Február 2-án Kurszki területen felrobbant Szerhij Jefremov, az oroszországi Primorszki terület alkormányzója, aki a BARS–22 Tigris önkéntes egység parancsnoka volt − jelentette be a terület vezetője, Oleg Kozsemjako, aki hozzátette, hogy a katonai parancsnok egy harci küldetés teljesítése után halt meg. Egy orosz Telegram-csatorna közlése szerint az orosz fegyveres erők egyik járműve aknára futott és felrobbant Kurszk közelében, az áldozatok között két tiszt volt, egyikük Szerhij Jefremov − írta a Fokusz.
A katonai parancsnok 2022 júniusában Kozsemjakóval együtt szervezte meg a Tigris különítményt, majd 2024 februárjában lett a Kurszki terület alkormányzója. Az Interfax orosz hírügynökség szerint Jefremov az orosz hadsereg gazdasági és pénzügyi támogatását intéző társaság vezetőhelyetteseként is dolgozott.
Az ukrán fegyveres erők korábbi vezetője, Valerij Zaluzsnij azt javasolta, hogy már 2022-ben rohanják le Oroszországot és kerítsék be Belgorodot – mondta a BBC-nek Viktor Nazarov, a volt főparancsnok tanácsadója.
Valerij Fjodorovics az egyik találkozón hangoztatta ezeket a műveleteket, amelyeket valójában most látunk Kurszknál
– mondta Nazarov, aki szerint ugyan ott a belgorodi régióról volt szó, de „pontosan ilyen cselekvési irányvonalakat javasoltak, hogy nagyon komoly fenyegetést teremtsenek az ellenség számára”.
Nazarov szerint Belgorod blokádjával az volt a cél, hogy megfosszák az oroszokat attól a lehetőségtől, hogy Harkivra csapást mérjenek, és hogy veszélyeztessék a Donbaszban tevékenykedő ellenséges csoport északkeleti utánpótlási útvonalait.
Nazarov hozzátette, hogy ezek a tervek akkoriban nem valósultak meg, Zaluzsnyijt eltávolították posztjáról, és a Belgorod megtámadására vonatkozó terve „senkit sem érdekelt”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy szerinte a nyugati hírszerzés miatt nem kapta meg Ukrajna az ígért nagy hatótávolságú fegyvereket és Patriot légvédelmi rendszereket − írta az Ukrinform.
Kiemelte, hogy hosszas egyeztetések voltak szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán előbbieket bevethesse orosz katonai célpontok ellen, mert a nyugati országok Oroszország megtorló akcióira figyelmeztettek, mintegy vörös vonalként határozva meg a döntést. Zelenszkij emiatt úgy véli, hogy
a nyugati és az orosz hírszerzés megállapodott egymással, és ez vezetett a fegyverellátás szüneteltetéséhez.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy ha késik a döntéshozatal, akkor az ukrán területveszteséghez is vezet. Emiatt későn kapták meg az ígért légvédelmi rendszereket, melyről megállapodást kötött. Politikai akaratként értelmezte a jóváhagyás elfogadását. Emlékeztetett arra, hogy amikor Kijev ellentámadást indított a harctéren, akkor sem kaptak elegendő fegyvert és lőszert szövetségeseiktől. Ugyanakkor nem hibáztatja partnereit, de szerinte a színfalak mögötti döntések fontos szerepet játszanak abban, hogy a veszteségeket csökkentsék.
Február 2-án Kurszki területen felrobbant Szerhij Jefremov, az oroszországi Primorszki terület alkormányzója, aki a BARS–22 Tigris önkéntes egység parancsnoka volt − jelentette be a terület vezetője, Oleg Kozsemjako, aki hozzátette, hogy a katonai parancsnok egy harci küldetés teljesítése után halt meg. Egy orosz Telegram-csatorna közlése szerint az orosz fegyveres erők egyik járműve aknára futott és felrobbant Kurszk közelében, az áldozatok között két tiszt volt, egyikük Szerhij Jefremov − írta a Fokusz.
