Index Vakbarát Hírportál

A Mortal Kombat 1992-es megjelenése óta letarolta a világot, a játéksorozatból a 30 éves fennállása alatt 73 millió példány kelt el. Ezzel a verekedős játékok között abszolút piacvezetővé vált a brutális kivégzésekre építő és misztikus harcosokat felsorakoztató franchise. Egyetlen vetélytárs akadt csupán az elmúlt évtizedekben, amely megközelítette a Mortal Kombatot a sikerességét tekintve: a Tekken.

A Tekken nagy húzása, ami miatt sokan leborultak előtte, az volt, hogy az ultikra építő játékmenet helyett a Bandai Namco Studios csapata egy sokkal visszafogottabb harcrendszert pakolt össze, amelyben a játékosok gyors reakciói kerültek fókuszba. Igényelt némi kreatív gondolkozást az, hogy ügyesen rakjuk össze a kombóinkat, védekezzünk, és így fektessük két vállra ellenfelünket.

Két évvel az első Mortal Kombat megjelenése után, amikor a Tekken kijött, forradalmi videójátéknak számított: ez volt az első verekedős játék, amely 3D-s volt, ebben mindenki mást leelőztek az alkotók. A Bandainál odafigyeltek arra is, hogy míg a Mortal Kombatban és a Street Fighterben sokszor ötlettelen karakterek sorakoztak a harcmezőn, addig a Tekkenben mindenki jól megkülönböztethető volt, teljesen egyedi mozdulatsorokkal. Ezért iszonyúan nehéz volt a Tekken mesterévé válni.

2015-ben az Ori and the Blind Forest című platformert igazi csodának bélyegezte mindenki, aki csak kipróbálta ezt az Xbox One-ra, PC-re, később pedig Nintendo Switchre kiadott keserédes videójátékot. Az Oriban egy apró, rókaszerű szellemet irányíthattunk, akinek az volt a feladata, hogy az útjába kerülő legsötétebb, ijesztő démonokat is legyűrve állítsa helyre a rendet a természetben.

A játékot nemcsak addiktív játékmenete, szép grafikája és gyönyörű zenéi miatt dicsérték, hanem azok között a címek között emlegette a szakma, amelyek mindenki szerint művészeti alkotásnak minősültek. Erre a listára egyébként nehéz felkerülni, ami nem véletlen.

2020-ban jelent meg az Ori and the Will of the Wisps, a játéksorozat második része, amelyben egy csomó, a Blind Forestben látott játékmechanikai megoldás és persze a körítés is visszaköszönt, de a Moon Studiosnak sikerült annyi újdonságot beleraknia a folytatásba, hogy ismételten mindenki leborult Ori előtt.

Pontosan a fentiek fényében megdöbbentő, hogy hiába alkotott csodálatosat a csapat, az Ori-franchise fejlesztésének körülményei közel sem voltak ideálisak.

Időről időre érdemes szétnézni a legnagyobb online boltok, mint például a PlayStation Store felületén. Pár nappal ezelőtt indult ugyanis egy márciusi akció, amelyben a legváltozatosabb műfajokban mozgó alkotásokat lehet beszerezni, potom pénzért cserébe. A felhozatal brutálisan erős, összeszedtünk néhány olyan címet, amelyet nem érdemes kihagyni.

Az egyik legjobb ajánlat a FIFA 22-re vonatkozik, melynek PS4-es verzióját 74 százalékkal olcsóbban lehet megvásárolni. Az amúgy érvényes árcédulához képest ez rettenetesen alacsony összeget jelent, de a PS5-ös, új generációs FIFA 22 is a 70 dolláros alapár felénél olcsóbban elvihető. Most vagy soha alapon érdemes elgondolkozni az Electronic Arts legnépszerűbb sportjátékának letöltésén, az idei rész ugyanis minden eddiginél szebb és dinamikusabb lett. A Volta névre hallgató utcai foci pedig kihagyhatatlan játékmód azoknak, akik lokális koopban vernék szét a haverjaikat.

Az Assassin's Creed Valhalla ugyancsak baráti áron elérhető, a nyílt világú, vikinges játék árából 60 százalékot engedtek. Az újabb címek közül érdemes lehet ráugrani a Deathloop című, idő-visszatekerős FPS-re, mely igaz, hogy nem forradalmasította a műfajt, de korrekt szórakozást nyújt bárkinek. Március 31-ig 50 százalékkal értékelték le.

Hiánypótló videójáték a láthatáron – április 22-én jelenik meg egy, a gamingiparba betörni készülő magyar indie fejlesztőcsapat, a DeppreSick játéka. A Remorse: The List már hosszú évek óta készül, mely nem hétköznapi egyvelegnek ígérkezik: hiszen egy nagyon erőszakos, ugyanakkor retró stílusú darab lesz. Mindez nem véletlen, ugyanis az alkotók célja, hogy megidézzék a korai 2000-es évek horrorjátékainak hangulatát. A DeppreSick alkotásaira eddig is jellemző volt, hogy kaotikusak, hátborzongatóak és próbára teszik a gamerek képességeit, és ezúttal is valami hasonló élményt kínálnak.

