Végső soron delegáltak megnyeréséről szól a szuperkedd. A republikánusoknál összesen 595 delegált sorsa dől majd el, és még messze vagyunk ettől, de egyelőre
A demokratáknál 865 delegáltot osztanak ki
Alaszkában is sikerült győznie, 97 százalékos feldolgozottságnál 36,4 százalékkal áll, Trump 33,5-öt, Rubio 15,1-et szerzett a kaukuszon.
Eddig a körzetek 31 százaléka jelentett, Cruz pedig át is vette a vezetést 35,6 százalékkal a 33,2 százalékon álló Trump előtt. Rubio 16,1 százalékkal harmadik.
De nem sokkal lemaradva mögötte ott van Ted Cruz is az eredmények 9,7%-ánál.
Itt a republikánusok tartanak kaukuszt, magyar idő szerint hatkor zárult a szavazás, azóta kézzel számolják a cédulákat, még mindig nincsenek eredmények. Persze olyan nagyon már nem fogja befolyásolni az összképet, hogy itt ki nyer, és egyébként is jó eséllyel Donald Trump lesz a győztes itt is. Sarah Palin volt alaszkai kormányzó és 2008-as alelnökjelölt egyébként Trump mellett állt ki, ez is számíthat.
Gyorsan összefoglalom: leginkább semmi, vagyis egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik Hillary Clinton és Donald Trump elnökjelöltsége, ugyanis besöpörték a szuperkedden szavazó/kaukuszt tartó 11 állam és a delegáltak többségét. A delegáltakat bonyolult szabályok alapján osztják ki, sok államban van egy 20%-os vagy 15%-os határ, és aki ez alatt teljesít, nem kap delegáltat.
Egyetlen államra várunk, a republikánusoknál tart a kaukusz Alaszkában.
Alaszka – igen, az oroszoktól vették, potom pénzért, amit akkor viszont sokalltak a vásárlás amerikai kritikusai, amíg nem tudtak az aranykészletekről, nem is beszélve az olajkincsről, meg arról, amire a terület révén az USA még jogosult lehet az Északi-Jeges-tengeren.
Valójában az oroszoknak nem volt más választásuk, mint eladni Alaszkát, mielőtt az amerikaiak elvették volna az Orosz Birodalom által védhetetlen, távoli és értéktelennek tűnő területet.
Igazából kétszer váltak meg Alaszkától az oroszok: egyszer 1854-ben, amikor 7,6 millió dollárért adták el három évre az Egyesült Államoknak. A lényegében fiktív ügyletet az amerikaiak javasolták, azért, hogy a krími háború idején a britek ne foglalják el az oroszoktól. A tulajdonképpen fiktív megállapodás azonban nem lépett életbe, mert Moszkva megegyezett Londonnal.
13 évvel később azonban már végleges megállapodás született Washingtonnal, annyiért, amennyiért először adták volna el. A területből egyenrangú tagállam azonban jóval később, csak 1959-ben lett, így ez a legfiatalabb és a legnagyobb tagállam is a maga 1,7 millió négyzetkilométerével.
Itt most csak republikánus kaukusz lesz.
A CNN is bejelentette, vége, Kasich nem tudott beelőzni, Vermontot is besöpörte Donald Trump.
Az Egyesült Államok külbirtokai közül Amerikai Szamoa volt az első, ahol a demokraták megtartották a maguk kaukusztát. Az 55 ezer lakosú csendes-óceáni szigeten Hillary Clinton nyert négy, Sanders két delegáltat. A győzelemhez a demokratáknál 2383 deelegált kell.
De mi az a külbirtok? Olyan terület, amely jogilag független az Egyesült Államok tagállamaitól, de a lakók amerikai állampolgárok.
Amerikai Szamoán kívül ilyen terület Guam, az Amerikai Virgin-szigetek, a Midway-szigetek, az Amerikai Csendes-óceáni -szigetek, ezeknek önkormányzatuk sincs. Két terület pedig önkormányzattal rendelkező társult állam: az Északi-Mariana-szigetek és a legnépesebb, a 3,6 milliós Puerto Rico, amelyből idővel akár az Egyesült Államok 51. állama is lehet.