A katonai parancsnok 2022 júniusában Kozsemjakóval együtt szervezte meg a Tigris különítményt, majd 2024 februárjában lett a Kurszki terület alkormányzója. Az Interfax orosz hírügynökség szerint Jefremov az orosz hadsereg gazdasági és pénzügyi támogatását intéző társaság vezetőhelyetteseként is dolgozott.
Az elmúlt héten Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Horvátországba látogatott, ahol találkozott Andrej Plenkovics horvát kormányfővel, és kijelentette, hogy a balkáni ország Kijev kulcsfontosságú szövetségese az ukrajnai háború kezdete óta. A találkozón megerősítették, hogy Horvátország további katonai segítséget nyújt Ukrajnának, többek között aknamentesítő járművek szállításával. Smihal emellett hangsúlyozta, hogy politikai, diplomáciai, gazdasági és humanitárius együttműködésre is számít − írta a Vijesti című horvát lap.
Mate Granics, a horvát miniszterelnök külpolitikai tanácsadója kijelentette, hogy Horvátország és Ukrajna szoros barátságot ápol a 90-es évek eleje óta, amikor Kijev az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét. Együttműködésük ma is folytatódik, Horvátország támogatásával a NATO-ban és az Európai Unióban.
Energetikai területen is bővülnek a horvát-ukrán kapcsolatok, ugyanis Zágráb az LNG-tározók kapacitásának bővítését tervezi, ami lehetőséget biztosít Ukrajna és a közép-európai országok gázellátására.
A humanitárius segítségnyújtás terén Granics elmondta, hogy Horvátország 2024-ben 550 ukrán gyermeket fogadott be, és a jövőben is folytatódnak a gondozásukra vonatkozó tervek, de nemzetközi konferenciát is terveznek az ukrán háborús veteránok rehabilitációjáról. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az Ukrajnához való hozzáállás is változik az Európai Unión belül, gondolt itt elsősorban a magyar és a szlovák miniszterelnökre, akik ellenzik Kijev támogatását.
A történelem jó oldalán kell maradnunk, és harcolnunk kell a szabadságot fenyegető populizmus ellen − mondta a horvát kormányfő külpolitikai tanácsadója.
A poltavai terület 16. számú Bozsovszkaja büntetőtelepén az alkalmazottak megkínozták és megölték a foglyokat – állítja az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Állami Nyomozó Iroda– írja a hromadske nevű ukrán oldal.
Az említett szervek azt állítják, hogy 2024 tavaszán leleplezték a foglyok elleni kínzássorozatot a büntetőtelepen. A nyomozók nemcsak a bántalmazásokról és verésekről szereztek tudomást, hanem a rabok meggyilkolásáról is. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint az áldozatok szinte mind újoncok voltak a telepen.
„Az újonnan érkezőket addig fenyegették és verték, amíg meg nem törték az akaratukat, és arra kényszerítették őket, hogy kérdés nélkül kövessék az intézmény vezetőségének bármilyen utasítását” – állapították meg.
A nyomozók szerint attól a pillanattól kezdve, hogy megérkeztek a telepre, minden elítélt szigorú felvételi eljáráson esett át, amelynek során az újonnan érkezett elítélteket arra kényszerítették, hogy a padlót takarítsák, a folyamatot pedig videokamerával rögzítették. Megtagadás esetén kínzásnak vetették alá őket: kézzel, lábbal, gumibottal, botokkal a test különböző részein, kicsavarták a verték őket. Többek között például dokumentálták, hogy az egyik elítéltre több mint 200 ütést mértek.
A brit hírszerzés nyílt forrásból származó adatokra hivatkozva azt állítja, hogy Oroszország a háborúban megsérült katonáiból külön rohamcsapatokat hoz létre, majd visszaküldi őket a frontra harcolni, hogy csökkentsék az orosz egészségügyi rendszer terheltségét – írja az RBC.
A brit elemzők szerint a sebesült katonákat hiába szerelik le a parancsnokaik, később visszaküldik őket az egységeikhez, mivel a túlterhelt egészségügyi rendszerben csak „elvesznének”.
