Gyűlölöm, ha meg akarnak vezetni, ha becsapnak, ha valakit igaztalanul meghurcolnak. Elítélem a tisztességtelen, hamis tájékoztatást, a gerinctelen, gátlástalan újságírást. Nagyon kevés olyan napilap, hetilap maradt napjainkra, melyekre a sokoldalú, színes, objektív tájékoztatás a jellemző.

Hírforrásaim egyike az Index, melybe naponta többször is belenézek, és ahol a színes hírektől kezdve a tudományos ismereterjesztő cikkekig szinte mindent elolvashatok. Nagyon jó lenne, ha ez még sokáig így maradna, és nem kézi vezérléssel, a várból - a régi szomorú időket idézve - irányítanák a szerkesztőséget.

Szia index! Röviden csak annyi, hogy amellett, hogy veletek kelek, veletek fekszem, nektek köszönhetem a diplomám. Meg némi tanulásnak. Ha azon a - ha jól emlékszem - február 15-én nem olvasom az indexet, nem értesültem volna róla, hogy meghosszabbítottak az egyetemi felvételi jelentkezés határidejét egy nappal valami előző napi technikai probléma miatt. Egy pár óra alatt lezavartam a jelentkezést, aztán egy csekély 2 év elteltével már zokoghatott is örömében anyám és nagyanyám a diplomaosztón a Gellérthegyen. Igen, ÁFK, alias KIK, alias Corvinus, alias NKE, alias eladjuk a fullos kecót a hegyen és a nyócba költözünk. Köszönöm nektek. De most komolyan. 

Sziasztok, gondolom, hogy vészhelyzet lejárt, lehet egy békéset tüntetni, hogy megmutassuk, kiállunk az indexért ;)

Számomra az Index nem a "nincs másik" hanem a "nincs jobb" kategória, ami a hazai média szegénységi bizonyítványa is egyben. Nem pártolom azt, amit az Index és benne az újságírói (döntő többségben) képviselnek.

Kettészakadó világunkban a többé nem jobboldali jobboldal és a többé nem baloldali baloldal közül az Index a "balt" választotta. Mint a CNN a Foxnews-al szemben, napjaink kettős valóságának hazai reprezentációjaként. Vagy neoliberális vagy posztmodern, ha úgy tetszik. Ez sugárzik a politikai tartalommal átszőtt cikkeikben, amik sokszor pusztán Guardian cikkek fordításai (vagy BBC, CNN). Nemritkán azonban alapos előzetes saját kutatásaik eredményei. Nem esik szó a migrációs válságról, ha mégis, akkor pusztán érzelmes melléálló cikkekben, nem esik szó az EU és bizonyos pénzemberek illegitim kapcsolatáról.

Nem vagyok "Fideszes", de a "minden, ami Fideszes az rossz" elveik mellé szintén nem tudok beállni. Nem tetszik a káromkodás az írott sajtóban, a korábbi Isten káromlások és kiégett 50-es exalkesz rockerek wannabe vagánykodása, pusztán káromkodással fűszerezett cikkeik által. Az Index nem független sajtó. Mindig is a "neo-baloldalról" nézte és nézi a világ és kicsiny hazánk eseményeit.

Mégis, mivel jómagam a szabadság és a vita sokszínűsége mellett állok ki, nem szeretném ha eltűnne az Index, a maga sokszínű rovataival, kultúrális cikkeivel és jópár korábbi hasznos oknyomozói tevékenységével együtt. Szükség van rá, ahhoz hogy a vita érvényes legyen, hogy meghallgattassék ez az oldal is. ...fenntartva a fentieket. Szerintem.

Egyrészt a kezdetektől nézlek. Akkor lettél kezdőlapom, amikor kb. 2002-ben valami bóvli nyereményjátékot hirdettél, persze átverés volt. Nem nyertem, de mindegy, ennyi idő után nem rovom fel. Fene se tudja kik voltak akkor, UP biztos, kb. szubkultúra voltál, kevés hírrel vegyítve. Matula szoft.