Erről kérdezgetik a CNN műsorvezetői most épp Ted Cruzt, aki sem Marco Rubiot, sem Ben Carsont és John Kasich-et nem szólítja fel visszalépésre, csak azt ismételgeti diplomatikusan, hogy időt kell adni a többi jelöltnek, hogy elgondolkozzanak azon, hogy a leghatékonyabb megállítani Trumpot.
Az a helyzet, hogy Rubio egy és Cruz két győzelmével egyikük sem fog visszalépni most - ami amúgy sem tűnt volna valószínűnek -, de Carson és Kasich is egyértelművé tették, hogy maradnak a versenyben (azért még várjuk ki, ez tényleg így lesz-e). Ezzel pedig folytatódik, ami eddig: Trump ellenfelei egymás elől lopják el a delegáltakat, miközben az ingatlanmágnás valódi kihívó nélkül menetel tovább a jelöltség felé.
Ahogy várható volt, Clinton szorosan hozta is Massachusetts-et.
Ezzel a volt first lady hét államban tudott győzni a szuperkedden:
Sanders pedig négy államot húzott be:
Két szempontból is: hogy az adott állam nyerhető-e az adott párt számára novemberben, illetve hogy hányan mentek el szavazni.
A skála egyik oldalán ott van például Texas, amit Cruz körülbelül másfél millió szavazattal nyer meg a szuperkedden, és amit a republikánusok visznek is ősszel; a másikon meg Minnesota, ahol Rubio 40 ezer szavazattal fog nyerni reggelre, de pártja novemberben biztosan elveszíti az államot.
A CNN szerint Coloradót és Minnesotát is nyeri, ráadásul elég nagy különbséggel Clinton előtt. Sanders ezzel négy állammal végezhet, miután Massachusetts-ben valószínűleg Clinton nyer majd. 95 százaléknál A volt first lady vezet 50,5 százalékkal, a vermonti szenátornak 48,3 százaléka van.
A Fox News és a CNN szerint is eldőlt: Rubio viszi Minnesotát.
BREAKING NEWS: Fox News projects @marcorubio as the winner of the Minnesota Republican Caucus. #SuperTuesday pic.twitter.com/ld5i46D39I
— Fox News (@FoxNews) March 2, 2016
Na jó, olyan is van, hogy 10-ből 9, mint például Alabamában vagy Arkansasban, ahol a feketék körében a Clinton- és Sanders-támogatók aránya a legdurvábban alakult.
Arkansas szoros volt, de a CNN már odaadta a milliárdosnak. A körzetek 82 százaléka már jelentett, ezek alapján
Cruznak ez lehetett volna a harmadik állam, ahol esélye lehetett volna győzni.
közben Hillary Clinton szépen-csendben besöpri a jelöltséget.
Újabb probléma a március 15-i floridai előválasztásra is készülő Rubiónak, aki egyébként is hátrányban volt a felmérésekben Trumppal szemben. A Fox News és a CBS szerint Rick Scott floridai kormányzó is ki fog állni a szuperkedd után a milliárdos mellett.
Végső soron delegáltak megnyeréséről szól a szuperkedd. A republikánusoknál összesen 595 delegált sorsa dől majd el, és még messze vagyunk ettől, de egyelőre
A demokratáknál 865 delegáltot osztanak ki
Úgy tűnik, Marco Rubiónak stabil előnye van Minnesotában, ahol 9%-kal vezet Ted Cruz előtt (37-28%), és ezzel végre megnyerheti első államát - igaz, pont azokból a vidéki megyékből jött kevés eredmény, ahol rosszabbul fog szerepelni, így az előnye még csökkenhet. De hiába nyeri az északi államot, akkor is pocsék számára ez a szuperkedd, mert
A szuperkedden már kétszer verte el Trumpot Ted Cruz, amikor fellépett a texasi Staffordban. Igaz, ötször ki is kapott Trumptól – és még nincs vége – így gratulált is neki.
De mivel más egyelőre nem nyert – és Cruznak még Iowából is van egy győzelme –, joggal nevezhette magát Trump egyetlen olyan kihívójának, aki már bizonyította, hogy képes legyőzni őt. Trump katasztrófa lenne a nemzet számára, de megállítható – mondta Cruz meglepően egy demokratát idézve: Ne azt kérdezd, mit tehet az ország érted, hanem, hogy mit tehetsz az országért – idézte John F. Kennedyt.
