Volodimir Zelenszkij a Reutersnek adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államoknak van a legtöbb joga ahhoz, hogy pénzt keressen Ukrajna újjáépítésén, mivel az oroszok visszaverésében az Egyesült Államok segített a legtöbbet – szemlézte az Jevropejszka Pravda.
Ugyanolyan arányban, mint amilyen arányban minket is megvédtek, az üzleti vállalkozásoknak is joguk van Ukrajnát újjáépíteni és pénzt keresni rajta
– mondta az elnök, hozzátéve, hogy mivel az amerikaiak segítettek a legtöbbet, így az amerikaiaknak kell a legtöbbet keresniük, amelyről Donald Trump amerikai elnökkel is beszélne.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajnának szüksége van az energia helyreállítására, a természeti erőforrások fejlesztésére, a háborúban szerzett technológiai tapasztalatokra, és kész megosztani ezeket a lehetőségeket szövetségeseivel.
Putyin inkább propagandacélokból és ultimátum kihirdetése céljából találkozhat Trumppal, nem pedig kompromisszumot keresve – írja az Unian.
Az Associated Press (AP) kiadványában olvasható, hogy az orosz csapatok „folyamatosan haladnak előre” a fronton, a gazdaság még nem omlott össze, és a nézeteltérések elszabadult visszaszorítása kizárja a belső nyomást, amely Putyint a háború befejezésére késztetheti.
A finn elnök – Sauli Niinisto – elmondása alapján Vlagyimir Putyin és Donald Trump valószínűleg sosem fognak megegyezni. Míg Putyin „rendszerszerűen” gondolkodik, addig Trump „gyors” megoldásokat keres, üzletemberként viselkedik.
Ami az enyém, az az enyém. És ami a tied, az a tárgyalások tárgya.
– jegyzi meg Laurie Bristow, volt brit oroszországi nagykövet. Úgy gondolja Oroszország tárgyalási stratégiája összefoglalható ebben a két mondatban. Szerinte csupán azért, mert az oroszok tárgyalásokba kezdenek, még nem jelenti azt, hogy készen állnak a valódi kompromisszumra.
Borisz Bondarev – genfi orosz diplomata – egyetért ezzel a véleménnyel és megjegyzi, Putyin számára a tárgyalások egyszerűen eszközt jelentenek arra, hogy harc nélkül megszerezze mindazt, amit akar.
Szombat éjjel az orosz erők drónokkal támadták meg Kijevet – számol be a Radio Szvoboda.
Az ellenséges drónok éjszakai támadása során a légvédelmi számításaink sikeresen működtek az ellenséges célpontokon. A drón roncsai a Darnicja körzetben zuhantak le
– közölte Timur Tkacsenko, a Kijevi Városi Katonai Igazgatóság (KMMA) vezetője.
Hozzátette, törmelék hullott az autókra, egy kerítést is megrongált a magánszektorban. Azonban szerencsére nem történt sérülés.
Az orosz hadsereg rendszeresen támadja meg az ukrán régiókat különféle típusú fegyverekkel – csapásmérő drónokkal, rakétákkal, KAB-okkal, MLRS-ekkel.
Az orosz vezetés viszont tagadja, hogy az orosz hadsereg a háborúban célzott támadásokat hajtana végre az ukrán városok és falvak polgári infrastruktúrája ellen, valamint civileket ölne meg – teszi hozzá a lap.
Volodimir Zelenszkij szombati közlése szerint rövid kihagyás után orosz oldalról ismét háborúba küldték az észak-koreai katonákat, miközben Oroszország folytatta dróntámadásait Ukrajna ellen – közölte az MTI.
Az ukrán államfő szerint az észak-koreai katonák visszatértek a frontvonalra a nyugat-oroszországi Kurszk régióban, miután a hírek szerint a múlt hónapban visszavonták őket a súlyos veszteségek miatt. Az észak-koreaiak „új támadásokat” hajtottak végre az Ukrajna által részben elfoglalt térségben. Hozzátette: több száz orosz és észak-koreai katona meghalt.