Aztán jött a mainstream, a blogok (sokat odapofáztam), a totalcar, a hiéna, a fejlesztések. Kezdőlap nem voltál, mert az üres lap lett, de minden nap volt több tíz letöltésem. Mellette ott volt az origo, akiket nem szerettem, de jó volt a sportrovat, forma1, a gazdaalbert, szóval pozitív volt.

Örültem a cinknek, a 444-nek, a 24-nek. Aztán jött a Sauron, Voldemort, mindegy.

Küldtem pénzt, és újabban nincs reklámblokkoló, basszus kamuból kattintok is! Tudom, hogy miért van ez, a múltat végképp eltörölni. Néztem egy darabig a 444-et OB vs AI-t, és az a baj, hogy ezek nagyon okosak és feltekerik veled a szőnyeget. És nagyon rosszul érzem magam, mert nem mutattok jövőképet. Időnként nagyon unprofesszionlisak vagytok, és ez bűn!

Van ezerszám jó ember, aki szeretne titeket eltartani, akiknek MEG KELL ÜZENNETEK, HOGY NINCS AGYHALÁL, mert mi mindig ott leszünk, mindig küldünk pár forintot, mindig büszkék leszünk rátok! Ha bezárják a boltot, akkor azt akarom, hogy ott legyetek és vigyétek tovább! Szóval most el kell kezdeni sugározni a pozitívat és a számlaszámot. Ha abbahagyjátok, akkor lefolyóba veletek és velünk.

Az elejétől (99-2000) követem, a kezdőoldalam az index. Általában evvel kezdődik a napom. Fantasztikus színes, sokoldalú, hasznos. A munkám során internetet, pc-t javítok, hálózatot építek. Ezernyi pc-n tesztelem az index.hu val a netet, állítom be kezdőoldalnak az index.hu-t. Hogy ismerjék meg az emberek az igazságot.

Egyszerűen nem tudom elképzelni a napjaimat, a reggeli kv-t index.hu nélkül. Rendkívül fontos, hogy van újság, ami ennyire olvasott, és meg meri írni az igazságot. És micsoda bátorság kell ehhez manapság, amikor az erőszakos hatalom nem tűri a kritikát, az igazságot. Ezert is támogatom pár ezer ft-al az újságot havonta. Nem tudok olyat mondani, ami nem tetszik az indexen. Talán

csak azt, hogy lehetne még ennel is több cikk, írás, vélemény...

Ja, de jó lenne ha ki lehetne kapcsolni a index.hu app letöltést. Amit rendszeresen felajánl az oldal. Nincs vele bajom, de kényelmesebb böngészőben váltogatni a lapokat.

Szóval bevallom, nehezen tudtam elaludni, amikor megjelent a hír a kormány nyomulásáról. Arra gondoltam, hogy a legutolsó esetben az egész szerkesztőség alapíthatna egy új portált. Persze naiv vagyok, és csak reménykedem, hogy az olvasóktól átutalt pénz fenn tudná tartani az index szerkesztőségét, és elég lenne a működésre. Persze a totalkar, portfólió, femina, blog.hu ...hiányozna, ha azokat tönkretenné az erőszakos hatalom. Talan a 444.hu a remény. Lehet 0-rol is inditani egy lapot. És mint az origo.hu sajnos az index is elenyészne, de a jó, bátor, újságírók megmaradnának. Csak a legjobbakban remenykedem es követem a szerkesztőseget bárhová is kerül.

Hogy egy klasszikust is idézzünk, én azt szeretem az Indexben, hogy

„A legkorszerűbb elvek alapján készül. Én azt gondolom, hogy talán ma a kontinensen nincs is, csak Angliában, ilyen szintű” hírportál.

Szeretlek benneteket, vigyázzatok magatokra!

Érdekes, hogy eddig bármilyen IT-s kollégába botlottam, bármilyen szolgáltatót láttam a net elérhetőségét csekkolni, mindig az index.hu volt a biztos pont. Ha betölt, van net, ha nem, akkor gond van... ne legyen gond. Soha. Mert akkor elveszne az etalon.