A Remorse: The List az első előzetese alapján a felsoroltak közül mindnek megfelel, a játék túlélőhorror lesz, ahol FPS-nézetben nézhetünk farkasszemet a ránk leselkedő rémségekkel. A játéknak már csak a helyszíne is különleges, egy Hidegpuszta nevű városban játszódik. A történet elég ködös, egyelőre keveset tudni róla, mindösszesen annyit, hogy a főszereplőnek egy különös lista eredetét kell majd kiderítenie.

A 2001-től tíz éven keresztül futó Harry Potter-filmsorozat rendre megkapta a maga kísérőjátékait. A mai napig frissen él az az izgatottság az emlékeinkben, amit azért éreztünk, mert a Főnix rendje kiadásakor olyan Harry Potter-játékot vehettünk a kezeink közé, amely szinkront kapott. Mi több, a filmek magyar hangjai kölcsönözték Harry, Ron, Hermione és a többiek orgánumait, ami még egy plusz volt az élményhez.

Ezek a videójátékok azért voltak annyira élvezhetők, mert amellett, hogy a jól ismert történetet mi magunk is átélhettük: varázsolhattunk, felfedezhettük a Roxfortot, sőt, seprűnyélen is lovagolhattunk. A Harry Potter külön kviddicses spinoff-játékot is kapott – egy időben annyira népszerű volt J. K. Rowling világa, hogy minden egyes dollárt ki akartak belőle facsarni, amíg lehetett.

Mostanra a Harry Potter-mánia jócskán alábbhagyott, épp ezért nagy szó, hogy az Avalanche Software új játéka, a Hogwarts Legacy most mégis jó nagy hullámokat vert a közösségi médiában. A PlayStation március 17-én este külön State of Play eseményt szentelt az érkező, nyílt világú fantasynek, és egy 14 perces videóban mutatták be, hogy mire számíthatunk majd. A Hogwarts Legacy eredetileg 2021-ben jelent volna meg, ám elcsúsztatták, ami aggodalomra adhatott okot sokaknak, de a félelmek csak félig-meddig látszódnak beigazolódni.

Megjelent az Elden Ring, a FromSoftware új, elképesztően nehéz, nyílt világú játéka, amely alig három hét alatt hatalmasat tarolt a pénztáraknál: minden platformot beszámolva ugyanis már 12 millióan vásárolták meg az akció RPG-t. Miután egyre többen hangoztatták, hogy az online „live service” játékoké, mint például a Destiny 2-é a jövő, újfent kiderült, hogy a gamerekben mégis van érdeklődés a hosszú, sztorialapú címekre, amelyekben az ember egyedül szenved hosszú órákon keresztül.

Most összeszedtünk öt olyan játékot, amelyben jókora kihívás van, mégis olyan csodálatos világokat tárnak a játékosok elé, amikben megéri elmerülni. Sőt, a legutolsó zugot is felfedezni bennük, mert olyan részletesen, odafigyeléssel lettek összerakva.

Days Gone

A PlayStation 4-es generáció egyik legalulértékeltebb játéka a Days Gone, mely 2019-ben jelent meg, és a posztapokaliptikus Amerikába kalauzolt. A főszereplő egy törvényen kívüli keménylegény, Deacon St. John, aki eltűnt, eleinte halottnak gondolt feleségét, Saraht keresi a kegyetlen zombijárvány közepén. Csak azok tudják, hogy a Days Gone mekkora kincs a maga műfajában, akik leültek elé: a Bend Studio alkotása kicsit a The Last of Usra hajazott az akció terén, a felfedezés pedig egészen egyedülálló volt annak köszönhetően, hogy motorunkat állandóan tankolni és bütykölni kellett. A Days Gone-ban így hozzáadtak egy pluszt, nemcsak azért aggódhattunk, hogy kifogyunk a kötszerből és a lőszerből, simán előfordult, hogy épp akkor állt le a moci alattunk, amikor egy 40-50 fős horda a nyomunkban loholt. A Bend Studio legsikeresebb játékává vált a Days Gone, folytatást mégse kapott, a Sony kukázta a második rész ötletét, pedig sokaknak a szívükhöz nőtt ez a játék.

Februárban az átlagosnál sokkal erősebb videójátékos kínálat kecsegtette a gamereket, megjött többek között PlayStation-konzolokra a verekedős Sifu, a Horizon Zero Dawn folytatása, a Forbidden West, illetve a FromSoftware új, elképesztően nehéz szerepjátéka, az Elden Ring, melynek történetét A tűz és jég dala-regények írója, George R. R. Martin eszkábálta össze.

