A verseny legnehezebb, emelkedőkben bővelkedő szakaszán Aszófő és Zánka között.

Az 1950-es születésű olasz versenyző, Salvatore Gorgone a 122. helyen fut most épp.

Keményebb volt, mint tavaly. Az eleje szenvedős, 15 km-től aztán jött egy kellemes elszállás, és jobb volt. Dörgicsétől volt egy nagyjából 4 km-es szakasz egyenesen a Balatonig, azt nagyon imádtam. Mező, tele virágokkal, el is felejtettem, hogy futok

– számolt be Földes a táv legkeményebb hegyi szakaszai után. Már a videós Szász Barna fut javában.

A férfiak idei fekete hivatalos pólója talán nem a legjobb viselet ebben a melegben, a nők jobban jártak a sárgával. 2012-ben is fekete póló volt, akkor az egyéni futókat eléggé meg is fogta a 40 fokos hőség.

Itt is van Levi a már hagyománnyá váló szurkolós bejelentkezése a szerkesztőségből, köszönjük!

Most éppen ő fut, csak ezúttal nem a metróban, hanem Zánka és Badacsonyörs között.

Mi például tavaly a chipünket hagytuk el az egyik hegyi szakaszon, szerencsére megtalálták, és leadták, így kisebb kihagyással megint használhattuk a dugókát. Másokkal is történtek már vicces momentumok a korábbi években a verseny alatt, ha ehhez hasonlókat küldene, akkor a futas@mail.index.hu-ra várjuk a történeteket!

„Vannak sötétben nehezebb szakaszok. Az egyik futónk eltévedt, mert nem a saját szakaszát futotta. Bemászott egy német család hátsó kertjébe, hogy eligazítást kérjen" – mesélte Dani, aki az elmúlt években rendszeresen indult csapattársaival az Ultrabalatonon. Megkérdezte a kertben talált asszonytól, hogy merre van a futóverseny, de mikor a nő a férjét akarta hívni, inkább elszaladt.

„Egy másik esetben pedig kiesett a pedálja az egyik kísérőbiciklinek. Nem tudtunk mit tenni, pedig elég fontos lett volna, mert az első dimbesdombos szakaszon kísért volna egy full maratont futó srácot, aki így eléggé kikészült a végére. Az utolsó 4-5 km-t már 7 perc/km-ekkel sétálta kb. végig" – mondta. A biciklit azért nem kellett kidobni, de legközelebb is óránként kellett megállni csavarozni a pedálját.

A nemzetközi szinten is elismert ultrafutó az abszolút mezőnyben a 8. helyen van most, a sarkában szintén női versenyzők: a 9. Marázs Zsuzsanna, a 10. Leonie van den Haak.

Lefutotta, kinyúlt...

Egy emelkedőre felfelé futva figyelni kell rá, hogy ne emelkedjen meg túlzottan a pulzusunk, és így kerüljük el a légszomjas állapotot. Egy picit lassíthatunk, rövidebb lépéseket tegyünk, a törzset döntsük picit előre. Karral jóval intenzívebben kell dolgozni, miközben a térd magasabban jön előre. Az önkontroll fontos, egy rövidebb emelkedő elfutása is megbosszulhatja magát később, figyelmeztetett Vajda Zsuzsa profi futóedző.

A salföldi váltópontnál jár Dáva Iván, aki egyéniben indul, és mezítláb vágott neki a 220 km-es távnak. „A fekete betonos részen égette a lábat, a záróvonalon két-három fokkal hűvösebb volt, ezért próbáltam azon futni" – mondta még Zánkánál korábban, amikor telefonon elértük futás közben. Tavaly 135 km-ig jutott, idén ennél tovább érhet el. Mint mondta, alapvetően jól van, azt próbálja ki, hogy a főként rövidebb távokon alkalmazott előlábra érkező technikát meg lehet-e csinálni ilyen hosszabb távon is.

