Szomorú események történtek idén, a digitális korszakot megalapozó titánok távoztak az élők soraiból. Elhunyt Dennis M. Ritchie, a Unix operációs rendszer és a C programozási nyelv atyja, John McCarthy, a mesterséges intelligencia úttörője, Paul Baran, az internet működéséhez nélkülözhetetlen csomagkapcsolt hálózati technológia kidolgozója. A Sony-nál a cd megszületését segítő Ohga Noria és a Walkmant létrehozó Nobutosi Kihara hunyt el, az Apple pedig a világhírű vezérigazgatóját, Steve Jobs-ot gyászolta. Nekik is köszönhetjük, hogy ezt a cikket ma egy számítógép, okostelefon vagy táblagép kijelzőjén elolvashatjuk.

Kellemetlenül érzékelteti az idő múlását, hogy idén lett százéves az IBM, negyvenéves az email, húszéves a GSM és a Linux, tízéves a Windows XP és az iPod. Világszerte több mint kétmilliárd internetező létezik, Magyarországon kétmillió szélessávú és majdnem ugyanennyi mobilnetes kapcsolat.

Írógép helyett táblagép

Áprilisban elterjedt az a hír, hogy bezárt a világ utolsó írógépgyára, ám ez csak a brit bulvársajtó agyszüleménye volt. Néhány kisebb gyártó még életben maradt, persze ezek nem sokáig kerülhetik el a végzetüket. Már csak azért sem, mert az első komolyabb digitális eszköz, az asztali pc is a biztos vég felé tart – táblagépek, okostelefonok, bittorrentező hálózati merevlemezek, okostévék fenyegetik a létét.

A forradalmian új eszközökre vágyó vevőknek azonban nem volt könnyű dolguk 2011-ben, mert ami év elején még jó technológia volt, az év végére kétszeresen elavult. Januárban az 1 gigahertzes processzorral felszerelt okostelefonok és tabletek képviselték a csúcskategóriát, de hamarosan megjelentek az új sztárok, a kétszer 1 gigahertzes, kétmagos mobilok. A táblagépek piacán azóta újabb generációváltás történt, amikor az Asus piacra dobta a négymagos Transformer Prime tabletet. Most már a középkategóriás Nokiák is 1 gigahertzesek, és egyetlen év alatt körülbelül 4-5-szörösére nőtt a táblagépek teljesítménye.

A Google operációs rendszere az okostelefonok piacán átvette a vezető szerepet, most több mint 700 000 androidos mobilt aktiválnak naponta. Az ingyenes navigációval, a BKV-térképpel és menetrenddel, jó böngészővel és levelezővel felszerelt mobilok könnyen használhatók. Ugyanakkor nem jött be a tavalyi jóslatunk arról, hogy az Android a táblagépek piacán is elsöprő győzelmet arat.

Még az Android-rajongók is Apple iPadet akarnak, aminek az lehet az oka, hogy a Google rendszere éppen olyan lett, mint a Windows. Az eszközökön többféle verziót találunk (2.3-tól 4.0-ig elég nagy a szórás), és a gyártók lassan frissítenek. Részben azért késlekednek az újabb Android-verziók bevezetésével, mert telepakolják a rendszert extra szoftverekkel, amiket tesztelniük kell. Az egészben az a legrosszabb, hogy ezek az extrák teljesen feleslegesek, mert az Android Market szoftverboltban jobb appokat találunk, ugyanolyan funkciókkal. Az Apple ezzel szemben ugyanazt az élményt nyújtja mindegyik iPaden, a vevő nagyon jól tudja, hogy mire képes az eszköze.

Pénzmozgás

Az Apple volt idén a legsikeresebb az újfajta eszközök piacán, folyamatosan növeli az eladásait, és azt iparág nyereségének a nagy része nála csapódik le. Ennek köszönhetően az Apple értéke meghaladta a 300 milliárd dollárt, és a világ legértékesebb informatikai vállalatává vált. Ezzel szemben a pc-piac egyik nagyágyúja, a HP már azzal sokkolta a világot, hogy a kiszáll a számítógépek gyártásából. Végül csak átszervezés lesz, azt viszont nem nagyon tudja a cég, hogy mihez kezdjen a Palmtól megvett táblagépes webOS rendszerrel. A TouchPad nevű tablet megbukott, csak leárazással tudták eladni a beragadt készleteket. Nemrég úgy döntöttek, hogy nyílt forráskódúvá teszik a webOS-t, aztán majd csak lesz valami.

