Az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Steven Witkoff moszkvai látogatást tervez – írja az Unian.
Donald Trump második hivatalba lépésével gyökeresen megváltozott Washington Oroszországgal kapcsolatos politikája. Az amerikai vezető már telefonbeszélgetést is folytatott Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai államfő továbbra is azt állítja, hogy Oroszország békét akar, és könnyebb velük kommunikálni, mint Ukrajnával.
Steven Witkoff a héten tervezte, hogy elutazik, ami a második útja lenne Oroszországba az elnök megbízottjaként. Utazását az ukrán tisztségviselők és Marco Rubio külügyminiszter, valamint Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó szaúd-arábiai találkozóival időzítenék.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna biztonsági garanciáit a békemegállapodás megkötése után kell mérlegelni – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.
Mark Rutte szerint abban igaza van Donald Trumpnak, hogy előbb el kell érni a békét, utána pedig fenn kell tartani azt. A katonai szervezet vezetője úgy véli, az amerikai elnöknek kulcsszerepe van az Ukrajnával és az Oroszországgal elkezdett tárgyalásokban bekövetkezett áttörésben.
Robbanásokat hallottak Ivano-Frankivszk vasútállomása közelében kedden. Az utasok és a vasúti alkalmazottak nem sérültek meg, a vonatközlekedést sem befolyásolta – írja az Ukrajinszka Pravda.
A robbanás egy épületben történt, egy utcán tartózkodó férfi meghalt, egy másik mindkét lábát elvesztette.
„Jó úton haladunk a céljaink elérése felé” – jelentette ki Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó újságíróknak Dzsiddában, az ukrán–amerikai találkozó szünetében – számolt be róla az Unian.
A tárgyalások több órája szüneteltek, majd késő délután folytatódtak, ezt több résztvevő is megerősítette.
A Suspilne nevű lap úgy tudja, hogy a tárgyalások első fordulójában Ukrajna egyik javaslata volt fókuszban, ami a tengerre és a levegőre vonatkozó tűzszünetről szól. Emellett tárgyalhattak az ásványok kitermeléséről is.
A Moszkva és környéke elleni nagyszabású ukrán dróntámadás célja az ukrajnai rendezés kialakuló diplomáciai tendenciájának elrontása lehetett – vélekedett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak nyilatkozva – közölte az MTI.
Még nem folynak tárgyalások […] De hogy a kialakuló tendenciát rendesen el lehet rontani, az igen
– válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon a Kreml a béketárgyalások megzavarását tekinti-e az éjszakai támadás céljának.
Azt javasolta az újságíróknak, „kérdezzék meg a kijevi rezsimet”, mit akart elérni a dróntámadással. Peszkov szerint a tárgyalások még nem folynak, így nincs mit elrontani, és az Egyesült Államok jelenleg azt próbálja megérteni, hogy Kijev mennyire kész a békéről szóló párbeszédre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tisztában van a „csőhadművelet” részleteivel, ami az orosz erők áttörése lesz a Kurszk régióban, az ukrán hátországában – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hozzátette, hogy az elnököt a hadművelet megkezdése előtt tájékoztatták a részletekről.
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke elmondása szerint azért nem beszélt soha unokatestvére ukrajnai szolgálatáról, mert nem akarta veszélybe sodorni az életét – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Ami a kritikáját illeti, nincs kedvem nyilvánosan vitatkozni vele, de úgy érzem, hogy tisztázni kell egy kérdést: a sikertelen próbálkozását, hogy kapcsolatba lépjen velem. Nem értem, hogy Nate miért választotta a szenátusi irodámat, és nem a közvetlen rokonait, akik kapcsolatban állnak velem
– nyilatkozta az alelnök.
J. D. Vance hozzátette, hogy „mindig is Nate-et tartotta a legerősebb embernek”, és „mindig szívesen beszélgetett vele”.
Az ukrán fegyveres erők nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadójának, Okszana Grigorjevának a fő feladata a mindenféle alapon történő megkülönböztetés leküzdése. Foglalkozik szexuális zaklatással, szexizmussal és ageizmussal kapcsolatos megkeresésekkel – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A munkanapom azzal kezdődik, hogy kinyitom a számítógépet, és megnézem, milyen kérések érkeztek hozzám. Ezek főleg olyan történetek, amelyekben a nők és férfiak egyaránt védtelennek érzik magukat
– fogalmazott Okszana Grigorjeva.
