Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:

• Felperzselt sivataggá változtatták az oroszok az egyik ukrán várost, de a helyiek nem hajlandók elhagyni
• Határozott üzenet küldött Trump megbízottja, ezt várja Washington a tűzszünet esetén
• Az UNESCO világörökségét sem kímélték az oroszok, rakétákkal lőtték Odesszát
• Rakétaesőt zúdítottak az oroszok Ukrajnára, norvég diplomaták is a támadás középpontjában voltak

Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!

Az orosz rakéták más országokban gyártott alkatrészeket tartalmaznak, amelyek nélkül nem lenne képes „más nemzetek életét megtörni”, ezért a szankciók megsértését a háborúban való bűnrészességként kell kezelni – írja az Interfax.

Mindig teljesen őszintének kell lennünk ezzel az orosz terrorral kapcsolatban: egyedül nem tudtak volna ilyen károkat okozni, ilyen intenzíven és szó szerint minden éjszaka

– mondta az elnök szombat esti beszédében.

Volodimir Zelenszkij szerint fontos, hogy a szankciók valóban erősek legyenek, és azokat ne lehessen kijátszani.

„A szankciók megsértését a háborúban való bűnrészességként kell értelmezni, és felelősségre kell vonni azokat, akik segítenek életek elpusztításában” – fogalmazott.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) őrizetbe vett 5 orosz férfit, akik „lázadó mozgalmat” próbáltak létrehozni Ukrajna destabilizálására – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az SBU szerint az Oroszország által megbízott „Ukrajna Munkásfrontja” nevű Kreml-barát szervezet megpróbált tiltakozó mozgalmakat létrehozni Ukrajnában. A biztonsági szolgálat közleményében úgy fogalmazott:

Az elkövetők a neokommunista eszmék terjesztésének látszata alatt arra agitálták az ukránokat, hogy lázadjanak fel a hatóságok ellen.

A vádlottak többek között arra szólították fel a hadköteles férfiakat, hogy ne vonuljanak be, az aktív katonákat pedig arra, hogy ne engedelmeskedjenek a parancsnokok utasításainak, és dezertáljanak. A hatóság nagy tételben foglalt le propagandaanyagokat, kommunista irodalmat, számítógépeket és mobiltelefonokat.

Szombaton 71 összecsapás történt a nap kezdete óta, a harcok nyolc frontszakaszon folytatódtak az Ukrán Fegyveres Erők beszámolója alapján, amely a helyi idő szerint 16 órai állapotot tükrözi − írja az Ukrinform.

A kupjanszki területen tizenegy alkalommal verték vissza az oroszokat az Ukrán Fegyveres Erők Topol, Dvoricsna, Petropavlivka, Hluskivka és Lozova környékén, de további négy tűzharc folyamatban van. 

A limani területen tizenkét támadás történt Novojehorivka, Jampolivka és Novomihajlivka településeknél, valamint orosz csapások érték Zelenij Hait.

A sziverszkiji területen három támadást szorítottak vissza az ukránok Bilohorivka és Verhnekamjanszke közelében. A kramatorszki területen két esetben védekeztek sikeresen, de Csaszovij Jarban és Bila Horában még folynak a harcok.

A pokrovszki területen a legintenzívebb a küzdelem, huszonkét esetről számolt be az Ukrinform, mely Jelizavetivkánál, Promennél, Zvirovénél, Udacsnénél, Uszpenivkánál, Novoolekszandrivkánál, Szribnénél és Dacsnénél zajlottak, további nyolc pedig továbbra is folyamatban van.

Konsztyantinopilnál, Novoszilkánál, Scserbakijnál és Neszterjankánál egy-egy esetről írt az ukrán sajtó. Kurszknál is folytatódtak a harcok, ahol hét légicsapás is érte az ukrán erőket.

Az orosz hadsereg szombaton bejelentette, hogy elfoglalt egy falut a Donyeck megyei Toreck közelében – adta hírül az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium közleményben jelentette be, hogy a Középső Hadseregcsoport egységei elfoglalták a torecki agglomerációban, a várostól északkeletre fekvő Kirmszke falut.

A kelet-ukrajnai Donyeck megyében az orosz hadsereg ember- és anyagi veszteségek árán is folyamatosan nyomul előre. A orosz védelmi minisztérium közleményben tudatta, hogy az éjszaka az ukrajnai hadiipart ellátó gáz- és energetikai létesítményeket támadták.

A csapások célját elértük. Valamennyi célba vett objektum megsemmisült

– olvasható a tárca közleményében.

2024 márciusa óta Oroszország számos rakéta- és dróntámadást intézett az ukrajnai elektromosenergia-szektor és más energetikai infrastruktúrák ellen, kiiktatva az ország kapacitásának mintegy felét.

