Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Kijevben kijelentette, hogy kész térítésmentesen szenet szállítani Moldovának, ahol súlyos energiaválság alakult ki, amióta az év elején leállították az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitját – írja az MTI.
Maia Sandu moldovai államfő közölte, hogy Oroszország legutóbbi lépése energiaválságot idézett elő hazájában, nagyon megnőttek az elektromosenergia-árak a chisinaui kormány által ellenőrzött területen, de a szakadár oroszbarát Dnyeszter melléki területen még ennél is rosszabb a helyzet, ott nincs fűtés és világítás sem.
Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna elegendő szenet tud szállítani Moldovának vagy a Dnyeszter melléki területnek az energiagondok megoldására – alacsony áron, sőt akár ingyen is – és az áramárak 30 százalékos csökkentésére. Mint mondta, Ukrajnának is biztonsági érdeke, hogy a szomszédos Moldovában ne legyen válság, és közölte, hogy Ukrajna kész szakembereket küldeni a Dnyeszter melléki területre, hogy segítsenek átállítani az ukrán szén felhasználására az ottani egyetlen erőművet. Cserébe áram szállítását kérte Tiraspoltól, miután az orosz légitámadások súlyos károkat okoztak az ukrajnai energiahálózatban. Sandu szerint a tiraspoli vezetőknek kell dönteniük, elfogadják-e az ajánlatot.
Oroszország átlagosan körülbelül 160 katonát veszít egy elfoglalt négyzetkilométernyi ukrán terület után – jelentette ki Alekszandr Kovalenko katonai szakértő az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Elmondása szerint a héten az orosz csapatok 58 négyzetkilométer ukrán területet foglaltak el, míg a veszteségeik több mint 9 ezret tettek ki. Így az orosz hadsereg átlagosan mintegy 160 embert veszít minden elfoglalt négyzetkilométeren – tette hozzá.
Hétfőn ülésezik az EU külügyminiszteri tanácsa, amikor is dönteni kell az Oroszország elleni szankciók folytatásáról. A képlet világos: az innentől kezdve nem megy, hogy egyszerre fizessük mások háborújának árát, s közben elnézzük az energiabiztonságunk kockáztatását – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter hozzátette, Ukrajnának és/vagy az Európai Uniónak garanciát kell adnia arra, hogy a jövőben semmilyen módon nem gátolják a Magyarországra irányuló földgáz- és kőolajszállítást.
Ezt ma Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőnek is elmondtam telefonos megbeszélésünkön. Nem minket kell győzködni, hanem az ukránoktól garanciát szerezni
– írta a miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint Donald Trump elnök új amerikai kormánya 90 napra felfüggesztette a külföldi segélytámogatások többségét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán államfő szerint az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatásokat még nem állították le.
Tudom, hogy sok olyan intézmény van a világon, amelyet korábban az amerikai kormány támogatott. Csak azt tudom megmondani, amit Ukrajna esetleg nem kap meg. És azt, hogy én mit csinálok. Én a katonai segélyre összpontosítok. Hála Istennek nem állították le
– mondta Zelenszkij.
A napokban vált ismertté, hogy az új amerikai külügyminiszter, Marco Rubio 90 napra felfüggesztette a legtöbb meglévő külföldi segélytámogatást. Egy jelenlegi külügyminisztériumi tisztviselő, valamint két korábbi Joe Biden-kormányzati tisztviselő szerint a szüneteltetés valószínűleg leállítja a kulcsfontosságú szövetségeseknek, például Ukrajnának, Jordániának és Tajvannak nyújtott támogatásokat.
Ugyanakkor Ostap Jarysh, az Amerika Hangja tudósítója Pentagon-forrásokra hivatkozva Twitter-fiókján kifejtette, hogy „ez a parancs nem vonatkozik a katonai támogatásra”.
Trump hivatalba lépésének első napján írta alá azt a rendeletet, amely 90 napra felfüggeszti az összes külföldi segélyprogramot, hogy megállapítsa, megfelelnek-e politikai céljainak.
Alekszandar Vucsics szerb elnök a Jagodina városában tartott nagygyűlésen kijelentette, hogy nem fog szankciókat bevezetni Oroszországgal vagy „más barátokkal” szemben – írja a Jevropejszka Pravda.
