbbra is aktívak maradtak az európai vállalkozások. Így a legnagyobb oroszországi élelmiszeripari cégek között egyebek mellett a Nestlé, a Mars, a Pepsi, továbbá a német Metro és a Globus kiskereskedelmi vállalatokat is ott vannak. De az országban ténykedő európai cégek között kiemelt helyet foglal el a – a Leroy Merlint és Auchant tulajdonló – francia Mulliez család. A külföldi cégek közül a Philip Morris dohányipari óriás érte el a legnagyobb bevételt: a Marlboro gyártója 2023-ban csaknem 7 milliárd dollárnyi összeget könyvelhetett el.
A kutatók által vizsgált 1600 vállalat közül több mint 900 az Ukrajnát politikailag, pénzügyileg és katonailag is támogató G7-országokból származik: a 20 legnagyobb befizetőből 16 ezekhez az államokhoz kötődött. Összesen 827 uniós székhellyel működő céget azonosítottak, amelyek ráadásul az orosz profitadó legnagyobb befizetői közé tartoznak, és 2022 óta nem mérséklődött adófizetési kötelezettségük.
Összesen 3 milliárd eurónyi (több mint 1200 milliárd forint) adót fizettek Oroszországnak.
Oroszország olyan külföldieket használ, akiket erőszakkal vagy csalással hurcoltak a frontvonalra Ukrajna ellen. Ugyanakkor a Kreml azt a narratívát terjeszti, hogy állítólag egy széles körű országkoalíciót vezet, amely az amerikai imperializmus ellen harcol Ukrajnában – írja a Politico.
A lap megjegyezte, hogy a fronton elszenvedett súlyos veszteségek miatt Oroszország aktívan próbál külföldieket toborozni a hadseregébe. Bár ebben némi sikerrel járt, ez aligha elég ahhoz, hogy betömjön minden lyukat. A külföldiek azonban nem adnak döntő impulzust Oroszország javára ebben a háborúban.
Eközben a zsoldosok sorsa meglehetősen szomorú. A kubai Jorge elmondása szerint kubai mércével mérve hatalmas fizetést és orosz útlevelet ígértek neki, ha aláír egy egyéves szerződést az orosz hadsereggel. A kubaiak számára, akik közül sokan szabadtéri börtönnek tekintik az országukat, talán a második útlevél ígérete volt a legfőbb csábítás. Az orosz ígéretek azonban, mint mindig, most is hazugságnak bizonyultak.
Most azt mondják nekünk, hogy mivel orosz állampolgárok vagyunk, a háború végéig harcolnunk kell
– mondta Jorge, aki jelenleg a kurszki területen tartózkodik.
A Politico által megkérdezett kubai zsoldosok egyike sem említett ideológiai indítékot az orosz hadsereghez való csatlakozás okaként. Sokan azt állították, hogy olyan munkára vették fel őket, amelynek semmi köze a háborúhoz. Például építőipari munkára. Legalábbis ezt ígérték nekik. Azok pedig, akik tudatosan léptek be az orosz hadseregbe, azt hitték, hogy ez valóban csak egy évre szól.
A fegyveripart kell az európai gazdaság hajtómotorjává tenni, ez fontos támogatást jelentene az Oroszország ellen harcoló Ukrajnának is – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfőn a Varsó melletti Helenówban megtartott többoldalú miniszteri találkozón az MTI szerint.
A tárgyaláson részt vett Sébastien Lecornu francia, Boris Pistorius német és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, valamint Luke Pollard, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár is.
A résztvevők megerősítették az Ukrajnának nyújtandó támogatást, az ukrán katonák kiképzésének folytatását – számolt be a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Kosiniak-Kamysz.
Megvitatták az EU és Ukrajna közötti együttműködést a fegyvergyártási kapacitások növelési lehetőségei terén is.
A fegyveriparnak „az európai (nemzeti) gazdaságok hajtómotorjává kell válnia” – szorgalmazta Kosiniak-Kamysz. Hozzátette, hogy az idei évnek „a fegyveripar fellendülésének esztendejévé kell válnia” Európában.