Tekintettel az orosz gazdaság és az orosz hadsereg jelenlegi állapotára, most van a „legrosszabb alkalom” arra, hogy a Nyugat csökkentse az Ukrajnának nyújtott támogatást – ezt mondta Mark Gertling, az amerikai hadsereg nyugalmazott altábornagya és korábbi parancsnoka a Business Insidernek.

Ez a lehető legrosszabb pillanat. Hadd hangsúlyozzam, hogy valóban úgy gondolom, hogy Oroszországnak nem csak a hadserege, hanem a gazdasága is nagyon rossz állapotban van

– mondta a korábbi parancsnok.

Az amerikai hadsereg korábbi vezető tisztviselője arra reagált, hogy január 24-én Donald Trump amerikai elnök leállította szinte az összes humanitárius segélyt, amelyet az Egyesült Államok számos program keretében nyújt a világ országainak.

Az ukrán elnöki hivatal ezt riasztónak nevezte. Donald Trump döntése egyébként kisebb zavart okozott a médiában, ugyanis egyes lapok azt feltételezték, hogy a humanitárius segélyekkel együtt az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat is leállították.

A korábbi tábornok, Gertling továbbá kifejtette azt is, hogy támogatja az új amerikai elnök, Donald Trump erőfeszítéseit a konfliktus lezárására, de a konfliktus vége nem történhet az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentésének következményeként. 

Az orosz erők február elsejére virradó éjszaka kombinált támadást indítottak Ukrajna ellen, különböző típusú rakétákat, köztük Sahídokat és drónokat is bevetve.

Az első jelentések szerint az ukrán légvédelem ötvenhatot semmisített meg közülük, valamint 61 drón el sem jutott céljáig. Ugyanakkor ballisztikus rakétacsapásokról is érkeztek jelentések − írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán igazságügyi minisztérium adatai szerint csaknem a háromszorosa volt 2024-ben a halálozási arány a születési rátának. A tavalyi évben a hivatalos számok szerint 495 090 ember halt meg, miközben 176 679 csecsemő született.

Az Ukrinform által szemlézett adatok alapján a legtöbb gyermek, 10 222 a kijevi régióban születetett, ugyanakkor itt is haltak meg a legtöbben, 29 339-en. Szerhij Zajka embriológus szerint Ukrajnában a legrosszabb a termékenységi ráta az egész világon:  2010-ben nagyjából 500 ezer csecsemő született, ez a szám csökkent le 15 év alatt több mint 300 ezerrel.

A szombaton Ukrajna-szerte végrehajtott orosz támadásokban legalább 9 civil meghalt és mintegy 36-an megsebesültek – írja The Kyiv Independent a regionális hatóságok frissített adatai alapján.

• Legkevesebb négy ember meghalt és 13-an megsebesültek Poltavában egy lakóépületet ért orosz rakétacsapás következtében február 1-jén reggel – jelentette az Állami Sürgősségi Szolgálat. Az áldozatok száma emelkedhet, mivel a kutatási és mentési műveletek folyamatban vannak.
• Egy ember meghalt, négyen pedig megsebesültek Herszon régióban – jelentette Olekszandr Prokudin kormányzó. Egy 22 éves férfi életét vesztette, miután egy orosz drónból robbanóanyagot dobtak le – tette hozzá .
• Három rendőr halt meg szolgálatban az éjjel Szumi területén a Junakivszka közösség elleni orosz légicsapásban – jelentette a terület katonai vezetése.
• Harkivban egy 60 éves nő vesztette életét, további négy ember pedig megsebesült,  miután a levadászott orosz drón egy lakónegyedre zuhant – mondta Oleh Szinjehubov kormányzó. További két ember megsebesült egy lövöldözésben a Harkiv megyei Kupianszk térségében. Oroszország összesen 17 drónt és hat rakétát lőtt ki civilek és infrastruktúra ellen. 
• Odesszában hét ember megsebesült, miután az orosz erők rakétacsapást mértek a város történelmi központjára január 31-én este. Vadim Filaskin kormányzó szerint a Donyeck megyében végrehajtott orosz támadások három embert megsebesítettek, köztük kettőt Pokrovszkban és egyet Katerynivkában .
• Két ember megsebesült a Dnyipropetrovszk megye elleni támadásokban, köztük egy 47 éves férfi és egy 79 éves nő – mondta Szerhij Liszak kormányzó.
• Ivan Fedorov kormányzó szerint egy 57 éves férfi megsebesült egy éjszakai támadásban Zaporizzzsjában. Oroszország összesen 16 drónt indított a városra – jelentette a Belügyminisztérium. 

A svéd jégkorong-válogatott nem bojkottálja a nemzetközi versenyeket, ha az orosz csapat visszatér – jelentette ki Anders Larsson, a skandináv ország sportági szövetségének elnöke, aki egyúttal tagja a nemzetközi szövetség (IIHF) elnökségének.