A kérelmeket írásban és forródróton is fogadják. Okszana Grigorjeva elmondása szerint jelenleg a nemek közötti esélyegyenlőségi tanácsadói csoport a Védelmi Minisztériummal közösen dolgozik a nők és férfiak egyenlő jogainak és esélyeinek biztosítására vonatkozó stratégia kidolgozásán.
Ukrajna területének majdnem egynegyede (23 százaléka) nincs aknamentesítve – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. A robbanószerkezetek eltávolításán szakemberek és járművek is dolgoznak – írja az Ekonomicsna Pravda.
A politikus bejelentése szerint az ukrán állam 529 millió hrivnya (körülbelül 5 milliárd forint) kártérítést fizetett azoknak a gazdálkodóknak, akik magánszolgáltatók segítségével távolították el az aknákat. Az ukrán kormány három milliárd hrivnyát (mintegy 27 milliárd forint) különített el erre a célra a költségvetésben. Az aknamentesítésben közel 50 ország vesz részt.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az EU 26 tagállamának múlt heti nyilatkozatából az is kiolvasható, hogy szerintük Ukrajnának folytatnia kell a háborút, az európai tagállamok ebbe az irányba tolják az országot.
Bóka János Facebook-oldalán beszámolt arról, hogy a témában az InfoRádió Aréna című műsorának nyilatkozva úgy vélekedett, a Trump-adminisztráció hivatalba lépésével és az amerikai békekezdeményezések megjelenésével az EU teljesen új globális politikai környezetben mozog, és ez a változás Ukrajnával kapcsolatban fordulatot tesz szükségessé.
A miniszter szerint két dolog olvasható ki a 26 EU-tagállam múlt heti nyilatkozatából: az egyik, hogy szerintük a béke ideje még nem jött el, Ukrajnának folytatnia kell a háborút, és az európai tagállamok ebbe az irányba tolják Ukrajnát. A másik pedig Bóka János szerint az, hogy Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezését valójában nem támogatják.
Ez tulajdonképpen az EU valós elszigetelődése, mert az összes meghatározó nemzetközi szereplővel ellentétes álláspontot foglal el, és azt gondolja, hogy ezt az álláspontot fenn kell tartani a jövőben is, függetlenül a nemzetközi környezet megváltozásától − hangsúlyozta a tárcavezető.
Az a fajta fordulat tehát, aminek „le kellene követnie” a globális politikai helyzet változásait, az EU-ban még nem történt meg − fogalmazott Bóka János, hozzáfűzve, hogy szerinte egyelőre csak abban lehet bízni, hogy „minél többször beszélünk erről a kérdésről, annál közelebb jutunk a fordulathoz”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékosan elfogadhatatlan követeléseket fogalmazott meg az ukránok felé, mert nem hajlandó kompromisszumokat kötni, ez pedig megnehezíti Donald Trump erőfeszítéseit a béke elérésében − írja tudósításában a Bloomberg, amit az Unian ukrán hírügynökség is szemlézett.
Megjegyzik, megkérdőjelezhető, hogy Putyin mennyire gondolja komolyan szándékait a békerendezésről tartandó tárgyalásokat illetően. Ezzel pedig ellentmond az amerikai elnök pénteki beszédének, amikor az azt nyilatkozta, hogy szerinte orosz kollégája békét akar.
A Bloomberg idézte Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét, aki szerint a nyugati tisztviselők orosz álláspontról szóló elképzelése nem felel meg a valóságnak.
Oroszország nyitott a békés erőfeszítésekre, a békés rendezésre Ukrajna körül, és mi valójában inkább békés és diplomáciai úton kívánjuk elérni céljainkat
− közölte Dmitrij Peszkov, hozzátéve, hogy „ha kedden kiderül, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, akkor más lesz a helyzet”.
Az orosz hadsereg 12 települést és 100 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza Kurszk régióban, amit korábban az ukrán csapatok tartottak – számol be a The Kyiv Independent.
