- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-háború
- kijev
- moszkva
- európai unió
- nato
- volodimir zelenszkij
- vlagyimir putyin
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
Az ukrán hadsereg az elmúlt fél évben havi mintegy 50 ezer embert veszített, miközben a kiképzőközpontok csak 30 ezer újoncot készítettek fel – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Az elmúlt fél évben az ukrán fegyveres erők élőerejének havi egészségügyi és pótolhatatlan veszteségei stabilan 50 ezer fő körüliek, illetve ennél magasabbak voltak (2025 januárjában 51 960 fő, 2024 decemberében 48 470 fő, 2024 novemberében 60 805 fő, és így tovább)
– áll a tárca közleményében.
„Ugyanakkor az ukrán fegyveres erők kiképzőközpontjaiban az újoncok száma – még a TSzK-k (területi személyzeti központ, ukrajnai katonai igazgatási szerv) egész Ukrajnában való aktiválását figyelembe véve is – már mintegy fél éve alig éri el a havi 30 ezer főt, akiket megfelelő kiképzés nélkül küldenek a harci érintkezés vonalába, ami az ukrán fegyveres erők létszámának csökkenéséhez vezet” – olvasható a tájékoztatóban, amelyet az MTI idézett.
A moszkvai katonai tárca ukrán hivatalos adatokra hivatkozva azt állítja, hogy mintegy 100 ezer ukrán katona önkényesen hagyta el katonai egységét, és szökött meg. A minisztérium rámutatott, hogy Kijev nyugati nyomásra törvénymódosítást készített elő, ami a mozgósítási korhatárt 25-ről 18 évre fogja leszállítani, és ami „az egyetlen módja annak, hogy Zelenszkij még néhány hónapig feltartóztassa a front kaszkádszerű összeomlását a Donyec-medencében”.
Folyamatosan emelkedik a gáz ára, rekordokat ér el az év elejétől, vagyis az ukrán gáztranzit leállítása óta, ami már Ukrajnának is kezd problémákat okozni – jelentette ki csütörtökön Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter közösségi oldalán.
A szlovák gazdasági miniszter bejegyzésében rámutatott: az ukrán fél egyoldalú döntése volt, hogy az év elejétől leállítja az orosz gáz Szlovákiába irányuló tranzitját, azonfelül, hogy problémákat okoz az európai uniós országoknak, már önmagát Ukrajnát is sújtja, mivel az ukrán gáztározók tartalékai kritikus szintre süllyedtek.
Az ukrajnai gáztározókban lévő gáz mennyisége a kritikus tíz százalékos töltöttségi szintre süllyedt. Ukrajnának az orosz gáztranzit leállítása után havonta legalább 100 millió köbméter gázt kell behoznia. Mi több, a februárra vonatkozó időjárási előrejelzések a hőmérséklet csökkenéséra utalnak
– idézte Denisa Saková szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A szlovák gazdasági miniszter hangsúlyozta: a gáz árának a gáztranzit leállításából adódó emelkedése egész Európának többletköltséget jelent.
Az MTI szerint korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta: az ukrán gáztranzit leállítása Szlovákiának évente 500 millió eurós közvetlen veszteséget okoz, az Európai Unió tagállamainak pedig – csak a gázárak növekedése következtében – 60-70 milliárd eurós többletkiadást eredményez.
Bekérették csütörtökön az ukrán külügyminisztériumba Pavel Vizdal ukrajnai szlovák nagykövetet, akivel közölték, hogy Kijev határozottan visszautasítja azokat a pozsonyi vádakat, amelyek szerint Ukrajna beavatkozik Szlovákia belügyeibe.
A kijevi külügyi tárca hivatalos honlapján kiadott közleményében kiemelte, hogy az ukrán fél jó kapcsolatokat tart fenn és fejleszt minden olyan nemzetközi partnerrel, amelyik átfogó segítséget nyújt Ukrajnának az orosz fegyveres agresszió közepette.
Olekszandr Miscsenko miniszterhelyettes mély csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenleg „a Kreml szócsöveként” tevékenykedik, és Szlovákia európai uniós tagságát figyelmen kívül hagyva „logikátlan lépéseket tesz”. Közölte, hogy a szlovák kormányzat ilyen lépései „elfogadhatatlanok, különösen Oroszország példátlan Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben, és súlyos károkat okoznak nemcsak Ukrajna és Szlovákia hagyományosan jó viszonyában, hanem az Európai Unió és az euroatlanti közösség egységét is aláássák az agresszor állam elleni küzdelemben”.
Elfogadhatatlan a szlovák kormány azon törekvése, hogy fenntartsa az orosz energiaellátástól való függőségét, annak ellenére, hogy az EU és az európai partnerek közösen dolgoznak a függőség csökkentésén és az energiaellátási források diverzifikálásán. Ezenfelül Pozsony figyelmen kívül hagyja az ukrán fél érveit arra vonatkozóan, hogy Oroszországot meg kell fosztani azoktól az eszközöktől, amelyekkel az Ukrajna és az ukrán nép elleni terrorcselekményeit finanszírozza
– írta a minisztérium közleményben.
