Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Ivan Sulga, az orosz Közép csapatcsoporthoz tartozó 51. hadsereg 132. önálló gépesített lövészdandárjának egyik rohamegység-parancsnoka – a RIA Novosztyi hírügynökségnek – azt nyilatkozta, hogy az ukrán hadsereg ágyúzással és dróntámadásokkal akadályozza a polgári lakosok evakuálását Dzerzsinszkből. A város elfoglalását pénteken jelentette be az orosz védelmi minisztérium – írja az MTI.
Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között öt harckocsi és 24 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be, három ellentámadás visszaverése mellett. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 58 870 embert, 355 harckocsit, 259 gyalogsági harcjárművet, 204 páncélozott szállítójárművet, 1826 páncélozott harcjárművet, 1890 gépkocsit, 422 tüzérségi löveget és 48 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. A szentpétervári, a Nyizsnyij Novgorod-i, a rosztovi, a volgográdi, valamint a Krími híd forgalmát biztonsági okokból átmenetileg felfüggesztették.
Az ukrán fegyveres erők vasárnap négyszer támadták kamikaze drónokkal a zaporizzsjai atomerőmű szatellitvárosát, Enerhodart.
Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1200, a kurszki régióban pedig több mint 320 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan – számol be az MTI.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy, az ukrán hadiipart ellátó gáz- és olajipari létesítményt, hét lőszer- és egy hadianyagraktárt, két harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, egy HIMARS rakétát, továbbá 90 repülőgép típusú távirányítású repülő szerkezetet.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ha a hadiállapotot a háború végéig felfüggesztik, hogy választásokat lehessen tartani, Ukrajna elveszíti hadseregét, amit az oroszok ki is fognak használni – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A választásokkal kapcsolatban minden világos. Mindennél jobban szeretnénk, hogy véget érjen a háború, és választásokat tartsunk. Azonban amíg a háború folytatódik, lakosságunk a választások ellen van, minden ember ellene van.
– nyilatkozta az ukrán államfő.
Elmondása alapján nem fél a választásoktól, de feltette a kérdést: „Mit jelentenek ma a választások?” Meg is válaszolta, szerinte ha felfüggesztik a hadiállapotot – kizárólag a választások miatt – elveszítik a hadsereget. S ha ez megtörténik, az oroszok örülni fognak.
A harcképesség, a morál kérdése – ezt veszítjük. És jogilag nem tartani egy hadsereget – ez tény.
– emelte ki az elnök.
Később ismét megemlítette a katonai szolgálatot teljesítő állampolgárok, a megszállt területeken élők, valamint a külföldön maradásra kényszerülő ukránok milliói szavazásának nehézségét.
Más kérdéseket is hangsúlyozott az interjúban, köztük például azt, hogy hogyan szavazhatnak tisztességesen az emberek ideiglenesen megszállt, orosz irányítás alatt álló területeken? Kiemelte, hogy ami most történik, az fegyverrel zajló népszavazás, és pontosan ezért kell óvatosan eljárni egy ilyen fontos kérdésben.
Sahra Wagenknecht, a Bundestag képviselője, a Sahra Wagenknecht Szövetség – Értelem és Igazságosság párt vezetője, aki egyben kancellárjelölt is, kijelentette, hogy a német kormánynak önálló lépéseket kell tennie az orosz–ukrán háború mielőbbi rendezése érdekében – közölte a TASZSZorosz állami hírügynökség.
Sahra Wagenknecht úgy véli, hogy Németországnak „meg kell próbálnia elhallgattatni a fegyvereket a jelenlegi frontvonalon”. Szavai szerint ezt Donald Trump amerikai elnök is megtehetné, de ennek kiszámíthatatlansága miatt azt szeretné, ha a német kormány önállóan részt venne benne.
A pártvezér szerint bizonyos mértékig Olaf Scholz német kancellár okolható azért, mert Németország nem folytat önálló külpolitikát, hogy többet tegyen az ukrajnai konfliktus megszüntetéséért.