Inkább hanyagolnám a kötelező köröket, miszerint nem szoktam ilyen leveleket írni (mondjuk így két kör lett), de rájöttem, hogy ha már az életem jelentős részét a cikkeiteket olvasva töltöm, akkor annyit igazán megtehetek, hogy - főleg, hogy kéritek - megírom, miért jó ez nekem.

Igazából nem is tudom, miért ne lenne jó. Jó pár éve gyakorlatilag hírfüggő vagyok, muszáj tudnom a világ történéseiről. És az Index olvasása (gyakran pár óránként visszatérve, "Van-e új hír?") ebben nélkülözhetetlen. Valahogy így alakult, nekem az Index hírek terén az origó, a kiindulási pont, a kályha, tök sok kollégátokról már meg tudom mondani a stílusa alapján, hogy azt ő írta egy-egy cikk olvasása közben. Nem tudom, és ez most komolyan elgondolkodtatott, az egy nap megjelenő cikkeitek hány százaléka az, aminek legalább a leadjét ne olvasnám el.

(Reflektálva B. Dani - bocs a becézésért - cikkére, mobil Firefoxban fektetett 8-as a 99 db-nál több megnyitott fül kijelzése, és ezek legnagyobb részéért egyértelműen az Index a felelős. :D) Gyakorlatilag megkerülhetetlenek vagytok. Nem csak nekem, hanem rengeteg más embernek is, akik átlátnak, vagy csak próbálnak átlátni a szitán.

Nyilván ebben benne van, hogy szükség van egy olyan ellenerőre, aminek az Index kimondva is az élharcosa. Ez olykor persze megnyilvánul nekem sem mindig túl szimpatikus cikkeken belüli, témaidegen politikai utalásokban, néha túl erőltetetten is, de annyi baj legyen - ez nem változtat azon, hogy szükség van rátok. Nem tudom, ez a mostani helyzet mennyire komoly, de nagyon bízok abban, hogy megoldódik, hogy ugyanebben a formában tudtok fennmaradni és tudósítani a világról! Igen, való igaz, hogy mintha kicsit többet indexelnétek balra, de nagyon remélem, hogy ezt azért teszitek így, mert így szeretnétek, nem pedig mert így kell. Nektek elhiszem.

A teljesség igénye nélkül, mert tényleg a teljes szerkesztőséget felsorolhatnám: Luca, ne sírj, TG hozza vissza Haralamposzt, TB legyen ugyanilyen lelkes a zöld dolgokkal, NAK a világűrrel és fotózással, BD a kütyükkel, MCS még szerezzen pár hivatkozást és álljon csak bele az áltudomány elleni harcba, DA továbbra is vigyázzon magára, FT ne fogyjon ki a szenvtelen kérdésekből, BNF süssön kenyeret, a kritikusoknak is továbbra is sok ugyanilyen, minőségi kritikát, Mindeközben mindig tanuljunk valamit, DSZ-nak és az egész szerkesztőségnek pedig sok kitartást! 

Ha valami történik a világban, első dolgom megnézni, mit ír róla az Index. Így volt többek között például a fukushimai földrengés és szökőár után, a törökországi puccskísérlet idején, így akkor, amikor Obama idején nem akarták elfogadni a költségvetést és leállt az USA, így volt bármelyik hazai választás során,de a koronavírus-járvány kitörését is nálatok követtem. Amellett persze, hogy írtam is róla, mivel magam is újságíró vagyok, csak éppen vidéken.

A 2013-as hókáosznál rendkívül büszkék voltunk, hogy veletek együtt kezdtük el a percről-percre tudósítást, és majdnem 20 órán keresztül nyomtuk is - veletek együtt, vagy pontosabban mellettetek. "Csináljuk már úgy, mint az Index szokta!" - mondtuk.