Kijev mindezek fényében arra szólította fel Pozsonyt, hogy hagyjon fel ezzel a gyakorlattal, és térjen vissza a konstruktív párbeszédhez, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez a két ország, a két nép között. „Az ukrán nép, amely most életével fizet a szabadságáért és egész Európa biztonságáért, továbbra is mély hálával tartozik a szlovák népnek azért a támogatásért és segítségért, amelyet a teljes körű orosz agresszió kezdete óta nyújtott” – hangsúlyozta az ukrán miniszterhelyettes az MTI tájékoztatása szerint.
Kiutasítanak Szlovákiából egy ukrán állampolgárt a pozsonyi kormány tervezett megbuktatásával kapcsolatos tevékenységéről szerzett információkkal összefüggésben – jelentette be az országos rendőrfőkapitány tisztét ideiglenesen betöltő Jana Maskarova csütörtökön.
Maskarova azt követően nyilatkozott, hogy a szlovák parlament védelmi és biztonsági bizottságának – végül elmaradt ülésén – a Szlovák Információs Szolgálatnak (SIS) a szlovák kormány tervezett megbuktatásával kapcsolatos tevékenységekről szóló jelentése került volna terítékre.
A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint Jana Maskarova országos rendőrfőkapitány csütörtökön azt mondta: a rendőrség a titkosszolgálati jelentés összes megállapításával foglalkozik, és az azokban szereplő személyek nem léphetnek majd be az országba. Részletek közlése nélkül bejelentette:
értesüléseik szerint már döntés született egy ukrán állampolgár kiutasításáról, ami folyamatban van.
Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter megerősítette az országos rendőrfőkapitány bejelentését. Elmondta: a tervezett puccsal összefüggésben a szlovák hatóságok négy személynek megtiltották az országba történő belépést, további öt személy esetében ez folyamatban van, egy ukrán állampolgár kiutasításáról pedig döntés is született. A szlovák hírügynökség szerint a belügyminiszter a kiutasított személyt biztonsági kockázatnak minősítette, azonban konkrétumokat nem közölt – írta az MTI.
Az orosz csapatok csütörtök délelőtt tüzérségi tüzet nyitottak a Donyeck megyei Kramatorszk polgári infrastruktúrájára, az eddigi információk szerint 13-an sérültek meg, köztük két gyerek – hozta nyilvánosságra Olekszandr Honcsarenko, a város katonai közigazgatásának vezetője.
Ihor Terehov, a szomszédos megyeszékhely, Harkiv polgármestere arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg csapásmérő drónnal hajtott végre támadást Ukrajna második legnagyobb városának magánszektora ellen. Halálos áldozata nem volt a támadásnak, Oleh Szinyehubov megyei kormányzó viszont arról adott hírt, hogy egy 19 éves fiú akut stresszreakcióval fordult orvoshoz.
Az ukrán katonai hírszerzés közösségi oldalain közzétette, hogy értesülése szerint idén Oroszország legalább 126 ezer bebörtönzöttet, szabálysértőt, illetve kölcsön törlesztésével adós embert tervez behívni a hadseregbe, hogy velük pótolja az ukrán erők elleni harcokban szerzett emberveszteségeit. A hírszerzés adatai szerint ilyen emberekből Moszkva havonta legalább tízezer katonát tervez mozgósítani, idén pedig – másokkal együtt – összesen legalább 280 ezret.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során 158 harci összecsapás volt a fronton, az ukrán erők a Donyeck megyei Pokrovszknál verték vissza a legtöbb ellenséges támadást, 72-t – számolt be róla az MTI.
Hétre emelkedett az áldozatok száma a Szumi városában egy többemeletes házat ért orosz rakétatámadásban. Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat tájékoztatása szerint a sebesültek száma a korábban közölt 9-ről 13-ra nőtt, számolt be róla a Ukrinform.
Az orosz hadsereg Sahíd-drónnal mért csapást a határtól 30 kilométerre fekvő városban, eltalálva egy többszintes lakóépületet. A támadásban életét vesztette többek között egy 74 éves férfi és 69 éves felesége, míg egy gyermeket súlyos sérülésekkel vittek kórházba.
Ukrán lapok szerint a mentőszolgálatok posztunk megjelenésekor is a helyszínen vannak, hogy a romok alatt túlélőket keressenek.
„Ukrajna egy kitalált állam, a határai egészen biztosan megváltoznak, az ország területét pedig fel kellene osztani más európai országok, például Románia között” – ilyen erős kijelentéseket tett Calin Georgescu korábbi romániai elnökjelölt egy interjúban, amit a Digi24 szemlézett.