A nyilatkozatot azután tették közzé, hogy Moszkva újabb támadást indított az orosz határrégióban, s állítólag áttörést ért el Szudzsa kulcsvárosától délre. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint Oroszország a legutóbbi műveletek során visszafoglalta Agronom, Bogdanovka, Bondarevka, Dmitrijukov, Zazulevka, Ivaskovszkij, Kolmakov, Kubatkin, Martynovka, Mihajlovka, Pravda és Juzsnyij településeket.
Az orosz csapatok és észak-koreai szövetségeseik a jelentések szerint támadásokat indítottak Szudzsa térségében is. Ukrajna főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij azt állította, hogy jelenleg nem fenyeget a bekerítés veszélye, mivel az ukrán csapatok „kedvező védelmi vonalakra” vonulnak.
Olekszandr Szirszkij hozzátette, hogy az Oroszország által állítólag visszafoglalt települések egy része „már nem létezik”, mivel azokat az orosz tűzvész elpusztította.
Ukrajna főparancsnoka hozzátette, úgy döntött, hogy megerősíti az ukrán csapatokat a Kurszki régióban „a szükséges erőkkel és eszközökkel”, beleértve az elektronikus hadviselést és a drónokat.
A Kreml kedden figyelmeztette az oroszokat, hogy ne ragadtassák el magukat attól, amit Donald Trump amerikai elnök kormánya tesz Ukrajna ügyében, még akkor sem, ha annak intézkedései néha reménykeltőnek tűnnek Moszkva számára, és mindig „készüljenek fel a legrosszabbra” – derül ki a The Guardian beszámolójából.
Ne siessünk rózsaszínű szemüveget feltenni
– jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában, szavait azoknak az oroszoknak címezve, akiket lázba hozott Donald Trump oroszoknak kedvezőbb hozzáállása, amivel teljesen felborította az előző amerikai kormányzat politikáját.
Mindig a legjobbat kell remélnünk, de fel kell készülnünk a legrosszabbra is. És mindig készen kell állnunk arra, hogy megvédjük az érdekeinket
– tette hozzá Dmitrij Peszkov.
Drónok támadták meg az oroszországi Szerpuhovban található Oka Center olajraktárat – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A Moszkva régióban lévő város polgármestere, Alekszej Simko egyelőre nem számolt be sem a támadás következményeiről, sem áldozatokról. Ugyanakkor Alekszej Vorobjov, a régió kormányzója Szerpuhovot említette a megtámadott városok között.
Az olajraktár olyan típusú üzemanyagok tárolására és szállítására specializálódott, mint a benzin vagy a gázolaj.
Megkezdődött az amerikai és az ukrán delegáció találkozója a szaúd-arábiai Dzsiddában – közölte kedden magyar idő szerint délelőtt tíz óra után az ukrán külügyminisztérium.
A tárgyaláson az ukrán felet Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Pavlo Palisa, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője képviseli. Az Egyesült Államok képviseletét Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó látja el.
A találkozó főbb témái a békéhez vezető út, valamint Ukrajna és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatai lesznek.
„A tűzszünet soha nem tűnt közelebbinek” – írta Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfőbb tanácsadója a The Guardiannak írt véleménycikkében a keddi dzsiddai tárgyalásokról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin diktátor, és nem lehet benne megbízni, vissza kell tartani az Orosz Föderáció elnökét.
Az Unian beszámolója szerint az Európai Parlamentben tartott beszédet Ursula von der Leyen, ahol hangsúlyozta, hogy az európai védelmi ágazat felélesztésére most van szükség, elsősorban az ukrajnai helyzet miatt.
Sürgősen pótolni kell az Ukrajnába irányuló katonai szállítások hiányosságait, és megbízható biztonsági garanciákat kell nyújtani az országnak
– emelte ki az Európai Bizottság elnöke.
Hozzátette, hogy ez nem csupán Ukrajna, de Európa biztonságát is érinti. „Vlagyimir Putyin újra és újra bebizonyította, hogy ellenséges szomszéd”, és csak megfékezni lehet. Valamint azt is kiemelte, hogy Oroszország katonai komplexuma jobb termelés tekintetében, és a Kreml többet költ katonai kiadásokra, mint egész Európa együttvéve.