Az emberek többsége még március elején is ezeket a játékokat nyüstölte, így különösen nehéz dolga volt a Babylon's Fall című hack & slash újdonságnak, hogy betörjön a piacra. Pedig a fejlesztőgárdája az akció-szerepjátéknak a PlatinumGames volt, akik olyan alkotásokkal tették le a védjegyüket korábban, mint a hamarosan trilógiává bővülő, boszorkányos Bayonetta és a Nier: Automata című közkedvelt sci-fi.

Rögtön a március 3-ai megjelenést követően PC-n 1200-an se játszottak vele egyidejűleg, ami azt jelentette, hogy a Square Enix – korábban ők buktak nagyot a Marvel's Avengersszel, és a közönségkedvenc Guardians of the Galaxy sem hozta az elvárt számokat a pénztáraknál – megint elhasalt.

A 2021-es Game Awardson, ahol az év alkotásának az It Takes Twot választották meg, egy csomó új videójátékról is érkeztek hírek: bejelentették az Alan Wake 2-t, a Wonder Womant és a Star Wars: Eclipse érkezését is. A George Lucas által kitalált univerzumban játszódó Eclipse-t az a Quantic Dream fejleszti, akik korábban olyan kritikuskedvenc címeket adtak ki a kezeik közül, mint a Detroit: Become Human és a Heavy Rain.

A Star Wars: Eclipse a Köztársaság fénykorába kalauzol majd, amikor a jedik a csúcson voltak. Erről az időszakról egyébként sem a filmek, sem pedig a játékok nem meséltek túl sokat, ennek megfelelően az első kedvcsináló előzetes jó nagyot szólt. Mostanra a videó több mint 13 millió megtekintésnél jár.

A Quantic Dream új sci-fi-játéka már tavaly decemberben felkorbácsolta az indulatokat, az emberek bojkottra szólítottak fel a gamingcéggel szemben, mivel valaki előásta, hogy a stúdió csapatán belül már évek óta áldatlan állapotok uralkodnak: rasszizmus, szexizmus és homofóbia nehezíti meg a munkatársak életét és hétköznapjaikat.

Nemrég megint csak olyan hírek érkeztek a Star Wars: Eclipse-szel kapcsolatban, amelyek miatt sokan a szívükhöz kaphatnak: állítólag 2027-ig vagy 2028-ig nem kapjuk majd kézhez ezt a nyílt világú, történetorientált sci-fit.

Miután éveken keresztül olyan harmatgyenge videójátékos adaptációk jöttek a mozikba, mint a Warcraft, az Assassin's Creed és az Alicia Vikander főszereplésével készített Tomb Raider, sokan kezdtek úgy vélekedni, hogy egyszerűen nincs átjárás a két médium között. Erre nemrég rácáfolt az Uncharted, amely a pénztáraknál is jól futott, 271 millió dollárt harácsolt össze, és megmutatta, hogy 2022-ben is lehet élvezhető kalandfilmet készíteni, ami történetesen egy játékon alapszik.

A PlayStation Productions számára fényesnek tűnik a jövő: érkezik az HBO-ra a Last of Us sorozatos verziója, film készül a Ghost of Tsushimából. Emellett pedig nemrég kiderült, hogy az Amazonnál gőzerővel zajlik a God of War élő szereplős adaptációjának előkészítése, amely a Prime Videón mutatkozhat be.

Amennyiben sikerül nyélbe ütni az üzletet, a God of War-tévésorozat készítői a korábban a Térségen dolgozó Mark Fergus és Hawk Ostby lesznek, de érkezhet az alkotói gárdába Az Idő Kereke showrunnere, Rafe Judkins is.

A God of War első felvonása még 2005-ben jelent meg PlayStation 2-re, gyorsan a Sony-konzol egyik húzócíme lett, és franchise-zá nőtt ki magát az évek során. A középpontban egy Kratos nevű spártai harcos áll, aki később a háború istenévé válik. Igazi tragikus hősről van szó, hiszen miután Árész csőbe húzza, és saját családját lemészároltatja vele, Kratos bosszút esküszik Olümposz népe ellen, és még a villámok istenével, Zeusszal is megküzd.

Miután az oroszok Vlagyimir Putyin parancsára megtámadták Ukrajnát, komoly kulturális bojkott indult előbbi ország ellen. A Disney mellett a Warner Bros. is bejelentette, hogy nem mutatják be legújabb filmjeiket, így Oroszországban nem kap premierdátumot többek között a Batman sem. Az oroszok nem jutnak hozzá a közeljövőben az Apple termékeihez, a bojkotthoz emellett csatlakozott a Netflix is, a piacvezető online videótár teljes egészében felfüggeszti szolgáltatását Oroszországban.

A videójáték-ipar is éledezik, a Cyberpunk 2077 és a Witcher 3: Wild Hunt kiadója, a lengyel CD Projekt beszüntette összes termékének eladását Oroszországban és Fehéroroszországban is. Az orosz gamerek számára az online hozzáférés is nehezebbé vált ezekhez a játékokhoz, merthogy a CD Projekt-féle bojkott a GOG nevű népszerű online bolton is érvényes, ahogy ezt korábban megírtuk.

