Politika... mert számomra tárgyilagos, nem tűnik “beszarósnak” és irányítottnak.

Tudomány... mindig tanulok valamit.

Történelem... szeretem a finom kis részleteket benne.

Gazdaság... hát erre is muszáj odafigyelni.

Celebvilág... hát ez kevésbé izgat, de azért jó kritikákat olvasni róla.

Autó... ez az egyik kedvenc rovatom. Remélem, megmaradtok/maradhattok olyannak, amilyennek szeretnétek, mert én ezt szeretem bennetek.

1997-ben vettem az első számítógépemet, és a helyi művház Soros alapítvány által finanszírozott betárcsázós internet-hozzáférését 'loptam'.(kárt nem okoztam, mert zárás után használtam) Teljesen elvarázsolt, hogy mennyi mindent lehet on-line találni. Ez a varázslat egyébként a mai napig tart, nyugodtan beismerhetem, hogy internetfüggő vagyok, rengeteg időt töltök böngészéssel.

Hamar rátaláltam az intenetto.hu-ra, nagyon megtetszett, olvasni kezdtem rendszeresen. Aztán átalakulások jöttek, lett index.hu, és hamar rászoktam. Végig követhettem az oldal dizájnjának fejlődését, ami hol tetszett, hol nem, de megszoktam, és végeredményben egyre jobb lett. Persze olvastam én más oldalakat is, de csak ide találtam mindig vissza, mert ezen az oldalon nagyon kiegyensúlyozott, és merem állítani, hogy objektív anyagok születnek. Szeretem az elemzéseket. Szeretem a napi aktuális híreket, amik mindig frissek, és azt is, hogy nem felejtik ki a kapcsolódó hivatkozások belinkelését. Ráadásul úgy, hogy egyből látom is, hogy igen, ezt olvastam, tudom melyik az a hivatkozott cikk. Szeretem, hogy érzékenységet mutatnak a társadalmi problémákra, amiket kellő körültekintéssel járnak körbe.

Mint fentebb írtam, követek más oldalakat is, de egyre kevesebb marad, és a színvonal sem tudja megközelíteni az index-ét. Jellemzően túl közel állnak valamelyik politikai szereplőhöz, és ez sajnos rányomja bélyegét az objektivitásra. A legnagyobb konkurencia az origo volt, de őket sajnos bedarálta a... a... a politika. Már csak arra jók, hogy megszámoljam, hányszor szerepelnek a címoldalon a 'Soros', 'migráns' és hasonló szavak.

Elkeserít, hogy mindenáron tönkre akarják tenni a kedvenc, és mondhatom, hogy egyetlen és utolsó napi(órai) szinten böngészett független hírforrásomat.

És hogy mennyire szeretem az indexet? Ennyire:

Több, mint 20 éve olvasom az újságot, találkozunk, valahányszor a telefonomra nézek, nyugodtan mondhatom, hogy a barátom. És egy barátot tegezni szoktunk többnyire, úgyhogy engedjétek meg, hogy ezt megtegyem most.

Szeretnék gratulálni nektek az eddig munkátokhoz és köszönetet mondani érte. Kitartást és szerencsét kívánok az elkövetkezőkhöz. Remélem, hogy nem következik be a legrosszabb, de ha mégis, akkor maradjatok együtt, mert ti együtt olyan értéket, tudást képviseltek, aminek nem szabad elveszni. Ha ehhez segítség kell, mondjátok, amit én tudok, azt megteszem. Hiszem, hogy segítetek abban, hogy ez az ország egy jobb hely legyen. És tudom, érzem, hogy én is jobb ember lettem általatok.

Az én indexem: Tőletek tudom, hogy hol fogok majd valamikor egy jót enni, hova fogok menni megnézni egy tényleg izgalmas kiállítást.

Naponta megtanulom, hogy miért folyik az orrom, ha sírok, és miért kell többször pisilnem, amikor fürdőben vagyok.

Elvonási tünetem van, ha nem kapom meg minden nap az "index-humort", speciális "index-hangnemet", ezért sajnos sokszor utazás közben is olvaslak benneteket. Mindig irigykedve olvastam, ahogy "index-leírjátok" az igazat, amikor én ráhagytam a főnökömre a hülyeségeit. Hogy aztán persze hazamehessek a szerelmemhez és a kisfiamhoz.