Rámutatott, hogy az Európai Parlament évek óta azzal érvel, hogy Európának többet kell tennie, és „teljesen igazuk volt”. Mert napjainkban, ebben a veszélyesebb korszakban Európának valóban fel kell lépnie.
A logika nagyon egyszerű: minden rendelkezésünkre álló pénzügyi eszközt fel akarunk használni védelmi termelésünk megerősítésére és felgyorsítására. Az »Európa újrafegyverzése« tervnek köszönhetően akár 800 milliárd eurót is mozgósíthatunk
– emlékeztetett beszéde zárásaként Ursula von der Leyen.
Az Ukrajna által Oroszország és fővárosa, Moszkva ellen kedd reggel elkövetett nagyszabású dróntámadásnak figyelmeztetésként kell szolgálnia a Nyugat számára a kijevi rezsim „őrületére” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Sky News beszámolója szerint.
Most már annak a szörnyetegnek az elszabadult őrületével kell szembesülniük, amelyet ők neveltek, tápláltak, felszereltek, ellenőrizetlenül fegyverekkel láttak el és pénzzel halmoztak el
– fogalmazott az orosz szóvivő.
Kedd reggel Ukrajna az eddigi legnagyobb dróntámadást indította Moszkva ellen, amiben három ember meghalt, valamint többen megsérültek.
Donald Trump politikájának központi eleme, hogy az Egyesült Államokat helyezi a középpontba, és többek közt ezért is akarja, hogy véget érjen az orosz–ukrán háború – írja a The Atlantic.
Az amerikai elnök legutóbbi, háborúval kapcsolatos állásfoglalásaiból azonban az derül ki, hogy közömbös számára a folyamatban lévő mészárlás – sőt hajlandó azt fokozni –, illetve Ukrajna függetlensége ellenzésének semmi köze nincs ahhoz, hogy spóroljanak az amerikai adón. Donald Trump egyszerűen Oroszország győzelmét kívánja.
A Fox News vasárnapi műsorában kapott kérdésre, miszerint nem zavarja-e a lehetőség, hogy a lépései Ukrajna túlélését veszélyeztetik, az elnök úgy válaszolt: „Hát, lehet, hogy amúgy sem élik túl.”
Donald Trump retorikája a politikájában bekövetkezett fontos változást jelzi. Már nem a mindenáron való béke mellett érvel – tették hozzá.
Az orosz Állami Duma felszólította Vlagyimir Putyint, hogy sürgősen „csapjon le” Ukrajnára az Oresnyik rakétával, miután március 11-én éjjel érte az eddigi legnagyobb dróntámadás Moszkvát – számol be a The Moscow Times.
A döntés a legfelső parancsnokon múlik, de szerintem nem lenne felesleges egy Oresnyik indítása, jobb esetben akár több is
– jelentette ki Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke.
A nagyszabású ukrán dróntámadást „pusztán propagandamozgalomnak” nevezte. Szerinte a támadásnak nem voltak katonai céljai, és úgy időzítették, hogy egybeessen az Ukrajna és Egyesült Államok közötti tárgyalásokkal, amit Szaúd-Arábiában folytatnak.
Elmondása szerint az ukránok megmutatják, mennyire „kemények”, hogy tudnak valamit, ezért semmi mást nem kell tenni, csak „kioltani, elpusztítani őket”.
Mint korábban megírtuk, Ukrajna kedden kora reggel az eddigi legnagyobb dróntámadást hajtotta végre az orosz főváros, Moszkva ellen. Az akcióban legalább egy ember meghalt, több helyen tüzek keletkeztek, valamint felfüggesztették a légi és vasúti közlekedést a térségben.
A moszkvai katonai tárca szerint 337, pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőttek le az ország légterében – írja az MTI. Az orosz légvédelem 91 olyan drónt semmisített meg az éjszaka, amely Moszkva felé tartott. Emellett a kurszki régió légterében 126, a brajnszkiéban 38, a belgorodiéban 25, a rjazanyiéban 22, a kalugaiéban 10, a lipeckiében és az orjoliéban nyolc-nyolc, a voronyezsiében hat, a Nyizsnyij Novgorod-iéban pedig három távirányítású repülőszerkezetet semlegesítettek.
