Amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államok március 11-én Szaúd-Arábiában értékelheti, hogy Ukrajna tenne-e anyagi engedményeket Oroszországnak a háború befejezése érdekében – írja a Reuters.
Egy amerikai tisztviselő a portálnak azt nyilatkozta, hogy feltételek nélküli békét nem lehet kötni, valamint a legfontosabb, hogy az esetleges béke valódi legyen.
A tárgyalásokra elutazik Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere és több ukrán tisztviselő is. Szintén a közel-keleti országba repül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A tárgyalásokkal kapcsolatban amerikai kollégája is optimista.
Egy orosz ügynököt vettek őrizetbe Harkivban, aki az ukrán fegyveres erők egy veteránjának a házánál robbantott, valamint egy katonát is megmérgezett – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A nő 2025 elején kaphatott megbízást – valószínűleg az orosz speciális szolgálatok képviselőjétől – robbanószerkezetek készítésére.
A robbanóanyagot egy kijelölt rejtekhelyről vitték el az ukrán fegyveres erők egyik veteránjának a háza mögé. A robbanásban a katona megsérült és kórházba került. Később az ügynök egy katonát mérgezett meg, utóbbi súlyos állapotban került egészségügyi intézménybe.
A nő előzetes letartóztatásban van.
Szaúd-Arábiában folytatódik a héten Ukrajna és az Egyesült Államok között a diplomáciai párbeszéd. Kedden találkozik egymással a Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak vezette ukrán delegáció és az amerikai csapat Marco Rubio külügyminiszterrel az élen.
A két elnök az egyeztetésen ezúttal nem vesz részt, a The Guardian információi szerint mégis Szaúd-Arábiába utazik Volodimir Zelenszkij, hogy tárgyaljon Mohammed bin Szalmán koronaherceggel. A lap szerint azonban az ukrán elnök nem kapcsolódik be a háború befejezéséről a közel-keleti államban tartott tárgyalásokba.
„Véleményem szerint a járható út diplomáciailag Oroszországgal szemben az, amit Al Capone mondott: egy tárgyalás egyetlen hatékony módja az, ha a fegyver ki van rakva az asztalra” – ezt mondta Dovile Sakaliene a Fox Newsnak adott interjújában.
A litván védelmi miniszter szerint hazájában nem lehetne találni egyetlen embert sem, aki megbízna Vlagymir Putyinban a történelmi múlt miatt. „A történelemben Oroszország soha nem tartotta be az ígéretét. Az egyetlen reményünk Donald Trump kemény hozzáállása lehet, ő kordában tudja tartani Putyint” – fogalmazott Sakaliene, aki azt is elárulta, hogy Litvánia nem hagyhatja figyelmen kívül Oroszországot a közös határvonal miatt.
„Ha Oroszország megsérti a tűzszünetet, a válaszlépésnek azonnalinak és erőszakosnak kell lennie” – jelentette ki határozottan a védelmi miniszter.
Korábban megírtuk, hogy két brit diplomatát utasítottak ki Oroszországból titkosszolgálati tevékenység miatt. Az Egyesült Királyság visszautasította az orosz fél állításait – adta hírül a Sky News.
„Nem ez az első eset, hogy Oroszország rosszindulatú és alaptalan vádakat fogalmaz meg munkatársaink ellen” – válaszolt a brit külügyminisztérium. A külügyminiszter azt javasolja országa állampolgárainak, hogy megbízható információt adjanak meg magukról, ha orosz vízumot szeretnének igényelni.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin nem beszélnek sokat egymással, de az amerikai-orosz kapcsolatok helyreállítására megvan a politikai akarat – adta hírül a Sky News.
Az amerikai elnök megerősítette, hogy telefonon egyeztetett orosz kollégájával, de nem mondta meg, hányszor.
A Kreml cáfolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok Szaúd-Arábiában tárgyalnának a héten.
Az előző hónaphoz képest januárban több mint 25 ezerrel emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszhoz folyamodtak az Európai Unió valamely tagországában, számuk a vizsgált hónap végén meghaladta a 4 millió 285 ezret − derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak − közölte a hivatal.
A jelentés szerint január végén 4 285 610 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 25 530-cal (0,6 százalékkal) többen, mint december végén − adta hírül az MTI.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig − a tagállamoktól beérkezett adatok szerint − Németország (1 170 250), Lengyelország (993 015) és Csehország (394 985) biztosította.