Döbbenettel tapasztaltam, hogy az élet teljes vertikumát lefedtétek, biopiactól okostelefonon és Hajdú Szabolcson keresztül Dybaláig. Utálom a podcastjaitokat, mert azokban nem tudom olvasni az "index-szófordulataitokat". Kurvára ne szűnjetek meg, mert minden reggel veletek ülök a wc-n, és nem akarok szorulásos, humortalan értelmiségivé válni!

Mert nincs másik!

Hiteles, érdekes, sokrétű, színes és színvonalas.

Űrt hagyna maga után.

Hiányozna.

Nekem szól.

Az Index híreivel kelek és fekszem. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgultam érte. Többször eszembe jutott, hogy mi van, ha tényleg bekebeleznek titeket? De bíztam/bízom benne, hogy ez ne legyen. Az, hogy rajtatok, meg egy-két hírportálon kívül senki más nem hoz le olyan tartalmat, valósággal meg a tényekkel alátámasztva, az is biztos! Szóval nagyon remélem, hogy ez így is marad, és tovább tudlak titeket olvasni! 

Maradjatok ilyennek, amilyenek vagytok! Kell a hiteles információ, a sok torz hír között!

Kértétek, írjunk mit szeretünk, vagy nem szeretünk bennetek, és most baj van, úgyhogy én most először írok nektek. Sosem írtam semmilyen médiumnak. De ez most nagyon kikívánkozik belőlem. Nagyon izgulok mi lesz veletek. Mindent szeretek bennetek. Csak titeket olvaslak. Nem hagyhattok cserben! Nem csak engem. Rajtam kívül rengeteg embert. Nem is tudom mi lenne velem nélkületek. Hírek nélkül maradnék. Nem tehetitek ezt! Nem hagyhattok cserben ennyi embert!

Hogy miért hiányozna leginkább az Index? Mert nekem ti vagytok A HÍRFORRÁS. Így. Csupa nagy betűvel. Az egyetlen. Sajnos pénzem nincs, amivel picit is segíthetnék, de nagyon szeretlek titeket. Még ha ezzel nem is mentek semmire. De ezt most muszáj volt megírnom, mert félek hogy esetleg nem lesztek, és tudnotok kell, hogy nekem ti jelentettétek a híreket, és nagyon-nagyon hálás vagyok a munkátokért. Kitartás! Hajrá Index!!! El ne tűnjetek!!! Nem adhatjátok fel!!!

Az én Indexem... Az enyém? Inkább a miénk. Talán mindenkié aki szereti a tárgyilagosságra törekvést.

A tárgyilagosságot, pártatlanságot elérni nem lehet, de törekedni rá szerintem alapvető elvárás, hacsak nem propagandát akarunk olvasni. Azt meg minek?

A propaganda kiszámítható: az ellenség rossz, minden gesztusa, minden tulajdonsága, minden cselekedete az ördögtől való. A propaganda kiszámítható: "mi vagyunk az utolsó védvár", aki nincs velünk az... ... az ellenség. A propaganda unalmas, a propaganda szellemi posvány. Ahhoz képest a "Nem hiszed el mit villantott Beyonce!" jellegű gyökérbulvár a magasirodalom csúcsaira törhet.

Én leginkább azt szeretem az Indexben, ami nem... az nem propaganda.

Másrészt viszont - és ez amiért ezt a levelet írom - az Index nem a márkanév. Nem az arculat. Nem a domain név. Az Index a hit a publicisztikai függetlensében. Az Index a csapat aki szállítja, szerkeszti, közzéteszi a híreket. Az Index az olvasóközösség - Magyarország jelentős része! - aki várja a cikkeket, és hisz ezekben az értékekben.

Nincs semmi amit ne lehetne átmenteni. Amíg csak egy gyertya is ég, nem lehet teljes a sötétség. Amíg van egy olyan újságíró akit nem vásárol meg a propaganda, lesznek olyan olvasói, akik erre éhesek.