A csapásmérő eszközök között több repülőgép típusú Ljutij drón volt. A Kommerszant hírportál szerint ezeket robbanótöltet mellett srapnellel is felszerelték, a cél tehát valószínűleg az volt, hogy a támadásnak minél több emberi áldozata legyen.
Moszkva régiójában egy ember életét vesztette, kilenc pedig megsebesült a támadásban. A domogyedovói vasútállomáson a forgalom leállt a vasúti pálya megrongálódása miatt, később a vonatok ritkított menetrend szerint újra el kezdtek közlekedni.
A tömeges rajtaütés feltehetően válasz volt az orosz hadsereg és a nemzeti gárda erőinek Kurszk megyei offenzívájára, amelyben a katonák a nem üzemelő Urengoj–Pomari–Ungvár gázvezetéket is használták a célhoz való eljutáshoz
– írta a Kommerszant.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén büntetőeljárást indított a dróntámadások miatt.
Az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Steven Witkoff moszkvai látogatást tervez – írja az Unian.
Donald Trump második hivatalba lépésével gyökeresen megváltozott Washington Oroszországgal kapcsolatos politikája. Az amerikai vezető már telefonbeszélgetést is folytatott Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai államfő továbbra is azt állítja, hogy Oroszország békét akar, és könnyebb velük kommunikálni, mint Ukrajnával.
Steven Witkoff a héten tervezte, hogy elutazik, ami a második útja lenne Oroszországba az elnök megbízottjaként. Utazását az ukrán tisztségviselők és Marco Rubio külügyminiszter, valamint Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó szaúd-arábiai találkozóival időzítenék.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4066-an léptek be Magyarországra hétfőn – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 10 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az orosz csapatok a Kurszki régióban megszilárdítják térnyerésüket, és valószínűleg a következő napokban támadásra készülnek Szudzsa ellen – írja az Unian.
A geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz csapatok előrenyomultak a Szudzsától északkeletre fekvő Martynovka központjában. Az offenzívában az orosz 44. hadtest és az 1434. Akhmat-Csehszja ezred egységei vesznek részt.
Közben orosz katonai tudósítók azt állítják, hogy csapataik négy új települést foglaltak el Szuja közelében, és további kettőben előrenyomultak, noha ezt más források egyelőre nem erősítették meg.
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat képviselője, Andrij Demcsenko elmondta, hogy az ukrán erők azon dolgoznak, hogy visszaverjék az orosz támadásokat Novenkoje és Zsuravka irányában. Megjegyezte, hogy az orosz erők megpróbálják elvágni Ukrajna szárazföldi fő kommunikációs vonalát (GCL) a Szumi-Szudzsa H–07 autópálya mentén.
Elon Musk „árulónak” nevezte Mark Kelly demokrata szenátort az X-en közzétett bejegyzésében, miután Kelly azt írta, hogy a hétvégén Ukrajnában járt – írja az Abc News.
A szenátor vasárnap este a közösségi oldalán fényképeket tett közzé ukrajnai látogatásáról, és a következőket írta:
Mindenki azt akarja, hogy ez a háború véget érjen, de bármilyen megállapodásnak meg kell védenie Ukrajna biztonságát, és nem lehet ajándék Putyinnak
– fogalmazott Mark Kelly, melyre Elon Musk nemes egyszerűséggel árulónak hívta.
A demokrata politikus nem hagyta szó nélkül a sértést. „Áruló? Elon, ha nem érted, hogy a szabadság védelme alapvető eleme annak, ami naggyá teszi Amerikát és biztonságban tart minket, akkor talán meg kellene hagynod ezt azoknak, akik értik″ – fogalmazott Mark Kelly, hozzátéve, hogy szerinte sürgősen el kell látni Ukrajnát a szükséges lőszerekkel és hírszerzési információkkal, hogy megelőzzék a további áldozatok számát.
Az Ukrajnának nyújtott, Washington által felfüggesztett amerikai katonai segítségnyújtás újraindítása is szóba került Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetésén – írta meg az MTI.