Szóval nem csupán olvasóként, de újságíróként is igazodási pontként tekintek rátok. Nem volt ez másképpen a kollégákkal sem, pedig az elmúlt 10 évben több szerkesztőséget is bejártam: voltam megyei jogú város, majd kisváros médiaközponjának dolgozója, és voltam megyei lap munkatársa, olyannak, amit éppen azalatt falt fel a fideszes halálcsillag, amíg ott dolgoztam.

Egy volt közös: az index mindenkinek ugyanazt jelentette - még ha ki ezért, ki azért kritizálta is. Mindenkit kritizálnak, mindig minden lehet jobb. És ez így van jól.

Most abban a szerkesztőségben dolgozok, mint ahol tíz éve. Tíz év alatt sok minden változott, de egy nem: én is, és a régi-új meg az új munkatársaim többsége is az indexből tájékozódik, de legalábbis olvassa azt. Közösen aggódunk most miattatok Aggódunk, és mellette reménykedünk: folytathatjátok. Mert ha nem, az hatalmas felkiáltójel lenne...bár nem.

A felkiáltójel a Népszabadság becsukása volt az, meg felkiáltójel volt az is, mikor a Magyar Idők és az EchoTV felhúzta az Edgar-öltönyt (Men in Black rajongók előnyben) és Magyar Nemzetté meg HírTV-vé váltak.

Ha az Index bezár, az pont lesz. Pont a sajtó egyik mondatának, fejezetének a végén. Utána bármilyen mondat vagy fejezet kezdődik, az már egy másfajta kötet lesz. Olyan. amit nem tudom szeretnék-e olvasni. Szeretek felröhögni a Mindeközben posztjain (ezeket gyakran osztom meg facebook-on Lapszemle címmel), imádom a Ma is tanultam valamit cikkeit, a vasárnap reggeleim pedig a kávé+Nagykép/Nagykép-Fortepan képösszeállítással teljesek. És persze szeretem a tudósításokat, riportokat, interjúkat, még ha van is bennük néha elütés. Néha az enyémekben is. Meg mindenkiében.

Na, szóval remélem még sokáig lehet az életem része az Index. Veletek vagyok. Ja, és ha voltak, akkor bocsánat az elütésekért. :D 

Nekem nagyon hianyoznatok, toletek tajekozodtam a magyarorszagi es nem utolso sorban sok kulfoldi esemenyrol. Hosszu-hosszu evek ota napi latogatoja vagyok a hireiteknek.Neha felbosszant,neha kellemes,neha igazsagtalan,de osszesegeben jok vagytok! Politikat most mellozzuk! (nem kedvelem az iranyito rendszert, az udvartartasaval egyutt)

Amennyiben latom,hogy valtozik (en szerintem) fuggetlen tajekoztatas,akkor valoszinu egy olvasot elveszitetek. Nem nagy ugy, de fajo hallani, erezni, hogy Magyarorszag beallitottsaga rossz iranyban halad. Mely tisztelettel es koszonettel (husz ev tavlatabol) az eddigi es remelem a jovoben a munkatok irant!

Sziasztok, Már tíz éve nem élek Magyarországon, de majdnem minden nap olvasom az indexet. Miért? Ez az egyik utolsó lap, ami még tényfeltáró újságírással foglalkozik. Egy témát nehéz jól körbejárni, idő, energia, kutatás kell hozzá - manapság minden hír annyit ér, mint a 15 másodperc alatt összerakott gyorséttermi menüd: egy pillanatnyi felüdülésért cserébe eladod a jövődet és az egészségedet. Ha nem lesz index, nem lesznek olyan témák, amiket körbejártak. Na jó jó, igen, egyetértek, a New York Times azért még mindig jobb, de ők magyar témákkal biztosan nem foglalkoznak, merthogy kicsi a bors, de... érdektelen. Ha maradnátok, azt megköszönném, tisztelettel.

Elég annyi: az egyetlen hírportál, aminek az appja fenn van a telefonomon (leszámítva a HVG-t, de az az újság miatt van) és napi rutin a felkelés után a megnyitása, sokszor még akkor is, ha már nagy részét a Facebookon keresztül már láttam. Olvastam már internetto korábban is, a 444 előtt, mellett és után is.