Egy pillanatra elvonatkoztatva a háborútól, az ukrán külügyminisztérium képeket osztott meg az ország csapatáról a tegnap este Vancouverben megnyílt Invictus Játékokról – közölte a Sky News.
A sportversenyt 2014-ben Harry brit királyi herceg alapította sérült katonák és veteránok részére. Ukrajna egyike annak a 23 nemzetnek, amelynek csapata részt vesz az idei kanadai játékokon, ahol először kapnak szerepet téli sportágak is.
Minden résztvevő sebesült, sérült vagy beteg katona, Ukrajna 35 sportolója pedig az orosz–ukrán háború katonája és veteránja.
A játékokat az inspirálta, hogy Harry herceg 2013-ban elutazott a Warrior Gamesre, ahol látta, hogy a sport hogyan segítheti a sérült katonák felépülését.
Az ukrajnai háború befejezése 2025-ben lehetséges, de ehhez meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Különösen meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciókat, és biztonsági garanciákat kell nyújtani országunknak. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta az ITV News brit tévécsatornának adott interjújában, melyet a Unian szemlézett.
Mi ezt nagyon szeretnénk. És minden évben, hogy őszinte legyek, nagyon szerettük volna, ha a nyugati partnerektől elég támogatást kapunk ahhoz, hogy Putyint rákényszerítsük a háború befejezésére
– mondta az államfő. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy 2025-ben minden lehetőség adott a háború befejezésére. Hozzátette, hogy ezt akarja Donald Trump amerikai elnök is.
„Úgy vélem, hogy erre ma minden lehetőség megvan. Véleményem szerint Trump a háború gyors befejezését akarja. Gyorsan vagy sem, nem tudjuk, hogy mi lesz a vége, de azt tudjuk, hogy erősnek kell lennünk. Erősen, de határozottan kell cselekednünk az európaiakkal szövetségben” – mondta az elnök.
Zelenszkij szerint az Oroszország elleni szankciók is kézzelfogható csapást mértek az ország gazdaságára. Mindazonáltal Moszkva megtalálta a módját, hogy alkalmazkodjon hozzájuk. „Miért? Mert mindig is maradt egy ilyen „rés”, amikor szankciókkal sújtják a banki szektort – de nem minden bankot –, vagy a mezőgazdaságot, de van egy árnyékflotta. Most az árnyékflotta ellen vezettek be szankciókat. De megint csak nem minden hajóra, nem az egész flottára... Több száz hajóról beszélünk, amelyeket szankciókkal kellene sújtani” – fejtette ki Zelenszkij.
Zelenszkij biztos benne, hogy az Oroszország elleni szankcióknak szigorúbbaknak kellene lenniük. Arról is beszélt, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége az ukrán nép megnyugtatására és az emberek hazahozatalára.
Szükségünk van arra, hogy az embereink, 8 millióan, hazatérjenek
– tette hozzá Zelenszkij. Az elnök szerint az igazságos béke fontos Ukrajna számára, de most a háború forró szakaszának megállításáról van szó. Szerinte támogatni kell az ukrán hadsereget, hogy „Ukrajna holnap ne maradjon magára.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy mivel Oroszország megsértette országa szuverenitását, ezért amint Oroszország gyenge lesz – márpedig biztosan az lesz –, minden visszarendeződik a háború kitörésének időpontja előtti helyzetbe – derült ki az elnök véleménye az ITV News brit televíziónak adott interjúból az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.
A mi feladatunk az, hogy diplomáciai úton gondoskodjunk arról, hogy minden minél hamarabb visszarendeződjön. Az emberek elvesztése nagyon fájdalmas, az emberek mindennél fontosabbak
– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij.
Arra a kérdésre, hogy a jelenleg megszállt Szevasztopolban, Mariupolban és Donyeckben látja-e valaha is az ukrán zászlót, Zelenszkij azt mondta: „Igen, ebben biztos vagyok”.
Ukrajnának nem kellene választásokat tartania a háború alatt, mert azok meggyengíthetik, de Oroszországban demokratikus és versenyképes választásokra van szükség, és Vlagyimir Putyin most nem legitim vezetője az agresszor államnak – véli Petro Porosenko ukrán parlamenti képviselő, az Európai Szolidaritás párt vezetője, aki 2014–2019 között Ukrajna elnöke volt.