A szinte a teljes ismeretlenségből előbukkant, majd november végén a romániai elnökválasztás első fordulóját megnyerő Georgescu az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos kérdésekre úgy felelt, hogy a háborút egészen biztosan úgy fejezik be, hogy Ukrajna határai újrarajzolják majd, ezért felvetette, hogy bizonyos területekre Románia is igényt tarthatna.
A világ változik, és a határok is változni fognak. Ha a határok változnak, akkor ott kell lennünk. Ott van nekünk Észak-Bukovina, érdekeltek vagyunk. De ott van még Budzsák és Észak-Máramaros is, ugye? Ott van Kárpátalja a magyaroknak, aztán ott van Lemberg, lehet a lengyeleké, ahogyan Kis-Oroszország területe is
– fogalmazott nagyravágyó terveiről a korábbi román elnökjelölt, aki szerint Ukrajna elveszítette a háborút. A „Nagy-Romániát” vizionáló Georgescu kitért Donald Trumpra is, aki szerinte gyors alkut köt majd Vlagyimir Putyinnal, ami után Bukarestnek nem is kell többet segítséget nyújtania Kijevnek.
A Svédország által nyújtott segélycsomag értéke 13,5 milliárd svéd korona (körülbelül 480 milliárd forint) – közölte csütörtökön a skandináv ország védelmi minisztériuma.
Pal Jonson tárcavezető sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ez már a 18. ilyen támogatás az ukrajnai háború kitörése óta.
Tájékoztatása szerint a stockholmi vezetés most svéd és más európai országok beszállítóival folytat tárgyalásokat a kijevi vezetésnek elsőrendű fontossággal bíró olyan fegyverek beszerzéséről, mint a tüzérségi eszközök és drónok – írta az MTI.
A mozgósításra korlátozottan alkalmas hadkötelesek jelen állás szerint február 4-ig mehetnek egy második orvosi vizsgálatra. Olekszandr Zavitnyevics, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának elnöke azonban belengette, hogy a határidőt nyárig meghosszabbítják – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Már korábban is bejelentették, hogy előkészítik ezt a törvénytervezetet, amely most a a tervezet fázisában van, és a szükséges regisztrációs eljárásokon megy keresztül.
A törvénytervezet két fontos pontot tartalmaz:
Az ukrán parlament ügyrendi bizottsága azt javasolta a képviselőknek, hogy támogassák Petro Porosenko volt ukrán elnök, az Európai Szolidaritás frakcióvezetőjének kitiltását a parlament plenáris üléseiről – jelentette csütörtökön az Ukrinform állami hírügynökség.
A tudósítás szerint a javaslat elfogadását hat képviselő támogatta, egy ellene szavazott, hárman pedig tartózkodtak.
Az Európai Szolidaritás Párt csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében kijelentette: az elnöki iroda nyomást gyakorol a kormánypárti képviselőkre, és megpróbálja kitiltani Porosenkót, aki állítólag megsértette Bohdan Jaremenkót, a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló Nép Szolgája párt képviselőjét egy magánbeszélgetés közben.
A párt azt is állította, hogy a kormányzat ily módon „készül fel a választásokra”, hozzálátott „a politikai mezőny versenytársaktól való megtisztításához, főként Porosenko és az Európai Szolidaritás személyében”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál pedig emlékeztetett arra, hogy ezt megelőzően olyan információk jelentek meg a médiában, hogy Porosenko legidősebb fiát körözik, mert felszólításra nem jelent meg a hadkiegészítő központban.
Porosenko azonban az irodáján keresztül azt válaszolta, hogy fiát, Olekszijt 2019-től eltávolították mindenféle regisztrációs jegyzékből, és jogszerűen külföldön tartózkodik. Ügyvédei szerint az elnöki iroda az ellenzékkel szembeni politikai nyomásgyakorlásra használja fel a hadkiegészítő központot – számolt be az MTI.
Egy ukrán bíróság befagyasztotta Oleg Gyeripaszka orosz üzletember 2,1 milliárd hrivnya (nagyjából 19,7 milliárd forint) értékű vagyonát – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálatra (SZBU) hivatkozva a The Kyiv Independent.
Gyeripaszkát – Oroszország korábbi leggazdagabb emberét, a Basic Element ipari csoport és a Rusal alumíniumipari vállalat alapítóját – 2018-ban az Egyesült Államok, 2022-ben pedig Nagy-Britannia szankcionálta Oroszország teljes körű invázióját követően, Ukrajna pedig 2023 februárjában államosította az üzleti vagyonának egy részét.
Gyeripaszka állítólag az orosz hadiipar számára gyárt termékeket, többek között Iszkander ballisztikus rakétákat, drónokat és radarrendszerek alkatrészeit.
