Emmanuel Macron francia elnök védelmébe vette Volodimir Zelenszkijt, visszautasítva ezzel Donald Trump botrányos vádjait az ukrán elnök állítólagos „diktatúrája” miatt – közölte az Unian.
A francia elnök kijelentette, hogy Zelenszkij legitim és egy szabad rendszer megválasztott elnöke, ellentétben Vlagyimir Putyin orosz vezetővel.
Kiemelte, hogy Ukrajnában a hadiállapot miatt nem lehet választásokat tartani, azonban a tartós béke eléréséhez elengedhetetlen feltétel.
Gondolja, hogy mi ugyanebben a helyzetben örömmel tartanánk választásokat? […] Gondolja, hogy ő (Zelenszkij) képes lenne elnök- vagy parlamenti választásokat szervezni egy olyan országban, ahonnan ukránok milliói menekültek el a megváltás keresése miatt, ahol több millió embert mozgósított a frontra, és ahol területének egy egész részét Oroszország elfoglalta?
– hangsúlyozta beszédében Emmanuel Macron.
Hozzátette, hogy a tartós béke hosszú távon biztosítja a demokráciát Ukrajnában. A francia államfő szerint Volodimir Zelenszkij is demokráciát akar, hisz ő maga is annak a gyümölcse.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár tárgyalt a háború befejezésének lehetőségeiről és a biztonsági garanciákról – írja az Interfax.
Zelenszkij tájékoztatta a német kancellárt a Kellogg amerikai megbízottal folytatott tárgyalásának eredményeiről és más külföldi vezetőkkel történt egyeztetéseiről, köztük a Macron francia elnökkel folytatott előző napi megbeszéléséről. A felek részletesen megvitatták az igazságos béke eléréséhez szükséges lépéseket, valamint Európa szerepét a tárgyalóasztalnál.
A beszélgetés alatt az ukrán elnök köszönetet mondott Scholznak Németország hozzájárulásáért ezrek életének megmentésében, valamint az ukrán légvédelem megerősítésében vállalt vezető szerepéért. A teljes körű orosz invázió kezdete óta Németország Ukrajnának nyújtott támogatása elérte a 43,6 milliárd eurót.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin február 21-én utasította kormányát, hogy készítsék elő a nyugati vállalatok visszatérését Oroszországba, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz cégeknek „bizonyos előnyöket” kell élvezniük a piacra visszatérő vállalatokkal szemben – idézi a The Kyiv Independent az elnököt.
A Jövő Technológiái Fórum plenáris ülésén tartott beszédében Putyin kijelentette, hogy „megfelelően szabályozhatjuk azok visszatérését a piacunkra, akik vissza akarnak térni”, utalva ezzel a nyugati cégekre vonatkozó esetleges korlátozásokra és feltételekre.
Mint ismert, február 18-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezetésével orosz küldöttség találkozott a Marco Rubio külügyminiszter vezette amerikai delegációval. Ez volt a legmagasabb szintű találkozó a két fél között azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A háború kezdete óta mintegy 472 külföldi vállalat teljesen kivonult Oroszországból, míg további 1360 cég csökkentette működését. A Kreml szigorú kilépési követelményeket vezetett be, beleértve egy kormánybizottság jóváhagyását, kötelező 50 százalékos árkedvezményt az eszközök értékesítésénél, és legalább 10 százalékos „kilépési adót”.
Az orosz hatóságok emellett lefoglalták több, még működő nyugati leányvállalat vagyonát is, ami a nyugati szankciókra adott válaszlépésként értelmezhető, különös tekintettel az orosz központi bank mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott eszközére. A szigorú intézkedések ellenére számos külföldi vállalat talált módot arra, hogy folytassa üzleti tevékenységét Oroszországban, vagy átmeneti szünet után visszatérjen a piacra.
Szabadlábra helyezték Petro Olenics kijevi főpolgármester-helyettest, miután kifizették érte a 15 millió hrivnyás (körülbelül 145 millió forintos) óvadékot – írja a Ukrajinszka Pravda.
Olesza Csemerisz, az Ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság szóvivője szerint a Kijev város földügyeivel kapcsolatos korrupciós botrányban érintett tisztviselőért a teljes összeget befizették.
Az ügy előzménye, hogy február 6-án az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) házkutatást tartott Denisz Komarnyickij üzletembernél. Ezt követően a NABU és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség bejelentette a „Tiszta város” fedőnevű nagyszabású művelet megindítását, ami a kijevi városi tanács földügyekkel kapcsolatos korrupciós hálózatának felgöngyölítésére irányul. Február 7-én a korrupcióellenes bíróság két hónapos előzetes letartóztatásba helyezte Vitalij Klicsko főpolgármester helyettesét, Petro Olenicset, azonban lehetőséget adott az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre. A nyomozás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A sarkvidéki hideg alaposan átírta a hadműveleteket Ukrajna északkeleti részén. A harkivi katonai vezetés szerint a mínuszok nemcsak a drónokat, hanem az orosz gyalogságot is megbénították.