Informatív, elfogulatlan, szórakoztató. Mi kell még? Mióta az origot kiherélték, azt következetesen elkerülöm, legfeljebb keresés útján, az archív cikkeket nézem meg. Az einstand előtt az origo toronymagasan vezetett, ma csak a második, de jön fel a 24.hu is. Ha az Indexet is kicsinálják, nem érnek el vele sokat, akkor továbbállok. De remélem, nem így lesz. 

Nem hiányozna, sőt éppen a képmutató álfüggetlenségétől tisztulna a közélet.

Én a függetlenségét szeretem a legjobban, utána a rovatok sokszínűségét, tudomány, stb. Már csak az interneten olvasok híreket, el sem tudom képzelni, mi lesz velem az Index nélkül. Nagyon bízom benne, hogy rendeződik a helyzet, és továbbra is velünk marad az újságírás független bástyája! Sok erőt és kitartást kívánok hozzá! Nagyon szurkolok nektek! Még azt is imádom, hogy a jó fideszesnek olyan az index, mint vámpíroknak a napfény, megégeti őket

Inditasnak: Minden vagyok csak Fidesz-koveto, Orban drukker nem. Egy ideig abban a hitben ringatta magat az ember, hogy az Index egy jo, elfogulatlan, objektiv oldal. Ezzel szemben foleg az utobbi idokben az Index egy bulvar szintre lemeno, az aberrans buzi ideologia massziv szocsove lett, melybol hianyzik az intellektualis melyseg. Ezzel szemben viszont megerosodott a szenzacio-hajszasz iranyzat, a feluletes hirek szinte percenkenti felfrissitese, a hozza-nemerto, mondhatni kontar munka szaga mar messzirol erzodik. Ugy latszik azonban, hogy itthon szinte csak erre van szukseg:-( Szoval, egy szo mint szaz: nem fogok krokodilkonnyeket hullajtani, ha az az index a jelenlegi formajaban eltunik, ill. megvaltozik, ...es remeljuk nem egy masodik Origo lesz belole, hanem sokkal inkabb egy minosegi ujsagirast, etalont ado internetes oldal, mely kiall az evszadzados igazi POLGARI, ERTEKKONZERVATIV ertekekert.

Külföldön élünk több, mint 10 éve. A BBC és Forbes mellett olvassuk párhuzamosan az Index-et, ami sokat elárul a hírtartalom fontosságáról. Ez az ingyenes újság az egyetlen kapocs Magyarországhoz a kapcsolatokon kívül. Miben segít az Index?

Többek között abban, hogy megőrizzük (jó értelemben) a magyarságunkat, ami színesebb, toleránsabb és értékesebb, mint amit bármelyik hatalmon lévő kormánypárt képvisel; megosszuk a gyerekeinkkel, mi történik, mi történt otthon képeken, videókon, fontos példaképek (Kárpáti György, Benedek Tibor, Kazinczy Ferenc, Bálint gazda) történetein keresztül; egy hírhez vagy akár az időjárás-jelentéshez kötve könnyebben kezdődjön a beszélgetés régen nem látott barátainkkal, rokonainkkal, úgy érezzük néha, jó lenne, visszaköltözni, mert jó irányba változnak a dolgok, hogy ne feledkezzünk el névnapokról, nosztalgiázzunk, nevessünk és meghatódjunk, része maradjunk Magyarországnak.

Szeretem az Index sokszínűségét, de az elmúlt időszakban a margóra helyezte az állított függetlenségét. Én személy szerint egy olyan oldalt szeretnék látogatni, amely mentes a politikai acsarkodástól. Lehet politika, de az ne kegyen egyoldalú és valódi ellenőrzött tényeket közöljenek. Köszönöm!