Az Electronic Arts a FIFA 22-ből vette ki az orosz válogatottat és az ország fociklubjait, és hasonló döntést hozott az NHL esetében is.

Mykhailo Fedorov, az ukrán digitális fejlesztésért felelős miniszter pedig arra kérte a Sonyt és a Microsoftot, hogy az összes orosz és fehérorosz felhasználói fiókot legyenek szívesek szolidaritásból letiltani, és minden gamingeseményt függesszenek fel a két országban. Fedorov azt is kérte, hogy az orosz és fehérorosz e-sportolókat tiltsák ki a nemzetközi e-sport-eseményekről.

A kijevi székhelyű GSC Game World belső nézetes lövöldözős játéka, a S.T.A.L.K.E.R. Shadow of Chernobyl sok csúszás és még több viszontagság után jelent meg 2007-ben. A pesszimistább gamerek közül akadtak, akik úgy gondolták, hogy nem is kapják már sohasem kézhez a mutánsokkal, katonákkal és sztalkerekkel benépesített nukleáris vadonban, a Zónában játszódó FPS-t.

A S.T.A.L.K.E.R-játékszéria első része mára ikonikus lett, a gamerek egy lapon emlegetik a Fallouttal, és nem véletlenül. Ha posztapokaliptikus, alternatív világokba kalauzoló videójátékokról van szó, akkor ezzel a két franchise-zal nem sok alkotás tudja felvenni a versenyt. A Shadow of Chernobyl után 2008-ban jött meg az előzményként szolgáló Clear Sky, amelyet egy évvel később a Call of Pripyat követett.

A rajongók azóta is szorítanak, hogy a S.T.A.L.K.E.R. rendes, számozott folytatást kapjon. A Heart of Chernobylt eredetileg 2012-re várta a világ, és bár többször is elkaszálták a projektet, a GSC Game World a mai napig dolgozik rajta. Hiába voltak a megingások, mindig úgy döntöttek, hogy érdemes folytatniuk. Számos csúszást követően először úgy tudtuk, hogy a Microsoft-exkluzív cím 2022 augusztusában érkezik, és Xbox Games Passra is jön, rögtön a megjelenés napján. A megjelenést azonban a fejlesztőgárda idén decemberre csúsztatta, a nagy volumenű projekt további tesztelést és javítgatást igényelt a készítők szerint.

A Vlagyimir Putyin által indított Ukrajna elleni támadás a GSC Game World életét is felrúgta, a fejlesztőcsapat közlése szerint rengeteg kérdést is kaptak, hogy mi a helyzet velük. Erre adott válaszként posztolt ki egy igen megrázó videót a cég.

A FromSoftware név hallatán sokan megremegnek, ami kicsit sem meglepő, tekintve, hogy a fejlesztőcsapat a „masocore” játékok piacán bűvészkedett az elmúlt jó pár évben. Hiába alapították meg a japán stúdiót már 1986-ban, a világhírnév egészen 2009-ig váratott magára, amikor PlayStation 3-ra megjelent az azóta modern konzolokra is felújított Demon's Souls. Ennek kvázi folytatása, a Dark Souls-trilógia egyértelműen bebetonozta a gaming világ legendái közé a FromSoftware-t, a Bloodborne- és a Sekiro-féle mellékágakról nem is beszélve.

A Dark Souls akkora műfajteremtő lett, hogy más stúdiók is szívesen készítenek ezekhez hasonló szupernehéz játékokat. Példának okáért ott van a Mortal Shell, a Nioh, de még a Star Wars Jedi: Fallen Order is ilyesmi, könnyített soulslike volt.

A február 25-én megjelent Elden Ring bizonyos tekintetben a Dark Souls által kitaposott úton halad tovább. Csak éppen úgy kell elképzelni Hidetaka Miyazakiék új videójátékát, mintha egy méter helyett ezerre szélesítették volna ki az általunk bejárható ösvényt.

A legelső lépésünk a karakterkészítés, és végre azt mondhatjuk, hogy normálisan kinéző főszereplőt eszkábálhatunk magunknak, és nem riadunk fel az éjszaka közepén verejtékezve, ha eszünkbe jut az ábrázata. Tény, hogy az Elden Ringben akármilyen kasztot választunk, sisakban vagy fejfedőben fogunk lavírozni a halálos ellenfelek között, de a Dark Souls-játékok ezen része mindig egy kicsit gagyi és elnagyolt volt.

A Martha is Dead készítői már a játék címével erősen utaltak arra, hogy ez nem túl szívderítő történet lesz. Az LKA csapata által fejlesztett újdonság azonban annyira sokkolóra sikerült, hogy a Sony inkább úgy döntött, hogy a PlayStationre érkező verziókat cenzúrázza. Egyedül PC-n és Xboxon elérhető tehát úgy a február 24-én megjelent videójáték, ahogy azt az alkotók kitalálták.