A nagy mennyiségű hó és a fagyos idő miatt sem az ukrán, sem az orosz drónok nem tudnak hosszabb ideig a levegőben maradni
– jelentette ki Jevhen Romanov, a harkivi hadműveleti parancsnokság szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón.
Az orosz erők különösen nehéz helyzetbe kerültek, mivel korábban ők maguk pusztították el azokat a létesítményeket, amelyek most menedéket nyújthatnának számukra. A megszállók élő erővel próbálnak előrenyomulni, de a téli időjárás miatt nagyobb csapatösszevonásokat sem tudnak végrehajtani, mivel azok könnyen észrevehetők – és az orosz katonák „megfagynak a rejtekhelyeken, ahol megpróbálnak összegyűlni” – tette hozzá Romanov.
A Harkivi térségben két település, Vovcsanszk és Lipci körül különösen aktív az orosz hadsereg. Vovcsanszkban a befagyott folyó okoz extra nehézségeket az ukrán védőknek, míg Lipciben folyamatosak az orosz felderítő csoportok próbálkozásai. Az RBK Ukraine információi szerint az elmúlt 24 órában az ukrán erők három támadást vertek vissza a térségben. Az oroszok emellett légibombával támadták Zolocsiv települést, ahol öten megsérültek, továbbá egy rendőrautót is drónnal lőttek Kupjanszkban, amelynek következtében három rendőr szenvedett sérüléseket.
Donald Trump amerikai elnök pénteken váratlan támadást intézett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen, gyakorlatilag megkérdőjelezve szerepét a háború lezárásában. AZ RBK Ukraine az amerikai elnök Fox Radiónak adott interjúját idézi, ahol Trump nemcsak az ukrán vezetőt, hanem gyakorlatilag minden nyugati szövetségest is kritizált.
Trump szerint Zelenszkijnek „nem osztottak lapot”, ezért nem is tartja fontosnak, hogy részt vegyen a béketárgyalásokon.
Már három éve jár találkozókra, de semmit sem ért el. Őszintén szólva nem hiszem, hogy fontos lenne a jelenléte
– mondta az amerikai elnök, bár nem tisztázta, pontosan milyen találkozókra gondolt.
A héten Szaúd-Arábiában az orosz delegációval folytatott egyeztetések után Trump meglepő kijelentést tett Putyinról is: szerinte az orosz vezető „szeretne megállapodást kötni”, bár „nincs is rá szüksége, hiszen ha akarná, megszerezhetné az egész országot”.
Az interjúban Trump elismerte ugyan Oroszország felelősségét a háborúban, de azonnal hozzátette, hogy Zelenszkij és Biden is hibás, mert „rossz kijelentéseket tettek”. Az amerikai elnök szerint egyébként az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök, „semmit sem tettek” a háború befejezéséért. Az időzítés külön pikantériája, hogy Trump a következő napokban mindkét említett vezetővel találkozni fog Washingtonban, ahol pont az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról egyeztetnek majd.
2025 januárjában a drónok gyártása Ukrajnában a tízszeresére nőtt 2024 januárjához képest – közölte Denisz Smihal miniszterelnök pénteken a Telegramon.
A kormányfő tájékoztatása szerint 2023-ban és 2024-ben a tüzérségi eszközök hazai gyártása megháromszorozódott az előző időszakhoz képest, a páncélosoké ötszörösre, a páncéltörő fegyvereké duplájára, a lőszergyártás pedig 2,5-szeresére nőtt.
Jelenleg a szükséges fegyverek mintegy harmadát magunk állítjuk elő. A kormány azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy saját fegyvertermelésünket a jelenlegi szükséglet legalább felére növelje. Ennek érdekében az idén rekordösszeget különítettünk el saját védelmi iparunk modernizálására és fegyvervásárlásra
– idézi az MTI a miniszterelnököt.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy a kormány úgy döntött, további 7,9 milliárd hrivnyát (körülbelül 73,8 milliárd forint) különít el drónok vásárlására.
Ramzan Kadirov február 17-én beszélt arról, hogy „élethossziglan” irányítja Csecsenföldet. A csecsen vezető betegsége alatt Magomed Daudov volt a megbízott államfő, azonban Kadirov ezzel meg akarta mutatni, hogy nem lehet leváltani, annak ellenére, hogy 2026-ban lejár a mandátuma − írta a Radio Szvoboda.
