Index Vakbarát Hírportál

Ed Boon és John Tobias ötlete, melynek eredetileg a Mortal Kombat indult, elég elborultan hangzik a mai napig. A programozó és a játéktervező úgy gondolták, hogy csinálnak egy verekedős videójátékot, az akkor nagyon népszerű akciósztár, Jean-Claude Van Damme főszereplésével. Ebből nem lett semmi, de a bunyós aspektus megmaradt az oldalnézetes játékban, melynek első részét 1992. október 8-án, picit több mint 30 évvel ezelőtt adták ki. A Mortal Kombatot már a kezdetektől áthatotta egy erős tudományos-fantasztikus körítés, na és persze olyan vad karakterek, akiknek a neveit azok is fejből fújják, akik életükben maximum kétszer vettek kontrollert a kezükbe.

Van Damme végül nem került bele a játékba, de a rá megszólalásig hasonlító Johnny Cage formájában némi kikacsintást azért kapott. A Mortal Kombat elborult koncepciója ellenére, vagy inkább amiatt, világhódító útra indult, és bár az eredeti készítőgárda, a Midway Games 2009-ben tönkrement, és a Warner Bros. Entertainment felvásárlása után NetherRealm Studiosként szerveződött újjá, Ed Boon bámulatos módon mindvégig az idézőjeles kölyke mellett maradt.

A Midway Games célja annak idején az volt a játékkal, hogy a Street Fighter II: The World Warriornak csináljanak egy méltó kihívót. Mostanra viszont nem kérdés, hogy a két széria közül melyik a közkedveltebb.

Huszonötödik születésnapját ünnepli idén a Fallout-franchise, aminek okán az Xbox feje, Phil Spencer is köszöntötte a fejlesztőket – a posztolt kép hátterében a rajongók azonban hamar kiszúrtak valamit, aminek nem biztos, hogy ott kellett volna lennie.

Az már korábban sem volt titok, hogy a Series X és S 2020-as megjelenése után a Microsoft egyből új Xbox-konzol fejlesztésébe kezdett, hiszen ezt maga Spencer is megerősítette. A Project Keystone néven futó projekt a jelek szerint egy kizárólag interneten keresztüli játékstreamelésre alkalmas konzol lesz, amelyet tévékhez és monitorokhoz lehet majd csatlakoztatni.

Az öregebb gamerek számára a mai napig az Underground 2, a Most Wanted, esetleg a Carbon jelentik a nagybetűs Need for Speed-élményt. A kultikus franchise sok mindennel próbálkozott az elmúlt évtizedekben, még az is előfordult, hogy az illegális autóversenyzős körítést sutba dobta az EA, és helyette olyan szimulátorosabb élményekkel próbálkoztak, mint a Shift, de ide sorolnánk akár a ProStreetet is az 1994 óta egyre terebélyesedő listából.

A Need for Speed Unboundot, melyet október 6-án jelentettek be, senki sem fogja megvádolni azzal, hogy túl földhöz ragadt lenne. A hosszú idő után visszatérő készítőcsapat, a Criterion valami olyasmit kotyvasztott a boszorkánykonyhájában, amire egy-két éve még senki sem számított volna. Az Unbound a látványvilágát félig-meddig az olyan mesefilmektől cseni, a karaktereket és az autókat illetően, mint a Pókember: Irány a Pókverzum!, míg a körítés, az utak és a szabadon felfedezhető város realisztikusan néznek majd ki.

A CD Projekt Red közel 500 embere dolgozott a Cyberpunk 2077 című videójátékon, amely amennyire formabontó sci-finek ígérkezett, akkora csalódás lett végül. A 2020 decemberében megjelent alkotás főleg PlayStation 4-en, de Xbox One-on is szinte játszhatatlannak bizonyult eleinte. A PlayStation Store-ból gyorsan le is vette anno a Sony az akció-RPG-t, és januárig kellett várniuk a gamereknek arra, hogy már kipofozott, jobb állapotban visszakerüljön oda.

Mostanra a Cyberpunk 2077 egy egészen élvezhető játék lett, amely ráadásul a pénztáraknál is jól teljesített: épp egy héttel ezelőtt derült ki, hogy a sci-fi átlépte a 20 milliós eladott példányszámot. Az érdeklődés mostanában jócskán megnövekedett a Cyberpunk 2077 iránt, legfőképp annak köszönhetően, hogy a Netflix kiadott egy Cyberpunk Edgerunners című animesorozatot, és egy csomóan felfedezték a CD Projekt Red játékát általa. Illetve jó sokan lehettek olyanok is, akik a széria hatására döntötték el, adnak Night Citynek még egy esélyt.