Január 24-én, pénteken Vucsics úgy fogalmazott, hogy hivatali ideje alatt nem fog szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.
Nem fogok szankciókat bevezetni Oroszország vagy más barátok ellen
– jelentette ki.
A szerb elnök elmondta, hogy „testvéri és baráti kapcsolatokat” ápol Oroszországgal és Kínával, és hogy a következő napokban tárgyalni fog Vlagyimir Putyin Kreml-vezérrel, hogy megoldják a szerb olajiparral szembeni amerikai szankciókkal kapcsolatos helyzetet.
Szerbia ereje az autonómiánkban és függetlenségünkben rejlik. Védjük meg a gyökereinket, de a jövőnket is
– mondta a szerb elnök.
Érdemes megjegyezni, hogy a szerbiai NIS vállalat azon vállalatok közé tartozik, amelyeket az orosz olajágazat elleni amerikai szankciók legutóbbi köre sújtott. Erre reagálva Vucsics azt mondta, hogy beszélni fog Vlagyimir Putyinnal, mivel a NIS az orosz Gazprom részvényese.
Maia Sandu moldovai elnök reményét fejezte ki, hogy 2025 igazságos békét hoz Ukrajnának – írja a Jevropejszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben tartott sajtótájékoztatóján Sandu biztosított arról, hogy Moldova támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
Remélem, hogy 2025 elhozza a békét, amelyre mindannyian törekszünk – nemcsak az ukránok, hanem az egész régió és a kontinens számára is, egy olyan békét, amely igazságos és tartós, és amelyet erős biztonsági garanciák támogatnak Ukrajna számára
– fogalmazott a moldovai elnök.
Hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország fokozza hibrid támadásait, és megpróbálja destabilizálni a moldovai helyzetet, különösen azzal, hogy energiaválságot, társadalmi és gazdasági káoszt próbál előidézni.
„Oroszország megpróbál feszültséget kelteni a Dnyeszter mindkét partján és Kreml-barát kormányt beiktatni Chisinauban. Végső céljuk, hogy megszilárdítsák katonai jelenlétüket, illegálisan telepített csapataikat a Dnyeszteren túli területeken, és felhasználják Moldovát Ukrajna ellen” – mondta Maia Sandu.
Ukrajna sohasem lesz a NATO tagja, és az Európai Unióhoz való csatlakozással is lesznek problémái – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a helyi rádióban.
Fico a rádió adásában megismételte Volodimir Zelenszkijjel kapcsolatos korábbi kritikáját, amiért Oroszország invázióját követően nem adta meg magát, és a fegyveres ellenállás útját választotta az agresszorral szemben. „A háború 2022 áprilisában véget érhetett volna, amikor a békeszerződés az asztalon volt. A Nyugat azonban megakadályozta, hogy Ukrajna aláírja a megállapodást” – mondta a szlovák kormányfő.
Szerinte Ukrajnának most katasztrofális kilátásai vannak a háború miatt.
Ukrajna területének egyharmada orosz ellenőrzés alatt lesz, Ukrajna sohasem lesz a NATO tagja. És ha az utóbbi időben a politikusok nyilatkozatait hallgatom, akkor egyértelmű, hogy Ukrajnának hatalmas problémái lesznek az Európai Unióhoz való csatlakozással is
– idézi a politikust az Unian.
Fico ugyanakkor hangsúlyozta, hogy támogatja az EU bővítésének gondolatát, és minden országnak, amely teljesít bizonyos feltételeket, „beleértve Ukrajnát is”, joga van az Európai Unió részévé válni.
Az orosz támadás következtében megrongálódott egy kilencemeletes lakóépület a Kijevi terület egyik településén. Szombaton öt embert mentettek ki a lakóház romjai alól – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egyik településen ellenséges támadás következtében megrongálódott egy többemeletes lakóépület. A 4-8. emelet erkélyei megsemmisültek, az egyik bejáratnál az egyik lépcsőház mennyezete megsemmisült, az ablakkeretek betörtek. A lakásokban rekedt öt embert, köztük két gyermeket kimentettek
– mondta Mikola Kalasnik, a Kijevi Területi Katonai Közigazgatás megbízott vezetője.