A politikus harmincéves korában lett Csecsenföld vezetője, aki Moszkva támogatását is élvezi. Minden alkalommal megerősítették pozíciójában a választásokon, ahol mindig rekordlétszámban és -fölénnyel győzedelmeskedett. Azonban ezekkel kapcsolatban rendszeresen csalással és befolyásolással vádolták Kadirovot, aki ellenfeleit gyorsan félreállította az útból.
A csecsen vezető közölte, nem engedi, hogy bárkit keressenek a helyére, 2026-ban is indul a voksoláson. A csecsen parlament még 2012-ben kezdeményezte az alkotmány módosítását, mely szerint az elnök élethossziglan tölthesse be tisztségét. Ugyanakkor Oroszország 2015 óta korlátozza az autonóm területek vezetőinek ciklusának számát, kétszer öt évig tölthetik be pozíciójukat. Ivan Suksin elemző azonban úgy véli,
Kadirov egy törvénymódosítás értelmében élete végéig elnök maradhat Csecsenföldön.
„De ettől még nem lesz kevésbé komikus az »életfogytiglanra kinevezett« kifejezés, mert nem kinevezték, hanem közvetlen választásokon választották, másrészt nem életfogytiglanra, hanem öt évre” − hangsúlyozta az elemző, valamint emlékeztetett arra is, hogy Kadirovot az orosz elnök bármikor megfoszthatja hatalmától. De Kadirov bízik abban, hogy Putyinhoz hasonlóan őt sem kötik majd korlátozások, hányszor tölthet be elnöki pozíciót.
Alekszandr Cserkaszov, egy emberi jogi központ tagja úgy véli, hogy Kadirov azért van még hatalmon, mert „minden alkalommal választás elé állította Moszkvát: vagy ők maguk számolják fel a vetélytársát, vagy baj lesz. Senki sem akar problémákat.” Viszont az orosz−ukrán háború megkönnyíti helyzetét abban, hogy tovább maradhasson Csecsenföld első embere.
Samil Albakov csecsen közéleti személyiség kijelentette, hogy a csecsenek diktatúrában élnek, és totalitárius rendszer jött létre, így nem lehet leváltani Kadirovot, annak ellenére, hogy maga a vezető korábban úgy nyilatkozott, lejárt az ideje, és ideje átadnia pozícióját.
Oroszország egy esetleges békemegállapodás keretében fontolóra veheti a nyugati országokban befagyasztott 300 milliárd dolláros vagyonának felhasználását Ukrajna újjáépítésére – idézi az Ukrajinszka Pravda a Reuters három forrásra hivatkozó írását.
A források szerint azonban Moszkva ragaszkodna ahhoz, hogy a pénz egy részét az általa ellenőrzött területek (Ukrajna területének mintegy 20 százaléka) helyreállítására fordítsák.
Mint ismert, az ukrajnai háború kitörése után az Egyesült Államok és szövetségesei befagyasztották az orosz központi bank és pénzügyminisztérium 300-350 milliárd dollárnyi vagyonát, amelynek nagy része európai, amerikai és brit államkötvények formájában található európai letétkezelőknél.
Bár a tárgyalások még nagyon korai szakaszban vannak Oroszország és az Egyesült Államok között, ez az első alkalom, hogy Moszkva nyitottságot mutat a befagyasztott tartalékok felhasználására Ukrajna újjáépítésében. A Világbank becslése szerint Ukrajna teljes újjáépítési költsége mintegy 486 milliárd dollárra rúg. A Reuters megjegyzi, hogy ez a lehetséges kompromisszum különösen érdekes annak fényében, hogy Trump felvetette: az Egyesült Államok hozzáférhetne az ukrán ásványkincsekhez a támogatásért cserébe.
Benyújtotta lemondását Irina Kormiskina, az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakció képviselője, miután korrupciós vizsgálat indult ellene – jelentette be Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás (Jevropejszka Szolidarniszty) párt parlamenti képviselője.
A The Kyiv Independent cikkéből kiderült, hogy az ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) 2023 októberében emelt vádat Kormiskina ellen 20 millió hrivnya (körülbelül 180 millió forint) értékű jogellenes vagyongyarapodás miatt. 2025 januárjának elején újabb vádat emeltek ellene, akkor már elektronikus vagyonnyilatkozatának meghamisítása miatt.
Honcsarenko közlése szerint a parlament most megvizsgálja a lemondási kérelmet, mielőtt szavazna az ügyről.