Zánka (73 km) – váltópont. Elég nagy drámák zajlottak a szemünk előtt, több is párhuzamosan. 

• Tibi (a csapat nevét nem tudjuk) mindjárt beér, de Móni még nem pisilt. A csapttagok szerint Móni eléggé elcseszte. 
• A Legközelebb többet edzünk csapat egyik feszültebb váltója furán méregeti a Hani bál futóját, aztán kezet is fognak. Ez azért eléggé érdekes. 
• Villáminterjúnkban azt kérdezzük a látványosan egyedül ácsorgó Lábra Hám női tagjától, hogy mire vár pontosan, de erre nem válaszol, csak kérdőn néz ránk. Második kérdésünket, hogy pontosan milyen szempontok húzódnak meg az játékos névválasztás mögött, a csapat már nem hallja, mert odébáll.
• Mindeközben befut a hatalmas küzdő, az indexes Földes András. Most Barnának szurkolunk, és követjük is mindjárt. 

Fussatok, bolondok, fussatok!

– üzente Zoli, köszönjük!

Még nem tudjuk eldönteni, hogy Földes András, Szász Barna vagy Nyilas Geri lesz nehezebb helyzetben ebben a rekkenő hőségben, de az már biztos, hogy a legjobb dolga Barnának lesz, aki egyrészt a legkedvesebb helyén fut a Balatonon, másrészt kedves barátai is kijöttek biztatni őt. És szerencsére nagyon jófejek, így amikor ránéztek a hőmérőre, hoztak egy vödör vizet is, hogy leöntsék Barnát. 

A Káli-medencében ugyanis nem más, mint a Speckó Jednós / Budapest Báros Rutkai Bori kísérte Barnát, valamint olyan zenészek mint Cseh Andris (Búcsúkoncert) és Nemes Péter, hogy bíztassák futás közben.

És akkor jöjjön az elmaradhatatlan futózene! Ezúttal egy komplett playlist Szász Barnától, akihez nemrég egy szakaszon csatlakozott többek közt Rutkai Bori is. Indexvideós kollégánk nem csak úgy egymás után dobta a kedvenc zenéit, hanem direkt a saját hegyei szakaszához válogatta azokat:

Beleválogattam direkt olyan zenéket is, amiknek az előadói a Káli-medencében laknak (Rutkai Bori, Dresch Mihály - Búcsúkoncertet (Cseh Andris) pedig nem Deezerről fogok hallgatni, hanem mp3-ból), és olyanokat (pl. Alexi Murdoch), amit mindig a Káli-medencében szoktam hallgatni (hiába használta Sam Mendes egy amerikai filmhez).

Jöjjön akkor a legfrissebb eredményünk: Szász Barna 17:32-kor érkezett be a Badacsonyörs/Varga pincészet váltópontra, 21,7 km-t futott le úgy, hogy korábban úgy istenigazából nem próbálkozott ekkora távval. 14 kilométernél többeket nem futott, ráadásul az elmúlt másfél hónapban rendszeresen fájt a térde.

Amikor ma reggel együtt elindultunk Budapestről, már az autópályán vette sajnos csak észre, hogy pont a térdszorítóját hagyta otthon. A kisebb pánik után végül Balatonfüreden egy gyógyszertárban kapott valamit, ami úgy első ránézésre hasonlított az otthon hagyottra. Úgy tűnik, bevált.

Persze azt is jól tette, hogy még Cannes-ban is tudott magának egy kis edzésre időt szakítani két Nemes Jeles László-videóinterjú és vetítés között. A legális teljesítményfokozói között pedig szerepelt még egy power gel, amit Földes Andris kollégánktól kapott, meg egy fagyállókék izotóniás ital, amit tőlem. 

Legalábbis úgy egy másfél órája itt Bélatelepen, Fonyódon az volt, amikor Anitával leugrottunk megnézni. Anita volt az Index csapatának kezdőembere, a Club Aligától Balatonalmádiig futott, és zuhanyzás előtt még mindenképp úszni akart egyet.