A Sony szolidabb formában, de csinált már hasonlót a közelmúltban, a Telltale-féle The Walking Deadben vettek vissza például a vérengzésből, később a The Last of Us Remasteredben a csonkolást szedték ki a zombis játék multiplayer módjából, a South Park: The Stick of Truth konzolos verzióját pedig nem csak PlayStationön vizezték fel bizonyos, szerintük vállalhatatlan jelenetek eltávolításával, hanem Xboxon is.

Sajnálattal értesítünk mindenkit, hogy a PS5-ös és PS4-es élményen módosítani kellett, a játék bizonyos elemei ezeken a platformokon nem hozzáférhetőek. Több mint négyéves szenvedélyes és kemény munka után az LKA fejlesztőcsapatának így nem keveset kellett túlóráznia, mert erre egyáltalán nem számítottunk

– tette közzé kissé sértett hangvételű közleményében a hírt a Wired Productions.

A videójáték 1944-ben játszódik, Toszkánában, a második világháború vége felé. A történet szerint egy Martha nevű nőt holtan találnak a sztori nyitányában, a játékosoknak pedig a pórul járt lány ikertestvéreként kell utánajárniuk a szomorú eset körülményeinek, az emberiség történelmének egyik legsötétebb periódusában.

Nagy változásokra számíthatnak a Call of Duty-rajongók. Bár idén biztosan megjelenik a Modern Warfare 2, illetve további tartalmakkal bővül a Warzone, a Bloomberg belső forrásokra hivatkozva nemrég arról számolt be, hogy 2023-ban nem jelentkezik rendes folytatással a videójátékos széria.

A Call of Duty-franchise 2003-ban indult hódító útjára, azóta 400 millió példány kelt el belőle, így a világ legnépszerűbb videójátéka lett, még a FIFA-t is jócskán megelőzi az összesítésben. Ha a konzolos verziókat is beszámítjuk, jövőre lesz két évtizede, hogy egyetlen esztendő sem telt el CoD nélkül. Az FPS-t jelenleg több csapat felváltva fejleszti, egészen pontosan az Infinity Ward, a Treyarch, a Sledgehammer Games és a Raven Software, így tudják biztosítani az évenkénti megjelenést.

Az Activision Blizzardnál most azonban, úgy tűnik, belátták azt, amire az EA képtelen a FIFA esetében: túl gyorsan jelennek meg a háborús videójáték új részei, illene lassítani, és a minőségre koncentrálni a mennyiség helyett. A döntésben a Bloomberg szerint szerepet játszhatott az is, hogy a Call of Duty: Vanguard nem fogyott úgy, ahogy azt a kiadó várta.

Egyes vélemények szerint az orosz–ukrán háború lehet majd minden idők legjobban dokumentált fegyveres összetűzése. Manapság, amikor mindenki kezében ott van az okostelefon, ez talán nem annyira meglepő. Az viszont, hogy akárki felvételeket tehet közzé az interneten, bizonyos veszélyeket is rejt magában.

Az elmúlt napokban egy csomó fotó és videó bukkant fel az ukránok névtelen hőséről, egy MiG–29-es pilótáról, aki egy nap alatt hat orosz gépet is lelőtt, azóta pedig Kijev szellemeként emlegetik.

A Twitteren trendingelni kezdett egy felvétel, amelyről azt állították, hogy a rejtélyes ukrán pilóta látható rajta, amint lelő egy orosz repülőgépet. Sokan úgy gondolták, hogy végre itt a kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a pár nap alatt legendává vált háborús hős tényleg létezik,

A valóság ehhez képest az, hogy kamuvideóról van szó, melynek képsorait egy 2008-ban megjelent számítógépes játékból, a Digital Combat Simulator: Worldből vágtak ki. Igaz, hogy nagyon realisztikus, de akkor sem valós.

A Horizon Zero Dawn a 2017-es év egyik nagy durranása volt, a sci-fi-játékban egy Aloy nevű harcosnő bőrébe bújhattunk, aki egy posztapokaliptikus világban nézett farkasszemet gépszörnyekkel és ellenséges törzsekkel. A nagyrészt íjára és nyílvesszőire hagyatkozó főszereplő abból a szempontból is különleges volt, hogy nem a Tomb Raider-játékokban is látott vonalat képviselte: azaz a Guerilla Games csapata odafigyelt arra, hogy ne tárgyiasítsa és szexualizálja a karaktert. Ennek megfelelően Aloy rendes, a funkciójának megfelelő páncélzatot hordott, szeplős arcával és vörös hajával pedig szembement a mai, néha már extrém magas elvárásokat támasztó divattrendekkel.

Épp ezért lepte meg a világot, amikor az olasz Vanity Fair a digitális címlapjára tette a nemrég a Horizon Forbidden West című, PlayStation 4-re és PlayStation 5-re is kiadott második felvonás címszereplőjét. Az újság borítóján általában hírességek, színészek vagy énekesek, esetleg sportolók szoktak feszíteni. Most azonban egy, a valóságban nem létező, virtuális karaktert ért ez a megtiszteltetés, ami közel sem hétköznapi.