A stockholmi álláspont azért érdekes, mert az IIHF vasárnaptól keddig tartó tanácsülésén dönt az oroszok esetleges visszafogadásának, így a 2026-os téli olimpián való részvételének az ügyében. Korábban a svéd szövetség szorgalmazta, hogy tartsák fenn az orosz csapatok nemzetközi eseményekről való kizárását – írja az MTI.

Ugyanakkor az ukrán sportminisztérium ismét arra kérte az IIHF-et, hogy hosszabbítsa meg az orosz és belorusz jégkorongcsapatok eltiltását.

Az IIHF az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán hozott korábbi döntése értelmében Oroszország és a háborúban Moszkvát támogató Belarusz válogatottjai 2022 februárjától nem indulhatnak nemzetközi viadalokon.

Az európai országok, köztük Csehország, Németország és Lengyelország visszatérési központok létrehozását fontolgatják az Ukrajnából érkezett menekültek számára, hogy támogatást nyújtsanak azoknak, akik szeretnének visszatérni hazájukba, továbbá információs és szociális segítséget biztosítanának a külföldön maradó ukrán közösségeknek – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

Olekszij Csernisov ukrán miniszterelnök-helyettes már tárgyalásokat folytat Csehországgal, míg Németország és Lengyelország szintén vizsgálja az első ilyen központok megnyitásának lehetőségét.

A tervek szerint ezek az intézmények logisztikai és információs központként működnének azok számára, akik a hazatérést fontolgatják. A európai országok továbbra is segítik az ukrán menekülteket, a forrásaik korlátozottak. Azok számára, akik nem tudtak beilleszkedni vagy nem rendelkeznek stabil megélhetéssel, egyre inkább előtérbe kerülhet a hazatérés lehetősége.

Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat jelentése szerint legalább három ember életét vesztette, további tízen pedig – köztük egy gyermek – megsérültek abban a rakétatámadásban, amelyet Poltava városa ellen hajtottak végre az orosz csapatok. 

A The Kyiv Independent tudósítása szerint a támadás egy lakóházat ért, ami után az épület mind az öt emelete leszakadt. Volodimir Kohut megbízott poltavai kormányzó arról számolt be, hogy a romok alól 21 embert sikerült élve kimenteni.

Támadások lakóépületek és civilek ellen, az orosz hadsereg tipikus taktikája. Ez Oroszország igazi arca. Gyilkosok, akik egyáltalán nem tisztelnek senkit a világon

– ezt írta Telegramon a támadás után Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője.

Részben megsemmisült egy magánház Harkivban, 16 másik pedig megrongálódott egy dróncsapás következtében szombat reggel, írja az Ukrinform.

Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere számolt be a Telegramon. Hozzátette, hogy az orosz dróncsapása által okozott tüzet eloltották.

Február 1-jén kora reggel a légiriadó idején robbanásokat regisztráltak a Harkivi és a Beresztyni járásban.

Hétfőn a lettországi ukrán nagykövetségen rendezvényt tartanak, ahol a tisztviselők bejelentik egy 100 darabos dróntétel szállítását az ukrán fegyveres erők számára, írja az Ukrajinszka Pravda.

Az eseményen részt vesz Baiba Brazhe külügyminiszter, Anatolij Kutsyovol lettországi ukrán nagykövet, valamint Ruta Dimanta, egy jótékonysági alapítvány vezetője. Várhatóan bemutatóra is sor kerül, amelynek alatt az egyik drónt kis magasságban a levegőbe emelik.

Az ukrán fegyveres erők számára drónok vásárlására irányuló jótékonysági projekt egy nyilvános kezdeményezés. A kezdeményezés szerzői hangsúlyozták, hogy az ukrán hadseregnek nagy szüksége van különböző típusú drónokra.

Január elején derült ki, hogy az Egyesült Királyság NATO-szövetségeseivel együtt 30 ezer új drónt ad át Ukrajnának.

Szombat reggel Ukrajna összes régiójában légiriadót rendeltek el, miután a megfigyelők szerint több Tu–95MSz típusú rakétahordozó nehézbombázó repülőgép szállt fel különböző orosz repterekről, számolt be róla az Ukrajinszka Pravda. 

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint komoly rakétaveszély fenyegeti az országot.

Magyarország területére 2025. január 31-én az ukrán-magyar határszakaszon 4856 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Az Egyesült Királyság és más európai országok megosztottak abban a kérdésben, hogy megvalósítható-e egy nagyszabású békefenntartó erő telepítése Ukrajnába – írja a The Times.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és a skandináv országok támogatják egy európai kezdeményezés ötletét, hogy tűzszünet esetén több tízezer katonát küldjenek. Németország és más országok azonban köztudottan ellenzik

– írja a lap.