Ezt nyilván ti is tudjátok és értitek az eszetekkel, de a szívetekkel is bízhattok abban, hogy ez a domain, ez az arculat a csapatotok nélkül értéktelen, a csapatotokra - mindegy milyen név alatt - mindig lesz igény.

Amit szeretek:

• Témaválasztás,
• a hozzá tartozó elemzés,
• hiteles információ, ha kell tömören, ha kell, részletesebben.

Amit nem szeretek: a vatta rovatokban megjelenő alacsonyabb színvonalú, igénytelen cikkeket. Neveket nem sorolok, de a Blog, Dívány, Femina, Velvet rovatokban található írások nem mindig - és most elnéző vagyok - a fenti szempontok szerint készülnek. Nem csak azzal van gondom, hogy miről, hanem ahogyan írnak. ó

Szabadság, szeretem!
Függetlenség, kedvelem.

Ki nem állhatom a szervilizmust és bólogató seggny...ó vazallusokat!

Elég ennyi?

Számomra az az Index legnagyobb érdeme, hogy nem fél olyan cikkeket megjelentetni, amelyek a kormány- és Fidesz-közeli körökről tartalmaznak nem túl hízelgő, sőt, egyenesen leleplező információkat. Csak remélni tudom, hogy minden írás valóságtartalmát ellenőrzik, mielőtt közzéteszik, hiszen a legfőbb ok, amiért az Indexet olvasom az, hogy jobban bízom ebben a sajtóorgánumban, mint bármelyik jelenlegi magyar társában. Csak az igazság érdekel, nem kérek propagandát sem jobbról, sem balról, de középről sem.

Iszonyat leegyszerűsítve, reggel az első dolgom kávé+index, majd természetesen 9gag. Nem szívesen hagynám ki az Isten tudja hány éve tartó reggeli rituáléból az Indexet... Ti sem gondoljátok komolyan, hogy helyettesíthető az Index mással...

Nagy baj lenne, ha megszűnne a lap, mert egy valóban hiteles és objektív honlap veszne el. Én két lehetőséget látok a túlélésre, ha már más lehetőség nincs.

1. keresni kellene egy befektetőt, aki felvállalná a lap működésének megfinanszírozását és a további működtetéséből adódó minden egyéb problémát.
2. ha ilyen befektető nincs, akkor Ti próbáljatok meg annyi pénzt összegyűjteni, hogy a lap legalábbis átmenetileg működni tudjon. Tehát hajrá, ne adjátok fel, mert azzal is a hatalom nyerne!

Az egyetlen független hírportál, mi lesz a kezdőlapommal? Tartsanak ki!!!

A legkartekonyabb nemzetarulok gyulekezete vagytok, akiknek minden fontosabb ami normalis, ami magyar. Kezdve a ciganybunozok jogaitol, az europat saskahadkent elaraszto afrikaiakon keresztul a degeneraltsagot propagalo homokos lobbiig, minden de minden elorebbvalo szamotokra mint a nemzet es ertekeink. Csak arra lennek kivancsi, hogy ti valoban elhiszitek, hogy egy fuggetlen oldal vagytok? Mert akkor nalatok tenyleg zsigerbol fakad a balliberalis gonoszsag es nemzetrombolas. Az europai ertekekrol papoltok es nem veszitek eszre, hogy a ti fajtatok okozza eme nagyszeru orszag es europa vegzetet. Remelem hamar kivonnak titeket a forgalombol.Tiszteletlenul

Sok éve követem már az indexet. Azon túl, hogy mindig gyorsan reagáltatok a világ eseményeire, és lehoztátok a híreket, számomra az tetszett még nagyon, amikor időnként próbáltatok az olvasókkal is interakcióba kerülni. Nagyon kedveltem a percről percre tudósításokat, amikor éppen volt valami téma, vagy esemény, vagy akár olyan történés, ahol az olvasók is beküldhettek szöveges vagy képes kommenteket.

Egy tavalyi kedves emlékem a nettólottó játékotok. Egyik kollégámmal, aki hozzám hasonlóan mindig korán szokott az irodába érni, szerda reggelente mindig úgy köszöntünk egymásnak, hogy "na, nettólottó megvolt már?" Ez általában a reggeli kávézásunkat is megelőzte.