A készítők igyekeznek is meglovagolni a hype-ot, amellett hogy nemrég bejelentették a Phantom Liberty című nagy DLC érkezését 2023-ban PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re, a CD Projekt Red nagy csinnadrattával közölte a publikummal: készül a Cyberpunk 2077 teljes értékű folytatása, vagyis a második rész is.

Nemcsak a techóriások, hanem a játékfejlesztők is nehéz cipőben járnak, ha szivárogtatásokról van szó, a mániákus rajongók, esetlegesen hackercsapatok ugyanis mindent megtesznek annak érdekében, hogy idő előtt információhoz jussanak egy-egy, még készülőfélben lévő projekttel kapcsolatban.

Vannak persze esetek, amikor a gyártók szándékosan hintenek el információmorzsákat következő játékukról, ezzel is fenntartva az érdeklődést, a legtöbb esetben azonban előre be nem tervezett szivárogtatásról van szó. Az utóbbi esetekből gyűjtöttük most össze a teljesség igénye nélkül az általunk vélt öt legviccesebb, legizgalmasabb történetet.

A koronavírus-járvány csúnyán rányomta a bélyegét nemcsak a mozikra, amelyek időszakosan voltak csak nyitva – és a jegyeladásokon a hiátus hatása a mai napig érezhető –, hanem a szórakoztatóipar más ágaira is, például a videójátékokra. 2022-ben részben ennek köszönhető, hogy a fejlesztők durva csúszásokban vannak. Külön cikkben szedtünk össze néhány olyan sokak által várt AAA-s alkotást, amelyek idén már nem jönnek ki.

Októberben azonban úgy tűnik, végre kicsit magához tér a játékipar is, és annak ellenére, hogy például a Forspoken című PlayStation-exkluzív fantasy sem érkezik meg ebben a hónapban, bőségesen válogathatnak majd a gamerek a kínálatból. Izgalmasabbnál izgalmasabb címek debütálnak ugyanis.

Overwatch 2

Október 4-én jön ki a Blizzard Entertainment szebb napokat is látott multis hőslövöldéjének folytatása, amelyet a kritikusabb hangok másfeledik résznek tartanak inkább. Az Overwatch 2 a mai trendekhez igazodva ingyenesen játszható lesz, és amellett, hogy a már ismert karakterek ráncfelvarráson esnek keresztül, vadonatúj hősök, pályák is érkeznek, hogy kicsit feldobják az élményt. Az eddigi 6v6-os meccsek helyett már 5v5-ben gyepálhatjuk egymást az Overwatch 2-ben, a loot boxok is eltűnnek a játékból, a szerencsejátékozás helyét battle pass-rendszer veszi át. A későbbiekben várható még sztorialapú PvE-mód is, de azt még nem tudni pontosan, hogy mikor. Az Overwatch 2 PC mellett PlayStation 4-re és 5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X/S-re és Nintendo Switchre jelenik meg.

Sűrűn halljuk, hogy a videójáték-iparban egyre kevesebb az ötlet, és amikor azt látjuk, hogy a filmekhez hasonlóan sorban jönnek velünk szembe a klasszikus címek remake-jei, hajlamosak vagyunk elfogadni ezt az állítást. Egészen addig, amíg az indie-játékokra nem vetünk egy pillantást, mert a független fejlesztők azért sűrűn eleresztik a fantáziájukat. Mégpedig elég vadul.

Erre jó példa a The Store is Closed, amelynek éppen zajlik a Kickstarter-kampánya. A The Story is Closed egyszemélyes szerelemprojekt, Ziggy munkája, amelyben az IKEA-hoz feltűnően hasonlító (még a kék-sárga logó is stimmel), STYR fantázianévre keresztelt bútorboltban ragadunk éjszakára, ahol az életünkre törő, eladóknak álcázott, szörnyűséges lények elől kell bujkálnunk.

Oxfordshire-ban kerítették kézre a londoni rendőrök azt a mindössze 17 éves hackert, aki a The Desk újságírója, Matthew Keys szerint elkövette minden idők legsúlyosabb videójátékos szivárogtatását, amikor a Grand Theft Auto épp készülő, hatodik részének eddig nem látott felvételeit közzétette az interneten.

A Rockstar Gamest és úgy összességében a játékipart is sokkolták a történtek, 50 perc terjedelemben, 90 videórészlet látott napvilágot a múlt héten, és bár az anyagok nagy részét sikerült eltávolítani, visszafordíthatatlan károk érték a fejlesztőcsapatot. A GTA-franchise mindig is a realisztikusságára épített, ezért fogytak a játékok sokmilliós példányszámban, a félkész verzió kikerülése azonban sokak szerint pont a játéknak ezt az illúzióját verheti szét. Nemcsak a készítési folyamatra, hanem a marketingre is negatív hatással lehet a hackertámadás.

