Az airBaltic vezetősége bejelentette, hogy amint Ukrajnában helyreáll a légi közlekedés, újraindítja járatait Kijevbe és Lvivbe. A társaság Szerhij Derkacs miniszterhelyettessel tárgyalt az ukrán polgári légi közlekedés jelenlegi helyzetéről, valamint az ukrán szakemberek támogatásának és képzésének lehetőségeiről − írta az Ukrajinszka Pravda.
A találkozón Derkacs elmondta, hogy 2024 végén az Ukrán Állami Légügyi Hivatal a közösségek és területek fejlesztési minisztériumával, az UkSATSE légi forgalmi szolgáltató céggel és a katonai személyzettel közösen elkészítette a kockázatelemzést, amelyben meghatározták a légtér részleges újranyitásakor jelentkező fő veszélyeket és az ezek mérsékléséhez szükséges intézkedéseket.
Az airBaltic megerősítette, hogy készen áll Kijevet és Lvivet visszailleszteni útvonalhálózatába, amint a légtér újra megnyílik és minden szükséges jóváhagyást megkapnak. A légitársaság azt is tervezi, hogy Rigán túlra is kiterjeszti a járatokat, és Kijevet összeköti a többi balti fővárossal, Tallinn-nal és Vilniusszal.
Magyarország jelenleg blokkolja az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalási folyamatok megkezdését. Az ukránok azonban különböző lehetőségeket mérlegelnek a magyar fél meggyőzése érdekében – jelentette ki Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter.
A miniszter az Ukrinform tudósítása szerint Varsóban beszélt erről az újságíróknak. Szibiga szerint ismerik Magyarország álláspontját, jelenleg több lehetőséget vizsgálnak a tárgyalási blokk feloldására. A politikus úgy véli, Európa érdeke is az, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4368-an léptek be Magyarországra szerdán –tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, hogy tovább harcol Ukrajnában és gyengíti Donald Trump tárgyalási pozícióját minden békemegállapodásban az Egyesült Államok és a világ többi része közötti feszültség szításával – derült ki egy nyugati hírszerző ügynökség birtokába került orosz dokumentumból, írja a Reuters.
A dokumentum szerint az Egyesült Államok tervei Ukrajna felfegyverzésének folytatására „teljesen elfogadhatatlanok”, mint ahogy az is, hogy Ukrajna milliós hadseregét a jelenlegi szinten tartsák.
Azt is sugallja, hogy Oroszországnak szorgalmaznia kellene Ukrajna további feldarabolását egy ütközőzóna létrehozásával az ország északkeleti részén, ami érinti az orosz területet, valamint egy demilitarizált zónát a Krím közelében, amelyet Vlagyimir Putyin 2014-ben illegálisan annektált.
A dokumentum elutasította Donald Trump előzetes terveit, amelyek szerint 100 napon belül meg kell kötni az ukrán békemegállapodást, és azt javasolta, hogy a béke „nem jöhet létre 2026 előtt”.
Az nem világos, hogy mi mindenből áll még a dokumentum, illetve az orosz fél hajlandó-e a béketárgyalásokra. A Kreml feltételei azonban hasonlóak azokhoz, amelyeket korábban Ukrajnával, az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott. Ezek közé tartozott, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, továbbá külföldi csapatok se állomásozzanak az országban. Szintúgy a feltételek között szerepelt, hogy a Krím és négy tartomány Oroszországhoz tartozzon.
Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz kollégájától várja a választ a 30 napos tűzszünetre. Utóbbi egyelőre bizonytalan lehet ennek elfogadásában. Néhány amerikai tisztviselő szerint Putyin egy tűzszünetet Ukrajna és a Nyugat közötti szövetség megosztására használna.
Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentette, hogy csütörtökön látogatást tesz Donald Trump amerikai elnöknél. Emellett péntekig további tárgyalásokat tervez az amerikai kormány és a kongresszus tagjaival – írja a Frankfurter Allgemeine.
Rutte már novemberben, nem sokkal a választások után ellátogatott Trump floridai magánrezidenciájára. A NATO-főtitkár akkor ismételten felszólította az európai szövetségeseket, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat, ahogyan azt az Egyesült Államok követeli.
A legutóbbi találkozóra az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet elérésére irányuló amerikai erőfeszítések hátterében kerül sor.
A brit külügyminisztérium szerint Oroszország szeretné bezárni az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetségét, aminek eszkalációs hatásai lehetnek. Moszkva a héten kiutasított az országból egy brit diplomatát, illetve annak házastársát, erre válaszul a britek kémkedés vádjával szintén kiutasítottak egy orosz diplomatát a házastársával együtt. Így jutottunk el a nagykövetség bezárásának a lehetőségéhez.