Kalasnik tisztázta, hogy egy részben lakott új épületről van szó. Hat autó is megrongálódott, továbbá a szomszédos lakóház ablakai is betörtek.
A Cseh Köztársaságban, Németországban és Lengyelországban is hazatérési központok jöhetnek létre, hogy segítsék az ukrán menekültek hazatérését – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap arról ír, hogy Olekszij Csernyiszov ukrán miniszterelnök-helyettes jövő heti csehországi látogatásán tárgyal a kérdésről. Egy hazatérési központot Berlinben már előkészítenek, és állítólag Ukrajna már Lengyelországgal is tárgyalt a projektről.
Az újonnan létrehozott intézmények az ukránok hazatérését hivatottak segíteni, valamint kulturális és közösségi központként is szolgálnak majd.
A cseh belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint jelenleg mintegy 390 ezer ukrán állampolgár tartózkodik ideiglenes védelemmel az országban.
Nemrégiben Németország az Ukrajnából érkező menekülteknek nyújtott segélyek csökkentéséről kezdett beszélni. Olaf Scholz német kancellár különösen azt hangoztatta, hogy a Németországban élő munkanélküli ukránokat munkakeresésre vagy hazatérésre kell ösztönözni.
Január 25-én vált ismertté, hogy az amerikai belbiztonsági minisztérium tisztviselői elrendelték számos olyan program felfüggesztését, amelyek lehetővé tették a menekültek ideiglenes letelepedését az Egyesült Államokban, köztük egy kulcsfontosságú kezdeményezését, amely az ukránok számára biztosítja a beutazást az országba.
Január 25-én reggel az oroszok drónokkal támadták meg Harkiv több kerületét – közölte Ihor Terehov, a város polgármestere az Ukrajinszka Pravda szerint. A hatóságok két csapásról számoltak be.
A Harkivra mért csapás következtében a város egyes területein gondok lehetnek az áram- és vízellátással. Szakembereink már dolgoznak azon, hogy helyreállítsák a szolgáltatások ellátását a harkivi lakosok otthonaiban
– tájékoztatott a polgármester.
Az előzetes információk szerint több ember megsérült, és autók rongálódtak meg. Több helyen tűz ütött ki.
2025 szeptemberétől az ukrán felsőoktatási intézményekben első ízben oktatnak majd katonai alapkiképzést (BMT) a hallgatók számára. A program elméleti része külön szak lesz, amelyet a nők és a férfiak számára egyaránt kötelezővé tesznek – közölte a Jevropejszka Pravda.
Ukrajna védelmi minisztériuma ismertette az általános alapkiképzési tanfolyam sajátosságait, miszerint a program 300 tanulmányi órára van tervezve. Egy 90 órás elméleti kurzust az oktatási intézményekben tartanak majd, egy 210 órás gyakorlati tanfolyamot pedig a fegyveres erők speciális kiképzőközpontjaiban kapnak a hallgatók.
Maia Sandu moldovai elnök január 25-én hivatalos látogatásra Kijevbe érkezett, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – adta hírül a The Kyiv Independent.
Erős üzenetet hoztam Ukrajna és népe támogatásáról. Bátorságuk biztosítja a békénket. A biztonságról, az energiáról, az infrastruktúráról, a kereskedelemről és a kölcsönös támogatásról fogunk tárgyalni az uniós úton. Moldova továbbra is megbízható szomszéd marad
– írta Maia Sandu az X-en.
Maia Sandu épp akkor utazott Kijevbe, amikor a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régiót energiaválság sújtja. Míg Moldova átállt az európai energiaellátásra, a Dnyeszteren túli terület továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól. Az energiaválság azonban hamarosan véget érhet a területen.
Éjszaka pilóta nélküli légi járművekkel (UAV-kkal) támadták meg Cserkaszi régiót. Az ellenség célpontja a kritikus infrastruktúra volt – jelentette be Cserkaszi megyei katonai adminisztráció (OVA vezetője), Igor Taburec az Unian ukrán hírügynökség információi szerint.
A tűzoltóknak 200 négyzetméteres területen kellett tüzet oltaniuk és az emberek kimentésében segíteniük. Személyi sérülés nem történt, de több magán- és társasházi épületben keletkeztek károk. A régióban a kialakult helyzet ellenére minden szolgáltatás működik.