Jobb, ha nyomást gyakorolunk Oroszországra, hogy legalább egy demokratikus választást jelöljenek ki az orosz történelemben. És már itt az ideje, hogy Putyin illegitimitásáról beszéljünk – mert ez igaz
– mondta a washingtoni ukrán-amerikai imareggelin az Interfax szerint. Porosenko szerint egy hódító háború nem adhatja meg az agresszornak azt, amit akar, hogy elismerje számára az elfoglalt területeket, embereket és erőforrásokat.
„Ez ugyanúgy vonatkozik a választások szabadságára is. A választásokat akkor kell megtartani, amikor megteremtődnek a megfelelő feltételek, a béke megkötése után. Mert a választásoknak szabadnak, tisztességesnek és demokratikusnak kell lenniük, nyomásgyakorlás, verseny nélkül. Sem Ukrajnának, sem a világnak nincs szüksége ilyen választásokra, amelyek gyengítik hazánkat, és ahol Putyin győzni fog. A választásoknak nem szabadna a tárgyalási folyamat előtt és a tárgyalási folyamat alatt, amely már most elkezdődött, lezajlaniuk” – hangsúlyozta.
A politikus megjegyezte, hogy „az egész világ most az Egyesült Államokra figyel”, és hogy ő maga hisz az Egyesült Államok változatlan vezető szerepében, mert „az amerikai polgárok jól megkülönböztetik a jót a rossztól, és országuk helyét a jó, a szabadság és a béke oldalán látják”.
Ezért erősebbé kell tennünk az Egyesült Államokat, erősebbé a NATO-t és erősebbé Ukrajnát, hogy megnyerjük ezt a háborút
– vélte Porosenko.
Ukrajna Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közel áll a jó eredményekhez a drónellenes technológia fejlesztése terén – számolt be az Interfax az elnök Reutersnek adott interjúja alapján.
Dolgozunk egy drónellenes technológián, és nagyon közel vagyunk a jó eredményekhez ezen a területen. Láttam pozitív eredményeket, de fontos, hogy fejlesszük, hogy széles körben elterjedjen
– mondta Zelenszkij az interjújában.
Amíg a polgáraink biztonságát, a területi integritást és az állami szuverenitást fenyegető veszélyek meg nem szűnnek, a hadiállapot feloldása nagyon valószínűtlen – közölte az Unian.
Fedir Veniszlavszkij – a „Nép Szolgája” párt képviselője, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja – elmondása alapján Ukrajnában választásokat tartani kizárólag a hadiállapot lejárta után lehet.
Azonban erre még egy darabig nem fog sor kerülni, mivel a hadiállapot jogrendszerét nemcsak akkor vezetik be, ha aktív katonai akciók vannak, hanem akkor is, ha veszély fenyeget. Ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta:
Mindaddig, amíg saját biztonságunkat, polgáraink biztonságát, területeink épségét és az állam szuverenitását fenyegető veszélyeket meg nem szüntetik, a hadiállapot feloldása nagyon valószínűtlen
– mondta az országgyűlési képviselő.
Megjegyezte, nehéz most erről beszélni, hisz sok tényezőtől függ a helyzet. Azt javasolta, érdemes megvárni a február végét, amikor már nem csupán politikai nyilatkozatokat fognak kapni Donald Trump amerikai elnöktől, hanem konkrét lépéseket is.
A képviselő megjegyezte, a választási folyamatokat az is gátolná, hogy ukrán állampolgárok ezrei élnek jelenleg külföldön, s fizikailag lehetetlen más országban így szavazást tartani. A folyamatot szervező ukrán diplomaták szerint amikor több ezren érkeznek, az káosz és, mondhatni, sátorvárosok létrejöttét jelenti. Állítása szerint nemzetközi jogi szempontból gyakorlatilag lehetetlen, kivéve a diplomáciai és konzuli képviseletek területén.