A londoni kormányfői hivatal bejelentette azt is, hogy Starmer szombatra újabb – ezúttal virtuális – csúcsértekezletet hívott össze az ukrajnai rendezés ügyében.
A Downing Street szóvivője közölte: Starmer a Szaúd-Arábiában e héten tartandó amerikai–ukrán tárgyalások előtt beszélt Trumppal, akinek elmondta, hogy brit és ukrán kormányilletékesek a hétvégén egyeztetést tartottak a tartós béke eléréséről.
A brit kormányfő ezzel megerősítette azt a hétfői sajtóértesülést, amely szerint brit illetékesek készítették fel az ukrán kormány tagjait a szaúd-arábiai amerikai–ukrán tárgyalásokra.
A The Times című konzervatív brit napilap londoni kormányforrásokat idéző beszámolója szerint Jonathan Powell, a brit kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója a hétvégén Kijevben egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit tanácsokkal látott el arról, hogy az ukrán delegáció milyen tárgyalási stratégiát kövessen a szaúdi ukrán–amerikai találkozón.
A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint a brit kormányfő az amerikai elnökkel tartott telefonos megbeszélésén kifejezést adott annak a reményének is, hogy a szaúdi tárgyalásokon olyan kedvező eredmény születik, amely lehetővé teszi az Ukrajnának nyújtott, Trump által a minap felfüggesztett amerikai katonai segítségnyújtás folytatását és a hírszerzési értesülések ugyancsak leállított megosztásának újrakezdését.
A londoni miniszterelnöki hivatal hétfőn bejelentette azt is, hogy Keir Starmer szombatra újabb Ukrajna-konferenciát hívott össze. A csúcsszintű értekezletet ezúttal online kapcsolaton keresztül rendezik, fő témája az ukrajnai tűzszünet elérése és a békemegállapodás elősegítése.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn elítélte a Moldovával és „demokratikus intézményeivel” szembeni „egyre gátlástalanabb orosz destabilizációs kísérleteket”, miután hivatalában fogadta moldovai kollégáját, Maia Sandut – írta meg az MTI.
Úgy döntöttünk, hogy tovább erősítjük együttműködésünket, hogy növeljük Moldova ellenálló képességét a külföldi beavatkozással szemben
– mondta a francia elnök a moldovai kollégájával a témában kötött kétoldalú megállapodás aláírásakor.
Ma ígéretet teszünk arra, hogy egyesítjük erőinket a dezinformáció elleni küzdelemben. Mert a mai világban az igazság éppolyan létfontosságú, mint a biztonság
– közölte Maia Sandu, Moldova elnöke, aki szerint hazája elsők között tanulta meg, hogy Oroszország nem tartja be az ígéreteit, és Emmanuel Macronhoz hasonlóan azzal vádolta Moszkvát, hogy „modern imperializmust” folytat.
A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a Viginum, a külföldi digitális beavatkozás elleni küzdelemért felelős francia szerv megszilárdítja együttműködését a moldovai stratégiai kommunikációs központtal, elsősorban a választási folyamatok védelmében.
Maia Sandut ősszel újraválasztották az orosz beavatkozás gyanúja által beárnyékolt moldovai elnökválasztáson. A 2,6 millió lakosú volt szovjet köztársasággal az Európai Unió júniusban hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.
Az elnökválasztást követően Emmanuel Macron örömmel nyugtázta, hogy a „demokrácia győzedelmeskedett minden beavatkozás és manőver felett”. Március elején a francia államfő úgy vélte: ha Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem állítják meg, akkor Ukrajnát követően „biztosan továbbmegy Moldovába, és talán Romániába is”.
Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levélben kért bocsánatot Donald Trumptól a fehér házi találkozón történt incidens miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij állítólag azt írta neki a találkozóról, hogy „nem úgy sikerült, mint ahogy tervezték”, és konstruktív javaslattal állt elő, hogy „mindent rendbe tegyenek”. Trump pozitívan fogadta a kezdeményezést, és megköszönte az elnök levelét.