Az idei évből az Iskolatévé-sorozat szerintem nagy ötlet volt, főleg, hogy a programozási részekkel is folytatódott. Ami nekem soha nem szokott úgy működni, ahogy én akarom, az az indexen lévő cikk kereső. Hihetetlen, hogy sokszor a pár nappal korábban olvasott cikket sem találom meg vele, és sokszor egyszerűbb a böngésző előzményeit visszagörgetnem, vagy a google-val megkeresnem, mint a saját keresőtökkel, ha valakinek linkelni akarom. Kívánom, hogy még nagyon sokáig maradjon meg az index abban a független formában, ahogyan most is működik, mert szeretnék még sokáig olvasótok lenni.

Kedves Index, az életem része vagy, nehezen tudom elképzelni, hogy ne nálad nézzem meg, mi történt itthon és a nagyvilágban. Az újságírók már-már személyes ismerőseim, tudom, kinél-mire számíthatok, de követem a kedvenceimet a Facebookon is. A legtöbb témában ugyanazt gondoljuk, ezért is maradtam törzsolvasótok.

Hogy mit nem szeretek? Időnként nálatok is van néhány szenzációhajhász cím, de közel sem annyi, mint más oldalakon (azokat ugyan nem olvasom napi/óránkénti rendszerességgel, kettőt követek csak, de a többit látom ismerőseim megosztásainál). A hiteles újságírásnál rátok gondolok, ezért is tartom fontosnak, hogy anyagilag is támogassalak benneteket. Kicsit önző vagyok, de magam miatt is szeretném, ha megmaradnátok annak, amit kedvelek bennetek!

Az Origó bekebelezése után az Index maradt a politikailag többé-kevésbé független, legnagyobb hazai online hírportál. Voltak, vannak és lesznek túlzásai, hanyagságai, hangsúlyeltolódásai, de ezzel együtt is meg tudtam bízni benne, és szeretni tudtam. Online felületen messze kiemelkedik vetélytársai közül, amivel a pártállam is tisztában van.

Az Index bedarálása a hazai demokrácia maradékának olyan mélyreható sérülését okozná, ami megítélésem szerint akár az ország hitelminősítők általi besorolását is leronthatná. Bízom benne, hogy idáig nem jutunk el soha. Drukkolok Nektek, az országnak, és főleg a jobboldalnak, hogy végre kapjanak észbe. 

Tisztelt Szerkesztőség! Önök azt kérdezték, hogy miért hiányozna az Index. Alább a válaszom: Miért hiányozna az Index? Mert ha az index hiányzik, akkor a közlekedés az utakon káoszba fulladna. Ha nincs index, akkor nem tudhatjuk, ki merre kíván haladni, és mi sem tudjuk jelezni, hogy mi melyik utat választjuk. Bizonytalanul és félelemmel telve kéne közlekedni, hirtelen fékezések, félreértések, kiabálások, düh és harag, balesetek.

Index nélkül át kéne fogalmaznunk a szabályainkat, ki kellene találnunk, hogyan jelezzük haladási szándékunkat. Mint Indiában, leszerelt ajtajú kocsikból kikiabálva, a dudát nyomva kéne kommunikálni, ami biztosan működne, de az utakat a monoton hangzavar uralná. Aki eddig sem használta az indexet, az ezután is ugyanolyan balesetveszélyes és felelőtlen lenne, mint azelőtt.

Azért van az Index, hogy tudjuk merre haladunk. Ahogy a járműveken a közlekedésben, úgy a Mi országunkban az emberek életében jelzi, hogy ki merre halad. Ha ez megszűnik létezni, abból nem születhet más, csak káosz. Alkalmazkodhatunk, mert mindig ezt tesszük, mikor elvesznek tőlünk valami jót, valami szépet, valamit amit szeretünk. Alkalmazkodunk, mert nem tehetünk mást. De ha így is teszünk, semmi nem lesz már ugyanolyan.