A bíróság lefoglalta a Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz oligarcha korábbi tulajdonában lévő Mikolajiv timföldgyár raktáraiban tárolt ipari termékek és nyersanyagok nagy szállítmányát, amely csaknem 500 ezer tonna bauxitot és timföldet tartalmazott, és amelyet a teljes körű háború kitörése előtt termeltek. A lefoglalt anyagok az SZBU szerint Gyeripaszka orosz Rusal üzemeiben az alumíniumgyártás fő alkotóelemei voltak.
2024 februárjában az SZBU vádat emelt távollétében Gyeripaszka ellen Ukrajna alkotmányos rendjének megdöntésére és Ukrajna államhatárának megváltoztatására irányuló akciók finanszírozásával.
Az oroszországi Rosztov régió Novoshahtyinszk nevű városában található olajfinomító felfüggesztette működését, miután a megrongálódtak a berendezéseik egy ukrán támadás után – közölte Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője a Telegramon.
„2024-ben a finomító különböző becslések szerint 3 millió tonna kőolajat dolgozott fel, bár természetes körülmények között a kapacitása 7,5 millió tonna lenne. A támadások megakadályozták a rendes működését” – hozta nyilvánosságra Kovalenko, aki azt is elárulta, hogy az üzem berendezései megsérültek, és az oroszok nem tudták újraindítani a gyárat.
A védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának drónjai először 2024. március 13-án támadták meg a novosahtiynszki olajtermék-gyárat, amikor azt ideiglenesen leállították. Később a drónok június 6-án éjjel, majd 2024. december 19-én támadták meg a finomítót.
Az első és legkézenfekvőbb lépésnek kellene lennie, hogy a Trump-kormányzat biztosítja a legújabb szankciócsomag teljes körű betartását. Az Oroszország elleni szankciók már most is példátlanok, de Donald Trump új kormánya még erőteljesebben megszorongathatja Moszkvát – írja a Foreign Policy amerikai külpolitikai szaklap.
Oroszország 180 tartályhajójából álló úgynevezett árnyékflotta megjelölése is fontos a szankciók betartása mellett. A flottát Oroszország arra használja, hogy megkerülje az olajbevételeinek korlátozására irányuló nyugati erőfeszítéseket.
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott üzenetében felszólította az OPEC-tagokat, hogy növeljék a kitermelést az olajárak összeomlása érdekében, ami gyorsabb és kevésbé finom módszer lenne a Kreml bevételeinek csökkentésének biztosítására.
Január 10-én az Egyesült Államok nagyszabású szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen. A jelentések szerint ez a csomag az Orosz Föderáció energetikai szektorának több mint 400 olyan személyére és szervezetére terjed ki, akik közvetlenül vagy közvetve az orosz hadigépezet finanszírozását biztosítják.
Ugyanakkor a szankciókban külön hangsúlyt kap Oroszország „árnyékflottája” – a korlátozásoknak meg kell akadályozniuk, hogy Oroszország elkerülje a nyugati országok által az olajra bevezetett „árplafonokat” – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Az oroszok válsága már nyár elején érezhető lesz, 2025 végére pedig súlyos pénzügyi válság sújtja majd az országot” – véli Kirill Szazonov, az Ukrán Fegyveres Erők katonája és politikai elemzője, aki annak a meglátásnak is hangot adott, hogy ugyan
idén is folytatódnak majd a súlyos harcok, de azok ukrán győzelemmel érnek majd véget.
Az Unian ukrán hírügynökség közlése szerint Kirill Szazonov annak a meglátásának is hangot adott, hogy hamarosan véget ér a háború.
Úgy látom, hogy az ellenség nem használja azokat az erőforrásait, amelyeket még egyszer sem használt fel, még Pokrovszk irányába sem, pedig az most kulcsfontosságú lenne számára
– nyilatkozta az elemző, hozzátéve, hogy szerinte az oroszok havi 45 ezer katonát veszítenek, egyre kevesebb a felszerelésük, és kisebb erőforrással rendelkeznek.
Szazanov úgy látja, hogy az orosz válság már 2025. nyár elején elkezdődik, év végére pedig még súlyosabbá válik.
Ukrajna azt kockáztatja, hogy elveszíti külföldi katonai segítségének felét az amerikai finanszírozás leállítása miatt – írta az Izvesztyija a TASZSZ orosz hírügynökség szemléje szerint.
A lap úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya már döntött a külföldi segélyprogramok ideiglenes, 90 napos felfüggesztéséről. Január 29-én ugyan olyan hírek kaptak szárnyra, hogy feloldották a befagyasztást, de a Fehér Ház pontosította, hogy a külföldi segélyek felfüggesztése továbbra is érvényben marad. Ennek következtében
néhány hónapon belül komoly ellátási problémákkal szembesülhetnek az ukrán fegyveres erők
– mondták szakértők.