Januári hírszerzési források szerint az Észak-Koreából küldött 11 ezer katona közül legkevesebb ezret megöltek három hónap alatt.
Észak-Korea és Oroszország nem közölt adatokat ezzel kapcsolatban.
Az ukrán légierő szombati összegzése szerint péntek estétől szombat reggelig a légvédelem 67 orosz drónt lőtt le. A dróntámadás Kijev és Harkiv mellett számos nagyvárost és megyét érintett, károkról nem érkezett jelentés – közölte a légierő a Telegramon hozzátéve, hogy a megsemmisített drónok mellett 71 eltűnt a radarról, anélkül, hogy célt ért volna.
Járőrözés közben lábnyomokra figyeltek fel a munkácsi határőrség terebesfejérpataki (Gyilove) alegységének határvadászai – írta a Kárpáti Igaz Szó.
A hegyvidéken két hadköteles személy készült illegális határátlépésre, akiket a szögesdróttól néhány méterre sikerült elfogni. Egy 35 éves kijevi, valamint egy 25 éves poltavai férfi el akart menekülni, ám a zöldsapkások levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel megállásra kényszerítették a Romániába tartó férfiakat.
Bevallották, hogy útitervüket maguk készítették, azonban eltévedtek és már három napja kóboroltak a Kárpátokban.
A kimerült és átfázott személyeket a határőrségre vitték, ahol ellátásban részesültek. Törvénytelen határátlépési kísérlet miatt indult ellenük közigazgatási eljárás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reutersnek adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna az amerikai cseppfolyósított földgáz Ukrajnából az EU-ba történő szállításának csomópontjává akar válni – szemlézte a Jevropejszka Pravda.
Az elnök szerint mind a Trump-kormányzat, mind Ukrajna érdekelt az ilyen projektekben, továbbá megjegyezte, hogy Ukrajna kész csomóponttal és fejlett gázvezeték-hálózattal rendelkezik az Európába történő szállításokhoz.
Van saját földgázunk, van kőolajunk, de készen állunk és hajlandóak vagyunk arra, hogy szerződést kössünk az Egyesült Államokból Ukrajnába irányuló LNG-szállításokra, és természetesen csomópont leszünk egész Európa számára
– mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna kész arra is, hogy amerikai befektetőket engedjen be a gázzal kapcsolatos projektekbe.
Hozzátette azt is, hogy az amerikai LNG-szállítások kérdése biztonsági kérdés Ukrajna és Európa számára, mivel alternatívát jelent az orosz gázzal szemben.
Volodimir Zelenszkij a Reutersnek adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államoknak van a legtöbb joga ahhoz, hogy pénzt keressen Ukrajna újjáépítésén, mivel az oroszok visszaverésében az Egyesült Államok segített a legtöbbet – szemlézte az Jevropejszka Pravda.
Ugyanolyan arányban, mint amilyen arányban minket is megvédtek, az üzleti vállalkozásoknak is joguk van Ukrajnát újjáépíteni és pénzt keresni rajta
– mondta az elnök, hozzátéve, hogy mivel az amerikaiak segítettek a legtöbbet, így az amerikaiaknak kell a legtöbbet keresniük, amelyről Donald Trump amerikai elnökkel is beszélne.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajnának szüksége van az energia helyreállítására, a természeti erőforrások fejlesztésére, a háborúban szerzett technológiai tapasztalatokra, és kész megosztani ezeket a lehetőségeket szövetségeseivel.
Észtország, Lettország és Litvánia február 8-án „az európai integráció újabb történelmi napjaként” lekapcsolta energiarendszerét az orosz elektromos hálózatról – közölte az észt külügyminisztérium a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A litván energiaügyi minisztérium 2024 júliusában tette nyilvánossá, hogy a balti országok 2025 februárjában teljesen szinkronizálódnak a kontinentális európai villamosenergia-hálózattal.
Február elején Gintautas Paluckas lett miniszterelnök egy interjúban azt mondta, hogy országa felkészült egy olyan eshetőségre, hogy a szinkronizálási folyamat majd technikai nehézségekbe ütközik, esetleg szabotálják.