Arra a következtetésre jutott, hogy a felsorolt tényezők – ukrán állampolgárok külföldön való jelenléte, kampányban való részvétel esélyegyenlőségének hiánya – alapot adnak kétségbe vonni az ukrán kormány legitimitását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint húsz ellenséges tiszt halt meg az ukrán erők február 3-án a Kurszki területen, egy ellenséges irányítóközpont elleni támadása következtében – írta meg az Interfax.
Erőink csapást mértek a kurszki régióban lévő irányítóközpontjukra, és ott sok ellenséges tiszt meghalt. Valószínűleg húszan, köztük magas rangú KNDK-s és orosz tisztek
– mondta a Reutersnek adott interjúban.
Mint arról beszámoltunk, 2025. február 3-án az Ukrán Légierő pontos támadást intézett egy orosz irányítóközpont ellen a Kurszki területen lévő Novoivanovka térségében.
A Nyugat képes letörni az orosz katonai gépezetet és arra kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz. Ehhez egy hidegháborús stílusú stratégiát kell alkalmazni – nyilatkozta Ian Brzezinski, külpolitikai és katonai szakértő, a George W. Bush-adminisztráció egykori védelmi minisztériumi államtitkár-helyettese a The Sunnak adott interjújában.
Úgy gondolja, Oroszország megállítható, ha a Nyugat teljes mértékben kihasználja gazdasági és katonai fölényét. Szerinte a tárgyalások helyett arra kell összpontosítani, hogy elnyomják a Kreml Ukrajna ellen folytatott háborúját.
Számolni kell azzal, hogy az oroszok folytatják a háborút, és elég hosszú ideig képesek lesznek előretörni. Hiszek abban, hogy Oroszország legyőzhető ebben a háborúban. És ez nem jelenti azt, hogy Oroszországba kell futni, és egyezséget kell kérni a háború befejezésére. Meg kell érteni a szovjet mentalitást
– hangsúlyozta Brzezinski.
Hozzátette, hogy a fordulópont eléréséhez a Nyugatnak ugyanazt a taktikát kellene alkalmaznia, amely a Szovjetunió lerombolását is segítette. Idetartozik például Ukrajna katonai támogatásának növelése, az Orosz Föderációra nehezedő gazdasági nyomás fokozása vagy a moszkvai politikai elit ellen irányuló agresszív információs kampány indítása.
A NATO védelmi kiadásai tízszer meghaladják Oroszország éves katonai költségvetését, amelyet 120-150 milliárd dollárra becsülnek – írja az Unian.
Brzezinski állítása szerint egy agresszívabb megközelítés – a nyugati pénzügyi rendszerekhez való hozzáférés elzárását is beleértve – megsemmisítő csapást mérhet Moszkvára. A szakértő bízik benne, hogy Oroszországon belül is alá lehet ásni Putyin tekintélyét, az orosz emberek bevonásával.
Brzezinski szerint Ukrajna nehezen fog tudni békés kapcsolatot ápolni Oroszországgal, amíg Putyin van hatalmon. Véleménye szerint a legjobb forgatókönyv egy hosszú, de stabil konfrontáció lenne – hasonlóan a hidegháborúhoz.
Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója vasárnap arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg 342 csapást mért az elmúlt nap alatt a régió 11 településére, a támadásokban két felnőtt és két gyermek sebesült meg – közölte az MTI.
Az északkeleti, Oroszországgal határos Szumi megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy szombaton az oroszok 76 támadást hajtottak végre a régió határ menti térségében, aminek következtében egy ember sérült meg.
Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjjel az orosz erők tüzérséggel támadták a régióban lévő Nyikopol város térségét, három családi házban és egy gázvezetékben okoztak károkat.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 133 katonai összecsapás volt a fronton. A Donyeck megyei Pokrovszknál az ukrán csapatok 54 támadást vertek vissza, az oroszországi kurszki régióban pedig 28-at – tette hozzá a katonai vezetés.