A Mad Max – A harag útja című amerikai–ausztrál akciófilmet 2015-ben mutatták be a mozik. George Miller rendezése a negyedik Mad Max-film volt, amely a rajongók számára jól ismert, elsivatagosodott, posztapokaliptikus világba kalauzolt, ahol az üzemanyag és a víz is hiánycikkek már. A főszereplő bőrébe Tom Hardy bújt, aki Furiosa imperátorral (Charlize Theron) együtt menekült Halhatlan Joe (Hugh Keays-Byrne), a kíméletlen szektavezér és csapata elől.

A produkciót eredetileg már 1997-ben meg akarták csinálni, de többször is el kellett csúsztatni a kezdést, aminek az lett a vége, hogy Mel Gibson nem tért vissza Max szerepében, hanem dobbantott a projekt mellől.

2015-ben azonban a Mad Max-rajongóknak végre jó évük volt, nem sokkal a mozifilm bemutatását követően került a polcokra az Avalanche Studios alkotása, a Mad Max, amelynek ugyanúgy Max Rockatansky volt a főhőse, de csak nagyon lazán kapcsolódott a mozis franchise-hoz. A látványos akciót és a pörgést azonban sikerült a készítőknek átmenteniük a filmekből a játékba, A harag útját pedig remekül idézték a Mad Max-játék autós-fegyveres összetűzései.

A Cyberpunk 2077 első előzetese még 2013-ban jelent meg, a CD Projekt Red nyolc éven keresztül hegesztette ezt a sci-fi lövöldözős játékot. Épp ezért volt annyira megdöbbentő, hogy amikor 2020 novemberében megjelent, milyen ramaty állapotban volt a nyílt világú FPS. A lengyel fejlesztőgárdában nagyon sokan bíztak, elvégre ők hozták tető alá a mai napig ajnározott The Witcher 3-at is. A Cyberpunk 2077 végül alap PlayStation 4-en és Slimen is játszhatatlannak bizonyult, az új generációs konzolok, a PlayStation 5 és az Xbox Series X/S ugyancsak megizzadtak vele.

A CD Projekt Red a későbbiekben tovább foltozgatta a Cyberpunk 2077-et, aminek köszönhetően az egyre jobb állapotba került. Igaz, a városban való vezetés még mindig kínkeserves volt, és akkor is szaggatott a játék, amikor csak úgy bóklásztunk Night Cityben. Emellett a kisebb-nagyobb bugok is velünk maradtak, bár egyre kevesebb olyan volt, ami „game breaking” lett volna, azaz megakasztott volna mondjuk egy küldetésben, és befejezhetetlenné tette volna az adott fősodorbeli missziót. Korábban erre is akadt nem egy példa.

2007-ben jelent meg a BioShock első része, amelyet a 2K Boston készített, a horror FPS ötletét pedig Ken Levine eszkábálta össze zseniálisan, olyan utópisztikus gondolkodókra alapozva, mint George Orwell és Aldous Huxley. A BioShock főszereplője egy Jack nevű fickó, aki 1960-ban egy repülőgép-baleset után furcsa helyen találja magát: Rapture víz alatti városában, amely tömve van olyan furcsa figurákkal, mint a Big Daddy nevű gépszörnyek és az általuk pátyolgatott hátborzongató kislányok.

A BioShock mindig is az erős idegzetű játékosokat célozta meg, tekintve, hogy komplett őrültekkel kell farkasszemet néznünk benne, ráadásul a különleges képességeink, amelyekre az ADAM nevű génmódosító szernek köszönhetően teszünk szert, sem túl barátságosak.

A 2K Boston játéka igazi legendává nőtte ki magát mostanra: többek között a Game Informer, a Spike TV és a BAFTA szerint is az év játéka volt 2007-ben, így aztán senkit nem lepett meg, amikor később trilógiává bővült a franchise. 2010-ben jött ki a BioShock 2, majd megint három év múlva a BioShock Infinite, ahol már egy lebegő városban apríthattuk az ellent.

Lassan nyolc évvel ezelőtt, 2014 szeptemberében adta ki az Electronic Arts a Sims 4-et. A játéksorozatot senkinek sem kell bemutatni, egy interaktív babaházról van szó, ahol az általunk irányított karakterek sorsát egyengethetjük, hogy mit csinálnak a szabadidejükben, egyáltalán kivel töltik azt, és rajtunk múlik, hogy megérik-e az öregkort.

A Maxis által fejlesztett társadalmi szimulátor legutóbbi részéhez számos frissítés érkezett már, de kevés okozott közülük akkora botrányt, mint a My Wedding Stories címre hallgató DLC-pakk. Ennek előzetese arról rántotta le a leplet, hogy akár egynemű pároknak is szervezhetünk esküvőt benne, az alábbi képsorokon két nő szerelmének beteljesülése látható.