A megfelelő orvosi ellátás hiánya a frontvonaltól távol eső létesítményekben szükségessé teszi az adminisztratív és egészségügyi terhek katonai egységekre való visszahelyezését.
Robbanás történt egy Lemberg központjában lévő szállodában szombaton éjjel. Az Ukrajinszka Pravda információi szerint egy 44 éves helyi férfi egy ismeretlen robbanószerkezetet dobott el, ami után ő maga sérült meg egyedül, és kórházba vitték.
A rendfenntartók még vizsgálják a robbanás körülményeit és a robbanószerkezet eredetét.
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy vannak olyan elképzelései a Kijev és Moszkva közötti jövőbeni béketárgyalásokról, amelyek „kis titkok”, de biztosítják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „soha többé nem próbálja meg” meghódítani Ukrajnát.
A The Kyiv Independent egy a Bildben megjelent interjút idézve arról ír, miszerint Rutte „kis titikai” megakadályoznák Oroszország jövőbeni agresszióját.
Gondoskodnunk kell arról, hogy (Putyin) soha többé ne hódíthassa meg Ukrajna egyetlen négyzetkilométerét sem
– hangsúlyozta a NATO-főtitkár, hozzátéve, hogy a NATO számára jelenleg az a legfontosabb, hogy fegyverekkel és katonái kiképzésével támogassa Kijevet.
Kitért arra is, hogy ha Ukrajna úgy dönt, hogy béketárgyalásokba kezd, akkor Putyint kell tárgyalóasztalhoz ültetnie.
A poltavai postahivatal közleményben osztotta meg, hogy a szombati orosz rakétatámadásban életét vesztette munkatársuk, Olena Javorszkaja, a férje, Dmitrij és 9 éves kislányuk, Szofija.
A végsőkig reménykedtünk a csodában, de ez sajnos nem történt meg. A tegnapi Poltava elleni támadásban meghalt a kolléganőnk és családja
– közölte a Facebookon Volodimir Poperesnyiuk, a Nova Poshta tulajdonosa.
A huszti rendőrség bűnügyi osztályának munkatársai letartóztattak egy 44 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy fegyvereket és lőszereket árult a térségben Kárpátalján – írja a Kárpátalja.ma a helyi rendőrség sajtószolgálatára hivatkozva.
A helyi férfi éppen egy üzletet bonyolított, amikor a hatóság munkatársai őrizetbe vették. A gyanúsítottól 210 automata fegyverhez tartozó lőszert, 10 éles gránátot, valamint gránátvető töltényeket foglaltak le.
A fegyverkereskedő ellen büntetőeljárás indult, tart a nyomozás.
A brit hírszerzés felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország széles körben alkalmazza azt a gyakorlatot, miszerint a sebesült katonákat idő előtt visszaviszik a harci bevetésekre.
Az orosz 20. Összevont Fegyveres Haderő gyalogos sebesült katonákból támadócsoportokat alakított ki és küldött a frontra harcolni – írja az Ukrajinszka Pravda a brit hadsereg jelentései alapján.
Nagyon valószínű, hogy a sebesült orosz katonák kezeletlen sebekkel, gyakran mankóval térnek vissza az ukrajnai harci bevetésekre
– áll a felülvizsgálatban.
A brit hadsereg megjegyzi, hogy fennáll annak a reális lehetősége, hogy az orosz parancsnokság ezt a tevékenységet arra használja fel, hogy megtartsa a személyzetet, amely egyébként elveszne a túlterhelt egészségügyi rendszerben.
Ez csökkenti a túlterhelt katonai egészségügyi rendszer terheit, és növeli az egységek azon képességét, hogy a sebesült katonákat nyomon kövessék és operatív feladatokra használják" – közlik a felülvizsgálatban. A brit elemzők azzal érvelnek, hogy a megfelelő orvosi ellátás hiánya a frontvonaltól távol eső létesítményekben szükségessé teszi az adminisztratív és orvosi terhek visszahelyezését a katonai egységekre.
Ahogyan arról beszámoltunk, egy orosz rakéta mért csapást egy lakóépületre Poltava városában február 1-jén a hajnali órákban.