Jason Sudeikist az amerikai vígjátékok kedvelői jól ismerhetik, a 47 éves színész olyan, idehaza is közkedvelt mozifilmekben volt látható, mint az Elhajlási engedély, a Förtelmes főnökök és a Családi üzelmek. A komikus 2020-ban a tévéképernyőn is nagy sikert aratott, az Apple TV+ dramedyjében, a Ted Lassóban. A széria rögtön az első évadával 20 Emmy-jelölést gyűjtött be, a 2021-ben megrendezett gálán a Legjobb vígjátéksorozat kategóriában győzni tudott, ezzel többek közt olyan vetélytársakat lesöpörve, mint a Cobra Kai, A légikísérő, és a Hacks.

A Ted Lasso története egy amerikaifoci-edzőt állít a középpontjába, aki azért érkezik Angliába, hogy az első osztályban, a Premier League-ben játszó AFC Richmondot gatyába rázza. A feladat nem egyszerű, hiszen Sudeikis karaktere még a játék szabályait is alig ismeri. Ráadásul egy cselszövés kellős közepébe csöppen: a klub jelenlegi tulajdonosa, Rebecca Welton (Hannah Waddingham) abban reménykedik, hogy a tréner megbukik, ezzel pedig a nő bosszút tud állni hűtlen exférjén.

Az Apple TV+ sorozata egy közel sem tipikus underdog sztori, amelyben egy edző, és cinikus, kezelhetetlen, helyenként életunt játékosokból álló csapata minden odds ellenére sikerre tör.

Az Electronic Arts kemény fába vágta a fejszéjét, a nemrég a gamertársadalom felét magára haragító kiadó nagy bejelentést tett: a Motive Studióval együtt egy Vasember-játékot készítenek. Nem is akármilyet: egyjátékos, történetalapú, külső nézetes akciókalandot.

A készülő alkotásnak hivatalos címe nincs még, korai fázisában jár a fejlesztés, az EA azonban elhivatott a játékkal kapcsolatban, amely a közreműködő Marvel Games kreatív direktora szerint egy szerelmes levél lesz a legendás hőshöz.

A Marvel playboy szuperhőse – vagy inkább szuperhős playboya – nem sűrűn bukkan fel videójátékos fronton egymaga. Igaz, PlayStation VR-ra elkészítették az Iron Man VR-t még 2020-ban, ám ezenkívül Tony Starkot csak a Marvel's Avengersben irányíthattuk, ahol a Bosszúállók, köztük Thor, Amerika Kapitány, Fekete Özvegy, Kamala Khan és Hulk oldalán verhettünk szét a végtelenségig az életünkre törő robotokat.

A lengyel CD Projekt Redtől a The Witcher-trilógia miatt sokat vártak a gamerek, pontosan emiatt koppant mindenki hatalmasat, amikor négyévnyi fejlesztést követően 2020 decemberében végre megjelent a Cyberpunk 2077 című sci-fi RPG, de valami irtózatosan pocsék állapotban. Xbox One-on és főképp PC-n kevésbé voltak zavarók a glitchek és bugok, ugyanakkor PlayStation 4-en annyira rosszul futott egy időben a videójáték, hogy a Sony kénytelen volt levenni a PlayStation Store-ból addig, míg a fejlesztők elviselhetőbb állapotba nem pofozták a terméküket.

A Cyberpunk 2077-et mostanra odáig polírozták, hogy a PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re kiadott, új generációs változatai már szépen futnak. A történettel, valamint Night City városával és a robotkezű Keanu Reevest maga elé képzelgő V karakterével meg soha nem volt gond. Igaz, hogy nem lett olyan forradalmi a CD Projekt Red újdonsága, mint ahogy azt beharangozták, egy teljesen korrekt, a Szárnyas fejvadászra emlékeztető futurisztikus GTA-klónnak örülhetett végül a közönség. Már, aki a későbbiekben kitartott, és megvárta a frissítéseket.

Izgalmas bejelentésekből kicsit sem volt híján a Disney saját expója, a D23, amelyet szeptember 9-től tartottak 11-éig. Végre valahára összeállt a Thunderbolts című mozifilm csapata, amely a Marvel Öngyilkos Osztaga lesz, azaz egy olyan alakulat, akik alapvetően gonoszok vagy antihősök voltak korábban, most mégis a világ megmentésére sietnek. Bejelentésre került az élő szereplős Az oroszlánkirály előzménye, a Mufasa, mutattak egy csomó Pixar-újdonságot, és az új Indiana Jonest is hype-olták egy kicsit.

A videójátékokat illetően félórás szekcióban foglalkoztak azzal, mire készül a jövőben a Marvel és a Disney. Itt egyértelműen kiemelkedett a még cím nélküli, teaser trailerrel bemutatott új Amerika Kapitány-játék. Ezt az Uncharted készítője, Amy Henning jegyzi. Pontosabban a szakember által 2019-ben verbuvált Skydance New Media csapata, akik legalább egy éve dolgoznak már a projekten.