Miert olvasom az Indexet? Nincsen nagy valasztek: Origo vagy Index. Origot kizarolag futas elott olvasom, hogy hasznositani tudjam a megemelkedett adrenalin szintet. Mert kifejezetten utalom, hogy a fohirek kizarolag arrol szólnak, hogy

• kormanyunk milyen szuper es mennyivel jobb, mint barmelyik masik kormany
• a baloldal milyen aljasságot kovetett el mar megint
• jonnek a migransok es jaj nekunk!

Ez a harom fohir minden egyes nap, nagyon fárasztó, degradalo, es kiabrandito.

Azért olvasom az Indexet, mert ott nem ez van. Az egyetlen hírportál, amit hitelesnek gondolok. Tetszik a cikkek stílusa is. Néha jokat derulok a szokapcsolatokon, es nem erzem azt, hogy hulyenek néz. Ritkan talalok nagy felreforditast, de ezt leszamitva nem tudok tobb kritikat felhozni. Amig nem lesz valtozas stilusban, tartalomban... stb, addig az olvasójuk maradok.

Én és a párom lassan 6 éve élünk Németországban. (A politikai helyzet nem keveset dobott azon a döntésen, hogy ez így is maradjon.) Kettőnk közül én vagyok az, akiben egyből felmegy a pumpa, ha igazságtalanságról vagy épp fájdalmas igazságról olvas, így sosem voltam az a nagy hírolvasó.

Úgy körülbelül fél éve kezdtem el mégis olvasni az Index cikkeit, mikor a drága férjem azt mondta: a világ helyzetének ismerete nem kedv kérdése, hanem kötelességünk, ami aztán stabil állásfoglalást, önbizalmat és magabiztos társalgást ajándékoz(hat). Ebben igazat kellett adjak neki. Rendszeresen olvassuk más oldalak híreit is, hogy legyen összehasonlítasi alapunk, adott esetben utánanézünk egy-egy hírnek, valoban igazak-e a leírtak.

Én azt szeretem az Indexben (más oldalakkal ellentétben), hogy újságíróik bátran, nyíltan nevüket adják a cikkeikhez, ami számomra hitelességet tükröz. A cikkek tényeket közölnek, a szerző személyes véleménye és ferdítések nélkül. Ahogyan én is eldönthettem, igazat adok-e anno a férjemnek, vagy sem, más is nyugodt szívvel döntheti el, kinek, minek, milyen formában ad igazat, és számomra ez a képesség teszi az embert gondolkodó, felelős emberre, szabad emberre. Ha nem lesznek gondolkodó emberek, vége az emberiségnek és az nagyon szomorú...

Rendkívüli aggodalommal tölt el az hogy elveszíthetem ezt a szabad újságot. Az Önök magas színvonalú munkája a sötétségbe borult magyarisztánba egy pislákoló gyertya mely azoknak nyújt reményt akik hisznek a demokráciában és a szólásszabadságban.

Idős koromra nagyon elkeserítő hogy életem egy részét a Kádár korszak gulyáskommunizmusában töltöttem (mivel fiatal voltam, sokkal boldogabban éltem meg), és sírva néztem a tv-ben a Berlini fal leomlását. Rendszerváltáskor, melyre a szavazatomat adtam (szdsz) elhittem hogy 20 év múlva beérjük Ausztriát. Csalódásom leírhatatlan.

2010 óta egy a Kádár-rendszernél sokkal mocskosabb diktatúrában kell élni gyerekeimnek esélytelenül a NER rohadt rendszerét kell látnom egy álszent fasiszta diktátor vezetésével. Egyre nagyobb atrocitásokkal találkozom a NER haszonélvezői részéről, akinek semmi nem számít az egyszerű ember. Sajnos már a utálat felé hajlok minden kormányzati lépéstől. Elkeseredve olvastam a vasárnapi közleményünket. Azóta nem ugyanazok a napok vannak. Ahogy a Népszabadságot eltüntette a Orbán utálatos rendszere, bíztam abban hogy az Önök lapja megmarad. Az utolsó védőbástyák egyike az Önök lapja.