A támadásban legalább 14 ember életét vesztette. Most arról számolt be a The Kyiv Independent, hogy két gyerek is van az áldozatok között.
A támadás az egyik épületrész mind az öt emeletét tönkretette, nyomában tűz keletkezett és megrongálta a szomszédos épületeket is. A támadásban további 17 ember, köztük négy gyerek megsebesült.
Volodimir Kohut Poltava megye megbízott kormányzója elmondta, hogy huszonkét embert mentettek ki az épületből.
Február 2-án reggel 7 órától is folytatódtak a kutatási és mentési műveletek. Az önkormányzati szolgálatok és a városi hatóságok több mint 400 alkalmazottja vett részt a katasztrófaelhárításban.
Oroszország egyik napról a másikra nagyszabású támadást intézett több régió ellen, lakóépületekre lesújtva Odeszában, Harkivban és Zaporizzsjában. Ezek főként lakóépületek, civilek elleni támadások voltak. Ezen túl az orosz hadsereg 42 különböző típusú rakétát és 123 Sahíd típusú támadó- és csalidront lőtt ki Ukrajna városaira.
Ez Oroszország igazi arca. Gyilkosok, akik egyáltalán nem tisztelik a világ egyik vezetőjét vagy bármely más nemzetet sem
– mondta Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke,
A város és a környező régió rendszeres célpontjai az orosz drón- és rakétatámadásoknak. A legnagyobb támadásban legalább 51 ember meghalt, és több mint 270-en megsebesültek.
Oroszország mintegy 840 360 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara február 2-án.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt nap elszenvedett 1320 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9908 tankot, 20 667 páncélozott harcjárművet, 35 709 járművet és üzemanyagtartályt, 22 538 tüzérségi rendszert, 1267 többszörös rakétaindító rendszert, 1050 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 23 793 drónt, 28 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Mark Rutte NATO-főtitkár felszólítja Németországot, hogy növelje a védelmi és fegyvergyártási kiadásait. Az RBK Ukraine arról ír, hogy Rutte megismételte tézisét: nem szeretné, ha a szövetséges államokban élő gyerekeknek oroszul kellene tanulniuk az iskolában.
Nem lesznek oroszórák, ha meghozzuk a megfelelő döntéseket. Ezt sürgősen meg kell tennünk
– hangsúlyozta.
Rutte amellett, hogy méltatta Németország eleddig Ukrajnáért tett erőfeszítéseit, kijelentette, azt szeretné, hogy sokkal többet tegyenek. „Németországnak növelnie kell a védelmi kiadásait, erre szükség lesz” – jelentette ki. Rutte a követelését azzal indokolta, hogy szerinte egyre nagyobb az aggodalom: „Nemcsak az Oroszországgal kialakult helyzet veszélyes, de a kínaiak is rendkívüli mértékben bővítik katonai képességeiket”.
Hogy milyen magas lesz az új NATO-kiadások összege, az vita tárgya, mondta, „de egy dologról biztosíthatom önöket: sokkal, sokkal, sokkal magasabb lesz, mint 2 százalék”.
Vaszil Veramejcsik január végén szerepelt az ukrán állami televízióban bemutatott kétrészes interjúban „Egy fegyveres vallomásai” címmel, melyből most részleteket közölt a The Kyiv independent.
A katonát Aljekszandr Lukasenka belorusz elnök és az ország vezetése terroristának bélyegezte, mert részt vett Ukrajna Oroszország elleni harcában.
A katonát novemberben tartóztatták le Vietnámban, az ottani hatóságok pedig gyorsan kiadták Belarusznak, miután Lukasenka biztonsági szolgálatai egy összehangolt műveletben célba vették, amiért Veramejcsik az Ukrajnáért harcoló belorusz önkéntesekből álló Kastus Kalinouski ezredben szolgált.
Barátai, újságírók és önkéntesek egyaránt attól tartanak, hogy amennyiben Veramejcsik belorusz őrizetben marad, élete és egészsége veszélyben forog. A katona Ukrajnában töltött szolgálati idejét állítólag az rövidítette meg, hogy összetűzésbe került egy vezérkari tiszttel, de állítólag már keresi a módját, hogy visszatérjen a frontra.