Annyit már most tudunk, hogy a vélhetően 2024 végén érkező Marvel-játékban Steve Rogers mellett Fekete Párduc is játszható karakter lesz. A wakandai hős gúnyájába azonban nem az MCU-filmekből ismert T'Challa bújik, hanem az ő nagyapja, Azzuri. Rajtuk kívül Gabriel Jonest, amerikai katonát és a Howling Commandos tagját, illetve Nanalit, a wakandai kémhálózat vezetőjét is irányíthatjuk majd.

A Nintendo Switch egyik, ha nem a legkiemelkedőbb játéka volt mostanában a The Legend of Zelda: Breath of the Wild, amelyet 2017 márciusában adtak ki Switchre. A történet középpontjában a franchise előző részeihez hasonlóan Link karaktere áll, aki ezúttal amnéziás, és százéves szendergését követően tér magához. A helyszín Hyrule megtépázott birodalma, amely fölött a rémesen gonosz Calamity Ganon uralkodik.

A Breath of the Wildot minden idők egyik legjobb nyílt világú fantasyjának tartják, amely simán felveszi a versenyt többek között a The Witcher 3: Wild Hunttal, a Skyrimmal vagy az Elden Ringgel. A hangvétel nem annyira borús, mint a nagy riválisoknál: helyette inkább a meseszerű grafika, az elbűvölő NPC-k dominálnak, na és persze kihívásokból is bőven akad. Nem annyira könnyű feladat azért egy ekkora térképet teljesen szabadon bejárni, és a főellenségek ugyancsak izzasztók helyenként.

Néhány technikai hibája ellenére az újságírók is elájultak annak idején a The Legend of Zelda: Breath of the Wildtól, amely a Nintendo Switch egyik nyitócíme volt, 2022-ig közel harmincmillió példány kelt el belőle.

A túlóráztatás a videójáték-iparban egy különösen komoly probléma, sűrűn előfordul, hogy a fejlesztő szakembereket a nagy cégek ráveszik, hogy heti 60-80-100 órákat görnyedjenek a monitorok előtt, extra juttatások nélkül. A stúdiók azt használják ki titkon, hogy olyan munkaerő áll a rendelkezésükre, akik ezt az egészet fanatikusan csinálják, ám az úgynevezett „crunch-kultúra” végeredményben többet árt, mint használ: a fáradtság miatt a munkaminőség csökken, a kollégák közti feszültség nő, és az emberek egészsége is gyorsan megsínyli az egészet.

Az elmúlt években jó pár tripla A-s videójáték esetében derült fény arra, hogy a fejlesztőit kényszertúlóráztatták. Az Overkill-féle The Walking Dead például főképp emiatt jelent meg játszhatatlan állapotban, a Red Dead Redemption 2 című, 2018-as westernjáték esetében a vezető író, Dan Houser állt elő olyan nyilatkozattal, hogy csapata heti 100 munkaórákat is lenyomott. A sornak ráadásul ezzel koránt sincs vége.

Az Ubisoft Forwardot úgy vártuk, mint más a karácsonyt, hiszen az éppen 15. évfordulóját ünneplő Assassin’s Creed-játéksorozattal kapcsolatban több érdekes bejelentésre is lehetett számítani. A pletykák arról szóltak, hogy a Mirage című új résszel kapcsolatos konkrétumok mellett legalább még két új Assassin’s Creedet bejelent az Ubisoft. Ehhez képest a kiadó mindenkit meglepett, amikor közel fél tucat folytatásról és egy vadonatúj, Inifinity nevű Assassin’s Creed-platformról is lerántotta a leplet.

Az Assassin’s Creed Mirage-t nagyon szerettük volna játékmenet-előzetesen megcsodálni, de kénytelenek voltunk beérni egy CGI-orgiához hasonlítható, átvezető videóval. Ebből kiderül, hogy az új játék főhőse Basim Ibn Ishaq lesz, akivel a két évvel ezelőtt kiadott Assassin’s Creed Valhallában már találkozhattunk. A Mirage története a IX. századi Bagdadba kalauzol, amikor Basim még fiatal tolvaj, akit a cselekmény során a titokzatos Hidden Ones nevű szekta fogad köreibe, hogy mesteraszaszint faragjanak belőle. A főhős tanítóját, Roshant az Emmy-díjas színésznő, Shorhreh Aghdashloo szólaltatja meg, akinek az orgánuma már a trailerben könnyen felismerhető és rettenetesen emlékezetes.