A Pentagon adatai szerint 2022 februárja óta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segítség elérte a 65,9 milliárd dollárt. Nyilvánosan elérhető források szerint az Európai Unió 52 milliárd dollár értékben biztosított fegyvereket Kijevnek, az Egyesült Királyság pedig 10,5 milliárd dollár értékben tette ugyanezt.
Az amerikai támogatás megszűnése legalább felére csökkentheti Ukrajna katonai potenciálját.
Az Egyesült Államok támogatásának felfüggesztése még súlyosabb pénzügyi terhet jelent az unió számára. A blokkon belül azonban nem mindenki hajlandó teljes mértékben felvállalni Ukrajna támogatását. Robert Fico szlovák kormányfő például arra figyelmeztetett, hogy az Európai Tanácsban blokkol minden pénzügyi támogatást Kijev számára, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem indítja újra az orosz gáz tranzitját.
Az ukrán elnök javaslatára a kárpátaljai közoktatási intézmények tanárainak további pénzügyi támogatást biztosítanak – jelentette be Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezetője.
2025. január 1-jétől kezdődően plusz havi 1300 hrivnya (12 ezer forint) adómentes összeget kapnak azok a pedagógusok, akik nehéz munkakörülmények között dolgoznak, míg szeptember 1-től a háborús helyzet végéig ez az összeg havi 2600 (24 ezer forint) hrivnyára emelkedik.
Kárpátalja mintegy 212 millió hrivnyát (több mint 2 milliárd forint) kap a pedagógusok támogatására 2025 első felében. A juttatásokat automatikusan számolják ki, így a tanároknak nem kell külön kérelmet benyújtaniuk – írta meg a Kárpáti igaz Szó.
A DeepState ukrán katonai elemzőcsoport jelentése szerint az orosz csapatok előrenyomultak Csasziv Jarban.
Konkrétan Novoandrejevka, Novovasiljevka, Dacsnoje, Razliv, Jantarnojevka és Andrejevka közelében haladt előre a föderáció – közölték az elemzők az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
A közelmúltban az Orosz Föderáció bejelentette a Luhanszki területen található Novohorovka település elfoglalását. „Bizonyítékként” közzétettek egy videót, amelyet állítólag a harmadik rohamdandár felelősségi területén rögzítettek. Válaszul a dandár közölte, hogy ez a nyilatkozat és minden hír a település elfoglalásáról csak az orosz propaganda újabb hamisítványa.
Az ukrán 24. gépesített brigád sikeresen megsemmisítette az orosz ejtőernyősöket, akik megpróbáltak beszivárogni a Donyecki területen lévő Csasziv Jarba – írja a Forbes.
A lap beszámolója szerint az orosz ejtőernyősök betörtek a romos városközpontba, amelyet tavaly tavasz óta folyamatosan bombázások érnek Moszkva részéről. Az orosz hadsereg két BMD–4-es gyalogsági harcjárművét azonban legyőzték.
Egy orosz blogger szerint míg az orosz tankoknak rejtőzködniük kell, addig az ukrán harcjárművek „szabadabban” tevékenykednek.
„Az ukrán tankok közelebb harcolnak, mint valaha, Oroszország a 35 hónapja tartó Ukrajna elleni háborújának csataterét az ukrán páncélosok javára tolja el” – hangsúlyozta a Forbes munkatársa.
Az is ismertté vált, hogy ukrán harcosok a Kurszki területen megsemmisítettek egy egész orosz tengerészgyalogos egységet. A 155. brigád katonái szerint az orosz tengerészgyalogosok ukrán hadifoglyokat végeznek ki, ezért a védők megígérték, hogy a jövőben is vadászni fognak rájuk – olvasható az Unian ukrán hírügynökség oldalán.
„Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrán hatóságok törvénytelenségéről és egy esetleges békemegállapodásról tett kijelentései okot adhatnak arra, hogy a jövőben megszegjen minden Ukrajnával kötött megállapodást” – hívták fel a figyelmet a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) elemzői az Ukrajinszka Pravda szerint.
Putyin világossá tette, hogy nem tekinti kötelezőnek a békemegállapodásokat, visszautalva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022-es rendeletére, amely megtiltotta a vele való tárgyalásokat. De még ha ezt a rendeletet el is törlik, Putyin új okokat fog találni a megállapodás megsértésére
– állapították meg az elemzők.
Úgy vélik, hogy a Kreml az ukrán törvények téves értelmezésével jogi alapot teremt majd bármilyen jövőbeli megállapodás végrehajtásának elmaradásához.
Mivel az orosz elnök január 28-án kijelentette, hogy Zelenszkij nem legitim elnök, ebből az következik, hogy a föderáció szerint ő nem írhatja alá az Oroszországgal való háború befejezését célzó dokumentumokat.
Az intézet elemzői úgy vélik, hogy annak ellenére, hogy az ukrán parlament (Verhovna Rada) az egyetlen legitim hatóság Ukrajnában, Vlagyimir Putyin alkotmányellenesnek tartja a tevékenységét, és ezzel igazolja a tárgyalási hajlandóságának hiányát.