Az ukrán vagyonnyilatkozati rendszert eredetileg a 2013–2014-es EuroMajdan forradalom után vezették be a korrupcióellenes reformok részeként. A kötelező nyilatkozattételt az ukrajnai háború kezdete után felfüggesztették, de 2023 októberében Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, amely visszaállította a kötelező nyilatkozattételt és azok nyilvános hozzáférhetőségét. Az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) 2023 decemberében újra megnyitotta a vagyonnyilatkozati rendszer nyilvános hozzáférését.
Az UNICEF legfrissebb jelentése szerint 2024-ben 50 százalékkal több gyermek vesztette életét az ukrajnai háborúban, mint az azt megelőző évben. A harmadik háborús év hordozza eddig a legsúlyosabb következményeket: már 2520 gyermek sérült vagy halt meg a konfliktusban, miközben milliók menekültek el otthonaikból és küzdenek a mindennapi túlélésért – közölte az Unicef.
A jelentés rámutat, hogy a háború pusztító következményei egyre mélyülnek: minden ötödik gyermek elvesztette valamely szerettét, több mint 1600 iskola és közel 790 egészségügyi intézmény semmisült meg vagy károsodott. A diákok fele csak online vehet rész azt oktatásban, ami jelentős lemaradást okoz: mindez átlagosan kétéves lemaradást eredményez az olvasásban és egy évnyit a matematikában a kortársaikhoz képest. Jelenleg világszerte 6,86 millió ukrajnai menekült él, közülük a gyermekek fele nem tud beilleszkedni a helyi oktatási rendszerbe.
Az orosz hadsereg a Donyeck régióban elfoglalta Nadijivka és Novoszilka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A február 15–21. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott előrenyomulni, és összesen hét települést foglalt el. A moszkvai összegzés szerint az elmúlt hét folyamán több mint 9200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 58 pedig megadta magát.
Ebben az időszakban az orosz fegyveres erők 11 csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó gáz- és villamosenergetikai, valamint kikötői infrastruktúra létesítményeire, a hadiipart ellátó elektromos alállomásokra, rakéta- és tüzérségi raktárokra, katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónösszeszerelő üzemekre, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.
A moszkvai honvédelmi tárca az elmúlt héten az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett 29 lőszerraktárt, 29 harckocsit – köztük három német gyártmányú Leopard tankot – és 205 egyéb páncélozott harcjárművet, két MiG–29-es harci gépet, két amerikai JDAM és 17 francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 36 rakétáját, egy szárazföldi célok megsemmisítésére átalakított Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 790 repülőgép típusú drónt.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz erők Zaporizzsja régió Pjatihatki községében „feltörték” az elmúlt években ott felépített erődítmények védelmét. Rogov szerint ez az utolsó olyan település, amelyet az ukrán hadsereg a 2023-ban indított ellentámadása során elfoglalt, és még nem sikerült teljesen „felszabadítani”.
Az oroszországi Kurszk régióban folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca pénteken azt közölte, hogy meghiúsult két ukrán ellentámadási kísérlet, és az elmúlt nap folyamán több mint 250 ukrán katona esett el, valamint húsz páncélozott harcjármű, két sorozatvető, egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszer, valamint két drónirányító központ semmisült meg.
Moszkva szerint a Kurszk régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 62 450 embert, 373 harckocsit, 280 gyalogsági harcjárművet, 233 páncélozott szállítójárművet, 1962 páncélozott harcjárművet, 2112 gépkocsit, 464 tüzérségi löveget és 51 sorozatvetőt veszítettek.
Az orosz statisztikai szerint a háború kezdete óta több mint 32 ezer ukrán katonai jármű vált üzemképtelenné.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz rakétacsapások miatt Ukrajna elveszítette gáztermelésének 40 százalékát − írta a Reuters forrásai alapján a Sztrana. Emiatt Kijev azt tervezi, hogy februárban és márciusban mintegy 800 millió köbméter földgázt importál Európából.
Ebben a fűtési szezonban meg tudnánk lenni import nélkül is, de a termelés elleni támadások miatt kénytelenek vagyunk gázt importálni, hogy kompenzáljuk a hazai termelés csökkenését
− közölték a források. Ukrajna már február elején megkezdte a gázimport növelését, így annak mennyisége csaknem tízszeresére, naponta több mint húszmillió köbméterre nőtt.
Oroszország a háború kezdete óta rendszeresen támadja Ukrajna villamosenergia-ellátását, valamint fokozta a gázmezők elleni rakétacsapásokat is. A Naftogaz és a DTEK vállalat szerint februárban már legalább két súlyos csapás érte az ukrán létesítményeket.