A Disney és a Marvel hazai idő szerint péntek este tíz órára beharangozott előadása hamar a gamervilág egyik legjobban várt eseményévé vált, a kétévente megrendezett D23 expó leírásában ugyanis az állt, hogy egy körülbelül másfél órás játékdömpingre számíthatunk.

A rajongóknak persze nem is kellett több, egyből beindultak a találgatások, a gamerek egy emberként várták a tavaly ősszel megmutatott Marvel’s Spider-Man 2 és a Marvel’s Wolverine gameplay videóit, és mivel a Disney már-már végtelen számú licencet birtokol, mindenki biztos volt benne, hogy brutális meglepetésekre számíthatunk.

Ha egy sokat látott gamert megkérünk, hogy legyen szíves, és mondjon három olyan szerepjátékot, amit érdemes kipróbálni egyszer legalább az életben, akkor nagy az esély arra, hogy ezek között lesz a The Witcher 3: The Wild Hunt.

A 2015-ben kiadott The Witcher 3-at az előző két részhez hasonlóan a lengyel CD Projekt Red készítette, akik annak idején aprópénzért vették meg Andrzej Sapkowski írótól a Vaják-regénysorozat adaptálási jogait, hogy aztán videójátékos folytatást készítsenek Ríviai Geralt, a mutáns szörnyvadász sztorijának. A 2007-ben megkezdett, négy évvel később a The Witcher 2: Assassins of Kingsszel folytatott, majd a Wild Hunttal lezárt trilógia hatalmas sikert aratott, nemcsak a kritikusok imádták, hanem a játékosok is. Csak a The Witcher 3 több mint 40 milliós példányszámban kelt el, ezzel a játékipar egyik valaha volt legkeresettebb terméké vált.

Bár az első két rész harcrendszere, legfőképp az első The Witcher játéké csúnyán elavult, addig a The Witcher 3: The Wild Hunt lassú, narratív, sztorizós stílusa ellenére is meg tudta fogni még a fiatalabbakat is. Legfőképp azért, mert a CD Projekt Red alkotása a Ciri utáni hajtóvadászattal, a veszélyes szörnyekkel, és a Yenneferrel való se veled, se nélküled románccal, valamint az élvezetes mellékküldetésekkel kerek, lezárt és az újonnan érkezőknek is élvezhető kalandot kínált.

Videójátékok tekintetében a Harry Potter előzménye lett volna az ősz egyik legnagyobb durranása, ám a Hogwarts Legacy megjelenését jövő február 10-ére csúsztatták. A nyílt világú szerepjátékban a Roxfort minden szegletét bejárhatjuk az ígéretek szerint, egy ötödéves diák talárjába bújva. Lesz itt mindenféle nyalánkság: a varázsvilág jövőjét veszélyeztető goblinlázadás, na és az eddigiektől eltérően főbenjáró átkokat is szórhatunk hősünkkel.

Mindez izgalmasan hangzik, de egy új értesülés, amit a sajtóban három hete suttognak már, mégis lelombozott minket. Kiderült ugyanis, hogy a Hogwarts Legacyben nem lehet kviddicsezni.

Nem az első alkalomról van szó, amikor egy, a Harry Potter világát alapul vevő videójátékban nem lehet cikeszt hajhászni. Ilyen volt az egyébként nem túl jól sikerült, de ettől függetlenül is ezer sebből vérző, 2005-ös Harry Potter and the Goblet of Fire például. A Harry Potter-játéksorozatban azonban fontos szerephez jutott a kviddics. Sőt, különálló sportjáték is készült, közel húsz évvel ezelőtt, Harry Potter: Quidditch World Cup címmel.

A legelső Mafiát kereken 20 évvel ezelőtt, 2002 augusztusában adták ki, és bár a videójáték erősen építkezett a Grand Theft Auto által lerakott, sziklaszilárd alapokra, mégis sokan inkább úgy jellemezték, mint egy nyílt világú A Keresztapa-szimulátort. A történet egy fiktív amerikai városba, Lost Heavenbe kalauzolt, az 1930-as évekbe, ahol egy taxisofőrből lett bűnöző, bizonyos Tommy Angelo evickélését segíthettük, miközben egyre magasabbra törtünk a kegyetlen Salieri családban.

Kevesen tudják, de a Mafia-sorozat nyitórésze eredetileg a Driverhez hasonló vezetős játék lett volna, multiplayer módokkal. Ám a végső verzió teljesen más lett, mint ahogy eredetileg a Gangster kódnevű alkotást elképzelte az Illusion Softworks csapata. A gamerek papíron egy GTA-klónt vártak, de sokkal többet kaptak annál: egy saját identitással rendelkező videójátékot, fordulatos sztorival, kétszínű karakterekkel, realistán ábrázolva. Persze az ebben a műfajban kötelezőnek számító öldöklés és rengeteg kocsikázás sem maradt ki a Mafiából.