Ukrajna 2022 februárjában, amikor kitört az orosz-ukrán háború, szintén lekapcsolta magát az orosz energiahálózatról.
Az áram- és gázvásárlást Oroszországtól közvetlenül a háború kitörése után szüntettük meg. Azzal, hogy a teljes energiarendszerünket függetlenítjük Oroszországtól, a Kreml elveszít egy újabb hatalmi eszközt, amelyet Európa ellen használhat
– áll az észt külügyminisztérium február 8-i közleményében.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta 12 gyereket és 250 felnőttet vettek őrizetbe amiatt, mert illegálisan segítettek a határátkelésben a hadköteles korú ukrán férfiaknak – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A törvénysértőknek sikerült elkerülni a börtönt, pedig a szolgáltatásukért cserébe sokszor 7 ezer dollárt (2,74 millió forint) is elkértek. Ezért cserébe különböző módszerekkel próbálták átjuttatni a határon a dezertőröket, vagy búvárruhában átúszták a Tiszát, vagy átfutottak egy sekély csatornán a határkerítéshez.
A kiskorúak ellen Ukrajna közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyvének 185-10., 202. és 204-1. cikkei alapján közigazgatási szabálysértési feljelentést tettek. A fenti időszakban 250 felnőttet vettek őrizetbe, akik hadköteles személyeket kísértek az államhatár illegális átlépésére
– közölték.
Olaf Scholz német kancellár szerint az orosz agresszió során támogatott Ukrajnára alkalmazott elvet mindenkire alkalmazni kell. Ezt az RND-nek adott interjúban mondta, mégpedig egy Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseivel kapcsolatos kérdés kapcsán. Scholz szerint mindenkire alkalmazni kell azt az elvet, hogy „a határokat nem szabad erőszakkal átrajzolni”.
Támogatjuk Ukrajnát, mert az orosz elnök agresszív háborúja sérti az európai békerend egyik fontos elvét: a határokat nem szabad erőszakkal átrajzolni. Ennek az elvnek mindenkire vonatkoznia kell
– mondta a német kancellár.
Hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás megváltoztatja az északi-sarkvidéki régiót, új hajózási útvonalakat nyitva meg, „amelyekben Kína és Oroszország nagyon érdekelt”.
„Ezért vannak legitim biztonsági kérdések, amelyeket meg kell vitatnunk egymással a NATO-ban. Úgy gondolom, hogy növelnünk kell a NATO jelenlétét Grönlandon” – zárta beszédét.
A Grönland függetlenségéről szóló tárgyalások felerősödtek, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nem zárja ki a katonai erő alkalmazását a sziget feletti ellenőrzés megszerzése érdekében, mivel azt létfontosságúnak nevezte az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy Trump terve nem tréfa. Február 3-án, az uniós vezetők csúcstalálkozója előtt Mette Frederiksen dán miniszterelnök megismételte Koppenhága álláspontját, miszerint Grönland „nem eladó”.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy ha Dánia területi integritása megkérdőjeleződik, az Európai Unió támogatni fogja a szuverenitás és a határok sérthetetlensége elvének megvédésében, ahogyan Ukrajnát is támogatja ezen elvek védelmében.
Az amerikai nemzetközi segélyeket elosztó kormányintézet, az USAID felfüggesztése miatt az oroszországi és ukrajnai független tömegtájékoztatási eszközök elvesztették finanszírozásukat – jelentette a The Washington Post. Megjegyzik, hogy az USAID inkább humanitárius és orvosi munkájáról ismert, de a finanszírozást az újságírás támogatására is használták.
Az oroszországi és ukrajnai független médiumok bírálták kormányaikat, és szolgáltattak alternatív információkat, de legtöbbjük az amerikai támogatásokra támaszkodott
– írta a kiadvány. Az USAID befagyasztása után egyes szervezetek azt mondták, hogy csak hetek választják el őket a létszámleépítéstől vagy a teljes bezárástól.