A december végi adatokhoz képest januárban a kedvezményezettek száma a legtöbb uniós országban növekedett. Legnagyobb mértékben Németországban (8800; 0,8 százalék), Csehországban (6360; 1,6 százalék) és Spanyolországban (3050; 1,3 százalék). Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma csak Dániában (−2245; −6,1 százalék), Franciaországban (−660; −1 százalék), Ausztriában (−420; −0,5 százalék) és Litvániában (−155; −0,3 százalék) csökkent.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (36,2), Lengyelországban (27,1) és Észtországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,5 volt. A kedvezményezettek 44,8 százalékát felnőtt nők, 31,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 39 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónapban, januárban pedig 160-at.
Az elmúlt ötéves időszakban százszorosával nőtt Ukrajna fegyverimportja, ezzel pedig az egyetlen európai ország lett a top 10-ben, annak ellenére, hogy más országok is növelték beszerzéseiket. Ugyan a nemzetközi fegyverszállítások mértéke nem változott, de eloszlásuk annál inkább, elsősorban Európában és Amerikában emelkedett a fegyverek iránti kereslet − írta az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrajnai háború kezdete óta Kijev legalább 35 országtól kapott fegyvereket. Az elmúlt öt évben a globális fegyverimport 8,8 százalékát adta Ukrajna. Fő beszállítói közé az Egyesült Államok (45 százalék), Németország (12 százalék) és Lengyelország (11 százalék) tartozik.
Eközben az európai NATO-tagállamoké több mint kétszeresére nőtt, aminek 64 százalékát adta az Egyesült Államok. Rajta kívül Franciaország, Dél-Korea 6,5 százalékot, Németország 4,7-et, Izrael pedig 3,9 százalékot ad. Az exportőrök között nem történt változás, csak a sorrend módosult, a franciák felléptek a második helyre, megelőzve Oroszországot, míg Olaszország a tizedikről a hatodik helyre lépett előre. Ukrajna a 20. helyen áll az exportőrök listáján, de 72 százalékos csökkenést könyvelt el. A háború előtt Kínába, Indiába és Pakisztánba adtak el fegyvereket.
Az ukrán védelmi minisztérium bejelentette, hogy 2025 végéig 4,5 millió drónt gyártanának, amely több mint 110 milliárd hrivnyába kerül, de ebből 102 milliárdot a Védelmi Beszerzési Ügynökség biztosítana − írta az RBK Ukrajina.
A döntés célja az ukrán hadsereg modern technológiával való felszerelése. Októberben Denisz Smihal kijelentette, hogy 2025-ben Ukrajna több millió drónt kíván gyártani, hogy többel rendelkezzenek, mint Oroszország. Volodimir Zelenszkij is hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők drónokkal való ellátása stratégiai prioritás az állam számára.
Hétfőre virradóra ukrán drónok támadták Szamarában a Novokujbisevszk olajfinomítót, amely szuperszonikus vadászgépek hajtóműveinek állít elő üzemanyagot. A csapás helyi idő szerint hajnali kettő óra körül történt, és a város több kerületében hallottak robbanásokat − írta az Ukrajinszka Pravda.
A finomítóban nem voltak védőhálók, amelyek megvédték volna a dróntámadásoktól. A létesítmény Oroszország legnagyobb állami tulajdonú olajipari vállalatához, a Rosznyefthez tartozik. Kapacitása több mint 8,8 millió tonna évente. A vállalat Szu−27-es és Tu−22M3-as sugárhajtású repülőgépeknek állít elő hajtóanyagot.
Elemzők szerint az ukrán erők megállították az orosz offenzívát Donyeckben, sőt több kisebb területet visszafoglaltak. Az oroszok mindennap támadnak, a csapatok kimerültek, az ukránok pedig ezt igyekeznek kihasználni – írja a The New York Times.
A lap által megkérdezett Michael Coffman elemző úgy véli, hogy a rossz időjárás nem az oroszoknak kedvez. Szerinte
nem stabilizálódott a front, de a helyzet javult az ukrán újításoknak köszönhetően.
A nyugati szakértők szerint a felszerelések szállításának késése eredményezhet változást a fronton. A hírszerzés korlátozása mindkét oldalnak hátrányokkal járhat – vélekedett.