A FIFA 23 a híres játéksorozat utolsó felvonása, amit az Electronic Arts készít, hiszen a kiadó és a futballszövetség közötti együttműködés lejár, és a felek a szerződésüket nem hosszabbították meg. Az Electronic Arts a jövő évtől kezdve új franchise-t indít, EA Sports FC címmel, míg a FIFA elkezdett olyan játékfejlesztőket keresni, akik a FIFA 24-et össze tudnák úgy rakni, hogy ne veszítsék el a vásárlóik jelentős részét.

Hivatalosan csak szeptember 30-án jön ki az új FIFA, ám az EA számításaiba hatalmas hiba csúszott. Az amerikai IGN és az Eurogamer szerint, akik a FIFA 23 Ultimate Editionjét megvásárolták, ahelyett, hogy három nappal előbb fértek volna hozzá a játékhoz, már egy hónappal korábban, augusztus 30-án le tudták tölteni a teljes verziót Xbox-konzolokra.

A játékosok nem fogták vissza magukat: voltak, akik azonnal streamelni kezdték a FIFA 23-at a Twitch-csatornájukon. Persze nem sokáig, mert a tiltás gyorsan utolérte őket. Mások adatokat kezdtek szivárogtatni a focis játékból, olyan érdekességekre derült fény, mint hogy Cristiano Ronaldo az előző részhez képest már nem 91-es, hanem mindössze 81-es tempóval lesz képes futni.

A 2006-ban útjára indított Saints Row-játéksorozatra már a kezdetek kezdetén rásütötték, hogy egy pofátlan GTA-klónról van szó. Épp ezért a harmadik résztől kezdve a Volition fejlesztőcsapata rettenetesen odafigyelt arra, hogy a lehető legőrültebb végeredményt adják ki a kezeik közül, és a Grand Theft Autótól elszakadjanak. A Saints Row: The Third ennek megfelelően irtó vad lett, beteg fegyverekkel csaphattuk agyon, lőhettük halomra ellenségeinket.

A Saints Row nevet pedig sikerült úgy átpozicionálni, hogy a felhőtlen, őrült szórakozás jusson az eszükbe róla az embereknek. Nem vicc, a negyedik részre már konkrétan az Egyesült Államok szuperképességekkel rendelkező elnökével lehettünk, akinek egy űrlényinváziót kellett megakadályoznia.

A nyílt világú játékszéria harmadik és negyedik része is jól teljesített a pénztáraknál, éppen ezért tűnt merész húzásnak, amit a Volition kitervelt: a 2022 augusztus 23-án PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, valamint Xbox Series X/S-re kiadott Saints Row az egész franchise-t újraindította. Az új játék viszont grafikailag irtó csúnya és elavult lett, a játékmenet az első pár óra alapján unalmasabb, mint a szobánk sarkában lazuló pókot vizslatni órákon keresztül, a karakterek meg olyanok, mintha egy átlag CW-tinisorozatból ugrottak volna ki. Bár a hülyéskedés nagy ritkán működik a Saints Rowban, az akciójelenetek és legfőképp a lövöldözés rosszabbak, mint a Fortnite-ban, amit elég fájdalmas leírni.

A koronavírus-járvány csúnyán rányomta a bélyegét a nagy videójátékos expókra, E3 legközelebb csak 2023-ban lesz, és a kölni Gamescomot sem tartották meg hagyományos módon már 2019 óta. Az idei Gamescom nyitóestjét mindezek miatt nagy várakozás előzte meg, és bár a Geoff Keighley által levezényelt rendezvény fő eseményén bőven akadtak bejelentések és érdekességek, nálunk mégis egy elborultnak ígérkező sci-fi FPS vitte a prímet. 

Jöhetett Harry Potter, Harley Quinn, Dűne… az egyik legüdébb színfoltot mégis a High on Life című, december 13-án PC-re és Xbox-konzolokra, valamint a megjelenés napján Xbox Game Passra is érkező sci-fi játék jelentette. A High on Life ötlete annak a Justin Roilandnak a fejéből pattant ki, aki legfőképp a Rick és Morty című animációs szérián való munkája miatt ismert. A játékban egy színes, mesés, abszurd univerzumban találjuk magunkat, ahol az embereket űrlények rabolták el, és a kartellek azért szipolyozzák őket, hogy alieneknek való drogot csináljanak belőlük. A játékosok egy fejvadász bőrébe bújhatnak, aki embereket igyekszik megmenteni.

A 2019 áprilisában PlayStation 4-re, majd két évvel később PC-re is kiadott Days Gone valahogy elsikkadt a nagy Sony-címek forgatagában, és közel sem vert akkora hullámokat, mint az egy évvel korábban megjelent Marvel's Spider-Man és a God of War. Ennek ellenére a gamerek a mai napig rejtett kincsként emlegetik a Bend Studio által fejlesztett alkotást, melyet a legegyszerűbben úgy tudnánk jellemezni, mintha a World War Z és a Sons of Anarchy keresztezése lenne. Vájt fülűeknek a Daryl Dixon-szimulátor is mondhat valamit.