Mi megváltozunk, a világ megváltozik körülöttünk, de egy valami nem fog változni: Az Index irányt mutat. És pontosan ezért hiányozna nekem, ha már nem lenne. Kitartást, vasakaratot, betonbiztos önbizalmat és bátorságot kívánok a szerkesztőségnek! Önök olyanok, mint az ősöreg fa, melynek gyökerei olyan mélyre nyúlnak, hogy a legerősebb szél sem csavarhatja ki a helyéről. De ha kivágnák, akkor maga az erdő esküszik bosszút.

Mélységesen lesújtott a lap veszélyeztettségenek ténye. Sokat gondolkodtam, hogyan fogalmazhatnám meg mitől nincs másik Index, ami egy olyan reklám szlogen, ami minden rétegében igaz, így már önmagában egyedi. Először is egy pár évvel ezelőtti családi élményem ugrott be a G-napról.

Nagypapám korából és nevelkedéséből fakadóan mindig is a baloldali pártokkal szimpatizált, sajnos ma már nincs köztünk. Mindig is széles körűen tájékozódott a napi poltikai-gazdasági lapokban, de a G-napon azt mondta többé nem hajlandó politikával foglalkozni, mert ha a politikai közélet szereplői ilyen vulgáris nyelvezetet engednek meg maguknak, akkor ő arra a politikára nem kíváncsi. Bevallom nem értettem sem őt, sem a reakciójat, hiszen nem kedvelte az emlegetett párbeszéd egyik szereplőjet sem, továbbá engem a poltikai hírek sosem kötöttek le annyira, mint őt.

Most amikor az Index veszélyeztetett helyzetbe került sokat gondolkodtam, hogy mitől is hiány pótló, ill. pótolhatatlan hiány az Index lapja. Gondolom nem vagyok egyedül, akinek az Index egyfajta szellemi fellegvár a mindennapok közönyével küszködve. Bensőséges, de nem tolakodó, humoros, de nem minden áron, megszólít és magyaráz, de mindeközben; semmiképpen sem akar befolyásolni vagy manipulálni. Nem tudok még egy ilyen szellemiségű magyar nyelvű oldalról. Ezalatt a gondolkodás alatt értettem meg igazán Nagypapám politikától való elhatárolódását, és az Index szellemiségének igazi unicumát. A kulcsszó az udvariasság.

Az élet számtalan nehéz helyzettel szembesíti az embert élete során és gyakran az udvariasság az egyetlen módja annak, hogy önmagunk és mások méltóságát megőrizzük, ami nélkül nem nevezhetjük embernek magunkat. Az Index minden írásából ez a végtelen udvariasság köszön vissza, mely nélkül a mindennapok nehezebbé válnának és az az elviselhetetlen elviselhetetlenebbé. Nagyon fájna az eddigi Index hiánya. Megértem az érdekek szövedékét, de reménykedem benne, hogy a leendő vezetők is látják az értékeket, melyeket az irások közvetítenek, és melyek nélkül sok-sok olvasó valna kevesebbé. Bízom benne, hogy ezeket a nehéz időket is átveszeli az egyetlen magyar nyelvű internetes portál, amit még érdemes mindennap olvasni!

Csak annyit írok, hogy nekem már 20 éve mindenhol a kezdőlapom. Ne hagyjátok magatokat!

2007 óta követlek titeket napi szinten, az alábbi képen láthatjátok is, hogy a böngésző könyvjelzőjében elhelyezett híroldalak közül az elsők vagytok.

Miért hiányoznátok?

Mert rengeteg erőt is adtok nekem és a baráti körömnek azzal, hogy a mai Magyarországon képesek vagytok félelem nélkül tudósítani bármiről, mertek kérdezni és kritikusan gondolkodni. Egy párt sem befolyásol titeket, nem vagytok semelyik szócsöve, mint a KESMA alá tartozó összes médium, ami inkább egy manuálisan irányított fideszes pártújság és TV. Ti nem vagytok ezek, nekem ettől vagytok függetlenek, ugyanúgy megírjátok az ellenzék kreténkedését, sunyiságait, mint a kormányét is. Titeket merlek újságnak, sajtónak hívni, bármennyi helyesírási hibát látok.

