Románia megbízott elnöke felvetette, hogy az ország a következő egy-két évben növelheti a védelmi kiadásokat – írja a Sky News.
Ilie Bolojan, az ország ideiglenes vezetője pénteken azt mondta, hogy a 2025-re kitűzött védelmi kiadási cél valamivel magasabb a tavalyinál.
A katonai kiadások egy-két éven belül elérhetik a GDP 3 százalékát – mondta. Arra a kérdésre azonban, hogy egy esetleges tűzszüneti megállapodás után hozzájárulna-e az ukrajnai békefenntartó erőkhöz, azt mondta, korai lenne még román csapatok küldéséről tárgyalni.
Az ukrajnai háborút lezáró békemegállapodás vagy „gyorsan” megtörténik, vagy egyáltalán nem − mondta Donald Trump amerikai elnök február 27-én Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. A két vezető megegyezett arról, hogy a nyugati szövetségesek szerepét hangsúlyosabbá tennék a tartós béke biztosításában Ukrajnában − írta a The Kyiv Independent.
Az amerikai elnök szerint a békemegállapodás felé vezető lépések „elég gyorsan haladnak”, és arra számít, hogy „viszonylag hamar” vagy egyáltalán nem lesz megállapodás.
„Ha nem történik meg gyorsan, akkor lehet, hogy egyáltalán nem történik meg”
– közölte Donald Trump, aki sürgeti Ukrajnát és Oroszországot, hogy gyorsan egyezzenek meg a tűzszünetről, bár egyelőre csak Moszkvával tárgyalt Rijádban. Ugyanakkor megállapodást kötött Kijevvel ásványkincsekről, melyet a tervek szerint pénteken ír alá Volodimir Zelenszkij, azonban ez az okmány nem tartalmaz biztonsági garanciákat Ukrajna számára.
Keir Starmer egy európai vezetésű békefenntartó erő számára kért támogatást az Egyesült Államoktól, melynek célja a tűzszünet megkötése után a jövőbeli orosz agresszió elrettentése Ukrajnában. A brit miniszterelnök szerint „nagyon termékeny megbeszélést” folytatott Trumppal, de nem jelentettek be kötelezettségvállalásokat.
A megállapodásnak kell az első helyen állnia
− közölte a brit kormányfő, hozzátéve, hogy a két fél továbbra is tárgyalni fog arról, hogyan lehet biztosítani, hogy a tűzszünet a jövőben is tartható legyen. Emellett megismételte, hogy Nagy-Britannia továbbra is támogatja majd Ukrajnát, és 2025-ben rekordösszeget tervez küldeni katonai támogatásként Kijevnek. Ragaszkodott ahhoz, hogy a békemegállapodásnak „erővel kell alátámasztania” és tisztességesnek kell lennie Ukrajnával szemben.
Nem lehet olyan béke, amely az agresszort jutalmazza .... A történelemnek a béketeremtő, nem pedig a megszálló oldalán kell állnia
− szögezte le Keir Starmer, majd hozzátette, hogy a két ország kemény és tisztességes békéről tárgyal, amelyet közvetlenül Ukrajna alakítana.
Visszafoglalta az orosz hadsereg Nyikolszkij települést a Kurszki régióban, három ukrán ellentámadás visszaverése – közölte az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz hadsereg az éjjel csapássorozatot hajtott végre a Kurszki régióval határos ukrajnai Szumi megyében, és az eltalált célpontok között lehetett az ukrán fegyveres erők egyik főhadiszállása is.
Támadás ért egy, a Sosztkai járásban állomásozó ukrán csoportosulást is, amelynek az oroszországi Brjanszk megyén áttörve kellett volna a Kurszki régióban támadott ukrán alegységek megsegítésére érkeznie.
Lebegyev szerint egyelőre nem világos, hogy az ukrán fél felhagyott-e ezzel a tervével. Hozzátette, hogy két csapás érte a Szumihimprom vegyipari üzemet is, amelynek nagy raktárjai és hangárjai vannak, és amely hadfelszerelést és lőszert szállító vasúti szerelvényeket szokott fogadni kirakodásra.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!