A Days Gone története két évvel játszódik azt követően, hogy egy világjárvány végigsöpört az emberiségen, és rengeteg szerencsétlenből lett az állkapcsát csattogtató élőhalott. Ebben a nem túl barátságos környezetben bújunk Deacon St. John bőrdzsekijébe, és vagány motoron igyekszünk túlélni egyik napot a másik után. A Sam Witwer által játszott törvényen kívülinek van azért személyes tragédiája is, a nejét keresi, aki vélhetően meghalt, de Deacon St. Johnban azért ott pislákol még a remény.

Az 1992-es Alone in the Dark mai szemmel nyilván nem állja már meg a helyét, vitathatatlan azonban, hogy a túlélőhorrorban meghatározó darabról van szó, hiszen ez volt a műfaj első 3D-s alkotása. Az Infogrames által fejlesztett videójáték az 1920-as években játszódott Louisianában, egy szellemjárta kastélyban, ahol egy női és férfi karakter, Emily Hartwood és Edward Carnby közül kellett választanunk, aztán puzzle-öket megoldva és a túlvilág erőivel megküzdve menekültünk a földi pokolból.

Ha nincsen az Alone in the Dark első része, akkor nagy valószínűséggel a Resident Evil-franchise sem született volna meg. Ez a tény talán még jobban érzékelteti, hogy mennyire zsánerteremtő játékról van szó. Az Alone in the Dark sikere annak is köszönhető volt, hogy H. P. Lovecraft hátborzongató írásaira épült, ennek megfelelően a játékosokra csúnyán képes volt ráhozni a frászt annak idején.

A Square Enix azok közé a nagy videójátékos kiadók közé tartozik, amelyeknek az újdonságaira illik odafigyelni. Főleg, ha olyan portékával készülnek nekünk, mint a Forspoken című fantasy, amellyel kapcsolatban Takeshi Aramaki rendező azt ígérte, hogy annyira fluid játékmenetet és mozgáskultúrát láthatunk majd benne, mint még soha.

A Forspokennek már az alapfelállása is ötletes: a történet szerint egy Frey nevű fiatal nő bőrébe bújunk, aki New York Cityből valahogy egy varázslatos világba, Athiába teleportálódik. A feladat pofonegyszerűnek tűnik, visszajutni az otthonunkba. A játékban amellett, hogy meg kell birkóznunk az Athiát rémuralma alatt tartó zsarnokkal, Tantasszal, különféle bestiák, köztük démonok, medveszörnyek és hatalmas sárkányok is elállják majd az utunkat.

A nyílt világú szerepjátékban a hősnő, Frey mágikus erőre is szert tesz egy titokzatos karperecnek köszönhetően, és szédítő tempóban, külső nézetből fedezhetjük fel az ismeretlent vele. A fejlesztőcég, a Luminous Productions viszonylag zöldfülű, eddig egyetlen játékon, a Final Fantasy XV-ön dolgoztak csak együtt. Ennek ellenére bizakodók lehetünk, hiszen a többszöri csúszás ellenére 2023. január 24-én megjelenik PC-re és PlayStation 5-re a Forspoken.

A Harry Potter-filmek rajongói jókorát csalódtak, amikor a Legendás állatok és megfigyelésük című előzménytrilógia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Persze nincs kőbe vésve, hogy egy hasonló, kiegészítő projektnek mindenképp a földbe kell állnia, épp ezért reménykedünk benne, hogy a Hogwarts Legacy című új szerepjátékból valami értelmes sül ki.

Minden adott ehhez, a korábbi Harry Potter-videójátékokhoz képest is nyíltabb világot kínál majd az Avalanche Software alkotása. Ráadásul egy eddig nem annyira feltérképezett korba, az 1800-as évek végére, a Roxfort iskolába, egy ötödéves hallgató talárjába bújva tehetünk látogatást. Lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere, a karakterünket úgy szabjuk testre, ahogy csak kívánjuk, hogy aztán egy olyan rejtély nyomába eredjük, ami ízekre szedheti az egész varázsvilágot.

A Hogwarts Legacyban természetesen órákra is járhatunk, varázsigéket tanulhatunk, és akár sárkányokkal, valamint trollokkal is találkozhatunk. Amellett, hogy választunk, hogy a jó vagy rossz oldalra állunk és, hogy kikkel barátkozunk össze a szereplők közül. Szóval lesz elfoglaltságunk, bőven.