Dull Szabolcsnak üzenem, hogy minden erődre szükség van mostanság, mi pedig minden egyes nap szurkolunk neked, hogy ne add fel, harcolj az Indexért, a függetlenségért, a csapatodért.

Sziasztok! Pozitív feedback: szuperek vagytok. Gyakorlatilag az egyetlen magyar hírportál, amit olvasok / követek. Külföldön élek 10 éve, a napi híreket azóta tőletek kapom. Az appot napi többször végignézem és a Facebook feedet is (utóbbi néha mentális károkat okoz. Ez persze nem a ti számlátokra írható, hanem az átlag (??) magyar ember világlátására reflektál. Főleg a nőgyűlölő, szexista, áldozathibáztató kommentek, meg azok mennyisége döbbenetes. #KerekesOttília). Szerintem színvonalas cikkeket írtok. Szeretem, hogy tudományos témákról és kutatásokról is rendszeresen tájékoztattok. Mindenképpen tiszteletre méltó, hogy próbáltok függetlenek maradni, a hazai aktuálpolitikai helyzet mellett ez szinte csodaszámba megy. Rossz belegondolni is, hogy az Origó sorsára juthattok.

Kedves mindenki a szerkesztőségben! Én Angliában élek a családommal. Férjem is magyar. 24 éve elhagytuk Magyarországot abban a hitben, hogy pár év múlva visszaköltözünk szeretett hazánkba.... Vártuk és folyamatosan lestük az alkalmat mikor lenne a legalkalmasabb idő a végleges hazaköltözéshez. Ez nem jött el, mert úgy láttuk és úgy ítéltük meg, hogy mindenkinek, beleértve az itt felnövő gyerekeinket Is, jobb ha maradunk. Nem volt és nem lesz könnyű sosem elfogadni ezt a döntést, mert hazavágyunk, mint minden más, őszinte ember, aki távol él az otthonatol.

És itt jön a képbe az Index, aki és ami folyton és mindennap többször is tartja bennem a hitet, hogy magyar vagyok, sőt segítségével pár év után sikerült egyike lennem a leghazafibb személyeknek. Mert mindennap többször az elmúlt 8 évben hűséges olvasójuk és támogatójuk voltam.

Szeretem minden írásukat, stílusukat, szerkesztéseket, szalagcímeket, mindent, de mindent. Általuk kapok teljes és valós információt Magyarországról, hiszem és tudom, sokszor szembesülök azzal, hogy többet tudok a magyarországi történésekről, mint a magyar rokonaim és barátaim, akik Magyaroszágon élnek. És ha már Indexet olvasok, elolvasom a világ híreit az Indexen is. Szeretem. Szeretem magyarul olvasni a világ híreit is. Erősebben ér el hozzam. Kívánok nagyon sok erőt és kitartást a folytatáshoz, és reménykedem abban, hogy nem következik be változás a szerkesztőségükben.

Ha létezne állami pénzből működő közszolgálati internetes portál, annak pont olyannak kéne lennie, mint amilyen az Index most. Újságíró ma csak akkor akarnék lenni, ha az Indexnél dolgozhatnék. Olvasóként és hírfogyasztóként addig érzem magam teljes biztonságban, amíg az Index létezik, és olyan, mint most, meg öt, tíz, tizenöt és húsz évvel ezelőtt. Három különböző nézőpontból ugyanaz a fogalom: a közszolgálat.

Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő

Az évek alatt olyan reggeli rutinná vált az index.hu bepötyögése a böngészőbe, mint a kávé vagy az arcmosás. Hozzászoktam, hogy az Index, bármi is történjen, ott van, magától értetődően van ott mint hiteles, bármikor hozzáférhető ingyenes(!) hírforrás. Ez a megszokás, ez a megszokottság-érzés most nem segít. Mindenkinek rá kell ébrednie végre, hogy az Index igenis megszűnhet, eltűnhet, hogy a hatalom annál könnyebben veszi el tőlünk, minél kisebb ellenállást tapasztal. Hajrá Index!

Lázár Domokos zenész, énekes (Esti Kornél, Lázár tesók)