Két magyar jogvédő szervezet is Brüsszelben járt kedden, hogy felhívják az európai törvényhozók figyelmét, milyen veszélyes a demokráciára az a törvényjavaslat, amely megnehezítené a magyarországi civil szervezetek működését.
Az új törvény előírná, hogy azok a magyar civil szervezetek, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, és ezt be kell jelenteniük 15 napon belül. Ez a gyakorlatban megpecsételné azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatást kapnak.
„A nemzeti konzultációs levélből kiderül, hogy a kormány külföldi ügynökszervezeteknek minősít minket – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az EUrologusnak. A Helsinki Bizottság egy civil jogvédő szervezet, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. – Mintha Magyarországot megtámadták volna, és a támadó az Európai Unió és a civil társadalom lenne.” Szerinte a civil társadalom védelme olyan európai alapvető érték, amely Európában megkérdőjelezhetetlen kellene, hogy legyen, és mégis úgy látszik, hogy a magyar kormány ezt nem tartja tiszteletben. „Lehet ezt csinálni Európában? Ez már több, mint egy fenegyerek tombolása” – mondta Pardavi Márta.
„A civil törvény a mostani formájában még európai uniós támogatásokat is megbélyegzendő külföldi támogatáshoz sorolna, hogyha azokat nem kormányszerven keresztül ítélik oda” – magyarázta Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke. A bejelentési kötelezettséggel nem derül ki újabb adat a civil szervezetek működéséről, nem lesz átláthatóbb tőle a támogatási rendszer. Viszont sérti a tőke szabad áramlásának alapelvét az Európai Unióban, szembemegy az adatvédelmi irányelvvel. Nem mellesleg a magyar Alaptörvényt is sérti, tette világossá.
Az Európai Parlament előtti téren tüntetést szerveztek a Közép-európai Egyetem, a magyar civil társadalom és a jogállamiság védelmében szerda kora délután, főleg Brüsszelben élő magyar fiatalok. A Civil Összefogás Fórum ellentüntetést szervezett a tér másik oldalán. Harminc-negyven ember jött össze mindkét táborban. A CÖF gyűlését pár perc után feloszlatták a rendőrök, mert nem kértek engedélyt a demonstrációra. Délután háromkor kezdődik a vita, ahol Orbán Viktor felszólal, hogy megvédje-megmagyarázza a magyar kormány és törvényhozás elmúlt hetekben hozott intézkedéseit.
Az EP eddigi vitáinak eddig nem sok következménye volt azon kívül, hogy a kormány ismét kommunikálhatta, mekkora nyomás alatt áll, de felveszi a harcot „Brüsszellel”. Valódi büntetést nem szabhatnak ki a parlamenti képviselők. A Fidesz jobban tarthat attól, hogy az Európai Néppárt türelme egyszer csak elfogy, és kirakják őket a frakcióból. A miniszterelnök látogatása előtti nap ezért a fideszes EP-képviselők levelet küldtek a frakciótársaiknak az Európai Néppártban, amelyben hangsúlyozták, hogy a Fidesz és személyesen Orbán Viktor elkötelezett Európa iránt, írta a Népszava.
Az egyetem törvényi ellehetetlenítése mellett a kormányzat totális kommunikációs offenzívát folytat CEU-ügyben: hazugságokkal, csúsztatásokkal és képtelenségek sorával zavarják össze a közvéleményt. Csokorba szedtük a kormányzat által terjesztett valótlanságokat és azok cáfolatait is. Egy hónap alatt legalább 18 alkalommal rugaszkodtak el a tények világától.
Az április elején elfogadott felsőoktatási törvény indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon, ezért az Európai Bizottság f igyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak, jelentették be szerdán Brüsszelben. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke azt mondta: a magyar törvény főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza. Az eljárás nemcsak a CEU miatt indul, a jogszabály minden más külföldi egyetemre is hasonló korlátozásokat vezet be.
Az Európai Parlament ma délután háromkor kezdődő brüsszeli plenáris ülésén az első napirendi pont a magyarországi helyzetről szóló vita lesz. Az ülésen jelen lesz Orbán Viktor is, aki válaszol a felszólalásokra. A fő téma a CEU helyzetét megnehezítő felsőoktatási törvénymódosítás lesz, de várhatóan szóba kerül a menedékkérők kezelése, a Brüsszel ellen hangoló nemzeti konzultáció és a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló törvénytervezet is.