Tíz évvel ezelőtt a Nokia is 300 milliárdos cég volt, de mostanra annyira lecsúszott, hogy a mobilipar egyik legfiatalabb márkája, a tajvani HTC is megelőzte. A finn óriásvállalat azzal állt elő, hogy Windows Phone rendszert telepít az okostelefonjaira, de csak jövőre derül ki, hogy bejön-e a számítása. Októberben jelentek meg az első windowsos Nokiák, amelyek Magyarországon februártól lesznek kaphatók.

A Microsoftnak is nagyon fontos, hogy a Nokiával kötött szövetsége gyümölcsöző legyen, mert a Windows Phone jelenleg nem túl népszerű. Egy számjegyű a piaci részesedése, hiába vannak benne nagyon jó újítások. A redmondi szoftvercég többször volt főszereplője a híreknek, például amikor megvette a Skype-ot. Ennél is nagyobbat durrantott a Windows 8 korai változata, amit egy hónapon át teszteltünk, és nagyon sok lehetőséget láttunk benne. Ez lesz az az operációs rendszer, ami táblagépeken is jól használható.

Persze a Microsoftnak azzal is számolnia kell, hogy mire elérhető lesz a Windows 8, addigra nagyjából százmillió Apple iPad lesz az embereknél, és valószínűleg az androidos tabletek is jobban elterjednek. A Kindle Fire például nagyon jól fogy, és ha megjelenik egy nagyobb méretű, 10 hüvelykes változat is, akkor az Amazon is komoly ellenfél lesz. Nem garantált tehát a Microsoft és a Windows 8 sikere.

A technológia idei fejlődéstörténetét olyan kisebb események tették színesebbé, mint az Apple és a Samsung közötti szabadalmi háború, a Sony és az Ericsson különválása, valamint a Motorola Google általi felvásárlása.

Tartalom a levegőben

Lassan elkezdett átalakulni a tartalomipar is, bár a jogászok és a törvényhozók még nem egészen értik a digitális világ működését. Ezt bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban törvénybe akarták iktatni az online kalózkodás elleni törvényt (SOPA), ami működésképtelenné tette volna a web nagy részét.

Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban több mint tízmillió dal, tízezer film és könyv elérhető a kütyükön is elérhető online boltokban. Magyarországon még nem ilyen jó a helyzet. Az iTunes ugyan elindította a zene- és filmkereskedését, de ezen kívül többnyire szolgáltatófüggő boltok vannak, mint a Magyar Telekom IPTV-jén elérhető videotéka, a Vodafone zenetára, illetve a UPC zeneboltja.

Sokkal jobb a helyzet a szoftveriparban, a mobilra és tabletre telepíthető több százezer app többsége elérhető, aminek az lett az eredménye, hogy az Apple iOS App Store több mint 15 milliárd szoftvert adott el, az Android Market több mint 10 milliárdot. Már olyan programokat is kiadtak tabletre, mint a Grand Theft Auto III. nevű klasszikus pc-s játék, illetve az Adobe Photoshop képszerkesztő, amivel jól lehet retusálni a fotókat.

Game over

2011 egyik sikeres vállalkozása a Chrome, ami év végére a világ legnépszerűbb böngészője lett. A Google sokat tett a sikerért, idén nyolc verziót adott ki, amikben bevezette a 2D és 3D tartalmak hardveres gyorsítását, és a több felhasználói fiók kezelését. A rivális Mozilla is próbál felzárkózni, a Firefoxnak idén 6 új verzióját adta ki.

A Google nehezebben boldogul a közösségi hálózatával. Még korai lenne temetni a Google Pluszt, de a néhány tízmilliósra tehető felhasználói kör meg sem közelíti a Facebook 800 milliós bázisát. A világszerte népszerű Facebookhoz 2011-ben körülbelül 400 millióan csatlakoztak.

Talán a hekkereknek volt a legjobb évük, az évtized legnagyobb támadása volt az online játékosokat kiszolgáló Sony Playstation Network feltörése. Hónapokon át az elkövető Anonymous hekkercsoportra irányult a média figyelme, ezután pedig a videojátékos oldalakat feltörő Lulzsec csoport került a rivaldafénybe.

Sok változást hozott 2011, illegális csoportok és ismert cégek feszegették a határokat. Jövőre ugyanilyen sok újdonságra számítunk, és a sorozatunk következő részében azt is megmondjuk, hogy mire.