Január 28-án Putyin kijelentette, hogy Zelenszkij nem legitim elnök, így nem írhatja alá az Oroszországgal való háború befejezését célzó dokumentumokat.
Erre Zelenszkij azt tanácsolta a világ vezetőinek, hogy ne ismételjék meg a múlt hibáit, és szorítsák rá Oroszországot a jelenlegi békére, mert Putyin kijelentésével megerősítette, hogy fél a tárgyalásoktól és az erős vezetőktől.
Az ukrán vezérkar frissítette a háborúban elszenvedett orosz veszteségekről szóló adatokat. Szerdán a fegyveres erők 1270 megszállót, 17 tüzérségi rendszert és 17 ellenséges páncélozott harckocsit semlegesítettek.
A háború kezdete óta, azaz 2022. február 24. óta körülbelül 837 210 katonát veszített Oroszország – olvasható az Ukrajinszka Pravda oldalán.
A tavaly decemberben az ukrajnai Védelmi Innovációs Igazgatóság által indított kísérleti projekt keretében az állam lehetőséget kapott FPV drónok gyártására.
A háromoldalú megállapodás részeként egy magánfejlesztő a védelmi minisztérium alá tartozó egyik állami tulajdonú vállalat alapján engedélyt kapott a drónok gyártására.
A tervek szerint a legyártott termékeket az Ukrán Védelmi Erők egységeihez fogják eljuttatni. Ütemtervet is kidolgoztak a hasonló gyártóüzemek megszervezésére más pilóta nélküli légi rendszerek fejlesztőivel együtt, mert ez segíteni fogja a gyártási kapacitás jelentős növelését a harci berendezések fejlesztésében – olvasható az Armyinform oldalán.
Sahíd-dróncsapást mértek Ukrajnában egy szumi magasházra. A támadásban ledőlt falak 4 áldozatot temettek maguk alá – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A Szumi Regionális Állami Adminisztráció a halálos áldozatokon kívül 9 súlyos sérültről, köztük egy gyermekről számolt be.
A szumi területi katonai közigazgatás jelentése szerint öt áldozatot kórházba vittek, közülük hárman súlyos állapotban vannak.
Az orosz Sahíd-tüzelés következtében 5 négyemeletes lakás és 12 erkély semmisült meg, több mint 80 ablak és erkély károsodott, és több mint 20 autó rongálódott meg.
Január 30-án éjjel az ukrán légvédelmi erők orosz drónokat észleltek Kijev térségében, írja az Ukrajinszka Pravda.
A Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság éjjel a Telegramon közölte, hogy a régióban légiriadó van érvényben.
„Egy drónt észleltek a légtérben. A légvédelmi erők a célpontok ellen dolgoznak” – írták.
05:30-kor a légiriadót megszüntették a régióban.
A német parlament költségvetési bizottsága felszólította Jörg Kukis pénzügyminisztert, hogy hagyjon jóvá további 3 milliárd euró katonai segélyt Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda.
A döntést az ellenzéki konzervatívok és a Szabad Demokrata Párt támogatták, míg a kormányzó szociáldemokraták és a Zöldek tartózkodtak.
Bár a bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy a pénzügyminiszter jóváhagyása nélkül döntsön az Ukrajnának nyújtandó további segélyekről, a gyakorlatban a minisztérium általában jóváhagyja az ilyen kéréseket. A költségvetési bizottság CDU-s és FDP-s tagjai megjegyezték, hogy a költségvetésben elegendő forrás áll rendelkezésre a kérésre.
Olaf Scholz kancellár is támogatta a további katonai segélyt Ukrajnának, de ragaszkodott ahhoz, hogy ehhez fel kell függeszteni a németországi állami hitelfelvétel szigorú korlátozását.
Magyarország területére 2025. január 29-én 4136 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon. A beléptettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegrendészeti Főigazgatóság tartózkodási engedélyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
Szlovákia kül- és európai ügyekkel foglalkozó minisztériuma szerdán bekérette Ukrajna pozsonyi nagykövetét, Myroslav Kastrant – adta hírül az MTI.
A szlovák külügy tiltakozását fejezte ki a nagykövetnek az ukrán részről az elmúlt időszakban a szlovák fél irányába tett megnyilatkozásai miatt, amelyeket a Szlovák Köztársaság belügyeibe történő beavatkozásként értékel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök januárban több alkalommal is kritikával illette Robert Fico szlovák miniszterelnököt. Kedden azzal vádolta meg Ficót, hogy az szerinte a gázimport terén előnyben részesíti Oroszországot az Egyesült Államokkal és partnereivel szemben.