A gamerek hozzá vannak szokva, hogy a legtöbb játékban kőkemény katonák bőrébe bújva osztják az ólmot, vagy éppen szuperhősök gúnyájában mentik meg a világot. Épp ezért nyújtanak felüdülést néha az olyan alkotások, mint a július 19-én megjelent Stray. Ebben sima kóbormacskaként kell szaladgálnunk, egy posztapokaliptikus várost felfedezve, melyből eltűntek az emberek, és csak többé-kevésbé lelketlen robotok bukkannak fel a sötét utcákon. Nagybetűs hangulat a köbön, ha minket kérdez valaki.

Ha van olyan játék, amit olyanoknak is ajánlanánk, akik életükben nem vettek kontrollert a kezükbe, akkor az a Stray. A macskákat nagyon sokan szeretik, és a BlueTwelve Studio olyan alapossággal animálta meg a főszereplőt, hogy helyenként tényleg olyan, mintha egy létező kisállattal ugrálnánk össze-vissza. Vannak azért hibák, és glitchek, szó se róla, amik kizökkenthetik az embert, de összességében elég korrekt munkát végeztek a készítők.

A Stray lényege, hogy külső nézetből irányítva a cicát, be kell járnunk ezt a sokszor klausztrofób és depresszív világot, tárgyakat összeszedni, puzzle-öket megoldani, néha gonosz apró genyók elől futkorászni, na és persze összedolgozni a már említett robotokkal. Ha sikerrel járunk, akkor 5-6 órás kalandunk végén kijuthatunk a városból.

A 2008-as Vasember nagyon erős alapokra fektette a Marvel filmes univerzumát, legfőképp annak a Robert Downey Jr.-nak köszönhetően, akit a szakma addigra különböző függőségei miatt jó mélyre elásott. A színész valami zseniálisan hozta a pökhendi playboyt, aki high-tech páncélt épített magának, de más szuperhősöktől eltérően nem rejtőzött álarc mögé. Hanem rögtön az első film végén felvállalta, hogy bizony ő Vasember.

A karakter az Infinity Saga mozgatórugója volt, egészen a Bosszúállók: Végjátékig, amikor a Thanosszal vívott végső csatában Tony Stark feláldozta magát. A rajongók elsiratták a kedvenc hősüket, mégse kellett sokat várni Vasember visszatérésére, aki a 2020 augusztusában kiadott Marvel’s Avengers egyik játszható karaktere volt. Igaz, hogy a 2018-as és sokáig PS-exkluzív Marvel’s Spider-Manhez nem ért fel a Crystal Dynamics alkotása, a történetét tekintve mégis korrekt volt. A játékmenet, mondjuk, igazi trash, és live service-t kiáltva sem sikerült eladni az embereknek, hogy a haverjaikkal összeálljanak, és a végtelenségig egyforma robotokat püföljenek benne.

Szuperhősös játékot amúgy nem olyan könnyű csinálni. Egyedül az Arkham-szériát tudnánk kiemelni még DC-s berkekből, meg az előző bekezdésben emlegetett Pókembert és Miles Morales-es spin-offját. Ezeken kívül a zsáner tele van elhibázott próbálkozásokkal, amikre az ember jóformán emlékezni sem akar.

Az elsősorban mobilokra fejlesztett Diablo: Immortal már a bejelentésekor hatalmas port kavart a 2018-as BlizzConon a rajongók körében. A zsémbeskedő gamerek félelmei pedig részben beigazolódtak, amikor annak ellenére hogy egészen élvezhető lett a végeredmény, az Activision Blizzard mégis képtelen volt megállni, hogy ne tegye pay-to-winné a játékot. Azaz a Diablo: Immortalban egyáltalán nem fair előnyt kapnak a mai napig is azok, akik valódi pénzzel hajlandók fizetni. Így a gazdagabbak a PVP-ben és az endgame-ben is szinte legyőzhetetlen karakterekkel indulhatnak azok ellen, akik pusztán az idejüket rakták bele az RPG-be.

Pár napja zajlik a Diablo IV korai verziójának tesztelése. A játékot a bevett szokásoknak megfelelően egyelőre csak barátoknak és a családnak tették közzé, ám úgy tűnik, már senkiben nem bízhat meg az ember, ugyanis a hétvégén valaki a kiválasztottak közül elkezdett egy csomó képet és videót kiszivárogtatni az internetre.

Ezek közül talán a legizgalmasabbak azok, amelyek a karakterkészítőt mutatják, és kiderül belőlük, hogy elég komplex módokon rakhatjuk majd össze hősünket. Sokkal sokszínűbb lesz a mutatvány, mint mondjuk a Diablo III-ban, de azért nem kell Cyberpunk 2077-féle testreszabhatóságra számítani. A CD Projekt Red játéka kevés dologban emelkedett ki, de ebben az egyben igen.