A vezérkar vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelíti a 850 ezret, az ukrán erők szombaton megsemmisítettek 11 orosz harckocsit, 24 tüzérségi rendszert, valamint 83 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
Stratégiai jellegű és a Három Tenger Kezdeményezés szempontjából is fontos a balti elektromos rendszer átkapcsolása az európai uniósra – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap az MTI beszámolója szerint. Lengyelország államfője a varsói repülőtéren nyilatkozott, mielőtt elindult volna a litván fővárosba.
Vilniusban vasárnap ünnepséget rendeznek abból az alkalomból, hogy a három balti ország, Észtország, Lettország, Litvánia elektromos rendszere a LitPol Link nevű lengyel–litván csatlakozáson keresztül átáll az európai elektromos hálózatra (CESA). A lengyel elnök megerősítette, hogy a vasárnapi vilniusi ünnepségen részt vesz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a három balti ország elnökei is.
Andrzej Duda „nagyon fontos” és „stratégiai jellegű” pillanatnak nevezte, hogy a Szovjetunió szétesése, a balti országok függetlenedése után Észtország, Lettország, Litvánia most válik le az orosz és belorusz elektromos hálózatról. A Baltikum és Lengyelország most az Európai Unión (EU) belül „az energiabiztonságot és energetikai szuverenitást szavatoló egységet fog alkotni” – jelentette ki az elnök.
Felidézte, hogy a balti országoknak az orosz hálózatról történő függetlenedésének szükségességéről még az ukrajnai háború kitörése előtt esett szó, az utóbbi három év eseményei viszont felgyorsították a folyamatot.
Az orosz és belorusz elektromos áramtól való függetlenedés előkészítésekor fokozatosan lebontották a három balti országot korábban Oroszországgal és Belarusszal összekötő távvezetékeket, közben kiépítették az uniós hálózathoz kapcsolódó csatlakozásokat. Szombaton lekapcsolták a még megmaradt távvezetékeket is. Vasárnap a három balti ország közölte, hogy az önállósodott hálózati rendszer feszültségszabályozási tesztjei sikeresek voltak.
Vasárnap délután a tervek szerint a balti hálózat már a CESA-val összehangolt rendszerként működik.
Őrizetbe vette az Ukrán Határőrszolgálat egyik sofőrjét a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), mert 20 ezer dollárért olyan ígéreteket tett katonáknak, hogy áthelyezteti őket a harci zónákból – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Információim szerint az SZBU 2025. február 4-én vette őrizetbe a határőrszolgálat egyik katonáját, Bohdan Kramarenko főtörzsőrmestert, az első gépkocsicsoport vezető sofőrjét, de ez csak most vált ismertté. A hírszerzés szerint Kramarenko 20 ezer dolláros kenőpénzt kért és kapott azért, hogy megszervezze a katonák áthelyezését a harci övezetből biztonságosabb szolgálati helyre
– számolt be Vitalij Glagola újságíró.
Állítólag a sofőrt pont egy pénzátvételnél érték tetten, és vették őrizetbe. A katona 2018 óta dolgozott a határőrszolgálatnál, és 27 éves.
Ukrajnának valódi biztonsági garanciákat kell kapnia a Nyugattól, különben a háború Putyin „győzelmével” ér véget. Ezt írta Boris Johnson volt brit miniszterelnök a Daily Mail hasábjain. Johnson hangsúlyozta, hogy most jött el az a pillanat, amikor a Nyugatnak „sokkolnia kell Putyint az elszántság erejével”. Erre pedig az új amerikai elnök, Donald Trump képes lehet.
Pontosan megvan benne a bátorság, amire most, ebben a kritikus pillanatban szükség van ahhoz, hogy szembeszálljon Putyinnal
– véli a volt brit miniszterelnök.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy semmilyen területi kompromisszum nem fogja megállítani a háborút, „nemcsak azért, mert elvileg helytelen lenne ukrán földet adni egy megszállónak, hanem azért is, mert ez a háború nem elsősorban a területről szól”. Szerinte nem a földről van szó, hanem Ukrajna jövőjéről – arról, hogy a Nyugat része lesz-e, vagy ismét a Kreml ellenőrzése alá kerül.