Oroszországban 2014 óta van érvényben a homofób törvény, amely szerint 18 éven aluliak számára nem lehet olyan szórakoztatóipari terméket bemutatni, amely normálisnak tüntetné fel a meleg emberek életmódját. Emiatt a Sims 4-et sem vehetik meg az országban kiskorúak, a videójáték pedig egyenesen „meleg propagandának” lett bélyegezve.

A Lost Ark című multiplayer kalandjáték Dél-Koreában már 2019 decemberében megjelent. Nekünk, európaiaknak és az amerikaiaknak azonban rengeteget kellett várni a megjelenésre, az MMORPG-t nálunk február 11-én tették elérhetővé. A Lost Ark igen elismertnek számít: Dél-Koreában hat különböző kategóriában is győzött a 2019-es Korea Game Awardson. A fejlesztők nem spóroltak rajta, 85 millió dollárból rakták össze a főképp PvE-re és a világ felfedezésére buzdító alkotásukat, amely ennek megfelelően igencsak látványos és igényes lett.

A dél-koreai játék rögtön nagyot szakított világszerte, 24 órán belül a második legjátszottabb videojáték lett a Steamen, és a listán egyedül a PUBG: Battlegrounds előzi meg a Lost Arkot, amelyet anno volt, hogy 3,2 millióan is játszottak egyszerre, így vélhetően nem mostanában talál legyőzőre. Az új MMO-t a cikk írásának pillanatában 795 ezren nyüstölik éppen, de a SteamDB adatai szerint volt olyan, amikor 1,3 milliónál is többen játszottak a Lost Arkkal egyidejűleg.

A sikert kissé beárnyékolta, hogy 15 perccel azelőtt, hogy nekünk is megnyitották volna a lehetőséget a Lost Arkkal való játékra, el kellett halasztani pár órával az RPG debütálását súlyos szerverproblémák miatt, amiket azóta sem sikerült teljesen megoldani a gamerek visszajelzései alapján.

A budapesti székhelyű Primal Game Studio fejleszti a Mandragora című új játékot, amelyet már most tűkön ülve várunk, ugyanis a Metroid-sorozat és a Dark Souls szerelemgyerekének tűnik, hátborzongató gótikus világgal megspékelve.

A Mandragora 2,5 dimenziós, oldalnézetes és történetközpontú akció-kalandjáték lesz, melyben egy olyan világban járunk, ahol az emberiség feladta a szörnyetegekkel való harcot, és magas falak mögé rejtőzött. A játékosok feladata az lesz, hogy kimerészkedjenek a zord vadonba, előhúzzák a kardjukat, legyűrjék a vidéket uraló bestiákat, és persze visszahódítsák, amit elvettek tőlük.

A játék az első előzetese alapján rendkívül egyedi kinézettel rendelkezik majd, a kézzel festett grafikája miatt minket kicsit a Bastionra emlékeztet. Persze sokkal sötétebb, zordabb körítésben, elvégre egy dark fantasyról van szó.

A Battlefield 2042-t tavaly novemberben adta ki az Electronic Arts. A DICE által fejlesztett játék PC-re, PlayStation 4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra és Xbox Series X/S-re jelent meg. A Battlefield-széria tizenhetedik része az előző játékokhoz képest nagyot újított, hiszen az egyjátékos mód teljesen kimaradt belőle, és a cross-platform játékot is most először támogatta a háborús alkotás.

Az FPS-játékban a sztorit a multiplayer módon keresztül ismerhettük meg, valamint az EA hivatalos, Battlefield 2042-nek felhúzott weboldalán keresztül, de a lore-t az Exodus című rövidfilmmel is igyekeztek bővíteni a készítők, a videóban azokat az eseményeket láthattuk, amelyek a jövőbeli háborúhoz vezettek. A DICE alkotása finoman szólva se nyűgözte le a gamereket, de a szakújságíróktól is megkapta a magáét, a Guardian például úgy fogalmazott, hogy a 128 fős meccsek egyszerűen túl nagyok és kaotikusak ahhoz, hogy úgy érezzük, bármi ráhatásunk van a végkimenetelre.

A gamerek elégedetlenségét jól jelzi, hogy a Metacritic oldalán is a sárga földbe tiporták az értékeléseikkel a felhasználók a Battlefield 2042-t. Nemrég pedig a Change.org-on indítottak el egy petíciót a dühös vásárlók, akik közleményükben úgy fogalmaznak, az EA átverte őket, 70 dollárt szedtek be a megtévesztett játékosoktól. Az online követelést a cikk pillanatában már közel 120 ezren írták alá, ez a szám pedig egyre növekszik.