Tisztában vagyok azzal, hogy létezik a Belarusz felszabadítására irányuló titkos stratégia – titkos jegyzőkönyvek, amelyek konkrét akciókat és lehetséges forgatókönyveket vázolnak fel
– mondta az ukrán állami televízióban a harcos.
Veramejcsik szerint ez egy olyan intézkedéscsomag, amelyet komoly szervezetek, nyugati hírszerző ügynökségek, Litvánia, Lengyelország hírszerző szolgálatai és természetesen az Ukrán Biztonsági Szolgálat segítségével készítettek elő, és amely célja, hogy fegyveres erő bevetésével elfoglalják Belarusz bizonyos területeit. Verameijcsik konkrétan Belarusz Breszt régiójában, Lengyelország és Ukrajna határának közelében található Malarita határvárosra mutatott rá.
Mint ismert, bár Belarusz hivatalosan nem csatlakozott az ukrajnai háborúhoz, aktívan támogatja Oroszországot azáltal, hogy orosz katonai műveletek stratégiai központjaként szolgál. Ennek eredményeként Lukasenka rezsimje a Kastus Kalinouski-ezredben szolgáló katonákat terrorista szervezet tagjai közé sorolta.
Volodimir Zelenszkij az AP-nek adott hosszabb interjút, amiben beszélt arról a közös európai hadseregről is, amit Emanuel Macron francia elnök irányításával terveznek összeállítani, hogy majd Ukrajna területén vessék be egy katonai misszió keretében.
Az ukrán elnök elárulta, hogy egyre jobban kezd formát önteni az elképzelés, hogy az európai erők csapatai megjelenjek Ukrajnában az orosz csapatok elrettentésére, de még több nyitott kérdés is van. Szavai szerint egyelőre még nem tisztázott, hogy mekkora létszámú csapat szükséges, és ezt a csapatot melyik területre kellene vezényelni, ahogyan az sem eldöntött még, hogyan nézzen ki a parancsnoki és ellenőrzési struktúra.
Képzeljék el, hogy van egy kontingens. A kérdés az, hogy ki a felelős? Ki a parancsnok? Mit fognak tenni, ha orosz csapások érik őket? Rakéták, partraszállás, támadás a tenger felől, a szárazföldi határ átlépése. Mit fognak tenni, mi a hatáskörük?
– tette fel a kérdéseket az interjúban Zelenszkij, aki elárulta, ezekről is folyik a párbeszéd Emanuel Macron francia elnökkel.
Volodimir Zelenszkij szerint „nagyon veszélyes” lenne, ha Ukrajnát kizárnák az amerikai-orosz tárgyalásokból a háború lezárásával kapcsolatban. Az ukrán elnök azután mondta ezt, hogy Donald Trump kijelentette, „nagyon komoly” tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal, az amerikai elnök szerint hamarosan „jelentős” eredményről számolhatnak be Vlagyimir Putyinnal együtt.
Lehetnek saját kapcsolataik, de Ukrajnáról beszélni nélkülünk, az nagyon veszélyes
– jelentette ki Zelenszkij az AP-nek adott interjújában. Hozzátette, ő maga is kapcsolatban áll a Trump-adminisztrációval, de ezek a megbeszélések szerinte csak „általános szintűek”, azonban hamarosan személyes találkozókra is sor kerülhet, hogy mélyrehatóbb tárgyalások kezdődhessenek.
Az ukrán elnök elmondta, teljesen megérti, hogy Donald Trump a beiktatása után elsősorban belpolitikai kérdésekkel foglalkozik, de a jövőben „keményebben” kell dolgozni a tárgyalások előremozdítása érdekében.
Zelenszkij kifejtette, hogy szerinte Oroszország nem akar részt venni a tűzszüneti tárgyalásokon, semmilyen engedményekről nem kívánnak egyeztetni. Bízik benne, hogy Donald Trump és csapata az orosz bank- és energiaszektorok elleni szankciókkal tárgyalóasztalhoz ülteti Vlagyimir Putyint.