Azt mondják, hogy sok ukrajnai szervezet küzd a megélhetésért Oroszország három évvel ezelőtt indított teljes körű inváziója óta, amely a reklámbevételek meredek csökkenéséhez vezetett, és arra kényszerítette őket, hogy külföldi segélyprogramokhoz forduljanak, hogy talpon maradjanak.
Natalia Ligacseva, a Detector Media vezetője szerint a külföldi támogatásban részesülő médiaszervezetek „több mint 50 százaléka” amerikai segélyektől függ. „Azt mondhatom, hogy ez valóban nagyon fontos nemcsak Ukrajna, hanem az Egyesült Államok számára is. Mert a független média az, amely elsősorban a demokrácia és a pluralizmus létét biztosítja Ukrajnába. Reméljük, hogy Trump újraindítja a nemzetközi támogatási programokat, mert a felduzzadt államapparátus ellen küzd, nem pedig a szabad média elnyomása ellen” – mondta.
Korábban a Detector Media arra figyelmeztetett, hogy fennáll a veszélye annak, hogy „elvesznek a három évtizedes munka eredményei, és egyre nagyobb veszély fenyegeti Ukrajna államiságát, demokratikus értékeit és nyugatbarát orientációját”.
Denisz Bigusz ukrán oknyomozó újságíró a fent említett eseményekkel összefüggésben lehetséges létszámleépítésekről nyilatkozott. Elmondása szerint az USAID támogatásaiból finanszírozza szervezete projektjeinek „mintegy kétharmadát”.
Számos orosz szervezet és „száműzetésben lévő” tömegmédia is a támogatásokra mint fő finanszírozási forrásra támaszkodik – számolt be a WP. Hangsúlyozzák, hogy a támogatások többsége Washingtonból érkezik „azon erőfeszítések részeként, amelyek célja, hogy az Ukrajna elleni háborúról és az oroszországi politikai eseményekről szóló alternatív tudósítások eljussanak az orosz közönséghez”.
Úgy tűnik, hogy ez a történet az orosz média és a közprojektek oroszlánrészét érintette. Néhányan visszavesznek a programokból, az offline rendezvényeket törölték. A közeljövőben ez nemcsak rendezvények elmaradásához, hanem számos projekt bezárásához is vezethet
– írta Andrej Pivovarov orosz ellenzéki aktivista.
Elmondása szerint Oroszországban mindenki tárgyal a finanszírozás befagyasztásának következményeiről, de szinte senki sem beszél róluk nyíltan.
Miután több hónapig sikertelenül próbálták kiszorítani az ukrán fegyveres erőket Kurszk régióból, az orosz csapatok műveleti szünetet tartottak, hogy újraformálják csapataikat, az ukrán hadsereg pedig kihasználta a pillanatot egy ellentámadásra – derül ki az Unian ukrán hírügynökség cikkéből.
Az ukrán erők kihasználták a szünetet a támadásra, és három mérföldet haladtak előre több irányba Kurszk délkeleti peremén. Az offenzíva alkalmával legalább két települést elfoglaltak: Kolmakovot és Fanasejevkát.
Az oroszok drónokkal támadták meg az ukrán hadsereget, aminek következtében elveszítettek egy gyalogsági járművet, egy kerekes páncélost, legalább egy aknavédett teherautót és pár harckocsit, azonban ez sem lassította le az előrehaladásukat.
Észak-Korea harci drónok gyártásába kezd. A drónokat Oroszországgal közösen fogják kifejleszteni, cserébe azért, hogy Észak-Korea csapatokat küldjön az Ukrajna elleni háborúba – írja az RBC.
A két ország olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében Észak-Korea technikai segítséget kap Oroszországtól, hogy több dróntípust is gyárthasson tömegesen.