Az Észt Védelmi Erők Hírszerző Központja azt állítja, hogy nem szűnik az „ellenségeskedés” a fronton Ukrajnában, valamint az Orosz Föderáció Kurszk régiójában – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hadsereg előretörése nem könnyű, és veszteségekkel jár, beleértve az értékes felszereléseket is. Az Észt Védelmi Erők Hírszerző Központjának vezetője, Ants Kiviselg ezredes a következőket nyilatkozta:
Az orosz csapatok folytatják offenzívájukat: elérték Pokrovszk déli elővárosait, és ellenőrzésük alatt áll a Pokrovszktól délnyugatra fekvő Kotline falu is
Kurakhove irányában Dacsne és Ulakli falvakat foglalták el, és valószínűsíthető, hogy Konstantinopol falu lesz a következő, ami az orosz hadsereg ellenőrzése alá kerül.
A hírek szerint az ukrán erőknek először sikerült megsemmisíteniük egy orosz S–350 Vityaz légvédelmi rakétarendszert, valamint egy TOS–2 nehézlángszóró rendszert.
Kiviselg szerint az orosz erőknek gondjai lehetnek a tüzérséggel és annak használatával kapcsolatban.
A lőszerszállítás, az Észak-Koreából és más szövetséges országokból érkező személyzet és felszerelések átszállítása az orosz csapatok jelentős külföldi segítségnyújtástól való függését jelzi, annak ellenére, hogy a helyzetet másként próbálják bemutatni
– hangsúlyozta Kiviselg.
Oroszország február 24-én, a háború kezdetének harmadik évfordulóján készül kihirdetni győzelmét Ukrajna és a NATO ellen, valamint nagyszabású propaganda-dezinformációs kampányt terveznek – számol be az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hírszerzés megjegyezte, a Kreml utasításokat adott arra, hogy fokozzák a hitetlenséget az ukránok körében, destabilizálják az ország helyzetét, és zárják le Ukrajnát a fontos katonai segítséget nyújtó partnerek szemében.
Állítólag olyan narratívákat fognak aktívabban terjeszteni az orosz propagandisták, mint hogy „a Nyugat elárulta Ukrajnát”, „az európaiak és az ukránok véleménye sem Moszkvát, sem Washingtont nem érinti”, illetve „az USA és Oroszország mindenben megegyezett Ukrajna háta mögött”.
Az UNICEF felmérése szerint minden ötödik ukrajnai gyermek arról számolt be, hogy elvesztette közeli hozzátartozóját vagy barátját az orosz–ukrán háború kezdete óta – írja az Interfax.
„Ezekben az években a halál és a pusztítás mindennapos volt az ukrajnai gyerekek számára. Az erőszak ilyen szintje óriási szenvedést okoz a gyerekeknek, és megfosztja őket az igazi gyermekkortól” – mondta Katharine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
Megjegyzik, hogy az ukrajnai teljes körű háború harmadik éve még halálosabbá vált a gyermekek számára 2023-hoz képest: a gyermekáldozatok száma 50 százalékkal nőtt. Összesen több mint 2520 gyermek halt meg vagy sérült meg 2022 februárja óta. Megjegyezték, hogy az áldozatok valódi száma valószínűleg sokkal magasabb, mivel ezek csak az ENSZ által megerősített adatok.
Az elmúlt három évben pedig több mint 1600 oktatási intézmény és közel 790 egészségügyi intézmény sérült meg vagy semmisült meg.
Emlékeztet arra, hogy az első három év tapasztalatai a gyerekek egész életére hatással vannak. A három éve Ukrajnában született gyerekek pedig nem ismerik, milyen az élet békében. A szülők arról számolnak be, hogy fizikailag és érzelmileg kimerültnek érzik magukat, ami kihat az egész család életére.
„A serdülőkor különösen nagy kihívást jelent a gyermekek számára Ukrajnában. A serdülők majdnem egyharmada arról számolt be, hogy szomorúnak és reménytelennek érzi magát” – áll a jelentésben.
Az amerikai diplomácia vezetője, Marco Rubio megindokolta az Oroszországgal a hét elején folytatott első kétoldalú tárgyalásokat, hangsúlyozva, Washington fő célja az volt, hogy ellenőrizze, Moszkva „komolyan gondolja-e” az ukrajnai háború befejezését – számol be az MTI.
Az X közösségi portálon sugárzott interjúban az amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy arra a kérdésre még nem tud válaszolni, hogy komolyan gondolják-e a békét.
Az egyetlen dolog, amiben megállapodtunk, hogy a békéről fogunk beszélni
– közölte, miután a hét elején Szaúd-Arábiában találkozott egy orosz delegációval, köztük kollégájával, Szergej Lavrovval.
Marco Rubio szerint az Ukrajna megtámadása óta befagyasztott kapcsolatok helyreállítása szükséges ahhoz Oroszországgal, hogy remény legyen a konfliktus végleges lezárására.