Mivel nem vérrel vívtuk ki a szabadságunkat a rendszerváltáskor, nem is becsüljük meg azt erre a legfényesebb bizonyítéka az ami ma folyik ebben az országban. Nem is tudom mivel zárjam soraimat. Köszönettel az eddigi munkájukért!

Nálam az Index eddig is a kezdőoldal volt, szeretnék még ugyanolyan jó, főleg független cikkeket olvasni Tőletek, mint eddig. Tegnap azt mondtam a páromnak, a fidesz (sic!) hátradőlhet, mert sikerült az Indexet is tönkrevágni. A lényeg, amit kérdeztetek: amit szeretek, az a sokoldalúság, a politika mellett rengeteg egyéb témátok van (történelem, zöld, Fortepan, még sorolhatnám). Amit nem szeretek, csak egy van, a helyesírás, ezen sokat bosszankodtam. De ha ezen múlik, nem érdekel.

Miért is az Index a kedvenc oldalam? Munka közben nincs időm Google keresőbe írni hogy "mi újsag?"... meg aztán ha esetleg be is írnek ilyesmit, jó eséllyel a magyar hírfolyamból a Soros-migráns-Brüsszel fizetett hírek jönnének fel - azokból pedig nem kérek. Volt már sokszor, hogy lefordítottam egy-egy Index-cikket a lengyel feleségemnek, rendszeresen beszélek az Indexben olvasottakról a lengyel diplomata apósomnak. Volt olyan is, hogy sírtam egy-egy cikken...

Legkorábban a Totalcar-t olvastam el először, aztán a Velvetet – jó ideje már, hogy az oldal tetején kezdem a cikkek böngészését. Szóval nem is tudom, miért ez a kedvenc oldalam, de nagyon rendben van.

7 éve vagyok újságíró. 2013 július 1-én kezdtem a Napi Gazdaság nevű újságnál, ahová annak ellenére vettek föl, hogy az állásinterjúm előtt egy órával lepisilt egy tapír az állatkertben. Nem feltétlenül akartam előtte újságíró lenni, csak kicsit érdekelt, hogy milyen az, és belecsöppentem. Aztán a napinál megtanultam, hogy nagyjából hogy kell újságot írni, és azt is, hogy igazából ez egy eléggé nekem való dolog, amit akár életem végéig is szívesen csinálnék.

Sajnos azt is megtanultam ott, hogy hogy néz ki az, amikor a Fidesz belülről szétrohaszt egy amúgy független és jó újságot, nem sokkal azután ugyanis, hogy én megjelentem ott, megjelent a Századvég is, mint tulajdonos. Először azt mondták, hogy semmibe nem szólnak bele. Ez aztán odáig fajult, hogy a 2014-es választások után a Századvég által fölénk rakott főszerkesztő, aki korábban 5 percig nem írt újságot életében, azt mondta a szerkesztőségnek, hogy elértük a célunkat (mármint mi, az újság), mert győzött megint a Fidesz, és hát, ez volt a cél.

Ezek után nem sokkal szerencsére sikerült lelépnem onnan, még azelőtt, hogy a fideszmédia, Szaturnuszként felzabálva saját gyermekét, teljesen beszántsa azt a valaha tiszteletre méltó újságot. Akkora szerencsém volt, hogy fölvettek az Indexhez, amit annyira szerettem és nagyra tartottam, hogy nem is gondoltam, hogy bármikor leszek akkora mázlista, hogy ott dolgozhatok majd. Ennek már öt éve és öt hónapja, és azóta is nagyjából ezt érzem.

Csak azóta az is kiderült számomra, hogy az Index nemcsak egy elég menő újság, hanem egy nagyon jó munkahely is, amit talán egy kicsit jobban is szeret az ember, mint amennyire egy munkahelyet ildomos lenne. Éppen ezért nagyon örülnék neki, hogyha hét év múlva még mindig azt mondhatnám magamról, hogy indexes vagyok, ugyanolyan büszkén, mint mondtam öt éve vagy ahogy mondom most.