Információk szerint Oroszország nem akarja támogatni Észak-Koreát a nukleáris fegyverek kifejlesztésében, mivel Moszkva aggódik Phenjan nukleáris kísérletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csapata nagy „tárgyalási hibát” követett el azzal, hogy azonnal „kiszivárogtatta” Ukrajna NATO-csatlakozásának témáját, és ez a hiba nagyon sokba fog kerülni hazánknak. Ezt Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter mondta az 1+1 TV műsorvezetőjének, Natalija Mosejcsuknak adott interjújában.
A Unian szemléje szerint hangsúlyozta, hogy Ukrajna semmiképpen sem mondhat le a NATO-csatlakozás témájáról.
A politika a lehetőségek művészete. Csak hosszú távon kell játszani, és ha lemondasz valamiről, borzasztó árat fizetsz érte. Egyszerűen nem látom, hogy a NATO-témát milyen előnyökkel lehet eladni Ukrajna számára
– mondta Kuleba.
Arról is beszélt, hogy Trump csapata nagy „tárgyalási hibát” követett el azzal, hogy azonnal kijelentette, Ukrajna NATO-csatlakozását el kell halasztani. Kuleba megjegyezte, ha már úgy döntöttek, hogy a NATO-téma lekerül az asztalról, legalább Putyinnak „el lehetett volna adni”.
„De ahelyett, hogy eladták volna, lényegében máris elkezdték mondani, hogy el kell halasztani. Szóval miért akarna Putyin fizetni valamiért, ha tudja, hogy már átadták? Ezért ez tisztán tárgyalási hiba, és sajnos sokba fog nekünk kerülni” – mondta a volt külügyminiszter.
Drónok támadták meg éjjel az oroszországi Rosztovot, amelynek következtében robbantások hangjai hallatszottak a Selmash környékén – írja az Unian ukrán hírűgynökség.
Erről Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője számolt be. Elmondása szerint két katonai repülőtér is van a térségben, de légvédelmi rakétarendszerek telepítését is feljegyezték. Kovalenko hozzátette, hogy emellett a város mellett található az oroszok déli katonai körzetének főhadiszállása.
A 18–24 éves ukránok hadseregbe vonzására egy speciális szerződést dolgoz ki a védelmi minisztérium. Ukrajna ezt úgy dolgozza ki, hogy lehetővé teszi a 18 és 24 év közötti személyek számára, hogy belépjenek a hadseregbe – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reutersnek adott interjújába.
A harcoló dandárok, a tapasztaltak, a védelmi minisztériummal együtt dolgoznak a 18 és 24 év közötti fiatalok szerződéses lehetőségén. Ez azoknak szól, akik be akarnak lépni, ez nem mozgósítás
– hangsúlyozta az elnök.
Volodimir Zelenszkij kifejtette, hogy ez egy 1 évre szóló „különleges szerződés” lenne, „sok juttatással, nagyon magas fizetéssel”. „A részleteket a közeljövőben, a következő napokban hozzuk nyilvánosságra” – erősítette meg az elnök.
Az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában több mint 20 pilóta nélküli légi jármű segítségével próbálták megtámadni a Belgorodi régiót. Erről Vjacseszlav Gladkov kormányzó számolt be Telegram-csatornáján a TASZSZ orosz állami hírügynökség szemléje szerint.
Két repülőgép típusú drónt lőtt le a légvédelmi rendszer Belgorod körzet felett. Necsajevka faluban a törmelékektől megrongálódott egy villanyvezeték, Necsajevka, Bocskovka, Rovenek és Jasznije Zori falvakban ideiglenesen nincs áramszolgáltatás. A katasztrófavédelmi szolgálatok az Oroszország Védelmi Minisztériumával való egyeztetés után kezdik meg a maradványok felszámolását
– írta Gladkov.
Boriszovszkij, Korocsanszkij járások és Novoszkolszkij, Szebekinszkij községi körzetek felett 11 ukrán drónt lőttek el, ennek nem voltak következményei.
Arkatovo, Dvulucsnye, Dolgoje, Kazinka és Printsevka falvakat hét drón támadta, amelyek közül hatot lelőttek. Dvulucsnyében egy FPV (belső nézetes) dróntámadás megrongált egy autót és egy magánház kerítését.