Ukrajna egy másik kontinensen van, így nincs közvetlen hatása az amerikaiak mindennapi életére. Minket azért érdekel, mert következményei vannak a szövetségeseinkre és végső soron a világra nézve
– emelte ki Marco Rubio.
Emmanuel Macron francia elnök védelmébe vette Volodimir Zelenszkijt, visszautasítva ezzel Donald Trump botrányos vádjait az ukrán elnök állítólagos „diktatúrája” miatt – közölte az Unian.
A francia elnök kijelentette, hogy Zelenszkij legitim és egy szabad rendszer megválasztott elnöke, ellentétben Vlagyimir Putyin orosz vezetővel.
Kiemelte, hogy Ukrajnában a hadiállapot miatt nem lehet választásokat tartani, azonban a tartós béke eléréséhez elengedhetetlen feltétel.
Gondolja, hogy mi ugyanebben a helyzetben örömmel tartanánk választásokat? […] Gondolja, hogy ő (Zelenszkij) képes lenne elnök- vagy parlamenti választásokat szervezni egy olyan országban, ahonnan ukránok milliói menekültek el a megváltás keresése miatt, ahol több millió embert mozgósított a frontra, és ahol területének egy egész részét Oroszország elfoglalta?
– hangsúlyozta beszédében Emmanuel Macron.
Hozzátette, hogy a tartós béke hosszú távon biztosítja a demokráciát Ukrajnában. A francia államfő szerint Volodimir Zelenszkij is demokráciát akar, hisz ő maga is annak a gyümölcse.
Még „közel sem jutottunk el” az ukrajnai háború tárgyalásos rendezéséhez – jelentette ki Johannesburgban David Lammy brit külügyminiszter, aki részt vesz a G20 országcsoport külügyminisztereinek tanácskozásán. Kínai kollégája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy Peking „konstruktív szerepet vállalna” a válság politikai megoldásában – közölte az MTI.
Azt kell mondanom, hogy ha meghallgatom az oroszokat és amit Szergej Lavrov ma délután az ülésteremben mondott, nem látom benne a vágyat arra, hogy tényleg elérjük a békét
– jelentette ki David Lammy brit külügyminiszter a külügyminiszterek zárt körű tanácskozását követően, csütörtök éjjel.
„Még közel sem jutottunk el a tárgyalásos rendezéshez” – tette hozzá a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
„Ha Vlagyimir Putyin komolyan gondolja a tartós békét, akkor olyan utat kell találnia, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát, hiteles biztonsági garanciákat kínál, elutasítja a cári imperializmust, és akkor Nagy-Britannia kész meghallgatni” – fejtette ki a brit álláspontot Lammy.
Megjegyezte, hogy Szergej Lavrov elhagyta a termet, amikor ő emelkedett szólásra. Vang Ji kínai külügyminiszter a tanácskozáson kijelentette: „Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét szolgálja (Ukrajnában), beleértve az Egyesült Államok és Oroszország között a közelmúltban elért konszenzust.”
Tárcájának pénteken kiadott közleménye szerint azt is kiemelte, hogy „Kína kész továbbra is konstruktív szerepet játszani a válság politikai megoldásában”, és úgy vélte, hogy „nyílik az ablak a béke felé”.
A kínai külügyminiszter a G20-ak tanácskozása alkalmából megbeszélést folytatott orosz kollégájával, és a pekingi tájékoztatás szerint ezen hangsúlyozta, hogy a kínai–orosz kapcsolatok „magasabb szint és szélesebb dimenzió felé haladnak”. Szergej Lavrov csütörtökön bejelentette, hogy Vanggal hamarosan Moszkvában ül le tárgyalni.
Vít Rakusan cseh belügyminiszter nyilatkozott arról, hogy a háború befejezése vagy tűzszünet kihirdetése után az ukránok többé nem kaphatnak ideiglenes védelmi státuszt az országban – közölte a Znaj.ua.
Bárhogy is ér véget a háború, az ideiglenes védelmi program keretében senki sem jöhet ide, miután véget ér
– nyilatkozta a belügyminiszter.
Azok a férfiak, akik családjukkal szeretnének újra egyesülni Csehországban, nem kapnak automatikus védelmet. A szokásos eljárásokon kell átesniük, mint minden külföldinek, vagyis ideiglenes tartózkodási vagy politikai menedékjogot kell kérniük.
A már Csehországban tartózkodó ukránok ideiglenes védelmi státuszát évente meghosszabbítják.
Jelenleg mintegy 400 ezer ukrán él a Cseh Köztársaságban. A közvélemény-kutatások szerint mintegy 50 százalékuk szeretne maradni, ami körülbelül 200 ezer főt jelent. A miniszter szerint ez „elfogadható" szám.