Még egy demokratáról beszélt hosszabban: Barack Obamáról, akiről magabiztosan kijelenthette, hogy elnökségének utolsó napja január 17-én jön el. Hogy ki jön utána, az nagy kérdés.
Cruz újra és újra Trumphoz tért vissza – érthető, hogy nem Clintonra, most még nem ő az ellenfele – és úgy tűnik megtalálta, mit válaszoljon az elitenkívüliséggel kérkedő Trumpnak. Azt, hogy a milliárdos már 40 éve része a washingtoni korrupciónak, tehát ő nagyon is része az elitnek.
Cruz azt állítja magáról, ő sokkal kevésbé az és véget is fog vetni az amerikai népet kihasználó washingtoni korrupt rendszernek.
Ígérete szerint segíteni fogja a kisvállalkozásokat és elnöksége első napján visszavonja az Obamacare-t, Obama egészségügyi reformcsomagját.
Ben Carsonnak Marylandben van jelenése ma este, de ünnepelnivalója nincs, és a csapata több médium szerint is előre szólt már, hogy a szuperkedd lehet a kudarcos kampány végállomása.
A visszavonult idegsebésztől a HuffPost újságírója megkérdezte, kiszáll-e, mire csak annyi volt a válasz:
Majd meglátjuk.
Kicsivel később a Fox News emberének viszont már egyszerűen csak nemet mondott.
Az állam neve dakota eredetű, tiszta kék vizet vagy felhős kék vizet jelent, kiejtésől függően. Meglepő párhuzamba állítható Finnországgal: azt az ezer, Minnesotát a tízezer tó földjének hívják.
Olyannyira, hogy egy közkeletű toposz szerint összesített vízpartja hosszabb, mint Floridáé és Hawaii-é együtt. Állítólag tényleg így van, a part hossza folyók nélkül is 44 ezer mérföld Minnesotában. További számolgatások meglepően magas számokkal itt.
A demokratáknál is kezdenek érkezni eredmények a kaukuszokról.
Coloradóban
1 százaléknál állnak eddig
Minnesotában
szintén 1 százaléknál
Trump magabiztosan válaszolt az újságírói kérdésekre beszéde után, és elég sok érdekes dolgot mondott.
A republikánus pártról: "Kiterjesztettük a republikánus pártot" - Trump szerint az őt az előválasztásokon támogatók részben a demokratáktól és a függetlenektől is jöttek. Ezeket a számokat hozza bizonyítékként arra, hogy nem igaz, miszerint ő megosztaná a republikánus pártot, sőt szerinte éppen ellenkezőleg, még új támogatókat is behoz. "Egy sokkal nagyobb párt leszünk", "ilyesmi nem történt a republikánus párttal sok-sok évtizede" - teszi hozz-.
A mérsékeltebb hangvételről: "Azt teszem, ami helyes" - válaszol arra a kérdésre, hogy az elnökjelöltség esetleges elnyerése után más tónusra vált-e. A konzervatívok által támadott Planned Parenthoodot ismét megvédi és elmondja, hogy az milliókkal jót tett. "Nagyon jó leszek a nőknek, nagyon jó leszek a női egészségügynek" - mondta saját magáról Trump. "Egy józan konzervatív vagyok" - válaszolta ismét arra a kérdésre, hogy a rendes választási kampányban már mérsékeltebb hangot üthet meg.
Rubióról, Cruzról és Clintonról: "Mindig kedveltem Marcót... egészen úgy egy héttel ezelőttig, amikor ellenséges lett velem" - mondja, majd megdicséri az újságírókat, mert úgy értékelik a szuperkeddet, hogy Rubio az este lúzere, és ez Trump szerint is így van. Ted Cruzt viszont megdicséri a teljesítményéért. Hillary Clintonról pedig azt mondja, könnyű lesz ellene kampányolni.
A bevándorlásról: A New York Times által megszellőztetett felvételre utalva többen arról kérdezik Trumpot, hogy a bevándorlás kérdésében felvett szélsőséges álláspontjai - 11 millió illegális bevándorló kitoloncolása, vagy éppen a fal építése - tényleg csak arra jók, hogy jobb tárgyalási pozícióból kössön kompromisszumot, a kérdést némileg megkerülve azt válaszolja, hogy megegyezéseket kell kötni, és hogy ő az amerikai emberek számára bizony hasznos dealeket fog nyélbe ütni. Azt viszont megígéri, hogy mindenképpen épül fal a mexikói határon, és hogy ezért a mexikóiak fognak fizetni. "Ez 100%" - mondja Trump.