Graivoron önkormányzati körzetében Bezimeno, Poroz és Rozsdestvenka falvakat két lövedékkel és három drónnal támadták. A Krasznojaruzszkij járásban Prileszje falut, Kolotilovka, Demidovka, Popovka és Terebreno falvakat három tüzérségi támadás érte, amelyek során 12 lövedéket lőttek ki, és három dróntámadással kísérték. A településeken sem pusztítás, sem áldozatok nem voltak.
Pete Hegseth védelmi miniszter február 10-én egyhetes európai körútra indul, amelynek keretében Németországba, Belgiumba és Lengyelországba látogat – közölte szombaton az MTI. Az új amerikai védelmi miniszternek ez lesz az első európai útja.
A Pentagon közleménye szerint Pete Hegseth felszólítja szövetségeseit, hogy növeljék a NATO-kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt.
Az amerikai védelmi miniszter elsőként Németországba utazik, ahol meglátogatja az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának (USEUCOM) és az Amerikai Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságának (AFRICOM) a főhadiszállását és magas rangú katonai vezetőkkel találkozik.
Pete Hegseth innen Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen a NATO védelmi miniszteri és az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) ülésén, ahol megismétli Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét az ukrajnai háború diplomáciai úton történő mielőbbi befejezése mellett. Továbbá hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás terén fokozottabb európai erőfeszítésekre van szükség.
Pete Hegset utolsóként Lengyelországba utazik, ahol a helyi vezetőkkel egyebek között a kétoldalú védelmi együttműködés kérdéseit vitatja meg. Az amerikai védelmi miniszter ellátogat továbbá a Lengyelországban állomásozó amerikai csapatokhoz is.
Olaf Scholz német kancellár szerint a békefenntartó erők ukrajnai telepítése elhamarkodott és helytelen döntés lenne – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A német politikus hangsúlyozza, hogy semmiképp sem szabad olyan döntést hozni, ami megkerülné Ukrajnát. Scholz szerint ez a fajta sietség azt eredményezheti, hogy az ukránok nem kapják vissza az oroszok által elfoglalt területeket.
A kancellár elítélte Donald Trump amerikai elnök azon elképzelését, hogy csak ásványi anyagokért cserébe segítené Ukrajnát. Olaf Scholz meglátása szerint Ukrajnát feltétel nélkül kell támogatni, szerinte ez a hozzáállás az, amit Donald Trumpnak is képviselne kellene.
Az Insitute for the Study of War (ISW) elemzői jelentése szerint a Keml még mindig titkolja az Ukrajnával folytatott háború orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásának mértékét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ISW elemzése szerint az oroszországi infláció lényegesen magasabb, mint a hivatalos statisztikák, amelyeket a Kreml tesz közzé. Információik szerint az orosz infláció a 20 százalékot is megközelítheti. Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök február 7-én találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol szó volt az ország gazdasági helyzetéről is.
Az orosz miniszterelnök több kijelentésében az orosz gazdaságot méltatta, ugyanakkor sem ő, sem Vlagyimir Putyin elnök nem említette, hogy az Orosz Központi Bank 2024 októberében 21 százalékra emelte a kamatlábakat, ahogy azt sem említették, hogy az orosz nemzeti jóléti alap nagy része 2025 őszére elfogyhat.
A Pentagon közlése szerint a közelgő ramsteini formátumú ülésen az új amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth megerősíti Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét az ukrajnai háború mielőbbi „diplomáciai befejezése” mellett – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az első látogatás Németországban lesz, majd a Pentagon vezetője Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen a NATO védelmi minisztereinek az Ukrajna védelmével foglalkozó ramsteini formátumú találkozóján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy pénteken megjelent interjúban alkut ajánlott Donald Trump amerikai elnöknek az Oroszország elleni küzdelemben. Ukrajna államfője a háborúban álló ország ásványkincslelőhelyeit tette egy lehetséges egyezség alapjává, majd kijelentette, mielőbb, még egy lehetséges Trump–Putyin-találkozó előtt egyeztetni szeretne az Egyesült Államok elnökével.