Nate Vance volt amerikai tengerészgyalogos és az Egyesült Államok jelenlegi alelnökének, J. D. Vance-nek az unokatestvére nyilvánosan bírálta rokonát Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt. A Le Figaro francia napilapnak adott interjújában Nate, aki 2022-től idén januárig harcolt Ukrajnában a Da Vinci Farkasok elnevezésű első gépesített zászlóalj tagjaként, azt mondta: „az, hogy a családodhoz tartozom, nem jelenti azt, hogy elfogadom, hogy megölik a bajtársaimat”.
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten felfüggesztette a hírszerzési adatok megosztását és a katonai segítségnyújtást Kijevnek, miután heves vita robbant ki közte és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Nate Vance kiemelte, mennyire csalódott amiatt, ahogy az unokatestvére az ukrán elnökkel bánt.
Amikor korábban kritizálta az Ukrajnának nyújtott segítséget, azt hittem, csak a választóinak akar megfelelni, hogy ez része a politikai játéknak. De amit Zelenszkijjel tettek, az abszolút tisztességtelen csapda volt
– fogalmazott a volt tengerészgyalogos. Kiemelte, szerinte J. D. Vance Ukrajnával kapcsolatos álláspontja és Volodimir Zelenszkijjel szembeni bizalmatlansága indokolatlan. „Én a frontvonalban voltam. Elmondhattam volna neki az igazságot, színlelés nélkül, személyes érdek nélkül. Soha nem próbált meg többet megtudni” – magyarázta. Elmondása szerint többször is próbált kapcsolatba lépni unokatestvérével, sikertelenül.
A volt tengerészgyalogos 2022-ben jelentkezett önkéntesnek, de nemrég elhagyta az ukrán erőket, mert attól tartott, hogy az orosz hadsereg foglyul ejti.
Amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államok március 11-én Szaúd-Arábiában értékelheti, hogy Ukrajna tenne-e anyagi engedményeket Oroszországnak a háború befejezése érdekében – írja a Reuters.
Egy amerikai tisztviselő a portálnak azt nyilatkozta, hogy feltételek nélküli békét nem lehet kötni, valamint a legfontosabb, hogy az esetleges béke valódi legyen.
A tárgyalásokra elutazik Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere és több ukrán tisztviselő is. Szintén a közel-keleti országba repül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A tárgyalásokkal kapcsolatban amerikai kollégája is optimista.
Összesen 176 drónt indítottak el Ukrajna irányába az orosz erők hétfő hajnalban, ebből 130-at semmisítettek meg az ukrán erők – adta hírül az Ukrajinszka Pravda az ukrán légierő közleményére hivatkozva.
Az oroszok több irányból indították el a drónokat, de egyik sem ért célba. A légi fegyverek közül több mint negyven nem ért célba. Az ukrán erők védekezése ellenére a drónok több régióban okoztak károkat.
Bekérette a moszkvai brit nagykövetség képviselőjét az orosz külügyminisztérium, mivel titkosszolgálatai tevékenységre utaló jeleket fedeztek fel nála – írja a TASZSZ.
A lap beszámolt arról is, hogy két moszkvai brit diplomatától vették el az akkreditációjukat, akik hamis információkat osztottak meg. Az érintetteknek két héten belül el kell hagyniuk Oroszországot.
A szaúd-arábiai tárgyalásokon Ukrajna megpróbálja meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy folytassa a hírszerzési és katonai támogatást, továbbá megpróbálja bebizonyítani, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal folytatott háború gyors lezárására törekszik – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna a szaúd-arábiai tárgyalások előkészületeiről azt nyilatkozta, hogy részleges tűzszünetet fog javasolni az egyesült államoknak.
Ukrajna abban bízik, hogy a tárgyalások előrehaladása arra fogja kényszeríteni Washingtont, hogy visszavonja a hírszerzési adatok megosztását és a fegyverszállítást befagyasztó határozatot.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4537-en léptek be Magyarországra vasárnap − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért − áll a közleményben.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint kilenc ukrán drónt semmisítettek meg Oroszország több régiójában hétfő hajnalban – írja a TASZSZ.
Vjacseszlav Fedoriscsev, a Szamarai régió kormányzója közölte, hogy a lelőtt fegyverek nem okoztak kárt.
