A vermonti szenátor államában is ma tartják az előválasztást, egy szavazata már biztosan lesz Sandersnek, hiszen ő maga is leadta már a voksát. Persze, ennél sokkal többre számít ma este, Vermontban biztosan ő fog tarolni.
Akkor pörgesse át a timeline-unkat, amiből az előválasztás eddigi történései mellett az is kiderül, mire kell még számítani a november 8-i elnökválasztásig.
Az AFP hírügynökségnek köszönhetően már azt is tudjuk, hogy egy londoni kocsmában a piszoároknál lehet válogatni a republikánus jelöltek, Cruz, Rubio és Trump közül:
Rubio, Trump or Cruz? Urinals in a London pub, as customers vote for their least favorite US Republican candidate pic.twitter.com/JQBMZ6qZQo
— AFP news agency (@AFP) 2016. március 1.
Az elnökjelöltségre pályázó jelöltek az előválasztások alatt az egyes államokban valójában olyan küldöttekért küzdenek, akik majd képviselik őket a pártok júliusban esedékes jelöltállító gyűlésein.
(a demokratáknál ráadásul vannak úgynevezett szuperdelegáltak is, a párt vezető tisztviselői, szenátorai, kongresszusi képviselői, akik többségében eddig Clinton mellett álltak ki).
Az egyes államok súlyuknak megfelelően érnek több, vagy kevesebb delegáltat, ráadásul legtöbbször nem is pont ugyanannyit a demokratáknál, mint a republikánusoknál. Az eddigi államok után még százig sem jutott el sem a demokratáknál vezető Clinton, sem pedig a republikánusoknál Trump, ehhez képest
Marco Rubio célja ma este főként az lehet, hogy második helyekkel, Ted Cruz elé kerülve és több delegáltat gyűjtve megerősítse a pozícióját, mint a pártvezetés támogatását célzó jelölt. Azonban az egyelőre kiváró republikánusok pártvezetők, tehetős támogatók közül sokan már azt várják, hogy Rubio győzelmekkel bizonyítson. Persze neki egy fokkal kevesebbet számít a szuperkedd, mint Cruznak, mivel papíron abban bízik, hogy a március következő heteiben szavazó államokban kezdhet majd igazán felzárkózni.
Ehhez képest problémát jelenthet, hogy a legutóbbi felmérések szerint Trump magabiztos előnnyel vezet ellene a két hét múlva, győztes mindent visz elven szavazó Floridában, saját állama pedig akkor ugyanannyit fog majd számítani, mint most Cruznak Texas.
A republikánusoknál Ted Cruznak és Marco Rubiónak egyaránt az a célja, hogy ő maradjon talpon Trump egyetlen reális alternatívájaként, közben pedig a milliárdos minél kisebb delegáltelőnyt szerezzen. Cruz van azonban a nehezebb helyzetben kettőjük közül, neki ugyanis pont a most szavazó déli államok jelentenék a legfontosabb bázisát, azonban mégis szinte kivétel nélkül vesztésre áll, és a szuperkedd főpróbájának tekinthető Dél-Karolinában az evangéliumi szavazók ellenére Rubio mögé szorult a harmadik helyre.
A hét elején már volt olyan felmérés is, amiben konkrétan elpárolgott az előnye Texasban is, de azóta azért úgy tűnik, hogy otthon nyerni tud majd. Ha azonban ez lesz az egyetlen győzelme, az is elég erősen megkérdőjelezné a további esélyeit. Persze Cruz eddig is azzal érvelt, hogy ő az egyetlen, aki tudott nyerni előválasztást Trump ellen.
A republikánusoknál a milliárdos Donald Trump Iowában még kapott egy pofont második helyével, de azóta nagyon biztosan húzta be magának New Hampshire-t, Dél-Karolinát és Nevadát is. Ezzel bizonyította, hogy az ország legkülönfélébb pontjain tud egészen különböző államokban győzni.
Közben pedig az egykor még rekordnépesnek induló republikánus mezőny alaposan megcsappant mögötte. A Tea Party-vonalat képviselő Ted Cruz texasi szenátor megnyerte Iowát, de azóta a neki kedvező választói csoportokban sem tudott remekelni, és Dél-Karolinában, valamint Nevadában is a pártelit támogatását kereső, magát Trump egyetlen reális ellenfeleként beállító Marco Rubio mögé szorult. Szintén versenyben van még John Kasich ohiói kormányzó, és Ben Carson visszavonult idegsebész is, de az ő céluk a végső győzelem már nehezen lehetne.
Sok minden történt az előválasztások első hónapjában a szuperkeddig elvezető kaukuszokon és előválasztásokon.
A demokraták és a republikánusok is szavaznak a következő államokban: Alabama, Arkansas, Georgia, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia. Ezen kívül a demokraták még Coloradóban (meg még pár helyen, de erről majd külön posztban), a republikánusok pedig Alaszkában, és Wyomingban is.
A delegáltakat mindkét oldalon arányosan osztják el, ami azt jelenti, hogy a győzteseknek minél nagyobb különbséggel kell nyerniük, hogy igazi előnybe kerüljenek, a republikánusoknál pedig a második, de akár a harmadik helyezett is kaphat delegáltakat az államokban, így tartva életben továbbra is reményeit. Viszont van még egy nehezítés, a legtöbb államban el kell érni egy küszöböt, jellemzően 15-20 százalékot a vesztes jelölteknek, különben megnyert küldöttek nélkül maradnak, és a küszöb felett végzők járnak jobban. Így osztják majd a delegáltakat a szuperkedden:
A fontos fordulópontot jelentő szuperkeddhez érkezett az amerikai előválasztási küzdelem, aminek végén júliusban majd a demokraták és a republikánusok is döntenek arról, melyik jelöltek képviseljék pártjukat a november 8-i elnökválasztáson. A szuperkedden mindkét oldalon egyszerre szavaznak 11 államban, így az eddig egy-egy pontra koncentráló versengés hirtelen országossá szélesedik ki Alaszkától Vermontig.
A republikánusoknál Mitt Romney legutóbb lényegében a szuperkedden biztosította be jelöltségét 2012-ben, és még ha most nem is lesz várhatóan ennyire sorsdöntő, de Hillary Clinton és Donald Trump is arra készül, hogy különböző mértékben, de bebetonozza előnyét. A szuperkedd után pedig hamar felgyorsul majd az eddig szimbolikus győzelmekről, és fontos második helyekről is szóló előválasztás.
A szuperkeddet beharangozó cikkünket itt találja, olvassa el gyorsan, aztán kapcsolódjon be percről perce közvetítésünkbe! Janecskó Katával, Nyilas Gergővel és Panyi Szabolccsal mi biztosan itt leszünk egészen reggelig.