„Az, hogy Oroszország ezen a héten kiutasított egy brit diplomatát és diplomata házastársát, egy újabb eszkaláció. A személyek ellen felhozott vádak teljesen hamisak, amelyeket azért gyártottak, hogy fokozzák a brit diplomatákkal szembeni ellenérzést. Egyértelmű, hogy az orosz állam aktívan arra törekszik, hogy a moszkvai brit nagykövetséget a bezárás felé terelje, nem törődve ennek a veszélyes eszkalációs hatásával” – áll a brit külügyminisztérium közleményében, amit a The Guardian szemlézett.
A külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője behívatta az orosz nagykövetet, Andrej Kelint, és közölte vele, hogy az Egyesült Királyság nem tűri a brit nagykövetség munkatársainak és családtagjaiknak a megfélemlítését.
Vlagyimir Putyin 2024 nyarán látogatott el először a kurszki frontvonalhoz a háború kitörése óta – számol be a SkyNews.
Állítólag az orosz elnök álruhába öltözve felszólította csapatait, hogy „győzzék le az ellenséget” és teljesen szabadítsák fel a régiót. Valamint hozzátette, hogy a térségben elfogott csapatokat terroristaként fogják kezelni.
Közben az orosz vezérkari főnök tájékoztatta Vlagyimir Putyint, miszerint az ukrán erőket bekerítették, hozzátéve, hogy Kijev kudarcot vallott.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka kijelentette, hogy a védelmi erők tartani fogják a vonalat Kurszk térségében „amíg ez helyénvaló és szükséges”. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a tábornok azt is mondta, hogy a hadsereg kedvezőbb vonalakra manőverezik, ha életveszélybe kerül.
A legnehezebb helyzetben prioritásom az volt és marad, hogy megmentsem az ukrán katonák életét. Ennek érdekében a védelmi erők egységei, ha szükséges, kedvezőbb pozíciókba manővereznek. Elsősorban a pilóta nélküli komponens és a tüzérségi tűzerő kerül bevetésre. Ehhez minden szükséges parancsot kiadtam
– hangsúlyozta Olekszandr Szirszkij.
Hozzátette, „az orosz–észak-koreai hadsereg fokozott nyomása ellenére mindaddig tartjuk a védelmet a kurszki térségben, amíg ez helyénvaló és szükséges”. Valamint arról is beszélt, hogy az orosz hadsereg légi csapatokból és különleges műveleti erőkből álló rohamosztagot alkalmaz, hogy áttörje az ukrán védelmet, s kiszorítsa az ukránokat az Orosz Föderáció kurszki területéről. A harcokat pedig állítása szerint Szumi és Harkiv régiókba akarja áthelyezni.
Csütörtökön egy sajtótájékoztató keretében beszélhet a Kremlben Vlagyimir Putyin az ukrajnai helyzetről. Dimitrij Peszkov szóvivő nem zárta ki ennek lehetőségét – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz elnök Alekszandr Lukasenkóval, Belarusz vezetőjével tart megbeszélést, majd állnak a kamerák elé. Peszkov szerint az újságírók kérdésein múlhat, szót ejt-e Putyin a Szaúd-Arábiában zajló tárgyalásokról. Moszkva az Egyesült Államok tájékoztatását várja a dzsiddai eseményekről.
Az Egyesült Államok ismét katonai segélyt nyújt Ukrajnának, s a március 11-én, Szaúd-Arábiában tartott megbeszélések után teljes egészében újraindult a hírszerzési információcsere Kijev és Washington között.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a Joe Biden előző kormánya által jóváhagyott csomagok részeként Ukrajna újraindította a tüzérségi lövedékek, páncéltörő fegyverek és a HIMARS rendszerekhez szükséges lőszerek szállítását.
Újságírók forrása szerint azok az amerikai vállalkozók is folytatták munkájukat, akik azért vannak Ukrajnában, hogy segítsenek a bonyolultabb fegyverrendszerek karbantartásában, kiképzésében és támogatásában.
Azt kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán Ankarában Recep Tayyip Erdogan török elnöktől, hogy Törökország játsszon kulcsszerepet az ukrajnai békefolyamatban.
„Világos javaslatot tettem Erdogan elnöknek Törökország számára: vállalja a lehető legnagyobb társfelelősséget a békefolyamatban, szavatolva egész térségünk stabilitását és biztonságát” – jelentette ki a lengyel kormányfő a török államfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Recep Tayyip Erdogan kedvezőnek értékelte a tűzszüneti javaslat támogatását magában foglaló ukrán döntést.
Törökországnak a háborúval kapcsolatos álláspontja már az első naptól világos. Nem akarunk vérontást, és azt óhajtjuk, hogy a két szomszédunk igazságos békével vessen véget a háborúnak
– hangsúlyozta a török elnök.
Donald Tusk már varsói indulása előtt fontosnak nevezte, hogy az esetleges tűzszünet megkötése után a NATO és az európai országok egyidejűleg és hatékonyan biztosítsák a stabilitást az orosz–ukrán határon.
A török elnöki hivatal honlapján közzétett közlemény szerint a közös sajtótájékoztatón Erdogan azt is leszögezte, hogy Ankara szerint csak Törökország teljes jogú tagsága akadályozhatja meg az Európai Unió gyengülését.