Arról, hogy pontosan mit is tett egy lehetséges amerikai–ukrán alku tárgyává Ukrajna elnöke, ide kattintva olvashat bővebben.
Magyarország területére 2025. február 7-én pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 4560 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 12 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta az ukrán fegyveres erők által a Kurszki területen folytatott hadműveletek fontosságát, ahol az orosz hadsereg ismét észak-koreai katonákkal harcol – számolt be az Interfax.
A kurszki hadművelet területein újabb támadások voltak, az orosz hadsereg visszavonta az észak-koreai katonákat. Jelentős számú ellenség megsemmisült, több száz orosz és észak-koreai katonáról van szó
– mondta az elnök péntek esti beszédében.
Zelenszkij hangsúlyozta, „nagyon fontos, hogy a harcok orosz területen zajlanak, így megakadályozzuk a városaink, a földünk elleni támadást. A Kurszki régióban 60 ezer orosz katona van a mi területünkön a frontvonalon – így ez a 60 ezer katona nem gyarapította a már amúgy is jelentős sereget Pokrovszkban és a donyecki területünk más részein”.
„Hálás vagyok minden katonánknak a kitartásért, minden egyes dandárnak az eredményért” – jegyezte meg az elnök.
Megérkezett Ukrajnába Giuseppe Cavo Dragone, a NATO Katonai Bizottságának vezetője. A látogatásról Ruslan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke számolt be.
Megbeszéltük a védelmi együttműködést. "A Szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát
– nyilatkozta Stefancsuk.
Az ukrán politikus közölte, hogy a megbeszélésen több fontos témát is érintettek. Szóba került többek között az légvédelem megerősítésének szükségessége, a nyugati országok anyagi támogatási kötelezettségei, valamint Ukrajna NATO tagsága. Egyeztettek továbbá a NATO Security Assistance and Training for Ukraine (NSATU) misszióról, ami 2024 decemberében indult és célja, hogy koordinálja a nyugati országok fegyverszállítási ígéreteinek végrehajtását, illetve konkrétan számon tartsa Ukrajna védelmi szükségleteit.
A Dragone és a NATO sajtószolgálata egyelőre nem kommentálta a találkozót.
Miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a jövő héten lehetséges találkozót tervez, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy „csapatok szintjén” terveznek találkozókat és megbeszéléseket – számolt be az Ukrajinszka Pravda az elnök Telegram-csatornája alapján.
Az elkövetkező hetek nagyon sűrűek lehetnek a diplomáciában, és mindent megteszünk, hogy ez az időszak hatékony és eredményes legyen
– írta Zelenszkij.
„Mindig nagyra értékeljük a Trump elnökkel való együttműködést. Csapatszintű találkozókat és megbeszéléseket is tervezünk. Az ukrán és az amerikai csapatok már dolgozzák ki a részleteket. Egy erős és tartós békének kell eljönnie” – tette hozzá.
A Donyecki területen lévő Toretszkben a védelmi erők továbbra is ellenállnak a oroszoknak, a városban folytatódnak a városi harcok – írta meg a DeepState az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.
Az ellenséges megszállásról szóló információk Toretszkben nem igazak, a városi harcok folytatódnak, és a védelmi erők továbbra is ellenállnak az oroszoknak
– írták.
A DeepState arról számolt be, hogy bár az orosz védelmi minisztérium ismét hazugságokat terjesztett az ukrán információs térben, Kijev folytatja a védelmi műveleteket Toretszk városában. A harcok folytatódnak a Zabalka negyedben, valamint az északi és nyugati külvárosban is. A városközpont szinte teljes egészében ellenséges ellenőrzés alatt áll.
„Sajnos az emberek kénytelenek ellenséges forrásokat figyelni, mivel nem bíznak a saját hivatalos forrásaikban. A társadalom még mindig nincs tájékoztatva Kurahove és Velyka Novoszilka elvesztéséről, ami sok kérdést vet fel a hivatalos kommunikációt illetően” – fogalmaztak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!