Épp most ékezett meg hozzánk Fonyódra a sportrovatos Fehér János, akinek éjjel kettő körül kellene kezdenie, de kis híján egy kórházban kötött ki. Átadjuk a szót:

„Biciklivel jövök Lepsény óta, és már majdnem megérkeztem Fonyódra, amikor a település előtt megláttam, hogy egy felajzott középkorú biciklista pár andalog előttem.

A nő úgy gondolta, az előjátékhoz már a bringán hozzáfog, és elkezdett a férfi ágyéktája felé nyúlkálni, majd rámarkolni. Nem akartam ezt tovább nézni, úgyhogy rágyorsítottam, hogy megpróbáljam leelőzni őket. Ekkor viszont elkezdtek imbolyogni, teljesen elvesztették az egyensúlyukat.

Pont az előzéskor szétváltak, és a nő hátulról belémcsattant, a kerekemet találta el. Elesett, a napszemüvege is eltört, a lábáról a bőr lehorzsolódott, én szerencsére sértetlenül megúsztam. Megálltam megkérdezni, jól vannak-e. Váltottunk pár szót, és elismerték, ők voltak a hibásak."

János Balatonboglártól Zamárdiig fog futni, késő éjjel szurkolhat neki az, aki a szombat további részére nem a fenti párhoz hasonló programot tervez.

Ő sem hallgat zenét a futáshoz, van viszont egy furcsa szokása: dúdolgat közben.

A 45-ös bluest néha lejátszom a fejemben, bár nem épp egy futós tempóra írták. De olyan 5-6 perc, ahogy eldúdolom, és az elég sok idő, mindig örülök, hogy na, már megint egy kilométerrel kevesebb. 

Ha nagyon meleg van, akkor érdemes a rajtnál is egy kortyot inni, utána pedig a hőségtől függően negyedórás-húszperces időszakonként kortyolni még egyet. Verseny közben még akkor is érdemes frissíteni, ha egyébként edzésen általában nem szoktunk, de ilyenkor elég félóránként inni egy korty vizet, ajánlja Vajda Zsuzsa profi futóedző.

Vannak – mint például Szőcs Géza –, akik szerint Földes Andris kollégánk még az élő fába is beleköt, de nem, itt most nem ezt csinálja, csak nyújt egyet.

Barakonyi Szabolcsnak, az Index fotórovvezetőjének nem a nagy meleggel gyűlt meg leginkább a baja, hanem az egy számmal kisebb cipőjével.

Nemcsak Szabi ájul el szabályosan a futás után, hanem olvasóink is. Ön is kimerült a futás végén? Küldjön nekünk képet! Hogyan? Posztolja az Instagramra, és tegye hozzá az #indexultrabalaton hashteget, és máris röppen egy posztba, így ni:

Használjátok a #indexultrabalaton hashtaget az Instagramon, olyan szorgalmasan, mint hettyking83, akitől itt a következő Ultrabalaton-életkép:

Nyilas Gergő 19:43-kor futott be Balatongyörökön, fotósaink tudósítása szerint nagyjából a következő állapotban van:

• fűben fetreng
• zsibbad a szája
• nem lehet vele hétköznapi dolgokról beszélgetni
• és az endorfinrobbanás után csak annyit ismételget, hogy 

Nem volt még soha ilyen jó! Nem volt még soha ilyen jó!

Gergő 20,8 kilométert futott most le úgy, hogy korábban csak 13 km volt a rekordja.

Vártunk a váltásunkra, és közben nem tudtuk nem észrevenni, ami a szemünk előtt történik.

Dáva Iván, mint azt mi is megírtuk már, mezítláb vágott neki a 220 km-es távnak - Barna Salföldnél előzte le a kékkúti bekötőnél, és le is fotózta nekünk a nem mindennapi látványt. Csak erős idegzetűeknek!