„Gyakran osztjuk meg tárgyalópartnereinkkel azt az óhajunkat, hogy a kölcsönös érdek és tisztelet alapján fejlesszük együttműködésünket az Európai Unióval. A jelen tárgyalás bebizonyította, hogy mennyire létfontosságú ez az együttműködés. Ha az Európai Unió meg akarja akadályozni, sőt vissza akarja fordítani erejének és rangjának gyengülését, ezt csak Törökország teljes jogú tagságával teheti” – áll az ankarai közleményben.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a Kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, amikor felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében, írja az MTI.
Emberségesen bánunk és kell bánnunk minden emberrel, aki a kezünkbe kerül. Ugyanakkor szeretném emlékeztetni önöket, hogy a külföldi zsoldosok nem tartoznak a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény hatálya alá
− mondta a katonai gyakorlóruhát viselő orosz vezető. Putyin szerint a Kurszk megyében elfogott ellenséghez az orosz törvényeknek megfelelően, terroristaként kell viszonyulni.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke jelentésében közölte, hogy Kurszk megye ukrán hadsereg által megszállt részének 86 százalékát felszabadították, öt nap alatt 24 településen és 259 négyzetkilométeren vették vissza az ellenőrzést. A hadseregtábornok szerint az ellenségnek a régióban lévő csoportját körülvették, elszigetelték, és tervszerűen megsemmisítik. Négyszáz főt foglyul ejtettek.
Elmondta, hogy Kijev igyekezett a Kurszki régióban stratégiai hídfőállást kialakítani, hogy ide terelje át az orosz haderőt a Donyec-medencéből, de ezek a tervek meghiúsultak. Az orosz vezérkari főnök jelentése szerint erre a hídfőállásra esett az ukrán személyi állomány veszteségeinek 19, a haditechnikáénak pedig a 40 százaléka. Az ukrán hadseregnek a kurszki betörés kezdete, 2024. augusztus 6. óta elszenvedett emberveszteségét több mint 67 ezer főben, a megsemmisített haditechnikai eszközöket pedig több mint hétezerben nevezte meg.
Külön kiemelte a Potok (Áramlat) hadművelet szerepét a Kurszki régió felszabadításában, amelynek keretében egy több mint hatszáz főt számláló alakulat a gázszállító rendszer csövében 15 kilométert haladva, váratlanul az ukrán védvonalak mögé került. Geraszimov bejelentette, hogy az orosz hadsereg Szumi megye irányában átlépte az orosz–ukrán államhatárt.
Vlagyimir Putyin saját követeléseivel fog válaszolni a tűzszüneti javaslatra – írja a SkyNews. Szergej Markov, az elnök volt tanácsadója nyilatkozta.
Oroszország attól tart, hogy a tűzszüneti időszakot a NATO-országok az ukrán társadalom teljes militarizálására használnák fel
– nyilatkozta Szergej Markov.
Úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg fegyverembargót fog követelni az ukrán hadsereg ellátására más országoktól. Azt állítja, a brit és francia csapatok „a háború részei”, s hogy a békefenntartók általában semleges országokból érkeznek.
Az európai országokból érkező összes csapatot megszálló csapatnak tekintenénk, és mindannyiukat megölnék az orosz katonák, akik Ukrajna felszabadítására jönnének
– közölte Szergej Markov.
Amerikai küldöttség tart Oroszországba, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szerdán Washingtonban. A Fehér Házban Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón az Egyesült Államok államfője úgy fogalmazott, hogy „remélhetőleg elérjük a tűzszünetet Oroszországnál”.
„Tegnap nagy sikert értünk el” – jelentette ki Donald Trump az MTI beszámolója szerint, utalva arra, hogy a kedden Szaúd-Arábiában tartott amerikai–ukrán megbeszélésen Kijev beleegyezett a fegyvernyugvásba. Az amerikai elnök kijelentette, hogy „amikor életbe lép, teljes körű lesz a tűzszünet”, megjegyezve, hogy a helyzet „most Oroszországon múlik, de mindkét féllel jó a kapcsolatunk”.
Kaptam néhány pozitív üzenetet, de a pozitív üzenet nem jelent semmit. Ez nagyon komoly helyzet, akár a harmadik világháborúhoz is vezethet
– fogalmazott Donald Trump, „vérfürdőnek” nevezve az ukrajnai háborút, és kijelentve, hogy hetente átlagosan 2-3 ezer fiatal hal meg a harcokban. „Ez soha nem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok államfője a sajtó kérdésére elmondta, hogy bevezethetne újabb pénzügyi intézkedéseket Oroszországgal szemben, ha elutasítja a tűzszünetet, de leszögezte, hogy ezt „nem akarja megtenni”. „Pénzügyi szempontból olyan dolgokat tehetnék, amelyek nagyon károsak lennének Oroszország számára. Nem akarom megtenni, mert békét akarok elérni, békét akarok látni” – szögezte le az amerikai elnök.
Kedves olvasóink!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!