„Ha nem döntünk Ukrajna sorsáról a Nyugat részeként, nyugati biztonsági garanciák által védve, akkor Putyin diadalmaskodni fog. Megtartja, amije van, és pozícióját arra fogja felhasználni, hogy destabilizálja és minden eszközzel támadja Ukrajnát, amíg a kijevi kormány össze nem omlik, polgárháború nem tör ki, és az egész ország vissza nem kerül az ő ellenőrzése alá” – mondta.
Szerinte Putyin azt az üzenetet fogja hirdetni az ukránoknak, hogy „a Nyugat magára hagyott benneteket”. Ezt akarja Kína is. Ezt pedig nem lehet megengedni – hangsúlyozta. „Mindenekelőtt el kell hárítani a fegyverszállításokat akadályozó bürokratikus akadályokat, ha kell, Elon Musk könyvelési »nindzsáinak« kell ezt elrendezniük” – írta Johnson.
Azzal is egyetért, hogy az Egyesült Államokat kompenzálni kellene a támogatásért. Ez lehet egy megállapodás a ritka fémekről vagy a befagyasztott orosz vagyonból származó 300 milliárd dollár zárolásának feloldása, amely Ukrajna újjáépítésére menne. Emellett Európának készen kell állnia arra, hogy a tűzszünet után megvédje Ukrajnát, azzal a céllal, hogy Ukrajna most már visszafordíthatatlan úton halad az EU- és NATO-tagság felé – jegyezte meg.
Ez a háború csak akkor ér véget, ha Putyin rájön: Ukrajna soha nem fog visszatérni az irányítása alá
– zárta szavait.
Ukrajna hadserege több mint 320 katonát veszített Kurszk irányában az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap az Interfax hírügynökség. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az orosz hadsereg „Észak” csapatösszevonása visszaverte az ukrán fegyveres erők három ellentámadását is a térségben.
Oroszország védelmi tárcájának beszámolója alapján a katonák mellett az ukrán hadsereg veszteségei között szerepelt az elmúlt napon öt harckocsi, öt gyalogsági és több páncélozott harcjármű, négy tüzérségi löveg, két aknavető, egy légtérellenőrző radar, valamint egy drónirányító pont és két lőszerraktár.
Ukrajna eddig a kurszki irányban több mint 58 870 katonát, 355 harckocsit, 259 gyalogsági harcjárművet, közel kétezer páncélozott harcjárművet, 422 tüzérségi löveget, valamint 48 többszörös rakétavetőt veszített.
Csak ezen a héten Oroszország több mint 1260 légibombát, mintegy 750 támadó drónt és több mint 10 különböző típusú rakétát indított népünk ellen – közölte vasárnap közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
Oroszország katonai termelése, amely lehetővé teszi ezt a terrort, három kulcsfontosságú tényezőre támaszkodik: a szankciók kikerülésének rendszereire, amelyek nélkül Oroszországnak hiányoznának a kritikus alkatrészek; a magas olajárakra, amelyeket jogosan kellene csökkenteni; és a mi nagy hatótávolságú rakétáink és drónjaink elégtelen számára
– fogalmazott az ukrán államfő, aki köszönetet mondott azoknak a partnereknek, akik szigorítják a szankciókat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „több globális erőfeszítésre van szükség Oroszország olajipari képességeinek csökkentéséhez”.
„Továbbra is bővítjük rakétáink és drónjaink gyártását, egyben minden partnert arra kérünk, hogy fektessenek be Ukrajna védelmi iparába, mert ezek az élet védelmét szolgáló beruházások” – zárta bejegyzését Volodimir Zelenszkij.
Az orosz hadsereg közölte, hogy csapást mért egy gáz- és olajipari létesítményre, amely a hadseregnek állította elő az üzemanyagot – írja az Interfax.
„Az orosz hadsereg repülőgépei és drónjai csapást mértek egy gáz- és olajipari létesítményre, amely biztosította az ukrán katonai-ipari komplexum ellátását” – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
Ukrajna vasárnap magas szinten, 16,3 millió köbméteren tartotta a gázimportot – közölte a Reuters, felhívva a figyelmet arra, hogy a háborúban álló ország továbbra is az Európai Unió piacáról szerzi be az energiát.