A Donyecki Regionális Államigazgatás és Novogrodovka önkormányzata is beszámolt róla Facebookon, hogy Oleg Zsuzsman, a város katonai közigazgatásának helyettes vezetője életét vesztette a fronton egy lövöldözésben.
Oleg Zsuzsman 2021 óta dolgozott vezető beosztásban a Novogrodovka Városi Tanácsban, 2023 júliusától pedig a Novogrodovka Városi Katonai Adminisztráció helyettes vezetője volt.
Novogrodovka városa a Donyecki területen, Pokrovszk közelében található. A település szeptember óta áll orosz megszállás alatt.
Hatalmas tűz ütött ki egy harkivi raktárban, miután február 1-jén késő este egy orosz drón eltalálta a civil vállalatot – jelentette az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
A dróntámadást a város Szlobidszkij negyede ellen intézték, a tűz mintegy 2000 méteres területre terjedt ki. A tűzoltók helyi idő szerint február 2-án 1 óra 27 perckor fékezték meg a lángokat. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az orosz határtól kevesebb mint 30 kilométerre fekvő Harkiv korábban is könyörtelen légitámadásokat szenvedett el a háborúban. Moszkva gyakran veszi célba a sűrűn lakott városrészeket és a polgári infrastruktúrát rakétákkal, drónokkal és siklóbombákkal.
Magyarország területére 2025. február 1-én az ukrán-magyar határszakaszon 5016 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Január 31-én az Orosz föderáció rakétatámadást intézett Odessza történelmi központja ellen, kulturális épületeket rongálva meg. Az UNESCO reagált elítéli a támadást – írja az RBC.
Az UNESCO elítéli a világörökség részét képező Odessza történelmi központja elleni rakétatámadást, melyben két, a UNESCO védelem alatt álló kulturális épületet is súlyosan megrongált
– áll a közleményben.
A poszt leszögezi, hogy ezeknek az ismétlődő támadásoknak véget kell vetni, és tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot.
„Csapatunk már dolgozik, hogy azonnal támogassa a károk sürgős dokumentálását és az ukrán hatóságokkal együtt meghatározza a szükséges sürgősségi beavatkozásokat” – olvasható a posztban.
Tovább emelkedett Poltavát ért orosz támadás civil áldozatainak száma. Az áldozatok között van hét felnőtt és egy gyerek, emellett 17-en megsérültek – írja az Interfax.
Tizenhét ember megsérült, köztük egy 3 hónapos, 2, 8 és 12 éves gyerek, emellett 22 embert kellett kimenekíteni az épületből
– közölte az ukrán sürgősségi szolgálat.
Robbanás történt egy ukrán toborzóközpont épületében Rivnében. Az információk szerint a támadásban egy civil meghalt, hatan pedig megsebesültek. A rendőrség megerősítette a katonai sorozóközpontban történt robbanást, és halottakról és sérültekről számolt be – írja a Sztrana.
„Egy halottról van tudomásunk, további hatan megsebesültek” – közölték a hatóságok.
Az orosz csapatok irányított légitámadást intéztek egy bentlakásos iskola ellen a Kurszki területen található Szudzsában – írja az Ukrinform.
Az orosz légierő csapást mért egy bentlakásos iskolára a Kurszki területen található Szudzsa városban. A csapást szándékosan hajtották végre. A támadás idején több tucat helyi lakos tartózkodott az épületben
– közölte az ukrán hadsereg. Később azt is közölték, hogy négy ember meghalt és tucatnyian megsérültek .
A vezérkar szerint az orosz fél tudatában volt annak, hogy az intézményben kizárólag civilek – helyi lakosok, köztük nők és gyerekek – tartózkodtak. Hozzátették, hogy felelősségre fogják vonni a támadókat a háborús bűnökért, akik egy felvételt is megosztottak a lebombázott épületről a Facebookon.
A túlélők kimentése folyamatban van.
Kedves olvasóink!
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!