Valerij Zaluzsnij egykori ukrán főparancsnok és jelenlegi brit nagykövet Donald Trump amerikai elnök Oroszországgal folytatott politikáját kritizálta – írta meg a Bild.
Zaluzsnij egy londoni konferencián azt nyilatkozta:
Látható, hogy nemcsak Oroszország próbálja megváltoztatni a világrendet, hanem az Egyesült Államok is kész végleg lerombolni azt.
Hozzátette, szerinte „nyilvánvaló”, hogy a „Fehér Ház kész megkérdőjelezni a nyugati világ egységét”. Zaluzsnij valószínűnek tartja azt, hogy a közeljövőben a NATO is megszűnik.
Valerij Zaluzsnijt a jelenlegi elnök, Volodimir Zelenszkij legesélyesebb kihívójának tartják, ugyanakkor a korábbi főparancsnok nyilvánosan még nem helyezkedett szembe az ukrán elnökkel.
Felszabadította az orosz Észak csapatcsoport a Kurszk megyei Malaja Loknya, Cserkasszkoje Porecsnoje és Koszica települést – írja az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium a kurszki Lebegyevka község visszafoglalásáról valamint az ukrajnai Szumi megyében található Novenyke tanya és a Donyecki régióban lévő Kosztyantinopil település elfoglalásáról tett bejelentést. A TASZSZ hírügynökség katonai forrásra hivatkozva vasárnap azt jelentette, hogy a hétvége folyamán többtucatnyi ukrán katona megadta magát Kurszk megyében. Az orosz védelmi tárca közzétett egy videót is egy Szudzsa városból „menekülő” ukrán konvoj drónok általi megsemmisítéséről.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka szombaton közölte, hogy az orosz fegyveres erők a Kurszki régióban nagyszabású támadásba kezdtek minden irányban.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján vasárnap azt írta, hogy a Kurszki régióban harcoló orosz katonák „tökéletesen köszöntötték fel az orosz nőket március 8-án!”, és hogy „a füstölgő üst fedője gyakorlatilag lezárult”, az orosz offenzíva folytatódik.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás leállítása hátrányosan érinti azokat az ukrán egységeket, amelyek amerikai páncélozott járműveket – Abrams harckocsikat, Bradley és Stryker harcjárműveket – használnak – írja az Unian.
Ukrajnának már eddig is gondjai voltak ezeknek a járműveknek a javításával, most pedig új alkatrészek nélkül lehetetlen lesz helyreállítani őket az esetleges meghibásodások és harci sérülések után.
Szerhij Rahmanyin ukrán parlamenti képviselő megjegyezte, hogy az amerikai eszközöket aktívan használták a kurszki területen.
Néhány jármű megsérült, de továbbra is működőképes állapotban van. Javításuk azonban nehézkes, mert az USA nagyon kevés pótalkatrészt biztosított. Ha van is felszerelésünk, a korlátozott karbantartási lehetőségek miatt nem tudjuk használni
– árulta el.
Az Abrams harckocsik gázturbinás motorral vannak felszerelve, amelyek így több karbantartást igényelnek, mint más páncélozott járművek.
Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy szerinte a nukleáris fegyverek jelentik a legnagyobb fenyegetést az emberiségre, és arra figyelmeztetett, hogy a „szörnyeteg” robbanófejek használata „a világ végét jelentheti” – írja a Daily Mail.
„Rengeteg pénzt költünk atomfegyverekre – a pusztítás mértéke meghaladja mindazt, amit el lehet képzelni. Egyszerűen rossz, hogy ennyi pénzt költünk valamire, amit ha bevetünk, az valószínűleg a világ végét jelenti” – hangsúlyozta az amerikai vezető.
Szerinte a klímaváltozás fenyegetése semmi az atomfegyverek jelentette kockázatokhoz képest, hangsúlyozva, hogy az atomháború „akár már holnap bekövetkezhet”.
„Évekig figyeltem, ahogy Biden azt mondja, hogy az egzisztenciális fenyegetés az éghajlat. Én azt mondtam, hogy nem. A legnagyobb fenyegetés az, ami a különböző országok polcain van, amit nukleáris fegyvereknek hívnak, ezek olyan nagy szörnyek, amelyek mérföldekre, mérföldekre, mérföldekre szétrobbanthatják a fejeteket” – jegyezte meg Trump.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!