Január elsején Volodimir Zelenszkijnek a vonatkozó szerződések meghosszabbítását elutasító döntése alapján leállt az orosz gáz Ukrajnán át Szlovákiába irányuló tranzitja. Az ukrán fél ezen döntését Robert Fico több alkalommal is élesen bírálta. A szlovák miniszterelnök az ukrán gáztranzit leállítása miatt különböző válaszintézkedéseket is kilátásba helyezett, mások mellett azt, hogy az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben érvényesíteni fogja vétójogát az uniós döntéshozatalban.
Robert Fico a pozsonyi parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén azt mondta: amennyiben Zelenszkij nem újítja fel az ukrán gáztranzitot és nem teszi lehetővé a nyersanyag Szlovákián keresztüli tranzitját, meg fogják vétózni az Ukrajnának szánt EU-s anyagi támogatásokat. A szlovák miniszterelnök a kialakult helyzettel kapcsolatban annak a véleményének is hangot adott, miszerint Zelenszkij Szlovákia ellensége, mivel megkárosítja az országot.
„Nem zárhatjuk ki, hogy az orosz erők támadást indítanak a dnyipropetrovszki terület ellen, de még nem valósították meg Vlagyimir Putyin eredeti célját, a donyecki terület teljes megszállását” – mondta az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának volt szóvivője, Vlagyiszlav Szelezniov az Unian szerint.
Szelezniov szerint az orosz erők arról álmodoznak, hogy átveszik az ellenőrzést a donyecki terület egészének területe felett, és figyelmüket a frontvonal pokrovszki szakaszára összpontosították.
Az ellenségnek ott jelentős erőforrásai vannak. Különböző becslések szerint Pokrovszk és Mirnohrad térségében akár 100 ezer orosz katona is tevékenykedik. Ennek megfelelően nem »frontálisan« rohamozzák meg a határainkat és állásainkat. Ezt úgy próbálják megtenni, hogy operatívan fedezik határainkat és állásainkat
– jegyezte meg a szakértő.
Az oroszok különösen délről és délnyugatról próbálják elérni Pokrovszkot, keletről és északkeletről pedig Mirnohradot.
„Tény, hogy a kihívás nagyon komoly, de hogy az ellenségnek lesz-e elég erőforrása ahhoz, hogy teljes mértékben végrehajtsa a küldetését, az egy vitatható kérdés, ahogy mondani szokták, mert túl sok múlik többek között az Ukrán Védelmi Erők ellenakcióján” – mondta Szelezniov.
Ugyanakkor úgy véli, hogy az ukrán társadalom és a nemzetközi közösség figyelme nem hiába összpontosul a frontvonal ezen szakaszára, hiszen az orosz hadsereg ezen a területen tevékenykedő előretolt rohamegységeitől a donyecki és a dnyipropetrovszki területek közötti közigazgatási határig alig több mint négy kilométer a távolság.
Ez azt jelenti, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az ellenséges erők a mi dnyipropetrovszki térségünk felé mozognak. Hogy ez megtörténik-e vagy sem, azt hiszem, a közeljövőben meglátjuk. De ami biztosan meg fog történni a közeljövőben, az az ellenség további kísérletei és erőfeszítései, hogy ugyanilyen környezetet teremtsen Pokrovszk és Mirnohrad agglomerációja számára
– mondta Szeleznyov.
Úgy véli, hogy a frontvonal ezen területén kialakult helyzetet a zajló folyamatok teljesen racionális felfogásának prizmáján keresztül kell szemlélni.
Először is, meg kell értenünk, hogy a donyecki és a dnyipropetrovszki területek közötti közigazgatási határ biztosan nem lesz leküzdhetetlen fal az orosz hadsereg számára. Az egyetlen érv az ukrán erő és fegyverzet érve. Vajon az ellenség folyamodhat-e ilyen provokációkhoz, hogy átlépje a közigazgatási határt Dnyipropetrovszk területére? Nem zárhatjuk ki ezt a lehetőséget
– fogalmazott Szeleznyov.
„Bár úgy gondolom, hogy az ellenség a lehető legracionálisabban cselekszik, és valószínűleg a korlátozott erőforrásait nem arra fogja felhasználni, hogy megtámadja a dnyipropetrovszki területet, hanem hogy megvalósítsa Putyin tervének egy részét, amely a donyecki terület teljes elfoglalására irányul” – folytatta.
A szakértő úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök számára rendkívül fontos, hogy éppen azt az elképzelést valósítsa meg, amelynek érdekében 2022 februárjában teljes körű inváziót indított. Ez a donyecki és a luhanszki területek teljes megszállásáról szól.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!„Ukrajnának sürgősen tűzszünetre van szüksége, még akkor is, ha ez nem hoz igazságos békét. Ez egy esély az állam, a gazdaság és az emberek megmentésére, mert a jelenlegi körülmények között lehetetlennek tűnik Oroszország katonai eszközökkel való legyőzése” – írja Julija Mendel ukrán újságíró, Volodimir Zelenszkij elnök egykori sajtótitkára a Time című lapban megjelent cikkében.
