Mint arról beszámoltunk, Észak-Korea állítólag nemrégiben további csapatokat telepített a Kurszki területre, mivel Észak-Korea az Oroszországgal való együttműködés révén tovább bővíti katonai képességeit.
Most napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) azt is leírta, hogy a Joong Ang dél-koreai hírportál február 27-én több, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az észak-koreai erők 1000-3000 további katonát telepítettek a Kurszki területre 2025 januárja és februárja között – összhangban a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) közelmúltbeli értékelésével, amely szerint Észak-Korea meg nem határozott számú katonát telepített a Kurszki területre.
Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatóságának (GUR) vezetője, Kijrilo Budanov altábornagy február 24-én kijelentette, hogy az észak-koreai erők értékes harci tapasztalatokat szereznek és fegyverrendszereiket fejlesztik, miközben a Kurszki területen harcolnak és együttműködnek Oroszországgal
Moszkvában az ukrán katonai hírszerzés által tervezett terrorcselekményt akadályoztak meg Szimferopol és a Krím metropolitája, Tyihon ellen − közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat. Az FSZB szerint a gyilkosságot a metropolita asszisztense, Gyenisz Popovics és Nyikita Ivankovics lelkipásztor készítette elő. A vádlottakat az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) szervezte be Telegramon keresztül − adta hírül az MTI.
„2024 decemberében egy rejtekhelyen keresztül egy improvizált robbanószerkezetet juttattak el hozzájuk. A bűncselekményt akkor tervezték végrehajtani, amikor Tyihon metropolita Moszkvában tartózkodik” − hangzott a közlemény.
A metropolita őrizetbe vett asszisztense, Popovics beismerő vallomásában kifejtette, hogy a robbanószerkezetet a Szretyenszkij kolostorban tervezték elhelyezni. Elmondta, hogy a terrorcselekményben való részvétel megtagadásáért a GUR a rokonai meggyilkolásával fenyegette meg. A másik vádlott, Ivankovics szerint a merényletet először január elején szándékoztak végrehajtani, de mivel Popovicsot őrizetbe vették, február végére ütemezték át.
Az FSZB szerint a két vádlott telefonján több mint hetven ukrán kapcsolatra bukkantak, köztük az ukrán fegyveres erők sajtótitkára, Margarita Rivcsacsenko számára. Popovics és Ivankovics a közlemény szerint azt tervezte, hogy hamis ukrán okmányokkal hagyják el Oroszországot. Az ügyben terrorcselekmény előkészítése és robbanószerkezetek illegális birtoklása címén indult eljárás, a vádlottakat letartóztatták.
Továbbra is riasztó ütemben növekszik a veszteséglista az ukrán vezérkar jelentése szerint: a legfrissebb jelentés alapján Oroszország hadereje már 874 560 katonát vesztett a háború kitörése óta.
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának adatai szerint csak az elmúlt napon mintegy 1060 orosz katona vesztette életét a harcokban.
A pusztítás mértéke túlmutat az emberi veszteségeken. Az ukrán jelentés szerint Oroszország eddig 10 222 harckocsit, 21 234 páncélozott harcjárművet és csaknem 39 000 járművet és üzemanyagtartályt vesztett el. A nehézfegyverzet veszteségei szintén jelentősek: 23 847 tüzérségi rendszer, 1303 rakéta-sorozatvető és 1087 légvédelmi rendszer semmisült meg a háború kezdete óta.
A légi hadviselésben elszenvedett veszteségek sem elhanyagolhatók: 370 repülőgép, 331 helikopter és több mint 27 000 drón semmisült meg. A tengeri haderő is súlyos veszteségeket szenvedett el, 28 hadihajót és egy tengeralattjárót vesztve.
A háború fokozódó intenzitása és a növekvő veszteséglista azt jelzi, hogy a konfliktus továbbra is az egyik legpusztítóbb fegyveres összecsapás a modern európai történelemben – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Keir Starmer brit miniszterelnök március 2-án Londonban fogadja Zelenszkij ukrán elnököt és több mint tíz európai vezetőt, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtható biztonsági garanciákat egy esetleges orosz tűzszünet esetén – írja az RBK Ukraine.
A találkozó közvetlenül Starmer és Macron francia elnök washingtoni látogatása után zajlik, ahol megpróbálták meggyőzni Trump amerikai elnököt, hogy ígérjen katonai támogatást arra az esetre, ha Oroszország megszegné a potenciális békemegállapodást.
A londoni csúcstalálkozóra meghívást kaptak Németország, Dánia, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Törökország, Finnország, Svédország, Csehország és Románia vezetői is. Emellett várhatóan részt vesznek Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Ursula von der Leyen és António Costa, az Európai Unió vezetői is.
Az európai országok az Egyesült Államok támogatását szeretnék elnyerni légi felderítés és fedezet biztosításához az európai békefenntartó erők számára, amennyiben orosz agresszió érné őket a békemegállapodás megkötése után. Bár Trump nem adott konkrét garanciákat, megjegyezte: „Ha segítségre van szükségük, mindig a britek mellett állok.”
A londoni találkozó előtt Zelenszkij február 28-án Washingtonban tárgyal Trumppal, ahol várhatóan aláírnak egy megállapodást az ukrán ásványkincsekből származó bevételek 50 százalékának egy közös amerikai–ukrán alapba történő átadásáról.