Az Ubisoft nyílt világú játékaival vált ismertté, a kiadót legfőképp ezek miatt a címek miatt szeretik – vagy éppen utálják – az emberek. A Far Cryt és az Assassin's Creedet nem kell senkinek sem bemutatni. Az óriáscég mostanában ezeket megfejelve, a zsánerben mozgó, de eléggé újító és merész alkotásokkal is próbálkozott. Az Immortals Fenyx Rising még azokat is levette a lábukról, akik alapvetően ellenzik az Ubisoft üzletpolitikáját és a videojátékos világhoz való hozzáállását.

Hasonlóképp meglepett sokakat a 2016-ban PC-re, Xbox One-ra és PlayStation 4-re kiadott Steep, amelyben a téli sportokba vethettük bele magunkat: az Alpokban síelhettünk, snowboardozhattunk, vagy akár ejtőernyőzhettünk is, csodálatos környezetben.

Ezt utóbbi, vagyis a Steep szellemiségét vitte tovább a Riders Republic, amit tavaly év végén adott ki az Ubisoft, immár új generációs konzolokra, Xbox Series X/S-re és PlayStation 5-re is. Az extrém sportos játék a sokak által kedvelt elődre alapozott, de szebb grafikával, fluidabb játékmenettel és még több adrenalindús kihívással várta a játékosokat.

Februárban igazi kánaán lesz, már ami a videójátékos megjelenéseket illeti. Többek között érkezik a Horizon Zero Dawn folytatása, a Forbidden West, a verekedős Sifu, és a FromSoftware újabb izzasztóan nehéz alkotása, az Elden Ring is. A polcokra február 4-én ezeken kívül felkerült a Dying Light 2 Stay Human, amire nem kevesebb mint hét évet várt a közönség, és talán az erős felhozatalból ez az egyik leginkább várt újdonság. A világ egyik legjobb zombis játékának második részét már gőzerővel nyüstöljük is, és így öt óra játék után azt kell hogy mondjuk: annak ellenére, hogy néhány bugot tapasztaltunk benne, PlayStation 5-ön, teljesítménymódban egészen jól muzsikál.

Az eredeti Dying Light a Techland korábbi játékából, a Death Islandből nőtte ki magát, és hasonlóképpen egy felfedezős, nyílt világú alkotás lett, csak éppen megfejelték azzal, hogy a karakterünk szinte bármilyen épületre fel tudott mászni, és parkouros mozdulatokkal az egész várost a magáévá tehette. A 2015-ös első résznek megvoltak azért a maga hibái, például a lövöldözés elég béna lett benne, ezt a fejlesztők ki is szedték az új felvonásból. A Stay Humanben már csak közelharc van, az eszközeink persze ugyanúgy folyamatosan mennek tönkre, így kraftolnunk kell mindent. A temérdek lootolás mellett pedig megmaradt a Dying Light keménymagja: vagyis, hogy nappal egész nagy nyugalomban lehet cikázni az új helyszínen, a Villedor névre keresztelt betondzsungelben. Éjszaka azonban elszabadul a pokol, a zombik felélednek, és nagyon durván elharapják a torkunkat, ha nem igyekszünk.

A Dying Light 2 jó pár évvel a harrani események után veszi fel a fonalat, egy Aiden nevű fickóval a főszerepben, aki a lánytestvérét keresi, illetve szívesen móresre tanítaná azt a szemétládát, aki mindkettejüket fogva tartotta kiskorukban. A Techland újdonsága rögtön az elején ügyesen megalapoz a hangulatnak, és még azokat is gyorsan magával ragadja Villedor, akik amúgy ódzkodnak a nyílt világú játékoktól.

A Star Wars univerzumában játszódó videojátékok közül akadt néhány kitűnő darab az elmúlt évtizedekben. Ott volt a kultikus Knights of the Old Republic és a Kyle Katarnt hősül megtévő Jedi Knight-széria. Utóbbinak a harmadik része, a Jedi Academy különösen nagyot durrant, és a mai napig könnyes szemmel emlegetik a rajongók. A The Force Unleashed első és második felvonásában Darth Vader titkos tanítványának bőrébe bújhattunk, illetve már a Disney-éra alatt készült el a Fallen Order, amelynek még idén kijöhet a folytatása, és ugyancsak imádta a többség.

A felsorolt játékokra mind jellemző, hogy a jedik körül forogtak, és bár űrhajós címekből is kaptunk néhány kultikus darabot, alig volt lehetőségünk arra, hogy lemerüljünk a messzi-messzi galaxis mocskos alvilágába, akár egy fejvadász páncéljába bújva. Igaz, ott volt a 2002-es Bounty Hunter, Jango Fett főszereplésével, ám ez a játék mai szemmel rettenetesen őskori, és nem igazán állja meg a helyét.

Valamilyen szinten épp a Bounty Hunter szellemi örökösének szánta a Star Wars 1313-at a LucasArts, amely egy felnőttesebb, sötétebb hangulatú Star Wars-élményt kínált volna a gamereknek. Ráadásul ebből a kalandból kimaradt volna a fénykardozás, az Erő-használat – Boba Fett csakis a pisztolyaira, illetve jetpackjére támaszkodott volna.