Ezenkívül az Állami Sürgősségi Szolgálat azt jelentett, hogy egy ellenséges dróntámadás következtében Kijev régióban egy 9 emeletes épületben és egy ipari területen is károk keletkeztek.
Vishnevében egy lakóépület több erkélye megsemmisült, a katasztrófavédők öt főt, köztük két gyereket menekítettek ki a lakásokból.
Az Állami Sürgősségi Szolgálat hozzátette, hogy orosz drónok támadása következtében kigyulladt egy gyártóépület a Fastovski kerületben. A 600 négyzetméteres tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt.
A DeepState ukrán katonai elemzőcsoport január 25-én éjjel arról számolt be, hogy az orosz csapatok előrenyomultak Toreck városában és három másik donyecki településen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Donyecki területen lévő Toreckben ádáz harcok folynak. A lap szerint az orosz hadsereg a felperzselt föld taktikáját alkalmazza a városi infrastruktúra és az ukrán hadsereg állásainak megsemmisítésére. Ennek lényege, hogy a hadsereg elpusztít vagy felél mindent, ami az ellenség számára hasznos lehet, ezzel jelentős hátrányt okozva nekik.
A lap szerint az oroszok felvételeket tettek közzé a Donyecki területhez tartozó Velyka Novosilka központi utcáiról. A DeepState elemzői úgy vélik, hogy a vidéki településért folytatott harc a végéhez közeledik.
Viktor Tregubov katonai szóvivő a minap elmondta, hogy a Donyecki területen található Pokrovszk bekerítésével is próbálkoznak az orosz csapatok, és aktívabban lövik a várost. A közeli falvakat is el akarják foglalni, hogy bekerítsék Pokrovszkot.
Az elkövetkező napokban a Ukrajna elnöki hivatala (OPU) javaslatot tesz a 18 és 25 év közötti férfiak sorkatonai szolgálatára vonatkozó jogszabályok módosítására – nyilatkozta Nikolai Scsur, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági és védelmi főosztályának tanácsadója a TSN.ua portálnak.
Jogszabályok és elnöki rendeletek egész sora fog módosulni. Várhatóan különböző szintű változtatásokat hajtanak végre a dokumentumokon. Úgy gondolom, hogy az elkövetkező napokban lesz egy előterjesztés
– mondta, hozzátéve, hogy már várhatóan a napokban előterjesztik a módosításokat, jelenleg pedig a »technikai részletek« egyeztetése zajlik.
Scsur elmondása szerint a koncepciót a védelmi minisztérium, a fegyveres erők (AFU) vezérkara és a társadalmi szervezetek képviselőiből létrehozott munkacsoport dolgozta ki. A javaslatokat a főparancsnokság főhadiszállásán mérlegelhetik.
Az elnöki hivatal hangsúlyozza, hogy önkéntes szerződésről van szó, amely olyan 18 és 25 év közötti férfiakat érint, akik nem tartoznak mozgósítás alá, és akiket anyagilag is ösztönözni szeretnének.
Az elmúlt 24 órában az orosz légicsapások miatt 5 ember sérült meg Herszon térségében – közöle az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz csapatok főként a régió településeinek főbb infrastruktúráját vették tűz alá, továbbá lakóterületeket, magánházakat érte kár. A támadásban megrongálódott egy mobiltelefontorony, egy garázs és számos személygépkocsi is.
Ukrajna meghosszabbítja a korlátozottan munkaképes állampolgárok újbóli vizsgálatának határidejét – számolt be Irina Verescsuk, Ukrajna Elnöki Hivatalának helyettes vezetője az Unian ukrán hírügynökség szemléje szerint.
A korlátozottan munkaképesekkel kapcsolatban az a probléma, hogy a törvény szerint minden korlátozottan munkaképesnek 2025. február 4-ig bezárólag újra kell vizsgáltatnia magát a Központi Katonaorvosi Bizottságnál (VVK). Ellenkező esetben pénzbírsággal és egyéb jogi gondokkal szembesülhetnek.