A feketékről: Hogyan fog visszahozni a republikánusok táborába olyan csoportokat a kampányban Hillary Clinton ellen, akiket eddig megsértett? - kapja a kérdést Trump. "Vissza fogjuk hozni, jól teljesítünk az afroamerikaiak körében. Jól fogok teljesíteni mindegyik csoportnál, mert munkahelyeket teremtek" - dobja be a megoldást Trump, és azt kezdi fejtegetni, hogy az Apple majd idehaza fogja gyártani az iPhone-okat.
A republikánus establishmentről: Az őt bíráló Paul Ryanről azt mondja, nem nagyon ismerik egymást, de majd megismerik egymást. "Biztos vagyok benne, hogy ki fogok tudni jönni vele, de ha nem, nagy árat fog fizetni érte" - fogalmaz meg nem is olyan burkolt fenyegetést Ryannel, és gyakorlatilag a pártelittel szemben Trump.
Jönnek az eredmények a minnesotai kaukuszról, 4,8%-nál az állás:
Minnesota kábé annyira liberális, mintha nálunk Újlipótvárosról lenne szó, szóval nagyon. Szóval a republikánusok az őszi választáson nem sokra mennek az állammal, de Rubiónak fontos PR-győzelem lenne, ha most a kaukuszt behúzná, hiszen végre nem lehetne rá azt mondani, hogy egyetlen államban sem tudott győzni. Frissítés: 10%-nál tovább nőtt Rubio előnye, 37-27%-ra Cruz előtt, meglesz ez, mondom én.
Vlagyimir Putyin már megdicsérte a tehetségesnek mondott Donald Trumpot, az orosz elnök után nem sokkal megtette ezt Alekszandr Dugin is, a Lomonoszov egyetem szociológia professzora is. Szerinte Trump nélkül fárasztó és unalmas lenne az előválastzás, az ingatlanmilliárdos viszont legalább akkora meglepetést hozott, mint annak idején Barack Obama.
„Megválasztása egy feketebőrű muzulmán-demokratának, aki olyan politikát követett, amely semmiben sem különbözik egy fehér protestáns republikánustól, kétségtelenül nagy PR-siker” – mondta elég sok csúsztatással és a végkövetkeztetésben is téves mondatot. Az egészségügyi reformot jelentő Obamacare legalábbis biztosan nem tipikusan republikánus gondolat.
Szóval, Dugin szerint republikánus oldalon ilyen nagy dobás már nem lehet, csak a "visszataszítóan kiszámítható Hillary" maradt, aki legfeljebb az új trendnek megfelelő genderpolitikára tud építeni azzal, hogy ő nő.
Trump viszont egész más tészta: ő az igazi szenzáció. Hiszen rajta kívül mindenki az uralkodó elitet képviseli republikánus és demokrata oldalon is. (Dugin Sandersről nem tesz említést.)„Ez az elit nem Amerikában gondolkodik, hanem a világban. Nem társadalomban mér, hanem csillagászati mennyiségű pénzben. Nem a népnek szolgál, hanem a globális pénzügyi oligarcháknak, a világuralom elvont utópiáját tartva szem előtt.”
Trump nem ilyen, ha milliárdos is. Fésületlen, durva, cinikus, egoista, de őszinte, valódi, az igazi Amerika képviselője.
"Hinni akar neki az ember, ha már a feketebőrű béketeremtő nem tudott megváltoztatni semmit, Hillary Clinton meg nem is ígér megváltoztatni semmit, akkor talán Trumpnak sikerül Amerikát visszaterelni természetes határai közé?" – kérdi Dugin, bízva abban, hogy vele Amerika a saját problémái felé fordul és békénhagyja az amerikai hegemóniától megcsömörlött emberiséget. Dugin a végén mégis lemondó: vagy hamis a Trumpról kialakult kép, vagy igazi, de akkor nincs is esélye győzni.
Egy festmény saját magáról, amit az egyik rajongója készített és cipelt magával Miamiba a győzelmi bulira.