Az adatok szerint Ukrajna 7,1 millió köbméter gázt importál Magyarországról, 7,3 millió köbmétert Szlovákiából és 1,8 millió köbmétert Lengyelországból.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna az amerikai cseppfolyósított földgáz Ukrajnából EU-ba történő szállításának csomópontjává akar válni. Információk szerint a háborúban álló ország a múlt héten kezdte meg a gázimport erőteljes növelését, miután Oroszország az elmúlt hónapokban rakétacsapások sorozatát mérte az ukrán gázipari létesítményekre.
Januárban Oroszország rakéták és drónok tucatjait lőtte ki Lviv régió nyugati részére, ahol gáztároló létesítmények találhatók, valamint Harkiv régióra, Ukrajna fő gáztermelő területére. Az ukrán állami tulajdonban lévő gázkészletek elleni orosz rakétatámadások arra kényszerítették az országot, hogy drága alternatív forrásból vásároljon az Európai Uniótól.
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat jelentése szerint drónok segítségével megsemmisítettek két harckocsit, valamint több orosz páncélozott járművet a kramatorszki szektorban – írja az Ukrinform.
Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivője közölte, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja Donald Trump amerikai elnöknek a New York Postnak adott interjújában tett kijelentését, miszerint már beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szóvivő elmondása szerint Washingtonból sokféle közlemény érkezik különböző kommunikációs csatornákon, ebből adódóan előfordulhat, „hogy én személyesen nem tudok valamit. Tehát ebben az esetben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom”.
Oroszország drón- és rakétatechnológiát biztosíthat Észak-Koreának a Kurszk régióban harcoló észak-koreai csapatokért cserébe – áll a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) február 8-án, szombaton közzétett jelentésében.
Oroszország beleegyezett, hogy segít Észak-Koreának különböző típusú drónok kifejlesztésében és tömeggyártásában, cserébe azért, hogy az észak-koreai erők támogatják Oroszország Ukrajna elleni katonai akcióit
– áll a jelentésben.
Elemzők szerint Oroszország továbbra is vonakodik attól, hogy segítsen Észak-Koreának atomfegyverek kifejlesztésében, mivel attól tart, hogy az észak-koreai atomkísérletek tovább ronthatják a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és Kínával.
A jelentés szerint az észak-koreai csapatok rövid szünet után visszatértek az aktív harci műveletekhez Kurszk régióban.
Az ukrán védelmi erők 151 orosz UAV-ból 70-et lőttek le. Február 9-én éjjel az orosz hadsereg 151 támadó és imitárordrónnal támadták Ukrajna területét – közölte az ukrán légierő parancsnokságának jelentését az Interfax.
A támadások Kijev, Szumi, Dnyipro, Harkiv, Zsitomir és Voliny területeit érintették.
Ivan Timocsko katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékosi tanácsának elnöke az Unian ukrán hírportál vasárnapi beszámolója szerint hangot adott azon véleményének, mely szerint Ukrajnának demonstrálnia kellene, hogy tiszteli és megbecsüli azokat a fiatalokat, akik önként mennek szolgálni, és nem feledkezhet meg azok támogatásáról sem, akiket a behívási korhatár szerint mozgósítanak.
Meggyőződése szerint pozitív, hogy a védelmi minisztériumban foglalkoznak a 18–24 éves ukránok sorozási lehetőségével.
„Úgy gondolom, hogy a motivációnak párhuzamosnak kell lennie. A fiataloknak szóló szerződéses lehetőségeknek – különösen a speciális szakmák esetében, amelyek technológiailag inkább a fiatalabb generációra jellemzőek – és a szolgálatba vonzó motivációs folyamatoknak is működniük kell” – fogalmazott a katonai szakértő, hozzátéve, hogy a pénzügyi komponenst minden katona esetében felül kell vizsgálni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban elárulta, hogy hamarosan a 18–24 éves fiatalokat is bevonnák katonai szolgálatra, különleges feltételekkel. „Kényszermobilizációról ebben az esetben szó sincs” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki elmondta, hogy a lehetséges szerződéseket ebben a korosztályban egy évre kötik majd, és a magas pénzbeli ellátás mellett számos további juttatást is biztosítanak, például ingyenes felsőoktatást és kamatmentes lakáshitelt.
