Három konkrét jogi ügy van az Európai Bizottság asztalán, amelyben Magyarország valószínűleg uniós kötelezettséget sért: a felsőoktatási törvény, a menedékjogi törvény, és a civil szervezetek külföldi támogatásait szabályozó-korlátozó törvénytervezet. Meglepő, hogy a felsőoktatási törvény volt az első, amelyben az EU ellenőrző testülete elindította az eljárást, az oktatás ügye ugyanis nem uniós hatáskör.
Nem is az oktatás felől találtak jogalapot az Európai Bizottság jogászai az eljáráshoz, hanem piaci megfontolásokra hivatkoztak. Arra jöttek rá, hogy az európai közös piac egyik alappillérét sérti az új törvény: a magánegyetemek által nyújtott szolgáltatásokat nem szabad indokolatlanul korlátozni, és az Európai Bizottság szerint pontosan ezt teszi az új törvény, amikor megszabja, hogy hogyan hívhatnak egy egyetemet, és hogy csak úgy oktathatnak külföldön, ha az anyaországukban végeznek oktatási tevékenységet.
Az Európai Parlament előtti téren tüntetést szerveztek a Közép-európai Egyetem, a magyar civil társadalom és a jogállamiság védelmében szerda kora délután, főleg Brüsszelben élő magyar fiatalok. A Civil Összefogás Fórum ellentüntetést szervezett a tér másik oldalán. Harminc-negyven ember jött össze mindkét táborban. A CÖF gyűlését pár perc után feloszlatták a rendőrök, mert nem kértek engedélyt a demonstrációra. Délután háromkor kezdődik a vita, ahol Orbán Viktor felszólal, hogy megvédje-megmagyarázza a magyar kormány és törvényhozás elmúlt hetekben hozott intézkedéseit.
Az EP eddigi vitáinak eddig nem sok következménye volt azon kívül, hogy a kormány ismét kommunikálhatta, mekkora nyomás alatt áll, de felveszi a harcot „Brüsszellel”. Valódi büntetést nem szabhatnak ki a parlamenti képviselők. A Fidesz jobban tarthat attól, hogy az Európai Néppárt türelme egyszer csak elfogy, és kirakják őket a frakcióból. A miniszterelnök látogatása előtti nap ezért a fideszes EP-képviselők levelet küldtek a frakciótársaiknak az Európai Néppártban, amelyben hangsúlyozták, hogy a Fidesz és személyesen Orbán Viktor elkötelezett Európa iránt, írta a Népszava.
Az egyetem törvényi ellehetetlenítése mellett a kormányzat totális kommunikációs offenzívát folytat CEU-ügyben: hazugságokkal, csúsztatásokkal és képtelenségek sorával zavarják össze a közvéleményt. Csokorba szedtük a kormányzat által terjesztett valótlanságokat és azok cáfolatait is. Egy hónap alatt legalább 18 alkalommal rugaszkodtak el a tények világától.
Az április elején elfogadott felsőoktatási törvény indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon, ezért az Európai Bizottság f igyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak, jelentették be szerdán Brüsszelben. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke azt mondta: a magyar törvény főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza. Az eljárás nemcsak a CEU miatt indul, a jogszabály minden más külföldi egyetemre is hasonló korlátozásokat vezet be.
Az Európai Parlament ma délután háromkor kezdődő brüsszeli plenáris ülésén az első napirendi pont a magyarországi helyzetről szóló vita lesz. Az ülésen jelen lesz Orbán Viktor is, aki válaszol a felszólalásokra. A fő téma a CEU helyzetét megnehezítő felsőoktatási törvénymódosítás lesz, de várhatóan szóba kerül a menedékkérők kezelése, a Brüsszel ellen hangoló nemzeti konzultáció és a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló törvénytervezet is.