Több mint 1 millió ember még nem vett részt a kötelező orvosi vizsgálatokon. Ennek többek között az az oka, hogy nem kaptak idézést a VVK-ra, vagy nem kerültek még sorra a Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központnál (TCC)
– írta, hozzátéve, hogy szerinte nyilvánvalóan irreális, hogy február 4-ig ennyi embert át lehessen engedni a VVK-n.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem vesz részt béketárgyalásokon – számolt be az Ukrajinszka Pravda az Institute for the Study of War (ISW) jelentése alapján.
A tájékoztatás szerint Putyin mondandójának középpontjában az állt, hogy egyértelművé tegye az orosz társadalom számára: a háború folytatódni fog. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem vesz részt béketárgyalásokon, és hogy „Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy szélesebb körű konfliktus része Oroszország és a Nyugat között”.
Az ISW elemzői úgy vélik, hogy Putyin ezzel az interjúval az orosz elitre is igyekezett hatni, amely a háború befejezését szeretné, és az orosz elnök azt próbálta nekik elmondani, hogy nincs rövidebb út a békéhez.
Ez a kijelentés ismét bizonyítja Putyin megingathatatlan álláspontját, miszerint Ukrajna a Nyugat bábja, és hogy a konfliktus a nagyhatalmak közötti globális konfrontáció része. Az orosz elnök emellett úgy véli, hogy az ukrajnai háborúról szóló tárgyalások csak az Egyesült Államok és Oroszország között, Ukrajna közvetlen részvétele nélkül jöhetnek létre
– írták jelentésükben az elemzők.
Vlagyimir Putyin ismét megkérdőjelezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitását, és az elemzők megjegyezték, hogy az interjú alatt az orosz elnök igyekezett önmagát Donald Trumppal egyenrangú félként pozícionálni, majd megerősítette azt a régóta hangoztatott meggyőződését is, hogy „Oroszország a Szovjetunió nagy örököse.”
Donald Trump amerikai elnök egy interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatta azért, hogy az ukrán elnök felvette a harcot Oroszországgal. Szerinte ugyanis meg lehetett volna egyezni Vlagyimir Putyinnal.
Trump a Fox News műsorvezetőjének, Sean Hannitynek adott kétrészes interjúban beszélt erről az NBC News szerint. Mint írták, a hivatalba lépett elnök többek közt azt mondta:
Az NBC News megkérdezte a Fehér Ház szóvivőjét arról, hogy Trump szerint Ukrajnának pontosan mit kellett volna tennie akkor, amikor Oroszország megindította az inváziót, de nem kaptak választ. Cikkük megjelenéséig a washingtoni ukrán nagykövetség sem kívánta kommentálni az ügyet.
Ukrajna pénteken egy nagyszabású dróntámadás részeként károkat okozott Oroszország egyik kulcsfontosságú olajfinomítójában – közölte a Politico az ukrán titkosszolgálatra hivatkozva.
A lap szerint az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy 11 orosz régióban összesen 121 ukrán drónt lőttek le, köztük egyet Moszkva felett. Ugyanakkor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közlése szerint
A Rjazanyi területen kigyulladt egy olajfinomító.
„Ez a finomító az egyik legnagyobb Oroszországban, évente 17 millió tonna olajat képes feldolgozni. Legalább három tartály ég ott. Ezenkívül tűz ütött ki és elnyelte azt a műhelyt, ahol a dízelüzemanyag és a repülőgép-kerozin hidrogénező egysége található” – mondta a lapnak az SZBU egyik tisztviselője. A csapásról több helyszíni felvétel is megjelent.
Úgy tudni, hogy a szóban forgó olajfinomító a Rosznyeft nevű vállalaté, és nagyjából 500 kilométerre van az orosz-ukrán határtól. A helyi lakosok a közösségi médiában olyan videókat tettek közzé, amelyeken több mint 50 robbanás látható, többek között egy olajszivattyúállomásnál és a rjazanyi fűtőerőműnél – tette hozzá az SZBU tisztviselője.
Végül ironikusan megjegyezte: mindez az orosz hadiparral, valamint az orosz olajipari vállalatai ellen bevezetett az „drónszankcióik” hatását tükrözi, amelyeknek sorsa végső az orosz katonai képességek gyengítése.