Donald Trump visszautasítja, hogy megismételje állítását, miszerint Volodimir Zelenszkij diktátor. A The Guardian beszámolója szerint az elnök még viccelődött is vele: „Ezt én mondtam?”
Az állítás felháborodást váltott ki Európában, nem utolsósorban azért, mert Vlagyimir Putyin orosz elnökre nem volt hajlandó használni ezt a szót.
A kérdésre, hogy még mindig így gondolja-e, a következőt válaszolta:
Ezt én mondtam? Nem hiszem el, hogy ezt mondtam. Következő kérdés.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni – közölte az MTI.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több, drónirányítókat kiképző központot, hat lőszerraktárt, egy német Leopard harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, egy lengyel gyártmányú Krab 155 milliméteres önjáró tarackot, hét amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 104 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön tüzérségi és dróntámadást.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff kijelentette, hogy az Egyesült Államok nemcsak ukrajnai, de oroszországi bányászat iránt is érdekelődik.
Az ukrajnai ásványkincsek elég nagyok, de egyébként Oroszországban is elég jelentősek. És úgy gondolom, hogy sok lehetőség lesz az amerikai együttműködésre Oroszországgal, amikor ez a békeszerződés elkészül
– nyilatkozta Steve Witkoff.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az amerikai beruházó úgy gondolja, hogy a jövőben még sok lehetősége lesz a két országnak gazdasági együttműködésre.
Február 27-én este az orosz csapatok drónokkal támadták meg Zaporizzsja régiót, aminek következtében egy nő megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A robbanáshullám lakóházakat, magánházakat és garázsokat rongált meg, a toronyház felső emeleti lakásai pedig kigyulladtak. Egy nő megsérült
– nyilatkozta Ivan Fedorov kormányzó.
Mint később kiderült, egy 82 éves nőnek volt szüksége orvosi segítségre.
Magyarország területére 2025. február 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 4069 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a rendőrség.
Az ukrajnai háborút lezáró békemegállapodás vagy „gyorsan” megtörténik, vagy egyáltalán nem − mondta Donald Trump amerikai elnök február 27-én Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. A két vezető megegyezett arról, hogy a nyugati szövetségesek szerepét hangsúlyosabbá tennék a tartós béke biztosításában Ukrajnában − írta a The Kyiv Independent.
Az amerikai elnök szerint a békemegállapodás felé vezető lépések „elég gyorsan haladnak”, és arra számít, hogy „viszonylag hamar” vagy egyáltalán nem lesz megállapodás.
„Ha nem történik meg gyorsan, akkor lehet, hogy egyáltalán nem történik meg”
– közölte Donald Trump, aki sürgeti Ukrajnát és Oroszországot, hogy gyorsan egyezzenek meg a tűzszünetről, bár egyelőre csak Moszkvával tárgyalt Rijádban. Ugyanakkor megállapodást kötött Kijevvel ásványkincsekről, melyet a tervek szerint pénteken ír alá Volodimir Zelenszkij, azonban ez az okmány nem tartalmaz biztonsági garanciákat Ukrajna számára.
Keir Starmer egy európai vezetésű békefenntartó erő számára kért támogatást az Egyesült Államoktól, melynek célja a tűzszünet megkötése után a jövőbeli orosz agresszió elrettentése Ukrajnában. A brit miniszterelnök szerint „nagyon termékeny megbeszélést” folytatott Trumppal, de nem jelentettek be kötelezettségvállalásokat.
A megállapodásnak kell az első helyen állnia
− közölte a brit kormányfő, hozzátéve, hogy a két fél továbbra is tárgyalni fog arról, hogyan lehet biztosítani, hogy a tűzszünet a jövőben is tartható legyen. Emellett megismételte, hogy Nagy-Britannia továbbra is támogatja majd Ukrajnát, és 2025-ben rekordösszeget tervez küldeni katonai támogatásként Kijevnek. Ragaszkodott ahhoz, hogy a békemegállapodásnak „erővel kell alátámasztania” és tisztességesnek kell lennie Ukrajnával szemben.
Nem lehet olyan béke, amely az agresszort jutalmazza .... A történelemnek a béketeremtő, nem pedig a megszálló oldalán kell állnia
− szögezte le Keir Starmer, majd hozzátette, hogy a két ország kemény és tisztességes békéről tárgyal, amelyet közvetlenül Ukrajna alakítana.
Visszafoglalta az orosz hadsereg Nyikolszkij települést a Kurszki régióban, három ukrán ellentámadás visszaverése – közölte az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz hadsereg az éjjel csapássorozatot hajtott végre a Kurszki régióval határos ukrajnai Szumi megyében, és az eltalált célpontok között lehetett az ukrán fegyveres erők egyik főhadiszállása is.
Támadás ért egy, a Sosztkai járásban állomásozó ukrán csoportosulást is, amelynek az oroszországi Brjanszk megyén áttörve kellett volna a Kurszki régióban támadott ukrán alegységek megsegítésére érkeznie.
Lebegyev szerint egyelőre nem világos, hogy az ukrán fél felhagyott-e ezzel a tervével. Hozzátette, hogy két csapás érte a Szumihimprom vegyipari üzemet is, amelynek nagy raktárjai és hangárjai vannak, és amely hadfelszerelést és lőszert szállító vasúti szerelvényeket szokott fogadni kirakodásra.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!