Enyhülhet az amerikai szankciós nyomás, ha Oroszország hajlandó tárgyalni az ukrajnai háború befejezéséről – írja a Reuters Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter által adott interjúja alapján.
Az elnök elkötelezett amellett, hogy nagyon gyorsan véget vessen ennek a konfliktusnak
– jelentette ki.
A miniszter a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti találkozó pontos időpontját nem mondta el, de megerősítette, hogy „bizonyos belső megfontolások miatt” nem vesz részt a jövő heti G20 pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozón Dél-Afrikában.
A pénzügyminiszter bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért nem írt alá egy 500 milliárd dolláros megállapodást a kritikus ásványi anyagokkal való ellátásról az Egyesült Államoknak, és amiért eszkalálódott a szóháború Trumppal.
Amerikai és orosz tisztviselők találkoztak az elmúlt hónapokban titokban Svájcban, hogy informális megbeszéléseket folytassanak az ukrajnai háborúról – számol be az Unian.
Mint kiderült, az utolsó találkozóra nemrég került sor. A Reuters kiadványa megjegyzi, hogy a tárgyalások résztvevői diplomáciai tapasztalattal rendelkeznek, de nem köztisztviselők. Egyelőre az sem világos, hogy ki küldte őket a tárgyalásokra.
Sok egyéb részlet továbbra is tisztázatlan, köztük a találkozók napirendje, hogy az ukránok jelen voltak-e, és mikor kezdődtek a találkozók
– írja a Reuters.
Az egyik forrás a svájci megbeszéléseket informális párbeszédnek nevezte, amelynek célja a kommunikáció javítása és az eszmecsere, nem pedig konkrét javaslatok kidolgozása.
Emlékeztettek arra, hogy hasonló tárgyalásokat folytattak 2023-ban és 2024 elején, amikor Vlagyimir Putyin jelzéseket küldött arról, hogy kész fontolóra venni a tűzszünetet Ukrajnában.
Vang Ji kínai külügyminiszter a 20-as csoport dél-afrikai csúcstalálkozóján elmondta, hogy Peking reméli, az érintett felek fenntartható és tartós megoldást találnak, amellyel figyelembe veszik egymás aggodalmait – írja a Politico.
Kína támogat minden, a békének szentelt erőfeszítést, beleértve az Egyesült Államok és Oroszország által a közelmúltban elért konszenzust, és »kész konstruktív« szerepet játszani a béketárgyalásokon
– áll a kínai külügyminisztérium közleményében.
Donald Trump amerikai elnök régóta fenyegetőzik azzal, hogy megvonja az amerikai segélyeket Ukrajnától, az elmúlt napokban a Kreml beszédtémáit visszhangozta, diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és Kijevet hibáztatta Moszkva teljes körű inváziójáért.
Kína a Kreml egyik legfontosabb szövetségese volt az Ukrajna elleni támadás kezdetekor, és nyugati tisztviselők azzal vádolták Pekinget, hogy anyagokkal és technológiákkal támogatja az orosz hadigépezetet. Kína többször is tagadta az állításokat, és ragaszkodott ahhoz, hogy pártatlan.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4201 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Csütörtökön az oroszok 73 ágyúzást hajtottak végre Szumi régió határ menti területén – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hadsereg pilóta nélküli drónokkal támadta meg a szumi közösséget, aminek következtében magánházak rongálódtak meg. Összesen 38 robbanást jegyeztek fel a krasznopili térségben is, ahol az orosz hadsereg aknavetőket vetett be, valamint FPV drónokat és rakétákat is használtak.
Roman Kostenko ukrán képviselő, az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának titkára szerint az Egyesült Államok leállította a fegyvereladásokat és szállításokat Ukrajna számára – adta hírül a The Kyiv Post.
Kostenko szerint az ukrajnai fegyverszállításokkal foglalkozó cégek politikai döntésekre várnak, de a felfüggesztés pontos oka nem tisztázott.
Információim szerint az eladásra szánt fegyverek szállítása leállt. Azok a cégek, amelyeknek ide kellett volna szállítaniuk ezeket a fegyvereket, most várakoznak, mert nincs még döntés
– mondta a képviselő.
Úgy tudja, megpróbálják megoldani a helyzetet, esetleg többet is fizetnének. Ha Kostenko értesülései helyesek, ez a lépés nem volna példa nélküli. A Trump-adminisztráció február elején is felfüggesztette rövid időre az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokat, akkor azonban hamar azok újraindítása mellett döntöttek.