Korábban Zelenszkij már X-bejegyzésben is reagált a találkozóra, amelyben kifejezte, hogy Ukrajna kész lépéseket tenni Trump „erős vezetése” alatt a háború befejezése érdekében. A bejegyzést Trump megköszönte, sőt azt is közölte, hogy Zelenszkij hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
Az ügy hátterében jelenleg is folynak a diplomáciai egyeztetések. Marco Rubio amerikai külügyminiszter részvételével március 10-én ukrán–amerikai tárgyalások kezdődtek Dzsiddában, ahol a felek reményei szerint további előrelépések történhetnek a konfliktus rendezése érdekében.
Ukrajna kedden kora reggel az eddigi legnagyobb dróntámadást hajtotta végre az orosz főváros, Moszkva ellen – számolt be róla a Reuters. Az akcióban legalább egy ember meghalt, több helyen tüzek keletkeztek, valamint felfüggesztették a légi és vasúti közlekedést a térségben.
„Ma hajnali 4 órakor masszív dróntámadás indult Moszkva és a moszkvai régió ellen” – közölte Andrej Vorobjov, Moszkva régió kormányzója, hozzátéve, hogy „jelenleg egy halottról és három sérültről tudunk”. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester elmondta, hogy legalább 69 drónt semmisítettek meg, amelyek több hullámban közelítették meg a várost.
Az orosz légi közlekedési felügyelet közölte, hogy a támadások után mind a négy moszkvai repülőtéren felfüggesztették a járatokat, hogy biztosítsák a repülésbiztonságot. Két másik repülőteret is bezártak, a Moszkvától keletre fekvő Jaroszlavl és Nyizsnyij Novgorod régiókban. A Moszkvától mintegy 35 kilométerre délre fekvő Domogyedovo kerület vasútállomásának infrastruktúrája megrongálódott a lehulló dróntörmelék következtében.
Az ukrán fővárosban a jövőben nem lehet elvontatni az autókat légitámadások idején, erről számolt be a Kijevi Városi Katonai Közigazgatás vezetője a Telegram-csatornáján.
Timur Tkacsenko szerint a döntést az állampolgárok biztonságának érdekében hozták, és a szabályozás csak akkor érvényes, ha az elvontatni kívánt autó nem akadályozza a haladását egyetlen speciális járműnek sem.
Új szabályokat dolgoztak ki a tömegközlekedés légiriasztások idején történő üzemeltetésére: a járművezetők maguk döntik el, hogy megállnak, vagy tovább vezetnek. A főváros továbbra is az egyetlen város Ukrajnában, ahol a tömegközlekedés leáll a légitámadások idején.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter határozottan kijelentette, hogy Ukrajna területi engedményekre kényszerülhet egy esetleges békemegállapodás részeként. A szaúd-arábiai tárgyalások előtt Rubio elismerte, hogy mind Oroszországnak, mind Ukrajnának kompromisszumokat kell majd kötnie a konfliktus lezárása érdekében – számolt be az Unian.
A külügyminiszter szerint Oroszország nem képes elfoglalni egész Ukrajnát, ugyanakkor Ukrajna sem tudja reális időn belül visszaszerezni a 2014 óta elfoglalt területeket.
A legfontosabb, hogy ezen a találkozón meggyőződjünk arról, Ukrajna kész nehéz lépéseket tenni, ahogy az oroszoknak is meg kell tenniük a maguk nehéz lépéseit azért, hogy véget vessenek ennek a konfliktusnak, vagy legalább valamilyen formában felfüggesszék azt
– mondta az amerikai külügyminiszter az újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Oroszországgal folytatott jövőbeni tárgyalásokon fontos meghatározni, hogy Moszkva miről hajlandó lemondani a béke érdekében. „Nem tudjuk, milyen messze vannak egymástól” – mondta.
Rubio azt is megosztotta, hogy a szaúd-arábiai találkozón az amerikai és az ukrán csapat nagy valószínűséggel a katonai segélyek újraindításáról is tárgyal majd. Szerinte Washington álláspontja ebben a kérdésben megváltozhat, ha úgy vélik, hogy „Ukrajna komolyan gondolja a békét”. „Biztosíthatom: nem nyújtunk katonai segítséget az oroszoknak” – tette hozzá Rubio.