A polgártársaimmal beszélgetve egy kijózanító igazság derül ki: ez a háború a velejéig kiürít bennünket. Egy felmérés szerint az ukránok 38 százaléka kész területi engedményeket tenni a békéért cserébe. De ez számomra váratlanul konzervatívnak tűnik
– írja Mendel.
Zelenszkij volt sajtósa olyan emberek történeteit idézi, akiket Ukrajna különböző részeiről ismer. Ezek az emberek nagyon várják a békét. És vannak olyanok is, akik egyszerűen mindent feladtak, és elmentek, hogy Európában keressenek jobb életet.
„Hazám rendkívüli ellenálló képessége ellenére olyan ellenséggel állunk szemben, amelyet nem lehet pusztán katonai erővel legyőzni. A győzelem pusztán katonai eszközökkel, bár inspiráló, talán már nem elérhető. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: milyen áron folytatjuk a küzdelmet?” – írja az újságíró.
Hangsúlyozza, hogy a teljes körű háború alatt mintegy 7,5 millió ember hagyta el Ukrajnát. És ez a tendencia egyre gyorsul: tavaly több mint 440 ezren hagyták el az országot, 3,3-szor annyian, mint 2023-ban.
Mendel felhívja a figyelmet a gazdaság hanyatlására, valamint az ukrán hadsereg súlyos veszteségeire és a civilek oroszok általi megölésére is. Hangsúlyozza, hogy mára „Ukrajna egyharmada” „élő pokollá” vált az állandó orosz ágyúzás miatt. És mégis, hangsúlyozza az újságíró, az orosz csapatok folytatják lassú, de „folyamatos előrenyomulásukat” Donbászban, közelednek a dnyipropetrovszki terület határaihoz.
Miközben mi végtelen vitákat folytatunk az igazságosságról és arról, hogy egyáltalán lehetséges-e a gyors béke, az oroszok egyre több földet ragadnak el és egyre több életet vesznek el. Ahogy a háború folytatódik, egyesek hazafisága kezd meginogni, helyét egyetlen kétségbeesett vágy veszi át: a túlélés
– írja a volt sajtós.
Mendel szerint a „tökéletlen” tűzszünet, amely nem elégíti ki az ukránok igazságosság iránti vágyát, „szükséges lépés” a túléléshez. Elismeri azonban, hogy Oroszország kihasználhatja a tűzszünetet, hogy újra erőre kapjon és újra lecsapjon.
„De még egy ideiglenes tűzszünet is lehetővé teheti számunkra, hogy megerősítsük a védelmet, amelyet az invázió előtt nem tudtunk kiépíteni. Az állandó orosz ágyúzás alatt szinte lehetetlen volt megbízható vonalakat kiépíteni. Egy tűzszünet lehetőséget adott volna arra, hogy megerősítsük határainkat, felállítsuk erőinket és felkészüljünk arra, ami történhet. Ha Oroszország folytatja az agressziót, legalább szilárd talajon állunk, nem pedig omladozó alapokon” – hangsúlyozza.
Az újságíró hangsúlyozza, hogy ez „nem megadásra szólít fel, hanem olyan stratégiára, amely felismeri az erőnket és a korlátainkat egyaránt”.
„Ukrajna megérdemli a végtelen háborún túli jövőt. A naivitás ma nem a nyugalmat keresi, hanem azt hiszi, hogy a TikTokon és a Twitteren idealizált, soha véget nem érő kimerítő háború valahogy győzelemhez vezethet – mondta Mendel.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a különleges műveleti erők (SZSZO) drónjai csapást mértek az Andreapol olajpumpáló állomásra és egy rakétaarzenálra az oroszországi Tveri területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Január 29-én éjjel az SZBU és az SZSZO közös különleges műveletet hajtott végre az Andreapol olajpumpáló állomás ellen, amely a Balti gázvezeték-rendszer két fontos eleme.
A dróntámadás következtében az állomáson a szűrőszivattyú-platform és az adalékanyag-tartályok megrongálódtak, valamint kifolytak az olajtermékek és tűz keletkezett.
A portál egyik forrása szerint az oroszoknak még azt a fővezetéket is le kellett állítaniuk, amely a leningrádi területen lévő Uszt-Luga terminálba szállít olajat.
Az SZBU és az SZSZO másik célpontja az orosz védelmi minisztérium 23. rakétaarzenálja volt Tveri területen. A drónok magát a raktárat és a katonai egység három épületét találták el. A helyi lakosok több mint 20 robbanást számoltak össze, és a lakosság evakuálásáról számoltak be.
„A drónszankciók hatékonynak bizonyulnak. Alkalmazásuk folytatódni fog” – jegyezte meg az Ukrajinszka Pravda védelmi minisztériumi forrása.