Úgy ítélte meg, hogy a fegyvergyártás az alapja lehet az Európai Unió és a négy éve kivált Egyesült Királyság közötti együttműködés szorosabbá tételének is.
Boris Pistorius kijelentette, el kell érni, hogy Ukrajna a felszereltsége révén „az erő pozíciójából cselekedjen”. Az Ukrajnába irányuló szállítások mellett az ukrán fegyveripar az a „döntő tényező, amelyet támogatni kell a beszerzések finanszírozásával” – húzta alá a német miniszter.
Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a német hadsereg készleteiben lévő amerikai Patriot-rendszereket már januárban telepítik Kelet-Lengyelországban, az Ukrajnába irányuló külföldi szállítások csomópontjaként szolgáló Rzeszów-Jasionka repülőtér védelmére.
Sébastien Lecornu, utalva Donald Trump megválasztott amerikai elnök jövő heti hivatalba lépésére, aggodalmát fejezte ki, hogy csökkenni fog az Egyesült Államok hozzájárulása az európai védelemhez. Ezért fontos a NATO által a GDP 2 százalékos szintjén előírt védelmi kiadások jobb összehangolása, valamint az európai piac mélyebb szolidaritása a fegyvergyártás terén – jelentette ki Lecornu.
Guido Crosetto fontosnak nevezte, hogy megszüntessék a „bürokratikus akadályokat” az európai államok fegyvergyártó ágazatai között. A védelmi kiadásoknak a GDP 5 százalékos szintjére emelése – amelyet Trump vetett fel – a piac túltelítődését és következésképpen a kapacitások fokozatos csökkentését eredményezheti – vélekedett Crosetto.
Luke Pollard leszögezte, hogy az ukrajnai háború hatására megerősödött a brit–francia–német együttműködés.
A miniszterek az úgynevezett E–5 formátumban találkoztak. Az előző brit–francia–lengyel–német–olasz védelmi miniszteri egyeztetést novemberben tartották meg Berlinben, a következő találkozót Párizsban szervezik.
Az orosz megszállók megpróbálják kiszorítani az Ukrán Fegyveres Erőket Oroszország kurszki területéről, majd támadást tervez indítani az ukrajnai szumi terület ellen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mielőtt megtámadnák a szumi területet, az oroszoknak ki kell szorítaniuk az Ukrán Fegyveres Erőket a kurszki területről. Nem jósolom meg, hogy ez mikor fog megtörténni. Véleményem szerint nagyon valószínű, hogy februárban és azután is folytatódnak még a harcok a kurszki területen
– mondta Denisz Popovics katonai elemző.
Szerinte a kurszki területen mintegy 60 ezer orosz katona összpontosul. Megjegyezte, hogy a csapatok ilyen csoportosulása meglehetősen veszélyes.
„Tegyük fel, hogy bevonulnak a szumi területre és elfoglalnak több települést, ahogy ez májusban történt a harkivi területen. Ez egy nyugtalanító történet volt. Tegyük fel, hogy átveszik a tűzuralmat Szumi felett, például közvetlen tüzérségi tűz alatt. Nem lenne ez veszélyes? Veszélyes. Most Ukrajna fegyveres erői a kurszki területen lehetetlenné teszik az ellenség számára, hogy ezt megtegyék” – tette hozzá az elemző.
Január 13-án, hétfőn este az ukrán hadsereg tűz alá vette a nyugat-oroszországi brjanszki területet – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz légvédelem lelőtt egy drónt a régió felett, de nincsenek áldozatok és károk sem keletkeztek.
Eközben számos videó került fel az internetre hangos robbanásokról, valamint robbanás következtében keletkező fényekről. Az orosz Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy a Szovjetunió 50. évfordulójáról elnevezett, Szilce településen található Brjanszki Vegyi Üzemet találhatta el egy ATACMS rakéta.
Az Unian szerint ez a vegyi üzem robbanóanyagokat gyárt az orosz hadsereg számára.