Az oroszok több mint 100 ezer katonával növelik hadseregüket – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Most már tudjuk – a hírszerzés jelentéseiből –, hogy az oroszok új hadosztályokat hoznak létre. Nyilvánvalóan tovább bővül az együttműködésük Észak-Koreával. És ez egy egyszerű dolgot jelent: Putyin egyáltalán nem a tárgyalásokra, nem a béke eljövetelére, hanem a háború folytatására készül, és nemcsak ellenünk, Ukrajna ellen. Most több mint 100 ezer katonával növelik a hadseregüket
– fogalmazott Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna minden partnerének tisztában kell lennie ezzel, és készek átadni a vonatkozó információkat.
Az ukrán elnök elmondta, hogy Kijevbe érkezett Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, akivel többek között a következő ramsteini formátumú találkozó előkészületeiről, valamint Ukrajna védelmi igényeiről is tárgyaltak.
Fontos katonai fejlesztésként említette meg a Franciaországból érkezett Mirage vadászrepülőgépeket. Az államfő szerint ezeket az eszközöket már használatba is vették – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Donald Trump amerikai elnök a New York Postnak adott, szombaton megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megpróbáljon tárgyalni az ukrajnai háború befejezéséről.
Arra a kérdésre, hogy hányszor egyeztetett Oroszország elnökével, Donald Trump úgy válaszolt, hogy „jobb, ha nem mondom meg”. Az amerikai elnök megjegyezte, hogy az orosz államfő nagyon aggódik „a harctéri gyilkosságok” miatt. „Ő azt akarja, hogy ne halljon meg több ember” – tette hozzá.
„Mindig is jó volt a kapcsolatom Putyinnal” – hangsúlyozta Donald Trump, összehasonlítva magát elődjével, Joe Bidennel. Az USA államfője Ismét hangot adott annak a véleményének, miszerint nem kezdődött volna el a háború, ha ő marad a Fehér Házban.
Az Egyesült Államok elnöke elmondta, hogy konkrét terve van a háború befejezésére, egy megközelítőleg 500 millió dolláros üzletet akar kötni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, melynek keretében ritkaföldfémásványokat és ukrajnai gázszállítási lehetőségeket váltanának biztonsági garanciákra.
A légvédelmi erők moszkvai idő szerint 07:00 órakor megsemmisítettek egy pilóta nélküli ukrán légi járművet Szentpétervár felett – írja az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok február 8-án Facebook-bejegyzésében kiemelte a hivatali ideje első évében elért legfontosabb katonai eredményeket, köztük a hosszú távú csapásokat, a technológiai fejlődést és a NATO-szabványú kiképzést – írja a The Kyiv Independent.
A közlemény alapján tavaly Ukrajna védelmi erői 377 katonai helyszínt vettek célba Oroszországban, s a támadások távolsága elérte az 1700 kilométert is.
A DeepStrike hatótávolsága mélyen az orosz területen már elérte az 1700 kilométert. Új, nagy hatótávolságú fegyvereket készítünk elő, amelyeket valóban használni fogunk.
– közölte Szirszkij.
Emellett Ukrajna a költségek és a hatékonyság optimalizálása érdekében katonai szerkezetének modernizálásán is dolgozott, másfél hónapos kiterjesztett kiképzési programokat vezetett be, és Ukrajnába helyezte át a külföldi fegyverek kiképzését.
A főparancsnok kiemelte a NATO-szabványokra való átállást a kiképzés, a parancsnokság és a csapatirányítás terén, megerősítve az ország stratégiai igazodását a nyugati katonai elvekhez.
Volodimir Zelenszkij 2024. február 8-án nevezte ki Szirszkijt Valerij Zaluzsnij helyére.