A Kremlben „üresnek” tartják Donald Trump Oroszországgal szemben megfogalmazott fenyegetéseit, és úgy vélik, hogy Moszkva még legalább képes fenntartani az Ukrajnával szemben folytatott háborút – értesült a The Wall Street Journal (WSJ).
Mint korábban írtuk, a hivatalba lépett elnök szerdán egy közösségi médiás posztban adott ultimátumot Putyinnak.
A WSJ szerint Trump kísérleteit – amelyekkel Vlagyimir Putyin orosz elnököt megpróbálta a tárgyalóasztalhoz ültetni – lényegében egy vállrándítással letudták az orosz vezetésben, és Vlagyimir Putyin környezetében üresnek tartják az amerikai elnök gazdasági fenyegetéseit. A Kreml hozzáállását példázza szerintük az is, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta Trump fenyegetéseiről, „Semmi újat nem látunk”.
A Kreml Trump nyilatkozatát inkább a tárgyalások előtti pozicionálásnak tekinti, mintsem magának a tárgyalásnak a részeként, és továbbra is egy jelentősebb kezdeményezésre vár Washington részéről
– írta a WSJ.
A lap szerint az orosz vezetők úgy látják: Oroszország többnyire kiállta a nyugati szankciókat, és legalább egy évet kibírnak még a háborúban. Elemzők pedig szintén úgy vélik, hogy bár a háború jelentős anyagi költségekkel és sok emberáldozattal jár Oroszország számára, mindkettőből van elég nekik ahhoz, hogy folytassák azt a háborút, amelyet jelenleg fölényben vívnak Ukrajnával szemben.
A lap azt is közölte, hogy forrásaik szerint Vlagyimir Putyin találkozni akar Donald Trumppal, hogy megvitassák Moszkva követeléseit, de az ukrán fél részvétele nélkül (az orosz elnök ezt egyébként pénteken maga is jelezte).
2024-ben 29 százalékkal, 318,7 milliárd dollár rekordértékre nőtt az Egyesült Államok katonai felszereléseinek eladása a külföldi kormányoknak – közölte pénteken a külügyminisztérium a Reuters beszámolója szerint. Az eszközökkel az országok javarészt Ukrajna készleteit igyekeztek feltölteni, valamint megpróbáltak felkészülni egy nagyobb konfliktusra.
A Biden-adminisztráció utolsó évének adatai alátámasztják az amerikai fegyvergyártók nagyobb eladásaira vonatkozó várakozásokat, az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a fegyvereladásokat, valamint átadásokat.
Fontos amerikai külpolitikai eszközöknek tekintik, amelyek potenciálisan hosszú távú következményekkel járhatnak a regionális és globális biztonságra nézve
– olvasható a kommünikében.
A 2024-ben jóváhagyott eladások 23 milliárd dollár értékben tartalmaztak F-16-os repülőgépeket és azokhoz tartozó fejlesztéseket Törökországnak, 18,8 milliárd dollár értékben F-15-ös vadászgépeket Izraelnek, és 2,5 milliárd dollár értékben M1A2 Abrams harckocsikat Romániának.
Az amerikai vállalatok közvetlen katonai eladásai a 2024-es költségvetésben 200,8 milliárd dollárra emelkedtek a 2023-as költségvetési 157,5 milliárd dollárról, míg az Egyesült Államok kormányán keresztül bonyolított eladások 117,9 milliárd dollárra emelkedtek 2024-ben az előző évi 80,9 milliárd dollárról.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a péntek este közösségi oldalára feltöltött videóbeszédében azt állította, hogy az ukrán hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök manipulálni akarja Donald Trump amerikai elnököt annak béketörekvéseiben.
Az ukrán államfő pénteken több kérdésben is személyzeti értekezletet tartott, amelyen meghallgatta a külügyi hírszerző szolgálat vezetőjének jelentését.
Oroszország katonai potenciáljáról és Vlagyimir Putyin szándékáról a háború folytatására, valamint a világ vezetőinek manipulálására, aki különösen az Amerikai Egyesült Államok elnökének a béke elérésére irányuló vágyát akarja manipulálni
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
„Bízom benne, hogy többé semmilyen orosz manipuláció nem fog sikerülni” – tette hozzá az ukrán elnök.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!