Úgy vélik, hogy a balti államok és Lengyelország attól tartanak, hogy a javasolt misszió elvonhatná a NATO Oroszországgal határos államaitól a nagyon szükséges erőforrásokat, így azok védtelenek maradnának.

Megjegyezték azt is, hogy egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy egy ilyen konfliktus utáni bevetéshez szükség lenne Donald Trump „támogatására” és biztonsági garanciákra.

Egy magas rangú brit kormányzati forrás szerint Európa szükség esetén egyedül is fel tudna állítani szárazföldi erőket, de a miniszterek az Egyesült Államoktól „légi fedezetet” kértek. Ez lehet Patriot légvédelmi rakétaütegek formájában, amelyek képesek ballisztikus rakéták lelövésére, vagy hírszerzési és megfigyelési eszközökkel rendelkező repülőgépek, olyan képességek formájában, amelyekkel Európa nem rendelkezik.

A brit hadsereg elméletileg egy 10-25 ezer katonából álló hadosztályt tudna küldeni – mondta egy katonai forrás –, bár ez túlzás lehet, tekintve a már Észtországban állomásozó csapatokat.

Egyesek szerint egy olyan országok csapataiból álló ENSZ-békefenntartó erő, mint India, Banglades és Kína, jobban megvalósítható lenne

– olvasható a cikkben.

Starmer várhatóan egy brüsszeli találkozón vitatja meg a kérdést az uniós vezetőkkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral.

John Healey védelmi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Királyságnak határozott vezető szerepet kell vállalnia ebben a kérdésben. Egyes tisztviselők azonban úgy vélik, hogy még meg kell győzniük Rachel Reeves pénzügyminisztert Ukrajna fontosságáról, és attól tartanak, hogy ő „pénznyelőnek” tekinti azt.

Hatalmas akadály, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezik-e az ilyen jellegű erőbe az Egyesült Államok vezette béketárgyalások alatt. Egyes diplomáciai és katonai források szerint az ENSZ békefenntartó művelete ésszerűbb alternatíva, amely nagyobb valószínűséggel biztosítaná Putyin beleegyezését. Ez körülbelül 100 ezer békefenntartót foglalhatna magában, akik mind Ukrajnában, mind Oroszországban állomásoznának, és nem igényelne közvetlen amerikai részvételt.

Oroszország kurszki térségében a kétségbeesett támadások ellenére az orosz erők nem értek el jelentős előrelépést – mondta Olekszandr Muszijenko katonai szakértő az Unian szerint.

Szerinte az Ukrán Védelmi Erőknek sikerül tartaniuk a vonalat.

Túl vagyunk január 20-án (Donald Trump amerikai elnök beiktatásának napja – a szerk.), ez volt az a szakasz, amely előtt a Kurszki területen nagymértékben felerősödtek az ellenségeskedések. Az oroszok mindent bevetettek, amit csak tudtak, beleértve Észak-Korea nagy létszámú csapatait is. Ez egy ilyen szakrális dátum volt az orosz csapatok számára – teljesíteni a feladatukat és meggyőzni talán a külpolitikai színtéren, hogy tárgyalni kell, de nem sikerült

– mondta Muszijenko.

Elmondása szerint ezen a héten az oroszok offenzívája némileg lelassult, mivel nem ért el jelentős sikereket. Emlékeztetett arra is, hogy az észak-koreai csapatokat a harctéren elszenvedett jelentős veszteségek miatt kivonták.

Muszijenko hangsúlyozta, hogy most két forgatókönyv lehetséges. „Az ellenség átcsoportosítja erőit és tartalékokat használ. Ha nincsenek észak-koreaiak, akkor kénytelenek lesznek csapatokat kivonni a frontról. Vagy szünetet tartanak, amíg az erősítésre várnak, és a repülést, a tüzérséget és a drónokat fogják használni, de a szárazföldi támadások száma csökkenhet” – mondta. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy ez a szünet az átcsoportosítás és a nagyszabású harcok újrakezdésének szünete lehet.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Amikor már azt hitték az ukránok, mindent láttak, ezzel a gépszörnnyel szembesültek;
• Válságban az ukrán hadsereg, kétségbeejtő helyzetbe került Volodimir Zelenszkij;
• Kivonhatták a frontról az észak-koreai katonákat, az ukránok már 3 hete nem észlelik a jelenlétüket;
• Ukrán hadsereg: Folytatjuk a támadásokat az orosz stratégiai infrastrukturális létesítmények ellen;
• Orosz parancsnoki állást semmisített meg az ukrán hadsereg;
• Luxusszállodára mért csapást az orosz hadsereg Odesszában, videón a megdöbbentő támadás.

Tartsanak velünk ezúttal is!