Február 20-án, szerda este az orosz hadsereg drónokkal támadta Ukrajnát, több robbanás is hallatszott Kijev területén. Vitalij Klicsko kijevi polgármester és az Ukrán Légierő tájékoztatása szerint este 21:49-kor észlelték az első pilóta nélküli légi járműveket Brovari térségében, amelyek Kijev felé tartottak.
Klicsko közölte, hogy a főváros légvédelmi rendszere aktiválódott, és több drón is megközelítette a várost. A polgármester felszólította a lakosságot, hogy haladéktalanul keressék fel az óvóhelyeket. Egyelőre nem közöltek részleteket az esetleges áldozatokról vagy károkról – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Ukrajna kész gyorsan és fáradhatatlanul dolgozni a biztonságról és a befektetésekről szóló megállapodáson az Egyesült Államokkal” – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en.
Biztosítanunk kell és biztosítani is tudjuk azt, hogy a béke erős és tartós legyen, hogy Oroszország soha ne térhessen vissza háborúval. Ukrajna kész egy erős és hatékony befektetési, illetve biztonsági megállapodásra az Egyesült Államok elnökével. Javasoltuk az eredmények elérésének leggyorsabb és legkonstruktívabb módját. Csapatunk kész éjt nappallá téve dolgozni
– írta az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij szerdán elutasította azt az amerikai követelést, hogy Ukrajna 500 milliárd dollár értékben ellentételezze ásványkincsekkel a kijevi vezetésnek nyújtott amerikai támogatást, mondván, hogy az Egyesült Államok közel sem nyújtott ilyen mértékű segítséget, és nem ajánlott fel konkrét biztonsági garanciákat sem.
Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója utóbb felszólította Zelenszkijt: vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, hogy megkössenek egy olyan megállapodást az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről, amelyben figyelembe veszik a kijevi vezetésnek nyújtott amerikai támogatások összegét is.
Zelenszkij csütörtökön Kijevben találkozott Keith Kellogg-gal, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával, de Washington kérésére nem nyilatkoztak a sajtó képviselőinek tárgyalásuk eredményéről.
Komoly vita várható a NATO-tagországok között a védelmi kiadások növelésének mértékéről és üteméről – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő, miután csütörtökön fogadta Mark Rutte NATO-főtitkárt Pozsonyban.
Az MTI szerint a szlovák államfő hangsúlyozta: országuk már most is a védelmi kiadások 35 százalékát költi korszerűsítésre, miközben a NATO-elvárás csak 20 százalék. Mark Rutte szerint a NATO-nak „gyors és radikális” változásokon kell átesnie, és a tagországok védelmi kiadásait „jóval” a GDP három százaléka fölé kellene emelni.
Peter Pellegrini az ukrajnai békefolyamatról is beszélt. Véleménye szerint az Európai Uniónak aktívabb szerepet kellene vállalnia a béketárgyalásokban, és nem várnia kellene a meghívásra, hanem kezdeményeznie kellene a részvételét. „Ha erre nem kerít sort, akkor a békefeltételeket nélküle fektetik le” – figyelmeztetett a szlovák államfő.
Egy névtelenséget kérő orosz katona, Alekszej – aki két évig harcolt Ukrajnában – arról számolt be a The Guardiannek, hogy sérülése után egy észak-koreai egészségügyi központban kapott kezelést Wonsan városában.
A cikk feltárja, hogy Oroszország titokban több száz sebesült katonát küld Észak-Koreába rehabilitációra, ami a két ország növekvő katonai és politikai együttműködésének újabb jele. Alekszej elmondása szerint rajta kívül körülbelül két tucat másik orosz katona is vele egy időben a szanatóriumba érkezett, ahol medence és szauna is rendelkezésükre állt. Orvosi kezelést azonban nem kaptak, és az ételek is íztelenek voltak.
Az orosz veteránszervezetek nem népszerűsítik nyilvánosan az észak-koreai utakat, de Alekszandr Macegora, Oroszország phenjani nagykövete nemrég egy interjúban megerősítette, hogy „több száz orosz katona” vesz részt ingyenesen észak-koreai rehabilitációs programokban.
Mint írják, az észak-koreai egészségügyi rendszer nemzetközi szankciók alatt áll, és a nyelvi-kulturális akadályok is nehezítik a kezeléseket. A katonák rehabilitációja mellett Észak-Korea nyári tábort is szervez az ukrajnai háborúban elesett orosz katonák gyermekeinek.
Vlagyimir Putyin 2023 júniusában nyilvánosan megköszönte Kim Dzsongunnak a Szongdovon táborban szervezett nyári programokat. A cikk megemlíti, hogy egyes megfigyelők szerint Oroszország a gyógykezelések leple alatt akár katonai együttműködést is folytathat Észak-Koreával.